A m ű legalapvetőbb formai problémájának fogyatékos megoldása a f o r m a to- vábbi hibáinak forrása. A cselekmény vezetése — ilyet sem a regényben, sem a me- sében n e m tapasztalunk — önkényes. Az egyes részeknek nincs meg a művészi szükségszerűségük. Mindez az írói alkotómódszer ötletszerűségére, a szerkesztés á t nem gondokságára mutat. A m ű f o r m á j a mögül hiányzik, illetve b é n á n lapul m e g mögötte a rendező, szervező gondolat. Ez lehetetlenné teszi a differenciált írói ítél- kezést.
Ehelyett, hogy a mű szemléleti egységét mégis biztosíthassa, Kurucz az iróniát teszi meg a könyv központi szervező elvévé, az alakokat és helyzeteket minősítő mérőeszközzé. Az ironikus látásmódot mind a m ű f a j , m i n d a tárgy lehetővé teszi.
Különbséget kell azonban tenni azon alkotó között, aki ironikus látását az élet fonák- ságainak megismeréséből nyerte, és azon alkotó között, aki azért ironikus, m e r t még n e m l á t j a a különbséget értékes és értéktelen, méltóságteljes és pöffeszkedő stb.
között. A felelőtlen és felesleges ironizálás megfosztja komolyságuktól az esemé- nyeket, értékes jellemeket értéktelenekként állíthat elénk és egyáltalán: kedvét leli a hitvány ábrázolásában. A m ű b e n sűrűn bukkan fel az irónia üresjárata. Ha kell, h a nem, az író csúfolódik alakjain. Ezt a pózzá merevedett csúfondáros mosolyt ritkán alapozza meg felismerés.
Az eddig leírtakból két tanulságot szűrhetünk le: egyrészt, h a a könyvben n e m tapintható ki világkép, ezt — Kurucz példája m u t a t j a — a forrna b á n j a : az író n e m hallgathatja el büntetlenül nézeteit a világról. Másrészt, ha n e m is követelhetjük m e g az írótól, hogy moralizáljon, mégsem lehet meg m ű erkölcsi ítélkezés nélkül.
Kurucz e feladat elől az irónia mögé menekült. (Magvető Könyvkiadó 1970.) TVERDOTA GYÖRGY
HELYTÖRTÉNET
A CSONGRÁD MEGYEI MUNKÁSMOZGALOM 1917-1919. AUGUSZTUS 1.
SZERKESZTETTE, A BEVEZETŐ TANULMÁNYT ÉS A DOKUMENTUMOK JEGYZETEIT ÍRTA: GAÁL ENDRE
Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizott- sága határozata alapján, vidéken egyedülálló vállalkozás megvalósulása indult el.
Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből címen, öt, testes kötetben kerül sor Szeged és a megye mozgalmi m ú l t j a alapvető forrásai- nak a korszerű marxista tudományosság minden követelményét kielégítő közre- adására. Ebben az évben, szinte egyidőben, Gaál Endrének az 1918—1919-es forradal- makat 'bemutató m u n k á j a és Rácz Jánosnak a felszabadulás időszakát felölelő doku- mentumkötete hagyja el a sajtót. (A sorozat a mozgalom kezdeteitől 1917-ig tartó résszel, valamint az ellenforradalom korszakát tükröző, később megjelenő kötettel válik m a j d teljessé.) Ez a nagyszabású munkálat teremti meg az alapot ahhoz, hogy az eddigi, zömükben igen értékes előmunkálatok, részfeldolgozásök u t á n megszület- hessen Szeged és Csongrád megye munkásmozgalmi m ú l t j á n a k teljességre törekvő, Szeged és a megye tudományos lehetőségeihez méltó szintézise. Az országos tapasz- talat, a történetírói gyakorlat egyaránt arra mutat, hogy a fennmaradt források át- tekinthetetlennek látszó tömegéből egyenkénti, fáradságos mérlegeléssel, ellenőrzés- sel kiválasztott értékes dokumentumok közkinccsé tétele, szélesebb hozzáférhetősé- gének biztosítása előkészíti, megalapozza az összefoglaló igénnyel születő m u n k á - 1077
kat, bizonyító anyagukat könnyen használható rendszerbe foglalva a d j a kézbe. A jó forráskiadvány évtizedekre, esetenként évszázadokra szólóan teljesíti sajátos f u n k - cióját, első számú kiindulópontja lesz m i n d e n további kutatásnak. Ugyanakkor n a g y szolgálatokat tesz a z oktatásnak, a politikai felvilágosító m u n k á n a k , az i s m e r e t t e r - jesztő tevékenységnek is.
Gaál Endre, aki nagyon szigorú igényességgel idestova két évtizede k u t a t j a első- sorban Szeged és Hódmezővásárhely, valójában az egész Dél-Magyarország 1920-ig terjedő munkásmozgalmi történetét, eddig i s rangos publikációk egész s o r á b a n t e t t e közzé eredményeit. Ü j kötetével a forráskiadás n e m könnyű m ű f a j á b a n fejlesztette tovább, mélyítette el a két forradalom szegedi és Csongrád megyei eseményeinek tudományos megismerését. (Hasonló terjedelmű, d e módszeresség, sokágú i s m e r e t - anyag tekintetében jóval szerényebb 1918—1919-es d o k u m e n t u m k i a d v á n y t a z 50. év- fordulóra tudtunkkal csak Pest megye jelentetett meg.) Gaál Endre könyve 334 s z á m alatt összesen 353 kiemelkedő értékű dokumentumot tartalmaz, közel hatszáz olda- lon. A felvett anyagnak eddig csupán elenyésző töredéke látott napvilágot, a k ö t e t - ben zömmel a rendkívüli szétszórtságuk miatt szakemberek s z á m á r a is nehezen elérhető iratok, újságcikkek, röplapok szövegei olvashatók. Mindez G a á l E n d r e a n y a g - gyűjtésének példamutató sokoldalúságát, szélességét, alaposságát dicséri. A k ö t e t látóköréből szinte semmi sem m a r a d t ki, ami helyi vagy országos k ö z g y ű j t e m é n y e k - ben, k o r á b b a n sokszor mellőzött anyagként megtalálható.
A történész szakfolyóiratok feladata lesz a kötet igen jelentős forrástudományi érdemeinek behatóbb taglalása. Annyit mégis el kell m o n d a n u n k e helyen is, hogy a gyűjtemény a forráspublikálás teljes fegyvertárát, szinte minden 'bevált régi és ú j a b b vívmányát felvonultatja, nemegyszer továbbfejleszti, a szerkezeti m e g o l d á - soktól kezdve a frappáns, tömör címadáson át a körültekintő, k i t e r j e d t m a g y a r á z ó jegyzetekig, utalásokig, amelyekkel a m ű f a j keretein belül értelmezi, b í r á l j a , 'ki- egészíti a dokumentumok állításait, utal a kapcsolódó és eddig megjelent irodalomra.
Gaál Endre kötete jó bizonyság arra, hogy ezek a néha formálisnak vélt elemek a tartalom alapvető részei az okmánypublikációkban, kibontják, hitelesítik a közölt szövegek tényeit, mondanivalóját, összefüggéseit. A gyűjtemény gyors h a s z n á l a t á t alapos név- és helynévmutató teszi lehetővé.
A biztos elvi vonalvezetésű, szinte túlzottan tömör, szigorú logikájú, s a leg- lényegesebb kérdéseket kiemelő bevezető után az időrend fonalára fűzött, önálló vizsgálatot kívánó részproblémák 'rendszerébe illesztette b e 'az anyagot a szerző.
Ez a következetesen végigvitt, nagyon sok m u n k á t kívánó szerkezeti megoldás szi- lárd vázat ad a kötetnek, egyúttal mind a kronologikus, m i n d pedig a m é l y e b b te- matikai bontás sokágú igényének eleget tesz. A két forradalom egységét k i f e j e z é s r e juttatja, ugyanakkor arányos teret szentel a belső fejlődés m i n d e n fontos m o z z a - natának.
Célzatosan szóltunk először a könyv kapcsán a. m ű f a j h o z szorosabban k ö t ő d ő sajátos kérdésekről, hogy megvilágíthassuk a Szegeden jó ideig alig m ű v e l t k o r - szerű forráskiadásban elért kiemelkedő tudományos eredményeit. Nyilvánvaló, hogy ennek az az évek óta folytatott elemző-feldolgozó m u n k a a z alapja, a m i t a szerző végez, s amelyre építve a kötet anyaga tartalmilag is magas színvonalat képvisel.
Hosszadalmas, kitartó u t á n j á r á s kellett ahhoz, hogy m i n d e n lényeges k é r d é s k ö r t nagyjából azonos mélységű és értékű dokumentumanyaggal tud b e m u t a t n i a g y ű j - temény. Ezek után m á r csak a francia, jugoszláv és r o m á n levéltárak — m a még gyakorlatilag zömmel elérhetetlen — anyagából v á r h a t ó számottevő m e n n y i s é g b e n feltáratlan (és esetleg lényegesen ú j a t mondó) dokumentáció Szegedre é s a m e g y é r e nézve.
A kötet főbb fejezeteinek, legmarkánsabb, legérdekesebb d a r a b j a i n a k végigkö- vetésére ezúttal nincs módunk. Miután az egyes kutatók és az olvasók érdeklődésé- nek irányában az azonosságok mellett egyébként is érthetően sok a z 'eltérés, csak néhány általánosabb megjegyzésre szorítkozunk. A kötet — a történetírás l e g ú j a b b célkitűzéseit magáévá téve — a két forradalom előzményeit és eseményeit a fél év- 1078
századdal ezelőtti idők tablójának m i n d e n színével, az élet valamennyi akkor meg- határozó mozzanatának felvonultatásával a k a r j a tükröztetni a közzétett szövegek- ben; a politikai erővonalaktól kezdve az ellátási gondokig és egyéb, köznapinak látszó, de ¡az összkép szempöntjából nagyon is fontos kérdésekig. Ez általában ki- tűnően sikerült. Különösen jónak t a r t j u k a forradalmakat megelőző viszonyok érzék- letes rajzát, a kommunista szervezkedés szegedi kezdeteinek bemutatását, a föld- kérdés március 2l-e előtti alakulásának érzékeltetését.
A proletárhatalom győzelmétől 1919. augusztus l-ig terjedő, leghosszabb rész- ben a márciusi szegedi események dokumentálása, az ipari és mezőgazdasági m u n - kások közellátási, kereseti és szociális viszonyainak javítását célzó intézkedések fel- dolgozása, a p á r t - és szakszervezetek agitációs tevékenységének ábrázolása, az ápri- lis végi makói és vásárhelyi események rajza, a szegedi francia és úri magyar e l l e n j forradalmi terror, s általában a június-júliusi helyzet nagyon sok ú j a t hozó képe á legsikerültebb. F e n n m a r a d t dokumentumok ¡hiányában, a kötet zöméhez képest, k e - vésbé plasztikus az 1918 végi francia és jugoszláv megszállás többoldalú hatásának rögzítése, tényszegénynek látszik a proletárdiktatúra művelődéspolitikájának felvil- lantása. Valamivel több helyet k a p h a t t a k volna a Vörös Hadsereg Csongrád megye területén vívott harcainak, szervezésének részletei is. A témakör ismertsége miatt tűnik szürkének az áprilisi tanácsválasztások és a proletárhatalom idején végre- hajtott szocializálások ábrázolása. A kötet egészéhez mérve csak egyes kisebb részek árnyalatnyi gyengéit jelentik a felsoroltak, s alapjában véve n e m a szerzőn múlott^
hogy a vonatkozó iratok hiányán alig lehetett segíteni. A mintaszerűen arányos tematikát Gaál Endre területileg is arányosan töltötte ki, a kötet minden várost és községet egykorú súlya szerint szerepeltet, amennyire a f e n n m a r a d t dokumentumok adta lehetőségek engedik. Említsük meg: A kiadvány közzétett irat- és sajtóanyaga
— az egyébként kitűnő — ¡bevezető tanulmány észrevehető Széged-centrikusságát, általában városcentrikusságát — amelyet a szerző maga is érez és elismer — helyes arányúvá teszi. Megjegyzéseink a kötet kiemelkedő értékeiből mitsem vonnak le.
Gaál Endre könyvét végigolvasva elmondhatjuk, hogy ezzel a kiadvánnyal Sze- ged és Csongrád megye 1918—1919-es története a legmélyebben, legárnyaltabban és legkorszerűbben feldolgozottak közé tartozik az országban. Szeged sajátos helyzete, kiemelkedő szerepe, Csongrád megye proletárjainak hősies erőfeszítései,. az e.,tájon történt események gazdagsága, a politikai ¡küzdelmek bonyolultsága, :az ellenforra- dalom korai jelentkezése miatt — többek között — a kötet az országos történetírás számára is jelentős kérdésekre ad választ. Ez a magas színvonalú, nagyon gazdag anyagú m u n k a hosszú ideig mérce és példa lesz a más megyékben és városokban folyó kutatásokhoz. (Szeged 1969 [1970].)
SZABÓ FERENC
1079
