B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , referátumok
S Z A B A D A L M I TÁJÉKOZTATÁS
A szabadalmi i n f o r m á c i ó f e j l ő d é s e . A z utóbbi é v e k v á l t o z á s a i n a k á t t e k i n t é s e Bevezetés
Évszázadunk legjelentősebb változásait szaba
dalmi téren az 1978. év hozta: megjelentek az Euró
pai Szabadalmi Egyezmény (European Patent Con- vcntion, EPC) és a Szabadalmi Együttműködési Szer
ződés (Patent Cooperation Treaty, PCT) alapján az első szabadalmi leírások. Hatásuk m i n d e n ü l t a vilá
gon érezhető volt, de leginkább Európában, kivált Angliában, ahol egy időben jelentkezeti az 1977. évi szabadalmi törvény hatásaival.
A változások m á r a 60-as években elkezdődtek, amikor sok országban a szabadalomengedélyezési eljárás hosszadalmassága miatt új jogszabályokat ve
zetlek be, hogy a nagyközönség m á r a hivatal dön
tése előtt megismerhesse a találmányok leírását.
A 70-es évekre a világ sok szabadalmi hivatalában számítógépek révén tökéletesítették a közzétételt, s így a szabadalomkulatáshoz nyilvános adatbázisok álltak rendelkezésre.
A háttér
Az első ismert szabadalmi törvény 1474-ben Ve
lencében szülelett: privilégiumot kaplak az üvegké
szítők, akik később m á s országokban is hasonló pri
vilégiumot szerezlek. így 1449-ben John o/Utynam kapott angol szabadalmat. Az első angol szabadalmi lörvény pedig, amely mintául szolgált más országok
nak is, 1642-bÖl való.
1883-ban született a Párizsi Uniós Egyezmény az ipari tulajdon nemzetközi védelmére. Fő célja, hogy az állampolgárokéval egyenlő jogokat adjon a külföl
dieknek; ma több mint nyolcvan tagja van az egyez
m é n y n e k . Ez többek között arról is intézkedik, hogy a tagok kötelesek rendszeresen, hivatalos köz
lönyben nyilvánosságra hozni a szabadalomtulajdo
nosok nevét és a szabadalmazol! találmány rövid Ic- irását. Nem írja elő a szabadalmi leírás publikálását teljes terjedelemben; ezt csak egyes nemzeti jogsza
bályok írják elő, s néhány országban a leírások csak egyedi kérésre férhetök hozzá.
A szabadalmi irodalmat a szabadalmi leírások, a közlönyök és mutatói alkotják.
Publikálási eljárások
A korábbi gyakorlat szerint a találmányok csak a hivatali vizsgálat lefolytatása után váltak a nyilvá
nosság számára m e g i s m e r h e t ő v é , az elutasított sza
badalmi bejelentések pedig egyáltalán nem kerültek nyilvánosságra. Néhány kisebb ország a szabadalmat vizsgálat nélkül adta meg. Például Belgium, amely ugyancsak korán publikáló ország lett, igen fontossá vált a szabadalmi vizsgálók szempontjából, mert az itt tetl bejelentés jóval hamarabb vált megismerhe
tővé, mint ugyanannak a találmánynak más orszá
gokban tett bejelenlései.
Egy új eljárást, a halászion vizsgálatot először Hol
landiában vezették be 1964-ben, majd sok más or
szágban is. Lényege, hogy az eredeti országban tetl elsőbbségi bejelenléstől számított 18 h ó n a p után minden szabadalmi bejelentést közzétesznek a hiva
tal kutatási jelentésével együtt, amely az általa felku
tatott anteriorításokra utal. A bejelentőnek megha
tározott időn belül kell döntenie (az Egyesüli K i rályságban ez 6 h ó n a p ) , hogy kéri-e a szabadalmaz
hatóság vizsgálatát, vagy visszavonja a bejelentést.
Ha kéri a vizsgálatot, és az szabadalom engedélyezé
séhez vezet, akkor másodszor is megjelentetik a ta
lálmány leírását, az esetleges módosításokkal. Az első közzétételkor a közzétételi szám mellett a leírá
son " A " , a második közzétételkor " B " megkülön
böztető jelzést alkalmaznak.
Egyesült Királyság
A korai közzétételi és a halasztott vizsgálatot az 1977. évi törvény írja elő. A prioritási bejelentés után 12 hónapon belül kell a teljes leírást, az igény
pontokat és kivonatot benyújtani, a prioritási naplói számítol! 18 hónapra következik az " A " leírás és a kutatási jelentés kibocsátása, végül a vizsgálati kére
lem és kedvező hivatali d ö n l é s esetén a prioritási be
jelentéstől számított 3 és fél évre következik a sza
badalomengedélyezés és " B " leírás megjelenése.
T M T 3 4 . é v i . 1987.7. sz.
NSZK
1968-tól háromfokozatú volt a publikálás: a prio
ritási bejelentés után 18 hónappal, vizsgálat nélkül jelent meg az Offenlegungsschrift; hét éven belü!
bármikor kérhették a vizsgálatot, amelynek e r e d m é n y e k é p p e n j e l e n t meg az Auslegcschrift a kutatási je
lenléssel együtt; végül a három hónapos felszólalási idő elteltével, engedélyezéskor a Potentschrjfi jelent meg.
1981-től az Auslegeschrifl megszünl, s kutatási jelentés kérhető a vizsgálat kérése előtt. A szabada
lom megadása után három hónapon belül lehet fel
szólalni. A kisebb gépekre, kéziszerszámokra hasz
nálati minia, ún. Gebrauchsmuster oltalom kérhető.
Ezt nem vizsgálják, így a lajstromozás kb. hat hélen belül megtörténik. Kivonatát megjelentetik, a teljes leírás pedig a hivataltól igényelhető.
Franciaország
A bejelentési szabadalmazhatóságra nem vizsgál
ják. Az 1968. évi új törvény óta kövelelik meg az igénypontokat, és ekkor vezették be a 18 h ó n a p utáni közzétételt m i n i premiére publicationt. Az új
donságvizsgálatot az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) hágai részlege végzi. A deuxiéme publication a megadott szabadalom leírása, amellyel együtt a ku
tatási jelentést is nyilvánosságra hozzák.
Kelet-Európa
A találmányok oltalmát és a feltalálók jutalmazá
sát az befolyásolja, hogy a legtöbb feltaláló állami al
kalmazásban áll. Minden országban létezik a hagyo
mányos szabadalmi rendszer. A Szovjetunióban a szerzői tanúsilványos rendszerben a feltaláló anyagi elismerése mellett az állam magára veszi a felelőssé
get a találmány hasznosításáért, és 15 évre kizáró
lagos jogot élvez. Élelmiszerekre, vegyi eljárással készült gyógyszerekre, új növényfajtákra és állatfa
jokra, emberi és állati gyógyászati eljárásokra csak szerzői tanúsítvány adható. A külföldiek általában szabadalmat, az állampolgárok szerzői tanúsítványt kapnak. Hasonló rendszerek vannak az NDK-ban.
Bulgáriában és a CSSZSZK-ban. Leírásaik általában négy oldalnál rövidebbek. A 70-es é v e k b e n a leg
több ország módosította a leírások címoldalát és el
fogadta a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozási (NSZO). Az NDK-ban, Lengyelországban és a CSSZSZK-ban a leírások 18 hónappal a prioritási bejelentés után megtekinthetők, és valamiféle ha
lasztott vizsgálatot is alkalmaznak.*
" Ez a megállapítás Magyarországra is é r v é n y e s . - A ref.
A merikai Egyesüli Államok
Itt nincs korai közzététel, a szabadalmazhaiósági vizsgálat után engedélyezik a szabadalmat, és a talál
mány ekkor válik hozzáférhetővé. Erre általában 3 éven belül kerül sor. A szabadalmat nem az első be
jelentő, hanem az első feltaláló kapja; ezt dokumen
tumokkal kell bizonyítani. A maximális oltalmi idő 17 é v a megadástól számítva, míg a legtöbb ország
ban ez 20 év a bejelentéstől. 1980-ig nem volt évi i l letékrendszer, így a szabadalom - ha le nem mond
tak róla - a maximális időig hatályos maradt.
Japán
1970 körül a bejelentés és szabadalom megadása között több mint 5 év t e l t e i , emiatt 1971-től kezdve közzétesznek minden vizsgálatlan bejelentést a prio
ritást bejelentés után 18 hónappal. A bejelentéstől számított 7 éven belül kérésre lefolytatják a vizsgálatot.
1905 óta van használatiminta-oltalom. Engedélye
zési eljárása hasonlít a szabadalmakéhoz; a fő kü
lönbség az, hogy kisebb az inventiv lépés megkívánt m é r t é k e . A szabadalmi leírások általában 10 oldalnál rövidebbek. A vizsgálat nélkül közzétett leírás kü
lönlegessége, hogy az eredeti szöveg négy oldalát egyetlen nyomtatott oldalon reprodukálják, ami az elolvasást megnehezíti. A vizsgálatlan használati minta e s e t é n csak az igénypontokat és a rajzok rész
leteit közlik. A vizsgálat és elfogadás után a szabada
lom és a használati minta leírását is teljes egészében megjelentetik.
A világon Japánban teszik a legtöbb bejelentést, de csak kb. negyedrészük kerül vizsgálatra. Sok ilyen bejelentést máshol triviálisnak m i n ő s í t e n é n e k .
A japán leírások nem e g y e n k é n t , hanem köte
tekbe foglalva jelennek meg négy sorozatban:
Kokai tokkyoikoho (szürke fedlap) = Szabadalmi bejelentések közlönye (vizsgálatlan)
Tokkyo koho (fehér fedlap) = Szabadalmi közlöny (vizsgált szabadalmak)
Kokai jitsuyo shin'an koho (mályvaszín fedlap) = Használati minta bejelentések közlönye (vizsgálat
lan)
Jitsuyo shin'an koho (rózsaszín fedlap) = Haszná
lati minták közlönye (vizsgált használati minták) A számozás mind a négy sorozatban é v e n k é n t újra kezdődik, jelezve az évet is. A jelenlegi korszak (Showa) 1926-tal kezdődött, így az 1985-nek megfe
lelő japán év: 60. Nagy gondossággal kell eljárni a japán leírások megnevezésekor, mert minden
évben négy teljesen azonos számjelü leírás létezik;
utalni kell arra, hogy a négyféle leírás közül melyik
ről van szó.
B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , r e f e r á t u m u k
A bejelentés minden országban ügyiratszámot kap, amelyet a dokumentumon feltüntemek. Japán
ban ez a szám hasonló a közzétételi számokhoz; ez is é v e n k é n t újra kezdődő sorszám, pl. 6 0 - 1 2 3 4 .
EPC
A korábbi gyakorlattal szemben az EPC 1978.
jún. 1-ji hatályba lépése óta alternativ lehetőséget kínál azoknak, akik a jelenlegi 11 szerződő ország közül több országban akarnak szabadalmat szerezni.
Nem kell ugyanis országonként szabadalmi ügyvivőt keresniük és az illető ország nyelvére lefordíttatniuk bejelenlésüket azoknak, akik az EPC szerinti uiat választják. Az EPC értelmében egyetlen bejelentést kell tenni az EPO-nál angol, francia vagy német nyelven. Ha megadják rá a szabadalmat, az ténylege
sen nemzeti szabadalomnak minősül a bejelentő állal megjelölt országokban.
A hivatali eljárás hasonló az Egyesült Királyság gyakorlatához. A szabadalom megadása után megje- lentelik a leirást, a kivonatot és az igénypontokat m i n d h á r o m hivatalos nyelven. Ettől kezdve m á r az egyes érintett nemzeti hivatalok intézik a megújítás
sal, megszűnéssel kapcsolatos ügyeket. Ma már elérték az eredetileg felső szintnek vélt évi 30 ezer bejelentést, á m további n ö v e k e d é s mulatkozik. A bejelen lések ben megnevezeti országok száma állag 6,5, vagyis 10 ezer európai szabadalom kb. 65 ezer egyedi szabadalommal egyenérlékü.
Az EPC tervezete 1959-1962-ben készült, ere
detileg a Közös Piac használatára szánták, de problé
mák miatt néhány évre félretették a tervet.
1969-ben a Közös Piac országai számára olyan Kö
zösséf;! Szabadalmi Egyezményre (Community Patent Convention, CPC) szüleien d ö n t é s , amely a szabadalmakat az Európai Gazdasági Közösség (Eu- ropean Economtc Community, EEC) összes tagor
szágára kiterjeszti. Az EPC e r e d m é n y e a nemzeti szabadalmak "csokra" lett, és nem kivánt sok vál
toztatást a nemzeti jogszabályokban; ezzel szemben a közösségi országokban érvényes egyetlen szabada
lomról intézkedő CPC alkalmazása csak a jogszabá
lyok lényegét érintő összehangolás árán lesz lehetsé
ges.
E P C és "összehangolás"
Az EPC-t gyakorlatilag lemásolta az új angol jogi szabályozás, ezért ma teljesen más az angol szaba
dalmi [örvény, mint az egykori gyarmatoké. A skan
dináv országok és Finnország m á r 1986-ban egysé
gesítenék szabadalmi jogukat, bár eddig csak Svéd
ország tagja az EPC-nek.
Néhány országnak 20 évre kellett növelnie a maximális oltalmi idői, és az országos újdonság he
lyeit a világszintű újdonság koncepcióját kellett át
venniük. Egyes országokban az inventiv lépés fogal
mái is újonnan kellelt bevezetni. Az európai szaba
dalom élelmiszerre, vegyi t e r m é k e k r e és gyógysze
rekre is nyúji oltalmat; ez is új voll több országban.
Mindezek változtatásokai kényszeritetiek ki a szabadalomengedélyezési eljárásban; az engedélye
zés uláni eljárások hasonló összehangolása egyelőre nem várható.
A számítógépek használata, az elektronikus adatok könnyű elérése lépést jelemen a széles körű összehangolás felé. Az USA és Japán szabadalmi hi
vatala, valamint az E^O első trilaterális konferenciá
ján (1983) megállapodtak a szakértők cseréjében, kooperációban az automatizálási tervek terén, a do- kumeniumok és adalok ingyenes cseréjében.
PCT
1978. j ú n . l-jén lépett hatályba a PCT, amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intelleciua!
Properly Organization, WIPO) gondoz. Ez lehetősé
gei teremt arra, hogy egy szabadalmi bejelentésre az újdonságkutatást nemzetközi szinten végezzék el, ami é r v é n y e s lesz a megadott országokban. A leírást és a kutatási jelentési a legkorábbi prioritási beje
lentés után 18 hónappal közzéteszik, és a bejelentő választhat az általa megjelölt szabadalmi hatóságok
nál az eljárás lefolytatását vagy a visszavonását illetően.
Az EPC-vel szemben a PCT tagsága kiterjed az egész világra, jelenleg 37 a lagok száma. T ö b b or
szágban létesítettek nemzetközi kutató halóságokai, s ezek kötelesek az előírt minimális dokumentációYis- táját tekintetbe venni. Ha a bejelentést angol, fran
cia, n é m e t , japán vagy orosz nyelven nyújtják be, a közzététel ezen a nyelven történik, angol kivonattal és kutatási jelentéssel együll. A más nyelven lett szabadalmi bejelentést angol fordílásban leszik közzé.
A PCT alapján újdonságkulatás mellett elővizsgá
latra is sor kerülhet, amit elsősorban a kevésbé fel
szerelt nemzeti szabadalmi hivatalok hasznosíthat
nak.
Publikációk
A szabadalmi leírás
A leírás megjelenési alakját is sikerült bizonyos mériékig egységesíteni. A szabadalmazásnak a leg-
T M T 34. cvf. 1987. 7. s í .
több országban számos kritériuma van (világszintü újdonság, ipari hasznosíthatóság, gyárthatóság, hasznosság és s z á m o t t e v ő inventiv lépés). A beje
lentőnek olyan részletességgel kell leírnia találmá
nyát, hogy azt egy hozzáértő szakember megvalósít
hassa a leírás alapján. A szabadalom m e g v o n h a t ó , ha kitűnik, hogy a találmány nincs kellően feltárva, a leírás hossza viszont nincs korlátozva.
A leírást a feltaláló közlésére alapozva általában egy hivatásos szabadalmi ügyvivő készíti el. Ez a do
kumentum elsősorban jogi jellegű, csak viszonylag n e m r é g e n g e d m é n y e z t é k a nem jogi célokra való felhasználást. Ma ezeknek a dokumentumoknak eléggé egységes belső szerkezetük van, s kevesebb bennük a jogi terminológia. Fontos e l e m ü k a címol
dal, amelynek egy pillantásra fel kell fednie a talál
mány lényeges vonásait az olvasó előtt.
A WIPO — az ENSZ egyik szerve - egyebek között támogatja a nemzeti szabadalmi hivatalok e g y ü t t m ű k ö d é s é t . Konzultációk révén, ajánlott szabványokkal számottevően tudott javítani a szaba
dalmi leírások megjelenési alakján, kivált a bibliog
ráfiai adatokat illetően. Például az angol közzétételi leírás címoldalának jobb felső sarka az azonosító adatokat tartalmazza: GB betűk jelzik a közzétevő országot, egy hétjegyű szám a közzétéleli szám, az utána lelt A betű pedig arra utal, hogy a dokumen
tum első közzététel.
Minden bibliográfiai adatelem azonosítására egy zárójelbe teli szám van kijelölve, az ún. INÍD-kód.
A kódszámokat a WIPO Handbook \\\ közli; ezek az idegen nyelvű dokumentumok tanulmányozása
kor tesznek jó szolgálatot. Például a 3 1 , 32 és 33 I N I D - k ó d o k az elsőbbségi bejelentés ügyszámát, időpontját és származási országai jelölik. (A Párizsi Uniós Egyezmény é r t e l m é b e n az elsőként tett beje
lentés időpontját, az elsőbbségi napot lehet igé
nyelni a szabadalmazásra kiválasztott többi or
szágban is, ha 12 hónapon belül tesznek a talál
mányra szabadalmi bejelentést.)
Az 51 kódszám mellett áll a Nemzetközi Szaba
dalmi Osztályozás (NSZO = International Patent Classification, IPC) jelzet [2]. Az NSZO első kiadása
1968-ban jelent meg, 5 é v e n k é n t vizsgálják felül.
Szinte kizárólag ezt használják, csupán az USA és az Egyesült Királyság tartotta meg saját használatra saját nemzeti osztályozását is. A közös osztályozás
nak nagy előnyei vannak, bár az alkalmazás nem eléggé egységes, így ugyanaz a találmány különböző országokban m á s - m á s osztályjelzetekei kaphat.
A leírás annak a problémának a közlésével kezdő
dik, amelyet a találmány megoldani kíván. A háttér- információi a technika kifejlődésének és jelen állásá
nak összefoglalása jelenti. Ezt követi a találmány ál
talános leírása és a rajzokkal kísért részletes magya
rázat, majd az " e l ő n y ö s kiviteli alak" vagy a "talál
mány kivitelezésének legjobb módja" áll. Végül a ta
lálmány határait definiáló igénypontok {ez lényegé
ben a leírás jogi része) következnek. Ezek számát egyes országokban korlátozzák, másutl akár húsz is lehet, de az első a leglényegesebb igénypont.
A szabadalmi leírás tartalmát kifejező osztályo
zási sémák a hivatali vizsgálók igényeit elégítik ki.
Az utóbbi időben ú n . információs jelzetekkel bőví
tették az osztályjelzeiek használatát a különösen ér
dekes, de a találmányi gondolaton kívül eső ínfor
mációk jelzésére. Például egy, a mozgássérültek kocsijaihoz kifejlesztett energiaellátási megoldás, amelynek más alkalmazásai is lehetnek, az elekt
romos szekcióba tartozik, de kap egy, a "mozgássé
rültek kocsijá^-ra utaló kiegészítő információs jelze
tet is.
Az 56 kódszám a kutatási jelentést vagy az idézett dokumentumok jegyzékét jelzi. (Az utóbbi olyan szabadalmakat vagy publikációkat tartalmaz, ame
lyekel a vizsgáló a találmány tárgyával összefüggő
nek tekintelt.)
A hivatali közlöny és mutatói
A Párizsi Uniós Egyezmény által megkövetelt egyetlen hivatalos kiadvány a közlöny, amely általá
ban nemcsak a megadott szabadalmakról, hanem az eljárási fázisokról, sőt egyes országokban a szaba
dalmi bejelentésekről is hírt ad. Manapság a közlö
nyök általában a hivatalok számítógépének segítsé
gével készülnek. A közlönyök névmutatóit é v e n t e kumuláltan adják k i ; a b e t ü r e n d e z é s nemzetközi egységesítése folyamatban van.
Kivonatok
Újabban a bejelentötöl megkívánják a kivonatot ís, amely a leírás címoldalára kerül. A kivonatot vagy az első igénypontot a közlönyben (vagy m á s publikációkban) is közölni szokták az NSZO sor
rendjében. A nem ismert nyelvű leírások közötti el
igazodást segítik a Derwent Publtcations L t d . által 1975 óta kiadott angol nyelvű kivonatokat tartal
mazó Worldpatenfs abstracts sorozatai, amelyek 10 ország anyagát ölelik fel. H é t további kiadványa pedig lémacsoportok szerint közöl kivonatokat.
1977 óta a Japán Szabadalmi Hivatal kiadja a Patent abstracts of Japán c. folyóiratot, amely angol nyelvű kivonatokat tartalmaz a vizsgálatlan japán szabadalmi bejelentésekalapján.
B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , r e f e r á t u m o k
Mikroformák
Terjedelmi okokból sok ország kínálja leírásait mikroformában. Éveken át előnyben részesítették a 8 felvételes apertúrakártyát (8 filmfelvételt tartal
mazó, gépi változtatásra alkalmas 80 oszlopos lyuk
kártya). Ma a mikrofilmlap lépett előtérbe, amely a terjedelmesebb leírások számára kedvezőbb. A probléma a szöveg és a rajz egyidejű szemlélhetösé- gének megoldatlanságából adódik. Egyes országok ilyen formában kezdték meg új leírásaik kiadását (Spanyolország, Új-Zéland). A Derwent által kibo
csátott negyedéves kumulatív mutatók (World Pa- tents Index) szintén mikrofilmlapon jelennek meg.
INPADOC
A WIPO kezdeményezésére 1972-ben Bécsben a osztrák kormány által létrehozott Nemzetközi Szaba
dalmi Dokumentációs Központ (International Patent Documentation Center, INPADOC) a világ szaba
dalmi dokumentumait tartja nyilván. A részt vevő szabadalmi hatóságok (számuk 52) a szabadalmi do
kumentumok bibliográfiai adatait rendszeresen el
juttatják a bécsi adatbázisba. A számitógépes feldol
gozás e r e d m é n y e k é n t olyan mikrofilmlap-sorozato
kat bocsátanak k i , amelyek a szabadalmak visszake
resését d o k u m e n t u m s z á m o k , szakjelzetek (IPC), a bejelentő és a feltaláló neve szerint teszik lehetővé
|3]. A szolgáltatást h á r o m h a v o n k é n t egészítik k i , és ötéves ciklusonként kumulálják. A heti megjelenésű
INPADOC Patent Gazetta csak a legújabb szaba
dalmi dokumentumok bibliográfiai adatait tartal
mazza. Újabban bevezették a szabadalmi bejelenté
sek jogi állapotáról szóló szolgálatot, amely arról tá
jékoztat, hogy a bejelentés az eljárásnak éppen melyik fázisában áll.
Számítógépes adatbázisok
Egyes információk online érhetők el az INPA
DOC számítógépéről. Az utolsó évtizedben a szaba
dalmi információ legnagyobb jelentőségű fejlemé
nye a számítógépes hozzáférés lehetősége volt a be
jelentések műszaki és jogi vonatkozásaihoz, a v i szonylag olcsó terminálok és nyomtatók elterjedésé
vel. A szabadalmi hivatalok és más szervezetek által, mágnesszalagon rögzített anyagok a számítógépet m ű k ö d t e t ő szervezeteknél online kutathatók. A tárolt anyag jelenti az adatbázist, amelyet a forgal
mazó szervezet tesz hozzáférhetővé. A nemzeti h i vatalok általában a hagyományos bibliográfiai adato
kat jegyzik fel, más szervezetek kibővített címet.
kulcsszavakat, deszkriptorokat, kiegészítő szakjel
zeteket is alkalmaznak. A visszakeresés utasítás- nyelve is sokféle lehet, ezért a keresőnek ismernie kell a tárolt anyag természetét és az adatbázis
központ utasításnyelvét. Vannak olyan adatbázisok, amelyek teljesen szabadalmi hivatkozásokból épül
nek fel, és olyanok, amelyek kivonatpublikációkból származnak.
A jelenlegi adatbázisoknak gyakran figyelmen kívül hagyott hátránya, hogy a 70-es évek előtt pub
likált korai szabadalmi anyagok közül csak kevés érhető el online. Kivételt jelentenek például az US- szabadalmak, amelyek 1963-ig, sőt kémiai témák
ban 1950-ig visszamenőleg kereshetők a C L A I M S / U S P A T E N T ABSTRACTS adatbázisban.
A jelenlegi amerikai szakjelzetek szerint az amerikai szabadalmak 1978-íg kereshetők vissza az USCLASS adatbázisban.
A szabadalmi kutatások téma, név és hivatkozási szám (vagy időpont) szerint csoportosíthatók. A téma szerinti keresés célja tisztaságvizsgálat, újdon
ságvizsgálat vagy műszaki szintvizsgálat lehet. A hi
vatkozást szám alapján való keresést a bejelentési és közzétételi adatok konkordanciájának vagy a szaba
dalomcsaládnak a felderítésére végzik.
Téma szerint keresés
A legtöbb adatbázis kulcsszavak és/vagy szaba
dalmi szakjelzetek kombinációját kívánja meg a ke
resésben. Az adatbázisok a kulcsszavak tekintetében és a kutatás módjában különböznek. A L E X P A T az egyetlen teljes szöveget (ábrák nélkül) tartalmazó, online elérhető adatbázis, amely 1975 utáni US- szabadalmakat tartalmaz. Kulcsszavas keresésre a W P I , W P I L , C L A I M S / U S PATENT ABSTRACTS, PATSEARCH, USPA/P77/P70 adatbázisok alkal
masak; a WPI és WPIL kivételével (ez a két Derwent-féle adatbázis a Derwent által kijelölt szavak vagy kifejezések használatával kereshető) a többi a címből, az igénypontokból vagy kivonatból vett szavakat használja. Az I N P A D O C adatbázisban való kulcsszavas keresés nehézsége az, hogy a sza
badalomcímeknek csak egy része angol nyelvű, a többi m á s - m á s nyelveken kerül a bázisba. Az I N P I - 1 adatbázisban a keresőszavakat a francia nyelvű szabadalomcímekből vették, a soknyelvű INP1 —2 adatbázisban viszont az európai szabadal
mak angol, francia és n é m e t nyelvű címei alapján lehet keresni.
T ö b b adatbázis nem szabadalmi adatokat is tartal
maz. Ilyenek pl. a CA SEARCH, PAPER C H E M , R A P R A , W O R L D A L U M Í N I U M ABSTRACTS, W O R L D T E X T I L E S , W O R L D SURFACE COAT-
T M T 3 4 . évf. 1987.7. sz.
I N G ABSTRACTS, COFFEELINE; ezek mind egy- egy tárgykörre korlátozódnak, ami sokszor előnyös a keresés során. A kizárólag szabadalmi adatbázisok
ban vagy nemzeti jelzetek, vagy az NSZO szakjelze
tei szerint lehet keresni; a WPI-nek és a WPIL-nek még további osztályozási jelzetei szerepelnek a P A T S E A R C H , C L A I M S / U S P A T E N T ABST
RACTS, USPA/P77/P70, USCLASS nevü adatbá
zisban. Az NSZO-jelzetek megtalálhatók minden, kizárólag szabadalmakat tartalmazó adatbázisban.
Egyes adatbázisok érvényesítik az amerikai szakjel
zeteket illetően az osztályozási rendszer változásait az adatbázis tételeiben, mások viszont nem változ
tatják meg az eredetileg a szabadalomnak adóit szak
jelzeteket. A WPI és WPIL adatbázisban az NSZO- jelzetekkel kapcsolatban az okoz gondot, hogy az
alcsoportok számjegyei közül csak az első kettőt viszik be a bázisba (pl. E04B 1/342 helyett E04B 1/34-et). A kereséskor problémát okozhat ajelzetek egyéni használata is, amiért nem ajánlatos nagyon megbízni egy egyszerű, relevánsnak látszó NSZO- jelzetben. Hátrányos az is, hogy egyes hivatalok
csak bizonyos szintig mennek el az osztályozásban.
Abból is származhat nehézség, hogy egy hivatal a nemzeti osztályozási rendszerből automatikusan, konkordanciajegyzékkel generálja az NSZO-jelzetet.
A CA S E A R C H , amely csak részben szabadalmi adatbázis, az NSZO-jelzeteket csak alosztály mélysé
gig tartalmazza, ami kevés. Van viszont egy osztá
lyozási rendszere a vegyületekre, továbbá minden vegyületnek nyilvántartási száma is van. Ez utóbbi használatával óvatosan kell bánni. Lehetséges pél
dául, hogy egy szinergetikus keverék egy kompo
n e n s é n e k nyilvántartási száma nincs benn a rekord
ban, emiatt különösen nehéz a herbicid vagy peszti- cid keverékek visszakeresése. Más keresési techni
kával dolgozik a CAS O N L I N E REGISTRY F I L E adatbázis, amely szerkezeti diagramokat vagy kereső fogalmakat alkalmaz.
Név szerinti keresés
Gyakran az okoz nehézséget, hogy a vállalati nevek nem egységesített alakban szerepelnek. Adat
bázisonként m á s és m á s a n é v szerinti keresés lehe
tősége, ezért a név szerinti keresés előtt tanulmá
nyozni kell az adatbázis kézikönyvét. Kétséges ese
tekben az E X P A N D vagy a NEIGHBOUR utasítás
sal kell élni. A WPI és WPIL a feltaláló nevét csak 1978 óta és csak ott tartalmazza, ahol a szabada
lomcsalád első tagja ezt közölte. Vállalati kódokkal is igyekeznek elősegíteni a keresést, á m ezekkel óvatosan kell bánni, mert nem egyediek. Minden adatbázisban nehézséget okoz az a k ö r ü l m é n y , hogy
a vállalati nevek gyakran csonkítottak. A keresést a rövidített alak lehetséges változataival és ezek kom
binációival (logikai V A G Y ) kell megkísérelni. A z I N P A D O C bizonyos országokból egyáltalán nem veszi fel a feltalálók nevét, Angliából pedig csak 1983 óta szerepelnek a feltalálók nevei.
Hivatkozási számok vagy időpontok keresése
A bejelentési és közzétételi számokkal kapcsolat
ban is gondot okoz a nem egységes forma. A beje
lentési sorszámot pl. az évszámtól ferde vonal vá
lasztja el, de nem minden esetben; állhatnak e számok felcserélt sorrendben is.
A nemzeti bejelentési számok szerint általában nem lehet keresni azokban az adatbázisokban, ame
lyek szabadalomcsaládokat gyűjtenek egy-egy re
kordba. A W P I , WPIL és I N P I - 3 nem tartalmazza a bejelentési adatokat, míg az I N P A D O C felveszi a bejelentési és a prioritási adatokat. A bejelentési számok szerint lehet keresni az I N P I - 1 , I N P A DOC és PATSEARCH adatbázisban.
Az utóbbi tíz évben létesített adatbázisok közül több nyújt k ü l ö n b ö z ő , a szabadalmi bejelentésekre vonatkozó jogi információt. Ilyen adatbázist kínál az American Mead Data Corp., a West Publishing Co., a Bureau of National Affairs Inc., az E U R O L E X . A bázisok általában teljes szöveget adnak; pl. a WEST- L A W k ü l ö n b ö z ő amerikai bíróságokon tárgyalt sza
badalmi ügyeket, megfelelő jogszabályszakaszokat és válogatott szabadalomjogi cikkeket tartalmaz. A LEXIS bázisba a Patent, Trademark and Copyright Journal és más, szabadalmi jogeseteket tárgyaló beszámolók teljes szövegét viszik be. A P A T L A W (amely az US Patents Quarterly periodikus kiad
ványhoz kapcsolódik) viszont nem ad teljes szöve
get: a keresést a kivonatokból, táblázatokból vagy deszkriptorokból vett kulcsszavakkal teszi lehetővé.
Az online kereséssel foglalkozó információforrá
sok közül é r d e m e s megemlíteni a szabadalmi adat
bázisok összefoglalásait tartalmazó Online Informa
tion Centre által kiadott összeállítást [4] és a Cuadra Associates é v e n t e kétszer megjelenő kiadványát
[5), valamint a 70-es évek végéről M. E. Williams munkáját [6]. Az egyes adatbázisok jellegzetességeit ismertető kézikönyvekkel óvatosan kell eljárni, bár igen hasznos információforrások. A z INSPEC adat
bázisban például csak kb. egy százalék a szabadalmi adat, így szabadalomkutatásra aligha v e h e t ő igénybe. Fontos, hogy vegyes adatbázisoknál a sza
badalmak megfelelő utasítással külön is kereshetők legyenek. ( A F L U I D E X például nem tudja ezt a kü
lönválasztást megoldani.) Hasznos áttekintés Kulp
H e x z á m i d ó k . s z e m l é k , r e f e r á t u m o k
(7/ és Sinunons [8] új keletű cikke. A World Patent Information egy teljes száma [9] foglalkozik az online szabadalomkutatások kérdéseivel.
A / online szabadalomkutatásban gyors a fejlődés.
Jelenleg az egyetlen teljes szövegű adatbázis, a L E X P A T az USA 1975 óta megjeleni szabadalmait tartalmazza; a használhatósága korlátozol!, mivel a rajzokat nem lehet online visszakeresni. Az irányzat valószínűleg az lesz, hogy a teljes szövegű adatbázi
sok egy bázisközpont számítógépén lesznek keres
hetők, a rajzokat pedig helyileg hozzáférhető optikai lemezek fogják tárolni.
Várható a nemzeti szabadalmak adatbázisainak fejlesztése is. Az USA-szabadalmak uián a francia szabadalmak ( I N P I - I ) és az európai szabadalmak ( 1 N P I - 2 ) váltak online kereshetökké. 1985-re várják az NSZK-szabadalmak [10] és a közeljövőben az angol szabadalmak adatbázisának online elérhe
tőségét.
Szabadalom mint információ
A szabadalmi leírások tényleges információs fel
használására vonatkozó felmérések [ 1 1 - 1 4 ] az!
mulatják, hogy a potenciális felhasználóknak még 10%-a sem él ezzel a lehetőséggel. Ennek okait a kö
vetkezőkben adták meg: a leírások slílusa; a hozzá
férhetőség hiánya; az a tévhit, hogy a fonios találmá
nyok folyóiratokból is megismerhetők stb. A felső
fokú képesítést szerző műszakiak sem a szabadal
m a / á s szerepét nem ismerik, sem azt nem hallották, hogy a szabadalmi leírásokban megjelenő informáci
óknak kb. 90 százaléka nincs másutt leírva [ 151.
A/okban az iparágakban, ahol rendszeresen fel
használják a szabadalmakban rejlő információt, ked
vezőek a hasznosítási lapasztalatok. A legfrissebb műszaki fejlesztési e r e d m é n y e k és az előzmények megismerésén túl az adatbázisokat felhasználják a szabadalomlisztaság megállapítására, a liccnclchciö- ségek megragadására, a személyek és cégek neve szcrinli figyelésre és a versenytársak kereskedelmi
levékenységének szemmel kisérésére. A szabadalmi bejelentések statisztikai adatai gazdasági indikátorok és a műszaki fejlesztési trendek előrejelzői is lehet
nek [17—19]. Végül a szabadalmaknak technikatör
téneti szerepük is van [20].
Mindezekéi figyelembe véve vette magára a Bri
tish Library a felelősséget Angliában a szabadalmi publikációk tárolásáén és terjesztéséért. 1979-ben felmérte a helyzetet, s javaslatokat dolgozott ki [21], Széles körű konzultációk alapján 1980-ban lét
rehozták a Szabadalmi Információs Hálózatot, amely a Science Rcference Library (SRL! mellel! 26 városi könyvtárai ölel fel. Közülük helei regionális szaba
dalmi könyvtárak (Provinciai Patent Library) jelöl
lek k i . amelyek megkapják a szabadalmi leírások vá
logatott sorozatát és a keresési anyagot; a többi 19-et pedig szabadalmi információs központnak (Patent Information Centre) minősítenék, amelyek megkapják a szabadalmi kereséshez szükséges alap
vető anyagokai. Ellátásukat és a személyzet kiképzé
séi rövid tanfolyamokon az SRL vállalta. A / egyes felhasználókkal a tagkönyvtárak állnak kapcsolat
ban.
Az USA-ban 50-nel több állami könyvtár, Fran
ciaországban 4 regionális központ, az NSZK-ban 14 városi Auslegestelle nyújt a fővároson kívül hozzá
férést a szabadalmi dokumentumokhoz. Vidéki sza
badalmi információs könyvtárak Japánban és a Szovjetunióban is m ű k ö d n e k .
A szabadalmi információ használatának előmoz
dítását célozza az SRL állal évi 4 - 5 alkalommal k i adott PIN Bulletin, amely aktuális szabadalmakról számol be. Az innovációra és a szabadalmakra vo
natkozó érdeklődést az újságokban, folyóiratokban, a iv-ben stb. megjelenő közlemények igyekeznek felkelteni és ébren lartani. A WIPO három nemzet
közi szimpóziumot (1974, 1977, 1979) szervezett a szabadalmi információ témájában. Fontos kiadványa a már említett kézikönyv [1) és a World Patent In
formation c. negyedéves folyóirat. Az EEC 17 ország szabadalmi információforrásairól részletes összeállítási adoti ki [22].
Irodalom
( I ) W o r l d Inlelleclual Propeny Organization. Patent informá
ljon .ind documenlation iiandbnok. Geneva. I l i i ) . 121 World Inlellectual Property Organization. Internaiional
paienl classificalion. 4th ed. M u n i c h . Carl Heymann Verlag, 1984.
[3] Science Rcierence Library Guidc 10 INPADOC.
L o n d o n , 1985.
| 4 | Paients databases London, Online Information Centre.
1983.
|51 Directory o f online databases, 6. köt. 3. sz 1985
|6l W I L L I A M S M . W. ed.: Computer-readable databases: a directory and dala sourcebook. Washingion, American Society for Information Science. ] 979.
[71 K U L P , C. S.: Patent dalabascs: a survey o f whal is avail- ablc from D I A L Ó G , Questel, SDC, Pergamnn and I N P A DOC. = Database, 7. k ö t . 3 . s z . 1984. p. 5 6 - 7 2 .
181 S I M M O N S . E. S.: Paienl family databases. = Daiabase.
8. kai. I.sz. 1985. p. 4 9 - 5 5 .
T M T 3 4 . Éví. 1987. 7. sí.
|91 W o r l d Paienl Information, 7. köt. 1 - 2 . sz. 1985 p 1 - 1 6 0 .
[101 W I T T M A N N , A . - S C H I K A R S K ] , L : Effecisoflanguage barrier on searching free-text databases. = W o r l d Paienl Informaiion. 7. köt. 1 - 2 sz 1985 p. 149.
[11] B A N K , H . : Survey of readership in public patenl libraries.
L u x e m b o u r g , C o m m i s s í o n of the European C o m m u n i - ties. 1977.
[12] T H O M S E N , E.: Parameiers For ihe esiablislitncm or ex- icnsion of régiónál public paienl informaiion and docu- mentaiion centres. Luxembourg. C o m m i s s í o n of the Eu
ropean C o m m u n i i i e s . 1981.
[131 S T E P H E N S O N . J . - R I L E Y , N . W.: The use o f paienl in
formaiion in induslry. L o n d o n . Brilish Library, 1982.
(Library and Informaiion Research Reporl, 4. sz.)
|14l J A L L O Q , M . C : Use of paienl lileralure by academics in chcmisiry and physics, eleclrical and mechanical cngincer- ing L o n d o n , ftriiish Library, 1982. (Brilish Library Re
search and Developmeni Reporl. 5770/5771.)
[15] O P P E N H E I M . C : Paients informaiion online. 5ih Inter¬
national Online Informaiion Meeting. 1981. p. 91 - 9 9 . [16] BEfER, F. K.: Paients and foreign irade. = International
Review of Indusirial Properly and Copyright Law, 15.
kói. 5. sz. 1984 p. 5 6 9 - 5 8 7
[17] I V A N O V , I . : Use of paients informaiion in lechnology forecasts. Proceedings of a confercncc on ihe rolc palenis
informaiion in research and developmeni. Moscow.
W I P O , 1974
118) C A M P B E L L . R. S . - L E V I N E . L. 0.: Palent analysis in iracking lechnology í r e n d s . = Baiielle Today, 1983. 32.
sz.
|19] S T E A D . I I : Indicaiors: slaiislics and palenis. = Science and Public Policy ( O l i o w a l , 1984. febr. p. 1 0 - 1 7 . 120] B A K E R . R. ed.: New and improved: inveniors and inven-
tions ihat have changed the modern world. L o n d o n . Science Referenee Library. 1976.
1211 British Library. Access to paienl documenls and informa
iion. L o n d o n , Brilish Library Board, 1979 (Brilish Library Consullative Papcrs )
|22] Patent informaiion and documcniation in Western F.urope: an inveniory o f services available lo the public.
2nded. M u m c h , K . Ü . S a u r , 1981.
/ R I M M E R , B. M . - G R E E N , A . : Progress in documen- tation. Patents informaiion. A review of recenl changes. = Journal of Documentation, 41. köt. 4. sz.
1985. p. 2 4 7 - 2 6 6 7
(Kincses István)
A szabadalmi d o k u m e n t á c i ó f e j l ő d é s e n a p j a i n k b a n
Napjainkban a szabadalmakkal foglalkozók külö
nösen jó dokumentációs gyakorlatot alakítottak ki.
A nyomtatott dokumentumok szabványosítása, a kódok alkalmazása, a nemzetközi osztályozás hasz
nálata egyaránt a gyors kutatást támogatja. Ezenkí
vül e területre jellemző még a mikroformák széles körű igénybevétele, illetve a bibliográfiai adatok
nak, a jogi státus adatainak, valamint a kivonatok
nak számítógépes adatbázisokban való feltárása is.
A gyors dokumentumszolgáltatást a távközlési hálózatok használata segíti elő. A hagyományos és a nem hagyományos kutatási rendszerek fejlődésen mennek keresztül. Az osztályozás indexeléssel bővült, de a kutatás és a másolatszolgáltatás meg
könnyítésére a teljes d o k u m e n l u m s z ö v e g e k számí
tógépes tárolása is napirendre került.
A szabadalmi dokumentumokat korábban csak a szabadalmakkal hivatásszerűen foglalkozók és
" e x c e n t r i k u s á n a k tartott dokumentalisták, in
formációs szakemberek vették kézbe, mivel az volt a közhiedelem, hogy a dokumentum stílusa homá
lyos. A szabadalmi hivatali emberek az információs szakmában a gyarmati népség presztízsével "büsz
k é l k e d h e t t e k " .
Mára minden megváltozott; szabadalmi doku
mentumok nélkül, csak folyóiratok és könyvek alap
ján szinte nincs is irodalomkutatás. Az új szabadal
mak átnézése-értékelése rutinná váll a különféle projektek megkezdése előtt.
A dokumentumok jogi nyelvezete ugyan megma
radt, de a szabadalmi zsargon külső héjából könnyen ki lehet hámozni a lényeges műszaki információt.
A m i vonakodás helyenként még tapasztalható a műszakiak körében a szabadalmi irodalomtól, az kellő meggyőzéssel általában leküzdhető [1 ] .
A meggyőzés é r d e k é b e n egyaránt tisztában kell l e n n ü n k a szabadalmi információ értékével és korlá
taival. Egy néhány oldalas dokumentum nyílván nem lehet a gyártási gyakorlat kézikönyve. A szaba
dalmi dokumentumok többsége a szakmában jártas szakértőknek íródott, és rendszerint nem valami tel
jesen újra, hanem csak továbbfejlesztésre, javításra vonatkozik.
A nyugati k o r m á n y o k komoly erőfeszítéseket tesznek az innováció ösztönzésére: az USA-ban az állami kutatási projektek megvalósítása közben szü
letett találmányokat igyekeznek átadni az iparválla
latoknak, az Európai Gazdasági Közösség pedig a
