BARTÓK BÉLA A KECSKEMÉTIEK EMLÉKEZETÉBEN
Bartók Béla először 1913. február 1-én szerepelt Kecskeméten; fellépett a Kecs- keméti D a l á r d a — most Bartók Béla-kórusa — hangversenyén. „Kuruc-estély" címen rendezte a dalárda ezt a nevezetes hangversenyt. A m ű s o r b a n B a r t ó k o n k í v ü l Mos- h a m m e r R o m á n , az operaház hárfaművésze és Basilides M á r i a , a Népopera ének- művésznője is szerepelt. Bartók a műsor első felében' a Gyermekeknek sorozatból játszott és Román táncát m u t a t t a be. Szünet u t á n i számai között szerepelt a Med- vetánc, Este a székelyeknél, a két burleszk, a Tíz bagatell és az Allegro barbaro.
Az egykorú h í r l a p referense megemlíti, hogy a közönség részéről m u t a t k o z ó lelkes megértésnek a l a p j a i t Kacsóh Pongrác előadásai r a k t á k le. Kacsóh kecskeméti mű- ködése alatt előadássorozatban ismertette az ú j zeneköltészetet és a n n a k keretében Bartók zeneköltői művészetét.
A háború után is többször jár Kecskeméten. A z itteni zeneiskola igazgatója, M. Bodon P á l (1884i—1953), a Bartók—Kodály népdalgyűjtés egyik m u n k a t á r s a volt.
Bartók, m i n t más vendégszereplő művészek is, az ő h á z á n á l szállt meg itteni hang- versenyei alkalmával. Jellemző Bartók lelkiismeretességére az az anekdota, a m i t Bodon e sorok í r ó j á n a k mondott el egy a l k a l o m m a l h á r o m híres zongoravirtuóz fölkészüléséről. Eszerint:
— H a Bartók vidékre megy vendégszerepelni, a hangverseny előtt bezárkózik és gondosan áttanulmányozza műsorát. Azután a hangversenyre beállított zongo- rán végigpróbálja darabjait.
— D o h n á n y i megnézi a hangversenytermet. N é h á n y f u t a m o t játszik a zongorán és többet nem törődik produkciójával a hangverseny kezdetéig.
— Stefániái I m r e megkérdi a helyi rendezőségtől, hogy rendben van-e min- den? H a igen, indítványozza, hogy a hangversenyig üssék agyon az időt borkós- tolással.
Bartók első kecskeméti fellépését tizennégy év m ú l v a , 1927-ben követi a má- sodik. A z akkor m á r világhírrel övezett mestert nagy ünneplésben részesítik a kecskemétiek. Az egykorú referáda szerint „A bársony függöny egyik sarka félre- libben és alig venni észre, annyira fennséges szerénységgel jelenik m e g a p ó d i u m o n az ősz mester vékony, frakkos alakja. A fehér h a j k o r o n a alatt fiatalos arc s a fia- tal arcból még fiatalabb szemek tüze sugárzik. Teremtő zseni szuggesztív nézése ez a sugárzás. Meleg bizalmat ébreszt úgy, hogy a terem egy pillanat alatt megtelik szimpátiával."
Bartók m i n t zongoraművész Mozartot, Scarlattit, Debussyt tolmácsol, és csak a hangverseny végén ad ízelítőt saját kompozícióiból; a Medvetánc, Este a széke- lyeknél és a Régi táncdalok kerül a kecskeméti régi és ú j a b b zenehallgatók elé.
A l i g két évvel később, 1929. április elején Kecskemét közönsége m e g i n t k í v á n t a hallani. Praeklasszikus szerzőkön k í v ü l Beethoven, Liszt, a saját m ű v e k b ő l , az Allegro barbaro volt műsoron. Az egykori beszámoló. í r ó j á t az ragadta meg, hogy mennyire el t u d j a feledtetni Bartók játéka a zongora gépi mivoltát. „Bartók B é l a fölényes egyszerűséggel oldja meg a legbrevúrosabb technikai feladatokat, a tech- n i k á n t ú l a szíve eleven érzéseit igyekszik tolmácsolni. Ez teszi utolérhetetlen köz- vetlenné játékát, s ez szíveket megnyerő sikereinek titka."
A következő években nagyot l e n d ü l előre Kecskemét zenei élete. A városi ze- neiskola k i t ű n ő tanári kara tartja kezében az irányítást. M. Bodon P á l igazgató szimfonikus zenekart és vonósnégyest szervez, Vásárhelyi Zoltán ,— K o d á l y tanít- ványa ,— az intézet növendékeiből k i t ű n ő vegyeskart állít össze. A nagy m ú l t ú Városi Dalárda vezetését is átveszi. A „hírős város"-ban kerül sor Kodály- és Bar- tók-kórusművek ősbemutatójára. A fővárosi lapok úgy írnak ezekről a bemuta- tókról, hogy a kórusművészetet a fővárostól egy vidéki város hódította el, nem vidéki szinten.
1936. m á j u s elején Bartók Béla és Zathureczky Ede Kecskeméten p r ó b á t tarta- nak az Ú j k o l l é g i u m dísztermében a dalárdával közösen rendezendő hangverse- nyükből. A dalárda Kodály Molnár Annó-ját m u t a t j a be, ezenkívül m á s K o d á l y , Bartók, D o w l a n d , O r í a n d o di Lasso, Binchois, B u x t e h u d , Vásárhelyi vokális-instru- mentális műveket interpretálnak Magyarországon először. Kecskeméten v a n a sajtó- bemutató. M á s n a p a Zeneművészeti Főiskola nagytermében az első budapesti előadás.
Bartók eddigi kecskeméti fellépései társas keretben történtek, de utolsóként nyilvántartott megjelenése a barack metropolisában m á r m i n d e n m á s t k i z á r v a ki- fejezetten Bartók-ünnepség volt. Vásárhelyi Z o l t á n 1937. április 18-án „ É n e k l ő A l f ö l d " címmel Bartók-kórusok bemutatására h í v t a meg a kecskeméti és a szom- széd városok énekkarait. Tíz énekkar huszonegy Bartók-kórusművet m u t a t o t t be.
•700
A vidéktől nem várt, szokatlan zenei megmozdulás a fővárosi zenei és irodalmi élet több kitűnőségét késztette arra, hogy az akkor már világhírű zeneköltőt lekí- sérjék Kecskemétre. A hangverseny sikerült. Az előadáson részt vételre jelentkezett énekkarok a szerző megelégedésére adták elő a komoly művészi felkészültséget megkívánó kórusműveket, köztük Bartók legszebb népdalfeldolgozásait. A siker- nek országos visszhangja támadt. A fővárosi napilapok és folyóiratok részletesen foglalkoztak a kecskeméti hangversennyel.
A rendezésben oroszlánrészt vállalt kecskeméti dalárdáról és neves vendégei- ről a színháznak a díszletraktárral szemben levő hátsó oldalánál csoportképet is készítettek ez alkalommal. (Lásd a lap alján.) Középen ül Bartók Béla. Az első sorban Sergio Failoni, Dobrowen Isszaj neves karmesterek, Tóth Aladár, Lányi Viktor, Jemnitz Sándor zenekritikusok, Sárközy György költő ismerhetők föl. Kö- rülöttük a dalárdának sok, még ma is élő tagja áll.
Bartók emléke ma is él Kecskeméten. Él'nek még, akik hallották varázslatos zongorajátékát, akik kézírásos sokszorosításból énekeltek kórusműveinek itteni be- mutatóin. Kodály szülővárosának népe a másik zeneóriás emléke előtt is hódolat- tal hajtja meg a tisztelet zászlaját. 1949 óta a volt Városi Dalárda, amely először hívta előadói pódiumára a nagy művészt, a Bartók Béla-kórus nevét viseli, és e névvel aratta a felszabadulás után sok-sok sikerét. A volt Kaszinó falán márvány- tábla hirdeti, hogy Bartók műveivel itt tört a vidéki fülekbe először a magyar nép ősi dalaiból sarjadzott ű j magyar muzsika. A Kaszinó — most Városi Művelődési Ház — dísztermén kívül áll az Üjkollégium nagyterme is, amelynek falai szintén visszhangozták a viharzását annak a lelkesedésnek, amelyet Bartók szárnyaló zene- játéka a hallgatók szívéből elővarázsolt. Az állami zeneiskolában megvan még a zongora, amelyet itteni hangversenyein ujjai érintettek. És a fülekbe csengenek bátor szavai, amelyekkel a fasizmus szörnyűségeivel szemben még a passzív együtt- maradást is megtagadta, és elvei feladása helyett inkább a holtig tartó önkéntes száműzetést választotta.
JOÖS FERENC
A Nagykőrösi és Dunamelléki Ref. Tanítóképző ifjúsági énekkara a Bartók-kórusok kecskeméti ősbemutatóján, 1938. április 18-án. A középen ülő Bartók mellett balra:
Sergio Failoni, jobbra: Issay Dobrowen, Tóth Aladár, Jemnitz Sándor. Baloldalt áll:
Sárközi György, Lányi Viktor. Jobb oldalon: Vásárhelyi Pál
• 7 0 1
