Görcsoldó szél
A „KÁRPÁTONTÚLI SZOVJET MAGYAR”
IRODALOM ANTOLÓGIÁJA, 1945 – 1991
Görcsoldó szél
A „KÁRPÁTONTÚLI SZOVJET MAGYAR”
IRODALOM ANTOLÓGIÁJA 1945 – 1991
Összeállította, szerkesztette: M. Takács Lajos
2010
Edelény
Edelényi Füzetek 44.
MKKM Kiadó, Edelény
dr. Takács Lajos
Győjtötte, összeállította, szerkesztette, a borítót tervezte: M. Takács Lajos
Számítógépes szövegelıkészítés:
Slezsák Zsolt
ISBN 978-963-87047-9-5 HU ISSN 0238−1842
Kiadja a M
ővel
ıdési Központ, Könyvtár és Múzeum.
3780 Edelény, István király útja 49. Tel.: 48/525-080.
Felelıs kiadó: Hadobás Pál
www.konyvmuhely.hu
Példányszám: 210
5
BEVEZETÉS
Az 1990-es magyarországi könyvhétre jelent meg a budapesti Magvetı és az ungvári Kárpáti könyvkiadó közös munkájával a VERGİDİ SZÉL, A kárpátaljai magyar irodalom antológiája, 1953-1988 címő, 608 oldalon 37 szerzı 303 mővét bemutató kö- tet, 3300 példányban; a Magvetı és a pozsonyi Madách könyvki- adó külön megállapodásával további 500 példány készült a felvi- déki magyar olvasóknak.
A VERGİDİ SZÉL címő antológiát az 1990-ben Kárpátalján mőködı két könyvterjesztı hálózat egyike sem volt hajlandó for- galmazni; a KMKSZ aktivistáinak köszönhetı, hogy mégis eljutott az olvasókhoz. A magyarságára oly büszke Debrecenben pedig egyetlen könyvesbolt sem rendelt belıle egyetlen példányt sem.
Ez fájt, hiszen Debrecen az én városom is: 26 évig laktam benne.
A VERGİDİ SZÉL anyagának győjtését − önszántunkból, belsı indíttatásra − 1983 nyarán kezdtem el az akkori ungvári
„józsefattilások” segítségével; közülük a legtöbbet Dupka György dolgozott. Az anyaggyőjtés mostoha feltételei és a nehezen átlát- ható „félhivatalos” akadályoztatás miatt csak 1988 november vé- gén tudtam lezárni a kéziratot. Erkölcsi támogatásával segítette a könyv megjelenését Fodor András, az akkori Magyar Írók Szövet- sége alelnöke.
A VERGİDİ SZÉL részben a dolog természete szerint, fıként azonban a régebbi évtizedek szovjet irodalompolitikájának „Kár- pátontúlon” is a hangzatos-híg apológiát preferáló gyakorlata mi- att − mind esztétikai, mind tematikai szempontból − sokkal kedve- zıbb színben mutatta fel a kárpátaljai magyar irodalmat, mint ha annak teljességét ismerhették volna meg az olvasók. 1989-90-
6
ben a fenti „kedvezıbb színben megmutatás” szolgálta a legjob- ban az akkori Magyarországon is az érzelmi alapú nemzeti meg- közelítés, valamint a határon túli magyarság felértékelése jogos igényét.
Most 2010-ben, 20 év múltán viszont eljött az úgynevezett
„kárpátontúli szovjet magyar” irodalom − magyar nyelven is ez volt a hivatalos megnevezése − legalább részleges feltárásának, megmutatásának ideje; mind a kárpátaljai, még életben lévı né- hány, a maga idejében ugyancsak aktív, „szovjet magyar” öreg- ember, mind pedig az egykori „józsefattilások” immár jórészt hat- vanas, de legalább is ötvenes nemzedéke számára; nem is be- szélve a Szovjetunió és az úgynevezett „szocialista tábor” össze- omlása óta felnövekedett, kárpátaljai és magyarországi írástudó nemzedékek meglehetıs tájékozatlanságáról.
1994-es, Aprópénz a történelem színpadán címő, kárpátaljai sajtótörténeti szöveggyőjteményem (Kárpátaljai Magyar Könyvek, 40.) megjelenése után, az itt nem részletezendı, a kárpátaljai magyar irodalomban, mővelıdésben is tapasztalt, számomra ki- ábrándító és elidegenítı hatású jelenségek, folyamatok miatt úgy határoztam: abbahagyom.
Titkon azért reménykedtem, hogy az új kiadású „karcsú” köte- tek dömpingjében, a különbözı csoportosításokban-válogatások- ban − a szovjet korszakra jellemzı módon − négyszer-ötször is
„visszaköszönı”, limitált mennyiségő verses és prózai szövegek
„önfényezı” célú kiárasztása után egyszer majd csak eljön az ide- je legalább egyetlen olyan „ismétlı” kötet kiadásának is, amely a lehajtott fejő, önkritikus szerzıi-szerkesztıi magatartás morális kényszerétıl vezérelve, szembenéz a saját múlt árnyékos, vacog- tató oldalának magyar nyelvő „mővekben” megtestesült keserves tényeivel. 2009 végéig nem született, nincs ilyen könyv.
Csakis ezért készítettem el − most egyedül − a GÖRCSOLDÓ SZÉL címő újabb antológiámat, különös ajándékul, társadalmi, bocsánat: „önkéntes” munkában, hetvenévesen. Ezzel a kötettel tisztelgek egykori barátaim-küzdıtársaim; Váradi-Sternberg János professzor úr, dr. Kozma Endre tanár úr, Csiki László, valamint Balla Gyula és S. Benedek András emléke elıtt.
7
A GÖRCSOLDÓ SZÉL 27 kárpátaljai szerzı 1945 és 1991 kö- zött megjelent 120 szövegét közli fakszimile (hasonmás) kiadás- ban; nem teljes voltában is hő képet mutatva a sztalini negyve- nes-ötvenes évek irodalmi „személyi kultuszáról”, majd a szinte 1991-ig tovább élı ”leninista” szovjet magyar mővekrıl. Mindazon- által vigasztaló, hogy a VERGİDİ SZÉL 37 szerzıje közül csak 17-en hódoltak a sztalinista-leninista, „sematikus-plakátrealista”, alkalmi-agitációs mővek „termelési” gyakorlatának… Kiegészíté- sül tíz, a VERGİDİ SZÉL-ben nem szereplı „új” szerzıt emel- tem be a GÖRCSOLDÓ SZÉL-be; fıként vers- és kisprózaírókat, de szerepeltetem a kor néhány „mővelıdési és tudományos té- nyezıjét” is; tudomány-népszerősítı cikkeik újraközlésével érzé- keltetve a szovjet korszak „népmővelési, -oktatási” gyakorlatát.Két technikai jellegő megjegyzés… a) A változó színvonalú szövegmegjelenítés oka: a harminc-hatvanöt éves, többnyire ere- detileg is silány papíron, gyenge nyomdatechnikával készült; az- óta megöregedett−megfakult−megfoltosodott szövegek „beszken- nelés” (elektronikus letapogatás) után sem lettek mindig „szeb- bek”. b) A versek, kisprózák végén szereplı forrás-megjelölések és évszámok többnyire nem a mővek keletkezésének, illetve elsı közlésének adatai: egyszerően azt mutatják, honnan, melyik ki- adványból „szkenneltük” az adott szöveget.
A GÖRCSOLDÓ SZÉL-ben egyetlen szerzırıl sem adtam életrajzot, pályaképet, mőjegyzéket. Nem oldom fel az „írói álne- veket” sem. A már elhunyt, próbatételekkel nehezített sorsú em- berek, valamint a „maradékaik” iránti könyörületbıl, irgalomból döntöttem így. A még aktívakat pedig nem akartam kényelmetlen helyzetbe hozni az ıket favorizáló, kitüntetı, mai magyar társa- dalmi-irodalmi-politikai egyesületek-társaságok-szervezetek elıtt, amelyek „nemzeti példaképként” büszkélkednek velük.
Kár, hogy rendkívül sok, a kárpátaljai magyar irodalomra, köz- mővelıdésre, -oktatásra vonatkozó adat, ismeret, elemzés; végsı soron immár irodalomtörténeti érték száll majd sírba velem…
Nagy önuralommal, megint egyszer úgy határoztam: „minden zic- cert kihagyok és nem ütök le egyetlen feladott magas labdát sem…” (Aprópénz a történelem színpadán − Bevezetı). Hiszen, húsz-harminc éve még sokukat szerettem és becsültem.
8
Végezetül:
Konfucius, ókori kínai filozófus mondta: „Kétféle ember van. Az egyik az igazságot keresi, a másik a maga hasznát.” Kertész Imre szerint: „döntened kell; a lelkiismeretedet vagy az életedet válasz- tod…” Kovács Vilmos pedig − egy szovjet-orosz költı nyomán − így figyelmeztet: „mert kezdet nincs, csak folytatás van…”
(Edelény-Borsod, 2010. március 1.)
*
(Megköszönöm Soltész Barnabás edelényi vállalkozónak a 2004-ben nekem nyújtott jelentıs segítségét.
M.T.L.)
*
9
BAKOS RÓZA
10
11
12
(Új Hang; 1954)
13
BALLA D. KÁROLY
(Kárpáti Kalendárium; 1974)
14
15
(Szivárványszínben; 1977)16
17
(Álmodj zenét; 1979)18
(Tágulok a Világegyetembe; 1984)
19
20
21
22
23
(Hóban és homokon; 1991)24
BALLA LÁSZLÓ / BAKÓ LÁSZLÓ
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
(Zengj hangosabban; 1951)
37
38
39
40
41
(Kitárom karom; 1954)42
43
(Rohanó évek sodrában; 1956)44
45
46
(Nyári lángok; 1961)
47
(Naptár; 1961)48
49
(Naptár; 1963)50
51
52
53
54
55
56
(Naptár; 1964)
57
58
59
60
61
62
63
64
(Kárpáti Kalendárium; 1965)
65
66
67
68
69
70
71
72
73
(Parázs a hóban; 1967)74
(Visszapillantó tükör; 1977)
75
BALOGH BALÁZS
(Kárpáti Kalendárium Irodalmi Melléklete; 1972)
76
77
78
(Kárpáti Kalendárium; 1976)
79
80
81
82
(Szivárványszínben; 1977)
83
84
85
86
87
88
(Csillagzene; 1979)
89
90
91
(Sugaras utakon; 1985)92
(Üzenet; 1989)
93
BALOGH MIKLÓS
(Kárpáti Kalendárium; 1975)
94
95
(Szivárványszínben; 1977)96
(A Mindenség tenyerén; 1980)
97
BENEDEK ANDRÁS / STUMPF BÉNI
(Kárpáti Kalendárium; 1968)
98
99
(Kárpáti Kalendárium Irodalmi Melléklete; 1970)100
CSENGERI DEZS İ
101
102
103
104
105
(Fellegomlás; 1959)106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
(Szél zúg a Latorcán; 1978)
125
DUPKA GYÖRGY
126
127
128
(A Kárpáti Kalendárium Irodalmi Melléklete; 1973)
129
(Szivárványszínben; 1977)130
(Évgyőrők ’88)
131
(Tavaszra születtem; 1990)132
FINTA ÉVA
(Vállalkozás az örömre; 1979)
133
(Lendület; 1982)134
(Idı-korongon; 1987)
135
FÜZESI MAGDA
136
137
(Szivárványszínben; 1977)138
139
(Gyöngyvirágok; 1977)140
141
142
(Útban hazafelé; 1984)
143
GORTVAY ERZSÉBET / G.E.
144
145
146
147
148
(Kárpáti Kalendárium Irodalmi Melléklete; 1970)
149
150
151
152
153
154
(Kárpáti Kalendárium; 1972)
155
156
157
158
159
(Kárpáti Kalendárium; 1977)160
GY İ RY DEZS İ
(Vörös Zászló; 1946. I. 3.)
161
(Vörös Zászló; 1946. I. 27.)162
163
(Sugaras utakon; 1985)164
HORVÁTH GYULA
(Pólusok; 1979)
165
(Kárpáti Kalendárium; 1983)166
167
(Sugaras utakon; 1985)168
HORVÁTH SÁNDOR
169
(Kárpáti Kalendárium; 1976)170
(Szivárványszínben; 1977)
171
(Lendület; 1982)172
KECSKÉS BÉLA
173
(Naptár; 1962)174
175
(Izzó parazsak; 1963)176
(Kárpáti Kalendárium; 1965)
177
(A várakozás legszebb reggelén; 1972)178
(A Kárpáti Kalendárium Irodalmi Melléklete; 1973)
179
(Évgyőrők ’90)180
KEREKES ERZSÉBET
181
182
183
184
(Új Hang; 1954)
