TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA

(1)

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

(2)

Előadás áttekintése

• Gazdasági haszonállatok tartástechnológiájának higiéniai kérdései

• levegőhigiéniája

• vízhigiénia

• takarmányhigiénia

• alomhigiénia

• hígtrágyakezelés higiéniája

• kártevők elleni védekezés

• állattartó telepek és létesítmények fertőtlenítése

(3)

Istállólevegő jellemzői

- Csíraterheltség

- alkalmazott tartási mód - trágyakezelés

- Hőmérséklet – termelési zóna – tűrési zóna

- tehénistálló: 10-16 ºC - hizlalószállás: 8-10 ºC - baromfiól: 14-16 ºC

- Relatív páratartalom ~ 75 - 80%

- levegő nedvesség tartalma – harmatpont kialakulása – talpfekély, mellfekély, lábhibák

- Szellőztetés intenzitása

- 0,4 m/s pulyka esetében, 0,2 m/s tyúkok esetében

(4)

Levegő higiéniája

Idegen gázok CO₂

Toxinok

endotoxinok mikotoxinok Bűzanyagok

metilaminok, xilen, C2-C9

szerves savak, toluen, p-krezol Istállógázok

CO₂ NH₃

kén-hidrogén CH₄

Élőcsíra Gáznemű

anyagok

Alakos elemek

Együttes hatás

Munkaegészség Állat-egészség

Környezetvédelem (emisszió)

(5)

Istálló levegőjében lévő mikroorganizmusok

• Forrás:

– állat, állatgondozó, takarmány, alom, beszáradt bélsár

• állatok testfelületéről leváló hámsejtekkel

– kommenzális mikroflóra: 2x10

⁵

- 2x10

⁶

CFU/m

²

x óra

• kilégzéssel

• köhögés, tüsszögés – nyálkacseppekkel

• méret: 0,1 – 50-100 µm

• por baktérium populációja több mint 80%-a Streptococcus, Staphylococcus

• mikroszkópikus gombák, penészek, élesztők – 1%

• E. coli, Kóliform 0,5%

(6)

Mikroorganizmusok Kérődzők Sertés Baromfi

Staphylococcus + + +

Streptococcus + + +

Aerob spórások + + +

Corynebacterium + -* -

E. coli/Enterobacteriaceae + + +

Streptomyces + - -

Pseudomonas + + +

Anaerob spórák - - +

Penicillium + - +

Aspergillus + - +

Scopulariopsis + + +

Cladosporium + + +

Acromonium - + +

Mucor - + +

Alternaria + - +

Trichothecium +/- - -

*Nem azt jelenti, hogy nem fordul elő csak eddig nem mutatták ki.

(7)

Ivóvíz jellemzői

• Itatóvíz – vegetációs víz

• állatok vízszükséglete

– hízósertés: 70 kg átlagsúly 8-9 L/nap

– brojlercsirke: 1,5 kg átlagsúly 0,25-0,30 L/nap – tejelő tehén: 650 kg átlagsúly 80-90 L/nap

• jó ivóvíz tulajdonságai

– nem meleg, nem túl hideg, kellemes ízű, szagtalan, színtelen, mentes különféle undorkeltő

tulajdonságoktól

– hőmérséklet: 8-12 ˚C (10-15 ˚C fiatal állatok) – CL max. 0,3 mg/L

– pH 6,8-7,8

(8)

Ivóvíz higiénia

• Víz fertőzés közvetítő szerepe – Lépfene – B. anthracis

– Emberi betegségek: typhus, paratyphus, kolera

– Salmonella – Leptospira

– Pseudomonas-fajok – Gümőkór

– Atípusos mycobakteriumok – Brucellosis

– Baromfikolera – Takonykór

– Ragadós száj és körömfájás – Sertéspestis

– Lovak fertőző kevésvérűsége – Baromfi légzőszervi

megbetegedése

• Parazitológia – Májmételykór – Tüdőférgesség

– Gyomor- és bélférgesség – Orsóférgesség

• Fekális szennyezettség

– Jelenléte a vizet itatás szempontjából aggályossá teszi

– Igazolása: ember és állat bélcsatornájában előforduló baktériumok kimutatása

• E. coli

• Enterococcus faecalis

(9)

Minden esetben vizsgálandó

Esetenként vizsgálandó Különleges esetben vizsgálandó

Szín AL Arzén

Szag CL Lúgosság

Íz Mn Keménység

Ammónia Nitrát Klorid

Nitrit Ph Kötött aktív klór

KOI_ps zavarosság Szabad aktív klór

Fe Enterococcusok Szulfát

Vezetőképesség C. perfringens Trihalometánok

E. coli P. aeruginosa Összes szerves szén

Telepszám 37 ˚C Mikroszkópos biológia vizsgálat Coliform bakt.

(10)

Ivóvíz bakteriológiai és parazitológiai határértékei

Jellemzők Alkalmas Feltételesen alkalmas

Összes élősejtszám

1 cm³-ben Legfeljebb 5000

Coliform-szám

1 cm³-ben Legfeljebb 10 Legfeljebb 100

Kórokozó baktérium

Nem tartalmaz

Belső paraziták

fertőzőképes alakjai

Nem tartalmaz

Anaerob baktériumok

száma cm³-ben ⁰ ³⁰

(11)

Takarmányok mikrobaszennyezettségének jelentősége

• Termékspecifikus mikroflóra

– agrotechnológiai, feldolgozási, tárolási, klimatikus viszonyok függvénye

– származás:

• szántóföldi mikroflóra

• raktári mikroflóra

– romlást jelző mikrobák

• romlási folyamatokat befolyásolja: vízaktivitás, hőmérséklet

– indikátor mikrobák

– takarmányfertőzés okozói: obligált és fakultatív patogén mikrobák

• több képes a takarmányban szaporodni – endotoxint termelni – Salmonella, Coliform, egyes Clostidium fajok, Bacillus, Proteus,

Pseudomonas

• Exotoxin termelés

– C. botulinum, Staphylococcus aureus Anaerob spórás baktériumok a takarmányban és a félkemény és kemény sajtokban vajsavat termelnek!

(12)

Takarmányok mikrobiológiai határértékei - 43/2003/FVM rendelet

A takarmány kórokozó mikroorganizmusokat - amelyek emberben és állatban közvetve, vagy közvetlenül betegséget okozhatnak, illetve okoznak – nem tartalmazhat.

• Salmonella 0/25 g

Fekális eredetű szennyeződést jelző mikroorganizmusok

• fekális E. coli (kivéve a hőkezelt takarmányokat) 10²/g

• Clostridium perfingens (hőkezelt takarmányokban) 10²/g

Környezeti eredetű szennyeződést jelző mikroorganizmusok

• Mezofil aerob mikrobaszám (a probiotikumot tartalmazó készítmények és takarmányok nem vizsgálandók) 10⁶/g

• Enterobacteriaceae spp. 10³/g

(13)

Alomhigiénia

Padozattípusok - rácspadlók - mélyalom

Padozattal szembeni követelmények:

• Nincs koptató hatása, gátolja a lábszétcsúszást, lépés és járás közben ne érvényesüljön a padló dinamikus ellenállása.

• Kis hőelnyelő képessége, rugalmassága, páraletapadást elősegítő hatás, meleg, kényelmes fekhely az állatoknak.

• Nedvszívó képesség miatt csökkenti a vizelettel, bélsárral szennyezett fekhely nedvességtartalmát.

• Levegőből a padozatra hulló mikrobák is rátapadnak, az alom

naponkénti kicserélése egyben csíraszegény környezetet is jelent az állatok számára.

• 1 cm-nyi rétegben a csíraszám átlagértéke max. 5 millió/cm³.

(14)

Istálló csatornázása

Követelmény:

Bélsár + vizelet mikroflórája, a bomlásból eredő káros gázok ne károsítsák az állatok szervezetét.

• Sertéstelep: fontos a trágyaeltávolítás, és kezelés módja – fertőző, parazitás betegségek terjesztésének forrása:

– Kolihasmenés – Orsóférgesség

hígtrágya zárt csatornarendszereken keresztüli eltávolítása

• Alom nélküli istálló: trágyaeltávolítás módja és gyakorisága – NH

₃

és CO

₂

↓

– felszaporodása rontja a termelési eredményeket – nedves padozat – tőgygyulladás

(15)

Hígtrágya jellemzői

• Fizikai tulajdonságai

– súlyszázalékban kifejezett szárazanyag tartalommal jellemzik

• Kémiai tulajdonságai

– bonyolult kolloid rendszer

– összetétel függ takarmányozástól, trágyaeltávolítástól

– pH, összes kálium, összes foszfor, összes nitrogén, Kjeldahl-N, ammónium-nitrogén, kémiai-oxigén-igény, összes szárazanyag, összes szerves anyag, összes ásványi anyag, összes kóliform baktérium, hígtrágya napi mennyisége

• Mikrobiológiai tulajdonságai

– aktív flóra: hígtrágya szerves alkotóelemeinek lebontása és átalakítása

– szennyező flóra: bélbaktériumok, patogén mikrobák

• Salmonella-fajok hosszú időn át megőrzik életképességüket a hígtrágyában

FERTŐZÉSI FORRÁS!

(16)

Hígtrágya kezelés

• Előkezelés és összegyűjtés

• Hígtrágya kezelés – fázisbontás nélkül – fázisbontással

• Szilárd és híg fázis továbbkezelése, elhelyezése – szilárd rész: talajerővisszapótlás

– híg rész: tárolás – biológiai/kémiai módszerekkel való kezelés

• biológiai kezelés

– iszaprothasztásos technológiák

• kémiai kezelés

– flokkulálószerek, pH-szabályozók, szagtalanító

anyagok

(17)

• Trágya fertőtlenítése

– almostrágya, hígtrágya szilárd fázisát komposztálják minimum 3 hétig

– hígtrágya fertőtlenítése

• mésztejjel/formalinnal

• fizikai módszerekkel: pasztőrözés,

pillanatpasztőrözés, szakaszos hőkezelés – Clostridiumok nem pusztulnak el!

• kémiai módszerek

– híg fázis kezelése égetett mésszel, oltott mésszel, formalinnal

• Hígtrágya elhelyezés

Hígtrágya kezelés

(18)

Kártevők elleni védekezés

• Rágcsálók elleni védekezés

– kémiai módszerek

• akut hatású engedélyezett mérgek kihelyezése

• antikoagulánsok – biológiai módszerek – mechanikai védekezés

– higiéniai módszerek – takarmány kiszóródás megakadályozása

• Legyek elleni védekezés

– vegyszeres irtás

– mechanikai csapdák

• Madarak elleni védekezés

– vadmadarak – betegség terjesztés

– higiéniai módszerek – takarmánysilók zárása – meg kell akadályozni a fészek rakást

(19)

Fertőtlenítés

• Cél: környezeti élőcsíra – terhelés folyamatos alacsony szinten tartása

• Szervízperiód: kiürítés, takarítás, fertőtlenítés, pihentetés összekapcsolódó tevékenységei

– baromfitelepek 14 nap

– sertés, szarvasmarha esetében a szoros rotáció ezt nem teszi lehetővé Fertőtlenítőszerek csoportosítása

– bakteriosztatikus – bakteriocid

– fungicid – viricid – germicid

Fizikai eljárások – fertőtlenítés hővel

– mikrobák vegetatív alapja a hőkezeléssel szemben kis ellenállóképességgel rendelkezik

– baktériumok spórás alapjai ellenállóbbak – autoklávozás, gőzborotvák

– röntgen és gamma-sugarak

– UV lámpa (UV-C tojások fertőtlenítése)

Hatásfok függ Technológiai tényezők

(20)

Fertőtlenítő szerek

• Klór és vegyületei

• Jód tartalmú fertőtlenítő szerek

• Aldehidek

– Formalin – baromfiistállók fertőtlenítése

• Oxidálószerek

• Tenzidek

• Savak és lúgok

• Gáz halmazállapotú fertőtlenítő szerek

– Etilénoxid

– Béta-propiolakton – Metil-bromid

(21)

Fertőtlenítési eljárások

Száraz takarítás Mobil berendezéseket ki kell vinni

Vizes

fertőtlenítés Berendezések felszerelése

Vizes fertőtlenítés almozás

Gázos fertőtlenítés szellőztetés 24 h

Felfűtés a fogadás hőmérsékletére

(22)

Előadás összefoglalása