• Nem Talált Eredményt

Egyetemi Technológia Transzfer és az innovációs rendszerek

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Egyetemi Technológia Transzfer és az innovációs rendszerek"

Copied!
12
0
0

Teljes szövegt

(1)

Egyetemi Technológia Transzfer és az innovációs rendszerek

Bucsai Kálmán

Phd hallgató

Szegedi Tudományegyetem

Gazdaságtudományi Kar Intézet

Innovációs rendszerek: elmélet politikák és mikroszereplők (SZTE GTK 2012. 11. 29-30.)

(2)

Az előadás felépítése

• Innovációs rendszerek

• Az egyetemek harmadik missziója

• Technológia transzfer elméleti meghatározása

• Technológia transzfer iroda (TTI) modellek

• Az egyetemek és a TTI-k kapcsolódásai az innovációs rendszerekhez

• Összegzés

(3)

Innovációs rendszerek

• Kapcsolatok különböző megjelenési formái

• Központban az innováció és tanulási folyamatok

• Tágan értelmezhető

• Nem lineáris

• Egymásra utaltság

• Legfőbb szereplők: üzleti szektor,

közszektor, tudás szektor

(4)

Az egyetemek harmadik missziója

• Megváltozott körülmények

• Tudás generálás és tudás átadás után a tudás hasznosítás válik fontossá

• humán erőforrás, szellemi tulajdon, spin- off vállalkozások, szerződések

vállalatokkal és nem vállalati szereplőkkel,

• részvétel a politika alkotásban, kulturális életben, általános ismeretterjesztési

tevékenység is.

(5)

A harmadik misszió megvalósításához szükséges peremfeltételek

• Üzleti partnerek térségi koncentrációja

• Elérhető minőségi humán erőforrás

• Kormányzati támogatás

• Megfelelő üzleti kultúra

• Valós kereslet, és annak elérése

(tudás és technológia transzfer)

(6)

Technológia transzfer

• szándékos együttműködési folyamat, kettő vagy több személy, csoport vagy szervezet közt, hogy különböző mechanizmusok által technológiák átadása valósuljon meg (Amessea-Cohendet 2001).

• know-how, műszaki tudás vagy technológia egy szervezet irányából egy másik felé történő mozgása (Bozeman 2000).

• a technológia egy bizonyos helyről induló mozgását és egy másik helyen történő alkalmazása. kétirányú tevékenység (The British Council)

• tudományos eredmények átadásának folyamata egyik szervezettől egy másik felé további fejlesztés és üzleti hasznosítás céljából. (AUTM)

• jogok hivatalos átadása a tudományos kutatásokból származó új felfedezések és innovációk használatára vagy üzleti hasznosítására.

(AUTM)

• nem-lineáris tevékenységek összessége, melynek célja, hogy

iparjogvédelmileg biztosított és nem biztosított szellemi alkotások átadása történjen meg két vagy több természetes vagy jogi személy hivatalos

megállapodásának keretében.

(7)

Technológia transzfer irodák

olyan, egyetemeken vagy kutatóintézeteken belüli, szervezeti egység vagy azon kívül létrehozott

szervezet, amely feladata az egyetemen vagy kutatóintézetben keletkezett szellemi termékek

azonosítása és menedzselése, beleértve a szellemi tulajdon védelmét, a jogok értékesítését és a

licencszerződésekkel kapcsolatos tárgyalások lebonyolítását.

Modellek (egyetemi helyük szerint):

1. Belső szervezeti egység

2. Külső szervezeti egység

3. Kiszervezett

(8)

Az innovációs rendszerek elemei

Edquist (2004) szerint két fő komponens:

1. szervezetek (organizations)

2. intézményesült gyakorlatok (institutions – szokások, írott és íratlan szabályok).

Edquist C. (2004): Systems of innovation: perspectives and challenges. In Fagerberg, J. – Nelson R. – Mowery, D (Ed.): The Oxford Handbook of Innovation, Oxford University Press, Oxford 181–208. o.

(9)

TTI

BUS KNO

TTI

KNO

PUB KNO

PUB BUS BUS

BUS

BUS

BUS BUS

BUS BUS

BUS

Az egyetemek és a TTI-k kapcsolódásai az innovációs rendszer tagjaihoz

BUS

(10)

Az egyetemek és a TTI-k kapcsolódásai az innovációs rendszerek tevékenységeihez

Egyetem

szerepe

TTI szerepe 1. új tudás előállítása nagyon fontos nem releváns 2. kompetenciák létrehozása nagyon fontos fontos 3. új termékek és szolgáltatások piacának

kialakítása nem releváns fontos

4. minőségi elvárások megfogalmazása nem fontos nem releváns 5. új szervezetek létrehozása, meglévők átalakítása nem fontos fontos 6. piacok és más mechanizmusok közti hálózatok

kialakítása nem fontos nagyon fontos

7. új intézményesült gyakorlatok létrehozása

meglévők átalakítása nem fontos fontos

8. inkubáció, infrastrukturális hozzáférés és

adminisztrációs támogatás biztosítása fontos fontos 9. innovációs folyamatok finanszírozása fontos fontos 10. tanácsadói szolgáltatások biztosítása nem releváns nagyon fontos

(11)

összegzés

• Az innovációs rendszerek alapvető elemei (szervezetei) az egyetemek

• Az egyetemek szerepe leginkább, a K+F biztosításában, kompetenciák kiépítésében fontos

• Az egyetemi TTI-k szerepe leginkább a hálózatosodás, inkubáció, finanszírozási

forrásteremtés, tanácsadásban jelenhet meg

• Az intézményesült egyetemi technológia

transzfer keretet adhat

(12)

Köszönöm a figyelmet!

E-mail: kbucsai@laserconsult.hu

Jelen kutatási eredmények megjelenését „Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai

fenntarthatóságának megalapozása a kiváló tudományos utánpótlás

biztosításával” című, TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 azonosítószámú projekt támogatja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A határozat ellen – annak a  választások hivatalos honlapján való közzétételét követő – 15 napon belül az  ügyben érintett természetes és jogi személy,

A Közgazdasági Főosztály az informatikai rendszer által biztosított hivatalos külföldi utazás elszámolása elnevezésű nyomtatvány kitöltésével számolja el a 

Gyártó: bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és szervezet, vala- mint ezek meghatalmazott képviselõje, aki vagy amely –

Gyártó: bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és szervezet, vala- mint ezek meghatalmazott képviselõje, aki vagy amely –

Az egyetemi technológia transzfert, a spin-off vállalkozások megalakulását és működését, az egyetemi kutatás vállalati szférával való kapcsolatának erősítését

intellektuális kapcsolatot feltételez, így a szerző kizárólag természetes személy lehet. Nem minősülhet szerzőnek sem a jogi személy, sem pedig a jogi

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy habár az egyetemi technológia transzfer egyre nagyobb figyelmet kapott az elmúlt 10-15 évben hazánkban, a kutatók közel negyede

• A szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatban a tagok bármelyike által bármely más ország állampolgárainak biztosított előnyt, kedvezményt, kiváltságot vagy