VILÁGGAZDASÁGTAN
A WTO kritikája
Főbb információk
Lecke Címe Feldolgozás menete
5.
lecke A WTO kritikája
1. Gondolattérkép
2. Prezentáció és videó 3. Olvasólecke
4. Gondolattérkép
5. További olvasmányok 6. Leckezáró feladat
megoldása
A KIINDULÓ HELYZET
• Malária: 247 millió megbetegedés
• 1 millió halál (afrikai gyerekek)
• AIDS: 33 millió AIDS-beteg
• 30 millió: valamelyik fejlődő országban
• 9,7 millió: ARV-szükség – kb. 1/3-uk kapja meg
• ARV-kezelés: min. 30 $ (USA) – fejlődőek: napi
1-2 $-ból élnek…
LEGNAGYOBB GYÓGYSZERIPARI VÁLLALATOK
USA
Pfizer
Merck and Co.
Eli Lilli and Co.
Abbott Laboratories
McKesson
Svájc
Novartis
Roche Holding
Franciaors zág
Sanofi
UK
GlaxoSmithKli ne
Astra Zeneca
1. TRIPS EGYEZMÉNY
TRADE-RELATED ASPECTS OF
INTELLECTUAL PROPERTY RIGHTS
EMBERI JOGOK EGYETEMLEGES NYILATKOZATA
• 25. cikk
„Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas
életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges
szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére
szóló, valamint mindazon más esetekre szóló
biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától
független körülmények miatt elveszíti. ”
GYÓGYSZERIPAR: ÉRDEKEK ÜTKÖZÉSE
Morális érdekek
• Emberi jogok
• Gyógyszerhez való hozzájutás
Gazdasági érdekek
• Gyógyszerek kifejlesztése, költségei
• Szabadalom
FOGALMAK TISZTÁZÁSA
• Szellemi tulajdon és fajtái
• Szellemi alkotások (művészeti alkotás, szimbólum, találmány stb.)
• Ehhez kapcsolódó (tulajdon)jog (szabadalom, védjegy, földrajzi eredetvédelem, üzleti titok)
• Generikus gyógyszer
• Originális gyógyszer
• Szabadalom
TRIPS EGYEZMÉNY
• UR – 1994 – TRIPS Egyezmény
• Fejlett országok nyomása
• Korábbi egyezmények hiányosak (sok a kivétel,
védettség hossza, regionális, nem nemzetközi)
A TRIPS EGYEZMÉNY ÉS AMI MÖGÖTTE VAN…
“That, as we enjoy great advantages from the inventions of others, we should be
glad of an opportunity to serve others by any invention of ours; and this we
should do freely and generously.”
(Benjamin Franklin)
ÁLTALÁNOS ELVEK
• Mindegyik tag a többi tag állampolgárai számára a saját állampolgárainak nyújtottnál nem kevésbé előnyös elbánást köteles nyújtani a szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatban. (Azaz a nemzeti elbánás elve az irányadó.)
• A szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatban a tagok bármelyike által bármely más ország állampolgárainak biztosított előnyt, kedvezményt, kiváltságot vagy mentességet azonnal és feltétel nélkül meg kell adni valamennyi többi tag állampolgárainak. (Azaz a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesülnie kell.)
• A szellemi tulajdonjogok oltalma és érvényesítése járuljon hozzá a műszaki innovációhoz és a technológia átadásához, elterjedéséhez a műszaki ismeretek előállítóinak és felhasználóinak kölcsönös előnyére és a szociális és gazdasági jólétet eredményező módon, a jogok és kötelezettségek egyensúlya mellett.
• A szabadalmaknak elérhetőknek kell lenniük minden találmányra – akár termék, akár eljárás – a technika minden területén, ha a találmány újnak számít és alkalmas ipari felhasználásra.
• A WTO tagjainak minimum 20 év szabadalmi védettséget kell biztosítaniuk bármilyen találmányra – köztük gyógyszeripari termékekre és folyamatokra – a szabadalmi bejelentés benyújtásának napjától számítva.
KÖVETKEZMÉNY
Szabadalom:
termék
Szabadalom:
gyártási folyamat
Gyártás:
szabadalom tulajdonosának
beleegyezése
20 év védettség
Generikus gyógyszerek megjelenése a
piacon: késik
Költségek: 802 millió
dollár/gyógyszer (vállalati költségek 30%-
a)
WTO-tagság:
160 ország ->
globális szabályozás?
WTO-szabály elsődlegessége!
!!
SZABADALMI VÉDETTSÉG VS. PIACRA LÉPÉS
ÁTMENETI IDŐK: ALKALMAZKODÁS A SZABÁLYOKHOZ
• Mert: nem volt szabadalmi törvény vagy csak termékre vonatkozott
• DE: kemény tárgyalás eredménye – mezőgazdaság, textil
• MFN + NT-t biztosítani kell!
• Három csoport
• Általános átmeneti idő – 4 év: 2000. jan. 1.: relatíve fejlettebb fejlődő országok
• Speciális átmeneti idő – 2005. jan. 1.: csak eljárási szabadalom korábban (pl. India, Egyiptom, Argentína, arab országok)
• LDCs – 2006. jan. 1. -> 2016. jan. 1. (2001, Doha)
KÖVETKEZMÉNYE A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKBAN
• Generikus gyógyszerekhez való hozzájutás
• Originális: ár-kérdés
• Gyógyszertámogatás hiánya (fejlett ország: 40% felett, fejlődő: 28% alatt)
• Fejlődő: gyógyszerkiadások 70%-a magánfinanszírozás
• Járványok elleni küzdelem
• ARV-kezelés: 30 dollár (fejlettekben) vs. Napi 1-2
dollárból élők a fejlődőekben
MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: TRIPS ÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGY
• Differenciált árazás
• Szegényebb országokban alacsonyabb ár
• Kényszerengedély (2001, Doha)
• Egészségügyi vészhelyzet -> saját kapacitásokkal való termelés, tulajdonos beleegyezése nélkül
• Gyártás: csak saját használatra (export megakadályozása…)
• Párhuzamos import (2003)
• Aki nem tudja maga megtermelni…
• DE: importált olcsóbb generikus gyógyszer nem kerülhet
a fejlettek piacára!
TRIPS VAGY NEM TRIPS?
10/90 szakadék – K+F 10%-a – járványok okozta károk 90%-a
Kutatók: vita
Első csoport:
› TRIPS: gyógyszerhez való hozzájutás akadálya
› TRIPS => vállalatok: ár a döntő
› Availability problem – elhanyagolt betegségek
Második csoport:
› Szegénység, hiányos infrastruktúra
› Kormány: egészségügyi szektor
› Szabadalmaztatás nem hat a gyógyszerhez való hozzájutásra
ÖSSZEFOGLALÁS
• GATT
• WTO-viták
• TRIPS egyezmény nemzetközi hatásai
JELEN TANANYAG
A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.
PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT
LECKESOROZAT
COPYRIGHT © SZTE GTK 2017/2018
A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL.
