Adamczuk, L.: Lengyelország lakosainak időmérlege

STATISZTIKAI IRODALMi FIGYELÓ

hústermelés. A gabonatermelő kolhozokból (2800) csak 89 gazdaság kizárólag gabona- termelő. többségük gabona—tej-. illetve ga—

bona—hústermelő. A gyapottermelésre specia—

Iízálódott kolhozokban azonban ritka az ága- zattársítás, szinte valamennyi ide sorolt gaz- daság (1700) főleg gyapottal foglalkozik. Ba—

romfitenyésztésre csupán 77 kolhoz speciali—

zálódott, többségük Ukrajnában található.

441

A szerzők befejezésül azt javasolják, hogy célszerű lenne a statisztikai elemzéseket a jö- vőben a kolhozok profil szerinti csoportjaira elkülönítetten végezni, mert így lehetővé vál—

na a hozamok, a jövedelmezőség főbb mu- tatóinak összehasonlítása a specializált és nem specializált gazdaságok között.

(lsmt: Szabóné Medgyesi Éva)

TÁRSADALOMSTATISZTlKA

ADAMCZUK, L.:

LENGYELORSZÁG LAKOSAINAK IDÓMÉRLEGE (Budzet czosu mieszkancáw Polski.)

1978. GUS. 132 p.

A Lengyel Statisztikai Főhivatal 1975—1976—

ban az ország 18 éves és idősebb népessé- gének reprezentativ mintájára kiterjedő idő—

mérleg-vizsgálatot végzett. A mintát az 1970.

évi népszámlálás adataiból vették. Rétege—

zett (város és falu) kiválasztás útján 832 te—

rületi egységet jelöltek ki és ezek mindegyi—

kéből 12 háztartás került a mintába. lgy ösz-

szesen 9984 háztartás (21819 fő) szerepel a

mintában; 9966 háztartásnál sikerült az adat—

felvételt elvégezni.

A mintát négy egyenlő részre osztották, és egy-egy ilyen részbe tartozókat keresték fel 1975 áprilisában. szeptemberében, valamint decemberében. továbbá 1976 februárjában a négyhetes időszak minden napjára egyfor- mán elosztva. Igy biztosították. hogy az idő—

mérleg-vizsgálat mind a négy évszakot fel- ölelje.

A kérdőívet úgy szerkesztették meg, hogy önkitöltéses módszerrel és kérdezőbiztos köz- reműködésével is ki lehessen tölteni. A fej—

rovatban a nap 24 órája szerepelt negyed- órókra bontva. az oldalrovatban pedig az a 47 különböző tevékenység, amelyet a vizsgá—

latnál megkülönböztettek. Az összeíráskor a nap egyes negyedóráinak oszlopában azokat

Wo rszawa .

a kockákat töltötték ki, amelyek a végzett tevékenységnek megfelelő sorban voltak.

(Melléktevékenységek esetén keresztet írtak a megfelelő kockákba.) Három kiegészítő kér—

dőív csatlakozott az időmérleg kérdőivéhez.

éspedig:

1. a személyi adatok,

2. a háztartásra vonatkozó adatok (tartós fogyasz—

tási cikkekkel való ellátottság. az esetleges gazda—

ság adatai).

3. a településre vonatkozó adatok (van-e szinház, óvoda stb.) kérdőíve.

mozi,

Az időmérleg-kérdőív alapján háromféle mutatót számítottak:

1. az összes megkérdezett által az egyes tevékeny—

ségekre átlagosan forditott időt: ' , , 2. az összes megkérdezett közül a kerdeses teve- kenyseget végzők arányát,

3. a kérdéses tevékenységet végzők által arra for—

dított átlagos időt (például az összes megkérdezet—

tek moziban töltött átlagos ideje 3 perc, a kérde- zett napon 2.0 százalék volt moziban, az utóbbiak átlagosan 2 óra 7 percet töltöttek moziban.)

Az átlagos lengyel felnőtt napi időbeosz—

tása a vizsgálatban megkülönböztetett főte—

vékenység-csoportok szerint (és azon belül egyes kiemelt tevékenységek szerint) a követ—

kezőképpen oszlott meg:

1. fiziológiai szükségletek:

belül az alvás 8 óra 8 perc:

2. a foglalkozásszerű munka: 4 óra 44 perc; ezen belül a főmunkahelyen végzett munka 3 óra ? perc.

a mellékkeresetért végzett munka 8 perc, a saját gaz- daságban végzett növénytermelési munka 38 perc, ál- lotgondozási munka 34 perc, javítási munka 8 perc;

3. utazási idő: 51 perc;

4. otthonon kívüli háztartási munka: 38 perc; ezen belül a háztartás céljaira végzett bevásárlás 28 perc;

5. otthoni háztartási munka: 3 óra 13 perc; ezen belül főzés. ételek elkészítése 57 perc;

6. tanulás: 25 perc;

7. szabadidő: 4 óra 6 perc; ezen belül a televízió műsorainak nézése 1 óra 28 perc, látogatások, baráti beszélgetések 39 perc.

10 óra 3 perc; ezen

Ezeknél az alapvető adatoknál többet és érdekesebbet mond az. hogy a különböző te—

vékenységekben hányan és kik vettek részt, és hogy nemek, életkor, családi állapot (és gyermekszám), lakóhely és foglalkozási kate- gáriák szerint milyen különbségek voltak a különböző tevékenységekre forditott időben.

A fiziológiai szükségletek körén belül pél—

dául figyelmet érdemel, hogy a megkérdezet—

teknek csupán 13,8 százaléka vette igénybe az intézményes (vendéglői, étkezdei stb.) ét- kezési lehetőségeket, a nagy többség otthon étkezett.

A megkérdezetteknek 662 százaléka vég- zett foglalkozásszerűen nem mezőgazdasági munkát. Ennek az aránynak értékelésénél fi—

gyelembe kell venni. hogy a megkérdezett napok között arányosan voltak vasárnapok és más munkaszüneti napok is, és hogy a mintában szerepeltek eltartott nők és nyug—

dijas vagy eltartott öregek is. A főmunkahe—

lyen végzett munka a minta 39.35 százaléká- nak napirendjében szerepelt, és átlagosan 7 óra 41 percig tartott. Az ilyen tevékenység

gyakoribb a városokban, mint a falvakban, de a falusi lakosságban is 273 százalék volt

442

azoknak az aránya, akik nem mezőgazdasági munkát végeztek fő megélhetési forrásként.

Mellékkeresetért dolgozott a megkérdezettek- nek 3.1 százaléka, átlagosan 4 óra 19 percet.

Az ilyen típusú munka gyakoribb a férfiak.

mint a nők között. Jellemző, hogy a nem há- zas férfiak ritkábban végeznek ilyen munkát, mint a házas és gyermekes férfiak. A maga- sabb iskolai végzettségűek között is sokkal gyakoribb a mellékkeresetért végzett munka, mint az alacsonyabb végzettségűek között.

Külön kezelték a vizsgálatban a saját gaz- daságban végzett mezőgazdasági munkákat.

A lengyel gazdaság és társadalom különle- ges jellemzője a ,,munkási—parasztok" és pa- raszt—munkások" nagy száma. Ezek olyan egyéni gazdák, akik kiegészítésképpen. vagy fő kereseti forrásként nem mezőgazdasági munkahelyen is dolgoznak. Növénytermelési munkát végzett a megkérdezettek 139 szá- zaléka, állataondozási munkát 27,0 százalék.

Mindkét fajta munka gyakoribb a férfiak, mint a nők között.

A háztartási munkákban viszont — akár az otthonon kivül kerül rájuk sor (bevásárlás stb.), akár otthon — a nők részvétele sokkal nagyobb arányú. laen érdekes tényre utal- nak azok az adatok. amelyek szerint az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele lé- nyegesen ritkábban fordul elő a falusi la- kosság körében. viszont átlagosan lényege- sen hosszabb ideig tart a községekben. Ez a falusi egészségügyi ellátás fejletlenebb vol—

tát bizonw'tia. Hasonló a helyzet a hatósá- aokkal, hivatalokkal való ügyintézésben is.

Városi lakosok gyakrabban kerülnek kaocso- latba a hatóságokkal, viszont gyorsabban tudják ügyeiket elintézni,

A meakérdezetteknek viszonylag kis része, 6.9 százaléka tanult. Az aktiv keresők között 3.7 százalék volt azoknak az aránya. akiknél a megkérdezett napon tanulási tei/ékenység, akár az iskolában akár otthon előfordult.

igen lényeges különbségek vannak a sza—

badidő tartamában demográfiai és társadal—

mi csoportonként. A nőknek kevesebb a sza—

badidejük, mint a férfiaknak, a községi lako—

soké rövidebb, mint a városiaké, a családo- soké rövidebb, mint a nem házasoké. A sza- badidő fogalomköréhez tartozó tevékenysé- aek között minden társadalmi—foglalkozási csoportban első helyen áll a televízió nézése.

1969—ben hasonló időmérleg-vizsgálatot vé- geztek. de nem az egész néoességre. hanem csak az alkalmazott foglalkozási viszonvú munkásokra és szellemi foglalkozásúakra ki- terjedően. (Tehát elsősorban az egyénileg gazdálkodó parasztok, valamint a nyugdija- sok és eltartottak maradtak ki a mintából.) A két felvétel eredményeit összehasonlították olyan módon, hogy kivették az 1975—1976-05 vizsgálatból a megfelelő társadalmi csopor—

tokat. A két adatfelvételnél alkalmazott te-

vékenységkategóriák némileg különböztek, ezért csak négy nagy tevékenységcsopartot hasonlítottak össze. Ezek terén fő tendencia—

ként az bontakozott ki. hogy a fiziológiai szükségletekre fordított idő és a foglalkozás—

szerű munko ideje csökkent. a háztartási munka ideje és a szabadidő viszont nőtt. E változások oka részben a szabad szombatok bevezetése volt. A szombaton—kívüli hétköz—

napokon a munkaidő alig csökkent és a sza- badidő alig nőtt, viszont a háztartási mun- ka meghosszabbodott. A vasárnapokon vi—

szont hosszabbodott mind a munkával töl- tött idő, mind a háztartási munka ideje. Meg—

hosszabbodott a vásárlással töltött idő is. A háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságának javulása következtében né- mileg rövidült egyes háztartási munkák ideje (takarítás, mosás). Ezzel párhuzamosan azon—

ban még jobban nőtt a nők és a férfiak ilyen munkákkal való terhelésének aránytalansága, mert lényegesen kevesebb férfi végzett ilyen munkát, mint korábban. A kulturális tevé- kenységek közül a televízió nézése erősen meghosszabbodott. a többi kulturális tevé—

kenyséare fordított idő és a bennük részt ve- vők aránya viszont kisebb-nagyobb mértékben

csökkent, noha a szabadidő tartama nőtt.

(lsm. : Andorka Rudolf)

.

KAMlNSKl. PH.:

NÖK A LAKÓTELEPEKEN

(Les femmes dans les grands ensembles.) -— Eco- nomie e! Slatístr'gue. 1978. 96. sz. 71—77. p.

anre több tanulmány foglalkozik azzal a oroblémávol, hogy a nagyvárosok szélén kí- alakuló, gyorsan fejlődő lakótelepeken mi- lyen életmódra nyílik lehetőség. s ez az élet- mód mennyire felel meg az ottlakőknak.

Az lNSEE (a francia Állami Statisztikai és Gazdaságkutató lntézet) ezen vizsgálatában Franche Comté urbanizált területén lakó 1935 asszonyt kérdeztek meg a lakótelepi életkö—

rülményeikkel kapcsolatban. Arra kerestek választ, milyen az ott lakó nők magatartása, megelégedettsége, illetve mi az oka elége- detlenségüknek.

A cikk a vizsgálatnak azt az oldalát mutat—

ja be, amely a lakótelepre költözéssel és a beilleszkedéssel, a lakótelepi és nem lakóte—

lepi élet közötti kapcsolatok emberi és társa- dalmi oldalával foglalkozik. Nem tükrözi a teljes lakónépesség véleményét, csak a min—

tába bekerült háziasszonyokét.

A lakótelepen lakók között igen magas a fiatalok aránya. A nők fele 30 éven aluli. 15 százalékuk pedig 32—40 éves. Az itt lakó nők 60 százaléka inaktív. A többgyermekes család kevés. Társadalmi származás szerint nincs