A rövid távú ipari prognózisról tartott tudományos értekezlet

(1)

SZEMLE

A RÖVID TÁVÚ IPARI PROGNÓZISRÓL TARTOTT TUDOMÁNYOS ÉRTEKEZLET

SIMÁN MIKLÓS—DR. 'rOO LÁSZLÓNÉ A Német Demokratikus Köztársaság

Állami Központi Statisztikai Hivatala 1967. október 24 és 27 között tudományos értekezletet szervezett ,,A termelési statisztika és az iparstatisztika terén vég—

zett rövid távú előrejelző tevékenység problémájáról." A konferencián -— mely- nek főleg tapasztalatcsere jellege volt — a KGST—tagországok vettek részt.

A főreferátum — melyet Wolfgang Haacke, az Ipari főosztály vezetője tar—

tott -—— a Német Demokratikus Köztársa—

ságban szerzett tapasztalatokat ismertette.

Az NDK iparstatisztikai feladatai közé tartozik —- jelentős népgazdasági elem—

zések kidolgozása mellett —- az egy év alatti gazdasági fejlődésre és a tervtel—

jesítésre vonatkozó rövid távú operatív információs munka is. A referátum be—

mutatta, hogy az NDK iparstatisztikája az ipari termelés feltehető és várható fej—

lődését milyen módszerek és milyen mu—

tatók segítségével törekszik értékelni. A számítások eddig az ipari termelés (az építőanyag-ipar és az élelmiszeripar nél—

kül) és a fémmegmunkáló ipar mutatóira készültek, de később az egyes iparágakra

is kiterjednek. ,

Az ipari termelés előrejelzését -— hosz—

szabb idősorok alapján -— a következő típusú függvény segítségével végezték:

Yi: : Pl: -agk-Bk, ahol :

Pk —— az idényszerű ingadozás mértéke, agk — a trend—függvény exponenciális

trend esetén,

Rk — az ún. maradék tényező.

Az idényszerű ingadozásoktól megtisz—

tított értékek számításánál a következő,

az alábbiakban részletesen felsorolt té—

nyezőket vették figyelembe:

számos ágazatban vagy vállalatnál vasár—

nap és ünnepnap is dolgoznak,

szombaton rendszerint rövidített munkaidő—

ben dolgoznak (az ötnapos munkahét beve—

zetéséig), bár egyes ágazatokban vagy vál- lalatoknál szombaton is teljes munkanap van.

az ötnapos munkahétre való áttéréssel kapcsolatban szükségessé vált a korábbi nor- mál munkanapok rendszerén alapuló eddigi munkahét átszámítása, hogy lehetővé vál- jék a havi termelési normáladatok kiszámí- tása.

Az ipari termelés fejlődése az év fo—

lyamán tipikus, állandóan ismétlődő is- mérveket mutat: év végi, negyedév végi magasabb termelés, az időszakok elején és a nyári időszakban alacsonyabb ter- melés stb.

Az ipari idényszerű ingadozások elem—

zése azt mutatta, hogy az ipari termelés szakaszossága az NDK—ban az 1956—1966 közötti években csökkent.

A trend típusát és egyenletet még a gazdasági elemzés előtt meg kell hatá—

rozni. Az NDK ipari termelésének több éves, megközelítően állandó viszonylagos növekedését figyelembe véve a trendnek exponenciális függvénnyel való számítását tartották indokoltnak.

Az ipari termelés rövid távú prognózi- sa nem dolgozható ki az eltelt időszak fejlődési tendenciáinak ismerete nélküL A prognózis azonban nem jelenti az el—

telt időszakra vonatkozó tendenciák egy- szerű extrapolálását a jövőre, hanem je—

lentős mértékben önálló gazdasági elem- ző munkát igényel.

Lényegében arról van szó: kellő idő—

ben kell előrebecsülni, vajon érvényben marad—e a korábbi fő tendencia (a Vi- szonylagos növekedés vagy csökkenés.

valamint a növekvő vagy csökkenő ab—

(2)

SZEM

szolút termelési volumen), vagy lényeges változások várhatók a fejlődés tendenciá—

jában. Ehhez az alábbi elemekre lehet támaszkodni:

a korábbi rfejlódési tendenciák és az ezekre ható tényezők elemzése,

a népgazdaság fejlődésének távlati terve és a folyó évi terv.

a fejlődés különféle nemzetközi tendenciái, a müszaki-gazdasági haladás elemzése és a haladásnak az ipari szerkezet alakulására gya- korolt hatása.

A maradék tényező (Rk) közelítő meg—

határozása bajosan érhető el matematikai módszerekkel, minthogy ez a tevékeny—

ség elsősorban analitikai jellegű. Ezen analitikai tevékenység céljára az NDK iparstatisztikájának a különféle beszá—

molójelentésekből a mutatók egész sora áll rendelkezésére:

a prognóziskészítés fontos alapja a fejlesz- tési tervelőirányzat (például a vállalatok hü- napokra kidolgozott terveiben);

az ipari termelés alakulására vonatkozó rövid távú prognózis igen fontos alapját ké—

_pezik az ún. szerződés— és szállításstatisztikal adatok. (Az NDK statisztikája részletesebb, mint a hazai rendelésállomány—statisztika: a rendelések teljesítését egy—egy időszak ren- deléséhez és tervéhez hasonlítják és külön vizs—

gálják a pót—, illetve az előszallításokat, a ren—

delésektől való elmaradást és annak okait, a kooperáció problémáit);

az NDK iparstatisztikája már néhány év óta megkívánja az iparvállalatoktól, hogy az adott beszámolási időponttól két hónapra előre szám—

szerű becslést adjanak a termelés, az export és a nyereség alakulásáról. Ezeket az adatokat —— amelyeket elsődlegesen a vállalatok közvetlen irányításához használnak —-— az iparstatisztika a rövid távú prognózisokhoz hasz- nálja fel:

a késztermékek, anyagok és befejezetlen termékek készletszintjét és növekedésének ala—

kulását jellemző mutatók úgyszintén felhasz- nálhatók rövid távú előrejelzés készítéséhez.

A prognózis szerinti és a tényleges ered- mények közti eltérések utólagos elemzését kötelezőnek és szükségesnek tartják avégett, hogy a prognóziskészítés megja—

vításához további felismerésekhez jussa- nak. Ehhez a becslést valamennyi té- nyezőre külön-külön kell elvégezni (mind a trend—tényezőkre, mind a szezonális és maradék tényezőkre).

Főleg két ok játszhat jelentős mérték—

ben közre a prognózis szerinti és a tény—

leges együtthatók közti eltérés létrejötté- ben:

eltéréseket idézhetnek elő a prognózis és a számítás egyelőre még nem kielégítő módsze- rei, a kiinduló anyag hibái és a számítási munkák során elkövetett hibák, valamint az Rk maradék tényezö hibas becslése,

eltérést okozhat azonban a prognózis és a tényleges eredmeny között a külső feltételek

21!

megváltozása is, amit az irodalom ,,a prognó—

zis öntelszámolásának" is nevez.

Az elvégzett számításokról részletes adatokat és grafikonokat mutattak be.

Ezek alapján azt lehet megállapítani.

hogy például az 1967. év első hónap-—

jaira készitett prognózis egyes hónapok—

ban ——2,5-——l—0,7 százalékkal tér el a tényleges értékektől.

A KGST-országok hozzászólásai alap- ján meg lehetett állapítani, hogy az előre—

jelzést általában az éves várható ered- mények és a tervteljesités meghatározá—

sára használják.

A csehszlovák küldöttek közül egyesek hozzászólásaikban elvileg tárgyalták az előrejelzéssel kapcsolatos kérdéseket. Ki—

fejtették, hogy nem helyes az előrejelzést az ipar területére korlátozni, hanem az egész gazdasági folyamatot figyelembe kell venni. Ennek során vizsgálni kell a gazdaságra ható tényezőket, így a keres—

letet, a termelési lehetőségeket, valamint a vezetési módszereket. Más csehszlo—

vák hozzászólók az alkalmazott matema—

tikai módszerekkel foglalkoztak. Ennek során ismertették számításaikat, amelyek a német számításokhoz hasonló eredmé—

nyeket adtak. Számításaik nemcsak az egész iparra, hanem egyes ágazatokra is kiterjedtek. Számitásaik során vizsgálták a konfidencia intervallumot, a számítások valószínűségi határait.

A magyar résztvevők hangsúlyozták, hogy a gazdaságirányítás reformja növeli a gazdasági előrejelzés szükségességét.

Ugyanakkor problémát jelent, hogy a múltban tapasztalt tendenciák nem vetít—

hetők változatlanul előre, mivel a reform éppen e tendenciák egy részét kívánja megváltoztatni (ipari szerkezet, negyedév végi rohammunka stb.). Megemlítették azokat a módszereket, amelyeket a KSH Statisztikai és Matematikai Módszerek Közgazdasági Alkalmazásának Labora- tóriuma alkalmazott a szezonális eltéré—

sek kiegyenlítésére, és ismertették e szá—

mítások tapasztalatait. Rámutattak arra, hogy Magyarországon az eddigi számitá—

sok során a lineáris trend alkalmazása is kielégítő eredményt adott. Beszámoltak a rendelésállomány-statisztikával kapcso—

latos eddigi tapasztalatokról. Említették, hogy a rövid távú termelési prognózisok—

nál véleményük szerint elsősorban a ke- reslet várható alakulását és hatásait kel- lene elemezni. Igy felvetették az ágaza—

toknak a kereslethez jobban alkalmazko—

dó csoportositása szükségességét, valamint az ennek alapján végzett és végzendő számításokat.