Az informetria és fontossága megtekintése

TM1"34.évi. 1987. I I . sz.

Naisbitt k ö n y v é n e k mottója: " A jövőt úgy láthat­

j u k előre a legtisztábban, ha m e g é r t e t t ü k a jelent."

E l e m z é s e i n e k megalapozásához ennek megfelelően választotta a tartalomelemzés nálunk ritkán használt módszerét. A könyv forrásanyagát több mint két­

millió helyi jelentőségű újságcikk, híradás, könyv­

részlet teszi k i . A gyűjtő- és megfigyelő m u n k á r a a szerző 12 évet fordítóit.

Forrásai szintetizálásának e r e d m é n y e k é n t Nais­

bitt tíz nagy fejlődési trendet határoz meg. Ezek leg­

többje sajátos " p á r o k a t " , sőt ennél n é p e s e b b

"alakzatokat" képez, nem egymás egyszerű kiegé­

szítéseként, hanem ugyanannak a folyamatnak m á s ­ más oldalaként. Naisbitt "fejlődési nyilai" k o n k r é ­ tan a következő " h o n n a n - m e r r é k e t " jelzik;

• ipari társadalom — információs társadalom;

• a technikai kényszer állapota — fejlett techni­

ka/fejlett kapcsolatok;

• nemzeti gazdaság — világgazdaság;

• rövid távú szemlélet — hosszú távú szemlélet;

• centralizáció—decentralizáció;

• az intézményes segítség várása — ö n s e g í t é s ;

• képviseleti demokrácia —részvételi demokrácia;

• hierarchikus szervezés — hálózatok kialakulása;

• é s z a k — d é l és végűi

• v a g y - v a g y — t ö b b f é l e lehetőség.

A szerző kimondott célja, hogy olyan új Összefüg­

géseket tárjon fel, olyan távlati tendenciákat jelöljön meg, amelyek a részleteket illetően is é r t e l m e z h e ­ tővé teszik napjaink eseményeit.

A könyv lebilincselő olvasmány, ha helyenként vitatkoznunk is kell a szerző súlypontjaival, követ­

keztetéseivel. És ami m é g é r d e k e s e b b : az olvasónak az Egyesüli Államok és Magyarország között meg­

lévő méret- és társadalmi berendezkedési k ü l ö n b s é ­ gek ellenére is gyakran az az érzése, hogy saját prob­

lémáival találkozik. A végén ezért joggal kérdezheti:

Vajon milyenek a megatrendek n á l u n k , Közép- E u r ó p á b a n ?

Hetényi Páiné ( O M I K K )

Az informetria és fontossága

A cikk kubai szerzője egy újfajta ^{l l}m e l r i a " , az ún.

informetria megszületését kívánja kimutatni.

Szovjet szerzőkre hivatkozva abból indul k i , hogy a tudományágak közötti kölcsönhatások — amelyekben ezek "forradalmi t e r m é s z e t e " nyilvá­

nul meg — a t u d o m á n y o k matematizálásával vették a kezdetüket. A matematika nyelve nyújtja azt a he­

urisztikus erőforrást is, amely a k ü l ö n b ö z ő diszciplí­

nák szintéziséhez szükséges. A számítógépek meg­

jelenése ezt a folyamatot felgyorsította. A matemati- zálás szerepet kap a t u d o m á n y t ö r t é n e t b e n , sőt a tár­

s a d a l o m t u d o m á n y o k b a n is, ahol eredetileg alacsony fokú volt.

A matematika által lehetségessé vált mennyiségi vizsgálatok alkalmazhatók a tudomány egészére is.

így egyfelől a t u d o m á n y o k egymásba hatolása. más­

felől ö n m a g u k természetének mennyiségi vizsgálata különböző " m e t r i á k " létrejöttét e r e d m é n y e z t e . Az

/. ábra ezt a helyzetet modellezi.

Az információtudomány, a k ö n y v t á r t u d o m á n y és a t u d o m á n y o k t u d o m á n y a — valamennyi többi diszciplínával kapcsolatban állva — ugyancsak kiala­

kítja a saját " m e t r i á " - j á t . mint ez a 2. ábrán látható.

A tudománymeiria tartalmáról különböznek a vé­

lemények. V. V. NaÜmov és Z. N. Mulcenko szerint a t u d o m á n y m e t r í a nem m á s , mint statisztikai m ó d ­ szerek alkalmazása, a tudományt mint információs folyamatot kezelve. Mások úgy vélik, a t u d o m á n y - metriának nemcsak információs aspektusai vannak.

r

-

0

273 5

X

;|3 '•1

ti*. -U

I *• ° I xr- i i VI?

I

1 — információtudomány 2 - könyvtártudomány 3 — tudományok tudománya 4 — matematika

5 — fizika 6 - kémia 7 - közgazdaságtan 8 - filozófia

/. ahra A különböző tudományok á t f e d j e n e k , kölcsönhatásának és egymásba haiolásának modellje, amely a

"metriíi" fogalmái eredményezi

557

B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , referátumok

2. ábru Az informatikához, könyvtártudományhoz é s a tudományok tudományához lattozó meiriai diszciplínák

kapcsolati modellje

B. Á. Brusiiovskij pl. azt valija, hogy a tudomány- melria a t u d o m á n y o k tanulmányozásában a mate­

matikai módszerek teljességét alkalmazza. S. D.

Khaitun úgy tekinti a t u d o m á n y m e t r i á t . mint amelynek az a célja, hogy más diszciplínák (mér­

hető) értékeit tanulmányozza, tükrözve mennyiségi törvényeiket. C. J. Garda Galló felfogásában a

t u d o m á n y m e t r i a adja meg a fejlődésben lévő tudo­

mány szerkezetét, célja a diszciplínák erösitése. A tudományok fejlődésére vonatkozó kutatásoknak nemcsak információs aspektusaik vannak, nemcsak az információt és a kommunikációt vizsgálják, hanem a t u d o m á n y o k fejlődésének kvantitatív tör­

vényeit is.

A problémával kapcsolatos kutatások erőteljeseb­

ben az 1970-es években indultak el, bár nem előz­

m é n y e k nélkül. A. Pite ha rd és G. Wittig e témával kapcsolatos bibliográfiája 600 tételt tartalmaz az

1874-1959. évekből. Ebből kiderül, hogy F. Camp­

bell m á r 1896 előtt megsejtette az információ szó­

rási törvényét, F. E. Hulme pedig 1923-ban használ­

ja elsőként a "statisztikai bibliográfia" kifejezést.

1917-ben F. J. Colé és N. B. Eales az összehasonlító anatómia irodalmáról készített statisztikai elemzést.

A bibliometria kifejezési Ranganathan használta először abban a vitában, amelyet a / . Bernatíélc tu- dománymetriáról folytatott, miközben úgy gon­

dolta, hogy az a könyvek és más információs forrá­

sok statisztikai-matematikai módszerű elemzésére szolgál. A 40-es és 60-as években számos statisztikai

bibliográfia született. 1969-ben A . Pitchard ismét használja a bibliometria szót, első izben jelölve vele

egy olyan diszciplínát, amely a tudományos kommu­

nikáció folyamataiban a publikációk méréseken nyugvó vizsgálatával foglalkozik. A bibliometria k i ­ fejezés ma már széles körben elterjedt, bár haszná­

lata nem egyöntetű. Egy spanyol szerző - J. M.

Lopez Pineiro — pl. ugyanezt tudományos szocio­

metriának hívja. D. Hawkings úgy értelmezi, m i n t a bibliográfiai paraméterek mennyiségi elemzését. D.

Schmidmeier a matematikai módszerek bibliográfi­

ai, információs és könyvtári alkalmazásaként hatá­

rozza meg, tehát m i n d h á r o m rokon területre k i ­ mondja illetékességét. A szerző, aki éppen az infor- metriát kívánja önállósítani, vitába száll Schmid- meierrel. m o n d v á n , hogy ennek a három területnek a vizsgálatát nem lehel egyetlen névvel jelölni, nem téve különbséget köztük. Más szerzők a bibliometri- át közvetlenül vagy közvetve hozzák kapcsolatba a könyvtártudománnyal, de az információtudomány­

nyal és a t u d o m á n y o k tudományával is. A szerző mindezt tisztázatlan problémának tekinti, és felveti azt a gondolatot, hogy a könyvtári könyvekkel, pub­

likációkkal, azaz a könyvtári állománnyal kapcso­

latos törvények elemzésére alkalmazott matemati­

kai és statisztikai módszereket inkább a "biblioteko- metria" (bibliothecometrics) elnevezéssel kellene illetni.

A tudománymetria, illetve a bibliometria körül­

határolása után szerzőnk felteszi a kérdést: hogyan nevezzük azt a diszciplinát, amely matematikai és statisztikai módszereket alkalmaz a tudományos és műszaki információ, illetve a tudományos kommu­

nikáció törvényeinek tanulmányozásában? Logikai­

lag adódik, hogy ez a diszciplína az informetria ( i n - formetrics). Tartalmának meghatározására SemenOk javaslatából indul k i . aki az ismeretek növekedését és a tudományok integrációját vizsgálta. Tárgykö­

rébe tartozik m é g a fejlődés mechanizmusának és az integráció jellegzetességeinek kutatása iá.

Elsőként 0. Nacke használta az így értelmezett informetriát arra, hogy döntéseket optimalizáljon.

589 publikációt vizsgált meg abból a s z e m p o n t b ó l , hogy a matematika mely ágát alkalmazták elemzése­

ikben (1. táblázat).

Nacke arra a következtetésre jutott, hogy ha kü­

lönböző mértékben is, de a matematika az informá­

ciótudomány valamennyi ágában szerephez jut. Úgy tűnik azonban, hogy még mindig saját lehetőségei alatti m é r t é k b e n .

Adalékként megemlíthető, hogy a T. Saracevic által szerkesztett Introduction to Information Science (Bevezetés az informatikába) tanúsága szerint a problémák 82%-ában alkalmaztak matematikai esz­

közöket. R. Hjerpe két idevágó bibliográfiájának (2500 tétel) szelekciós elve az, hogy milyen egy-egy bibliográfiai tétel matematizálási foka.

558

TMT34. éví. 1987.11. s í .

/. lábiáim

Az információtudomány különböző területein alkalmazott matematikai módszerek gyakorisági eloszlása

N . Införmáció-

\ ^ tudomány

Matematika \ ^

&

1 1

•9 ^:5

'1 1

5 ?

— Vi

Q 5 ^ 02 A tudományok tudomá­ nyának általános kérdései

ti

I I

l l |

* 1

3 l l

1

&

!

•SS

6

t i

B í >

s í 06 Osztályozás, indexelés

i 1

é

•a

g

4%

-Q

o c

1

3

t

•4

•1 1

=> s

1

ti*

1

s i

a

11. Halmazelmélet, matemati­

ka, logika

0.2 0,2 0,3 0,9 0,2 1.2 0,2 ' 3,1 18

12. Matematika általában, al­

gebra, geometria

0.9 0,2 0.3 2.0 2.2 4,6 1,7 0.9 0,2 1,2 : 14,1 83

13. Kombinatorika, valószínű­

ségelmélet, információelmé­

let

0,7 0,3 0,2 2,2 2,4 1.0' ' 2.9 6,3 0,9 1.0 28,1 166

14. Kísérlettervezés, statisztika, hibaelmélei

0,7 0.3 1,9 0,9 1,9 2,2 1.9 0,3 1,5 11,5 68

15. Differenciál- és integrálszá­

mi lás ( e l e m z é s )

0.3 0,2 2.0 0,2 5,8 ^2,2 0,9 2,0 0,5 !.,4 15,4 91

16. Mátrix- és vektoralgebra, gráfelmélet, klaszteranalizis

0,7 0.9 1,7 4,2 1.4 3,1 0,9 1.0 13,8 81

17. Operációkutatás 0.3 5.1 1,2 0,9 1,4 0,9 0,2 0,5 10,4 61

18. Egyéb 0,3 1,5 0,2 0.9. 0,2 0,3 0,2 3,6 21

Összesen 4,1 1.0 1.0 15,8 14.6 26,5 10,6 16.5 3.1 6.8

Dokumentumok összesen 24 6 6 ,3 86 156 63 97 18 40 589

A Frankfurt am Mainban 1980-ban tartott első t u d o m á n y m e t r i a i s z e m i n á r i u m is arra az e r e d m é n y ­ rejutott, hogy szükség van egy független, interdisz­

ciplináris t u d o m á n y r a , az informetriára. Tárgyát úgy lehet meghatározni, mint a "metrikus t u d o m á n y o k egyikét, amely a t u d o m á n y o s informá­

ció szerkezetének, sajátosságainak mennyiségi elemzésében matematikai és statisztikai m ó d s z e r e ­ ket, illetve modelleket alkalmaz, továbbá tanul­

mányozza a t u d o m á n y o s k o m m u n i k á c i ó törvényeit, rendjét, beleértve a törvények jellegének megha­

tározását is".

Szerzőnk részletesen felsorolja azokat a területe­

ket, amelyekkel az informetria a nemzeti informá­

ciós rendszereket hatékonyabbá teheti. R á m u t a t , hogy az informetria egyben része az információtu­

d o m á n y n a k is. Vizsgálódási szempontjai:

• az irodalom mennyiségi n ö v e k e d é s e

• avulás, szórás

• tájékoztató szolgáltatások és produktumok haté­

konysága

• m i a szerepe az egyes dokumentumfajtáknak mint a t u d o m á n y o s k o m m u n i k á c i ó eszközeinek

559

B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , referátumok

• informális csatornák szerepe a tudományos kom­

munikációban

• a relevancia, pertinencia kérdései

• folyóiratok és sorozati kiadványok rangsorolása változó paraméterek szerint

• folyóiratok és sorozati kiadványok tartalmi átfe­

dései

• tudósok hivatkozási szokásai, a hivatkozás­

elemzés n ö v e k v ő jelentősége

• diszciplínákon belüli és interdiszciplináris kap­

csolatok a bibliográfiai hivatkozások alapján.

Az itt ismertetett tanulmányt igen jól válogatott.

26 tételes bibliográfia követi. Erre külön is felhívjuk az érdeklődők figyelmét.

/ M O R A L E S , M . : Informetrics and its importance. = International Forumon Information and Documi'nta­

tion. 10. köt. 2. sz. 1985. p. 1 5 - 2 4 . /

(Horváth Tibor)

Az információ lényeges szempontjai a modern tudományokban

A szerző a Chibai Egyetem T e r m é s z e t t u d o m á n y i Karának kémiai tanszékén részt vett egy országos m é r e t ű visszakereső rendszernek, a TOOL-IR-nek

(Tokyo University On Line Information Retrieva!

System) fejlesztésében, majd más m u n k á k b a n is, többek között egy központi katalógus (unión üst) céljait szolgáló online hálózat felállításában. E tanul­

mányában az információ kifejezés primer, forrásin­

formációt jelöl. Célja elsősorban nem a forrásinfor­

mációk tipizálása (e tekintetben a szerző tipológiája alig is hozhatna újat), hanem inkább az egyes infor­

mációfajták egyéni arculatának leírása és elemzése.

Szándékában áll figyelemmel lenni a referáló- indexelő feldolgozás szempontjaira is. Vizsgálatai­

ban az a felismerés vezette, hogy egyrészt szakadék húzódik a folyamatos tájékoztatás és a retrospektív keresés között, másfelől az, hogy a tájékoztatásban két külön világot fedezeti fel, a publikált és a nem publikált információk világát. Az utóbbiban a nyers adatokat tartja igen fontosnak, m o n d v á n , belőlük a szerzők csak kis töredéket tesznek közzé, miközben mások számára gyakorta éppen a nem publikáltak lennének érdekesek.

Az információkat három fő csoportba osztja: pub­

likációk, numerikus adatok és képi információk.

A publikált információnak négy típusát különíti el:

• disszertációk;

• elméleti folyóiratok tanulmányai:

— eredeti közlemények,

— s z e m l é k ,

• monográfiák, beleértve a szemléket is;

• brosúrák.

A különbség köztük az, hogy a disszertációk és az eredeti közlemények átesnek a szerkesztők, refe­

rálok előzetes értékelésén, a többi nem. Ebből ered az a magatartás, hogy megbízhatóbbnak ítélik azokat, amelyeket előzőleg már megvizsgáltak.

Pedig egyáltalán nem biztos, hogy ezeknek maga­

sabb az informatív értékük. Ez az értékítélet azok­

ban a körökben alakult k i , amelyekhez a szerzők, szemlézők maguk is tartoznak. E környezethez tar­

tozók Ítéletei nem mindig egyeznek meg azokéval, akik e környezeten kívül állnak. Mindez igaz a pub­

likált adatokra is. Példaként a disszertációkat említi, amelyekben a szerzők áttekintik mások e r e d m é n y e ­ it, de csak a pozitívakat, a sikertelen kísérleteket nem. Ebből a szempontból a disszertációk a folyóira­

tok tanulmányaira kezdenek hasonlítani. Pedig a ku­

tatásnak a sikertelen e r e d m é n y e k r e és a hozzájuk tartozó adatokra is szüksége van.

A brosúrákat (váltalati irodalom, efemer iroda­

lom) többnyire intézmények, vállalatok ingyen teszik közzé. Ezért sok helyütt lebecsülik őket, holott jelentőségük valójában növekszik: a technika és a tudomány gyors fejlődése, illetve az új e r e d m é ­ nyek elhúzódó publikálása következtéken a kutatók rendszerint tájékozatlanok az új berendezésekről, reagensekről és hasonló dolgokról.

Saját szakterületén általában mindenki ismeri az új e r e d m é n y e k e t , de ez nem vonatkozik a szakterü­

leten kívüliekre. Jelenleg erre a d o k u m e n t u m t í ­ pusra nem fordítanak kellő figyelmet. A folyóiratok PR-rovatai úgy-ahogy tájékoztatnak erről, de nagyon önkényes válogatásban. Ennek az informá­

ciótípusnak nincs jól szervezett terjesztése.

A szakirodalomról szólva a szerző nem kíván olyan közismert kérdésekkel foglalkozni, mint az irodalmi áradat és vele kapcsolatos kérdések. A szakirodalom helyzetét - igen figyelemreméltóan

— a természeti erőforrások terén tapasztalható hely­

zethez hasonlítja. A 19. században és századunk elején az értékesnek tartott fémek - arany, ezüst, vas, réz - bányászata még a koncentrált előfordulá­

sokra irányult. Az atomenergia alkalmazása és a fél-

560