AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TELJES ÜLÉSÉNEK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉTETT HATÁROZATAI

(1)

T A R T A L O M

Szám Tágy Oldal

147/2008. (XII. 3.) AB határozat Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § (6) bekez- désf)pontja, továbbá 18/C. § (7) bekezdése elsõ mondatának „azzal, hogy a (6) bekezdésf)pontjában említett társaságoknak indokolt esetben az állam- háztartásért felelõs miniszter engedélyezheti pénzforgalmi számla nyitását más pénzintézetnél is” szövegrésze alkotmányellenességérõl ... 1645 148/2008. (XII. 3.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 218/2008. (VII. 16.) OVB határozatának

helybenhagyásáról... 1648 149/2008. (XII. 3.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 219/2008. (VII. 16.) OVB határozatának

helybenhagyásáról... 1653 154/2008. (XII. 17.) AB határozat A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény

alkotmányellenességérõl ... 1655 155/2008. (XII. 17.) AB határozat Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2008. évi VII. törvény 29. §

(2) bekezdése, továbbá a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvénnyel és az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességérõl szóló 2008. évi LXVIII. törvénnyel meg- állapított, 2009. január 1-jétõl hatályos 15–16. §-a, 21–22. §-a, 22/A. §-a, az 52. § 51., 55–59. pontjai, továbbá 1. és 2. számú melléklete, valamint a luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvény egésze alkotmányellenességérõl 1673

F E L H Í V Á S !

Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az Alkotmánybíróság határozatai utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2009. évi elõfizetési árainkra

(2)

Szám Tágy Oldal

156/2008. (XII. 18.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 327/2008. (X. 30.) OVB határozatának megsemmisítésérõl, és az Országos Választási Bizottság új eljárásra utasí- tásáról ... 1691 157/2008. (XII. 18.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 323/2008. (X. 30.) OVB határozatának

megsemmisítésérõl, és az Országos Választási Bizottság új eljárásra utasítá- sáról ... 1692 158/2008. (XII. 18.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 299/2008. (X. 3.) OVB határozatának

helybenhagyásáról... 1694 159/2008. (XII. 18.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 298/2008. (X. 3.) OVB határozatának

helybenhagyásáról... 1697 162/2008. (XII. 18.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 199/2008. (V. 19.) OVB határozatának

megsemmisítésérõl és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasí- tásáról ... 1699 163/2008. (XII. 18.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 14/2008. (I. 8.) OVB határozatának hely-

benhagyásáról... 1701 152/2008. (XII. 10.) AB határozat Tarpa Nagyközség Önkormányzatának a köztisztviselõk jogállásáról szóló

– többször módosított – törvény végrehajtásáról szóló 11/2007. (IX. 12.) sz.

rendelet 2. § (1) bekezdése „de rendelkezéseit 2001. január 1. napjától kell alkalmazni” szövegrésze, valamint 2. § (2) bekezdése alkotmányellenes- ségérõl ... 1702 164/2008. (XII. 18.) AB határozat Tárnok Nagyközség Önkormányzatának a változtatási tilalom elrendelésé-

rõl szóló 14/2007. (VIII. 29.) rendelet 4. §-ának „Rendelkezéseit a folya- matban lévõ ügyek esetében is alkalmazni kell.” szövegrésze alkotmány- ellenességérõl ... 1705 165/2008. (XII. 18.) AB határozat Pellérd Község Önkormányzatának a Pellérden fizetendõ út- és közmûépí-

tési hozzájárulásról szóló 14/2005. (XI. 25.) számú rendelet 2. § (1) bekez- dés második mondata és a rendelet melléklete alkotmányellenességérõl ... 1707 166/2008. (XII. 18.) AB határozat Budapest Fõváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkor-

mányzatának Rákospalota – Pestújhely – Újpalota Városrendezési és Építé- si Szabályzatáról szóló 31/2000. (VII. 1.) önkormányzati rendeletének egyes rendelkezései alkotmányellenességérõl ... 1710 167/2008. (XII. 18.) AB határozat Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításáról a tekin-

tetben, hogy Ráckeve Város Önkormányzata a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervrõl szóló 19/1998. (IX. 25.) rendeletében nem szabályozta a belterületi határvonal és a tervezett belterületi határvonal közötti területek belterületbe vonásának, a belterületi határvonal módosításának az épített kör- nyezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szabá- lyaival összhangban álló rendjét ... 1717 153/2008. (XII. 11.) AB végzés Az Országos Választási Bizottság 258/2008. (VIII. 27.) OVB határozata el-

len benyújtott kifogás érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról ... 1722

(3)

Szám Tágy Oldal

168/2008. (XII. 18.) AB végzés Az Országos Választási Bizottság 301/2008. (X. 3.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról ... 1723 169/2008. (XII. 18.) AB végzés Az Országos Választási Bizottság 302/2008. (X. 3.) OVB határozata ellen

benyújtott kifogás érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról ... 1723 170/2008. (XII. 18.) AB végzés Az Országos Választási Bizottság 300/2008. (X. 3.) OVB határozata ellen

benyújtott kifogás érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról ... 1724 642/B/2002. AB határozat A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontja „és

minden egyéb, a statisztikai elõírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minõsített összegek” szövegrésze alkotmányelle- nességének vizsgálatáról ... 1726 463/B/2005. AB határozat Az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. tör-

vény 2. § (1) bekezdése, 3. § (2) bekezdése, 11. § (1) bekezdése, 15. § (6) be- kezdés elsõ mondata, 17. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgá- latáról ... 1728 551/D/2007. AB határozat A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 327. § (3) bekezdé-

se, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény 43. § (3) bekezdése, továbbá a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tör- vény 52. §d)pontja, valamint az 54. § (1) bekezdésd)pontja alkotmányelle- nességének vizsgálatáról ... 1731 847/B/2007. AB határozat A fogyasztói árkiegészítésrõl szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 7. § (1) be-

kezdésea)pontjának „forintban kifejezett támogatási tétel szorozva az uta- zási távolság és az 5 km hányadosával” szövegrésze,c)pontjának a „mel- léklet 5–6. pontjaiban megadott forintban kifejezett támogatási tétel” szö- vegrésze,d)pontjának a „kilométerenként 50 forint, legfeljebb napi 10 000 forint” szövegrésze, valamint a 7. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról ... 1734 447/B/2002. AB határozat Kétvölgy Szlovén Kisebbségi Települési Önkormányzatának Kétvölgy

község helyi építési szabályzatról és szabályozási tervrõl szóló 13/2000.

(XII. 27.) rendelete egésze alkotmányellenességének vizsgálatáról ... 1739 440/B/2006. AB határozat Szombathely Megyei Jogú Város Közgyûlésének a Szombathely Megyei

Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 30/2006. (IX. 7.) számú rendelet 29. §-a alkotmány- ellenességének vizsgálatáról ... 1741 750/B/2006. AB határozat Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának a helyi ivóvíz, valamint

szennyvízelvezetés, tisztítás díjairól, illetve a vízfogyasztás rendjérõl szóló többször módosított és egységes szerkezetben lévõ 11/1994. (III. 25.) szá- mú rendelete 2. § (1) bekezdés a) pont a) alpontjának alkotmányelle- nességének vizsgálatáról ... 1745 779/B/2006. AB határozat Érd Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú víziközmûbõl

szolgáltatott ivóvíz és a biztosított csatornaszolgáltatás díjainak megállapí- tásáról szóló 6/1994. (II. 25.) ÖK. számú rendelet 2. § (3)–(5) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálatáról ... 1747 1016/B/2006. AB határozat Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyûlésének az ivóvíz- és csatornaszol-

gáltatási díjak megállapításáról szóló 12/1994. (IV. 1.) KT számú rendelet 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról ... 1749

(4)

Szám Tágy Oldal

681/B/2007. AB határozat Kalocsa Város Önkormányzatának a helyi címer és zászló, valamint a Kalo- csa név használatának rendjérõl szóló 19/1995. (VI. 26.) rendelete 4. §

(2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról ... 1752

1148/H/2007. AB határozat Sopron Megyei Jogú Város Közgyûlésének a Lõverek városrész és környé- ke Szabályozási Tervérõl és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2006. (IV. 7.) számú rendelet Ör. 14. § (3) bekezdésébe foglalt kertvárosias lakó- terület (Lke 13) övezeti besorolására vonatkozó rendelkezések, továbbá 20. § (5) bekezdése „3%” szövegrésze, valamint 2. számú mellékletébe foglalt településszerkezeti terve alkotmányellenességének vizsgálatáról ... 1754

549/B/2008. AB határozat Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának a közmûves ivóvízel- látás és szennyvízelvezetés díjának megállapításáról szóló 35/1999. (XII. 3.) számú rendelete 3. §-ának 2004. január 1-je és 2006. december 31-e között hatályos szövege alkotmányellenességének vizsgálatáról ... 1759

1013/B/2000. AB végzés Az indítvány visszautasításáról ... 1762

736/D/2003. AB végzés Az indítvány visszautasításáról ... 1763

786/D/2005. AB végzés Az indítvány visszautasításáról ... 1764

15/B/2002. AB végzés Az alkotmánybírósági eljárás megszüntetésérõl ... 1766

(5)

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TELJES ÜLÉSÉNEK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉTETT HATÁROZATAI

147/2008. (XII. 3.) AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányelle- nességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tár- gyában meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t :

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az államház- tartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/C. § (6) be- kezdésf)pontja, továbbá 18/C. § (7) bekezdése elsõ mon- datának „azzal, hogy a (6) bekezdésf)pontjában említett társaságoknak indokolt esetben az államháztartásért fele- lõs miniszter engedélyezheti pénzforgalmi számla nyitását más pénzintézetnél is” szövegrésze alkotmányellenes, ezért azokat a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisíti.

A 18/C. § (7) bekezdésének elsõ mondata a megsemmi- sítést követõen az alábbi szöveggel marad hatályban:

„(7) A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számla- tulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával – lakásépítés munkáltatói támogatása számla és a devizaszámla kivételével – nem rendelkezhetnek.”

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Köz- lönyben közzéteszi.

I n d o k o l á s I.

1. Az indítványozó az államháztartásról szóló 1992.

évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 18/C. § (6) bekezdésf)pontja alkotmányellenességének megálla- pítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az- által, hogy a támadott rendelkezés kötelezõ kincstári számlavezetést ír elõ azon közhasznú társaságok számá- ra, amelyekben a központi költségvetési szervek többségi irányítást biztosító befolyással rendelkeznek, sérül ezen közhasznú társaságoknak az Alkotmány 13. §-a által vé- dett tulajdonhoz való joga. Hivatkozik arra, hogy az ala- pító minisztériummal kötött támogatási szerzõdés alap- ján a juttatott támogatás az éves árbevétel 15%-át sem éri el, a fennmaradó rész a társaság gazdálkodó tevékenysé- gének eredménye. Érvelése szerint a közhasznú tevé- kenység rendszeres végzése, valamint az állami pénzesz- közök felhasználása nem jelenti azt, hogy a társaság a költségvetési szerv jogállásába kerülne, és a közhasznú társaság vagyona azonos lenne az állami vagyonnal. Az

alkotmányellenességet illetõen utal az indítvány az Al- kotmánybíróság 4/2004. (II. 20) AB határozatában fog- laltakra.

Hivatkozik továbbá az indítványozó arra, hogy a sérel- mezett jogszabályhely ellentétes az Alkotmány 70/G. §-ának a tudományos kutatás szabadságát biztosító (1) bekezdésével is, mivel a kutatási tevékenységet is vég- zõ társaság „a kutatás szabadságának jogát csak akkor tud- ja gyakorolni, ha anyagi eszközei felett szabadon rendelkezik”.

2. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az Áht. indítvánnyal támadott rendelkezését a Ma- gyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLVI.

törvény 3. § (7) bekezdése 2008. január 1. napjával módo- sította. A módosítás azonban a támadott rendelkezés érde- mét az indítvány vonatkozásában nem érintette, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást az Áht. hatályos rendelkezé- se tekintetében folytatta le.

3. Megjegyzi még az Alkotmánybíróság, hogy a gaz- dasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. §-a szerint 2007. július 1. után közhasznú társaság nem ala- pítható. A 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009.

június 30-ig mûködhet tovább a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint. A közhasznú társaság 2009.

június 30-ig köteles a cégbíróságnál nonprofit gazdasági társaságként történõ nyilvántartásba vételét kérni, vagy jogutód nélküli megszûnését a cégbíróságnak bejelente- ni. E határidõ eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal szemben a megszûntnek nyilvánítás tör- vényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza. A köz- hasznú társaság, mint jogintézmény belátható idõn belüli megszûnése azonban az indítvány elbírálását nem befo- lyásolja.

II.

Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezé- sei:

„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdek- bõl, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”

„70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és mûvészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.”

(6)

Az Áht.-nak az indítvány elbírálása során figyelembe vett rendelkezései:

„18/C. § (6) A kincstárban pénzforgalmi számlát kötele- sek vezetni

f) azon közhasznú társaságok, nonprofit gazdasági tár- saságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyás- sal rendelkezik.”

„(7) A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számla- tulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával – lakásépítés munkáltatói támogatása számla és a devizaszámla kivételével – nem rendelkezhetnek azzal, hogy a (6) bekezdésf)pontjában említett társaságok- nak indokolt esetben az államháztartásért felelõs miniszter engedélyezheti pénzforgalmi számla nyitását más pénzintézetnél is. A (6) bekezdésben felsorolt pénzfor- galmi számlatulajdonosok átmenetileg szabad pénzesz- közeiket a kincstár hálózatában értékesített – az értékpa- pírszámlán, illetve értékpapírletéti-számlán nyilvántar- tott – állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. A kincstár a kincstári körbe tartozók 12/A. § (4) bekezdésé- ben foglalt letéti pénzeszközei kezelését térítésmentes szolgáltatásként végzi. A kincstár a 18/B. § (1) bekezdés n), r),s)pontjában foglalt szolgáltatásait – a társadalom- biztosítás pénzügyi alapjai részére nyújtott szolgáltatás kivételével – kormányrendeletben meghatározottak szerint, térítés ellenében végzi.”

III.

Az indítvány megalapozott.

1. Az indítványozó az Alkotmány 13. §-ában biztosí- tott tulajdonhoz való jog sérelmét abban látja, hogy az Áht. 18/C. § (6) bekezdésf)pontja nem tesz különbséget a közhasznú társaságok állami és nem állami forrásokból (saját vállalkozás eredményébõl) származó pénzeszközei között, hanem a pénzeszközöket illetõen egységesen a kincstári számlán való elhelyezést írja elõ. Az indítvá- nyozó által sérelmezett kötelezõ kincstári számlavezetés többféle következménnyel jár együtt. A rendelkezés ha- tálya alá tartozó szervezetek – fõszabályként – nem rendelkezhetnek más pénzintézetnél pénzforgalmi számlá- val, átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Kincstár háló- zatában értékesített állampapírok vásárlásával hasznosít- hatják [Áht. 18/C. § (7) bekezdés], továbbá a számla egyenlege utáni kamatot a központi költségvetés javára kell elszámolni [Áht. 18/D. § (1) bekezdés]. Az Áht.

18/C. § (6) bekezdés hatálya alá tartozó szervezetek kö- zül a közhasznú társaságok számára indokolt esetben az államháztartásért felelõs miniszter engedélyezheti azt, hogy más intézetnél pénzforgalmi számlát nyithassanak [Áht. 18/C. § (7) bekezdés].

2. A közhasznú társaság a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 57–59. §-ai szerint közhasznú – a társadalom közös szük-

ségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységet rendszeresen végzõ jogi személy, amelyre a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a korlá- tolt felelõsségû társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni. A közhasznú társaságnak nem fogalmi eleme az, hogy abban állami, közhatalmi szerv részt vegyen, az állami szervek esetleges részvétele lé- nyegét tekintve nem különbözik más gazdasági társaság- ban (korlátolt felelõsségû társaságban) való állami rész- vételtõl. A társaság a közhasznú tevékenység elõsegítése érdekében üzletszerû tevékenységet is folytathat, a társa- ság tevékenységébõl származó nyereség azonban nem osztható fel a tagok között. A közhasznú tevékenység folytatásának feltételeirõl a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelõs szervvel szerzõdést köt, tagjait pedig nyilvános felhívás útján is lehet gyûjteni.

A közhasznú társaság létrehozásának indoka a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1993. évi XCII. törvény javaslatának miniszteri in- dokolása szerint az volt, hogy a köz hasznát szolgáló, ám- de üzletszerû gazdasági tevékenységet is végzõ szervezetek iránti igényt a jogalkotó kielégítse. Szükség volt egy olyan szervezettípusra, amely tevékenységét részben nonprofit jelleggel, részben nyereségre orientáltan végzi, a rá vonatkozó szabályok pedig – a gazdasági társaságok- hoz hasonlóan – megteremtik a mûködéséhez, a vagyoni forgalomban való részvételéhez, a hitelezõk védelméhez elengedhetetlen biztonságot és kiszámíthatóságot.

A közhasznú társaságot tehát bármely természetes és jogi személy (nem pusztán állami vagy önkormányzati költségvetési szerv) egyaránt alapíthat, illetõleg abban rész vehet. A társaság önálló jogi személyiséggel és saját vagyonnal rendelkezik, tevékenysége egyrészt a társadal- mi közös szükségletek kielégítéséért felelõs szervvel kö- tött szerzõdés alapján végzett közhasznú tevékenység, másrészt a közhasznú tevékenység elõsegítése érdekében is folytatott üzletszerû vállalkozási tevékenység. A köz- hasznú társaság vagyonát és pénzeszközeit tehát – akár döntõ hányadban – nem az állami pénzeszközök jelentik.

Állami pénzeszköz természetesen az állami alapító szerv (tag) törzsbetétje, és a társadalmi közös szükséglet kielé- gítéséért felelõs szervvel kötött szerzõdés alapján teljesí- tett pénzbeli szolgáltatás. De nem tartozik ebbe a körbe a társaság – állami vagy önkormányzati körön kívüli – más tagjainak törzsbetétje, és kiváltképp a társaság üzletszerû gazdasági tevékenységébõl származó saját árbevétele sem.

A társaság közhasznú tevékenységének folytatása nem azonos egy állami vagy önkormányzati feladat ellátásával.

A törvény „a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért fe- lelõs szerv”-rõl beszél, amely szervvel a társaság szerzõ- dést köt, és amely szerzõdés alapján ez a szerv akár vagyoni szolgáltatást (pénzbeli hozzájárulást) is teljesíthet a tár- saság részére. A társaság tevékenységének közhasznúsá- gát tehát egy külön szerzõdés biztosítja, amely szerzõdés

(7)

garanciákat kell hogy tartalmazzon a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelõs szerv által teljesített vagyoni szolgáltatás megfelelõ felhasználására és védelmére vonatkozóan is.

3. Az Áht. támadott rendelkezése azon közhasznú tár- saságok esetében írja elõ a kötelezõ kincstári számlave- zetést, amelyekben az állam többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. A Ptk. 685/B. §-a szerint többsé- gi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természe- tes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befo- lyással rendelkezik. A befolyás egy jogi személyben akkor meghatározó, ha annak tagja, illetve részvényesea) jogosult e jogi személy vezetõ tisztségviselõi vagy fel- ügyelõbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagyb)a jogi személy más tagjai- val, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven száza- lékával. A többségi befolyás tehát kifejezetten a többségi szavazati joghoz kapcsolódó kategória, ami a társasági jogban nem szükségképp egyezik meg a vagyoni hozzá- járulás arányával. Az állam többségi befolyása a köz- hasznú társaságok vonatkozásában ezek szerint koránt- sem jelenti szükségképpen azt, hogy az adott társaság va- gyonának többsége is állami „eredetû” vagyon lenne.

Az Áht. indítványozó által támadott szabálya tehát egy olyan szervezet számára írja elõ a kötelezõ kincstári számlavezetést, vagyis a tulajdonjogviszony legfonto- sabb részjogosítványának, a rendelkezési jognak a korlá- tozását, amely önálló jogi személyiséggel és saját vagyonnal rendelkezik, és ez a vagyon nem szükségképpen többségi állami vagyon. Tevékenysége egyrészt a társa- dalmi közös szükségletek kielégítéséért felelõs szervvel kötött szerzõdés alapján végzett közhasznú, de ezen vál- lakozási formában nem feltétlenül állami feladatot jelen- tõ tevékenység, másrészt a közhasznú tevékenység elõse- gítése érdekében folytatott üzletszerû vállalkozási tevé- kenység.

4. Az Alkotmány 13. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot, (2) bekez- dése pedig a kisajátítás feltételeinek meghatározása mellett lehetõséget teremt annak elvonására is. Az Alkotmány maga nem szól a tulajdonhoz való jog korlátozhatóságáról, ennek dogmatikáját az Alkotmánybíróság dolgozta ki. Az Alkotmánybíróság irányadó határozata szerint a tulajdonhoz való alapvetõ jog védelmében a minõségi határvonal nem a tulajdon „korlátozása” és polgári jog értelemben vett „elvonása” között húzódik, hanem az alkotmányossá- gi kérdés az lett, hogy milyen esetekben kell a tulajdonos- nak a közhatalmi korlátozást minden ellenszolgáltatás nél- kül eltûrnie, illetve mikor tarthat igényt kártalanításra tu- lajdonosi jogainak korlátozása fejében. Az Alkotmány 13. § (2) bekezdése a kisajátításhoz – vagyis a tulajdon el- vonásához – a „közérdeket” kívánja meg, ezért a tulajdon-

jogot érintõ korlátozás szükségességét is a közérdek fenn- állta alapozza meg. A törvénnyel érvényesített „közérdek”

alkotmánybírósági vizsgálata nem a törvényhozó választá- sának feltétlen szükségességére irányul, hanem arra, hogy indokolt-e a közérdekre való hivatkozás [64/1993.

(XII. 22.) AB határozat, ABH 1993, 373, 380–382.].

Az állami pénzeszközök védelme, és a velük való haté- kony gazdálkodás vitathatatlanul közérdek, azonban a nem állami pénzeszközök alkotmányossági megítélése nem azonos az állami pénzeszközökével. Azok a szem- pontok, amelyek az állami pénzeszközökkel való hatékony gazdálkodás érdekében közérdeknek tekintendõk, nem vonatkozhatnak a más tulajdoni körbe tartozó pénzeszkö- zökre.

A társadalom közös szükségleteinek kielégítésére irá- nyuló tevékenység, valamint az állami pénzeszközök fel- használása nem jelenti azt, hogy a közhasznú társaság a költségvetési szerv jogállásába kerülne, és a közhasznú társaság vagyona azonossá válna az állami vagyonnal. Az állami vagyonhoz kapcsolódó költségvetési érdek a társa- ságban való részvétel folytán mintegy arányosan „elhalvá- nyul”, nem direkt formában jelenik meg. A társadalom kö- zös szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységbõl nem következik olyan közérdek, hogy a társaság pénzesz- közeit kizárólag kincstári pénzforgalmi számlán tarthassa és szabad pénzeszközeit csak meghatározott állampapírok vásárlására fordíthassa. Ugyanezt a védelmet a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelõs szervvel kötött szerzõdésben meghatározott garanciák megfelelõ módon és mértékben biztosítják. A jelen határozat III. 3. pontjá- ban írottak szerint az állam többségi befolyása a közhasz- nú társaságok vonatkozásában nem jelenti szükségképpen azt, hogy az adott társaság vagyonának többsége is állami eredetû lenne, így önmagában a többségi állami befolyás ténye nem elégséges annak a közérdeknek a megalapozá- sához, amely az Alkotmánybíróság által meghatározott kritériumok szerint a tulajdonhoz való jog korlátozását al- kotmányossá tenné.

A jogi személyiséggel és ezáltal saját elkülönült vagyonnal rendelkezõ közhasznú társaság vagyoni eszközei- re az Áht. támadott rendelkezése szerinti, a társadalmi kö- zös szükséglet kielégítéséért felelõs szervvel kötött szer- zõdésben meghatározható garanciákat meghaladó, további tulajdoni korlátozáshoz a közérdekre való „ismételt” hi- vatkozás nem indokolt. Fentiekre tekintettel az Áht. táma- dott rendelkezése ellentétes az Alkotmány 13. § (1) bekez- désében foglalt tulajdonvédelemmel. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Áht. 18/C. § (6) bekezdésf)pontját megsemmisítette.

5. Az Áht. 18/C. § (7) bekezdésében foglalt – de az in- dítvány által nem támadott – rendelkezés szerint az állam- háztartásért felelõs miniszter indokolt esetben engedélyez- heti a közhasznú társaságok számára pénzforgalmi számla nyitását más pénzintézetnél is. A miniszter diszkrecionális döntési lehetõsége (engedélye) a más pénzintézetnél nyit- ható további pénzforgalmi számlát illetõen nem változtat

(8)

azon, hogy a kincstári számlavezetés kötelezettsége a nem állami pénzeszközök tekintetében is fõszabályként (diffe- renciálatlanul) érvényesül, így ez a körülmény az Áht.

18/C. § (6) bekezdésf)pontjának alkotmányossági megíté- lését nem befolyásolja.

6. Az Alkotmánybíróság vizsgálata során észlelte, hogy az Áht. 18/C. § (7) bekezdésének a fenti 5. pontban hivatkozott rendelkezése [,,azzal, hogy a (6) bekezdés f)pontjában említett társaságoknak indokolt esetben az ál- lamháztartásért felelõs miniszter engedélyezheti pénzfor- galmi számla nyitását más pénzintézetnél is” szövegrész]

az Áht. 18/C. § (6) bekezdésf)pontjának megsemmisítése folytán értelmezhetetlenné vált. Az Alkotmánybíróság – korábbi gyakorlatával megegyezõen [3/1992. (I. 23.) AB határozat, ABH 1992, 329, 330.; 26/1995. (V. 15.) AB ha- tározat, ABH 1995, 123, 124.; 2/1998. (II. 4.) AB határo- zat, ABH 1998, 41, 46.; 16/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 140, 153.; 5/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 75, 77.] – szoros összefüggés okán az alkotmá- nyossági vizsgálatot kiterjesztette az Áht. 18/C. (7) bekez- désére is, és annak hivatkozott szövegrészét az alkotmány- ellenesnek talált rendelkezésre való utalása folytán meg- semmisítette.

7. Mivel az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alkotmányellenességét az Alkotmány 13. §-ának sérelme miatt megállapította, állandó gyakorlatának megfelelõen [61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.;

16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.] az Alkotmány 70/G. §-ával fennálló ellentétet nem vizsgálta.

A határozat Magyar Közlönyben történõ közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.

Budapest, 2008. december 1.

Dr. Paczolay Péters. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemérs. k., Dr. Bragyova Andráss. k.,

alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Holló Andráss. k., Dr. Kiss Lászlós. k.,

Dr. Kovács Péters. k., Dr. Lenkovics Barnabáss. k.,

alkotmánybíró elõadó alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklóss. k., Dr. Trócsányi Lászlós. k.,

Alkotmánybírósági ügyszám: 392/B/2004.

Közzétéve a Magyar Közlöny 2008. évi 170. számában.

148/2008. (XII. 3.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizott- ságnak országos népszavazás aláírásgyûjtõ ív mintapéldá- nyának, illetve az azon szereplõ kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás tár- gyában –dr. Holló Andrásalkotmánybíró párhuzamos in- dokolásával – meghozta a következõ

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 218/2008. (VII. 16.) OVB határozatát helybenhagyja.

1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban:

OVB) a 218/2008. (VII. 16.) OVB határozatával megtagadta egy országos népszavazás aláírásgyûjtõ ívének hite- lesítését. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson a választási bizottságok jogi személyiségérõl?”.

Az OVB az indokolásában arra hivatkozott, hogy az alá- írásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 118. § (3)–(5) bekezdéseiben megfogalmazott követelmények- nek és eltér a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tör- vénynek az országos népszavazási kezdeményezésen és az országos népi kezdeményezésen történõ végrehajtásáról szóló 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletében megállapított aláírásgyûjtõív mintájától, mivel az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán feltüntették a be- adványozók nevét, személyi azonosítóját és lakcímét.

Ezért az OVB a jogszabályi elõírástól eltérõ, többlet adat- tartalommal rendelkezõ aláírásgyûjtõ ív mintapéldányá- nak hitelesítését megtagadta.

2. A 218/2008. (VII. 16.) OVB határozat a Magyar Közlöny 2008. évi 105. számában, 2008. július 18-án jelent meg. A Ve. 130. § (1) bekezdése szerint az OVB-nek az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésé- vel kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzé- tételét követõ tizenöt napon belül lehet benyújtani. A hatá- rozat ellen 2008. július 29-én a kezdeményezõk nyújtottak be kifogást.

A kifogás benyújtói szerint az R. melléklete nem tartal- mazza, hogy a rovatokat a kezdeményezõ vagy a kezdemé- nyezést támogató tölti-e ki. Megítélésük szerint nyilván- való, hogy amikor még nincs hitelesített aláírásgyûjtõ ív, akkor csak a kezdeményezõ adhatja meg az adatait. „Téves

(9)

tehát az az indokolás, miszerint olyan adattartalmat tüntet- tek fel a kezdeményezõk, amelynek feltüntetését a jogsza- bály tiltja vagy kizárja”. Az OVB határozata ezért jogsza- bálysértõ.

A kifogás benyújtói sérelmezték továbbá, hogy az OVB ülésének a honlapon közzétett meghívója nem felelt meg a Ve. vonatkozó rendelkezéseinek. A napirendben ugyanis ez a népszavazási kérdés nem szerepelt, így annak tárgya- lásáról nem szerezhettek tudomást és nem állt módjukban az ülésen megjelenni és nyilatkozataikat megtenni sem, ami a konkrét jogszabálysértésen túl a Ve. 3. §c)pontjá- ban foglalt esélyegyenlõség elvét is sérti. Minderre tekintettel kérték az OVB kifogásolt határozatának megsemmi- sítését és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését.

II.

A kifogás nem megalapozott.

1. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h)pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkot- mánybíróság eljárása jogorvoslati eljárás, ezért az Alkot- mánybíróság a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtaga- dása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság e hatásköré- ben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el feladatát [25/1999. (VII. 7.) AB hatá- rozat, ABH 1999, 251, 256.].

2. Az Alkotmánybíróság számos határozatában hang- súlyozta, hogy az „országos népszavazás kezdeményezé- sében való részvétel jogának érvényesülését a törvény töb- bek között olyan, az aláírásgyûjtõ ívvel szemben támasz- tott formai elõírásokkal is biztosítja, amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy az aláírásgyûjtõ ívet aláíró választó- polgár eredményesen támogassa a kérdés országos népsza- vazásra bocsátását. Ezért fokozott jelentõsége van az alá- írásgyûjtõ ív törvényességének, annak, hogy az aláírás- gyûjtõ ív a legapróbb részletekig megfeleljen a törvény formai elõírásainak is” [49/2008. (IV. 22.) AB határozat, ABH 2008. április, 488, 490.]. A Ve. 118. §-a pontosan meghatározza, hogy mit kell tartalmaznia az országos nép- szavazás kezdeményezésére szolgáló aláírásgyûjtõ ívnek.

Annak érdekében, hogy az aláírásgyûjtõ ív mindenben megfeleljen a törvényben szabályozott tartalmi követel- ményeknek, az R. mellékletében kötelezõen alkalmazandó mintaként meghatározta az országos népi kezdeményezés, illetõleg országos népszavazás kezdeményezésére irá- nyuló aláírásgyûjtés során használható aláírásgyûjtõ ív mintáját.

Azt a kifogás benyújtói sem vitatták, hogy az OVB-hez benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán feltüntették nevüket, személyi azonosítójukat és lakcímüket. Az Al-

kotmánybíróság megállapította, hogy a benyújtott aláírás- gyûjtõ ív mintapéldánya emiatt nem felel meg a vonatkozó jogszabályi elõírásoknak, ezért a 218/2008. (VII. 16.) OVB határozatot, az abban foglalt indokolás szerint hely- benhagyta.

Tekintettel arra, hogy az OVB eljárásával kapcsolatos kifogás a határozat tartalmát nem érintette, ezért annak vizsgálatát az Alkotmánybíróság mellõzte.

Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben történt közzé- tételére tekintettel rendelte el.

elõadó alkotmánybíró alkotmánybíró

Dr. Holló András alkotmánybíró párhuzamos indokolása

Egyetértek a határozatok rendelkezõ részével, az alá- írásgyûjtõ ívek hitelesítését megtagadó 218–219/2008.

(VII. 16.) OVB határozatok és a 222–223/2008. (VII. 16.) OVB határozatok helybenhagyásával.

A határozatok indokolásában kifejtett jogi állásponttal – önmagában – szintén egyetértek. De álláspontom szerint az Alkotmánybíróságnak nem csak külön-külön, hanem összefüggésükben is vizsgálnia kellett volna a kezdemé- nyezéseket, és a határozatot a rendeltetésellenes joggya- korlásnak a 18/2008. (III. 12.) AB határozatban kidolgozott mércéje alapján kellett volna indokolnia.

A hivatkozott határozatában az Alkotmánybíróság rá- mutatott, hogy az aláírásgyûjtés kezdeményezése a nép- szavazáshoz való jog gyakorlásának részjogosítványa, a választópolgárok által kezdeményezett népszavazási eljá- rásnak döntõ eleme, melynek célja – rendeltetése – a nép- szavazási eljárás elindítása. E jog gyakorlása akkor rendel- tetésszerû, ha összhangban áll az Alkotmány 2. § (2) be- kezdésében foglaltakkal, a népszuverenitás közvetlen [de kiegészítõ, lásd: 2/1993. (I. 22.) AB határozat, ABH 1993, 33.] gyakorlásával: „A rendeltetésszerû joggyakorlás kö- vetelménye a hitelesítési eljárás kezdeményezése során azt jelenti, hogy az aláírásgyûjtés kezdeményezõjének az or- szágos népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvet- len hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében

(10)

betöltött szerepére és súlyára tekintettel kell eljárnia. Fele- lõsségteljesen, annak tudatában kell benyújtania kezdemé- nyezését, hogy az általa útjára indított népszavazási eljárás állásfoglalásra készteti az ország valamennyi választópol- gárát, és annak eredményeként az Országgyûlést kötelezõ döntés születik, amely országgyûlési döntéssé, törvénnyé válva hosszabb távon meghatározza a polgárok jogait, kö- telezettségeit, befolyásolja a társadalom életét.” (ABK 2008, március, 267, 274.)

Amellett, hogy az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésre benyúj- tott mintapéldánya nem felel meg az aláírásgyûjtõ ívvel szemben jogszabályban támasztott formai követelmé- nyeknek, az Alkotmánybíróságnak eljárása során figye- lemmel kellett volna lennie arra a tényre is, hogy a hitelesí- tési eljárás kezdeményezõi egy idõben, ugyanazon kérdés- ben országos népi kezdeményezésre és országos népsza- vazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív minta- példányának hitelesítését is kezdeményezték. Az Alkot- mány rendelkezései alapján az országos népi kezdeménye- zés és az országos népszavazás a választópolgárok hata- lomgyakorlásban való részvételének eltérõ formái.

Ugyanazon kérdésben népi kezdeményezésre és népsza- vazás kezdeményezésére irányuló egyidejû aláírásgyûjtés – tekintettel az aláírásgyûjtés eltérõ jogkövetkezményei- re – az aláírásgyûjtés célját tekintve nem teszi lehetõvé egyértelmû, felelõsségteljes választópolgári döntés kiala- kítását.

Álláspontom szerint ezért a népi kezdeményezés, illetõ- leg népszavazás kezdeményezéséhez való jog rendelteté- sével nem összeegyeztethetõ az a kezdeményezõi maga- tartás, amely egy idõben indít eljárást ugyanabban a kér- désben népi kezdeményezésre illetõleg népszavazás kez- deményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldányá- nak hitelesítésére.

Az Alkotmánybíróságnak az OVB hivatkozott határo- zatait ezen indokok alapján kellett volna helybenhagyni.

Dr. Holló Andráss. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 975/H/2008.

149/2008. (XII. 3.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizott- ságnak országos népszavazás aláírásgyûjtõ ív mintapéldá- nyának, illetve az azon szereplõ kérdés hitelesítésével kap-

csolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás tár- gyában –dr. Holló Andrásalkotmánybíró párhuzamos in- dokolásával – meghozta a következõ

OVB) a 219/2008. (VII. 16.) OVB határozatával megtagadta egy országos népszavazás aláírásgyûjtõ ívének hite- lesítését. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson arról, hogy a választási bizottságok ülésérõl ké- szült jegyzõkönyvet a választási bizottság hozza nyilvá- nosságra?”. Az OVB az indokolásában arra hivatkozott, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárás- ról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 118. § (3)–(5) bekezdéseiben megfogalmazott követelmények- nek és eltér a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tör- vénynek az országos népszavazási kezdeményezésen és az országos népi kezdeményezésen történõ végrehajtásáról szóló 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletében megállapított aláírásgyûjtõív mintájától, mivel az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán feltüntették a be- adványozók nevét, személyi azonosítóját és lakcímét.

Ezért az OVB a jogszabályi elõírástól eltérõ, többlet adat- tartalommal rendelkezõ aláírásgyûjtõ ív mintapéldányá- nak hitelesítését megtagadta.

A kifogás benyújtói szerint az R. melléklete nem tartal- mazza, hogy a rovatokat a kezdeményezõ vagy a kezdemé- nyezést támogató tölti-e ki. Megítélésük szerint nyilván- való, hogy amikor még nincs hitelesített aláírásgyûjtõ ív, akkor csak a kezdeményezõ adhatja meg az adatait. „Téves tehát az az indokolás, miszerint olyan adattartalmat tüntet- tek fel a kezdeményezõk, amelynek feltüntetését a jogsza- bály tiltja vagy kizárja”. Az OVB határozata ezért jogsza- bálysértõ.

(11)

A kifogás benyújtói sérelmezték továbbá, hogy az OVB ülésének a honlapon közzétett meghívója nem felelt meg a Ve. vonatkozó rendelkezéseinek. A napirendben ugyanis ez a népszavazási kérdés nem szerepelt, így annak tárgya- lásáról nem szerezhettek tudomást és nem állt módjukban az ülésen megjelenni és nyilatkozataikat megtenni sem, ami a konkrét jogszabálysértésen túl a Ve. 3. §c)pontjá- ban foglalt esélyegyenlõség elvét is sérti. Minderre tekintettel kérték az OVB kifogásolt határozatának megsemmi- sítését és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését.

II.

2. Az Alkotmánybíróság számos határozatában hang- súlyozta, hogy az „országos népszavazás kezdeményezé- sében való részvétel jogának érvényesülését a törvény többek között olyan, az aláírásgyûjtõ ívvel szemben tá- masztott formai elõírásokkal is biztosítja, amelyek garan- ciát nyújtanak arra, hogy az aláírásgyûjtõ ívet aláíró vá- lasztópolgár eredményesen támogassa a kérdés országos népszavazásra bocsátását. Ezért fokozott jelentõsége van az aláírásgyûjtõ ív törvényességének, annak, hogy az alá- írásgyûjtõ ív a legapróbb részletekig megfeleljen a tör- vény formai elõírásainak is” [49/2008. (IV. 22.) AB hatá- rozat, ABH 2008. április, 488, 490.]. A Ve. 118. §-a pontosan meghatározza, hogy mit kell tartalmaznia az orszá- gos népszavazás kezdeményezésére szolgáló aláírásgyûj- tõ ívnek. Annak érdekében, hogy az aláírásgyûjtõ ív mindenben megfeleljen a törvényben szabályozott tartalmi követelményeknek, az R. mellékletében kötelezõen al- kalmazandó mintaként meghatározta az országos népi kezdeményezés, illetõleg országos népszavazás kezde- ményezésére irányuló aláírásgyûjtés során használható aláírásgyûjtõ ív mintáját.

Azt a kifogás benyújtói sem vitatták, hogy az OVB-hez benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán feltüntették nevüket, személyi azonosítójukat és lakcímüket. Az Al- kotmánybíróság megállapította, hogy a benyújtott aláírás- gyûjtõ ív mintapéldánya emiatt nem felel meg a vonatkozó jogszabályi elõírásoknak, ezért a 219/2008. (VII. 16.)

OVB határozatot, az abban foglalt indokolás szerint hely- benhagyta.

Az Országos Választási Bizottság 218–219/2008.

(VII. 16.) OVB határozataiban és a 222–223/2008.

(VII. 16.) OVB határozatokban két-két egymással szoro- san összefüggõ kérdésben tagadta meg országos népi kez- deményezésre és országos népszavazás kezdeményezésé- re irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesíté- sét. A határozatok indokolásában kifejtett jogi állásponttal – önmagában – egyetértek. De álláspontom szerint az Al- kotmánybíróságnak nem csak külön-külön, hanem össze- függésükben is vizsgálnia kellett volna a kezdeményezé- seket, és a határozatot a rendeltetésellenes joggyakorlás- nak a 18/2008. (III. 12.) AB határozatban kidolgozott mér- céje alapján kellett volna indokolnia.

A párhuzamos indokolás kifejtését a 218/2008.

(VII. 16.) OVB határozat felülvizsgálatáról rendelkezõ 975/H/2008. számú határozathoz csatoltam.

alkotmánybíró

(12)

150/2008. (XII. 3.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizott- ságnak országos népi kezdeményezés aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának, illetve az azon szereplõ kérdés hitele- sítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában –dr. Holló Andrásalkotmánybíró pár- huzamos indokolásával – meghozta a következõ

OVB) a 222/2008. (VII. 16.) OVB határozatával megtagadta egy országos népi kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívé- nek hitelesítését. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyûlés alkosson törvényt a választási bizottságok jogi személyisé- gérõl.” Az OVB az indokolásában arra hivatkozott, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 118. § (3)–(5) bekezdéseiben megfogalmazott követelmények- nek és eltér a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tör- vénynek az országos népszavazási kezdeményezésen és az országos népi kezdeményezésen történõ végrehajtásáról szóló 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletében megállapított aláírásgyûjtõív mintájától, mivel az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányán már szerepelnek személyes adatok.

A kifogás benyújtói szerint az R. melléklete nem tartal- mazza, hogy a rovatokat a kezdeményezõ vagy a kezdemé- nyezést támogató tölti-e ki. Az aláírágyûjtõ ív mintapéldá- nyán az. 1. és. 2. sorszámú rovatban, mint kezdeményezõk tüntették fel adataikat. Álláspontjuk szerint, mivel még nincs hitelesített aláírásgyûjtõ ív, szóba sem kerülhet, hogy megkezdték volna az aláírások gyûjtését.

A kifogás benyújtói sérelmezték továbbá, hogy az OVB ülésének a honlapon közzétett meghívója nem felelt meg a Ve. vonatkozó rendelkezéseinek. A napirendben ugyanis ez a kérdés nem szerepelt, így annak tárgyalásáról nem szerezhettek tudomást és nem állt módjukban az ülésen megjelenni és nyilatkozataikat megtenni sem, ami a konk- rét jogszabálysértésen túl a Ve. 3. §c)pontjában foglalt esélyegyenlõség elvét is sérti. Minderre tekintettel kérték az OVB kifogásolt határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését.

II.

2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az orszá- gos népszavazás és ekként a népi kezdeményezés tekinte- tében is különös jelentõsége van az aláírásgyûjtõ ív tör- vényességének, annak, hogy az aláírásgyûjtõ ív a legap- róbb részletekig megfeleljen a törvény formai elõírásainak [49/2008. (IV. 22.) AB határozat, ABH 2008. április, 488, 490.]. A Ve. 131. §-a értelmében az országos népi kezde- ményezés során a Ve. 117–121. §-ait és a 130. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. A Ve. 118. §-a pedig pontosan meghatározza, hogy mit kell tartalmaznia az aláírásgyûjtõ ívnek. Annak érde- kében, hogy az aláírásgyûjtõ ív mindenben megfeleljen a törvényben szabályozott tartalmi követelményeknek, az R. mellékletében kötelezõen alkalmazandó mintaként meghatározta az országos népi kezdeményezés, illetõleg országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírás- gyûjtés során használható aláírásgyûjtõ ív mintáját.

Azt a kifogás benyújtói sem vitatták, hogy az OVB-hez benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának az aláírás gyûjtésére szolgáló elsõ két sorát kitöltötték és aláírták. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a benyújtott alá- írásgyûjtõ ív mintapéldánya emiatt nem felel meg a vonat- kozó jogszabályi elõírásoknak, ezért a 222/2008. (VII. 16.) OVB határozatot, az abban foglalt indokolás szerint hely- benhagyta.

(13)

(VII. 16.) OVB határozatokban két-két egymással szoro- san összefüggõ kérdésben tagadta meg országos népi kezdeményezésre és országos népszavazás kezdeménye- zésére irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitele- sítését. A határozatok indokolásában kifejtett jogi állás- ponttal – önmagában – egyetértek. De álláspontom szerint az Alkotmánybíróságnak nem csak külön-külön, hanem összefüggésükben is vizsgálnia kellett volna a kez- deményezéseket, és a határozatot a rendeltetésellenes joggyakorlásnak a 18/2008. (III. 12.) AB határozatban kidolgozott mércéje alapján kellett volna indokolnia.

alkotmánybíró

151/2008. (XII. 3.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizott- ságnak országos népi kezdeményezés aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának, illetve az azon szereplõ kérdés hitele- sítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában –dr. Holló Andrásalkotmánybíró pár- huzamos indokolásával – meghozta a következõ

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizott- ság 223/2008. (VII. 16.) OVB határozatát helybenhagyja.

OVB) a 223/2008. (VII. 16.) OVB határozatával megtagadta egy országos népi kezdeményezés aláírásgyûjtõ ívének hitelesítését. Az aláírásgyûjtõ íven a következõ kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük, hogy az Ország- gyûlés alkosson törvényt arról, hogy a választási bizott- ságok ülésérõl készült jegyzõkönyvet a választási bizott- ság hozza nyilvánosságra.” Az OVB az indokolásában arra hivatkozott, hogy az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továb- biakban: Ve.) 118. § (3)–(5) bekezdéseiben megfogalmazott követelményeknek és eltér a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országos népszavazási kezdeményezésen és az országos népi kezdeményezésen történõ végrehajtásáról szóló 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletében megállapított aláírásgyûjtõív mintájától, mivel az aláírásgyûjtõ ív min- tapéldányán már szerepelnek személyes adatok.

2. A 223/2008. (VII. 16.) OVB határozat a Magyar Közlöny 2008. évi 105. számában, 2008. július 18-án jelent meg. A Ve. 130. § (1) bekezdése szerint az OVB-nek az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésé- vel kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzé- tételét követõ tizenöt napon belül lehet benyújtani. A ha- tározat ellen 2008. július 29-én a kezdeményezõk nyúj- tottak be kifogást.

A kifogás benyújtói szerint az R. melléklete nem tartal- mazza, hogy a rovatokat a kezdeményezõ vagy a kezde- ményezést támogató tölti-e ki. Az aláírágyûjtõ ív minta- példányán az. 1. és. 2. sorszámú rovatban, mint kezdemé- nyezõk tüntették fel adataikat. Álláspontjuk szerint, mivel még nincs hitelesített aláírásgyûjtõ ív, szóba sem ke- rülhet, hogy megkezdték volna az aláírások gyûjtését.

(14)

A kifogás benyújtói sérelmezték továbbá, hogy az OVB ülésének a honlapon közzétett meghívója nem felelt meg a Ve. vonatkozó rendelkezéseinek. A napirendben ugyanis ez a kérdés nem szerepelt, így annak tárgyalásá- ról nem szerezhettek tudomást és nem állt módjukban az ülésen megjelenni és nyilatkozataikat megtenni sem, ami a konkrét jogszabálysértésen túl a Ve. 3. §c)pontjában foglalt esélyegyenlõség elvét is sérti. Minderre tekintettel kérték az OVB kifogásolt határozatának megsemmisí- tését és az OVB új eljárás lefolytatására való kötelezését.

II.

2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az orszá- gos népszavazás és ekként a népi kezdeményezés tekinte- tében is különös jelentõsége van az aláírásgyûjtõ ív tör- vényességének, annak, hogy az aláírásgyûjtõ ív a legap- róbb részletekig megfeleljen a törvény formai elõ- írásainak [49/2008. (IV. 22.) AB határozat, ABH 2008.

április, 488, 490.]. A Ve. 131. §-a értelmében az országos népi kezdeményezés során a Ve. 117–121. §-ait és a 130. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell meg- felelõen alkalmazni. A Ve. 118. §-a pedig pontosan meg- határozza, hogy mit kell tartalmaznia az aláírásgyûjtõ ív- nek. Annak érdekében, hogy az aláírásgyûjtõ ív mindenben megfeleljen a törvényben szabályozott tartalmi köve- telményeknek, az R. mellékletében kötelezõen alkalma- zandó mintaként meghatározta az országos népi kezde- ményezés, illetõleg országos népszavazás kezdeménye- zésére irányuló aláírásgyûjtés során használható aláírás- gyûjtõ ív mintáját.

Azt a kifogás benyújtói sem vitatták, hogy az OVB-hez benyújtott aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának az aláírás gyûjtésére szolgáló elsõ két sorát kitöltötték és aláírták. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a benyújtott alá- írásgyûjtõ ív mintapéldánya emiatt nem felel meg a vonat- kozó jogszabályi elõírásoknak, ezért a 223/2008. (VII. 16.) OVB határozatot, az abban foglalt indokolás szerint hely- benhagyta.

Dr. Holló András alkotmánybíró párhuzamos indokolása

(VII. 16.) OVB határozatokban két-két egymással szoro- san összefüggõ kérdésben tagadta meg országos népi kezdeményezésre és országos népszavazás kezdeménye- zésére irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitele- sítését. A határozatok indokolásában kifejtett jogi állás- ponttal – önmagában – egyetértek. De álláspontom szerint az Alkotmánybíróságnak nem csak külön-külön, hanem összefüggésükben is vizsgálnia kellett volna a kez- deményezéseket, és a határozatot a rendeltetésellenes joggyakorlásnak a 18/2008. (III. 12.) AB határozatban kidolgozott mércéje alapján kellett volna indokolnia.

alkotmánybíró

(15)

154/2008. (XII. 17.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányelle- nességének utólagos vizsgálatára és mulasztásban meg- nyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok tárgyában – dr. Balogh Elemér és dr. Kiss László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Bragyova András alkotmánybíró különvélemé- nyével – meghozta a következõ

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja: az azonos nemû személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogin- tézményének létrehozása nem alkotmányellenes.

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. tör- vény az indokolásban kifejtett okokból alkotmányellenes, ezért azt a jelen határozat közzétételének napjával meg- semmisíti, ennek folytán a törvény nem lép hatályba.

Az Alkotmánybírósághoz hat indítvány érkezett a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV.

törvényt (a továbbiakban: Béktv.) érintõen, amelyet a Ma- gyar Közlöny 2007/186. számában, 2007. december 29-én hirdettek ki, hatálybalépésének idõpontja 2009. január 1.

napja.

1. Az elsõ indítványozó a Béktv. 1. § (1) bekezdésének, a 2. § (1)–(2) bekezdéseinek és a 3. § (2) bekezdésének a megsemmisítését kérte. Indítványozta emellett azt is, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a törvény 15. §-ának a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 1982. évi 17. törvényerejû rendelet (a továbbiakban:

At.) módosításáról rendelkezõ egyes szakaszait is: az At.

26/G. § (3) bekezdését (,,Az élettársi kapcsolat bejegyzése nyilvános és ünnepélyes.”) beiktató szakaszt, illetve az At.

26/H. § (1) bekezdését megállapító szakaszból a második mondatot (,,A tanúkról a leendõ élettársak gondoskod- nak.”).

Indokolása szerint az Alkotmányba ütközik, hogy a Béktv. 2. § (2) bekezdése azonosítja a bejegyzett élettársi kapcsolatot a házassággal. A két jogintézmény lényegét, létesítésének formai kellékeit, joghatásait tekintve tulaj- donképpen semmiben nem különbözik egymástól, ezért a bejegyzett élettársi kapcsolat „a házasság Alkotmány által

védett intézményét gyengíti, diszkriminálja és végsõ soron ellehetetleníti”. A törvényalkotó – érvel tovább az indítvá- nyozó – a Béktv.-vel megteremtette a „majdnem házassá- got”, amit „immár nem szükséges egy férfi és egy nõ élet- közösségeként felfogni, hanem azonos nemûek között is létesíthetõ”. Úgy véli, hogy a közgondolkodás a két jogin- tézmény között – rendkívüli hasonlóságuk miatt – nem tud majd különbséget tenni (különösen, hogy az At. beiktatott 26/G. § (3) bekezdése szerint: „Az élettársi kapcsolat be- jegyzése nyilvános és ünnepélyes.”), ami zavarokat fog okozni a „közgondolkodásban és -gyakorlatban”, és szin- tén a „valódi” házasság intézményének a gyengítéséhez vezet. Érveit a 14/1995. (III. 13.) AB határozatban foglaltak idézésével kívánja alátámasztani az indítványozó. Ki- fejti, hogy az Alkotmány 15. §-a nem pusztán a házasság elnevezést védi, a házasságot az Alkotmány alapján „annak valóságos tartalmi és eljárásjogi, valamint kulturális külsõségei tekintetében is védettnek kell tekinteni”. Ezzel pedig nem egyeztethetõ össze egy olyan jogintézmény, amely – elnevezését kivéve – a házassághoz a megtévesz- tésig hasonlít. Az indítványozó sérelmezi azt is, hogy a bejegyzett élettársi közösség a házassággal azonos módon keletkezik, azonban egyszerûsített módon, közjegyzõ által is megszüntethetõ, ami szerinte „súlyosan sérti és diszkri- minálja” a házasság intézményét.

A törvény belsõ ellentmondásaként értékeli az indítvá- nyozó, hogy a 3. § (2) bekezdése a házasság felbontására vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére vonatkozóan, míg a 4. § egy egyszerûsített, közjegyzõ általi megszüntetést is lehetõvé tesz.

Jogalkotói mulasztásnak tartja emellett, hogy a Béktv.

nem garantálja megfelelõen az érintett tisztségviselõk (anyakönyvvezetõk, közjegyzõk) lelkiismereti és vallás- szabadságát, õk ezért a „házasság intézménye mellé ala- csonyabb jogszabály által rendelt intézménnyel szemben támasztott lelkiismereti aggályaik, kulturális, vallási, er- kölcsi megfontolásaik ellenére is kötelesek annak létesíté- sekor és megszüntetésekor közremûködni”.

Véleménye szerint a törvény az egyházi autonóm szer- vezeteket és egyházi személyeket is hátrányosan diszkri- minálja, mivel a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítõ személyek „a Béktv. törvényi hátterével egészen nyilván- valóan a tanításuk, önértelmezésük alapelemei közé tarto- zó, a hetero- és homoszexuális élettársi közösség és házas- ságkötés intézményét maguk részérõl nem támogató. ill.

elutasító, diszkvalifikáló egyházi szervezetek autonómiá- jának és függetlenségének megsértésére, ill. gyengítésére fognak törekedni”.

Végezetül utal rá az indítványozó, hogy szerinte a Béktv. az Alkotmány 15. §-ának módosításaként fogható fel, a törvényalkotó azonban a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét önálló törvény formájában, egyszerû több- séggel alkotta meg, ami a 65/2007. (X. 18.) és a 75/2007.

(X. 19.) AB határozatok alapján alkotmánysértõ.

Az indítványozó tehát kérelmét az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére, 15. §-ára, valamint 60. § (1) bekezdésére