EGY ÁGAZATI DlFFERENCIÁLTSÁGl MODELL ADATÁLLOMÁNYÁNPAK KlALAKlTÁSA
DR. FILE JENÖNÉ
A tudományos, technikai és gazdasági fejlődés ütemének az utóbbi évtizedek—
ben tapasztalható gyorsulása világszerte nyilvánvalóvá teszi a gyors döntések, majd
hatásuk ellenőrzésének jelentőségét. Széles körű tapasztalat. hogy a hibás elha—
tározások a kedvezőtlen folyamatok láncreakcióit indíthatják el. de az is. hogy a döntés elodázásának kedvezőtlen hatása felér a hibás döntésével.
Ha van felelősség a döntés helyességéért, és a döntés gyorsasága iránti igény nyilvánvaló, nem vitatható az azt megalapozó információk fontossága sem. A ta- pasztalatok azt mutatják, hogy gyorsan változó világunkban az előrehaladás csak állandósult és komplex döntési folyamat útján lehetséges. Ehhez a vele szoros kap—
csolatban levő információs folyamat adhat kellő alapot. amely tartalmában, idő- beni rendelkezésre állásában és formájában (technikájában) egyaránt alkalmaz- kodik a döntési folyamat szükségleteihez mind a gazdaság egészében, mind pedig részterületein.
A gyakorlati munka követelményeire alkalmazva a fentieket megállapítható.
hogy a gazdasági döntések előkészítésére szolgáló bármilyen modell — legyen az a matematikai elméleten alapuló legmodernebb döntési modell vagy a legegysze- rűbb. spekulációra épített elgondolás — csak akkor használható, ha a döntést elő—
készítő szervezet a modellhez szükséges naprakész információval rendelkezik. En- nek a megállapításnak az indokoltságát azok a statisztikusok érzékelik, akiknek rövid idő alatt jelentős gazdasági döntésekhez kell megbízható információt és elem- zést szolgáltatniuk.
Az információs rendszer jelenlegi szervezettségi szintjén a tapasztalatok sze—
rint az a célszerű, ha az egyes döntést előkészítő szervezetek saját adatbázisban rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyekre a döntéselőkészítéshez, dön- tési modelljük, modelljeik működtetéséhez szükségük van. Hogy melyek legyenek az adatbázisban tartandó információk. azt e szervezetek általában szubjektív mér-
legeléssel határozzák meg.
E tanulmány célja vizsgálódásaim ismertetése. Célom olyan módszer kidolgo—
zása volt. amellyel a gazdaság egy meghatározott területére vonatkozó differenci-
áltságí (döntéselőkészítésre szolgáló) modellhez szükséges információk köréből álló teljes rendszer objektív módon alakítható ki.
A modell a mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelőerőinek munkaügyi szempontból elvégzendő vizsgálata céljára készült. Elméleti megalapozását és an- nak matematikai statisztikai igazolását egy korábbi tanulmányban ismertettem (3).
Itt röviden. fő vonásaiban térek ki rá abban a konkrét formában. amelyben a mo-
DR. FILÉNÉ: AZ ADATÁLLOMÁNY KlALAKlTÁSA 857
dell az említett meghatározott célra elkészült. Részletesebben csak a modell mű—
ködtetéséhez adatbázisban tartandó adatok körének meghatározására irányuló
munkát, a modell és az adatállomány közötti kapcsolat létesítésének elvi alapját ismertetem.A DINAMIKUS KOMPLEX MODELL
A mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodási színvonalát jellemző számos lé- nyegi intenzitási mutató (területegységre, létszámra stb. vetített adatok) között szo- ros korrelációs kapcsolat áll fenn. (Lásd (2), (3).) irodalmi utalásokból kitűnik. hogy ez a jelenség a gazdasági életben általában is fennáll. A korrelációra alapoz pél- dául a faktoranalízis is, amelynek közgazdasági elemzésre való alkalmasságát újab—
ban vizsgálják.
A gazdasági jelenségek között széles körben kimutatható többszörös korrelá- ciós kapcsolat. miként az bizonyítást nyert, a gazdasági szerkezettel összhangban levő elemzés kiindulópontját képezheti. A kapcsolat alapján megengedhető, hogy több -— lényegi — ismérvet a kérdéses területet, jelenségcsoportot kiemelkedő mér- tékben jellemző valamelyik intenzitási mutató additív konstans nélküli lineáris függ- vényében fejezzünk ki a kiinduló és a többi ismérv országos átlagának aránya alapján. Ilyen ismérv például a fajlagos termelési érték és költség, a vagyon. a munkaerő—felhasználás, a személyes jövedelem, az állóeszköz—állomány, az ered- mény és felhasználása. az árbevétel fajlagos adata stb.
A koordináta-rendszer origójából kiinduló lineáris függvények egyenessereget alkotnak, amelynek tagjai közé mindazok a fajlagos mutatókkal kifejezett ismérvek besorolhatók, amelyek a kiinduló ismérwel közepes vagy szorosabb sztochasztikus kapcsolatban vannak. Az egyenesseregnek azt a néhány tagját. amelyek a vizsgált gazdasági egységek elemzési céltól függő jellemzése szempontjából döntők, az egy- ségek komplex minősítésére alkalmazzuk az alábbiak szerint.
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelőerőinek munkaügyi szempontból elvégzendő vizsgálata céljára az üzemenkénti minősítés az alábbi összefüggések-
ből kiindulva történt:
Yi : bi X
Y2 : bz X [1]
Ya : 53 X
Y4 : b,, X
ahol:
x — a területegységre jutó halmozotlan termelési érték forintban.
yi —— a területegységre jutó közös vagyon értéke forintban, Y2 — az összes árbevétel területegységre jutó értéke forintban.
Yg — a területegységre jutó szövetkezeti bruttó jövedelem forintban, yz, — az egy dolgozóra jutó évi személyes jövedelem forintban,
bi — az adott x és y ismérvek országos átlagai alapján számított arányossági tényezők, vagyis:
y— " ?. ?
biz-%;bzz—yg—jbgz-Llíb4274 [2/
x x x x
Az /1/ alatti lineáris függvények a koordináta—rendszer origójából indulnak ki,
és egyenessereget alkotnak, ahol a koordináta—rendszer X tengelyén a kiinduló is-mérv értékei szerepelnek.
858 DR. FlLE JENÓNÉ
Az egyenessereg a közgazdasági elemzés során a vizsgált egységek minősíté-' sében is igen jól hasznosítható geometriai tulajdonságokkal rendelkezik. Ha az
egyenessereget párhuzamosakkal metsszük. az alábbi arányosságok állnak fenn. Az 1. ábrán azt a speciális esetet mutatjuk be. amikor a metsző párhuzamosok a met- szett sugarak egyikére — (: koordináta-rendszer X tengelyére — merőlegesek, és az egyszerűség kedvéért két sugarat ábrázolunk a lehetséges végtelen számú közül.1. ábra. Az egyenessereg és a metsző párhuzamosok
Cr
M A' el a
Ha az egyenessereget párhuzamosokkal metsszük, azaz:
ÁK, " E u EE
akkor az alábbi arányosságok állnak fenn:
MA : AB : BC : MA1 : AjB1 : Bjc1 /3/
EE :ÉÉ, :ÁÁ, : ne : ná : m : ne :m mm
Ezen arányosságokat alkalmazva. mivel az egyes félegyeneseket egy-egy vizs- gált ismérvet kifejező lineáris függvényként értelmezzük:
—— meghatározhatók az egyenessereget alkotó statisztikai változók összetartozónak te- kinthető osztályközei.
— az összetartozó osztályközöket azonos ..színvonaljelző számmal" (gravitálissal) minő- síthetjük.
A fenti elvi alapon a gazdálkodó egységek komplex minősítése és sorolása az alábbiak szerint történik.
1. Az adott évre vonatkozólag a figyelembe vett ismérvekből kialakítjuk a mi—
nősítésre szolgáló modellt:
a) megállapítjuk a kiinduló ismérv (vizsgálatainkban a halmozatlan termelési érték) területegységre eső országos átlagát, és szórósszámitás segitségével meghatározzuk csoport-
közeit;
b) kiszámítjuk a kiegészítő ismérvek fojlagosainak országos (szektor—) átlagát (vizsgá- latainkban a közös vagyon, az árbevétel. a szövetkezeti bruttó jövedelem egységnyi területre jutó értékét és az egy főre jutó személyes jövedelmet);
c) a kiegészítő ismérvek és a kiinduló ismérv országos átlagának hányadosaként meg- határozzuk az emlitett arányossági tényezőket (lásd /2/):
cl) a kiinduló ismérv a) pont szerint meghatározott csoporthatárainak és a c) pont sze—
rinti arányossági tényezőknek szorzataként egyenként meghatározzuk a kiegészítő ismérvek
modellbe illő csoportközeit; * _
e) az összetartozó csoportközöknek az egyenessereg elve alapján azonos diszkrét szám—
értéket adunk (például tíz csoport esetén 0—tól 9-ig). *
AZ ADATALLOMANY KIALAKITÁSA 859
Ily módon egy ..rácsot" nyerünk, melynek alapján egyedileg és az elemzés által megkívánt komplex módon minősíthetők a gazdálkodó egységek.
Példaképpen az 1. táblában bemutatom azt a komplex modellt. amelyet a ter—
melőszövetkezetek 1972. évi adatai alapján készítettünk az üzemek —— termelőerők színvonala szerinti - minősítése céljára. Bemutatom továbbá egy példaként vett üzem minősítését. amelynél a kombinációérték vagy színvonalérték — a színvonal-
jelző számok összege — 24.
1. tábla
Modell (: termelőszövetkezeteknek termelőerőík színvonala alapján történő minősítéséhez az 1972. évben
Az egy kat. hold termőterületre jutó
Az egy főre _ , , . , , " " összes szövetkezeti jutó személyes Színvonaljelzo szam termelés: ertek kozos vagyon árbevétel iöxt/Jerdtetlcbm jövedelem
forint
0 . —- 3500 -— 5114 — 3940 —1 376 —10070
1 . 3501— 4 500 5115— 6575 3941— 5065 1377—1770 10 071—12 949
2 . 4 501— 5 500 6 576— 8 037 5 066— 6191 'l 771—2 163 12 950—15 829
3 . 5501— 6 500 8038— 9498 6192— 7316 2164—2 556 15830—18 700
4 . 6 501— 7 500 9 499—10 959 7 317— 8 442 2 557—2 950 18 701—21 580 5 . 7 501— 8 500 10 960—12 420 8 443— 9 567 2 951—3 343 21 581—24 460 6 . 8 501— 9 500 12 421—1 3 881 9 568—10 963 3 344—3 737 24 461—27 339 7 . 9 501—10 500 13 882—1 5 343 10 964—11 819 3 738-4130 27 340—30 215 8 . 10 501—11 500 15344—16804 11 820—12 944 4131—4 524 30 216—33 090
9 . . . . . . ll 500— 16 804— 12 944— 4 524— 33 091—
bi . . bí : 1.461 [32 : 1.126 bg : 0.393 b4 : 2.877
A példaként vett
üzem adatai . 6814 8214 9871 3602 24 315
Színvonaljelző
szám . . . . 4 3 6 6 5
2. A minősítésre szolgáló modell összeállítása után kerülhet sor a minősítés végrehajtására a következőképpen:
a) egyenként meghatározzuk minden egyes gazdálkodási egység modellben szereplő fajlagosait (itt a területegységre jutó termelési értéket, a közös vagyont, az összes árbevételt, a szövetkezeti bruttó jövedelmet és az egy főre jutó személyes jövedelmet);
b) a nyert konkrét értékeket minden egyes fajlagos esetében a megfelelő színvonaljelző szám)mal (gravitálissal) helyettesítjük (az 1. táblában szereplő példagazdaságnál: 4.3 6.6 es 5
c) a színvonaljelző számokat összeadjuk. és így megkapjuk a színvonalértéket vagy kom- binációértéket, amelynek alapján a gazdálkodó egységek most már a gazdasági tevékeny- ség színvonalának megfelelő csoportokba sorolhatók.
A színvonalérték egy determinisztikus alsó éS'felső határ között diszkrét érté-
keket vehet fel:
(k*—naíszsktnn /5/
ahol "
k — a modell alapjául felvett függő változók száma.
k-l—i — a felvett kiinduló változó és a függő változók összesített száma, n —- a legfelső színvonalfokozat színvonaljelző száma.
a — a legalsó színvonalfokozat színvonaljelző száma.
860 DR. FILE JENÖNE
E vázlatos ismertetésből is megállapítható. hogy az ismérvek közötti korrelációs
kapcsolat és az erre épített. egyenesseregre vonatkozó tétel alapján az intenzitási viszonyszámokat helyettesítő színvonaljelző számok alkalmazásával többek között lehetővé válik a gazdasági egységek komplex minősítése és gazdálkodási színvonalszerinti sorolása is. A színvonal szerinti sorolást szükség szerint kombinálni lehet
területi vagy (és) profil szerinti csoportosítással, vagyis fel lehet térképezni a vizs—
gált terület közgazdasági—gazdasági szerkezetét. A modell dinamizálása1 lehetővé teszi a vizsgált egységek csoportosítását aszerint is, hogy a vizsgált időszakban gaz- dálkodásuk színvonala saját korábbi helyzetükhöz, egymáshoz és az összes gazda—
ság átlagához viszonyítva emelkedett, stagnált vagy hanyatlott-e.
Az ismertetett módszerrel kapcsolatban femerült a kérdés, hogy az a statisztiká—
ban az utóbbi időben általánosan alkalmazott pontrendszer egyik változata. Prob-
lémák merülhetnek fel a súlyozás vonatkozásában is. Korábbi tanulmányomból (3) és a fenti részletezésből is megállapítható, hogy a probléma a geometria, ezen be—lül is a trigonometria körébe vezet. A modellben megjelenő skalárok sztochaszti- kusan összetartozó intervallumokat képviselő diszkrét értékek és nem pontértékek.
(A kapcsolatot sztochasztikusnak kell tekinteni, mert közgazdaságról és nem geo- metriáról van szó, mely utóbbi a való életet modellezi.) Ami a súlyozást illeti, rö- viden fogalmazva a modell összetartozó aránykomplexeket kifejező értékeken alap- szik, amely fogalomkörbe a szokásos statisztikai súlyozás nem tartozik. A jelzett fel- építés teszi alkalmassá a modellt számítástechnikai adatbank adatállományának konstruálására, amint azt az alábbiakban a gazdaság egy részterületére vonatkozó- lag bizonyítom.
A korrelációs kapcsolat és az egyenessereg gondolatát továbbfejlesztve, felté—
teleztem. hogy a kérdéses gazdasági jelenség vagy gazdasági egység —— jelen eset—
ben a termelőszövetkezetek termelőerőinek színvonala — jellemzésére elsősorban azok az ismérvek —— információk -— alkalmasak. amelyek a szoros korreláció alapján beletartoznak vagy beletartozhatnak az illető jelenséget jellemző információstruk- túrába, vagyis az arra vonatkozó teljes egyenesseregbe. A modell működtetéséhez szükséges információk körét tehát korrelációs technikával objektív módon meg le—
het határozni.
Ez az információstruktúra nem elvont, és nemcsak az irányító szervek részére szükséges információszerkezetet jelent. hiszen ezek az információk gazdasági ha—
tást gyakorolnak magukra a gazdálkodó egységekre is. Az üzem ugyanis a .,saját bőrén érzi" azt, hogy kevés—e vagy megfelelő a nyeresége az árbevételéhez képest, hogy a kifizetett munkabér arányban áll-e a termeléssel és a nyereséggel. Sőt. ha
megfelelő elemzési eszköz (döntési modell) áll rendelkezésére. azt is meghatároz—
hatja. hogy tevékenységének arányai kellően alkalmazkodnak-e lehetőségeihez. Te- hát — feltéve, hogy egy bizonyos időtartamon belül nem érték a gazdaságot ugrás- szerűen ható változások (akár voluntarista döntések, akár más külső hatások for- májában) — az egyenesseregbe tartozó jelenségek, ismérvek a gazdasági élet adott pillanatában konzisztens kapcsolatban vannak egymással.
Ha ezt a szerkezetet olyan intézkedéssel befolyásoljuk. amely összhangban van vele. a gazdaság reagálása azonnali, és a struktúra természetéből következik. Ha viszont a döntés rendszeren — szerkezeten —- kívüli, akkor hosszabb—rövidebb időre átmenetimdiszharmtóniva jön létre. és áll fenn addig, amíg a rendszer -— esetleg újabb
intézkedések segítségével — nem képes alkalmazkodni az újíeftéteiekttez. Például.
ha új konzervgyárat létesítünk az alapanyag-termelési bázis biztosítása nélkül, ki-
1 A javasolt minősítés próbáját korábban részletesen ismertettem (3), hasonlóképpen (: dinamizóiós el- veit és módszerét is.
AZ ADATÁLLOMANY KIALAKITASA 861
használatlan kapacitás keletkezik, vagy ha előírjuk. hogy minden termelőegységben akár állami támogatással is meghatározott összegen felüli személyes—jövedelmet kell biztosítani, de az előíráshoz nem társul kellő tervezési. termelési, fejlesztési, terme—
lésszerkezet-átalakítási segítség. a munkával nem arányos jövedelmek jönnek lét- re. a munkaerő kihasználatlan lesz.
A vizsgált terület gazdasági szerkezetével összhangban levő döntések tehát a szerkezet ismeretében hozhatók, ami az azt tükröző komplex döntési modell és az eh-
hez alkalmazkodó meghatározott és korrelációszámítással kiválogatható információ—
struktúra segítségével biztosítható.
A vizsgált területhez tartozó információstruktúrát az illető terület természetének és a vizsgálat céljának szem előtt tartásával kell meghatározni, vagyis azokat az ismérveket kell kiválogatni az információs rendszerből. amelyek az illető területet a legjobban jellemzik. A modellt alkotó ismérvek közül közgazdasági megfontolás—
sal választható ki az adatkör vezérlő ismérve. A vizsgált terület jellemzésére alkal- mas ismérvek —— az előbb elmondott megfigyelés, a sokszoros korrelációs kapcsolat alapján — a vezérlő ismérvvel egyenessereget alkotnak. Az egyenessereg tagjai a vezérlő ísmérvvel végzett korrelációszámítással válogathatók ki. A matematikai mód- szerrel kimutatott kapcsolatot —— természetesen — mindig közgazdasági elemzésnek kell alávetni annak megállapítására, hogy az összefüggés oksági-e vagy tüneti.
A SZUKSÉGES ADATOK KÖRE
A komplex modell és a vele egységet — teljes rendszert — képező adatállomány kialakításának módszerével kapcsolatos elgondolásom kipróbálására a termelőszö- vetkezeti munkaügyi adatbank adatállományára vonatkozó javaslat kidolgozásakor került sor. A feladat az előbbiekben bemutatott elemzési modell működéséhez szük—
séges üzemi szintű adatbázis adatállományának körvonalazása volt.2
Abból indultunk ki, hogy a modell alapján végzendő elemzés célja a munka- ügyi jellegű döntésekhez szükséges információk biztosítása. Mivel nem a munka- ügyi jelenségek puszta leírásához. hanem érdemi elemzéshez, oksági—kapcsolatok feltárásához kívántunk segítséget nyújtani, természetesen nem állhattunk meg a
munkaügyi adatoknál.
A modell és az adatbázisban tartandó adatállomány közötti kapcsolatot az adatbázis vezérlő ismérvének kellett létrehoznia. Erre a modell említett öt alapis- mérve közül a munkaügyi szempontból legmegfelelőbbet kellett kiválasztani. ez az egy főre jutó személyes jövedelem. Ehhez kerestük — korrelációszámítással is — a munkaügyi döntésekhez szükséges információstruktúrát, amely az előbbiekben is—
mertetett megfontolás szerint egyenessereget alkot.
Továbbiakban azokat a megfontolásokat ismertetem. amelyekből kiindulva a korrelációszámításba vont ismérvek körét meghatároztuk. és bemutatok a számítás során alkalmazott néhány sajátos megoldást, amelyekkel a korrelációs koefficiens rendkívül munkaigényes meghatározását helyettesítettük, mivel számítógépi kapaci- tás nem állt rendelkezésünkre.
A számítások megkezdése előtt elvileg vázoltuk fel a szükségesnek látszó ku—
tatás irányát. Kerestük azokat a tényezőket, amelyek adott gazdaságban a mun- kaügyi helyzet alakulását — statisztikai módszerekkel kimutathatóan —- befolyásol—
ják.
, A komplex modell és a működtetéséhez szükséges adatállomány javaslata a Munkaügyi Minisztérium részére készült 1973-ban és 1974—ben a termelőszövetkezetek termelőerőinek munkaügyi szempontból történő vizsgálata céljára.
862 DR. FILE JENÖNE
A vizsgált ismérvek csoportjai A) A gazdaság erőforrásai
1. Munkaerő
2. Természeti feltételek, földterület 3. Álló- és forgóeszköz-állomány 4. Vagyon
B) Árbevétel, költségek. termelési érték, eredmény Árbevétel főágazatanként
Költségek főágazatonként Fő költségnemek
Termelési érték fő tevékenységi típusonként . Eredmény
C) A eredményből képzett alapok D) Személyes jövedelem
E) A gazdaság felszereltségének változása 1. Föld
2. Termelő állóeszközök 3. Nem termelő állóeszközök
F) Pénzügyi kapcsolatok, hitel, költségvetés
G) A termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdaság kapcsolata
UPS-UN."
A főbb csoportok vizsgálatát az alábbi megfontolások indokolták.
-— A gazdaság erőforrásai (A csoport: yí—y25) nemcsak a gazdasági tevékeny—
ség színvonalát befolyásolják, hanem ezen keresztül egyben a foglalkoztatási ké-
pességet, illetve a gazdaság munkaerőigényét, a részletező adatokból pedig a
szakemberszükségletre is következtetni lehet. Az erőforrások változása (E csoport:Y66-Y72) pedig ugyanezek változására engedhet következtetni. '
— Az árbevétel, költségek és termelési érték ágazati megoszlására nézve szá- mos (29) ismérv vizsgálatára került sor (B csoport: ygg—Y54). Indokolja ezt, hogy a foglalkoztatási szerkezettel közvetlenül kapcsolódik, tehát munkaügyi érdekterület.
Emellett a foglalkoztatás szempontjából is igen nagy jelentőségű az árbevétel éves eloszlása, amire szintén támpontot ad ágazati szerkezete. Nem mindegy az üzem .,eltartóképessége" vagy -- más oldalról nézve — munkaerő-szükséglete szem- pontjából sem, hogy az ,.eredménykimutatásban" megjelenő éves árbevétel egy ősz—
szegben folyik-e be (pontosabban: az év egy meglehetősen rövid időszakában), mi—
közben a költségek folyamatosan merülnek fel.
Az éves árbevétel befolyásáig ugyan hitelből is lehet fedezni a költségeket, de az újabb költségigényt jelent. Szerencsésebb megoldás az üzem pénzgazdálkodá- sa — és munkaerő-gazdálkodása — szempontjából. ha az árbevétel is eloszlik az év folyamán. Az utóbbira az árbevétel típusa, ágazati, alágazati megoszlása ad fel- világosítást. A növénytermesztés — főként a szántóföldi, de a szőlő- és gyümölcs—
termelés ís — a ráfordítások éves megelőlegezését teszi szükségessé. Hasonló a
helyzet a nagy állatok nevelése, hizlalása esetén, bár itt változó az átfutási idő.A mezőgazdaságon kivüli tevékenységek nagy részét — véleményem szerint — nem elsősorban a nyereségtartalom. hanem a bevételek (és a foglalkoztatás) folya- matossága teszi jelentőssé.
— Az eredmény felhasználásának módja. az alapképzés nagysága és megoszlá—
sa (C csoport: y55—yeo). Az üzemek jövőbeli munkaerő—biztosításában nemcsak a ré—
szesedési és a fejlesztési alapnak. hanem a szociális és — főként — a kulturális alap- nak is jelentősége van. A fiatal munkaerő megtartása szempontjából nem elhanya- golható, hogy milyen szinten elégítik ki az üzemek a szociális és a kulturális igénye- ket. A kérdés részletesebb vizsgálata értékes. használható eredményeket hozhat.
AZ ADATAL LOMANY KlALAKlTÁSA 863
— Pénzügyi kapcsolatok, hitel, költségvetés (F csoport: y73-y77); az állami támogatások közvetlen vagy közvetett hatása a foglalkoztatás és jövedelem szinvo-
nalára közismert.
—— A termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdaság kapcsolata (G csoport:
y7g—y81) értékes felvilágosítást adhat egy közigazgatási egységen vagy — más ve-
tületben — a nagyüzemek egy-egy típusán belül a teljes munkaidőalap lekötöttsé-
gére nézve.
A vizsgálódás irányainak előzetes felvázolása után sor kerülhetett az adatbó- zis vezérlő ismérve (az egy főre jutó személyes jövedelem) és az egyes vizsgálati irányokra jellemző ismérvek közötti kapcsolat szorosságának megállapítására.
A korrelációszámítás a munkaügyi adatok esetében, amelyek értelemszerűen beletartoznak a termelőszövetkezetek munkaügyi információs rendszerébe, mellőz—
hető volt. Az egyéb információs bázis gerinceként 81 ismérvre vonatkozóan megvizs—
gáltuk a kapcsolat erősségét részben korrelációs táblák kitöltésével. részben előjel- korreláció és néhány esetben (az előjel-korrelációs koefficiens ellenőrzésére) az r korrelációs együttható számításával. Az ismérveket az eredmények ismertetése során részletezem.
A SZÁMlTÁSOK MEN ETE
1. A korrelációs tábla kitöltését —- viszonylag nagy munkaigénye és annak elle- nére. hogy a kapcsolat szorosságának egy számmal való jellemzését nem teszi le—
hetővé — képi megjelenése miatt előnyösnek tartom. A korrelációs táblák elkészi- tésekor a vezérlő ismérvet (az egy főre jutó személyes jövedelmet) kezeltük függet—
len változóként. Ennek országos szektorátlagából és az ismertetett modell szerkesz—
tésekor meghatározott tíz színvonalfokozatából (0—9) indultunk ki. (Lásd az 1. táb-
lát.)
A modell szerkesztési elvével összhangban:
a) megállapítottuk minden egyes vizsgálandó ismérv országos (szektor—) átlagát. az y, — ket, amelyeknek száma yi-től ygi-ig terjedt (például yi — az egy főre jutó tízórás munkana- pok számának. y2 — az egy főre jutó termelőterületnek. Yg — az egy főre jutó szántóterületnek országos átlaga stb.);
b) egyenként meghatároztuk (: vizsgálandó ismérvekre és a vezérlő ismérvre vonatkozó arányossági tényezőket a /2/ alatti összefüggés szerint;
c) egyenként meghatároztuk (: vizsgálandó ismérvek intenzitásának osztályhatárait, úgy.
hogy a vezérlő ismérv osztályhatárait szoroztuk az arányossági tényezőkkel;
d) az egyes intenzitási csoportokat — a modell szerkesztési elvével összhangban —- O-tól 9-ig színvonaljelző számokkal jelöltük meg;
e) a fenti adatok alapján szerkesztettük meg minden egyes vizsgálandó ismérv korrelá- ciós tábláját (a tábla fejrovatában a vezérlő ismérv 10 intenzitási csoportjának határai és a megfelelő színvonaljelző számok szerepeltek. az oldalrovatban a kapcsolat szempontjából vizsgált ismérv - előző pontokban foglaltak szerint meghatározott -— 10 intenzitósi csoport- jának határai szerepeltek).
Ezek után a korrelációs táblákat üzemenként számított adatok alapján töltöt—
tük ki.
Továbbiakban példaként — vázlatosan —— két számításmenetet mutatok be; még- pedig a vezérlő ismérv és
—— az egy főre jutó bruttó jövedelem, valamint
— az egy főre jutó munkanapteljesités közötti összefüggés vizsgálatát.
864
DR. FILE JENÓNÉAz egy főre jutó személyes jövedelem és az egy főre jutó bruttó jövedelem kö—
zötti kapcsolat vizsgálatának alapadataí a következők:
egy főre jutó személyes jövedelem (ír) egy főre jutó bruttó jövedelem (y54) .
2. tábla
Az egy főre jutó évi személyes és bruttó jövedelem kategóriái
OMNIOsUI-hWN—io
Személyes Bruttó
. . .. . jövedelem jövedelem
Szmvonahelzo szam
forint
-—-1 0 070 ——1 3 665 10 071 —1 2 949
12 950—1 5 829 15 830—1 8 700 18 701 —21 580 21 581—24 460 24 461 --27 339 27 340—30 215 30 216—33 090 33 091—
13 666—1 7 572 17 573—21 480 21 481—25 376 25 377—29 284 29 285—33 192 33 193—37 099 37 100—41 002 41 003—44 903 44 904—
22.568 forint 30.630 forint
A fenti adatokból készített korrelációstóbla-sémót a 2. ábrán mutatom be.
2. ábra. KorrelácíóstábIa—séma az egy főre jutó személyes jövedelem és az egy főre iutó bruttó jövedelem kapcsolatának vizsgálatára
42 egy fi/ve ju/a' nemÁ/yes já'vede/Em cyaponfja/ /szú71/0/7.5rű€/za" szi/77 )
0 7 2 5 4 5 6 7 8 .9
s!N0:§%0!4:
Azeyyfineja/a'áfa/főjövede/emcsapan/ja/ /szí/7M/ia/]e/za'szí/n) (b
Az ADATALLOMANY KIALAKITASA 865
Az egy főre jutó munkanapok száma és a vezérlő ismérv közötti kapcsolat szo—
rosságának vizsgálatában az általánostól eltérő csoportosítási módot kellett alkal- mazni. mivel ennek az ismérvnek az alsó és a felső értékhatára — a többitől eltérő módon — meghatározott.
Az alsó határt befolyásolja egyrészt, hogy a termelőszövetkezeti törvény rög—
zíti a tagok kötelező minimális munkanap-teljesítményét, továbbá. hogy a tagok nagy része többet teljesít a minimumnál, másrészt az. hogy a termelőszövetkezeti alkalmazottak éves munkanap-teljesítménye lényegében megegyezik a népgazda- ság egyéb területein foglalkoztatott alkalmazottakéval. lgy az alacsony foglalkozta- tási szintet biztositó üzemek dolgozóinak átlagos munkanap—teljesítménye is meg—
közelíti az évi 190 munkanapot.
A felső határt az egy évben teljesíthető munkanapok száma határozza meg.
Vannak üzemek. amelyeknél ennél nagyobb évi munkanap-teljesítés mutatkozott,
ami azzal függhet össze. hogy bizonyos ágazatokban (például állattenyésztésben)
az egész évi folyamatos üzem biztositása szükségessé teszi a munkanap meghosz-szabbitását.
Gyakorlati szempontként azt is figyelembe kellett venni, hogy az egyes kategó-
riák alsó és felső határa közötti különbség lehetőleg egész (és ne tört) napokból
álljon. Ennek megfelelően a 194 és 306 nap közötti intervallumot osztottuk 8 egyen- lő részre, és ezt rendeltük hozzá az egy főre jutó személyes jövedelem kategóriái—hoz. Az eljárás helyességét igazolta az is. hogy a vizsgált és a vezérlő ismérv átlaga egymáshoz közel álló kategóriákba esett: a vezérlő ismérv átlaga az 5. kategória alsó határához közel áll, a vizsgált ismérv átlaga pedig a 4. kategória közepe táján
helyezkedik el.
A vizsgálat alapadatai a következők:
egy főre jutó személyes jövedelem _(D . . . 22 568 forint egy főre jutó munkanap-teljesítés (yi) . . . 242 nap
3. tábla
!Az egy főre jutó éví személyes és bruttó jövedelem kategóriái
Személyes Munkanap—
Színvonaljelző szám jövedelem teljesítés
(forint) (nap)
0 . -—10 070 —194.0
1 . 10 071—1 2 949 194—2079
2 . 12 950—15 829 208—221.9
3 . 15 830—18 700 222—235,9
4 . 18 701—21 580 236—249.9
5 . 21 581—24 460 250—263,9
ó . 24 461—27 339 264—277.9
7 . 27 340—30 215 278—291,9
8 . 30 216—33 090 292—305.9
9 . 33 091— 306—
Példaképpen bemutatom azt a korrelációs táblát. amely ennek az összefüggés—
nek a vizsgálata során készült. (Lásd a 3. ábrát.) Ezen a táblán a könnyebb átte- kinthetőség érdekében az egyes négyzetekben elhelyezkedő gazdaságok számának az összeshez viszonyított arányát a vonalkázás, illetve pontozás sűrűsége jelzi. A
táblából is jól látszik. hogy a korrelációs táblák viszonylag jól értékelhető képi meg-
jelenitését adják a kapcsolatok erősségének, irányának.6 Statisztikai Szemle
866 ; DR. FILE JENÖNÉ 3. ábra. A termelőszövetkezetek eloszlása az egy főre iutó
személyes jövedelem és az egy főre iutó munkanap-teljesítés szerint
így fö'pp ju/a' szemé/yes jövede/em
a 7 2 .s 4 5 s 7 a 9
ígyfő'mfala"munkanap/510503 *!0:th_§wN%
"ZÚ TIT—310 17-50 57—20 27—
s z a'_z .; I" e" k
2. Az előjel-korreláció számítása. A kapcsolat szorasságának tömör jellemzésé- re ilyen nagytömegű ismérv esetén. kézi eszközökkel csak ritkán kerülhet sor a kor-
relációs együttható (r) igen munkaigényes meghatározására. Ehelyett az előjel—kor-
reláció viszonylag nagyvonalú tájékoztatást adó. de egyszerűbb számítása kínálko—zott megoldásként. Pontosabban. annak számítási elvét lehetett alkalmazni a kész korrelációs táblákra.
Az előjel—korreláció — mint ismeretes -— az alábbi összefüggés szerint határoz- ható meg:
c: n /6/
c — az előjel-korreláció együtthatója,
u — azoknak az eseteknek (itt: üzemeknek) száma, amelyekben mindkét vizsgált isme'nl értéke azonos irányban tér el az országos átlagtól,
v — azoknak az eseteknek a száma. amelyekben az országos átlagtól való eltérések el- lenkező irányúak,
n -— az összes vizsgált egység száma.
Az előjel—korreláció c együtthatójának abszolút értéke 0 és 1 között változhat, hasonlóan az r korrelációs együtthatóhoz, előjele pedig a korreláció irányát jelzi.
Vizsgálataim tapasztalatai megerősítették azokat az irodalmi utalásokat, amelyek
AZ ADATÁLLOMÁNY KlALAKlTÁSA 867
szerint az előjel-korreláció'vi'szonylag alacsony értékei az r korrelációs koefficiens
magasabb értékeinek felelnek meg. Ez az előjel—korreláció számítási módjából adó- dik. amely nem teszi lehetővé az átlagtól valóeltérések átlaghoz viszonyított ará- nyának mérlegelését, következésképpen ez a mutató érZéketlen arra, ha a két vizs- gált ismérv nemcsak azonos irányban, hanem saját átlagához képest azonos arány- ban is tér el az átlagtól. Ez az összefüggés alkalmazható a'l2. és a 3. ábrán bemuta—tott korrelációs táblákra. (Lásd a 4. ábrát.) ' 4. ábra. Az ismérvek átlagtól való eltérései
Mag a/a/li lan/amá/zy ix/ag fele/ű lan/omány
7 2 3 4 5 6' 7 8
i i i l l l l l
0 9
§_;N .X
ll.
ba
If/aga/a/f/fap/úmáoy §"ny 0.
4778 0!
7 III. IM
4175;fé/e/l/lan/*
A táblákat az X, illetve Y tengellyel párhuzamos egyenesekkel négy derékszögű négyszögre osztottam. úgy. hogy
—— a tábla bal oldali része (I. és Ill.) azokat az üzemeket tartalmazza, amelyekben a ve- zérlő ismérv (az egy főre jutó személyes jövedelem) értéke az országos átlag alatt volt. jobb oldali része (ll. és IV.) azokat, amelyekben a vezérlő ismérv értéke átlagos vagy annál na—
gyobb (a választóvonal a 4. és az 5. kategória között helyezkedik el);
-— a tábla felső része (1. és ll.) azokat az üzemeket tartalmazza. amelyekben a vizsgált ismérv értéke az országos átlag alatt van, az alsó négyszögek (lll. és N.) azokat az üzeme- ket. amelyekben a vizsgált ismérv értéke átlag feletti (az egy főre jutó bruttó jövedelem ese- tében a választóvonal a 4. és az 5, kategória között húzódik; hasonló a helyzet az egy főre jutó munkanap-teljesítés esetében is: annak országos átlaga a 4. kategóriába esik ugyan.
de közelebb van a kategória felső határához).
A tábla négyderékszögű négyszögre osztása után az l. és a IV. jelzésű négy- szögbenxtalálható üzemeket úgy tekintettük. hogy mindkét ismérv azonos irányban tér el sajátátlagától. a ll. és a III. négyszögben található eseteket pedig olyanok—
nak. amelyekben az eltérések ellenkező irányúak. * — *
A számításnak bizonyos fokú pontatlanságát az okozta, hogy a vizsgált ismér- vek1 átlagai az őket jellemző intenzitási csoporton belül eltérően helyezkednek el
6.
868
DR. FILE JENÓNE(közelebb az alsó vagy a felső határhoz. illetve nagyjából a közepén). A számítás
tájékozódó jellegére tekintettel ezt a pontatlanságot elhanyagolhatónak tartom.Néhány esetben — összehasonlítás céljából -- sor került az r korrelációs koef- ficiens meghatározására is. A c előjel-korreláció és az r korrelációs koefficiens ösz- szehasonlításából az derült ki. hogy az előjel-korreláció O,1-O.4 ponttal alacsonyabb értéket adott. mint az r korrelációs koefficiens. A vizsgált esetekben gyengébb kap—
csolat esetén a különbség kisebb. szorosabb korreláció esetén nagyobb volt.
4. tábla
A kapcsolat erőssége néhány vizsgált ismérv esetében
Elő' l- -'
lsmérv korreláció Korrögácm
le)
Egy főre jutó tízórás munkanap (yi) . . 0.39 0.70 Egy főre jutó bruttó állóeszköz—állomány (ye) 0.30 0.41 Egy főre jutó halmozott termelési érték (y,,g) 0,52 0.86 Egy főre jutó bruttó jövedelem (y54) . 0.47 0.82
Nyilvánvaló. hogy ha gépi kapacitás rendelkezésre áll. az r korrelációs koef- ficiens meghatározását kell előnyben részesíteni.
A főcsoportokon belüli ismérvek értékeit az 5. táblában foglaltam össze.
A kapcsolat erősségének meghatározása a vizsgált 81 ismérv esetében
Megnevezés'
1. Munkaerő
A 10 órás munkanapok száma . . Munkaügyi részletező adatok" . . . . 2. Természeti feltételek, földterület
Termőterület . . . . Szántóterület. . . .
Az összterület aranykorona értéke . . . . A szántóterület aranykorona értéke . . . . 3. Álló— és forgóeszköz-állomány
Összes állóeszköz-állomány . . . . Ingatlanok állománya . . . . Gépek, berendezések állomány . . . Járművek állománya . . . .
Készletek értéke az év végén . . . . Anyagok és fogyóeszközök értéke . . . . Befejezetlen termelés értéke az év végén
Termények, termékek értéke az év végén . Állatok értéke az év végén . . . .
Tenyész- és igásállatok értéke az év végén .
5. tábla
., , Eiőjel— Tábla szerint!
Jeloles korreláció tendencia
A) A gazdaság erőforrásai yi O,39 közepesnél
erősebb
Y2 — igen gyenge
y3 — igen gyenge
y,, — közepes
y5 — közepes
Y6 0.30 közepes
y7 0.32 közepes
Ye 0,25 közepes
y9 0.26 közepes
yw 0.24 gyenge közepes
yu — közepesnél
gyengébb
ya -- közepesnél
gyengébb Y13 — közepesnél gyengébb
yu, — közepesnél
gyengébb
y15 -— közepesnél
gyengébb
(A tábla folytatása a következő oldalon.)
AZ ADATÁLLOMÁNY KIALAKITÁSA
869
(Folytatás)
, ,, , Előjel— Tábla szerinti
Megnevezes' Jeloles korreláció tendencia
Takarmányok értéke az év végén . ym -— közepesnél
gyengébb Eszközök értéke összesen az év végén . . . . Y17 0.34 közepes
Uzemkörön kívüli állóeszközök állománya. Y18 0.24 gyenge közepes
Állóeszközök alapja Vig — erős
Forgóalap. . . . . . . . . . . Yzo 0.35 közepes
Biztonsági alap . . . Y21 - közepes
Fejlesztési alap . y22 - közepes
Lakásépítési alap . y23 —- közepes
Tiszta vagyon y24 0.58 erős
Jóléti vagyon . y25 - közepes
Árbevétel főógazatonként Növénytermelés .
— Állattenyésztés Melléktevékenység .
Alaptevékenység összesen . . . .
lpari tevékenység. . . . Építőipari tevékenység . . . . Közlekedési tevékenység . . . . Belkereskedelmi tevékenység . . . . . Alaptevékenységen kívüli tevékenység összesen
Költségek főógazatonként Növénytermelés .
Állattenyésztés
Melléktevékenység . . . . Alaptevékenység összesen . . . . ipari tevékenység. . . . .
Építőipari tevékenység . . . . Közlekedési tevékenység .
Belkereskedelmi tevékenység . .
Alaptevékenységen kívüli tevékenység összesen Fő költségnemek
Nettó anyagköltség Munkadíj
Összes költség
Termelési érték fő tevékenységi típusoríkéht Alaptevékenység halmozott termelési értéke.
Alaptevékenységen kívüli termelési értéke . .
Összes halmozott termelési érték
Alaptevékenység halmozotlan termelési értéke tevékenység halmozott
Alaptevékenységen kívüli tevékenység halmozatlan termelési értéke . . . . Összes halmozatlan termelési érték.
A gazdálkodás eredménye Mérleg szerinti nyereség .
Yzü Y27 st Y29 Y30 Y31 Y32 Y33 Y34 Y35 Y36 Y37 Y3s Y39 Y4o Y41 Y42 Y43 Y44 'Yas Y46 Y47
Y48 Y49 Yao
Y51 Y52 Y53
termelési é
0.55 0.56
0.50 O,52
B) Árbevétel. költségek, rték, eredmény
közepes közepes közepesnél
erősebb közepesnél
erősebb közepesnél
erősebb
gyenge közepes gyenge közepes gyenge közepes közepes
közepes közepes közepes közepesnél
erősebb közepesnél
erősebb '
gyenge közepes gyenge közepes gyenge közepes közepes
erős erős erős
közepesnél erősebb erős erős
közepesnél erősebb közepesnél
erősebb erős erős
(A tábla folytatása a következő oldalon.)
870 DR. FILE JENÖNÉ—
Folytatás.)
, __ , Előjel— Tábla szerinti
Megnevezes' Jelales korreláció tendencia
Szövetkezeti bruttó jövedelem . y54 0.47 közepesnél
Szociális alapra. . . .' Kulturális alapra . . . . Fejlesztési alapra . :. . . . Részesedési alapra
tagok, családtagok. év végi részesedése . alkalmazottak év végi részesedése . . . Biztonsági alap növelésére. . '. . . '.
A tagok közösben végzett munkája után
pénzbeli munkadíjak' . . . ,- természetbeni munkadíjak
Az alkalmazottak
pénzbeli alapmunkabére . . . . . természetbeni alapmunkabére . . . . . Földjáradék
Föld
Földterület vásárlására kifizetett évi összeg . . . Termelő állóeszközök
Az állóeszközök tárgyévi összes növekedése . Új állóeszközök beszerzése és létesítése . . Az állóeszközök tárgyévi összes csökkenése . Az értékcsökkenés tárgyévi záró állománya .
Nem termelő állóeszközök létesítése
Szociális beruházások. . . . Kulturális beruházások
A 'tsz- be irányított szakemberek utáni üzemviteli
állami támogatás . . . . .
Összes üzemviteli állami támogatás
Termelő állóeszközök állami támogatásának záró
állománya . . .
Forgóalaphitel- törlesztés . . . . Beruházásihitel—törlesztés . . . .
Háztáji terület
A tsz- en keresztül értékesített háztáji termékek és állatok árbevétele . .
A háztáji gazdaságok részére értékesített termé- kek és állatok árbevétele . . .
A háztáji gazdaságok részére végzett szolgaltata- sok árbevétele . . . '. . '. _.
erősebb
C) Az eredményből képzett alapok
Y55 Y56 Y57 Y58_
Y59 Yeo
Yől Y62 Y63 Y64 Ytiő
E)A
Yss Y67 Yes Y69 Y7o Y71 Y72
0.36 0.34 0.35 0.60
t 0.62 0.32
0.61 gazdaság
közepesnél erősebb közepes közepes erős erős közepes D) Személyes jövedelem
erős gyenge erős gyenge erős
felszereltségének változása
közepes közepes közepes közepes közepes
közepes ; közepes
F) Pénzügyi kapcsolatok, hitel
Y73 74 Y75 Y76 Y77
Y78 Y79 Yso
költségvetés
—- közepes, negativ -—O,38 közepes, negatív
—l—O.24 gyenge közepes 4—0512 gyenge
— közepes
G) A közös és háztáji gazdaság kapcsolata
—0.50 erős, negativ
—O,1O gyenge, negatív
—0,15 gyenge; ' negativ
" -l—0,08 ' nincs kapcsolat
' Yet
' A táblában mindig egy főreivetített ismérvokről van szó; így ezt külön nem jelöljük.
" A munkaügyi részletező adatokra vonatkozólag nem végeztünk számítást. ebben a táblában csupán a'tkép *eljessége érdekében szerepeltetjük—ezt a jogcímet a gazdaság erőforrásai között.
AZ ADATÁLLOMÁNY KlALAKlTÁSA _ V . 871
Az elvégzett vizsgálatok — amint az az adatokból is kitűnik — általában iga—
zolták a közgazdasági megfontolásokon alapuló várakozásokat. de vannak ellen—
tétes tapasztalatok is. *
Az erőforrások közül csupán a terület fajlagos mutatója nem volt gyakorlatilag korrelációs kapcsolatban az egy főre jutó személyes jövedelemmel. Meglepő, hogy a vizsgált évben az állóeszköz-állomány globális mutatója és ezen belül az ingat- lanállomány közepes, míg a gép-. berendezés—, járműállományé csak gyenge köze-
pes kapcsolatban volt a vezérlő ismérvvel. ,
A tevékenységek közül csak a melléktevékenységek néhány típusa nem muta- tott határozott tendenciát. A személyes jövedelmen belül pedig a természetbeni
munkadíjak kapcsolata volt laza a vezérlő ismérvvel.
A pénzügyi kapcsolatok közül a vizsgált üzemviteli állami támogatások fajla- gosai az egy főre jutó jövedelemmel negatív korrelációban voltak' ami azzal függ össze, hogy az alacsony jövedelem-színvonalú gazdaságok között sok a kedvezőt- len adottságai miatt támogatott üzem. A termelő állóeszközök állami támogatásá- nak állományából számított fajlagosok már közepes pozitív kapcsolatban voltak a vezérlő ismérvvel. jelezve, hogy a beruházási támogatást — a megvalósított beru- házások révén —— az erősebb gazdaságok az átlagosnál nagyobb arányban vették
igénybe a vizsgált és az azt megelőző években.
Meglehetősen szoros a negatív kapcsolat a vezérlő ismérv és a háztáji gazda- ság léte. területe között. (Az egyenesseregbe tehát a mutató reciproka illik, példá—
ul o háztáji terület száz hektárjára jutó létszám.) Ez a korrelációs adat igazolta azt a tapasztalatot, hogy a közös gazdaságban kellő munkaalkalmat, jövedelemszintet biztosítani nem tudó termelőszövetkezetek tagjai az országos átlagnál intenzívebb háztáji gazdálkodással egészítették ki jövedelmüket az 1970-es évek elején.
Az egy főre jutó személyes jövedelem lényegében nem volt kapcsolatban sem a termelőszövetkezeten keresztül értékesített háztáji termékek és állatok, sem pedig a termelőszövetkezet által a háztáji gazdaságok részére értékesített termények és állatok, valamint végzett szolgáltatások árbevételével. A vizsgált évben tehát a ter- melőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságainak termelési kapcsolatai rendszer- telenek voltak.
*
Az első próba alapján úgy látszik. hogy az egyenessereg elvén alapuló módszer használható kiindulási pont a gazdasági szerkezettel összhangban levő elemzési mo- dell és az azzal teljes rendszert képező információkör kialakítására a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek termelőerőinek munkaügyi szempontból történő elemzé—
séhez. Az elv alapján a korrelációs technika a jelenleg alkalmazott szubjektív vá—, logatással szemben jól alkalmazható objektív módszer az információk tömegének"
szelektálására.
Elgondolásomat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelőerőinek munka- ügyi szempontból történő elemzéséhez szükséges adatbázis meghatározása során próbáltuk ki. A gazdasági jelenségek közötti multikollinearitás azonban más gaz- dasági ágakban is fennáll. így ezek elemzése is elvégezhető a rájuk nézve kiala- kitható dinamikus komplexek segítségével. Az egyenessereg elve pedig támpontot adhat az ehhez szükséges információstruktúra kialakításához is.
Meghatározott területek konkrétirányú vizsgálatához szükséges adatbázisok kialakítására a bemutatott módszert az ismertetett elméleti megfontolások és gya——
korlati tapasztalatok alapján alkalmasnak tartom. Úgy vélem azonban. hogy ezen túl további területeken is sikerrel lenne alkalmazható. "
872 DR. FILE JENÖNÉ
A gazdasági döntések előkészítése sokirányú vizsgálatot tesz szükségessé, és
szükségszerű. hogy gyakorlatilag minden jelentős népgazdasági döntést több fő-
hatóság aktív közreműködése alapoz meg. Ennek során az érdekelt szervek sajátos szakmai szempontjaik szerint végeznek elemzéseket, előrejelzéseket részben ugyan—arra a területre nézve. Meggyőződésem. hogy e vizsgálatokhoz az ismertetett ta- pasztalat általánosítása segítséget nyújthat.
A felvázolt típusú döntési modell sokirányú elemzésre alkalmas, és az érdekeltek e modellhez csatlakozó saját adatbázisuk alapján végezhetik el sajátos elemzései- ket. Ezek az adatbázisok ugyanis részben az illető szakterületre jellemző adatokat (például a szakminisztériumoknál termelési mutatókat, a pénzügyi szerveknél pénz- ügyi. a munkaügyi szerveknél munkaügyi, a tervező szerveknél beruházási és jöve- delemadatokat stb.), részben egyéb olyan adatokat tartalmaznak. amelyekre a komplex elemzéshez szükségük van. Az adatbázisok szükséges adatállománya az egyenessereg elve — a bemutatott módszer — segítségével meghatározható.
A jelenlegi technikai és szervezési körülmények között az egyes adatbázisok adatállományai között szükségszerű bizonyos fokú átfedés, amit csak abban az eset- ben lehetne elkerülni, ha korlátlanul biztosítani lehetne az elemzéshez szükséges üzemsoros adatok ad hoc átadását, átvételét. Valószínűleg ez a jövő útja, de ma még ez nem valósítható meg a szükséges színvonalon. Ezért az elemzéshez nagy
valószínűséggel szükséges adatokat a célra orientált adatbázisban helyes tartani.
A bemutatott módszer egy gazdasági döntésekhez szerkesztett differenciáltsági modellre és a működtetéshez szükséges. vele teljes rendszert képező adatállomány
kialakítására vonatkozik. A módszer elvi alapját képező, a gazdaságban általáno—
san jelenlevő multikollinearitás feljogosít arra a feltételezésre. hogy a szűk terüle—
ten szerzett tapasztalatok általánosíthatók. és a módszer a gazdaság más terüle-
teire is alkalmazható.IRODALOM
(1) Donda, Arno: Az egységes számviteli és statisztikai rendszer megvalósításának néhány idő- szerű feladata. Statisztikai Szemle. 1972. évi 4. sz. 398—411. old.
(2) File Ienő: A kombinációérték szerepe a mezőgazdasági üzemek belterjességi modelljeinek megha- tározásában. Statisztikai Szemle. 1961. évi 5. sz. 493—514. old.
(3) Dr. File Jenőné: Dinamikus komplexek alkalmazása az üzemek differenciálódásának vizsgálatában.
Statisztikai Szemle. 1975. évi 8—9. sz. 839—857. old.
(4) Az iparstatisztikai adatbázis-rendszer kialakitásának tapasztalatai. Statisztikai Szemle. 1974. évi 10.
sz. 867—886. old.
(5) Juhász János: A népgazdasági információ—rendszer fejlesztésének néhány kérdése. Statisztikai Szem- le. 1976. évi 3. sz. 249—257. old.
(6) Pesti Laios: A statisztikai információ-rendszer fejlesztésének időszerű kérdések Statisztikai Szemle.
1975. évi 4. sz. 365—382. old.
(7) Dr. Rácz Albert - Somogyi Miklós: A munkaerő-gazdálkodás információs rendszerének továbbfej—
lesztése. Statisztikai Szemle. 1976. évi 2. sz. 117—129. old.
(8) Soko/off, Georges: A nemzetgazdasági elszámolások integrált rendszerének alkalmazási lehetőségei.
Statisztikai Szemle. 1974. évi 2—3. sz. 206—214. old. A
(9) Sztanev, Sztetan: Az egységes nemzeti információ-rendszer kiépítésének néhány problémája. Sta- tisztikai Szemle. 1972. évi 8—9. sz. 819—834. old.
PE3l-OME
AaTop AeMOHCTppreT MeTOA paspaöomu orpacnesoü Monerm npm—mma pemenmi "
casaannoü c Heü Kan CMCTeMbI ocpopmneunn Saabi ABHHHX. Hpuuuwnuansnoü ocnoaoü CHCTeMbI zenemu reomerpnuecxuü npunuun MHomecrsa npthlx. Monenb npenocraanner aoamom—
HOCTb nna numcpepenunpoaaHi-ioro ananuaa sxonomuuecrcoü CTPYKTthI uccnenyemoü oő- nacm. anMblKalOmYlO K monenu unwopmauuouuyio c-rpykrypy Tome Boamomno manner-ib ua maccu _nem-ism unmopMauuouuoü CHCTeMbl Ha ocuoaanuw npnnuuna MHomecraa npsMux.
Orőop 6835! nemu-ix nponaaonu'rcn Ha ocnoaaunu uccneraaHun Koppensuuonnoü csnau c aeAymnM npuauaxoM.
AZ ADATALLOMANY KlALAKlTASA 873
Aarop npousaonm npanmuecxyio npoaepny meroAa Ha paapaőoraHi—ioü Ann oőcne- Aoaannn prAOBle pecypcoa cenbcxoxosxücrseuubix npousaoncnenubrx uooneparusos mo- nerm u a xoge orőopa npuMblKammeü K Heü nnmopMauuor-moü CTpYKTYpr. Mcnonbaoaau- Mme nna Kaanmpuxaunu monenooőpaaywmne npueuam: CTOHMOCTb nponykuuw Ha enu—
Huuy nnoutapiu, nenemuan ablpyuxa, umymecrao, Banoeoü noxog u gymeaoü mim-ism .no—
on. BenyumM an3HaKOM 633bl AaHHle 65111 nywesoü nw-iHbli—í noxon. MsnaraeMoe B crarbe oőcnenoaanue,pacnpocrpannmmeecn Ha 80 npuaHaKoa, nonraepAnno npeAsapurenb- . Here omuAaHmr " oxazanoca rOAHbIM Ana npanruueckux Hymn. Ha ocnoaam—m OSbII-IHO nme- ioumxcn B cenbcnoxosaücrseunom npennpuxrm Mynsmxonuneapuocrn momuo npennono- man,, uto Aaunmi'i MeTOA roneH Ann ncnonbsoaaunn " : őonee mupoxoü, no cpaaHeHmo c uanomeHHoü, oőnacm.
SUMMARY
The study shows the formation of a branch decision model and of a data base which constitutes a common system with the model. The basic principle of the system is the straight line set principle of geometry. The model provides an opportunity for analysing the dif- ferentiated economic structure of the field covered. The information structure attached to the model can be selected from the data mass of the information system also on the basis of the straight line set principle. The selection of the data is based on their correlations with the guiding criterion.
The author has tested the procedure in selecting a model for the investigation of the productive forces in agricultural co—operatives from the labour aspect. and in selecting the attached information structure. The aualifying criteria used for the building of the model are as follows: value of output per unit of area, sales receipts, wealth. gross income, per capita personal income. The guiding criterion for the data base is the per capita personal income.
The investigation covering 80 criteria and discussed in the article has met the expectations and the procedure has proved applicable. ln view of multicollinearity generally existing in the ecgnomy the method appears applicable in a wider sphere than the discussed field and su ject.
