STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
963
esetén viszont az agresszió kiélésének való—
színű formája az öngyilkosság. Henry és Short feltételezi, hogy a magasabb státusúak
(például fehérek, fiatalok, tisztek, férfiak) külső korlátai kevésbé intenzívek. mint az alacsony státusúak (nem fehérek. Idősek, közlegények. nők) külső korlátozásai. Követ—
kezésképp, a magasabb státusúak — az ala—
csony státusúakhoz képest —— szívesebben vá- lasztják az öngyilkosságot a gyilkossággal szemben,
Gold elutasítja Henry és Short azon felté—
telezését, amely szerint a magas státusúak külső korlátozásai feltétlenül kevésbé szigo- rúak, mint az alacsony státusúaké (például egy hivatalnok viselkedését sokkal több elő- írás szabályozza, mint egy segédmunkásét).
Henry és Short. illetve Gold munkássága között a különbség elsősorban az. hogy míg Henry és Short az alacsony és az ugyanolyan jellegű magas státusúakat összehasonlítva (például fehér és nem fehér személyek) a gyilkosság előtérbe kerülését az öngyilkosság- hoz képest ott várta. ahol a külső korlátozás erősebb, addig Gold ugyanezt a jelenséget az agresszió szocializációjának társadalmi státusonkéntí különbözőségével magyarázza.
Gold úgy véli, hogy az agresszió kifejeződése és kontrollja társadalmi osztályonként külön- böző. Álláspontját — többek között -— Allin- smith vizsgálataira alapozza, aki adolescens fiúk TAT tesztje és büntetésük típusa között talált kapcsolatot. Végső soron tehát annak oka, hogy a magas státusúak — az alacsony státusúakhoz képest — szivesebben választják az öngyilkosságot, mint a gyiUwsságot, a büntetés típusainak státusonkénti különbsé—
gével magyarázható. Gold álláspontját négy különböző státuspár összehasonlításával vizs- gálta. A státuspárok összehasonlitására kí—
dolgozott egy mérési módszert, kialakította az ún. öngyilkosság-gyilkosság hányadost (Suicide—Murder Ratio). melynek képlete:
! ..,. _ötrgyilkgssági ráta" "77 öngyilkossági ráta -l— gyilkossági ráta
A hányados önmagában nem értelmez- hető. csak két hányados összehasonlításakor használható. Két hányados összehasonlítása azt fejezi ki. hogy két státus közül melyik stá- tusban helyezik előtérbe az öngyilkosságot a gyilkossággal szemben.
Gold négy státuspárt hasonlitott össze:
a) fehérek és nem fehérek, b) városi és vidéki lakosok, c) tisztek és közlegények, d) férfiak és nők.
a) Gold az 1930-as évet vizsgálta. Mig a
fehérek (százezer lakosra számított) öngyil—
kossági rátája 18,0, addig a nem fehéreké 5.9. Ugyanakkor a fehérek gyilkossági rátája 5.9, a nem fehéreké 39.5.
10*
A számítás a következőképpen történik.
Először — a fenti képlet alapján — kiszámítja a fehérek öngyilkossági-gyilkossági hánya- dosát:
__339x
izma—5.5
A következő lépésben a nem fehérek ön—
gyilkosság—gyilkossági hányadosát számítja ki:
: 75,3
5.9
"59 33975— —— 13,0
A két öngyilkosság—gyilkosság hányados (75,3, illetve 13.0) összevetéséből világosan látszik, hogy fehérek öngyilkosság-gyilkossági hányadosa magasabb a nem fehérekénél.
ami azt mutatja, hogy a fehérek — a nem fehérekhez képest -— előnyben részesítik az öngyilkosságot a gyilkossággal szemben.
b) Gold — a városi és vidéki lakosok össze—
hasonlításakor — a következő eredményeket kapta.
A városiak öngyilkosság-gyilkossági hánya- dosa (fehér lakosoknál) 76.2, míg a vídékieké 74,2. Következésképp a városiak — a vidéki lakosokhoz képest —— előnyben részesítik az öngyilkosságot a gyilkossággal szemben.
c) A tisztek és közlegények öngyilkosság- gyilkosság hányadosainak (45.4, illetve 192) összehasonlítása azt jelzi, hogy a tisztek _
— a közlegényekhez képest —- előnyben része- sítik az öngyilkosságot a gyilkossággal szem- ben.
0!) A férfiak és nők öngyilkosság—gyilkosság hányadosa közül a férfiaké alacsonyabb.
mint a nőké (912. illetve 98,6). A nők — a férfiakénál magasabb — öngyilkosság—gyil- kosság hányadosa azt mutatja, hogy a nők
—- a férfiakhoz képest - előnyben részesítik az öngyilkosságot a gyilkossággal szemben.
Végül Gold táblázatot közöl annak igazo- , lására, hogy a büntetéstípus férfiaknál és nőknél, illetve fehéreknél és nem fehéreknél , eltérő.
Gold cikke az öngyilkossági irodalom egyik kiemelkedő alkotása. de természetesen az öngyilkosság egész problematikájából csak az egyik aspektust világítja meg.
(Ism.: Gosztonyi György)
ZAREMBA. Z. ;
A LENGYEL STATISZTIKAI FÖHIVATAL TEVÉKENYSEGE A DEMOGRAFIA TERULETÉN
A NÉPI LENGYELORSZÁG 25 ÉVE ALATT
(Prace demograficzne Glównego Urzedu Sta' tystycznego wo 25 leciu PRL.) — Studia Demográ- ficzne. 1972. 26. sz. 79-80. p.
A cikk a lengyel Statisztikai Főhivatal 1946—1970 közötti működését és eredményeit tárgyalja a demográfia területén. A követ-
964
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓkező témákat tekinti át: helyszíni felvételek.
elemző tanulmányok, publikációk, nemzetközi és nemzeti konferenciák, együttműködés ide- gen országokkal a demográfia területén.
Ami a Hivatal által készített helyszíni fel- vételeket illeti, a cikk áttekinti a háború utáni időszak egymást követő népszámlálá- sait: az 1946. február 14-i népszámlálást, az 1950. december 3—i. az 1960. december 6-i és az 1970. december 8-i népszámlálásokat.
Utána tárgyalja a folyamatos jelentésekből származó információk összegyűjtésének útját és tartalmát a természetes népmozgalmi és vándorlási statisztika területén. különös súlyt fektetve a jelentés változásaira a huszonöt év folyamán.
A népszámlálások és a folyamatos jelenté- sek mellett áttekinti a különféle speciális vizsgálatokat is. Széles körű vizsgálatok vol- tak különböző időpontokban a népesség szintjére és struktúrájára vonatkozólag, még- pedig 1955 és 1958 végén. 1966. október 15—én, 1967 és 1969 végén. Részleges vizs—
gálatokat hajtottak végre a reprezentáció és a céltudatos kiválasztás módszerének alkal- mazásával. Az elsőt a következő vizsgálatok- ban alkalmazták: a népesség nem és kor szerinti struktúrája 1949. január 1-én és egy csecsemőhalandósági próbavizsgálat 1969—
ben. A másik módszer használatával a kö- vetkező kérdőíves vizsgálatok készültek: ta- nulmány a dolgozó nők házimunkában töltött idejének mérlegéről, mely ,,Az anya a társa-
dalomban és a családban" név alatt 1961 ne—
gyedik negyedében egy hasonló csehszlová—
kiai vizsgálattal párhuzamosan a Csehszlovák Állami Népességi Bizottsággal közös konzul—
tációban készült; kérdőíves vizsgálat készült a válások intenzitásárál Lengyelországban 1967 végén, és kérdőíves vizsgálat készült 1970 májusában a családoknak a Ieányszü—
letésről alkotott nézetéről.
A népességi szint, struktúra, a természetes, népmozgalom és vándorlás, a halandósági táblák és demográfiai prognózisok terén vég- zett elemzések és vizsgálatok eredményei fő- ként a Hivatal által kiadott következő soro- zatokban kerültek publikálásra: Lengyelor- szág Statisztikája, Statisztikai Tanulmányok és Művek. Statisztikai Tömeges Vizsgálatok.
Nemzetközi Statisztikák. Statisztikai Informá- cii Könyvtára és a periodikus Statisztikai Hí—
re .
Külön érdemes megemlíteni a Hivatal által 1967 és 1969 között publikált demográfiai évkönyveket. Átfogó megközelítés. nagy ki—
terjedésű információ és az első világháború
előtti korszakig visszamenő retrospektivitás a fő jellemzőjük. Tartalmazzák a demográfiai adatok összehasonlító nemzetközi statisztiká- ját és a megfigyelés módszerére. a használt fogalmak definíciójára, az osztályozás alap- elveire és az információk forrására vonatkozó bevezetővel felszereltek.
(ism.: Faragó Tamás)
MEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKA
LABENEC, V. — KNJAZEV, N.:
A MEZÓGAZDASÁG SZAKOSODÁSANAK FEJLÖDESE
(Razvitie szpecializacii.) — Ekonomika Szel'szkogo Hozíaisztva. 1971. 2. sz. 77—85. p.
A szovjet mezőgazdaság intenzív fejlődését jelzi az, hogy a 100 hektár mezőgazdasági te- rületre jutó össztermék 1965 és 1969 között 26,5 százalékkal növekedett. Ugyanekkor a termelés szerkezete is módosult: csökkent a gabonafélék részesedése és növekedett az intenzív ágazatok (zöldség- és gyümölcster- melés. tehenészet, baromfitartás) részesedési értéke.
A korszerű mezőgazdaságra két egymással összefüggő területen lejátszódó viharos fej—
lődés jellemző. Ezek a tudományos-technikai forradalom és a társadalmi munkamegosztás.
azaz a termelés sZakosodása. E területek kö—
zött kétirányú a kapcsolat. A tudományos—
technikai forradalom előrehaladtával tökéle—
tesebbé válik (elmélyül) a szakosodás, és
— a termelés koncentrálásával -— biztosítja a tudományos-technikai forradalom kibontako- zásának feltételeit.
A mezőgazdaság szakosodásán termelési irányt. a gazdaság vagy körzet termelési szerkezetét értik. A szakosodás abban jut ki- fejezésre, hogy a népgazdasági szükségletek.
a helyi természeti és közgazdasági feltételek figyelembevételével az adott gazdaság vagy körzet meghatározott terméktípus előállítá- sára összpontosítja az erejét. A szakosodás gazdasági szervezete a termelés koncentrá- lásához vezet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdaságokban egyre több gépet használ- nak és egyre emelkedik a termelés technoló—
giai szintje. Szocialista viszonyok között a mezőgazdaság szakosodása a népgazdasági tervekkel összhangban következik be.
A mezőgazdaság korszerű fejlődése a kör- zeti és a gazdasági szinteken lejátszódó sza- kosodás útján halad. Ez a két szint a társa—
dalmi munkamegosztás különböző -— területi és ágazati — oldalát jelenti. A területi sza—
kosodás bizonyos növényeknek egyes terüle- teken folyó termesztésének megszüntetésével is együttjár. Ugyanakkor ezeknek a növé—
nyeknek kedvezőbb talajú. éghajlatú, vala- mint megfelelő közgazdasági feltételekkel
