A kecskeméti civil szerveznék címtárával

A kecskeméti civil szerveznék cím tárával

5

u r ó c z ^ ( É t t e r e m

és (Káyéház

tyQrtőségivendégfátás, kömgezetden

Szabadság tér 2/9., Tel.: 76/509-175

Kecskemét történelmi főterének szívében várja a gasztronómiai örömök

kedvelőit a város legsokoldalúbb vendéglá­

tóhelye, a Túróczy Étterem és Kávé­

ház.

T a v a szk ö szöntő

K o s s u t h K a l e n d á r i u m

a 2006. évre

A KECSKEMÉTI CIVIL SZERVEZETEK CÍMTÁRÁVAL

KIADJA A KECSKEMÉTI LAPOK KFT.

Gjávaszfcöszöntő (Kafencfárium 2006

Petőfi Sándor

JÖVENDÖLÉS

Mondád, anyám, hogy álmainkat Éjente festi égi kéz;

Az álom ablak, melyen által Lelkünk szeme jövőbe néz.

Anyám, álmodtam én is egyet, Nem fejtenéd meg, mit jelent?

Számyim növének, s átröpűltem A levegőt, a végtelent.”

‘Fiacskám, lelkem drága napja, Napomnak fénye! örvendezz;

Hosszúra nyújtja élted isten, Álmodnak boldog titka ez.’ -

És nőtt a gyermek, lángra lobbant Meleg keblén az ifjúkor,

S a dal malasztos enyh a szívnek, Midőn hullámzó vére forr.

Lantot ragadt az ifjú karja, Lantjának adta érzetét,

S dalszárnyon a lángérzemények Madárként szálltak szerteszét.

Égig röpült a bűvös ének, Lehozta a hír csillagát, És a költőnek, súgarából Font hom lokára koronát.

De méreg a dal édes méze;

S mit a költő a lantnak ad, Szivének m indenik virága, Éltéből egy-egy drága nap.

Pokollá lett az érzelemláng, És ő a lángban martalék;

A földön őt az életfának Csak egy kis ága tartja még.

Ott fekszik ő halálos ágyon, Sok szenvedésnek gyermeke, S hallá, mit a szülő bús ajka Kínjának hangján rebege:

‘Halál, ne vidd el őt karomból, Ne vidd korán el a fiút;

Soká Ígérte őt éltetni

Az ég... vagy álmunk is hazud?...’

„Anyám, az álmok nem hazudnak;

Takarjon bár a szemfödél:

Dicső neve költő-fiadnak.

Anyám, soká, örökkön él.

Kecskem ét, 1843^. m árcius 5-e körü l

^hvaszköszöntő (K^ícncfárium 2006

Előszó

Régi hagyományt kívánunk feléleszteni Tavaszköszöntő Kalendáriumunk meg­

jelentetésével, hosszú távú gondozásával. A tavaszt, a forradalom évfordulóját, nemzetünk újkori virágzásának legszebb időszakát köszöntjük ezentúl ismét év- ről-évre versekkel, hőseink, nagyjaink gondolatainak felelevenítésével. Azok, akik részt vesznek március 15-én a városi megemlékezéseken, ajándékba kapják ezt a szívvel írt és szerkesztett kötetet, hogy otthon, családi körben is lapozgat­

hassák ezt az értékes tavaszi gondolatcsokrot.

A Kecskeméti Lapok legrégibb szerkesztőinek szándéka szerint ehhez a törté­

nelmi, szépirodalmi válogatáshoz hozzáfűzünk egy másikat is, amely napjainkról szól. Istennek hála, ma már nem forradalmi időket élünk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincsen feladatunk, felelősségünk, elszántságunk arra, hogy min­

dennapjainkat emberibbé, magyarabbá formáljuk, jövőnket szebbé, élhetőbbé tegyük. Kecskemét jelenének, az itt élők örömének, aktuális problémáinak, kö­

zösségépítő akcióinak bemutatása is ezt tükrözi, ezért is ajánljuk jó szívvel eze­

ket az írásokat.

Megtalálhatják köztük olvasóink a többi közt a város civil szervezeteinek listá­

ját, amely bár nem tekinthető teljes körűnek, az eddig megjelent legrészletesebb anyag. Szeretettel ajánlom olvasóink figyelmébe a Bartók évfordulót köszöntő Tavaszi Fesztivál és az 1956-os jubileumi év programjait és az ezekhez kapcsoló­

dó gondolatokat is. Bízunk abban, hogy a korábban nagyon népszerű kötetünk hordozza mindazokat az értékeket, amelyeket támogatóink nemesnek tartanak.

Reményeink szerint ezek a sorok hazaszeretetre, lokálpatriotizmusra buzdíta­

nak, ösztönzik a kisebb és a nagyobb közösségeket az építkezésre, a további si­

keres működésre és gazdagodásra.

„Talpra magyar!” - hívott fel Petőfi. - Talpra bizony - mondjuk most mi, ami­

kor - egy új nagy nemzetközi közönség tagjaként tudva országunkat - merőben más eszközökkel, emberül, magyarul, az ősökhöz és a hősökhöz mérhető tisz­

tességgel kell szolgálnunk szűkebb és tágabb hazánkat.

A Kecskemét főterén 100 éve álló Kossuth-szobor ezt az elszántságot jelképe­

zi. Kívánom hát, hogy adjon ez az alkotás nekünk kifogyhatatian erőt, bátorságot és hitet, a jó Isten pedig szerencsét közös céljaink, álmaink megvalósításához.

Tisztelt olvasók, fogadják a következő sorokat, fejezeteket nagy szeretettel:

Farkas P. Jó z sef

oJávaszköszöntő Q^afcrtííárium 2006

M árcius

1. Szerda Albin 16. Csütörtök Henrietta

2. Csütörtök Lujza 17. Péntek Gertrúd, Patrik

3. Péntek Kornélia 18. Szombat Sándor, Ede

4. Szombat Kázmér 19. Vasárnap József, Bánk

5. Vasárnap Adorján, Adrián 20. Hétfő Klaudia

6

. Hétfő Leonóra, Inez 21. Kedd Benedek

7. Kedd Tamás 22. Szerda Beáta, Izolda

8

. Szerda Zoltán 23. Csütörtök Emőke

9. Csütörtök Franciska, Fanni 24. Péntek Gábor, Karina

10. Péntek Ildikó 25. Szombat Irén, írisz

11. Szombat Szilárd 26. Vasárnap Emánuel

12. Vasárnap Gergely 27. Hétfő Hajnalka

13. Hétfő Krisztián, Ajtony 28. Kedd Gedeon, Johanna

14. Kedd Matild 29. Szerda Auguszta

15. Szerda Nemzeti ünnep, 30. Csütörtök Zalán

Kristóf 31. Péntek Árpád

gjávaszköszöntő (Kaíenífárium 2006

Á prilis

1. Szombat Hugó 16. Vasárnap Húsvét, Csongor

2. Vasárnap Áron 17. Hétfő Húsvét, Rudolf

3. Hétfő Buda, Richárd 18. Kedd Andrea, Ilma

4. Kedd Izidor 19. Szerda Emma

5. Szerda Vince 20. Csütörtök Tivadar

6

. Csütörtök Vilmos, Bíborka 21. Péntek Konrád

7. Péntek Hermán 22. Szombat Csilla, Noémi

8

. Szombat Dénes 23. Vasárnap Béla

9. Vasárnap Erhard 24. Hétfő György

10. Hétfő Zsolt 25. Kedd Márk

11. Kedd Leó 26. Szerda Ervin

12. Szerda Gyula 27. Csütörtök Zita

13. Csütörtök Ida 28. Péntek Valéria

14. Péntek Tibor 29. Szombat Péter

15. Szombat Anasztázia, Tas 30. Vasárnap Katalin, Kitti

oJávaszköszöntő (Kfdendármm 2006

M ájus

1. Hétfő

2. Kedd 3. Szerda 4. Csütörtök 5. Péntek

6

. Szombat 7. Vasárnap

8

. Hétfő 9. Kedd 10. Szerda 11. Csütörtök 12. Péntek 13. Szombat 14. Vasárnap 13. Hétfő

A munka ünnepe, Fülöp

Zsigmond Tímea, Irma Mónika, Flórián Györgyi Ivett, Frida Gizella Mihály Gergely Ármind, Pálma Ferenc Pongrác Szervác, Imola Bonifác Zsófia, Szonja

16. Kedd 17. Szerda 18. Csütörtök 19. Péntek 20. Szombat 21. Vasárnap 22. Hétfő 23. Kedd 24. Szerda 25. Csütörtök 26. Péntek 27. Szombat 28. Vasárnap 29. Hétfő 30. Kedd 31. Szerda

Mózes, Botond Paszkál Erik, Alexandra Ivó, Milán Bemát, Felícia Konstantin Júlia, Rita

Dezső Eszter, Eliza Orbán Fülöp, Evelin Hella Emil, Csanád Magdolna Janka Angéla

oJávaszfcöszöntő cKafcncídrium 2006

Jú n iu s

1. Csütörtök Tünde 2. Péntek Kármen, Anita 3. Szombat Klotild

4. Vasárnap Pünkösd, Bulcsú 5. Hétfő Pünkösd, Fatime

6

. Kedd Norbert, Cintia 7. Szerda Róbert

8

. Csütörtök Medárd 9. Péntek Félix 10. Szombat Margit, Gréta 11. Vasárnap Barnabás 12. Hétfő Villő 13. Kedd Antal, Anett 14. Szerda Vazul 15. Csütörtök Jolán, Vid

16. Péntek Jusztin 17. Szombat Laura, Alida 18. Vasárnap Amold, Levente 19. Hétfő Gyárfás 20. Kedd Rafael 21. Szerda Alajos, Leila 22. Csütörtök Paulina 23. Péntek Zoltán 24. Szombat Iván 25. Vasárnap Vilmos 26. Hétfő János, Pál 27. Kedd László 28. Szerda Levente, Irén 29. Csütörtök Péter, Pál 30. Péntek Pál

oJávaszfcöszontő ^K^ifencfárium 2006

Jú liu s

1. Szombat Tihamér, Annamária 2. Vasárnap Ottó

3. Hétfő Kornél, Soma

4. Kedd Ulrik

5. Szerda Emese, Sarolta

6

. Csütörtök Csaba 7. Péntek Apollónia

8

. Szombat Ellák 9. Vasárnap Lukrécia 10. Hétfő Amália 11. Kedd Nóra, Lili 12. Szerda Izabella, Dalma 13. Csütörtök Jenő

14. Péntek Örs, Stella 15. Szombat Henrik, Roland 16. Vasárnap Valter

17. Hétfő Endre, Elek 18. Kedd Frigyes 19. Szerda Emília 20. Csütörtök Illés

21. Péntek Dániel, Daniella 22. Szombat Magdolna 23. Vasárnap Lenke 24. Hétfő Kinga, Kincső 25. Kedd Kristóf, Jakab 26. Szerda Anna, Anikó 27. Csütörtök Olga, Liliána 28. Péntek Szabolcs 29. Szombat Márta, Flóra 30. Vasárnap Judit, Xénia 31. Hétfő Oszkár

gűvflszííösEöntő 1 Kalendárium 2006

A ugusztus

1. Kedd Boglárka 2. Szerda Lehel 3. Csütörtök Hermina 4. Péntek Domonkos 5. Szombat Krisztina

6

. Vasárnap Berta, Bettina 7. Hétfő Ibolya

8

. Kedd László 9. Szerda Ernőd 10. Csütörtök Lőrinc

11. Péntek Zsuzsanna, Tiborc 12. Szombat Klára

13. Vasárnap Ipoly 14. Hétfő Marcell

15. Kedd Mária

16. Szerda Ábrahám

17. Csütörtök Jácint 18. Péntek Ilona 19. Szombat Huba

20. Vasárnap Államalapítás ünn.

21. Hétfő Sámuel, Hajna 22. Kedd Menyhért, Mirjam 23. Szerda Bence

24. Csütörtök Bertalan 25. Péntek Lajos, Patrícia 26. Szombat Izsó

27. Vasárnap Gáspár 28. Hétfő Ágoston 29. Kedd Beatrix, Erna 30. Szerda Rózsa 31. Csütörtök Erika, Bella

cJávaszfcöszöntő c Kalendárium 2006

S zep tem b er

1. Péntek Egyed, Egon 16. Szombat Edit

2. Szombat Rebeka, Donna 17. Vasárnap Zsófia

3. Vasárnap Hilda 18. Hétfő Diána

4. Hétfő Rozália 19. Kedd Vilhelmina

3. Kedd Viktor, Lőrinc 20. Szerda Friderika

6

. Szerda Zakariás 21. Csütörtök Máté, Mirella

7. Csütörtök Regina 22. Péntek Móric

8

. Péntek Mária, Adrienn 23. Szombat Tekla

9. Szombat Ádám 24. Vasárnap Gellért, Mercédesz

10. Vasárnap Nikolett, Hunor 25. Hétfő Eufrozina, Kende

11. Hétfő Teodóra 26. Kedd Jusztina

12. Kedd Mária 27. Szerda Adalbert

13- Szerda Kornél 28. Csütörtök Vencel

14. Csütörtök Szeréna, Roxána 29. Péntek Mihály

0fcvaszfcöszöntő ^T^fcnífdrium 2006

O k tób er

1. Vasárnap Malvin 2. Hétfő Petra

3. Kedd Helga

4. Szerda Ferenc 5. Csütörtök Aurél

6

. Péntek Brúnó, Renáta 7. Szombat Amália

8

. Vasárnap Koppány 9. Hétfő Dénes

10. Kedd Gedeon

11. Szerda Brigitta 12. Csütörtök Miksa 13. Péntek Kálmán, Ede 14. Szombat Helén 15. Vasárnap Teréz

16. Hétfő Gál

17. Kedd Hedvig

18. Szerda Lukács 19. Csütörtök Nándor 20. Péntek Vendel 21. Szombat Orsolya 22. Vasárnap Előd

23. Hétfő Nemzeti ünn., Gyöngyi

24. Kedd Salamon

25. Szerda Blanka, Bianka 26. Csütörtök Dömötör 27. Péntek Szabina

28. Szombat Simon, Szimonetta 29. Vasárnap Nárcisz

30. Hétfő Alfonz

31. Kedd Farkas

cJávaszfcöszöntő <T^iíenííárium 2006

N ovem b er

1. Szerda Marianna 2. Csütörtök Achilles 3. Péntek Győző 4. Szombat Károly 5. Vasárnap Imre

6

. Hétfő Lénárd

7. Kedd Rezső

8

. Szerda Zsombor 9. Csütörtök Tivadar 10. Péntek Réka 11. Szombat Márton 12. Vasárnap Jónás, Renátó 13. Hétfő Szilvia

14. Kedd Aliz

15. Szerda Albert, Lipót 16. Csütörtök Ödön

17. Péntek Hortenzia, Gergő 18. Szombat Jenő

19. Vasárnap Erzsébet 20. Hétfő Jolán 21. Kedd Olivér 22. Szerda Cecília 23. Csütörtök Kelemen

24. Péntek Emma

25. Szombat Katalin 26. Vasárnap Virág 27. Hétfő Virgil 28. Kedd Stefánia 29. Szerda Taksony 30. Csütörtök András, Andor

gávaszfcöszöntő ^Kalendárium 2006

D ecem b er

1. Péntek Elza 17. Vasárnap Lázár, Olimpia

2. Szombat Melinda, Vivien 18. Hétfő Auguszta

3

. Vasárnap Ferenc, Olívia 19. Kedd Viola 4. Hétfő Borbála, Barbara 20. Szerda Teofil

5. Kedd Vilma 21. Csütörtök Tamás

6

. Szerda Miklós

22. Péntek Zénó 7. Csütörtök Ambrus

23. Szombat Viktória

8

. Péntek Mária

24. Vasárnap

9. Szombat Natália Ádám, Éva

10. Vasárnap Judit 25. Hétfő Karácsony, Eugénia

11. Hétfő Árpád 26. Kedd Karácsony, István

12. Kedd Gabriella 27. Szerda János

13. Szerda Luca, Otília 28. Csütörtök Kamilla 14. Csütörtök Szilárda 29. Péntek Tamás, Tamara

15. Péntek Valér 30. Szombat Dávid

16. Szombat Etelka, Aletta 31. Vasárnap Szilveszter

oJavaszköszöntő cK^cndár\um 2006

Ja n u á r

1. Hétfő Újév, Fruzsina

2. Kedd Ábel

3. Szerda Genovéva, Benjámin 4. Csütörtök Titusz, Leona 5. Péntek Simon

6

. Szombat Boldizsár 7. Vasárnap Attila, Ramóna

8

. Hétfő Gyöngyvér 9. Kedd Marcell 10. Szerda Melánia 11. Csütörtök Ágota 12. Péntek Ernő 13. Szombat Veronika 14. Vasárnap Bódog 15. Hétfő Lóránt, Loránd 16. Kedd Gusztáv

17. Szerda Antal, Antónia 18. Csütörtök Piroska 19. Péntek Sára, Márió 20. Szombat Fábián, Sebestyén 21. Vasárnap Ágnes

22. Hétfő Vince, Artúr 23. Kedd Zelma Rajmund 24. Szerda Timót

25. Csütörtök Pál

26. Péntek Vanda, Paula 27. Szombat Angelika 28. Vasárnap Károly, Karola 29. Hétfő Adél

30. Kedd Martina, Gerda 31. Szerda Marcella

• T

gjávaszkössöntő ^Kalendárium 2006

F eb ru ár

1. Csütörtök Ignác 2. Péntek Karolina, Aida 3. Szombat Balázs 4. Vasárnap Ráhel, Csenge 5. Hétfő Ágota, Ingrid

6

. Kedd Dorottya, Dóra 7. Szerda Tódor, Rómeó

8

. Csütörtök Aranka 9. Péntek Abigél, Alex 10. Szombat Elvira

11. Vasárnap Bertold, Marietta 12. Hétfő Lívia, Lídia 13. Kedd Ella, Linda 14. Szerda Bálint, Valentin

15. Csütörtök Kolos, Georgina 16. Péntek Julianna, Lilla 17. Szombat Donát 18. Vasárnap Bernadett

19. Hétfő Zsuzsanna 20. Kedd Aladár, Álmos 21. Szerda Eleonóra 22. Csütörtök Gerzson 23. Péntek Alfréd 24. Szombat Mátyás 25. Vasárnap Géza 26. Hétfő Edina 27. Kedd Ákos, Bátor 28. Szerda Elemér

oJávaszköszöntő (l<safenífdnum 2006

Százéves a K ossu th -szob or

Történelmi hely a Kossuth-szo­

bor és környéke. Ott, a mai városháza helyén állt régi vá ­ rosháza épületében fogadta Kecskemét elöljárósága Kos­

suth Lajost és kíséretét 1 848.

szeptember 25-én, s innen vo­

nult ki a tömeg a vásártéren megtartott toborzó beszédének helyszínére.

Kecskeméten, a történelem során sok híres és magasrangú személy megfordult, de olyan hatást és lelke­

sedést aligha váltott ki bármelyikük is, mint Kossuth Lajos. Ennek a láto­

gatásnak az emléke sokáig élt a hely­

beliek körében, s nagy része volt ab­

ban, hogy az 1848/49-et követő évti­

zedekben Kossuth és a szabadság- harc kultusza eleven hagyomány­

ként volt jelen a városban. Tudato­

san ápolták ezt az örökséget a Kecs­

keméti Kaszinó, a 48-as Kör és a Honvédegylet, valamint a városban működő egyéb társadalmi és kultu­

rális egyesületek tagjai is.

A szoborállítás gondolata

A Kossuth-szobor története 1894 márciusának végén kezdődött, az öt­

let Kossuth halálának híre után azonnal fölmerült, a tem etést követő

Korabeli vázlat a Kossuth-szobor méreteivel

néhány napon belül már a helyi saj­

tó is erről cikkezett.

A szoborállítás hivatalos kezdemé­

nyezése Galántai Fekete Mihály kecs­

kem éti könyvkereskedő nevéhez kapcsolódik. Mint 48-as párti és a törvényhatósági bizottság tagja, az 1894. április 18-án tartott közgyűlé­

sen indítványt te rjesztett elő:

„...m ondja ki Kecskemét város tör­

vényhatósági közgyűlése, hogy Kos­

suthnak Kecskem éten szobrot em el­

tet, melynek költségei fedezésére a városi törvényhatósági bizottság

gávaszfcösEöntő cK^cndár\um 2006

ezennel megszavaz 5000 forintot; a többi szükséges költséget pedig köz­

adakozás útján óhajtja fedezni oly formán, hogy a városi törvényhatósá­

gi tagokból a polgárm ester vagy he­

lyettesének elnöklete alatt egy

12

tagból álló szoborbizottságot alakít, mely a gyűjtést házról-házra járva eszközli.”

Az alkotók kiválasztása 1903

őszén nagyon gyors döntést hozott a város, illetve a szoborbizott­

ság. Ugyanazon a napon, amelyen Fadrusz Jánosné levele Fadrusz Já ­ nos halálhíréről íródott, a Kossuth- szobor végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy Teles Ede és Tőry Emil művészeket kéri fel a szoborépítés­

re. Erről a határozatról a törvényha­

tósági bizottságot is értesítették.

Valójában a felkérés már ezt meg­

előzően m egtörtént, hiszen Tőry Emil és Teles Ede 1903. november 7- én kelt levelükben így fogalmaztak:

„Nagyon megtisztelve éreztük ma­

gunkat ma, midőn a Szoborbizottság Kiküldöttjei a Kecskem éten létesí­

tendő Kossuth-szobor kiviteli megbí­

zatásának átadásával bennünket föl­

keresni m éltóztattak.”

A két budapesti alkotó közül Tőry Emil okleveles műépítész, a Műegye­

tem magántanára volt. Pontos és igé­

nyes munkájáról a Kossuth-szobor kapcsán fennmaradt vázlatok, hely­

színrajzok, tervrajzok is tanúskodnak.

A nagyobb és látványosabb, ugyan­

akkor nyomasztó felelősséget jelen ­ tő munka a szobrászművészre várt.

Teles Ede elsőso rban érem m ű­

vészként vált ismertté. A kecskeméti megbízás idején

31

éves fiatalember

oJávaszfcöszöntő ^Kafcruíárium 2006

1873. május 12-én született Baján, egy tizenkét gyermekes, szerény, ipa­

ros család második fiaként.

Tanulmányait a pesti iparrajzisko- lában folytatta, majd

16

évesen,

10

forinttal a zsebében Bécsbe utazott, hogy a Szépművészeti Akadémián képezze magát. Több évet töltött itt, bécsi m estereknél, hazatérve pedig egy évig Zala György m űterm ében dolgozott, majd önállósította magát.

Teles Ede a kecskeméti megbízást legszebb munkái között tartotta szá­

mon, és szeretettel emlékezett a vá­

ros vezetőire, különösen Kada Elek­

re. „Ezzel a szoborral Kecskemét vá­

rosa valami különleges em léket kí­

vánt emelni Kossuth Lajosnak, elté­

rőt az akkorában országszerte felállí­

tott és már szokványossá vált Kos- suth-szobroktól. Kada Elek, a város kulturált és kiváló polgármestere b e­

szélt nekem erről, és nagyon lelkem- re kötötte, hogy valami újat, a „hírős váro sih o z méltó emléket tervezzek.”

A szobor fogadtatása

A művésztársak csak jó szoborra adnak koszorút - állapította meg Roskovits Ignác festőművész, aki pá­

lyatársai megbízásából tette le ko­

szorúját a Kossuth-szoborhoz, tiszte­

legve nemcsak Kossuth Lajos em lé­

ke, hanem a szobrot alkotó művész, Teles Ede előtt is. Roskovits a néhány

Teles Ede, a szobor alkotója

nap múlva m egjelenő Vasárnapi Új­

ság hasábjain így méltatta a legújabb Kossuth-szobrot: „Szélesen kezdődő s merész vonalban felszökő talapza­

ton áll Kossuth Lajos érez alakja; ál­

lása könnyed, vonalai a talapzattal összenőnek, szóval mindez sikerült.

Sok szó esett azonban a Kossuth alakja alatt a talapzat alján ülő, előre figyelő, szenvedélytől elragadott, erőtől duzzadt izmú, m ezítelen vál­

lán párduezbőrt viselő és jobbjában egyenesre tűzött kaszát tartó alak­

ról.” Teles az erő, önérzet és elszánt­

ság kifejezésére mintázta, és helye­

sen, mert én a forradalom kaszásá­

nak néztem .”

Összeállításunk Székelyné Körösi Ilona A kecskem éti Kossuth-szobor tör­

ténete című könyve alapján készült.

oJávaszkössöntő (Ffdendármm 2006

A Kossuth-szobor avatóünnepsége

Egy évszázaddal ezelőtt, 1906.

július 1-jén, vasárnap reggel tizenkét ágyúlövés ébresztette a város lakosságát, majd a városi fúvószenekar járta az utcákat, hazafias magyar in­

dulókat előadva.

A város ekkorra már díszbe öltöz­

ve várta a vendégeket, a középüle­

tekre és magánházakra zászlók, zöld ágak, virágfüzérek, girlandok, sőt szőnyegek és egyéb dekorációk is

kerültek. A főtéren, különösen a vá­

rosháza előtt és a fedett tribünök vi­

rágdíszes oszlopain az országcímer és Kecskemét cím ere is számos he­

lyen látható volt.

A főtéren a Barátok tem plom a m ellett m űködő kecskem éti Feren­

ces Rendház naplószerűen vezetett háztörténete így örökítette meg a Kossuth-szobor felállításának és le­

leplezésének esem ényeit: - Május

13

-án, a szerzetház előtt elterülő té-

A Kossuth-szobor és közvetlen környéke a leleplezési ünnepségen

oJávaszköszöntő Q^fencfárium 2006

A Kossuth-szobor allegorikus mellékalakja

ren, az úgynevezett Kossuth téren, hozzáfogtak a Kossuth szobor felállí­

tásához. A mai nap folyamán csigá­

kon felhúzták a

12

mázsa súlyú ön t­

vényt és ráhelyezték a talapzatra. A szobor arccal a Széchenyi térre néz, és előnyösen em elkedik ki a környe­

zetből. Július 1-jén Kecskem ét város magasztos ünnepe, melynek kereté­

ben a kecskem éti Kossuth-szobrot leleplezték, valóságos nem zeti ün­

neppé fejlődött. Részt vett azon az egész ország, jelene volt a kormány, a képviselőház. Képviselve voltak a m iniszterek, a szomszédos törvény- hatóságok és községek, a fővárosi, vidéki és helyi egyesületek és a saj­

tó, a szobor körül elterülő Kossuth- és Széchenyi téren pedig mintegy 25 ezer főnyi népség hullámzott. Az egész város zászlódíszt öltött, a piac­

téri palotákat nem zeti színű drapéri­

ák díszítették, a Kossuth szobor kö­

rül hatalmas, ezer és ezer em ber számára épült díszes tribünök ma- gaslottak, középütt pedig díszsátor volt a kormány, a képviselőház és a küldöttségek részére. Ennél fénye­

sebb, lélekem előbb ünnepséget már elképzelni sem lehet. Valóban, Kecs­

kem ét most kitett magáért!

A K ecskem éti Ferences R endház háztörtén etéből, P orta könyvek, 2004.

oJavasEköszöntő ^Kafcncfdrium 2006

All a szo b o r K ecsk em ét p iacán

1849. március 20-án örök álomra szenderült minden új magyarok dicsőséges atyja:

Nagy Kossuth Lajos. Kétség- beesett fájdalommal adtuk át keserű számkivetésben kihűlt testét a magyar a magyar anyaföldnek. Ahol nem adott meg néki élnie, legalább holta után pihenjen ottan.

Halála után egy gondolatba olvadt az egész ország: „Szobrot Kossuth­

nak!” Emlékművet, melynek talapza­

ta előtt kitartást merítsen, ha még mindig nem „bűnhödte volna meg a múltat és jövendőt.”

Kecskeméten is megalakult az ,á l ­ landó K ossuth-szobor Bizottság”

mely

12

éven által fáradtságot és csüggedést nem ism erő buzgalom­

mal gyűjtötte össze a szobor költsé­

geit. Ezer és ezer jóérzésű magyar em ber verejtékes filléreiből raktuk össze a 60.000 koronát, mely a kecs­

keméti Kossuth-szobor céljaira im­

már rendelkezésünkre áll.

Ez a Kecskeméti Kossuth-szobor rövid története. Bővebben a lefolyt

12

esztendő hangya szorgalmú mun­

kája és a július elsején leleplezendő szobor beszél helyettem.

Áll a szobor Kecskemét piacán Kossuth-apánk dicsőségére: ez a ha-

Szopponos István országgyűlési képviselő, a szoborbizottság

elnöke

talmas alkotás legékesebben beszélő történetírása a mi népünk hazafias áldozatokra való készségének és a becsületes kitartással működött szo­

bor-bizottság sysiphusi munkájának.

Addig álljon e szobor, amíg Kecs­

kemét népe érdem es lesz arra, hogy Kossuth Lajos em lékénél leborulhas­

son.

írta. Szappanos István, Kecskem ét város felsőkerü letén ek országgyűlési képviselője.

M egjelent a szoboravatásra kiad ott 1906-os em lékfüzetben.

oJávaszfcöszöntő ‘T^fcncíárium 2006

Szilády Károly forrásértékű levelei a szabadságharcról

A ZÁSZLÓ NYOMDÁM FELETT LOBOG

Százötvennyolc év telt el a di­

csőséges március óta, és még mindig találhatók levéltársak­

ban, családoknál, külföldi in­

tézményeknél az akkori törté­

néseket, azok indítékait árnya­

ló feltáratlan vagy csak szűk körben ismert dokumentumok.

Mindent dicső hazánkért!

Forrásértékű ek Szilády Károly nyomtató m ester (1795-1871), az el­

ső kecskem éti tipográfus leveleiben olvasható forradalmi beszám olók is.

Érzékelhető, hogy a kezdeti lelkese­

dést később miként felhőzték az ár­

mányok, a nehezülő élet gondjai, a vesztett csaták.

Április közepén, az akkor

21

éves Lajos fiának küldött levelében nagy m egjelenítő erővel idézte föl a már­

ciusi napokat

„Bezzeg volt nálunk is zajgás, mert a pesti esem énynek híre itt is felette gyorsan elterjedt.

Az em lített vasárnap, mint az új vállalkozások felesketése napján az egész város ki volt világosítva, mi it­

ten hallatlan dolog. Mindenki tetszé­

sét megnyerte. Ez állott a sugárok közötti magyar cím erből felette és

alatta hármas színű nagybetűkkel Mindent dicső hazánkért!

Készítettem egy lobogót is ilyen felirattal. ÉLJEN A SAJTÓSZABAD­

SÁG! [...] És a zászló most folytono­

san nyomdám felett kinn lobog.”

Vahot Imrével Kossuth népszerű­

ségét tudatta 1848. március 30-án:

„Arcképet itt annyira megkedvelték, hogy az elküldött

3

példány már el­

kelt. Kérek azért még

6

példányt, ke­

mény táblapapírba téve és lepecsé­

telve átküldeni a kecskem éti ház gondviselőjének, Acsay Andor úr ke­

zéhez.”

A vándor dalkereskedő ármányai

Folytonos kapcsolatban állt egyko­

ri szakmai vetélytársával, a kecske­

méti származású Lukács Lászlóval, a radikális Március Tizenötödike ki­

adójával. (Korábban mindketten pá­

lyáztak a kecskeméti nyomda privilé­

giumáért.)

Egy szomorú történetet is leírt szá­

mára „annak megmutatására, mikép­

pen kívánják némelyek a vallás kö­

pönyege alatt kormányunkat gyűlö­

letessé tenni [...]. Átkozott tartalmú versek árusítása miatt” letartóztatták

oJávaszícösEöntő ^K^fcncíárium 2006

a piacon azt a vándor-dalkereskedőt, aki néhány nappal korábban nála szeretett volna verseket kinyomtatni.

A terjesztett versekben „a papok és apáczák szidalmazásán kívül az is áll, hogy Szűz Mária akkor lett szűz, mi­

után már

8

gyermeke született. Ezen a kath. köznép felháborodhatott, Kossuthot átkozták, hogy ő terjeszte­

ti az ilyen szem telen verseket és a kath. vallás ellen., stb. okosabbak azonban nyakon csípték, és az áris- tomba kísérték.”

Szilády szerint „ilyen piszkos ver­

seket a legvadabb sajtó szabadság mellett is”, csak felsőbb pártfogással, vagy jól megfizetve m ertek kinyom­

tatni. Gyanúját igazolták a történtek, Bízott abban, hogy „a magyar lelke­

sedés tüze hamar felemészti e söpre­

déket.”

A megszállás meg próbá Itatása i

1848. július 13-án D ebrecenben élő édesanyjának a nem zetőrség tá­

borba szállásáról írt: „A helyi és kör­

nyékbeli nemzetőrség takarodik a Duna felé. Tegnap reggel érkeztek meg és tovább m entek a jász és kun lovasok derék főkapitányuk, Szentki­

rályi vezérlete alatt.”

Benjám in öccsének 1849 márciu­

sában m értéktartóan számolt be a megszállás megpróbáltatásairól, pe­

dig a parókián elszállásolt vezér őr­

sége a nyomdába fészkelte be magát.

A fegyveresek a felszerelés egy ré­

szét, a drága papírt dobálták. Egyéb­

ként „a tél nálunk is elég katonásan múlt el, főleg martius elseje. Jellasi- chot

13

ezred magával vala szeren­

csétlenségünk

5

nap vendégelni, de azért valami nevezetes bajunk nem történt. Most pedig a’ roppant sok ujjonc hemzseg városunkban."

A nyomdász beszámolt a forrada­

lom bukásáról, végtelen orosz sere­

gek átvonulásáról, a tipográfiája ká­

rosodásairól.

H. N.

oJávaszfcöszöntő Q^fencfárium 2006

M egem lék ezések a v áro sb an 1 9 5 6 ötven ed ik évford u lóján

Kezd összeállni az 1956-os sza­

badságharc 50. évfordulós meg­

emlékezéseinek városi program­

ja. Sok intézmény és civil szerve­

zet együtt vagy külön-külön szervez ünnepi programokat, ki­

állításokat, jelentet meg kiadvá­

nyokat az ősz folyamán. Bizo­

nyára sokan csatlakoznak még a következő hónapokban ahhoz az ünnepi programsorozathoz, melynek legfontosabb rendezvé­

nyeit közreadjuk.

Vetélkedők, emléktúrák

Március 15-től lehet bekapcsolódni a középiskolák városi vetélkedő soro­

zatába, mely az

1956

-os helyi és orszá­

gos eseményekről szól. Jelentkezésre interneten keresztül nyílik lehetőség a Kada Elek Közgazdasági Szakközépis­

kola honlapján (www.kada- kkt.sulinet.hu). A második, döntő for­

dulót az október

23

. előtti napokban rendezik.

A Kecskeméti Református Gimnázi­

um szervezésében kerékpáros emlék­

túra indul Aradra októberben. Az Ifjú­

sági Otthon pedig a Recski Nemzeti Emlékparkba szervez emléktúrát.

• Korabeli rajz a Magyar Ifjúság 1956. novem­

ber 1-jei számából.

Kiállítások, konferenciák

A Katona József Könyvtár helytörté­

neti gyűjteményének kiállítására, mely szeptemberben nyit, a város lakói be- vihetik azokat a személyes emléktár­

gyakat, melyek a forradalmat idézik.

A Bányai Júlia Gimnáziumban Nagy Imre-emlékszobát alakítanak ki, s eh­

hez kapcsolódva előadásokat, rendha­

gyó órákat rendeznek.

Az Erdei Ferenc Művelődési Köz­

pont a Kecskeméti Képzőművészek Közösségével rendez emlékkiállítást, melyen a megye alkotói mutathatják be az

1956

-ot idéző műveiket.

£Jávas£Ícös£öntő Q^iíencídnum 2006

Megkezdődött egy szabadtéri kiállí­

tás szervezése is, melynek keretében megjelölik tablókkal, korabeli fényké­

pekkel az

1956

-os kecskeméti emlék­

helyeket.

A Bács-Kiskun Megyei Levéltár és a Megyei Múzeumok Igazgatósága kö­

zös konferenciát rendez október

19

- én „Az 1956-os forradalom Bács-Kis­

kun megyében”címmel.

A Kecskeméti Televízióban havonta követik egymást a beszélgetések az

1956

-os események résztvevőivel egész évben.

Színház a forradalom jegyében

A Katona József Színház a forrada­

lom jegyében állította össze idei prog­

ramját. Bemutatják Bereményi Géza Laura című zenés darabját és Pozsgai Zsolt Szabadságharc Szebenben című színművét. Mindkét alkotás az 1956-os témakört járja körül.

A színház lesz a színhelye a Kecske­

méti Szimfonikus Zenekar és a kecske­

méti kórusok ünnepi hangverseny­

ének október 23-án. Ugyanitt rendezik meg a Magyar nyelvű határon túli szín­

házak színészeinek gálaestjét is.

Könyvek, kiadványok

Folynak az előkészületei több tudo­

mányos forráskiadvány megjelenteté­

sének is. Orgoványi István szerkeszté­

sében kétkötetes kiadvány készül az 1956-os forradalom és szabadságharc megyei dokumentumairól. Tánczos Szabó Ágnes szerkesztésében pedig megjelenik őszre az a pártjelentések­

ből összeállított Fehér könyv, melynek döntő részét a Kecskemét városra és környékére vonatkozó dokumentu­

mok képezik.

A Kecskeméti Lapok tervei

A Kecskeméti Lapok több civil szer­

vezettel összefogva készül az

1956

-os évfordulóra. A Porta Könyvek sorozat­

ban tervezzük egy

1956

-os városi olva­

sókönyv megjelentetését, mely közért­

hetően, sok korabeli illusztrációval mutatja be a fiataloknak és az érdeklő­

dő felnőtteknek az

1956

-os városi ese­

ményeket.

Az 1950-ben megszüntetett Kecske­

méti Lapok két száma jelent meg 1956 őszén, felkavaró riportokkal, beszámo­

lókkal. Az egykori ÁVO-börtön helyén, emléktáblán szeretnék megörökíteni azoknak a bátor újságíróknak az emlé­

két, akik először merték kimondani az igazságot.

A Kecskeméti Lapok és a Porta Egye­

sület a következő hónapokban várja mindazoknak a jelentkezését, akik sze­

retnének valamilyen formában bekap­

csolódni a fél évszázados történelmi évforduló méltó megünneplésébe.

oJávaszköszöntő (Kaíctufárium 2006

Mitől írt a Kecskeméti Lapok 1956 októberében?

Hat éves kényszerű hallgatás után, 1 956 őszén újra m egje­

lent a Kecskeméti Lapok. Igaz, hogy csak két számot élt meg, mert a harmadikat a bevonuló szovjet csapatok a nyomdában szétverték. Ám ez a két lap­

szám valódi vihari kavart, őszinte, szókimondó cikkeire évtizedekig emlékeztek a kecs­

kemétiek. A leghíresebb a Tíz perc a pokolban című riport volt. Ezekből az írásokból idé­

zünk fel néhányat.

Tíz perc a pokolban

A kecskem éti ÁVO-pokol csak 16 m éter mély, de vetélytársa lehetne Dante poklának. A luciferek már el­

tűntek az űrben és a zűrben, s most az áldozatok serege - népünk - bá­

mulja tágra nyílt szemmel a kínzó­

kamrákat. A felső pokolban, a folyo­

són, piros lámpa gyullad ki: jö n az áldozat, három percig az ajtókon se ki, se be. A párnázott ajtajú szobák­

ban vallatás és kihallgatás folyik.

Több zárkában priccsen fekszenek, a m eztelen testeken pokróc. Fel kell tartani a magasba mind a két kezet,

jaj annak, aki nem bírja. Kis ablakon beles a pribék, s jö n a betoncella, ahova begyömöszölik a megkínzot- tat, s forró levegőt engednek rá. Ez mind semmi az alsó pokolhoz ké­

pest. Az egyik szobában az áldozatot meztelenre vetkőztetik, s ott hagy­

ják. Különleges ablak van a szobán, kilátni nem lehet, belátni igen. Gye­

rünk lejjebb. Az őrszobában több fényben játszó lámpa jelzi, melyik cellában történt újabb esemény. Ki kerül tovább. Másik szoba. Beton felül, beton oldalt. Se ajtó, se ablak.

A betonpadlóról könnyű lemosni a vért. Felülről drót lóg le, itt villany-

ofavaszköszöntő Q^fencídnum 2006

árammal dolgoznak. Tovább! Beton­

cella ism eretlen céllal. Priccs helye, leszerelt vezeték, a fal olyan, mintha körömmel lekaparták volna. És vil­

lanykapcsolók. Következik a Styx, az alvilág folyója. Az első cellákban u jj­

nyi vastag víz áll. Valaki 135 napig volt a lakója. Egy hét alatt lerohadt lábáról a cipő, aztán mezítláb állt. A többi cella m egközelíthetetlen. Csak a partról lehet látni. Ki tudja, mi van odabenn? És hol van a vészkijárat?

Mit jelentenek a friss ásónyomok az udvaron? Van-e újabb em elet a mély­

ségben? Kérdések, amelyek feleletre várnak. A válasz nem fog késni. Hiá­

ba égették el az iratok nagy részét, az ÁVH borzalmai rövidesen napvilágra kerülnek.

K ecskem éti Lapok, 1956. 2. szám

Megszűnt a Jacques Duclos utca A Nemzeti Bizottság határozata alapján tegnap délután egyszer és mindenkorra eltűntek a kecskeméti utcák faláról a szégyentáblák, ame­

lyekre csak megvetéssel tudott nézni mindenki, ha arra vitte az útja. Leg­

először is a kimondhatatlan nevű Jacques Duclos utca névtáblái kerül­

tek a történelem szemétdombjára.

Az utca visszakapta régi nevét és ma már ismét Nagykőrösi utca. Újra visz- szakapta nevét a Tatai tér is, amelyen eddig Beloiannisz neve ékeskedett.

Égető fájdalma volt a kecskem étiek­

nek, hogy a Rákosi-rezsim utcake­

resztelői p o n t Katona Józsefnek, Kecskemét legnagyobb fiának nevét választották ki arra a célra, hogy

oJÁvaszköszöntő ‘T^afcncfárium 2006

Molotov névvel cseréljék fel. Monda­

nunk sem kell, hogy mától kezdve is­

mét Bánk Bán szerzőjének a nevét viseli a tér. A Marx tér ismét Gyenes tér lett és a Kecskemét védőszentjé­

nek, Szent Miklósnak nevét viselő utca is visszakapta a sajátját - Puskin helyett. Nem kevésbé fájt a mária- városiaknak az a tény, hogy Szent Gellért utcáját a tömeggyilkos Sza- muelli Tiborról nevezték el - a tegna­

pi napig. Végül: Magyarország védő­

asszonya is megkapta az elégtételt: a Szalvai Mihály körút tábla örökre le­

került a falról, és ismét Mária körút a neve. A lista még nem teljes, legköze­

lebb sorra kerülnek a többiek is.

K ecskem éti Lapok, 1956. 2. szám

Új utak felé

Nyolc és fél évi önkéntes félreállás és hallgatás után a Mindenható végte­

len kegyelmével végre elérkezett az a várva várt alkalom, hogy újból kap­

csolatba kerülhetek városunk sokat szenvedett, sokat nélkülözött, meg­

gyötört és megalázott népével. A cso­

dás lendülettel és a világon eddig még soha, sehol nem tapasztalt hihe­

tetlen hősiességgel megvívott szabad­

ságharc után új élet, szabad, függet­

len élet, és új út - a fejlődés, a hala­

dás útja - nyílt meg előttünk. Magunk mögött hagytuk örökre, visszavonha­

tatlanul annak a hazug világnak, em ­

bertelen politikai és gazdasági rend­

szernek gyászos korszakát, amely kor­

szaknál egyre mélyebbre történel­

münk során még sohasem süllyed­

tünk. Ez alatt a szégyenletes korszak alatt egyedül az volt a vigasztaló, hogy együtt szenvedett, együtt vonaglott minden igaz magyar, összeforrt, egy­

ségbe olvadt a szenvedések tisztító tüzében minden rangú és rendű igaz magyar. Megtanultuk egymást becsül­

ni, egymást szeretni, egymás sorsáért aggódni olyan mértékben, mint soha ezelőtt. Még folyik a hősi küzdelem, még nem zárult le a szabadságharc, még forr, kavarog, örvénylik minden, beláthatatlan a küzdőtér - még a bé­

ke fehér galambja nem talált rá a megnyugvást hozó zöldágra, de a re­

mény már ott él a szívekben és teljes bizonyossággal hisszük, várjuk, hogy valamennyiünk szenvedése, fiatalsá­

gunk hősi küzdelme nem volt hiába­

való. A béke százszínű szivárványa egyre biztatóbban, egyre láthatóbban rajzolódik fel a láthatáron, lesz még kikelet... Győzni fog/győznie kell az örökérvényű erkölcsi törvényeknek:

az igazságnak, az emberiségnek, a szabadságnak - azoknak az ideálok­

nak, nemes eszmének, amelyek kiolt- hatatlanul élnek a szívekben és ame­

lyek nélkül nincs emberhez méltó élet.

Révész László K ecskem éti Lapok, 1956. 2. szám

oJávasEköszöntő ^Kafcncíárium 2006

A fesztiválok évad a

Városunk múltja mindig is bővelkedett jól előkészített, igényesen megrendezett ün­

nepségekben.

Most, amikor a fesztiválok évadát - e kötet társszerzőjeként és segítőjeként - megnyitom, felvetődik bennem a kér­

dés: vajon hogyan tekintenének előde­

ink erre a válogatásra, a Bartók- és Mo- zart-év magas színvonalú külföldi és ha­

zai előadóit, valamint a város kiváló mű­

vészeit felsorakoztató rendezvénysoroza­

tára. Vajon mit szólnának a régi korok kecskeméti várospolgárai, ha látnák ezt a gazdag kínálatot. Azt, hogy miként építi a fesztiváli évad a soron következő Kodály- emlékévet, amelyet mi, a nagy zeneköltő földijei, a szülőváros mai lakói méltókép­

pen szeretnénk megünnepelni. Kivételes örökséget hagyott ránk, amelynek gon­

dozása közös felelősségünk. Úgy hiszem, elődeink is örömmel szemlélnék ezt a programkínálatot, és büszkeség töltené el őket, ha látnák, hogy a kései utódok őszinte tisztelettel emlékeznek meg az 56-os eseményekről, a forradalom áldo­

zatairól, hőseiről és a levert remény utó­

harcaiban szenvedőkről.

Nincs nagyobb öröm annál, hogy a fesztiváli évad legrangosabb eseményeit kecskeméti művészek produkciói kínál­

ják: olyan kiemelkedő tehetségek, akik a mi intézményeinkben kapták a zene sze- retetét, a művészetek iránti elkötelezett-

s é g ü k e t . U g y a n a k k o r büszkeségre ad okot, hogy vá­

rosunk a helyi értékek párto­

lása mellett minden kor­

ban kész volt a b efo g a d á sra ,

más népek, Dr. Szécsi Gábor nemzetek kul­

túrájának üdvözlésére, megismerésére és bemutatására. Nem véletlen, hogy az idei évre Kecskemétnek adományozták a Kultúra Magyar Városa elismerő címet, amely nemcsak az elmúlt évek eredmé­

nyeinek köszönhető, hanem évtizedek, évszázadok munkájának gyümölcse.

Nem részesülhettünk volna ebben a díjban, ha elődeink nem vállalták volna fel különleges érzékenységgel a művé­

szeti értékek megőrzésének, gazdagítá­

sának nemes ügyét, nem tekintették volna küldetésüknek a kivételes hagya­

ték továbbadását. Erre az örökségre építkezve állítottuk össze az idei év ren­

dezvényeit is, amelyeket jó szívvel aján­

lok minden kecskeméti és ide érkező vendég számára.

Dr. Szécsi Gábor Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere

oJávasEfcöszöntő ^Kafenífdrium 2006

A tavaszi hónapok nevezetes napjai

A néphagyomány nagy jelen­

tőséget tulajdonított néhány tavaszi ünnepnek:

Március 25.: G yüm ölcsoltó Boldog- asszony napja. Nevét Jézu s in n en szá­

m íto tt kilenc hón apra tö rté n ő szüle­

tésétő l kapta. Székesfehérváron m ég a század e le jé n is ezen a n ap o n m eg­

rázták a gyüm ölcsfákat, hogy jo b b a n terem jenek. Az ezen a napon végzett oltások, szem zések m eg ered éséb en jo b b an híztak. Az 1831. évi „Biztos idő­

próféta” szerint: „ha a tél nagyon ha­

vas, m árcius száraz, április nedves, m á­

jus hűvös lesz, júniusban m eleg eső következik, azt jó aratás fogja követni.”

Április 24.: Szent György napja, D iocletianus császár korában élt vér­

tanú napja. Tavaszkezdő pásztornap volt, a pásztorok beállásának és az ál­

latok kihajtásának, n ép iesen „kiveté­

sén ek ”, egyben a csord ások napja, akiket ezen a napon a gazdák rétessel vend égeltek meg. Kihajtás elő tt kisö­

p ö rték az istállókat, és vízbe m ártott barkaággal h intették fel, és hogy az ál­

latokat m egvédjék a betegségtől, kis szalm atüzeket raktak, és azok ham u­

já n h ajtották ki - rendszerint a gazdák - a legelő re. O tt átadták a „kihajtóbár- c a ” e lle n é b e n a p ászto rokn ak, és őszig nem volt gond juk rájuk.

Régi pásztornótája volt a napnak:

„Olcsó itt a pásztor, mert nincs becsülete,

Mert a gazda előtt mind bűneit a neve,

Ha van valamije, azt mondják, hogy lopta,

Ha nincsen semmije, hogy elkorhelykodta.

Ha kenyérért mégyen a kisebbiket választják,

Hogyha búzát osztják, a rossz alját adják.

” Május 12., 13., 14.: Fagyosszentek napjai. A 15. században vértanúhalált halt három szent névnapján gyakori az erős lehűlés. Erre utalnak a régi népies regulák.

„Szervác, Pongrác, Bonifác, három fagyos emberfia, S a végén nem hiányzik

soha a hideg Zsófia.

”

„Szervác, Pongrác, Bonifác, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljünk az éjjel szaporán.

” Május 16.: A természeti évszakbe­

osztás szerint a nyárelő kezdőnapja, amely június 8-ig tart. Pünkösd egyben idő- és termésjósló nap is volt. Az 1639. évi Kolozsvári Kalendárium sze­

rint:

„Ha pünkösd havában

fujdogálnak a szellők,

Remélhetsz te is jó esztendőt.

”

oJávassfcöszöntő ^K^cnáármm 2006

Herendről Kecskeméten át Szentkirályra

Megcsodálhatjuk a királyi koronát

A Szentkirályi Ásványvíz Kft. ma már a nemzetközi ásványvízpiac meghatározó cége, amely céljai között tarja számon Magyaror­

szág jó hírének terjesztését.

A Szentkirályi Ásványvíz Kft. vezetése most újabb remek ötlettel bizonyította, hogy szoros szálakkal kötődik a névadó településhez is. A Herendi Porcelánma­

nufaktúra Rt.-vel elkészíttette a magyar királyi korona megszólalásig hű máso­

latát, melyet Szentkirályra szállítanak, ahol megtekinthető lesz.

A magyar királyi koronát, a Szent Ko­

ronát a közmegegyezés Szent István ki­

rály koronájának tartja, pedig ma is­

mert állapotában sohasem volt az ál­

lamalapító birtokában. Egyes kutatások szerint a korona alsó, úgynevezett gö­

rög részét VII. (Dukász) Mihály bizánci császár küldte I. Géza magyar király­

nak. A felső, latin koronával csak ké­

sőbb, valamikor a 11-12. század folya­

mán egyesítették. A magyar korona a vi­

lágon egyedülálló módon Szent Koro­

nává nemesedett. Hazánkban azt is­

merték el királynak, akit az esztergomi érsek a Szent Koronával megkoroná­

zott. Ily módon a nemzet szimbólumá­

vá vált, a nemzet és a király egységét jel­

képezte. A Szent Korona képe a mai köztársasági címernek is alkotóeleme.

A Szent Koronának több másolata is készült. Herend is elkészítette a korona másolatát, természetesen porcelánból.

A finom műalkotás Presits Attila és az ügyes kezű festők - Glück Bernadett, Vida Sándor, iíj. Wéber Gyula - keze munkáját dicséri. Az érdeklődők szá­

mára egy-egy különleges porcelán ko­

ronamásolatot állítanak ki jelenleg is a németországi Frankfurtban, Japánban, a clevelandi Magyar Történelmi Társu­

lat Múzeumában és a budapesti Szent István Bazilika kincstárában.

Ezek az elragadó alkotások, amelyek minden példányának elkészítése több mint 300 órát igényelt, tökéletes másai az eredetinek.

oJávasEfcöszöntő Q^iíencíárium 2006

Jó k ai M ór K ecsk em étről

A mai Kecskemét utcáin több em ­ léktábla is hírül adja az utókor szá­

mára, hogy 1842 őszétől 1844 nyará­

ig ebben a városban élt és tanult J ó ­ kai Mór, a kecskem étiek által is tisz­

telt és szeretett nagy magyar író. A református Ókollégium épületén ta­

lálható emléktábla a református főis­

kola kitűnő diákjának, az élete két legszebb esztendejét városunkban töltő fiatalembernek állít emléket. A Jókai u. 8. sz. ház előtt megtudhat­

juk, hogy itt állt a múlt században Gyenes Mihály városi m érnök háza (később Muraközy-ház), ahol Jókai kosztot és kvártélyt kapott két esz­

tendőn át. Az Erdei Ferenc Művelő­

dési Központ mögött, az egykori Ko­

rona Színház helyén, arról tudósít az em léktábla szövege, hogy ezen a he­

lyen lépett föl 1843-ban Jókai Mór és a vándorszínészként Kecskem éten tartózkodó Petőfi Sándor.

1844 nyarán búcsúzott el Kecske­

méttől. Később még többször vissza­

tért a városba. 1848 szeptem berében Kossuthot kísérte toborzó kőrútjára (később megírta a Kossuth-nóta ke­

letkezésének történetét is), 1849- ben mint m enekülő bujdosó utazott át ezen a tájon. Rövid ideig valószí­

nűleg itt volt felesége fellépésein és saját darabjainak bem utatóin a kecs­

keméti színházban (1837. február 6., 1870. január 4., 1879. október).

1888 októberében több napot töl­

tött Kecskem éten, művész barátai társaságában, hogy anyagot gyűjtsön - az Oszták-Magyar Monarchia írás­

ban és képben cím ű, országis­

m ertető nagy munkához, melyben Rudolf trónörökös munkatársa volt.

Kecskemét város közgyűlése 1893.

április 21-én díszpolgárrá választot­

ta.

Kedvelt kirándulóhelye:

a M ária-kápoln a környéke

Szabad délutánokon öt-hat pajtás összeállón, hogy kigyalogoljanak Muraközyék m esszeszöllőjébe (több mint egy órajárás); közvetlenül a vá­

ros szélétől messzire kiterjedő ho­

moki szöllők feküdtek, melyeken túl szintén nagy kiterjedésű, gyepes le­

gelő következett (a Mária kápolná­

val), erre kijutva „megterült” az ifjú­

ság, mint valamely csatárlánc, s ki-ki a maga botját, amennyire bírta, előre hajította (a botviselés a collegiumi tanulóknak már szabadalmuk volt, mellyel a fiatalabbak még tüntetve is éltek), azután sebes futásnak ered­

tek, míg botjukat el nem érték. Ez a mívelet többször ism étlődött a gyep

oJávaszkössöntő ^Kafcrufdrium

2006

külső széléig, ahol kezdődtek a m esszeszöllők.”

Hogyan mulat a m agyar nép?

Hogyan mulat a magyar nép piros pünkösd napján? címmel részlete­

sen írt a magyarság pünkösdi szoká­

sairól, ezen belül külön fejezet szólt a kecskeméti bikahajszáról. A Hét­

köznapok első fejezetében így kezdi az események helyszínének leírását:

„E szőlőkön innen kedves kis hal­

mon piroslik egy kisded kápolna te­

te je ...”

„E kedves kis halom ” és a kápolna ma is megtalálható Kecskemét hatá­

rában. Hosszú idő után ma ismét a kecskemétiek kedvelt kirándulóhe­

lye. Temető, mázsaház és bikaakol

ma már nem található mellette, de a környék egy gyönyörű arborétum ­ mal gazdagodott, mely méltó kör­

nyezetet ad a kápolnának.

A kápolnadom b körül néhány éve kálváriát építettek. 1999 őszén pedig felavatták a Szentek szoborsétányát.

Ide az a hat szobor került (Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotásai), amelyek az 1960-as évekig a kecskeméti főté­

ren az egykori katolikus bérház homlokzatát díszítették. Az épület lebontása után a Köztem etőben őriz­

ték a szobrokat, amelyek most méltó helyet kaptak. A kápolna másik olda­

lán még van egy darab abból a tágas, gyepes területből, amelyen valaha Jókai is járt. A Kápolnarét védett te­

rület, ahol ma is él a Jókai által meg­

örökített növényzet egy része.

Székely Gábor írása alapján

cJávaszfcösEöntő cX afcru íd rium

2006

Tűz Tamás:

É n ek az új tavaszról

V e n y ig é k e n v ig a d o z , b o k r o k tö v é n s z e n d e r ü l, k ris tá ly ta v a k h ű s v iz é b e n c s o b b a n , ú s z ik , e lm e r ü l.

B o k r o k b im b ó t n e v e ln e k , s z ő lő k s z á ra fö ls z a la d , p a ta k o k b a n , c s e r m e ly e k b e n fic á n k o ln a k z ö ld h a la k .

S z ü r c s ö lö m a k é k e g e t, v e té s k ö z t b a lla g o k , ö lt ö z k ö d ő d o m b o k k ö r é c s o k r o t k ö t n e k s z a la g o k .

C in k e z e n g az a lm a fá n , h a rk á ly fu t a szilv afán , é g i k é k s é g r in g a tó z ik f ö n n az e r d ő k illa tá n .

M e g á ld o m a m e z ő k e t, s z ín e s c s o k r o t k ö t ö z ö k , ib o ly á v a l, b o g lá r k á v a l b a lla g o k a fu k ö z ö tt.

oJávassköszöntő ^Kafcncídrium 2006

F é ja G é z a :

Hírős város, hírős hét és hírős gólya

De jó Kecskemét felé tartani az Alföld mélyéből, s lesni a vonatablakból a tor­

nyait. Üszőkké égett földek közül, Ti- borcok jeremiádjai közül kiszakadni, s megkínzott szemünkkel fölinni ezt a várost, mint valami régen várt ajándé­

kot. Már lenyírták a határt, s őszi szo­

morúság kezd lassan tanyát vetni rajta, de ez a város mindig, minden évszak­

ban olyan szép s vigasztaló, mint egy álom. Szép, mikor napban fürdik s szép éjszaka, mikor az Alföld végtelen tenyerén fölnyúlnak a szelíd fényben karcsú, mesebeli tornyai, mintha a győzhetetlen termőkedvnek intő, mu­

tató ujjai lennének.

A másik magyarság

Menjen el bárki a meggyötört Hajdú­

ságba vagy Szabolcsba, s jöjjön utána ide. Látni fogja a magyarság két arcát, s két bajvívó elemet, melyeknek harca életpróbánk a holnap színe előtt. Ott a koplalós szektája, a magyar „szkop- cok”, kik kitépték a gyümölcsfákat, megkínzott indulatok, tengerré növe­

kedő és mindent elöntéssel fenyegető aszály, semmibe folyó hőforrások, csonttá aszott nincstelenek, s régi, ko­

mor feddő énekeknek, régi gályarabok panaszának hangjai úsznak a levegő­

ben. Itt: hegyek a gyümölcsösökből s a föld ajándékaiból, szikrázó, paraszterő, régi, tervszerű építési politikai áldásai, gyermekek ezredei és brigádjai, a me­

zőgazdasági kultúra csúcsa, Arany Já­

nos és Katona József szelleme, az auto­

nóm magyar élet derűs önbizalma.

Nincs nap, hogy idegen csoportok ne jönnének, ma három óriási autóbusz hozott franciákat, tegnap osztrákok, tegnapelőtt svájciak jártak itt, rákaptak a másik magyarságnak az ízére. Nyugat felé hiába keressük az életnek ezt a tel­

jességét, ezt a színpompáját, amely lé- pésről-lépésre vezet és ringat itten. Ki­

nyílott most ez a város, mint a pünkös­

di rózsa, olyan, mint egy keleti sző­

nyeg, melyben szövése közben az alko­

tó ujjak és a reája harmatozó lélek csak arra gondoltak, hogy az élet minden színe rajta legyen: ősi növények külö­

nös szirmaitól kezdve az oltó kéz mai művészi rendjéig. Az ezeréves magyar életnek minden emléke, minden moz­

zanata felelevenedik itten. Mintha egy óriási filmet látnánk, vagy pedig Arany János meg nem írt földművelő époszá-

nak az elemei zsibognának előttünk.

oJávaszkössöntő ^Kafcníídrium 2006

Virágos talyigák

Magyar virágvasámap volt ez, mint­

ha a régi népmese csodája teljesedett volna, mikor az árva kisfiú leveszi a tál­

tos ökör szarvát. Itt pedig virágok és vi­

dám gallyak közt a magyar jövő ezre­

déi és brigádjai jöttek egyre s egyre.

Szamarak vonták a kocsikat, volt síró kocsi és kacagó kocsi, bölcsődék, óvo­

dák és iskolák vonultatták föl népüket, fiatal anyák százai tolták a gyermekko­

csit és napégette zsellérasszonyok, vi­

rágos talyigákon hozták kisdedeiket.

Jó lett volna ezt a menetet végigvezet­

ni Tolnában, Baranyában, Makón és mindenfelé az egyke temetőkertjei­

ben. Tovább vonultatni ezt a kis hadse­

reget a magyar halál ellen! Minden középület ma kiállítás, szép rendben sorakoznak bennük a termő alföldi élet képei, múltakba nyúlva s a jelen minden alkotó rezdülését megmutat­

va. A kollégiumnak már az előcsarno­

kában megcsap a kertek mámora, itt a gyümölcskiállítás, Kecskemét méltó büszkesége, a homoki kultúra tárháza.

S mindjárt fölötte a másik büszkesége:

a gyerekügyi kiállítás.

„Itt hasadt meg a szíve"

Tán a gyümölcstermelés, a növényi élettel való testvériség szépítette ilyen nemessé, derűsség itt az embert. Ezért akkora itt a gyermekkultusz és ezért

mosolyog olyan feledhetetlenül a ter­

mő lélek az arcok szelíd jóságában, okosságában.

Megjelölték a helyet, ahol Katona Jó ­ zsefnek a szíve meghasadt, egyszerű, kettéhasadt terméskővel. „Itt hasadt meg a szíves Kecskemét legnagyobb fi­

ának”. A régi tanácsháza kapujának a helyét, hol a Bánk bán költője 1830.

április 16-án összeesett, ezzel a kővel jelölte meg a Katona József Társaság, 1934-ben. Mennyire méltóbb emlék ez a magyar költőnek a nyers, kettéhasadt terméskő, mint azok a szoborszömyek, amelyekkel ma annyira megcsúfolják nálunk a nyersanyag egyszerű, nagy szépségét. S a leleplező ünnepség mennyire emberibb, melegebb és köl- tőibb volt azoknál az ünnepségeknél, amelyeket hivatalos irodalmi körök és tekintélyes rendeznek. Kecskemét új polgármestere Kiss Endre, aki ebből az alföldi homokból nőtt ki irányító fő­

nek, mindent magáéban viselő lélek­

nek, olyan ünnepi beszédet mondott, mintha szabadverset mondana. A kese­

rű vonásról beszélt, mely mindmáig és mindhalálig ott vádol a magyar költő arcán, az örök Tiboréról, akit meg kell váltsunk immár a népe nevében és ké­

pében mélyen meghajolt a Géniusz előtt. Nem a „hivatal” szelleme szólalt meg szavaiban, hanem a magyar kultúrlélek, mely most itt, a vidéken kezd újjászületve kibontakozni.

Kecskeméti Lapok, 1934. június 25.

gjávassfcössöntő Q ^iíeriíídrium

2006

Kodály Zoltán:

K ecsk em ét és a n ép zen e

Fiatal koromban bánkódtam néha azon, hogy miért nem vagyok én ott­

hon sehol sem úgy, mint az, aki vé­

gigmegy a falun, minden kapu m ö­

gött sógor, koma int neki és minden házban rokon vagy régi kedves isme­

rős üdvözli. Az ilyen em ber lelkében mélyebb a humuszréteg, mélyebben nyúlnak gyökerei a talajba. Az ilye­

nekkel összehasonlítva mindig ág- ról-szakadt, tengő-lengő lénynek éreztem magam, akinek nincs sehol otthona. Szüleim nek vándorélete tette lehetetlenné, hogy Kecskemét­

tel kapcsolatban kialakíthassam ma­

gamban azt az érzést: függetlenül at­

tól, hány ezerszer írtam le életem ­ ben, hogy Kecskeméten születtem.

Ilyenkor valami nimbuszt fedeztem fel magamban, melynek kerestem a tartalmát, az igazi jelentőségét. Még­

is, valahányszor visszakerülök ebbe a városba, elmondhatom : „Sem roko­

na, sem ismerőse nem vagyok senki­

nek.” Régen elhaltak már azok az öregurak, akik valaha nagyapám ven­

d églőjében kóstolgatták az akkor még nem oly híres barackpálinkát.

Azonban az ország különböző része­

in végzett falusi vándorlásaim köz- ben egy másfajta otthonérzés alakult ki bennem , ami még talán többet

ért, mint a teljes beleszületés, ami­

nek esetleg semmi egyéb következ­

ménye nincs. Ez a humuszréteg ta­

lán nem olyan egyhangú, mint az olyan, ami egy helyen való felnöve­

kedés után alakult ki, hanem inkább hasonlít a koronázási dom bhoz, amelyben az ország minden csücské­

ből van egy darabka. Ilyen alakult ki bennem , és ez túltett a fiatalkori bá­

natos hangulaton, mert egy napon ráébredtem, sokkal szorosabban tar­

tozom az egész magyarsághoz, mint bárki a saját szülőföldjéhez.

Mi döntött a választásban? Nem az itthoni rosszabb és keményebb élet, hanem az, hogy láttam a nyugati vá­

rosok és országok magasabb kulturá­

lis életét és láttam azt, hogy Kecske­

m étnél nem nagyobb városok olyan zenei életet tudnak teremteni, mint nálunk talán még a fővárosban sem.

Ekkor világosodott előttem , hogy nálunk a zenekultúra idegen impor­

tált cikk maradt, mert készen hozták be kívülről. Nem úgy alakult ki, mint külföldön, a saját gyökeréből és saját talajából, hanem mindig idegen és gyökértelen maradt. Akkor világoso­

dott meg előttem, hogy csak ennek a népnek az adottságaiban lehet zenét kifejleszteni.