K Ö N Y V E S P O L C
S Z O C I A L I S T A H A G Y O M Á N Y A I N K N Y O M Á B A N
Kommunista röplapok, bibliográfiája 1919—1944. 2.
k ö t . ö s s z e á l l . G á b o r I m r é n é ( P á r t t ö r t é n e t i I n t é z e t 1965);
A. csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtó iro- dalmi bibliográfiája (1929—
1938). ö s s z e á l l , és b e v . Bot- k a F e r e n c ( A k a d é m i a i Ki- a d ó 1966.)
K é t ú j bibliográfia ébreszti reményün- ket, hogy lassacskán talán eltűnnek könyvészetünk fehér foltjai. A l i g járt ösvényen vezetnek, s a kutatót termé- keny, d e m i n d e d d i g 'kiderítetlen terület- re, az ellenforradalmi korszakba -kalau- zolják. A röplap nem 'az örökkévalóság- nak készül, aktualitása, kis terjedelme elkallódásra készteti, s 'különösen, h a megőrzése áldozatosságot követel. Elis- merés illeti tehát a Párttörténeti Intézet munkatársait, a k i k gondos szakszerűség- gel egybegyűjtötték az 1300 eddig feltá- ratlan dokumentumot. A k i a d v á n y sajtó-, művészet- és irodalomtörténeti m e g his- tóriai tanulságairól t a n u l m á n y o k a t le- hetne írni, az a forró'ság azonban, mely az illegális és félillegális 'mozgalmakban küzdő baloldali erőket a fehérterror kor- szakában fűtötte, futó átlapozás közben is megcsap 'bennünket. A fiatalkorúak m u n k a k ö r ü l m é n y e i , a „ B E S Z K Á R T ki- zsákmányoltjainak" követelései, válasz- tások, kUakoltatás, m á j u s elsejei tünte- tés Szegeden, k í n a i — j a p á n háború, „pe- yeri árulások", a z asztalosok sztrájkja,
„Magyarok! űzzük ki a bukott náci- k a t . . . " : ez a felszabadulás előtti kom- munista élet és a m ű tartalma.
Botka Ferenc m u n k á j á n a k is az a szembetűnő értéke, hogy olyan anyagot hoz felszínre, m e l y eddig elkerülte fi- gyelmünket. M i t m o n d j u n k többet, m i n t hogy Ady neve alatt pl. 200 olyan tételt találunk, melyet Gulyás Pál Ady-bitbli- ográfiája n e m ismer? Korai szocialista irodalmunk tekintélyes, része határain- kon kívülre — egy időben főleg Cseh- szlovákiába — szorult, s K o m j á t Aladár, G á b o r Andor, F á b r y Zoltán, Karikás Fri- gyes, Hidas A n t a l , Sarló Sándor, Zalka Máté, Révai József, Madarász E m i l töb- bé-kevésbé elfelejtett írásait számtalan helyre töredékesen, szétkallódott hírla- pokból kell összebúvárkodnunk. Most egybegyűjtve k a p j u k mindazt, a m i n e k létezéséről csak sejtéseink voltak. Öröm- mel találkozunk a szegediekkel (Tömör-
kény, Móra, J u h á s z mellett Erdei Ferenc, Ortutay G y u l a stb.), k i k n e k neve rész- ben a Szegedi Fiatalok és a Sarló kap- csolata révén került ide. A töretlen ú t roppant nehézségeket állít a szerző elé, teljességet -nem követelhetünk; mégis szóvá kell tennünk, hogy kái* volt a fel- dolgozásból 'kihagyni n é h á n y érdekes or- gánumot. Főleg a Sarló lapja, a Vetés (1928—1929) meg az emigránsok B a r t a Lajos közreműködésével szerkesztett fo- lyóirata, a pozsonyi Tűz (1921—1923) hi- ányát érezzük indokolatlannak.
K U L C S Á R P É T E R
K Ö N Y V E K A K Ö N Y V E K R Ő L A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR TÖRTÉNELMI ES TERMÉSZETTUDOMÁNYOS
BIBLIOGRÁFIAI KIADVÁNYAI Az előző számban közölt irodalmi tár- gyú bibliográfiák u t á n a történelmi ér- deklődésű olvasók figyelmét szeretnénk felhívni A világtörténelem regényekben c. sorozatra, amelynek I. kötete az Ókor (Flórián László, Ecsedy Andorné, 1965), I I . a Középkor (Ecsedy A n d o r n é és Gá- liczky Éva, 1959) válogatást ad a ma- gyar- és világirodalom remekeiből. A.
m ű v e k országonkénti tagolása megkönnyí- ti a tájékozódást, a m ű v e k r ő l adott is- mertetések pedig u t a l n a k a m ű v e k be- állítottságára, hitelt érdemlő voltára, a könyvek irodalmi értékére. A középkor regényekben való bemutatásának kiegé- szítése A középkor világa c í m ű tájékoz- tató (Ecsedy A n d o r n é és Gáliczky Éva, 1965). A k ö n y v az utóbbi években kiadott történelmi összefoglalásokról és középko- ri szerzők fordításaiban megjelent mű- vekről, krónikákról, széphistóriákról tá- jékoztat és a felfedezésekről szóló né- h á n y m ű ismertetésével z á r j a le az anyagot. A szép kiadványt korabeli m e t - szetekről készült illusztrációk egészítik ki. A függelék utal az irodalomtörténeti feldolgozásokra, a korszakkal foglalko- zó képzőművészeti kiadványokra és köz- li A középkor regényekben c. kötet ki- egészítéseként az 1959 óta kiadott regé- nyek jegyzékét.
A magyar történet forrásairól és a történelmi feldolgozásokról ad összefog- lalást Tóbiás Á r o n (Száz könyv a magyar- történelemről, 1965). A szép szemelvé- nyekkel fűszerezett ismertetések felkel- tik az olvasó érdeklődését, de a szakta- n á r o k igényeire gondolva, lehetett volna terjedelmesebb is a bibliográfia.
Szólni kell m é g a legújabbkori történet- re vonatkozó bibliográfiákról. Részletes.
497."
feldolgozás a fasizmus kialakulásával és u r a l m i rendszerével foglalkozó történelmi és szépirodalmi m ű v e k jegyzéke, a Le- gyetek. éberek (Szalai György, 1961) c.
gyűjtemény. A m a g y a r m u n k á s m o z g a l o m történetével foglalkozó m ű v e k b ő l a d vá- logatást az M S Z M P V I I I . kongresszusá- n a k tiszteletére kiadott a j á n l ó bibliográ- fia: Hősi harcok emlékei címmel (Mitru Ibolya, 1962). A z Ifjúságunk példaképei (R. Gilicz M á r t a , 1965) pedig a munkás- mozgalom nagy harcosairól a d rövid élet- rajzi ismertetést. A gyarmati rendszer összeomlásával foglalkozó irodalmat — eseménynaptárral kiegészítve — M i t r u Ibolya gyűjtötte össze A szabadság út- ján c í m m e l (1962).
A természettudományok iránt érdek- l ő d ő olvasók szamára n y ú j t a n a k segítsé- get Gsomor Tibor összeállításai: A tu- domány és természet meghódítása (1965) és a A természet világában (1965) c í m ű gyűjtemények.
A hosszú felsorolással a z érdeklődők figyelmét szeretnénk felhívni ezekre a hasznos könyvekre. J ó volna, h a a speci- ális érdeklődés nagyobb figyelembevéte- lével szerkesztenék és terjesztenék e ki- adványokat, melyek k ö z ü l a Szegedi Egyetemi K ö n y v t á r á l l o m á n y á b a n pl.
csak elvétve található egy-kettő.
V A R G A I L O N A
M A G Y A R L Á S Z L Ó : M Ó R A F E R E N C É L E T E A szerzőt személyes barátság, sok ked- ves e m l é k fűzi M ó r á h o z ; n e m először ír róla a kortársnak — egykori munkatárs- n a k — megbocsátható elfogultsággal, ezért n e m csodálkozhatunk, ha könyvének a k á r az ifjúság számára is legérdekesebb részletei a személyes élményekhez kap- csolódnak, s a rendkívül sokirányú al- kotói p á l y a utolsó korszakának bemuta- tásában találhatók. A M ó r a család kis- kunfélegyházi életének, az író ifjúkorá- n a k eseményeiben sajnos n e m csupán hiányokkal, hanem tárgyi tévedésekkel is találkozunk, a m i t a regényes szerkezet ürügyén sem szabad elhallgatnunk. M ó r a gyermekkori ismerőseinek szóbeli köz- lései, Kiss Lajosnak a M ó r a családról írt emlékezése és n e m utolsósorban Mó- r a írásai a l a p j á n is aligha lehet elképzel- ni, hogy István b á t y j á v a l csak későn melegedett volna össze, azt m é g kevésbé, hogy „Sokáig azt hitte, hogy egyetlen gyerek". Gyermekkorának nem a n n y i r a felejthetetlenül „sötét", m i n t i n k á b b a nehezebb n a p o k b a n is derűs emlékeit í r j a meg önéletrajzi t á r g y ú novelláiban:
a legfájóbb emlékek is megszépülnek a
mórai emlékezés gyakran idilli hangvé- telében. A félegyházi évek hiányos fel- dolgozását — az i f j ú s á g s z á m á r a írt élet- rajzban — azért is f á j l a l j u k , mert az em- berré-íróvá érlelődés évei, a család, az iskolák (legkedvesebb t a n á r a i ) hatása
mind-mind jelentősek lehetnek. M ó r a m á r K i s k u n f é l e g y h á z á n megismerkedett az újságírással, megízlelte a z első siker élményét, s részben ezért is m o n d h a t o t t könnyű szívvel búcsút a t a n á r i pályá- nak, a m i r ő l pedig k o r á b b a n úgy véleke-
dett, hogy olyan hivatás, a m e l y b e n a test megtörik, de a lélek meg nem törhe- tik. Egyébként a m i t M a g y a r L á s z l ó az ú n .
„pesti bizonyítványgyár"-ral kapcsolat- ban ír, azok a gondolatok több-kevesebb módosítással a felsőlövői ev. tanintéze- tekben — g i m n á z i u m b a n , tanítóképzőben
— töltött segédtanári működésére érvé- nyesek. N e m is kellene ezek u t á n Kelé- nyi Ferenc soproni k u t a t ó érdekes ada- taira, csupán M ó r a írásaira h i v a t k o z n u n k azért, hogy a n e m éppen hízelgő jelzők- kel minősített felsőlövői „lógós", „szemlé- lődő" korszak ( m i n t Kelényi b i z o n y í t j a , n e m egy-két év, mindössze 2 h ó n a p ) egy regényes életrajz keretében is megteljen valóságos t a r t a l o m m a l .
Végső t a n u l s á g természetesen n e m a z ilyen böngésző részletek értékeléséből származik. M ó r a életének, emberi maga- tartásának és főleg m ű v e i n e k értékelése nagyon sok szempontú megközelítést kí- ván, s egyszer él kellene m á r j u t n i az élet és az életmű egységének á r n y a l t a b b vizsgálatához is. Magyar L á s z l ó m i n d v é - gig szeretettel és rokonszenves igyeke- zettel k a l a u z o l j a az olvasót egy gazdag embéri élet állomásain, ú j a d a t o k k a l gya- rapítja ismereteinket, több r e n d k í v ü l ér- tékes — eddig hozzáférhetetlen, publiká- latlan fényképet, d o k u m e n t u m o t közöl, s ha n e m is hasznosítja eléggé a meglevő t u d o m á n y o s igényű szakirodalmat, a kor-
társi emlékezéseket, mégis szerencsés mó- don egészíti k i ez utóbbi m ű f a j b a n szü- letett vallomásokat. (Móra Ferenc Könyv- kiadó 1966).
F A Z E K A S I S T V Á N K I S S D É N E S : A R C O M A F Ö L D F r a p p á n s a n vetíthetnénk k i Kiss Dé- nes lírai ú t j á t eddigi k é t kötete c í m a d ó verseinek összehasonlításával. „Most m á r ketten megyünk t o v á b b a hegynek, / m o n d d elérjük-e a n a p o t ? " — írta Por- ba rajzolt szobafalak c. versében, s négy évvel később megjelent kötetében ezt ol- v a s h a t j u k : „Arcom a föld, m e l y vissza- fogad./ tiszta méhébe m e g se r e z d ü l ! "
Lecsillapult az a n a r c h i k u s „nagy s z a v a k "
k o r a — de m i l y e n i r á n y b a m o z d u l t a köl- tő? A versek tematikai és h a n g u l a t i ösz- szeválogatása v a l a m i beszűkülést jelent 498'
