•
É R T E K E Z É S E K
A N Y E L V - É S S Z É P T I 3 D O M Á N Y O K K Ö B É B Ő L ! KIADJA A MAGYAR TUl). AKADÉMIA.
A I I . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
(
•SZERKB8BTI
OYULAI PÁL
«SETÍLVTmtÁn.
X V I . K Ö T E T . X . S Z A . M .
K .
DICSÉNEK
í
f JACOBUS ANTONIUS MARCELLUSRA.
t r m
J A N U S P A N N O N I U S .
1
MAGYAÄKA FORDÍTOTTA, BEVEZETÉSSEL ÉS JEGYZETEKKEL ELLATTA
1 H E G E D Ű S I S T V Á N
<L. TA«.
((SZÉKFOGLALÓ.)
1 Ára 90 kr.
!
1
.
B U D A P E S T . 1
1897.
Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből,
r. k . I. Solon adótörvényéről. Télfy Ivántól. 1867. 14 1. Ara 10 k r . — I I . Adalé- kok az attikai törvénykönyvhöz Telfy Ivántól. 186ö. 16 1. 10 kr. — III. A legújabb»
magyar Szentírásról. Tarkányi J. Bélától. 1868. SO 1. 20 kr. — IV. A Nibelung - ének keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről Szósz Károlytól. 1868. 20 1. 10 kr. — V. Titdomáuybeli hátramaradásunk okai,. B, ezi k tekintetéből Akadémiánk feladása, Toldy Fercncztől. 1868. 15 1. 10 kr. — VI. A keleti török nyelvről. Vambéry.
Ármintól. 1868. 18 1. 10 kr. — VII. Geb ji Katona István főleg mint nyelvész Imre Sándortól. 1889. 98 1. 30 kr. — VIII. A magyar egyházak szertartásos- énekei'a XVI. és XVII. században. Bartalus Istvántól. Hangjegyekkel. 1869.
184 1. 60 kr. — IX. Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. (1. Sztára Mihálynak eddig ismeretlen színdarabjai. 1-550—59. — 2. Egy népirodalmi' emlék 1550—75-ből. 3. Baldi Magyar olasz Szótárkája 1583-ból. — 4. Báthory István országbíró mint író. — 5. Szenczi Molnár Albert 1574—1633). Toldy Fereneztoi 1869. 176 1. — X. A magyar.-bővített mondat. Brossai Sámueltől. 1870. 46 I.
20 kr. — XI. Jelentés a felső-austriai kolostoroknak Magyarországot illető kéz- iratai- és nyomtatványairól. Bartalus Istvántól. 1870: 43 1. 20 kr. (-1867—1899.) f i . k . 1. A Konstantinápolyból legújabban érkezett négy Corviu-codexről. Mutray
Gabor 1. tagtól. 1870'. 10 1. 10 kr. — If. A tragikai felfogásról. Székfoglaló. Szász Karoly r. tagtól. 1870. 32-1.20 kr. — I I I . Adalékok a magyar szóalkotás kérdé- séhez. Joannovits Oy. 1. tagtól 1870. 4:3. 1. 20 kr. — IV. Adalékok a magyar rokonértelmü szók értelmezéséhez, FinaVy Henrii 1. tagtól. 1870. 4-7 1. 20 kr. —- V. Solomos Dénes költeményei és a hétszigeti görög népnyelv. Telfy Ivan lev,.
tagtól. 1870- 23 1. 20 kr. — VI. Q. Horatius satirái lEtbikai tamiín'iáuy). Szék- foglaló. Zichy Antal 1. tagtól. 1871. 33 fQ, kr. — VII. Ujabb adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez (I. Magyar I ál XII1- századbeli kanonista. I I . Mar- git kir berezegné, mint etllikai iró. III. Baldi" Bernardin magyar-olasz szótárkája 1582-ből. Második köziÓR IV. Egy XVI. századbeli növénytani névtár XVII. és XVII. századbeli párhuzamokkal. V. Akadémiai eszme Magyarországon Bessenyei előtt) Toldy Fcrencz r. tagtól. 1871. 124 L Ára 40 kr. — V I I I . ' Á sémi magán- hangzókról és megjelölésék módjairól. Gr. Ktiun Géza lev. tagtól., 1872. 59 1»
20 kr. — IX. Magyar szófejtegetések. Szilády Áron 1 tagtól. 1872. f 6 1. 10 kr. — X. A latin nyelv és dialektusai. Székfoglaló. Szenassy Sándor 1. tagtól. 1872. 114 1, 30 kr. — XI. A defterekről. Szilady Áron lev. tagtól. 1872. 23 1. 20 kr. — XI1. Emlékbeszéd Árvay Gergely felett-' Szaorényi József lev. tagtól. 1872. 13 1.
10 krajezár. (IS«9—1872.)
F I I . k . I. Commentator commentates,- Tarlózatok Horatius satiráimtk magyarázóü után. Brassai Samuel r. tagtól. 1872. 109. 1.40 kr. — II, Apáczai Cséri János Barczai Ákos fejedelemhez benyújtott terve a magyar hazában felállítandó1 első tudományos egyetem ügyében Szabó Károly r. tagtól. 1872 18 I. 10 krajezár. — I I I . Emlékbeszéd Bitnit'z hajós felett. Szabó Imre t. tagtól. 1872. 18 1. 10 kr. — IV. Az első magyar társa falusi regény. Székfoglaló Vadnai Karoly 1. tagtól,.
1873. 64 1. 20 kr.' — V. Emlékbeszéd Engel József felett Finaly Henrik 1. tagtói 1873. 16 1. 10 kr. — VI. A finn költészetről, tekintettel a magyar ösköltószetre.
Barna Ferdinánd 1. tagtól. 1873. 135 1. 40 kr. — VIT. Emlékbeszéd 'Sehleicher Ágost, külső 1. tag felett. Riedl Szende 1. tagtól. 1873. 16 1. 10 kr. — VIII. A nemzetiségi kérdés az araboknál. Dr. Galdzihrr Iynacztól. 1873. 64 1. 30 kr.
IX. Emlékbeszéd Grimm Jakab felett. Riedl Szende 1. tagtól 1873 12 1. 10 kr. — X. Adalékok Krim történetéhez. Gr. Künn Géza 1. tagtól. 1873. 52 1. 20 kr. — XI. Van-e elfogadható alapja az ik-es igék, külön ragozásának. Riedl Szende lev.
tagtól 51 1. 20 kr. (1872—1879.)
Í V . k . I. szám. Paraleipomeua kai diorthoumena. A mit nem mondtak s a mit roszul mondtak a eommentatorok Virgilius Aeneise 11-ik könyvére, különös tekin- tettel a magyarra. Brassai Samuel r. tagtól 1874. 151 1. 40 kr. — II. szám Bálinth Gábor jelentése Oroszország- és Ázsiában tett utazásáról és nyelvészeti tanulmá- nyairól. Melléklet öt khálymik dana hangjegye. 1874. 32 1. 20 kr. — III. szám.
A classica philologiának és az összehasonlító árja nyelvtudománynak mivelése hazánkban. Székfoglaló Bariul Antal 1. tagtól 1874. 182 1. 40 kr. '— IV. szám.
A határozott és határozatlan mondatról. Barna Ferdinand 1. tagtól 1874 31 1.
20 kr. — V. szám. Jelentés a m, t. Akadémia könyvtára számára keletről hozott könyvekről, tekintettel a nyomdai viszonyokra keleten. Dr. Goldziher Ignácztól.
1874 42 1. 20 kr. — VI. szám. Jelentések: I Az orientalistáknak Londonban tartott nemzetközi gyűléséről, Hunfalvy Pál r. tagtól. — I I . A németországi philologok és tanférfiak 1874-ben Innsbruckban tartott gyűléséről Budenz József r. tagtól. 1875. 23 1. 15 kr. — VII. szám. Az nj szókról. Fogarasi János r. tagtól.
15 kr. — VIII. szám. Az u j magyar orthologia. Toldy Ferencz r. tagtól. 1875. 28 1.
15 kr. — IX. szám. Az ikes-es igékről. Barna Ferdinand 1. tagtól. 1857. 32 1. 15 kr.—
X. szám, A nyelvújításról. Szarvas Gábor 1. tagtól. 1875. 25 1. 15 kr. (1873—1875.)
É R T E K E Z É S E K
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y I O S Z T Á L Y A K Ö R É B Ő L .
TIZENHATODIK KÖTET.
A Z O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z E R K E S Z T E T T E
GYULAI PÁL
O S Z T Á L Y T I T K Á R .
B U D A P E S T .
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
1897.
» R A N K U N - ' A H S U U T NYOMDÁJA
T A R T A L O M .
I. szám. A boszterczei szószedet. Latin-magyar nyelvemlók a XV. szá- zadból. F I N Á L Y H K N R I K 1. tagtól.
II. « A pogány arabok költészetének hagyománya. (Székfoglaló.)
G O L D Z I H E R I G N Á C Z r. tagtól.
III. « A szláv szók a magyar nyelvben. A S B Ó T H O S Z K Á R 1. tagtól.
I V . « L'araspondylos Zotikos költeménye a várnai csatáról. P E C Z V I L M O S 1. tagtól.
V . « Uj-görög munkák ismertetése. T É L F Y I V Á N 1. tagtól.
VI. « Két új-görög nyelvtan magyarul ós a mai görög verstan.
T É L F Y I V Á N 1. tagtól.
V I I . « A Murmelius-féle latin-magyar szójogyzék 1 5 3 3 - b ó l . S Z A M O T A ISTVÁN-tÓl.
V I I ] . « Guarinus és J a n u s Pannonius. H E G E D Ű S IsTvÁN-tól.
I X . « Kisázsia török dialektusairól. (Szókfoglaló.) K U N O S I G N Á C Z
1. tagtól.
X. « Dicsének Jacobus Antonius Marcellusra. Irta Janus Pan- nonius. Magyarra fordította, bevezetéssel és jegyzetek kol ellátta H E G E D Ű S I S T V Á N 1. t. (Szókfoglaló.)
JACOBUS ANTONIUS MARCELLUSRA.
IRTA
J A N U S P A N N O N I U S .
MAGYARRA FORDÍTOTTA, BEVEZETÉSSEL ÉS JEGYZETEKKEL ELLÁTTA
H E G E D Ű S I S T V Á N L . TAG.
(SZÉKFOGLALÓ.)
BUDAPEST.
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
1897.
F R A N K L I N - T Á R S U L A T NYOMDÁJA.
Dicsének Jacobus Antonius Marcellus™.
IOlvastatott aM.T. Akadémiai.osztályának KS97.márcz. 1-én tartott ülésében.)
Tekintete« A k a d é m i a !
Midőn h á l á s k ö s z ö n e t e t m o n d o k a z o n r e n d k í v ü l i k i t ü n t e - t é s é r t , hogy s z e r é n y m u n k á s s á g o m t ú l b e c s ü l é s é v e l e n g e m t a g j a i - n a k díszes s o r á b a e m e l n i kegyes volt, egy p a n e g y r i k u s s z a v a i t a l k a l m a z o m m a g a m r a . M a m e r t i n u s J u l i a n u s c s á s z á r n a k m e g - k ö s z ö n v é n k i t ü n t e t é s é t , így s z ó l : « K ö n n y e b b j ó t u l a j d o n o k k a l ki- vívni a c o n s u l s á g o t , m i n t k i t a r t ó m u n k á s s á g g a l b e b i z o n y í t a n i , hogy m e g é r d e m e l t ü k a k k o r , m i k o r azzá l e t t ü n k . » E n e k i t a r t ó m u n k á s s á g o t í g é r e m . E g y é l e t r e kiható p r o g r a m m o t a d h a t n é k , h a n e m i s m e r n é m a h a n g z a t o s igéret b e v á l t á s á v a l j á r ó n e h é z s é g e k e t . E p r o g r a m u l n e m k e v e s e b b e t ölelne föl : m i n t a m a g y a r o r s z á g i l a t i n m ű v e l t s é g t ö r t é n e t é t . D e b o n y o l u l t a f e l a d a t . Az a n y a g g y ű j - t é s t kell f o l y t a t n i és m i n é l t e l j e s e b b é t e n n i , a m e g l e v ő t feldolgozni és az e u r ó p a i n a g y k u l t u r á r a m l a t o k k e r e t é b e f o g l a l v a , k i d o m b o r í - t a n i és a m a g y a r n e m z e t i s z e l l e m r e g y a k o r o l t h a t á s á b a n meg- b e c s ü l n i . Mert csak az a d a t u d o m á n y o s b u v á r l a t n a k lelket, szel- l e m e t , h a az a d a t h a l m a z t á t h a t j a a n e m z e t i s z e l l e m . M e n s a g i t a t m o l e m . E g y e l ő r e a m a g y a r o r s z á g i l a t i n e p i k á v a l f o g l a l k o z t a m t ü z e t e s e n . Az e p i k á b a n J a n u s P a n n o n i u s h e l y é t k í v á n o m m e g - m e g á l l a p í t n i .
.Tanús P a n n o n i u s r ó l m i n t epikusról szólva, a r e n a i s s a n c e e p i k á j á n a k j e l l e m z é s é t is kell a d n o m . M i n t e g y m u t a t ó t a k a r o k a T e k i n t e t e s A k a d é m i á n a k n y ú j t a n i a r r ó l : m i n t ó h a j t a n á m én az egész m a g y a r o r s z á g i l a t i n k ö l t é s z e t e t f e l d o l g o z n i .
Még e g y s z e r f o g a d j a a T e k i n t e t e s A k a d é m i a h á l á s k ö s z ö n e - t e m k i f e j e z é s é t .
(407l I*
.'{fi HEGEDŰS ISTVÁN.
Janus Pannonius mint epikus.
A m a g y a r o r s z á g i l a t i n k ö l t é s z e t t ú l n y o m ó r é s z b e n e p i k u s . K e z d e t e b e n y ú l i k a k ö z é p k o r b a . Az a chronicon rhythmicum, m e l y N a g y L a j o s k i r á l y k o r á b a n egy7 i d ő b e n keletkezők a B u d a i k r ó n i - k á v a l és a M u g l e n H e n r i k n é m e t k r ó n i k á j á v a l , e n a g y király e g y e n e s ó h a j t á s á r a m i n t e g y a n e m z e t i t ö r t é n e t i s k o l a i t a n í t á s a c z é l j á r a j ö t t l é t r e .
E n g e l , ki ez é r d e k e s c h r o n i c o n t közli a Momimenta Un- gricá-ban,*) a b e v e z e t é s b e n a szerzőről így n y i l a t k o z i k : «Autor a n o n y m u s , s a e e r d o s t a r n e n u t v i d e t u r , G e r m a n u s capellse regis L u d o v i c i I. a d d i c t u s c s e t e r u m u t i p s e f a t e t u r , j u v e n i s c h r o n i c o n S i m o n i s K e z a e v e r s i b u s l e o n i n i s iisque s a t i s r u d i b u s r e d d i d i t » . Mel- lőzve ez a l k a l o m m a l e k r ó n i k á n a k a K é z a i k r ó n i k á j á v a l v a l ó viszo- n y á t , m e l y r e n é z v e E n g e l t é v e d é s b e n v a n , m e r t t ö b b p o n t o n k i m u t a t h a t ó e k r ó n i k á n a k a b u d a i k r ó n i k á v a l v a l ó s z o r o s a b b k a p c s o l a t a , csak a n n y i t h o z o k föl ez é r d e k e s v e r s e s k r ó n i k a j e l - l e m z é s é r e , hogy e g é s z e n a n é m e t M e i s t e r s á n g e r e k s z e l l e m é b e n a l k o t o t t verses f o r m á k b a n , f ő k é n t az ú g y n e v e z e t t sequivocus -—
t e l j e s e n e g y f o r m á n h a n g z ó s z ó j á t é k o k o n n y u g v ó r i g m u s o k b a n , t i s z t á n s z ó t a g s z á m r a a l a p í t o t t d a l l a m t a l a n a l a k b a n b e s z é l i el ü g y e t l e n , b á r d o l a t l a n , t e l j e s e n k ö z é p k o r i l a t i n n y e l v e n a k r ó n i k á k t a r t a l m á t egészen a S a l a m o n k o r á i g . E c h r o n i c o n n a k a P a n n ó n i a m e g v é t e l é r e v o n a t k o z ó r é s z e csekély, de j e l l e m z ő e l t é r é s s e l össz- h a n g z i k a m a h i r e s Ének Pannónia megvételéről c z í m ű m a g y a r köl- t e m é n y n y e l , m e l y n e k s z e r z ő j é r ő l h a Szilády azt á l l í t j a , hogy
«régi é n e k e k r e e s z m é l h e t e t t , a m e l y e k m a g o k n a k a d i á k k r ó n i k á k - n a k is f o r r á s u l s z o l g á l t a k » : a m i c h r o n i c o n u n k j á m b o r n é m e t szer- zője e f o r r á s o k h o z m é g k ö z e l e b b á l l o t t . M i n t e g y a n é p k ö l t é s z e t i f o r r á s r a m u t a t r á a v e r n a (villicus) felelete, m e l y e t S z v a t o p l u k - n a k a d , m i k o r ez k i j e l e n t i :
Nam equum interficiain ] Ad thymumque projiciam Frenum sellam ad fiumina | Ut nie doeebunt Numina Tune verna ; Nil proficies | Si equum interficies Sed parcis in hoe panibus | Dum roditur a eanibus
*) Mon. Ungrica. Edidit .Joli. Christ. Engel. Vienna- I809. I—54.
lapokon.
(498)
•TANÚS PANNONIUS MINT RPIKUS. 5 Frenum dabis messoribus | Et sellain piscatoribus
Ops, latex rus sunt Regio | Quae si Hunnoruin legio Habet, iiabebit caetera. | Ut dicta sonant Vetera Regressus Hannos monuit | Ut sermo Ducis sonuit.
E k i f e j e z é s : dicta Vetera a s z á j h a g y o m á n y r a , e g y e n e s u t a l á s t t a r t a l m a z . E c h r o n i c o n t ó l k e z d v e végig t e k i n t v e a f e l d o l g o z á s r a készen álló, de m é g f e l e t t e h é z a g o s a n y a g o n , m e l y e t a h e l y b e l i n a g y k ö n y v t á r a k r é s z b e n u n i c u m a i , egy e s z t e r g o m i codex g a z d a g g y ű j - t e m é n y e , * ) de m e l y n e k e l n e v e z é s e n e m válik be v a l ó n a k , m e r t m o n d h a t n i , az egész g y ű j t e m é n y m i n d e n d a r a b j a m e g j e l e n t n y o m - t a t á s b a n , az E n g e l , az E d e r k i a d v á n y a i t a r t a l m a z n a k , végig olvas- g a t v a S c h e s a e u s , C s a b a i , S a m b u c u s , G a b e l m a n n , T h u r i G y ö r g y , S o m m e r J á n o s , F i l e f a l v i Filiczki, B o c a t i u s , C s e r n o v i c h J á n o s , U n c i u s , Calegius, L e b e l és m á s o k m u n k á i t a X V I . s z á z a d ele- giáit, e p i g r a m m j a i t , e p i s t o l á i t , p a n e g y r i s a i t : m i n d a m a g y a r föld l é g k ö r é b e n érezzük m a g u n k a t , csak a c l a s s i k u s f o r m á k , az u t á n z ó k ö l t é s z e t e s z m e t á r s í t á s a , g y a k r a n a c e n t o - k é s z í t é s i g s ü l y e d ő ö n - á l l ó t l a n s á g a , a t i s z t á n l a t i n i r o d a l m i e m l é k e k e l l e n á l l h a t a t l a n b e f o l y á s a és f a s c i n á l ó h a t a l m a , a t ö b b é - k e v é s b b é z e n g z e t e s l a t i n nyelv t a n ú s k o d n a k a m e l l e t t , hogy a r e n a i s s a n c e h a t á s á t h a z á n k - ban is t e l j e s erővel m e g é r e z t é k . N e m z e t ü n k az e u r ó p a i k u l t u r a á r a m l a t á n a k s o d r á b a k e r ü l t ; de a z é r t h a z a i t á r g y a t v á l a s z t o t t a l a t i n k ö l t ő is. M e g h a t ó m ó d o n lelkesít a m a g y a r föld i n t e g r i t á s a m e l l e t t n e m egy i d e g e n a j k ú költő a m ű v e l t e k k ö z ö s n y e l v é n : a h u m a n i s m u s a n y a n y e l v é n . Nem j u t eszébe a n é m e t a j k ú l a t i n k ö l t ő n e k m á s , m i n t h o g y Z r í n y i n a g y s á g á t m a g a s z t a l j a , a t ö r ö k k i ű z é s e m e l l e t t i z g a s s o n ; a szász S c h e s a e u s és L e b e l a m a g y a r d i c s ő s é g é r t l e l k e s e d n e k .
M i n d i g a k ö z é r z ü l e t e r e j e , a k ö z s z e l l e m i h l e t e lelkesíti a l a t i n k ö l t ő k e t . B e n n ö k M a g y a r o r s z á g j ó s z e l l e m e beszél h o z z á n k . É s mégis, J a n u s P a n n o n i u s egy p á r h a z a f i a s t á r g y ú elegiá- j á n , f ő k é n t a M á t y á s k i r á l y b o s n y á k h a d j á r a t á r ó l szóló e l e g i á n kívül, m e l y e t k ö l t ő n k M á t y á s k i r á l y n e v é b e n és m e g b í z á s á b ó l A n - t o n i u s C o n s t a n t i n u s olasz k ö l t ő h e z intéz v á l a s z u l , e n n e k b u z d í t ó k ö l t e m é n y é r e , m e l y l y e l M á t y á s t a török k i ű z é s é r e lelkesíti,**) n a g y
*) Collectio poetarum Latinorum quorum opera expressa non extant.
Cat. X. Sect. TV. a. b.
**) Teleki-féle 1784-diki kiadás I., H<>4—312. lapjain található meg (499)
,,fi
HEGEDŰS ISTVÁN.
s z a b á s ú e p i k u s m ű v e i b e n , m e l y e k e t a Silva p a n e g y r i c á - b a n t a l á - l u n k , c s a k ígérkezik, liogy m a j d H u n y a d i J á n o s t e t t e i t f o g j a m a - g a s z t a l n i , t é n y l e g i d e g e n l é g k ö r b e n m o z o g . I d e g e n a t á r g y a a n n a k a n a g y t e r j e d e l m ű (a b e v e z e t é s s e l e g y ü t t 2 9 2 2 sor) e p i k u s költe- m é n y n e k is, m e l y e t m ű f o r d í t á s b a n v a n s z e r e n c s é m b e m u t a t n i és m e l y n e k h á t t e r é t , m i n t e g y k e l e t k e z é s é t , s t í l s z e r ű s a j á t s á g a i t kívá- n o m ez a l k a l o m m a l j e l l e m e z n i , h o g y így J a n u s P a n n o n i u s e p i k u s f e l f o g á s á t és t e h e t s é g é t m i n t e g y e l e v e n k é p b e n d o m b o r í t s a m ki.
A k ö l t e m é n y c z í m e a bécsi codex a l a p j á n : Panegyricus, ad Jacobum Antóniám Marcellum Venetum. Tárgyául a velenczeiek h o s s z ú és v á l s á g o s h á b o r ú j a szolgál, m e l y e t 142b-—1452-ig foly- t a t n a k e l é b b M a r i a P h i l i p p u s Visconti, m a j d S f o r z a és i s m é t Mi- l a n o e l l e n a T e r r a firma m e g h ó d í t á s a és m e g t a r t á s a é r d e k é b e n . E k ü z d e l e m hősei M i l a n o r é s z é r ő l a P i c c i n i n ó k : M i k l ó s ; m a j d két fia: J a c o p o és F r a n c e s c o , Velencze részéről C a r m a g n o l a és Cotig- nola, S f o r z a F e r e n c z g r ó f ; t e h á t c o n d o t t i e r i k , kiket z s o l d o s c s a p a - tok s e g í t e t t e k , h o g y b á m u l a t o s p o l i t i k a i f o r g a t a g s á g g a l s a j á t c s a l á d j o k u r a l m á t O l a s z o r s z á g n y u g a l m á n a k és j ó l é t é n e k f ö l d u l á - s á v a l a l a p í t s á k m e g . V e l e n c z e dogeja, F o s c a r i F e r e n c z s z e r e n - csétlen n a g y r a v á g y á s á n a k M i l a n o f é k t e l e n h a t a l o m r a t ö r e k v ő h e r c z e g é n e k n a g y r a v á g y á s á v a l össze k e l l e t t ü t k ö z n i e , a m i n t azt jós s z a v a k k a l Mocenigo dogé m e g j ö v e n d ö l t e u t o l s ó b e s z é d é b e n , m e l y e t 1 4 2 3 - b a n h a l á l o s á g y á h o z lűvott b a r á t a i előtt m o n d o t t , * ) m i k o r ó v t a őket, hogy h a l á l a u t á n ő r i z k e d j e n e k , n e h o g y F o s c a r i F e r e n c z e t v á l a s z s z á k d o g é n a k . De a M a c c h i a v e l l i h a z á j á b a n az e g y m á s s a l h a t a l m i v e r s e n g é s b e n élő G e n u a , F i r e n z e , M i l a n o el- k e r ü l h e t e t l e n ü l b e v o n t á k V e l e n c z é t a k ü z d e l e m b e és t ö m é r d e k vérébe és p é n z é b e k e r ü l t V e l e n c z é n e k az a k e d v e n c z e s z m e , m e l y egy p o l i t i k a i fictión a l a p u l t . É s mi volt e f i e t i o ? Végig f o r g a t t a m Velencze t ö r t é n e t í r ó i t : D a r u t , L e B r e t e t , L e ó t : m e g k a p ó részle- teket t a l á l t a m f ő k é n t B r e s c i a h ő s i e s v é d e l m é r e ; a C a r m a g n o l a , G a t t a m e l a t a , S f o r z a és P i c c i n i n ó k k ü z d e l m é b e n sok h ő s i e s , sok e szép elegia, melynek fordítását adtam magyarázó bevezetéssel az Erdé- lyi Múzeum XVI. 1896. évi 8. füzetében. Mátyás-ünnepi füzet.
*) E beszéd olvasható : Le Bret: Staatsgeschichte d erliepublik 14 c- nediy. Biga. 173. II. r. I. ez. 18. k. 2. f. 432. 1.
(500)
•TANÚS PANNONIUS MINT EPIKUS. 25
m e g r á z ó j e l e n e t e t olvastam ; de a politikai eszme fenségét, e r e j é t , mely m i n t e g y a rendkívül változó sikerrel vívott harczok m o z g a t ó eszméjeül volna t e k i n t h e t ő : az egyes városok és a közönséges condottieri rangból m a g u k a t f e j e d e l m i r a n g r a felküzdő f o n d o r hadvezérek köpeny f o r g a t á s a i b a n , cselvetóseiben n e m birtain föl- t a l á l n i . Kerestem h ő s ü n k e t A n t o n i o Marcellót. Meg-megjelen m i n t velenczei senator, m i n t s z e r e n c s é s békeközvetítő, m i n t V e r o n a m e g m e n t ő j e , m i n t R a v e n n á n a k Yelencze részére ügyes békeküz- vetítés ú t j á n m e g h ó d í t ó j a ; de sehol sem k ö z p o n t j a , sehol sem vezére a h a d j á r a t n a k ; Attendolo, Cotignola ós Sforza m e l l e t t csak Velencze megbízottja, csak a sereg polgári biztosa és úgy látszik, titkos ügynöke, kit m i n d i g kézügyben t a r t és fontos f e l a d a t o k k a l bíz meg. De Velencze o k n y o m o z ó t ö r t é n e t í r ó i n e m d o m b o r í t j á k ki Marcello szerepét vagy n e m is t u l a j d o n í t n a k neki d ö n t ő be- folyást az események a l a k u l á s á r a .
Nem elégedtem m e g e h a d j á r a t válságainak t a n u l m á n y o z á - s á b a n a feldolgozó t ö r t é n e t í r ó k olvasásával. Muratori Scriptores Herum Italicariim köteteiben, az egykori naplóírókat, p a n e g y r i - k u s történeteket, e m l é k b e s z é d e k e t : S i m o n e t t á t , l'oggiót, De- cembriót, Soldót, P o r c e l l i u s t is végigböngésztem és a m i An- tonio Marcellónk a l a k j a n e m nyert n a g y o b b megvilágítást, h a b á r életteljesebb képet öltött előttem e s z o m o r ú a n érdekes és meg- h a t ó részletekben g a z d a g k o r s z a k . Brescia k ö r ü l z á r á s a , kiéliezte- tése, önfeláldozó k i t a r t á s a , Velencze i r á n t i megható hűsége, a G a r d a t a v á r a az Etsch vizén feltolt és a havasokon k e r e s z t ü l hihe- tetlen nehézségek közt lebocsátott h a j ó r a j története, a h a v a s i küz- delmek, a Pó szigetén vívott v a k m e r ő t u s a : mint e g y m á s t ó l el- szigetelt képek : még m i n d n e m birtak oly egységeR egészbe olvadni, mely a valódi e p i k u s feldolgozás alapfeltétele. Mert m i epikus tárgyat n y ú j t h a t a j ó sok a r a n y n y a l megvásárolt, az ellen- ség szolgálatából felfogadott, m a j d elbocsátott C a r m a g n o l a szo- m o r ú kivégeztetése, a P i c c i n i n ó k többszörös p á r t v á l t o z t a t á s a , Sforza hősies szolgálata, de a melyet a Signoria a z o n n a l f e l m o n d , m i h e l y t 1447 a u g u s z t u s á b a n m e g h a l . Maria P h i l i p p u s Visconti és Milano népe Yelenczével é p e n a Sforza k é n y u r a l m a ellen szövet- kezik. É s m i k o r vereségről-vereségre érzi meg Velencze e h ő s vezér erejét, egyet gondol és vele szövetkezik, hogy Milánótól vívja ki elvesztett t e r ü l e t é t . Mindez a n n y i r a közönséges t ö r t é n e t n e k lát-
,,fi
HEGEDŰS ISTVÁN.
szik, a n n y i r a a m a g a s a b b t ö r t é n e l m i e s z m e h í j á v a l v a n , h o g y m a j d n e m c s o d á l k o z n u n k k e l l : m i b i r t a J a n u s P a n n o n i u s t p a n e - g y r i c u s á n a k m e g í r á s á r a .
Ám R o m a n i n m e g t a l á l j a az ö s s z e k ö t ő s z á l a t , m e l y a szét- h u l l ó e s e m é n y e k e t a t ö r t é n e l m i eszmék f e j l ő d é s é b e n egészszé f ű z i egybe. M é l y r e h a t ó g o n d o l a t R o m a n i n - n á l , * ) m e l y l y e l r á m u t a t a r r a a fictióra, m e l y a politikai fictiók e c l a s s i k u s k o r á b a n Yelenczét b e l e r á n t á a k ü z d e l e m b e . E z a r ó m a i b i r o d a l m i c s á s z á r s á g i e s z m é t f e n t a r t ó n é m e t c s á s z á r o k a z o n j o g e l v é n a l a p s z i k , hogy I t a l i á b a n b i r t o k o k a t r u h á z h a t n a k át h ű b é r i c z í m e n . J e l l e m z ő ü n n e p é l y folyt le P r á g á b a n 1437 a u g u s z t u s 1 6 - á n . M a r c o P a n d o l o , Velencze kö- vete és t e l j h a t a l m ú k é p v i s e l ő j e átveszi Z s i g m o n d császártól a biro- d a l m i z á s z l ó t , á t v e s z i az i n v e s t i t u r a j e l v é n y é t és h a z á j a r é s z é r ő l á t a d j a az e z e r a r a n y é r t é k ű p a l á s t o t V e l e n c z e h ű b é r i h ó d o l a t a j e l é ü l , l i o m a n i n közli az 1437 j u l i u s 2 0 - r ó l k e l t o k m á n y n a k egy j e l l e m z ő h e l y é t , m e l y b ő l elég lesz egyetlen m o n d a t o t k ö z ö l n ü n k : faciet i u r a m e n t u m fidelitatis p r o dicta c o l l a t i o n e i n c o m m u n i et u s i t a t a f o r m a a c p r o h o n o r a n t i a et r e c o g n i t i o n e s u p e r i o r i t a t i s i p s a r u m t e r r a r u m i m p e r i i t e n e a t u r » . * * ) E z o k m á n y á t r u h á z z a V e l e n c z é r e T r e v i s o , F e l t r e , B e l l u n o , C e n e d a , P a d o v a , B r e s c i a , B e r g a m o , C a s t a l m a g g i o r e , S o n c i n o , P l a t i n a , S. G i o v a n n i in Croce t e r ü l e t e i t , C r e m o n a összes t a r t o z é k a i v a l az A d d á n i n n e n . Schlick G á s p á r n e v é r e k i á l l í t j a az u t a l v á n y t 10,000 a r a n y r ó l , m e l y e t Ve- lencze h a v o n k é n t i 1 0 0 0 a r a n y r é s z l e t b e n k ö t e l e z t e m a g á t fizetni.
É s s a j á t s á g o s , ez i n v e s t i t u r a i e l j á r á s n e m i s m é t l ő d ö t t , sőt m i k o r V e l e n c z e 1495-ben i s m é t m e g ú j í t t a t n i k í v á n j a , Miksa e j o g c z í m e t n e m i s m e r i el, m e g t a g a d j a . M i k o r I I I . E r i g y e s n é m e t
c s á s z á r R ó m á b a m e g y , h o g y a b i r o d a l m i és a r ó m a i királyi koro- n á v a l k o r o n á z t a s s a m e g m a g á t : J a n u s P a n n o n i u s első n a g y o b b p a n e g y r i c u s á t í r j a : Propacanda Italia. E b b e n a s z ó n o k i személye- sítés e r e j é v e l I t a l i a b e l b é k é j é n e k é r d e k é b e n m a g a I t a l i a esdekel F r i g y e s h e z . N e m a v i l á g u r a l m a t k é r i t ö b b é I t a l i a : «csak békét a d j n e k e m n y o m o r u l t n a k » , m o n d j a . E k ö l t e m é n y t 1 4 5 2 - b e n í r j a köl- t ő n k alig 18 éves k o r á b a n . M i n t e g y a r é v p a r t r ó l n é z vissza a
*l Ntoria documentata di Venezia di S. Bonianin. Velencze 1855.
III. kötet.
**) Romanin, i. m. III. 187. I.
1502)
•TANÚS PANNONIUS MINT E P I K U S . 25
v i h a r o s m ú l t b a . A költői s i t u a t i o m e g v a n . D e h á t a j e l e n k o r m é l y l e l k ű t ö r t é n e t í r ó j á n a k g o n d o l a t á t f e l f o g j a - e a k o r t á r s ? A régi r ó m a i n a g y s á g : a b i r o d a l m i egység h a g y o m á n y a i t t a l á l j u k - e m e g a m i p a n e g y r i c u s u n k b a n ; m e r t ily s z e m p o n t h ó i a s z ö v e v é n y e s és e g y m á s s a l u g y a n c s a k e l l e n m o n d ó e s e m é n y e k e g y s é g e s egészbe o l v a d n a k e g y b e ?
E p o n t o n kell f o g l a l k o z n u n k a k ö l t e m é n y h ő s é v e l és meg- v i z s g á l n u n k : m i t e t t e őt első s o r b a n a l k a l m a s s á a r r a , hogy egy n a g y - s z a b á s ú e p i k u s elbeszélés, m o n d h a t j u k , e p o s h ő s é v é e m e l k e d j é k ?
A'elencze b i r t a XV. s z á z a d b a n a régi r ó m a i h a t a l o m leg- t ö b b t u l a j d o n á v a l . A r e n a i s s a n c e i s k o l á j á n a k s z e l l e m é b e n oly h ő s r e volt szükség, ki e h a t a l o m f e n t a r t á s á t c s a l á d i h a g y o m á n y - n a k t e k i n t s e , k i n e k neve (igaz, h o g y csak v é l e t l e n t a l á l k o z á s , de n o m e n et o m e n ) a C l a u d i u s M a r c e l l u s é r a e m l é k e z t e t , ki Sicilia m e g h ó d í t á s á v a l R ó m a v i l á g u r a l m á n a k m e g a l a p í t á s á h o z h a t a l m a s l é p é s t t e t t . H a R o m a n i n a t ö r t é n e t b ö l c s é s z e t á l l á s p o n t j á r ó l itéli m e g az 1437 j u l i u s 20-ról kelt oklevél f o n t o s s á g á t , m e l y e t M u r a - t o r i n e m közöl a Rerum Italicarum X X I I . k ö t e t é b e n , h o v á t a r t o - zott, m á s o l a t á t S a n u t o őrizte m e g a dogek t ö r t é n e t é t t a r t a l m a z ó m o d e n a i k é z i r a t b a n : a m i f i a t a l k ö l t ő n k A n t o n i u s J a c o b u s M a r - cellus i r á n t i h á l á s l e l k e s e d é s é h e n , a költői i h l e t p a r a n c s o l ó h a - t a l m a á l t a l m i n t e g y kényszerítve, m e g t a l á l t a az e s e m é n y e k e t össze- f ű z ő e s z m e e g y s é g é t : az I t a l i a f e l b o m l o t t á l l a m é l e t é b e n m i n t e g y k i m a g a s l ó V e l e n c z é n e k r ó m a i h a g y o m á n y a i t : a h a z a s z e r e t e t e t , m e l y a r ó m a i n a g y s á g g o n d o l a t á v a l e l v á l h a t a t l a n u l e g y b e f o r r o t t .
H o g y m i l y ö n t u d a t t a l v á l a s z t á h ő s é t , a r r a j e l l e m z ő a költe- m é n y k e z d e t é n P a l l a s b u z d í t á s a , m e l y l y e l a k ö l t ő t lelkesíti, hogy n e b á m u l j a m i n d i g az ó k o r t : n é z z e n k ö r ü l I t a l i a s z e r t e : m e n n y i h ő s , m e n n y i ú j n a g y s á g , a m ű v é s z e t e k m i n ő ú j f ö l v i r á g z á s a , az ú j é l e t n e k m i l y sok ú j f o r m á j a , a g a z d a g s á g n a k , a t e r m é s z e t i és e m - b e r i c s o d á k n a k m i n ő bősége á r a d szót és a r e n a i s s a n c e eleven
f u v a l a t á t m e l y v á r o s érzi l e g i n k á b b ? V e l e n c z e ! Mint a Latona Delosa egykor Hirtelenül kiemelte fejét, ki a szőke habokból.
És bár csak gyülevész nép volt, a mely egybesereglett, Semmi viszály nincs, szebb egyetértés nincs a világon S békésebb nyugalom ; mert tiszteli minden a törvényt, Nem vetik a nemesek sanyarú rabságra a népet
(503)
,,fi HEGEDŰS ISTVÁN.
És lázongva a nép se szegődik a kényuralomhoz, Mert eszesen kitalált szép szóra hajolni bir e nép És a szelid hatalomnak igáját hordja szerényen.
Jgy ezer éve, hogy szeplőtlen, tiszta szabadság Kénvuralomnak meg nem adá soha szűzi erényét.
(123—133. v.)
É s s o r r a veszi V e l e n c z e p a t r í c i u s - c s a l á d j a i t . E z e k n e k összes e r é n y e i t r u h á z z a M a r c e l l u s r a . N e m m ű v é s z i ö n t u d a t r a vall-e e f e l f o g á s a b b a n a k o r b a n , m e l y b e n a r e n a i s s a n c e oly á h í t a t t a l c s ü n g ö t t a m ú l t o n ' ? H i s z e n P e t r a r c a n a g y o b b s ú l y t h e l y e z e t t , 4 / r ü ' á - j á r a m i n t s o n n e t j e i r e : P a l l a s figyelmezteti a költőt, b o g y a régi Q u i r i t e k n é p e t á m a d o t t föl a velenczei n é p b e n :
«Hálátlanság vádja is érhet, hogy ha a multat Túlbecsülöd s a jelent kicsinyelvén, szánod, irigyled Élőktől a babért s példát a messzi jövőtől.» (47—49. v.j Az e s e m é n y e k e l b e s z é l é s é b e n az e g y k o r ú írók e l b e s z é l é - s e i v e l b á m u l a t o s p o n t o s s á g g a l m e g e g y e z i k , m i n t a l á b b lesz a l k a l m a m egy p á r j e l l e m z ő p é l d á b a n k i m u t a t n i , de az ese- m é n y e k f e l f o g á s á b a n az e p i k u s k ö l t ő r á t e r m e t t s é g e n y i l a t k o - zik m e g . M e r t h a m o d o r o s is az e p i k u s gépezet, h a t ú l t e r - j e n g ő a M i n e r v a a j k a i r a a d o t t elbeszélés, m e l y 2 6 0 0 v e r s e n
á t a d j a elő a t ö r t é n e l m i t é n y e k e t , a s z ó n o k i a s e l ő a d á s m i n - d e n ékességével, a p a n e g y r i c u s h a n g k i f o g y h a t a t l a n b ő s é g é v e l ; h a az i f j ú k ö l t ő i s k o l a i b e n y o m á s a i , v i s s z a e m l é k e z é s e i m e g á r a d ó f o l y a m á b a m a j d n e m belevesz a k ö l t e m é n y e g y s é g e : egy m e g m a r a d é p e n , a v a l ó d i t e h e t s é g k é t s é g t e l e n b i z o n y s á g a k é p e n m e g v i l á - g í t j a az egész c s e l e k v é n y t és e z : a v e l e n c z e i p a t r í c i u s h a z a s z e r e - t e t e ós a v e l e n c z e i n a g y s á g b a n ö r ö k l ő d ö t t r ó m a i h a g y o m á n y . N e m l e h e t e t t e k ü z d e l e m f ő h ő s e s e m C a r m a g n o l a , s e m C o t i g n o l a , sem G a t t a m e l a t a , s e m S f o r z a F e r e n c z , h a n e m egy ős p a t r í c i u s : a ve- l e n c z e i h a z a s z e r e t e t és d i c s v á g y k é p v i s e l ő j e , kit s z e n t M a r k orosz- l á n a h i v elő a m a g á n y b ó l , h o v á M i l a n o v é d s z e n t j e , A m b r o s i u s á l t a l az a l v i l á g b ó l f e l i d é z e t t liágalom f o n d o r k o d á s a i k ö v e t k e z t é b e n v o n u l t . S z e n t M a r k o r o s z l á n a őt i s m e r i h ő s é ü l . C s a l á d i ö r ö k ü l a ki- e l é g í t h e t e t l e n t e t t v á g y a t h o r d t a m á r i f j ú szivében, m i d ő n egy á l o m k é p f e l v e r i és ulixesj, v á n d o r ú t r a s a r k a l j a .
«Im szent Marknak aranyházát csak látom inogni, 8 már-már mélybe zuhanni hivém iszonyú ropogással :
IÖ04)
•TANÚS PANNONIUS MINT EPIKUS. 25
En tüstént rohanok — sarkalt egy isteni szellem — (Én voltam *) s neki dűlve azonnal teljes erőmmel Az inogó fedelet föltartám.» (223—227. v.)
H ő s ü n k f e l u g r i k á g y á b ó l , a t e n g e r p a r t r a siet, h a j ó r a száll és b e k a l a n d o z z a a világot, végig b á m u l j a a n n a k c s o d á i t . Öt évi bo- l y o n g á s a k ö z b e n r a g a d t a a v á g y v a l a m i n a g y o t t e n n i . Á t t ö r a G a d e s e n ; á t a k ö z é p k o r i s m e r t e föld h a t á r a i n ; a g y á v a k o r m á n y o s k e z é b ő l k i r a g a d j a a l a p á t o t és ő vezérli a g á l y á t . M i n t h a A m e r i k a f ö l f e d e z é s é n e k g o n d o l a t a i h l e t n é m e g a h ő s i f j ú l e l k é t :
«Lelke merész tervet sző, messzibb szállni miként a Csillagos ég, el háta mögött hagyván a világot Föl-kikutatni, ha nem lappang-e az Oczean árján Új föld, nincs-e világ még messze a Gadesen is tul.»
1318—321. v.) A k a l m á r n é p f á r a d h a t a t l a n erélyével a k i e l é g í t h e t e t l e n t u d v á g y a t köti egybe h ő s ü n k ; ez teszi őt igazi velenczeivé és p e d i g r e n a i s s a n c e - k o r i velenczeivé. A k i n c s e k k e l , r i t k a s á g o k k a l m e g r a k o t t h a j ó k a l a n d o s h ő s é t i s m é t egy á l o m , egy hivó s z ó z a t : a k ö z b e n m e g h a l t a t y j a á r n y á n a k hivó s z ó z a t a a v e s z é l y b e n forgó h a z a v é d e l m é r e s z ó l í t j a :
«Fényűzésre ne add magadat, sem renyhe gyönyörre.
Vesd izmos vállad' munkára közügybe' hazádért, Hogy ha követ kell, légy te a szónok, az Alpokon átkelj, Hogy ha kitör hadi zaj, legelébb fegyvert te ragadjál, Lépj szószékre gyakorta, bíróként bölcsen Ítélkezz'.»
(511—515. v.) í m e , a k ö l t ő m e g t a l á l t a h ő s é t : a p a t r í c i u s h a z a s z e r e t e t e , a m e r é s z t e r v e k k i v i t e l é h e z öt évi t e n g e r i ú t b a n á t é l t h i h e t e t l e n veszélyek t e n g e r i s z ö r n y e k k e l , z á t o n y o k k a l , t e n g e r i c s o d á k k a l vívott hősi k ü z d e l e m b e n m e g e d z e t t k a r r a l siet V e l e n c z e t á b o r á b a és közvitéz lesz és c s a k h a m a r m a g a a s e r e g ö n k é n t i s m e r i el vezéreiil.
Mikor v á d o l t á k és t á v o z á s a m i a t t Velencze ü g y e h a n y a t l i k : s z e n t M a r k o r o s z l á n a
«Lángszín szárnyakkal lendüle mostan És átkelve az F,ts folyamán, Verona felé száll.»
*) Minerva, ki az egész eposon át az elbeszélő személyét tölti be.
(505)
,,fi
HEGEDŰS ISTVÁN.
I t t t a l á l j a a h a r a g v ó Acliillesként ö n m a g á t e m é s z t ő M a r c e l - lust, ki b o s z ú t u g y a n n e m f o r r a l h o n a e l l e n , de a m e g b á n t o t t S c i p i ó k é n t L i n t e r n u m á u l t e k i n t i V e r o n á t . De az első á l o m k é p v a l ó r a válni k é s z ü l : S z e n t M a r k t e m p l o m á n a k o s z l o p a i r o p p a n v a t ö r t e k össze, a t e m p l o m m a l j e l k é p e z e t t h a z a , m i n t P e t ő f i n k n é l :
Szentegyház keblem belseje, Oltára képed.
hivó s z ó z a t a z e n d ü l :
Mennyi verejtéket hullattál érteni örökké.
Hányszor dűl le hazánk, ha alá nem tartod a vállad, Mint az Atlas terhét tartá fön Hercules egykor.
(2479—2481. v.) É s h ő s ü n k l e l k é b e n v é g h e z m e g y a v á l t o z á s , m e l y A c h i l l e s t is v i s s z a s o d o r t a a c s a t á k v i h a r á b a ; de n e m a b o s z ú , de a m e g b o c s á - t á s a l a k j á b a n
Rútnak tartá ily nyomorába' gyűlölni hónát még.
(2496. v.)
R á m u t a t t a m az e p i k u s f e l f o g á s r a , m e l y a M i l a n o ellen viselt h a d - j á r a t k u s z á l t e s e m é n y e i b e , a p o l i t i k a szeszélyes v á l t o z a t a i b a egy- séget vitt b e l e .
M e r t l e t t v o l n a m é g egy n a g y e s z m e : a s z a b a d s á g e s z m é j e , h a F i r e n z e , M i l a n o , V e l e n c z e és G e n u a m i n t ö n á l l ó k ö z t á r s a s á - gok e g y e t é r t é s s e l o s z t j á k m e g h a t a l m u k k ö r é t . D e ép ez n e m p i r - k a d o t t m é g e k o r s z a k b a n . A n a g y r a v á g y ó c o n d o t t i e r i c s a l á d o k t y r a n n i k u s é r d e k e i k u s z á l t á k össze a n é p e k e g y e t é r t é s é t . C s o d á l a - tos é l e s l á t á s s a l m u t a t r á Macchiavelli e k o r s z a k j e l l e m é r e , m e l y m i a t t I t a l i a a b e t o l a k o d ó i d e g e n e k : n é m e t e k , f r a n c z i á k , s p a - n y o l o k z s á k m á n y a lett. « S e m m i f é l e b á r m i l y e r ő s r á z k ó d á s s e m t e h e t t e v o l n a a k á r M i l á n ó t , a k á r N á p o l y t s z a b a d d á , m e r t ez á l l a - m o k s z e r v e z e t e m e g volt m á r r o n t v a , a m i n t k i t ű n t M a r i a P h i - l i p p u s Visconti h a l á l a u t á n , m e r t m e g k í s é r t é M i l a n o k i v í v n i s z a b a d s á g á t , d e n e m volt k é p e s . » * ) A s z a b a d s á g r e n d s z e r é r e n e m voltak m e g é r v e . Az a r r a g o n i a i h á z feje, Alfonz ellen A n j o u l l e n é t
*) Uiscorsi siti le Drchc tli Tito Livio.
(506)
•TAXUS PANNONIUS MINT E P I K U S . lő
h í v j á k be, a század végén v é r e s k ü z d e l m e k k ö z t j u t t a t j á k u r a l o m r a I t a l i a f ö l d j é n az i d e g e n t és az idegen u r a l o m elleni g y ű l ö l e t úgy szövődik he az olasz lélek v i l á g n é z e t é b e , m i n t a mi l e l k ü n k b e a l k o t m á n y u n k f é l t é k e n y s z e r e t e t e . Volt egy n a g y á l l a m f é r f i e k o r - b a n , ki az olasz v á r o s o k n a k a s z a b a d s á g a l a p j á n l é t e s í t e n d ő szö- v e t s é g g o n d o l a t á t t á p l á l t a . Ez á l l a m f é r f i az o s t r o m l o t t B r e s c i a h ő s e : F r a n c e s c o B a r b a r o , k i n e k e k o r s z a k b a n kelt levelei é l é n k v i l á g o t v e t n e k a z o n e s e m é n y e k r e , m e l y e k a t á r g y a l t u k k ö l t e m é n y c s e l e k v é n y é t a l k o t j á k . B a r b a r o J a n u s P a n n o n i u s t is b a r á t j a i s o r á b a v e t t e föl G u a r i n u s n á l , a m i k ö l t ő n k m e s t e r é n e k a j á n l a t a a l a p j á n . J a n u s P a n n o n i u s s z o r o s a b b ö s s z e k ö t t e t é s é r e v a l l az a n á s z é n e k , m e l y e t B a l b i J a k a b ós B a r b a r o P a u l a l a k o d a l m a a l k a l - m á v a l s z e n t e l k ö l t ő n k F r a n c e s c o B a r b a r ó n a k . Nagyon f i a t a l o n í r j a e k ö l t e m é n y t :
«Vedd kegyesen Múzsám zsengéjét, vedd derűs arczczal ; Hogy ha talán darabos, csiszolatlan volna a versem, Tudd be csak ifjú koromnak.»
E F r a n c e s c o B a r b a r o 130 l e v e l é t a d t a ki Bemigio S a b b a - dini.*) Sok é r d e k e s a d a t o t t a l á l t a m , m e l y e k k ö l t e m é n y ü n k t ö r t é - n e t i m e g b í z h a t ó s á g á t n e m kis m é r t é k b e n m e g e r ő s í t i k , de legjob- b a n m e g l e p e t t az a világosság, m e l y e t I t a l i a politikai v i s z o n y a i r a v e t n e k e l e v e l e k .
1747. a u g . 19. Trevisóból ír. I g e n f o n t o s p i l l a n a t volt. Meg- t u d t a M a r i a P h i l i p p u s V i s c o n t i h a l á l á t , l i ö g t ö n b e l á t j a , m i l e n n e O l a s z o r s z á g m e n t ő e s z m é j e : a szabad k ö z t á r s a s á g o k szövetsége az i d e g e n e l l e n . E z az igazi guelf p o l i t i k a : a t ő s g y ö k e r e s olasz poli- t i k a . a k é s ő b b i I t a l i a u n i t a c s í r á j a . « E g o t a r n e n — í r j a a velen- czei á l l a m f é r f i a k s o r á b a n oly kiváló s z e r e p e t j á t s z ó F r e d e r i c o C o n t a r i n i n a k — a u c t o r i t a t e et ; e q u i t a t e c o n s o c i a r e v i r e s Gallise n o b i s q u a m a r m i s d i s s o c i a r e m a l l e m . »
E p o l i t i k a i g o n d o l a t o t fejezi ki P o g g i o is F l o r e n c z t ö r t é n e t é - ben (Muratori, Herum Italirarum Smptores XX, 434.), midőn el- beszéli, h o g y J e n ő p á p a Velencze és S f o r z a F e r e n c z , m i l a n ó i b e r e z e g k ö z t a b é k é t közvetíté, a t i r e n z e i k ö v e t e k n e k : J o h a n n o -
*) Rom. Sabbadini: Centotrenta Lettere inedite di b'r. Barbaro otc. Salerno 1884.
(507)
,,fi
HEGEDŰS ISTVÁN.
t i u s P a n d u l f i n u s n a k és Medici C o s m u s fia Péternek a j k á r a a következő nyilatkozatot a d j a : «A k ö z n y u g a l o m r a n e m elég a béke megkötése, de l é t r e kell hozni e z e n f e l ü l azt a szövetséget és ba- r á t s á g o t , m e l y az időviszonyok r o m b o l ó h a t á s a következtében m e g s z a k a d t és a közhaszon é r d e k é b e n föl kell ú j í t a n i . Mert h a k é t k ö z t á r s a s á g (a firenzei és velenczei) egyetért, senkitől sem kell félni I t a l i á b a n vagy azt g o n d o l n i , hogy m e r n e valaki ú j dolgokra t ö r n i . így m i n d k é t fél a l e g h o s s z a s a b b a n élvezhetné a béke n y u - galmát.» E békealku 1454-ben volt. De m á r 1447-ben l e h e t e t t v o l n a m e g k ö t n i ilyen szövetséget, m e l y hogy m e g h i ú s u l t és hogy Velencze elfordult, cserben h a g y t a a szabad Milánót, mely «im B u n d e der Dritte» lett volna, S i s m o n d i a tényleg megkisérlett szö- vetség m e g h i ú s u l á s a é r t Foscari dogé n a g y r a v á g y ó terveit okolja, ( l í o m a n i n , i. m . III, 213.) P e d i g kezdetben csakugyan ép a z é r t f o r d u l el Velencze Sforzától, m e r t ez a berezegi t r ó n elfoglalását t ű z t e ki czélul. De f o r d u l a t áll he Velencze p o l i t i k á j á b a n . A m i h ő s ü n k n e k kiváló része volt a b b a n , hogy végre 1450-ben M i l a n o herczegi h a t a l m á t Sforza n y e r t e el.
De h á t a r e n a i s s a n c e k ö l t ő j é t a r ó m a i h a g y o m á n y o k bilin- cselték le. A n é p e k szabadsága h e l y e t t a A'elenczéhen ú j j á születő R ó m á t l á t j a . A p a n e g y r i c u s e g o n d o l a t a felette jellemző. M o n d - h a t n i a k ü l s ő egység rovására, m a j d n e m epilog a l a k j á b a n beszéli el a költő, m o s t m á r Klio s u g a l l a t á r a , Velencze keletkezését, v á r a t - l a n u l gyors emelkedését, v i l á g h a t a l m i missióját.
E z a G u a r i n u s iskolája. E z az a milieu, m e l y e k ö l t e m é n y f o r m á l á s á r a is oly döntő b e f o l y á s t gyakorolt. G u a r i n u s k ö r é h e z t a r t o z o t t Pier Candido Decembrio, k i n e k h a t á s a rendkívül érzik J a n u s P a n n o n i u s k ö l t e m é n y é n . U g y a n i s Pier Candido Decembrio a f e r r a r a i u d v a r n á l alakult i r o d a l m i k ö r egyik jelentékeny t a g j a , a politia, letteraria szerzője tiszta v é r ű renaissance-gondolkodó m ó d - j á r a a Caesar fölényét védte a Scipio n a g y s á g á é r t lelkesedő B r a c - ciolini Poggióval szemben, ki a s z a b a d F i r e n z e gyermeke, hol Me- dico Cosimo az egyensúly p o l i t i k á j á t képviselte. E politika h í v e volt Leonello, f e r r a r a i herczeg is. A Cajsart eszményítő r e n a i s - sance egészen m á s á r a m l a t o t képvisel, m i n t a szabadságért r a j o n g ó R i e n z i b e n m i n t e g y f a j k é p b e n képviselt r e n a i s s a n c e , mely a köz- t á r s a s á g i R ó m á t szerette volna f e l ú j í t a n i .
A f e r r a r a i herczeg és m e s t e r e G u a r i n u s a P i e r Candido D e - (5081
•TAXUS PANNONIUS MINT E P I K U S . l ő
c e m b r i o á l l á s p o n t j á n á l l t a k . H o g y P i e r C a n d i d o D e c e m b r i o a m i k ö l t ő n k r e m é l y h a t á s t g y a k o r o l t , az k i t ű n i k a p a n e g y r i c u s a z o n r é s z l e t e i b ő l , melyek a J a n u s P a n n o n i u s t ó l elbeszélt e s e m é n y e k r e n é z v e D e c e m b r i o két t ö r t é n e t i m u n k á j á v a l m e g l e p ő m ó d o n egybe- h a n g z a n a k . U g y a n i s D e c e m b r i o k é t m ű v é t közli M u r a t o r i . * ) Az egyik: Vita Philippi Mariae vicecomitis Mediolensium ducis- tertii auctore Petro Candido Decembrio (az Ambrosiana codexe alapján) és a másik Oratio Petri Candidi Decembrii in funere Nicola Picinini etc. anno MCCCCXLIV. A Polismagna initalicum sermonem conversa, (a m o d e n a i E s t é k k ö n y v t á r á n a k kéziratából).
Az e l s ő b e n a M a r i a P h i l i p p u s V i s c o n t i j e l l e m é t , m a g á n é l e t é t úgy r a j z o l j a , hogy t e l j e s e n t a l á l a m i p a n e g y r i c u s u n k a m a helyével, hol a k ö l t ő m e g e m l é k e z i k a b e r e z e g h a l á l á r ó l . H a l l j u k előbb a k ö l t ő t :
«Sok balsorsa után emeli a fejét a ligur már S készüle újabb liarczra a gall Senának a táján.
A mikor annyi csapás láttára kétségbeesett, bús Viscontit sok bűne miatt megtorlani jöttek
A fúriák, neki hozva balált!» (1749. és köv. v.) M a j d festvén a h e r c z e g j e l l e m é t , így s z ó l :
«Mert hiszen assyri gőgje miatt külön éle a néptől.
Messzi kerülte a fényt. Vendége ha jött fejedelmi, Arczát sem látá; neje sem ismerte eléggé.»
(1840—1843. v.) H a l l g a s s u k m e g a t ö r t é n e t í r ó t !
A X L V I I . f e j e z e t b e n o l v a s s u k : «Királyi p a l o t á j á b a m é g m e g s z o k o t t és i s m e r t e m b e r s e m j u t h a t o t t be e g y e n e s e n , a m i l a n ó i v á r b a z á r k ó z o t t el. S e n k i t be n e m b o c s á t o t t a k , m i e l ő t t n e m érte- s í t e t t é k és az ó v i n t é z k e d é s e k e t m e g n e m t e t t é k . » A l á b b o l v a s s u k :
«hogy m i n é l j o b b a n e l z á r k ó z h a s s é k k ö r n y e z e t é t ő l , r e n d e l e t b e n a d t a ki, hogy senkit, a ki a p e s t i s t ő l é r i n t e t t vidékről j ö t t , n e g y - v e n n a p előtt h o z z á be n e e r e s z s z e n e k » . D e c e m b r i o m e g j e g y z i , h o g y m i n d e n ü r ü g y e t f e l h a s z n á l t a r r a , h o g y a m a g á n y t b i z t o s í t - h a s s a m a g á n a k .
*) fíerum Italicarum Scriptores. Mediolani MDCCXXXI. XX. köteté- ben 983—1034. lapjain.
(509)
,,fi HEGEDŰS ISTVÁN.
E g y i k fejezetben, m e l y n e k czíme :
« H o g y a n bánt nejeivel» — i r j a , — «bogy Maria Allobrogától egészen k ü l ö n élt, s z á m á r a kastélyt épített ós féltékenységében a n n y i r a t á v o l t a r t á m i n d e n férfi l á t á s á t ó l , bogy csupa nőcseléddel szolgáltatta ki.»
D e c e m b r i o ez é l e t r a j z a szakasztott m á s a a S u e t o n i u s Tibe- riusának. A t á r g y felfogása, b e r e n d e z é s e , m é g a fejezetek czíme is a S u e t o n i u s adoma-beszélő m o d o r á t , a m a g á n j e l l e m r a j z á b a n r e n d k í v ü l i megfigyelő t e h e t s é g é t , a m i n i a t u r e képfestésre való h a j l a n d ó s á g á t követi. Igaz, hogy elnagyolva és d u r v á b b ecsettel;
de azért e l e v e n e n .
Még a furiákat is e s z m e t á r s í t á s ú t j á n h a s z n á l h a t t a fel J a n u s P a n n o n i u s a r r a , hogy M a r i a P h i l i p p u s sok lelki szenvedését fesse.
Decembrio erős vonásokkal r a j z o l j a a herczeg b a b o n á s félelmét.
H a h i r t e l e n m e n n y d ö r g é s t hallott, h á l ó s z o b á j a szegletébe meg- h ú z ó d v a , r e m e g e t t . Egész éjjel őriztette m a g á t . Á l m a t l a n s á g gyö- törte. Ki-kinézett, ha ébren v a n n a k - e a p a l o t a ő r ö k .
E g y s z e r galambjai v á r a t l a n u l e l p u s z t u l t a k ; jósjelül v é l t e ; n e m s o k á r a el is esett Brescia. A szerdai n a p o t gyászosnak t a r t á .
H a n c vitae solitudinem instituit, m o n d j a Decembrio, ki pedig m á r a t y j a r é v é n közelről i s m e r h e t t e a herczeg m a g á n é l e t é t . Ugyanis U b e r t o Decembrio J e a n G a l e a z z ó n a k , Maria P h i l i p p u s a t y j á n a k volt a titkára.
De á l l j o n itt Decembrio o l a s z r a fordított emlékbeszédéből is egy részlet, m e l y a h e r m e n e u t i c a azon elve a l a p j á n , hogy az eset- leges, az a p r ó l é k o s találkozás az elbeszélés vagy leirás részleteiben, nagyobb s ú l y l y a l esik a m é r l e g b e , m i n t a főesemények előadásá- ban való egyezés. T e r m é s z e t e s e n , m e r t hiszen egy-egy t o p o g r a - fikus a p r ó s á g , egy-egy p á r b e s z é d részlet, egy-egy a d o m a egybe- h a n g z ó , szószerinti találkozása : a közös f o r r á s t bizonyítja.
E s z e m p o n t b ó l lássuk, m i t m o n d Decembrio a b b a n az em- lékbeszédben, melyet P i c c i n i u s felett t a r t o t t . E l ő a d v á n a velen- czeiek v a k m e r ő vállalatát, m e l y n e k t e r v e z ő j e G a t t a m e l a t a vagy mások s z e r i n t Sorbolo, m á s o k s z e r i n t Blasio de Arboribus vagy Nicolo C a r c a v i l l a vagy Caravilla volt, de a m e l y e t költőnk helyes epikus é r z é k k e l Marcellusnak t u l a j d o n í t , m i d ő n a h a j ó k a t a hava- sokon á t b o c s á t o t t á k , T u r b ó i é n á l a G a r d á r a szórói-szóra ezeket m o n d j a : «a lebocsátott h a j ó k oly iszonyú súlylyal húzták alá a
(510)
JANUS PANNONIUS STINT E P I K U S . 17
k ö t e l é k e t , h o g y az öreg o l a j f á k , m e l y e k r e ezek k ö t v e v o l t a k , d a r a - b o k r a t ö r t e k össze, m i k o r a z o k a t k e z d t é k eregetni.» ( 1 0 7 6 — 1 0 7 7 . )
J a n u s P a n n o n i u s így í r j a le e b á m u l a t o s j e l e n e t e t : Ámde a mélybe bocsátni a tóra le még nehezebb volt,
Bár tartotta bizony nem is egy kötolék a gerinezét, Hogy ne zuhanjon alá a hajó s romlást ne okozzon, Mégis elszabadult tartó köteléke szakadtán.
Tartja hiában ezer kéz, zúgva zuhan le a mélybe, S oly iszonyú zajjal zúdítja vizét föl a tónak, Mintha a nap eleresztve a gyeplőt fényszekerével Mélybe zuhanna alá le az égboltnak tetejéről.
(905. és köv. v.) i)e M i n e r v a m e g m e n t i a h a j ó t és
«hogy a többi ne jutna hasonló Sorsra, miként óvják azokat, most megtanítottam.
Ottan egy oly nagy olajfaberek vala ép a közelben, Mint a minőt a fehérlő Hymettus láthat örökké, Es a minőt táplál a Taburnus örök veröfényen, Most idegen formát öltvén, nekik azt mutatám meg, Mint kössék körül itt vastag kötelékkel a fákat, És hogy dörzsöltetve, erősen lángra ne kapjon
Itt a fatörzs, intém, öntözzék folyton örökké.
Most is megmaradóit nyoma még az erős köteléknek.
7,átni a fák törzsén a sebet, nem tűnt el egészen.»
(927. és köv. v.) E m e g l e p ő t a l á l k o z á s b i z o n y í t j a , h o g y D e c e i n b r i o m ű v e i b ő l m e r í t e t t J a n u s P a n n o n i u s . De m e r í t e t t Poggio florenczi t ö r t é n e - téből is, kivel b e n s ő b b v i s z o n y b a l é p h e t e t t , m e r t h i s z e n Poggio H u n y a d i J á n o s s a l is ö s s z e k ö t t e t é s b e l é p . K i h í v h a t t a föl a figyel- m é t a n a g y m a g y a r h ő s r e m á s , m i n t J a n u s u n k . Poggio H u n y a d i J á n o s h o z K ó m á b ó l 1448 á p r . 4-ről kelt l e v e l é b e n említi, h o g y hír- ből s o k a t h a l l o t t hősi e r é n y e i r ő l . . . H i v a t k o z i k u g y a n Miklós k r a k k ó i d e c a n u s r a , * ) d e a k o r á n érő 14 éves i f j ú b e t ö l t h e t t e H u - n y a d i d i c s ő s é g é n e k lelkes dicséretével G u a r i n u s i s k o l á j á t és a f e r r a r a i k ö r ö k e t . Poggio l i v i u s i bőséggel á r a d o z ó t ö r t é n e t é n e k V I I . k ö n y v é b e n beszéli el ez e s e m é n y t , m e l y r ő l azt m o n d j a : «lies p r o f e c t o a r d u a et d i g n a qua> l i t t e r a r u m m o n u m e n t i s m a n d e t u r . » R é s z l e t e s e n s z ó l v á n a v á l l a l a t r ó l , a h a j ó k l e b o c s á t á s á t í g y f e s t i :
*) L. Ábel: Adalékok. Budapest 1880, 180. 1.
M . T . A K . K U T . A N Y E L V - KS 8 Z K F T . K Ö R K B Ö L . 1 8 9 7 . X V I . K . 1 0 . S Z .
,,fi
HEGEDŰS ISTVÁN.
«necesse e n i m e r a t d e m i t t i c r a s s i o r i b u s r e s t i b u s p a u l a t i m n a v e s n e s n o p o n d e r e p r s e c i p i t a r e n t u r . » É s e l r a g a d t a t á s s a l e m e l i ki, h o g y m é g az ó k o r h ő s e i is b á m u l t á k v o l n a e c s o d a l á t v á n y t .
E r é s z l e t e k m e g g y ő z ő b i z o n y s á g u l s z o l g á l n a k a r r a , h o g y J a n u s P a n n o n i u s D e c e m b r i ó t ós P o g g i ó t f o r r á s o k u l h a s z n á l t a vagy az ő r é v ü k ö n f o r m á t öltött h a g y o m á n y o k a t l e l k i i s m e r e t e s buzgó- sággal és az i t j u k é p z e l e m e l e v e n h e v é v e l f o g t a és dolgozta föl.
V i s s z a t é r v e a z o n a l a p e s z m é h e z , m e l y r e J a n u s P a n n o n i u s e p i k a i f ö l f o g á s á t v i s s z a v i t t ü k : m e g é r t j ü k , m i é r t v á l a s z t á k ö l t ő n k t e r j e - d e l m e s e p o s á n a k h ő s é ü l a p a t r i c i u s n e m e s t , a v e l e n c z e i j e l l e m e kiváló k é p v i s e l ő j é t , m o n d h a t n i f a j k é p e t . D e ezzel j e l l e m z ő bizonyí- tékot is s z o l g á l t a t t u n k k ö l t ő n k e p i k u s t e h e t s é g e m e l l e t t is. V a l ó d i e p i k u s f e l f o g á s r a vall, m e l y r e n é z v e J a n u s P a n n o n i u s a m a g y a r - o r s z á g i l a t i n e p i k á b a n m e g k ö z e l í t h e t l e n m a g a s s á g b a n áll, h o g y n e m r a g a s z k o d i k a t ö r t é n e t i e s e m é n y e k f e l d o l g o z á s á b a n a t ö r t é - n e l m i h ű s é g h e z , a k r ó n i k á i p o n t o s s á g h o z . H o l v a n n a k tőle a X V I . s z á z a d összes k ö l t ő i , kik közt m é g az egy Scliesieus is, k i n e k p e d i g szép e p i k u s n y e l v e v a n , a t ö r t é n e l m i h i t e l e s s é g r e veti a figyelmet, m i n t ezt lesz a l k a l m a m k i m u t a t n i , m i d ő n T i n ó d i v a l p á r h u z a m b a á l l í t o m , m i r e m á r E d e r czélzott L o s o n c z i I s t v á n h ő s i h a l á l á r ó l szóló é n e k r e n é z v e . A m o h á c s i vész a t ö r t é n e l m i é r z é k e t f e l é b r e s z t é . A n e m z e t m a g á r a f o r d í t á figyelmét: m a g á b a v o n u l t vissza. É r d e k e s v o l t m i n d e n a p r ó cselekedet, m e l y e t v a l a k i a h a z á é r t t e t t . A p r ó r é s z l e t e s s é g g e l b e s z é l t é k el
«Szállt az ének szájról-szájra . . . »
D e az olasz r e n a i s s a n c e h o z z á n k á t ü l t e t e t t g y ö n y ö r ű p l á n - t á j a , e rövid é l e t ű , r a g y o g ó a r a n y g y ü m ö l c s ö k e t t e r m ő fa . . . a n e m z e t i m e g h a s o n l á s k o r á b a n e l s e n y v e d t . W i t t e n b e r g a h u m a - n i s m u s a ós az olasz f ö l d r ő l h o z o t t r e n a i s s a n c e k ö z t az a k ü l ö n b - ség, a m i az olasz és a n é m e t é g h a j l a t k ö z ö t t .
D e m é g a r e n a i s s a n c e e r a g y o g ó k o r á b a n is, m e l y b e n y ú l t az Ulászló és I I . L a j o s i d e j é b e is, J a n u s P a n n o n i u s e p i k u s f e l f o g á s a n e m t a l á l t k ö v e t ő r e . B i z o n y í t h a t o m ezt SriEEOECHSL-nek : T a u r i - n u s n a k n e m c s e k é l y é r t é k ű k ö l t e m é n y é v e l , m e l y e t a p a r a s z t l á z a d á s r ó l í r t .
T a u r i n u s Stawomachiá-jának e l ő s z a v a 1 5 1 9 j a n u á r j á b a n kelt G y u l a f e h é r v á r o t t . Költői á l l á s p o n t j á t j e l l e m z ő s z a v a k k a l j e l z i .
1512)
•TANÚS PANNONIUS MINT E P I K U S . 25
E l ő a d v á n , h o g y élt ő k ö l t e m é n y é b e n s z ó n o k i é k í t m é n y e k k e l i s :
« c o n t r a c t u s e q u i d e m a t q u e Poetse s o l e n t : h o c ideo, n e h i s t ó r i a ; Veritas (quae potissimum Integra asservanda est) affectatis cin- c i n n o r u m c o o p t a t i o n i b u s m i n u a t u r . » * ) F e l s o r o l v á n az í r ó k a t , kiket olvasott és a k i k n e k a p l a g i u m á v a l v á d o l t á k , így n y i l a t k o - z i k : «Ego i n g e n u e f a t e o r L u c a n u m belli P h a r s a l i c i c a n t o r e m i n hoc i n t r i t o calle m i h i d u c e m a u t e s i q u a n u m fuisse.» É s s a j á t s á g o s , hog.y a h a s z n á l t költők s o r á b a n m e g e m l í t i P o n t a n u s t is és h a l l g a t J a n u s P a n n o n i u s r ó l .
K ö l t ő n k e t az i d e g e n t á r g y v á l a s z t á s á r a a költői s z a b a d s á g k o r l á t l a n l i a s z n á l h a t á s a is i n d í t h a t á . D e e r r e i n d í t á az i f j ú k ö l t ő h á l á j a p á r t f o g ó j a i r á n t , ki á l t a l V e l e n c z e k ö r e i b e n i s m e r t lett neve, kit G u a r i n u s a u t á n első s o r b a n t e k i n t j ó t e v ő j é n e k . E g y p á r v o n á s s a l r a j z o l n u n k kell a költő és a k ö l t e m é n y h ő s e közti v i s z o n y t .
N é z z ü k végig a z o k a t a n y i l a t k o z a t o k a t , melyeket k ö l t ő n k J a c o b u s A n t o n i u s M a r c e l l u s r ó l tesz, h o g y m i n t e g y k e l e t k e z é s é t a d j u k a n n a k a m é l y t i s z t e l e t n e k és k ö l t ő i r a j o n g á s n a k , m e l y ily n a g y s z a b á s ú k ö l t e m é n y í r á s á r a i h l e t é . H o g y idegen t á r g y a t v á l a s z t o t t , a n n a k egyik i n d í t ó o k á u l a r e n a i s s a n c e - k ö l t ő o l a s z f ö l d i é l m é n y e i b e n : a r ó m a i h a g y o m á n y o k i r á n t i á h í t a t á b a n , m e l y e k a M a r c e l l u s - c s a l á d h a g y o m á n y a i b a n és h ő s ü n k b e n a p a n e g y r i c u s n a g y í t á s s z e m ü v e g é n k e r e s z t ü l m e g s z e m é l y e s í t v e vélt látni, m u t a t - t u k k i ; a m á s i k a J a n u s P a n n o n i u s a l a p j á b a n , h á l á s t e r m é s z e t é - b e n t a l á l h a t ó . Ugy hogy ép e h á l á s , ez o d a a d ó t e r m é s z e t k é p e z i élete t r a g i k u m á t is. H i s z e n n a g y b á t y j á n a k , az esztergomi é r s e k - n e k k ö s z ö n h e t e t t m i n d e n t . M i k o r Vitéz J á n o s a Mátyás e l l e n s z ő t t f o n d o r l a t o k b a s o d o r t a t o t t , m a g á v a l r a g a d t a a m i költőnket is.
A r e n a i s s a n c e - k ö l t ő a m a g a h á l á j á t az akkor d i v a t b a j ö t t m ű f a j : a p a n e g y r i c u s e p o s a l a k j á b a n f e j e z t e ki. A m i e m ű f a j t illeti, e r r ő l volt a l k a l m a m m e g e m l é k e z n i a m i k ö l t ő n k n e k G u a r i - n u s r a z e n g e t t n a g y s z a b á s ú p a n e g y r i c u s á r ó l írott t a n u l m á n y o m - b a n . Ez a l k a l o m m a l csak egy oly j e l l e m z ő k ö r ü l m é n y t h o z o k föl, m e l y e t a r e n a i s s a n c e - k o r i r o d a l m á n a k b ú v á r a i n e m e m e l t e k ki k e l l ő e n . A f e r r a r a i iskola k ö r é b e n ez i d ő t á j t f ő k é n t a z o k a t a z író- k a t t á r g y a l t á k , m e l y e k az ú j s á g i n g e r é v e l h a t o t t a k . Ezzel h a t o t t a k
*) Ed. Engel, f. i. m. 117. 1.
(513) a *
,,fi
HEGEDŰS ISTVÁN.
pedig azok, k i k n e k iratait a kolostori k ö n y v t á r a k poros zugaiból n a p f é n y r e h o z t á k . Ilyenek voltak a többek közt Quintilianus és a P b n i u s o k . É p ez időben k e r ü l t f o r g a l o m b a a panegyricusok kötete, é l é n az i f j a b b P l i n i u s m i n t a s z e r ű panegyricusával, m e l y e t T r a j a n dicsőítésére írt a b á l á s köszönet k i f e j e z é s e végett, liogy őt consuli m é l t ó s á g r a emelte. A tizenkét p a n e g y r i c u s egy k é z i r a t b a n volt t a l á l h a t ó M a i n z b a n . Ez volt az a r c h e t y p u s . Az első m á s o l á s ép ez i d ő b e n t ö r t é n t . I n n é t k e r ü l t az A u r i s p a példánya, k i n e k u t j á n e G u a r i n u s iskolája m o h ó szenvedélylyel esett neki a dics- beszédek olvasásához.
É r d e k e s B a e b r e n s E m i l p r a e f a t i ó j á b a n , m e l y e t a XII Pane- gyrici Latini Lipsiae MDCCCLXX1V. elé bocsát, a XIII lapon szemlélhető l e s z á r m a z t a t á s a az A u r i s p a k é z i r a t á n a k . Hogy G u a r i - nus az i í j a b b P l i n i u s műveivel tüzetesen foglalkozott, a r r a nézve meggyőző b i z o n y í t é k o t t a l á l u n k R. S a b b a d i n i : Codici Latini pos- seduti, scoperti illustrati da Guarivo Veronese cz. művében, mely G u a r i n u s levelezése a l a p j á n s o r b a n m u t a t j a ki a G u a r i n u s értékes k é z i r a t g y i i j t e m é n y é n e k t a r t a l m á t . E m u n k a (>(>. l a p j á n közöl egy levelet a h i r e s Vállától, m e l y e t valószínűen 1444-ben írt Nápoly- ból. E l e v é l b e n kéri G u a r i n u s t , hogy ha l á t t a volna P l i n i u s n a k p a n e g y r i c u s á t , értesítse. Earn si penes te h a b e s , ad me mittes.
A P l i n i u s leveleinek G u a r i n u s - f é l e k é z i r a t a e romlott szövegű kéziratok közé tartozik. Keil elítélően nyilatkozik erről 1873-iki k i a d á s b a n . (Pliui Coel. S e c u n d i Epistularum libri novem etc. Lip- siae 1872, III—IV. 1.)
A P l i n i u s beszéde a szóbőség, a csillogó ellentétek, a finom f o r d u l a t o k , a T r a j a n t megelőző iszonyú k o r s z a k elitélésének az u r a l k o d ó T r a j a n iránti hizelgés a l a k j á b a n finoman elleplezése, a régi r ó m a i s z a b a d s á g p i r k a d á s á n a k üdvözlése, de az egyeduralom s z e n t e s í t e t t f o r m á j á b a n , a nagyítások m e s t e r i igazolása, b o g y a szolgai hízelgés látszata se b á n t s a a r ó m a i lelket, a politikai t a p i n t a t , m e l y l y e l a r ó m a i k ö z t á r s a s á g e m l é k e i t föleleveníti és m a g a s z t a l j a a nélkül, bogy a cjesarismus politikai rendszerét m e g - b o n t á s s a l f e n y e g e t n é , a m i n d i g n u m e r o s u s í r á s m ó d , mely Boileau elmés m o n d á s a s z e r i n t :
Q u e j u s q u ' ä «Je vous hais» tout s'y dit e n d r e m e n t ; a, töké- letes r é s z l e t e k , de az elhibázott egész, a m o n d a t o k összecsengése, de a v a l ó d i érzés és benső igazság h i á n y a , a keresettség, m e l y a
