Sigeki, Nisihara: A japán fiatalok ismeretei színvonalának összehasonlítása a nyugati országokkal

:STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

A második rész részletesen ismerteti :a Franciaországban használt eljárást, melynek alapját az 1954. évi népszámlá—

lásból vett — 500 000 főre kiterjedő — 'mintába tartozó esetek körében 1955——

1960. évek között előfordult halálozások megfigyelése képezte. Kiterjeszkedik ez a rész a mintavétel végrehajtásának mó—

dozataira, az elhalálozott egyének és a 'mintába tartozók azonosításánál követett

eljárásra.

A harmadik rész az eredmények elem—

*"ze'sének módszerét mutatja be az alkal—

Vmazott matematikai apparátussal együtt,

*így: a mortalitás valószínűségi modelljét, a függvényszerű kapcsolatot a mortalitás

"mértéke és az életkor között, a modell paramétereinek becslését, a különböző foglalkozási-szociális csoportokhoz tartozó paraméterek összehasonlíthatóságának és 'homogenitásának próbáját stb.

A negyedik rész tartalmazza az első eredményeket, melyek a férfiak életkor és foglalkozási—szociális csoportok szerint részletezett halálozási hányadosait (arány—

számait) állapítják meg, bizonyos kor—

csoportokban pedig a halálozások okait is figyelembe veszik. A 16 vizsgált foglal-

§lkozási csoport a következő volt:

.nevelők a közoktatásban,

. vezető káderek és szabadfoglalkozásúak, . katolikus papság,

. technikusok a magánszektorban, . középkáderek a közületi szektorban, . középkáderek a magánszektorban,

. művezetők és képzett munkások a köza- leti szektorban,

8. gazdálkodók,

9. irodai alkalmazottak a torban,

10. ipari és kereskedelmi cégek tulajdonosai, 11. irodai alkalmazottak a magánszektorban.

12. művezetők és képzett munkások a ma- gánszektorban,

13. szakmunkások a közületi szektorban, 14. szakmunkások a magánszektorban, 15. mezőgazdasági bérmunkasok,

16. segédmunkások.

vámúwNi—A

közületi szek—

Ezeken a foglalkozási csoportokon belül :.a 30—70 életév közötti népességet ötéves

korcsoportonként vizsgálták. A figyelem—

l—be vett halálokok a következők voltak:

tüdőbaj, rosszindulatú daganatok, az agy

vés a Véredények sérülései, a szívkoszorúér megbetegedése, más szívbajok, tüdőgyul-

ladás, májzsugorodás, alkoholizmus, bal—

eset, öngyilkosság, egyéb okok, meg nem határozott okok.

'Az így részletezett első eredmények jelentős eltéréseket tárnak fel a foglal—- kozási—szociális csoportok között. A szélső—

szséges eseteket véve figyelembe: a nevelők més a segédmunkások közötti különbség jelentős minden korcsoportban, de az életkor növekedésével mégis csökken; így ,gpéldául 35 éves korban a segédmunkás

327

halálozási arányszáma 3 és félszerese a nevelőkének, 70 éves korban pedig LB- szerese; más szóval: egy 35 éves segéd—

munkást olyan mértékben fenyeget a ha—

lál, mint egy 47 éves névelőt.

A halálozási arányszámok okok sze—

rinti vizsgálata pedig megvilágítja, hogy míg egyes betegségek megközelítőleg egy—

formán fenyegetik a különböző szociális rétegekhez tartozó egyéneket, addig más halálokok speciálisan bizonyos csoporto—

kat sujtanak inkább; így például a 36——

45 éves segédmunkások körében az alko—

holizmus halálozási arányszáma a 43—szo—

rosa az ugyanolyan korú középkádereké—

nek a magánszektorban.

A tanulmány függeléke bőséges szám—

anyaggal és sok grafikonnal szemlélteti az előadottakat.

Szerzők jelzik, hogy szándékukban van

a vizsgálatok időbeni folytatása és tér—

beni —— illetve témaszerű —— kiterjesztése, amitől a tanulmányukban közölt ered- mények kiegészítését és megerősítését várják.

(Ism.: Juhász László)

SIGEKI NISIHARA:

A JAPÁN FIATALOK ISMERETEI SZINVONALÁNAK ÖSSZEHASONLITÁSA

A NYUGAT! ORSZÁGOKKAL

*(Le' niveau des connaissances de la jeuncsse japonaise. Comparaison avec les pays occi-

dentaux.) —— Sondage. 1964. 1. sz. 85—91. p.

1960—ban öt országban (a Német Szö-

vetségi Köztársaságban, az Egyesült Álla—

mokban, Franciaországban, Angliában és Norvégiában) adatfelvételt végeztek arról, milyen ismeretekkel rendelkeznek a 14

éves fiatalok. Három évvel később, 1953

őszén Japánban hasonló felvételt hajtot- tak végre ugyanazzal a kérdőívvel, ame—

lyet az említett nemzetközi felmérés

használt. így lehetővé vált, hogy a japán és a nyugati fiatalok ismereteit össze—

hasonlítsák. A japán mintát 900 14 éves fiatal alkotta. (A minta nagysága több mint kétszerese volt bármelyik nyugati ország mintájának.) A nyugati országok—

ban harminc kérdést tettek fel, ebből Japánban különböző szempontok miatt ötöt kihagytak. Négy nagyobb ismeret—

csoportot vizsgáltak: híres emberek ne—

vét, földrajzi, természettudományos isme—

reteket, számtant (alapvető számolási készséget). Az első terület legérdekesebb eredménye talán az, hogy a japán fiata—

lok *89 százaléka ismerte Mozart nevét, többen mint bármelyik nyugati ország—

328

ban. Hruscsov nevénél forditott volt a

helyzet, Japánban volt a legkevésbé is—

mert. (Jóllehet ott is túlhaladta a 70 szá- zalékot!) A további három híres személy nevének ismerete elég alacsony százalék—

kal szerepel, Arisztotelészt és Miche—

langelót ugyan még többen ismerik a ja—

pán fiatalok közül, mint Norvégiában, de Marx nevét mindössze 5 százalék is—

merte. (Ez az arány a nagyvárosokban 19 százalékot tett ki.)

A földrajzi ismereteknél, Róma és Moszkva nevénél, valamint a történelmi—

földrajzi neveknél (mint például az Olüm—

posz) a sor végén állnak a japán fiata—

lok. A világ legmagasabb hegyének és a Szovjetunió egy nagy folyójának isme—

retét illetően a japán fiatalok átlag—os he— ' lyet foglaltak el, de igen rosszul szere—

peltek, amikor azt az országot kell meg-

nevezni, ahol az Amazonas található.

A felvétel eredményei szerint a japán fiatalok földrajzi ismeretei alacsonyabb szinten vannak, mint a nyugati országok—

ban.

A természettudományos ismereteket fi—

zikai, kémiai és biológiai alapismere- tekre irányuló kérdésekkel térképezték

fel. (Mivé alakítja a hő a vizet? Melyik

szerv működteti az emberi test vérkerin—

gését? Mi okozza a szivárványt? Mi a Víz vegyjele? Mennyi a fény sebessége?)

A japán fiataloknak több mint 60 szá-—

zaléka ismerte a víz képletét, a többi

kérdésnél jóval alacsonyabb arányszá—

mokat értek el. A szív funkcióját meg—

lehetősen kevesen ismerték (20 százalékon

alul), de még alacsonyabb volt a talán

legnehezebb kérdésre, a szivárvány okára

adott helyes válaszok aránya (50/0). A többi ország fiataljaihoz képest a japán fiatalok második helyet csak a víz kép- leténél foglaltak el, és az átlagosnál vala- mivel jobb volt a helyezésük a fény se—

bességének ismerete tekintetében. A má- sik három kérdésnél viszont az utolsó

helyen álltak. [Talán menti valamennyire

a japán fiatalok helyzetét, ha figyelembe vesszük, hogy arra a kérdésre, .,mivé alakítja a hő a vizet?" a nem pontos fogalmazás miatt sokan (38%) azt felel—

ték: ,.meleg vízzé".] A japán fiatalok ter- mészettudományos ismeretei —— úgy tű—

nik. — valamivel alacsonyabbak, mint a

vizsgált nyugati országokban.

A matematikai kérdéseknél a janán fiatalok kitűnően vizsgáztak. Két kérdés—

nél az első helyet foglalták el, egynél pedig a másodikat. Emellett (bár a kér—

dések valóban nem voltak nehezek) a jó válaszok aránya mind a négy kérdésnél 60—90 százalék között volt.

STATISZTIKAI IRODALMI *FIGYELfy

Meg kell jegyezni, nehéz a kérdéseket.

úgy megválasztani, hogy ne legyen egy"

olyan közöttük, amely előnyt jelenthet

a nemzetközi vizsgálatban résztvevő vala-—

melyik ország fiataljai számára. Kivételt.

talán a matematikai kérdések jelentenem (Ism.: Békés fikat—ene;e

OVCSAROV, V. K.:

A MINTASOKASÁG KlALAKíTÁSA A

NÉPESSÉG MEGBETEGEDÉSEINEK VIZSGÁLATÁHOZ

(Formlrovanie vüborocsnoj szovokupnoszti!

pri izucsenii zabolevaemoszti naszelenija.) -—

Szovetszkoe Zdravoohraneme. 1965. 8. sz. 3—4

11. p. '

A kiválasztott sokaság reprezentativi—A

tása minden mintavételen alapuló vias-

gálat sikerének döntő feltétele. A népes—

ség megbetegedéseinek reprezentatív vizs—

gálatánál ilyen feltétel a hasonló társa—'

dalmi-gazdasági, orvosföldrajzi stb. élet-—

körülmények között, hasonló orvosi el—

látás mellett nagyobb területén élő, vi—

szonylag nagy népességcsoportok meg—

betegedéseinek helyes visszatükrözése- Azoknak az alapvető tényezőknek meg—*

egyezése, amelyektől a megbetegedések színvonala függ, lehetőséget nyújt arra, hogy közös törvényszerűségeket állapít——

sunk meg a megfelelő népességcsoportok megbetegedéseit illetően. Ezért a vizsga%

lat céljára kiválasztott terület tipikus—

ságának ellenőrzése céljából az itt meg—

levő tényezőket össze kell hasonlítani az

egész népességre vonatkozó tényezőkkel.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a réte—

gezett mintavétel —— bár kevésbé pontos becslések alkalmazásával jár együtt ——

megfelelően tükrözi a vizsgált jelenség

sajátosságait, biztosítja az anyag egy—

neműségét s a minta reprezentativitásét.

A sokaság kiválasztásánál figyelembe—

kell venni, hogy milyen gyakorlatiintéz—

kedéseket akarunk a kapott adatok elem—

zése alapján foganatosítani. Az adott szá——

mítások azt a célt szolgálják, hogy a meg—'

betegedésekről szóló adatok alapján ter——

vezzék meg a gazdasági körzet, illetve szövetségi köztársaság egészségvédelmét,.

valamint becsüljék meg a népesség egész-v

ségi állapotának alakulását az ország, kij——

lönböző területein.

A nénesség megbetegedéseinek vizsga—' latával kapcsolatban az OSZFSZK anyaga alapián próbaszámításokat végeztek. Meg—

figyelési ,,fészek" céljára minden gazda—v

sági körzetből egy területet és a terüle—_—

ten belül a népességszám szemoontjából"

tipikus városi és falusi településeket Vám lasztottak ki.