ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS

(1)

JOGSZABÁLYOK

2005. évi CXLIX.

törvény

a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló

1995. évi LXVI. törvény módosításáról*

1. §(1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magán- levéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. §-ánakc)pontja helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazása során]

„c) irat:valamely szerv mûködése vagy személy tevé- kenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egy- ségként kezelendõ rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévõ információ vagy ezek kombi- nációja;”

(2) Az Ltv. 3. §-ánakf)ésg)pontja helyébe a követke- zõ rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazása során]

„f) irattári anyag:rendeltetésszerûen a szervnél mara- dó, tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megõrzést igénylõ, szervesen összetartozó iratok összessége;

TARTALOM

oldal oldal

JOGSZABÁLYOK

2005. évi CXLIX. törvény a közokiratokról, a közlevéltá- rakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995.

évi LXVI. törvény módosításáról . . . . 1

2005. évi CL. törvény a Nemzeti Kulturális Alapprogram- ról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról . . . . 3

281/2005. (XII. 20.) Korm. rend. az örökségvédelmi bír- ságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rend. módosításáról 5 31/2005. (XII. 19.) NKÖM rend. a kulturális örökség ható- sági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet módosításáról . . . . 7

32/2005. (XII. 22.) NKÖM rend. egyes ingatlanok mûem- lékké nyilvánításáról, illetve mûemléki védettségének megszüntetésérõl. . . . 7

33/2005. (XII. 22.) NKÖM rend. a nemzeti kulturális örök- ség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet módosításáról . . . . 15

KÖZLEMÉNYEK ORTT pályázati felhívása (Dunaújváros, Budapest, Dél-Budapest, Komló, Eger, Tiszakécske) . . . . 16

ORTT pályázati felhívása (Sopron) . . . . 61

ORTT közleményei. . . . 88

Iparmûvészeti Múzeum alapító okirata . . . . 90

Magyar Nemzeti Galéria alapító okirata . . . . 92

Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásokra . . . . 93

Pályázati felhívás a Szépmûvészeti Múzeum tudományos fõigazgató-helyettesi állására . . . . 96

Pályázati felhívás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára fõigazgatói állása betöltésére . . . . 97

A közlöny zárása után érkezett pályázati felhívás, közlemény . . . . 98

Helyesbítés . . . . 98 A Nemzeti Kulturális Alapprogram 27. számú Hírlevele

* A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 13-i ülésnapján fogadta el.

(2)

g) irattár:az irattári anyag szakszerû és biztonságos õr- zése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és mûködtetett fizikai, illetve elektronikus tárolóhely;”

2. § Az Ltv. a 8. §-t követõen a következõ címmel és 8/A. §-sal egészül ki:

„A köziratok kezelésének irányítása

8/A. § A köziratok kezelésének szakmai irányítását a Kormány által kijelölt miniszter látja el.”

3. §(1) Az Ltv. 9. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

„(2) Elektronikus iratkezelés esetén a közfeladatot el- látó szerv kizárólag olyan iratkezelési szoftvert alkalmazhat, amely a külön jogszabályban meghatározott követel- ményeknek megfelel és tanúsítvánnyal rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséért, valamint az iratok szakszerû és biztonságos megõrzésére alkalmas irattár kialakításáért és mûködteté- séért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, valamint a megfelelõ tanúsítvánnyal rendelkezõ iratkezelési szoftver használatáért a közfeladatot ellátó szerv vezetõje felelõs.”

(2) Az Ltv. 9. §-a a következõ (4) bekezdéssel egé- szül ki:

„(4) Az e törvényben, valamint a 35/A. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott követelmények teljesítésének részletes szabályait a közfeladatot ellátó szerv által készített egyedi, vagy a részére kötelezõen elõírt egy- séges iratkezelési szabályzat és irattári terv (a továbbiakban együtt: iratkezelési szabályzat) tartalmazza.”

4. §Az Ltv. 10. §-ának (1)–(4) bekezdései helyébe a kö- vetkezõ rendelkezések lépnek:

„10. § (1) A közfeladatot ellátó szerv – a (2) és (3) be- kezdésekben foglalt kivétellel – egyedi iratkezelési sza- bályzatot ad ki az illetékes közlevéltárral egyetértésben.

A központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzat jegyzõje (fõjegyzõje) által készített egyedi iratkezelési szabályzat kiadásának rendjét a 35/A. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben a Kormány állapítja meg.

(2) A területi és helyi közigazgatási, valamint rendvé- delmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, to- vábbá a Határõrség részére a szakmai irányítást ellátó miniszter, illetve országos hatáskörû szerv vezetõje; a köz- jegyzõk és a bírósági végrehajtók, valamint ezek kamarái tekintetében pedig az igazságügy-miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelõs miniszterrel, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterével egyetér- tésben egységes iratkezelési szabályzatot ad ki. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a bíróságok és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a legfõbb ügyész pedig az ügyészségek részére ad ki – a nemzeti kul- turális örökség miniszterével egyetértésben – egységes iratkezelési szabályzatot.

(3) Indokolt esetben a szakmai irányítást ellátó miniszter az állami és helyi önkormányzati intézmények megha-

tározott csoportja részére a köziratok kezelésének szakmai irányítását ellátó miniszterrel, valamint a nemzeti kulturá- lis örökség miniszterével egyetértésben egységes iratkeze- lési szabályzatot adhat ki.

(4) A helyi önkormányzatok egyedi iratkezelési sza- bályzatainak mellékletét képezõ egységes vagy minta irat- tári terveket a köziratok kezelésének szakmai irányítását ellátó miniszter a nemzeti kulturális örökség miniszterével egyetértésben adja ki. Az állami és helyi önkormányzati intézmények egyedi iratkezelési szabályzatainak mellék- letét képezõ egységes vagy minta irattári terveket, a szakmai irányítást ellátó miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányítását ellátó miniszterrel és a nemzeti kultu- rális örökség miniszterével egyetértésben adja ki.”

5. §Az Ltv. 13. §-ának f)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A közlevéltár feladatkörében]

„f)megrongált vagy pusztulásnak indult levéltári anya- gának konzerválásáról és restaurálásáról gondoskodik, ezekrõl, illetõleg különösen jelentõs levéltári anyagáról biztonsági másolatot készít vagy készíttet, és annak egy példányát – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Magyar Országos Levéltárnak átadja;”

6. §Az Ltv. a következõ 35/A. §-sal egészül ki:

„35/A. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a közfeladatot ellátó szervek iratke- zelésének általános követelményeit.

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, az informati- kai és hírközlési miniszter, valamint a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy együttesen rendeletben állapítsa meg a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratke- zelési szoftverekkel szemben és az elektronikus iratok le- véltárba adásával, tárolásával kapcsolatban támasztott kö- vetelményeket.

(3) A (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján ki- adandó rendeletet a bíróságok és az Országos Igazságszol- gáltatási Tanács Hivatala tekintetében az Országos Igaz- ságszolgáltatási Tanáccsal, az ügyészségek tekintetében a legfõbb ügyésszel egyetértésben, valamint a közjegyzõk és a bírósági végrehajtók és kamaráik tekintetében, az igazságügy-miniszterrel egyetértésben kell kiadni.

(4) Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy rendeletben szabályozza a 23. § (3) bekez- désében meghatározott kuratórium, valamint a levéltári szak- felügyelet és a levéltári szakmai testületek mûködését.”

7. §(1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az Ltv. 9. §-ának (2) bekezdését

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 79. §-ának (1) bekezdésében meghatározott törzsszámhoz kapcsolódó iratok kezelése tekintetében 2015. január 1-jétõl,

b) a bevezetésre kerülõ iratkezelési szoftverek tekinte- tében 2007. január 1-jétõl,

(3)

c) a már alkalmazásban lévõ iratkezelési szoftvereket illetõen pedig 2008. január 1-jétõl

kell alkalmazni.

8. §(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatá- lyát veszti az Ltv. 10. §-a (5) bekezdésének utolsó mon- data, 35. §-ának (5) és (8) bekezdése, valamint a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a köz- mûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 102. §-ának (2) bekezdése és 109. §-a (1) bekezdésének d)pontja, a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. tör- vény 95. §-ának (5) és (13) bekezdése, továbbá a közigaz- gatási hatósági eljárás és hatósági szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 188. §-a.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 11. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) A hitelesítés-szolgáltató az elektronikus aláírás al- kalmazásával elektronikus ügyintézést végzõ közigazga- tási szerv megkeresésére – az aláírást alkalmazó személy azonosító adatainak ellenõrzése céljából – adategyeztetést végez és az adatok egyezésérõl, vagy az eltérés tényérõl a megkeresõ hatóságot tájékoztatja.”

Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke

2005. évi CL.

törvény

a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról*

1. § A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkatv.) 1–2. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

„1. § A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti – a nemzeti és az egyete- mes értékek létrehozásának, megõrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott – elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot – ágazati stratégiai döntéseivel össz- hangban – a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak fel- használásáért.

2. § (1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések megho- zatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továb- biakban: Bizottság) létesít. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett

szakmai, illetve társadalmi szervezetek javaslata alapján bízza meg. A Bizottság elnökét a miniszter nevezi ki.

(2) A Bizottság a miniszter által jóváhagyott éves mun- katerv alapján látja el feladatát.

(3) A miniszter az Alap forrásainak felhasználására ál- landó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok vezetõit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes kollégiumot is létrehozhat.

(4) A miniszter az állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben kéri fel a szakmai, illetve társa- dalmi szervezetek véleményének meghallgatása után, má- sik felét pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják.

Az ideiglenes kollégium tagjainak kinevezésénél a miniszter – külön jogszabályban meghatározottak szerint – ezek- tõl a feltételektõl eltérhet.

(5) Az állandó szakmai és az ideiglenes kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium) – a miniszteri keret ki- vételével – a Bizottság által meghatározott támogatási cé- lok alapján, a Bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. A Bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt.

(6) A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyi- ben a Bizottság elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálá- sára vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt – a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejû- leg, indokolással – végleges elbírálás végett a Bizottság elé terjeszti.

(7) A kollégium feladata a támogatott célok megvalósu- lásának szakmai ellenõrzése.

(8) A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerû szótöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén a Bizott- ság elnökének, illetve a kollégium vezetõjének szavazata dönt.

(9) A Bizottság döntései a kollégiumok számára kötele- zõek.”

2. § Az Nkatv. a következõ 2/A–2/B. §-okkal egé- szül ki:

„2/A. § (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Bizottság elnöke és tagja.

(2) A Bizottság elnökének és tagjainak, a kollégium ve- zetõinek és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozói- nak [Ptk. 685. §b)pont] pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) A Bizottság elnöke és tagjai, a kollégium vezetõje és tagjai nem vehetnek részt olyan szervezetek támogatási igényeinek elbírálásában, amelyben mint tagok, tulajdo- nosok, vezetõ tisztségviselõk, illetve felügyelõ bizottsági tagok érintettek, vagy a támogatást igénylõvel a döntést megelõzõ egy évben ilyen kapcsolatban álltak, továbbá, ha a döntés következtében akár közvetve is vagyoni elõnyben részesülnének.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a döntés- hez az összeférhetetlenséggel nem érintett tagok háromne- gyedének szavazata szükséges.

* A törvényt az Országgyûlés a 2005. december 13-i ülésnapján fogadta el.

(4)

(5) A Bizottság elnöke és tagja, a kollégium vezetõje és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tõle elfogulatlan állásfoglalás nem vár- ható.

(6) Az összeférhetetlenségrõl legkésõbb a pályázat elbí- rálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a Kol- légium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetõje ese- tében a Bizottság elnöke, a Bizottság elnökének összefér- hetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.

(7) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, a Bizottság elnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztség- viselõ visszahívására.

2/B. § Az Alapot a miniszter felügyelete alá tartozó, ön- álló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazga- tósága (a továbbiakban: Igazgatóság) kezeli. Az Igazgató- ság felel a bizottsági és kollégiumi döntések elõkészítésé- nek és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht. 54/A. §-ában meghatározott feladatokat.”

3. §Az Nkatv. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„4. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) a mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások és építmények után befizetett kulturális járulék;

b) központi költségvetési elõirányzatokból átvett pénz- eszközök;

c) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek befizetései;

d) egyéb bevételek.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt befizetések közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsülnek (Ptk.

593–596. §).

(3) A központi költségvetési elõirányzatból átvett pénz- eszköz kezelésére, illetve a pályáztatás lebonyolítására is az Alapra érvényes szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségveté- si törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

4. §Az Nkatv. 6–7. §-ai helyébe a következõ rendelke- zések lépnek:

„6. § (1) A kulturális járulékot a járulék fizetésére köte- lezett maga állapítja meg, vallja be, és fizeti meg az általá- nos forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után az állami adóhatóság kulturális járulék beszedési számla javára. A kulturális járulékot az adózás rendjérõl szóló törvény havi és évközi bevallás határidejére vonatkozó rendelkezései alapján a tárgyhónapot, illetve a tárgynegyedévet követõ hó 20. napjáig köteles bevallani és a bevallással egyidejû- leg megfizetni. Ha az építési szerzõdésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) idõben elválik egymástól, a kivitelezõ a számla kibocsátását követõ hó 20. napjáig kö-

teles a kulturális járulékot bevallani és megfizetni. Az épít- tetõ az õt terhelõ kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerû használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság ellenõrzi a rá vonatkozó külön törvényben megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési kötele- zettséggel összefüggõ, itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjérõl szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) Az állami adóhatóság a befolyt kulturális járulék összegét havonta – a hónap utolsó banki napján – átutalja az Alap számlája javára.

7. § (1) Az Alapból az alábbi célokra adható támogatás:

a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyete- mes értékek létrehozására, megõrzésére, valamint hazai és határon túli terjesztésére;

b) a kulturális ágazatot érintõ évfordulókra, fesztivá- lokra, hazai és külföldi rendezvényekre;

c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturá- lis rendezvényeken, fesztiválokon történõ részvételre;

d) a mûvészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építõmûvészettel kapcsolatos tevékenységekre;

e) a kultúrateremtõ, kultúraközvetítõ, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedõ szakmai telje- sítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulásra;

f) a nemzetközi tagdíjakra.

(2) Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül felhasználható az Alap és kezelõje mûködésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költsé- gek fedezetére, figyelembe véve a 4. § (3) bekezdése szerinti pályázatkezeléssel összefüggõ kiadásait is.”

5. § Az Nkatv. a következõ 7/A–7/C. §-okkal egé- szül ki:

„7/A. § (1) Az Alap tárgyévi bevételei terhére legfeljebb a tárgyévet követõ harmadik év végéig megvalósuló fel- adatra (programra) vállalható kötelezettség.

(2) Az Alap tárgyévet követõ bevételei terhére – éven túli kötelezettségvállalásként – legfeljebb három évre vál- lalható kötelezettség.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségvál- lalás legfeljebb az Alap éves bevételi elõirányzata 50%-áig terjedhet, amely évenként nem haladhatja meg a 20%-ot.

7/B. § (1) Az Alapból – a kulturális örökségvédelmi cél- ból megítélt támogatás, illetve a 4. § (1) bekezdésének b)ésc)pontja szerinti átadó vagy befizetõ által meghatáro- zott pályázati célra rendelt támogatás felhasználása kivéte- lével – építési beruházás, felújítás nem támogatható.

(2) Az állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra az Alap keretében nyújtott támogatás legfeljebb 5%-át szá-

(5)

molhatja el átalánydíjként a pályázó, vagy a pályázóval történõ megállapodás alapján a pénzügyi lebonyolító.

(3) A támogatás törzstõke-, illetve alaptõke-emelésre, valamint egyéb befektetési célra nem fordítható.

7/C. § A miniszter által közvetlenül felhasználható keret a kulturális járulékbevétel-elõirányzat – a 7. § (2) bekez- désben foglalt költségekkel csökkentett – összegének 25%-a (a továbbiakban: miniszteri keret).”

6. §Az Nkatv. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„9. § (1) Az Alap terhére a támogatás visszatérítendõ és részben vagy egészben vissza nem térítendõ formában nyújtható.

(2) A támogatások nyílt, vagy meghívásos pályázatok útján, illetve – a miniszteri keret felhasználása során vagy kivételesen indokolt esetben – egyedi elbírálás alapján ad- hatók.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti megosztás arányairól – ideértve a támogatás összegének a kollégiumok közötti felosztását is – a bizottság a miniszter egyetértésével dönt.

(4) Az Alapból támogatás kizárólag az Alap kezelõjénél rendszeresített pályázati adatlap kitöltésével igényelhetõ.

(5) Az Alapból a támogatás folyósítása – a program jel- legére, valamint a támogatási összeg nagyságára tekintettel – a támogatási szerzõdésben meghatározott ütemezés- ben történik.

(6) Költségvetési szervek esetén az Alapból származó támogatás és azok év végi kötelezettségvállalással terhelt maradványa nem vonható el és évek között átcsoportosít- ható, valamint a támogatási szerzõdésben meghatározott elszámolási határidõig felhasználható.

(7) A támogatott program lezárásaként a szakmai és pénzügyi teljesítésrõl a támogatottnak írásban be kell szá- molnia. Ha a támogatott a támogatást részben vagy egész- ben nem a támogatási szerzõdésben meghatározott célra fordítja, vagy egyéb módon eltér a szerzõdésben foglaltak- tól, azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben az Alap számlá- jára haladéktalanul vissza kell fizetni.

(8) Az Alap kezelõje gondoskodik az Alap terhére jutta- tott támogatásokra vonatkozó döntések folyamatos nyilvá- nosságra hozataláról.”

7. §(1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a Bizottság és a kollégiumok létesítésére, mûködésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra vonatkozó rész- letes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az Nkatv.

3. §-ának, 8. §-a (2) bekezdésének és 10. §-a (2) bekezdé- sének „Alapprogram” szövegrésze helyébe az „Alap”

szövegrész, 8. §-a (1) bekezdésének „Alapprogramból”

szövegrésze helyébe az „Alapból” szövegrész, valamint címe „Alapprogramról” szövegrésze helyébe az „Alapról”

szövegrész, továbbá 5. §-a (2) bekezdésének „(SZJ

52.48.37)” szövegrésze helyébe az „(SZJ 74.87.17.3)”

szövegrész lép. Ahol más jogszabály Nemzeti Kulturális Alapprogramról rendelkezik, azon a Nemzeti Kulturális Alapot kell érteni.

(4) Az Alapot megilleti a Nemzeti Kulturális Alapprog- ram 2005. évi és azt megelõzõ évek elõirányzat-maradvá- nya, ideértve a támogatott által fel nem használt támogatás összegét is.

8. §(1) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatá- lyát veszti

a) a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993.

évi XXIII. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXIX.

törvény 1–2. §-a és 4–5. §-a;

b) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény 84. §-a;

c) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XC. törvény 118. §-ának (1)–(5) bekezdé- se, továbbá 128. §-a (1) bekezdésénekf)pontja;

d) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérõl szóló 1999. évi CXXV. törvény 82. §-a;

e) a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993.

évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXL.

törvény 1–4. §-a és 8. §-a;

f) a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvény 90. §-ának (1) és (3) be- kezdése; valamint

g) az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXV. törvény 55. §-a.

(2) E törvény hatálybalépését követõ 2. napon hatályát veszti e törvény 8. §-a.

Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke

A Kormány 281/2005. (XII. 20.) Korm.

rendelete

az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet módosításáról A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV.

törvény (a továbbiakban: Kövt.) 93. § (1) bekezdésének a)pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a kö- vetkezõket rendeli el:

1. §

Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (1) bekez- dése helyébe a következõ rendelkezés lép:

(6)

„(1) A bírságot – a Kövt. 82. §-ára tekintettel – e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.”

2. §

Az R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:

„(2) A valamely kategóriába besorolt egyes örökségi elemek értéke eltérhet mûszaki, biztosítási vagy forgalmi értéküktõl.”

3. §

Az R. az 5. §-t követõen az alábbi 5/A–5/C. §-okkal egészül ki:

„5/A. § (1) A bírság kiszabása során meg kell állapítani a bírság alapját.

(2) A bírság alapját

a) a kulturális örökség eleme történeti, eszmei jelentõ- sége és egyedisége,

b) a helyreállítás lehetõsége, idõbeni és pénzügyi mér- téke,

c) a kötelességszegés tartama, jellege, ismétlõdése figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy az a kö- telezettet a további, az örökségvédelem értékeit sértõ ma- gatartástól visszatartsa.

(3) Régészeti lelõhelyek esetén a bírságalap meghatáro- zásakor – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – figyelembe kell venni a jogsértõ tevékenységgel érintett területnek a lelõhely kiterjedéséhez viszonyított mértékét is.

(4) A bírságalap legmagasabb összege:

a) az I. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sé- relme esetén 25 millió forint,

b) a II. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sé- relme esetén 12,5 millió forint,

c) a III. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sé- relme esetén 2,5 millió forint,

d) a IV. kategóriába tartozó kulturális örökségi elem sérelme esetén 25 millió forint.

5/B. § (1) Az 5/A. §-ban foglaltak alapján meghatáro- zott bírságalapot meg kell szorozni

a) a kulturális örökségi elem veszélyeztetése, illetve hatósági engedélytõl eltérõ módon végzett tevékenység esetén 1,5-del,

b) a kulturális örökségi elem megrongálása, illetve ha- tósági engedély nélkül végzett tevékenység esetén 3-mal,

c) a kulturális örökségi elem részleges megsemmisítése esetén 6-tal,

d) a kulturális örökségi elem teljes megsemmisítése (el- tûnése) esetén 10-zel.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt magatartások közül több is megvalósul, a súlyosabb jogsértéshez tartozó szor- zószámmal kell a bírságalapot megszorozni.

5/C. § (1) Az 5/A–5/B. §-ok alapján meghatározott bír- ság különösen indokolt esetben – az eset sajátosságaira vagy kötelezett személyi körülményeire figyelemmel – annak legfeljebb 10%-áig mérsékelhetõ.

(2) Ha a kötelezett építésügyi hatósági engedélyhez kö- tött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérõ mó- don a kulturális örökségi elem sérelme nélkül végez, az örökségvédelmi bírság kiszabása során az építésügyi bír- ságra vonatkozó szempontrendszer figyelembevételével kell eljárni.”

4. §

A R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendel- kezés lép, egyidejûleg a 6. § a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

„6. § (2) Kérelemre a jogerõs és végrehajtható határo- zattal kiszabott bírság legfeljebb tizenkét egyenlõ részlet- ben történõ megfizetését az elsõ fokon eljárt örökségvé- delmi hatóság akkor engedélyezheti, ha a bírság összege az egymillió forintot meghaladja, és az a bírság megfizeté- sét, valamint célját nem veszélyezteti. Részletfizetés ese- tén a hátralékos összeget a jegybanki alapkamat terheli.

(3) Ha a kötelezett valamely részlet megfizetését határ- idõre nem teljesíti, a fennmaradt bírságösszeg jegybanki alapkamattal terhelt mértéke egy összegben válik esedé- kessé.”

5. §

A R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendel- kezés lép:

„(1) A bírságot az azt megállapító jogerõs és végrehajt- ható határozatban elõírt határidõn belül a Kulturális Örök- ségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) számlájára kell befizetni. Késedelem esetén a bírság összegét a jegybanki alapkamat terheli.”

6. §

Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelke- zéseit a hatálybalépését követõen megvalósított (befeje- zett) kötelezettségszegésekre kell alkalmazni.

7. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg

a) az R. 1. § (1) bekezdésében „A kulturális örökség fo- galomkörébe tartozó javak” szövegrész helyébe „A kultu- rális örökség fogalomkörébe tartozó elemek” szövegrész,

(7)

b) az R. 1. § (2) bekezdésében a „a kulturális örökség- hez tartozó javak” szövegrész helyébe „a kulturális örök- séghez tartozó elemek” szövegrész,

c) az R. 2. § (1) bekezdésében „a védetté nyilvánításról rendelkezõ” szövegrész helyébe „a védettségre vonatko- zó” szövegrész,

d) az R. 2. § (4) bekezdésében a „védetté nyilvánított javai” szövegrész helyébe a „védetté nyilvánított elemei”

szövegrész,

e) az R. 4. §-ánaka)pontjában a „100 ezertõl” szöveg- rész helyébe a „10 ezertõl” szövegrész, valamint

f) az R. 4. §-ánakb)pontjában az „50 ezertõl” szöveg- rész helyébe a „10 ezertõl” szövegrész

lép.

Gyurcsány Ferencs. k.,

miniszterelnök

A nemzeti kulturális örökség miniszterének 31/2005. (XII. 19.) NKÖM

rendelete

a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló

17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet módosításáról A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. §-a (2) bekezdésének j) pontjában, valamint az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a 3. § vonatkozásában a pénzügyminiszterrel egyetér- tésben – a következõket rendelem el:

1. §

A kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonat- kozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartási eljárásra az e rendeletben nem sza- bályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A Tv. 71–72. § szerinti nyilvántartásba vétel tényé- nek közlése – a Ket. 80. § (3)–(5) bekezdései alapján – hir- detményi úton is történhet.”

2. §

Az R. 6. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„6. § (1) A Hivatal nyilvántartást vezet a Tv. 71. § f)pontjában meghatározott kulturális javakról. A nyilván- tartás tartalmazza

a) a tárgy megnevezését, azonosításra alkalmas adatait (leírás, fénykép, közgyûjteményben õrzött védett tárgy esetében leltári szám stb.),

b) a cselekmény elkövetésének vagy az eltûnésnek az idejét és helyét,

c) az eljáró szerv (rendõri, vám-) nevét és ügyszámát.

(2) A védett kulturális javak tulajdonosa (kezelõje, bir- tokosa) az eltulajdonítást vagy eltûnést haladéktalanul köteles bejelenteni a Hivatalnak.”

3. §

Az R. 8. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„8. § (1) A Hivatal nyilvántartásában szereplõ adataiból kérelemre adatot szolgáltat. Az adatokért igazgatási szol- gáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.

(2) A díj mértéke 1–5 adattételig kérelmenként 2200 Ft.

5 adattétel felett a díj tételenként 220 forinttal növekszik.

Ha az adatszolgáltatás valamely településrendezési eszköz (helyi építési szabályzat, szabályozási (keret)terv, telepü- lésrendezési terv) elkészítéséhez szükséges, úgy a díjtétel egységesen 5000 Ft.

(3) A díjat a Hivatal MÁK 10032000-01461769- 00000000 számú bankszámlájára készpénzátutalással vagy átutalási megbízással kell befizetni.

(4) A díj megfizetését a kérelem benyújtásakor igazolni kell.

(5) A díjfizetési kötelezettség tekintetében az Itv.

5. §-ában és 28. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglaltakat, a jogorvoslati eljárásra az Itv. 29. §-ának (2) bekezdését, a díj visszatérítésére az Itv. 32. §-át, az elévülés tekinte- tében az Itv. 86. §-ában foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni.”

4. §

E rendelet 2006. február 1-jén lép hatályba.

Dr. Bozóki Andráss. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere

rendelete

egyes ingatlanok mûemlékké nyilvánításáról, illetve mûemléki védettségének megszüntetésérõl A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény 32. és 39. §-a alapján a következõket rendelem el:

1. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Bada- csonytördemic, Szent Imre u. 11. szám alatti, 56 helyrajzi számú ingatlant.

(8)

(2) Mûemléki környezetnek az 53, 54, 55, 57, 426, 427, 428, 429, 430, 434, 435, 436, 437, 438, 440, 441, 443/1 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 234/1, 234/4 és a 234/8 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alap- jául szolgáló érték szempontjából a mûemléket III. kate- góriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század elején épült lakóház építészeti értékeinek megõrzése.

2. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Bala- tonakali, Kossuth u. 29. szám alatti, 286 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 42/1, 42/3, 42/4, 43, 44, 45, 273/2, 274, 278, 279, 280, 282, 288/1, 288/4 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 253 helyrajzi számú közte- rület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18–19. század forduló- ján épült lakóépület építészeti értékeinek, településképi szerepének megõrzése.

3. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Bala- tonudvari, Leshegy, 1208/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 063/30, 063/31, 1201/2, 1201/26, 1206, 1207, 1208/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 062 helyrajzi számú közterületet jelö- löm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja a jellegzetes Balaton-fel- vidéki présházas pince építészeti és néprajzi értékeinek megõrzése.

4. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Békéscsaba, Széchenyi István u. 9. szám alatti, 16 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek az 5, 11, 15 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 17/1, 3907 helyrajzi számú közte- rületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alap- jául szolgáló érték szempontjából a mûemléket II. kate- góriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1910–1912 között épült klasszicizáló múzeumépület egyedi építészeti érté- keinek és városképben betöltött jelentõs szerepének meg- õrzése.

5. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Borsodnádasd, Petõfi S. u. 8. szám alatti, 1190/2, 1190/6 és 1190/7 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Mûemléki környezetnek az 1031, 1032, 1178, 1179, 1180, 1183/1, 1183/2, 1183/3, 1183/4, 1190/4 és 1190/5 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1033, 1034/1, 1190/2, 1190/3 és 1191 helyrajzi számú közterületeket je- lölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja a lemezgyári telep Wälder Gyula által tervezett, 1934-ben épült neobarokk stílusú római katolikus temploma építészeti értékeinek, festett ornamentális díszítésû architekturális elemeinek, beren- dezési tárgyainak, a templomhoz tartozó, 1938–1940 között épült plébániaépület építészeti értékeinek, továbbá a temp- lomkert kialakításának megõrzése.

6. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Vigadó tér 3. szám alatti, 24476 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetet nem jelölök ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott mûemléki ingat- lanra vonatkozóan a Magyar Államot elõvásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1869–1871 között Szkalnitzky Antal tervei alapján épült historizáló stílusú ház építészeti kialakításának, illetve a pesti Duna-part arculatába illeszkedõ karakterének a megõrzése.

7. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Andrássy út 66. szám alatti, 28715 helyrajzi számú ingatlant.

(9)

(5) A védetté nyilvánítás célja a historizáló lakóház ki- emelkedõ jelentõségû egyedi építészeti értékeinek és az Andrássy út eredeti, 19. századi arculatába illeszkedõ karakterének megõrzése.

8. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Budapest VI. kerület, Nagymezõ u. 52. szám alatti, 29130 helyrajzi számú ingatlant.

(4) A védetté nyilvánítás célja a historizáló lakóház egyedi építészeti értékeinek, képzõ- és iparmûvészeti rész- leteinek megõrzése.

9. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Budapest VII. kerület, Rózsák tere 9–10. szám alatti, 33583 helyrajzi számú ingatlant.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1881-ben Czigler Gyõzõ tervei alapján épült historizáló stílusú görög katolikus templom építészeti értékeinek, belsõ berendezé- sének és képzõmûvészeti alkotásainak megõrzése.

10. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Budapest VIII. kerület, Bródy Sándor u. 16. szám alatti, 36527 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 36526, 36529, 36530 és a 36534 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1894-ben Ray Rezsõ tervei alapján Törley József részére épült historizáló városi palota megõrzése.

11. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Budapest XI. kerület, Bukarest utca, 4367/40 helyrajzi számú ingatlant.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1963-ban Félix Viktor tervei szerint épült modern autóbusz-pályaudvar építészeti értékeinek és az utca beépítésének megõrzése.

12. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Pest megyei Bugyi, 1 és 2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 3, 11/1, 11/2, 13, 505 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 10 és 506 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szaka- szát jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. század elsõ felében épült Beleznay-kastély építészeti értékeinek megõrzése.

13. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Dabronc-Ötvöspuszta, 334/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 301, 302, 303, 304, 305, 306, 307, 310, 312, 313, 314, 316, 317, 324, 325, 326, 327, 328, 329, 334/1 helyrajzi számú ingatlanokat, a 309, 311, 331, 332, 335 helyrajzi számú közterületet, illetve a 033/7 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanokkal érintkezõ szakaszát jelölöm ki.

(3) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alap- jául szolgáló érték szempontjából a mûemléket I. kate- góriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja a volt Szegedy-kastély- együttes gazdasági épületei, a 19. század elejérõl származó istálló és magtár építészeti értékeinek védelme.

14. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Tolna megyei Dunaföld- vár, Kossuth Lajos u. 18. szám alatti, 1199 helyrajzi számú

(10)

és az Ilona u. 3/A szám alatti, 1197 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Mûemléki környezetnek a 1092/1, 1092/7, 1092/8, 1196, 1198, 1200, 1326, 1327/1, 1328 és 1330/5 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 1085, 1099, 1218, 1219 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1863-ban épült, histo- rizáló stílusú dunaföldvári református templom építészeti értékeinek, valamint neobarokk jellegû mennyezeti díszí- tésének, az eklektikus stílusú lelkészlak építészeti értékei- nek, valamint a templom és a lelkészlak alkotta együttes településképi jelentõségének megõrzése.

15. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Fejér megyei Ercsi, Eötvös József u. 32. szám alatti, 93/1 és 93/2 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Mûemléki környezetnek a 78, 79, 80, 81, 82, 83/1, 84, 89, 90, 91, 92, 95, 96, 130, 131, 132/5 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 94 helyrajzi számú közterületet jelölöm ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott mûemléki ingat- lanokra vonatkozóan a Magyar Államot elõvásárlási jog illeti meg.

(5) A védetté nyilvánítás célja a Szapáry–Sina–Wimpf- fen-kastély történeti és építészeti értékeinek megõrzése.

16. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Somogy megyei Felsõ- mocsolád, Malom utca, 278/1 helyrajzi szám alatti ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 275, 278/2, 279 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 280 helyrajzi számú közte- rületet jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Kacskovics-kastélyhoz tartozó egykori istállóépület építészeti értékeinek, az épü- letegyüttes eredeti egységének megõrzése.

17. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Gic, 157/1 és 157/3 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Mûemléki környezetnek a 112/1, 112/2, 113, 114, 115, 116, 118, 149/1, 149/2, 151, 152, 154, 155, 157/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 117/1, 117/2, 148/2 és 148/3 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszait jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja a több periódusban épült, majd a 19. század második felében romantikus stílusban átépített egykori Jankovich–Bésán-kastélynak, mellék- épületeinek és parkjának megõrzése.

18. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Gyõr, Kossuth Lajos u.

48. szám alatti, 7903 helyrajzi számú ingatlant.

(4) A védetté nyilvánítás célja a késõbarokk lakóház építészeti értékeinek megõrzése.

19. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Békés megyei Gyula, Bé- ke sugárút 38. szám alatti, 55 helyrajzi számú ingatlant.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Wagner Gyula tervei alapján 1899-ben épült Megyei Bíróság eklektikus épüle- tének, belsõ díszítésének és kertjének megõrzése.

20. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar megyei Hajdúsámson, Rákóczi u. 21. szám alatti, 616 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 614, 615, 617, 879, 880/2, 880/1, 1072/5, 1073, 1445, 1446 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 1052/3, 1052, 685/1 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelö- löm ki.

(11)

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1864-ben épült klasszicizáló kisnemesi Goda-kúria történeti és építészeti értékeinek megõrzése.

21. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Csongrád megyei Hódmezõvásárhely, Zrínyi u. 1. szám alatti, 1363 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek az 1361, 1362, 1364, 5225/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 5225/2 helyrajzi számú közterületet és az 5225/1, 1536/2 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1900 és 1901 között Sándy Gyula tervei szerint épült szecessziós egykori Úri Kaszinó építészeti és iparmûvészeti értékeinek megõrzése.

22. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Komárom-Esztergom megyei Kisbér, Deák Ferenc u. 4. szám alatti, 1074 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek az 1075, 1541, 1542/1, 1543, 1544, 1545/2, 1546 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1072 és 1465 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(5) A védetté nyilvánítás célja a Batthyány-kastély épü- letegyüttesének részét képezõ, 1760 körül épült úrilak épí- tészeti értékeinek megõrzése.

23. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Veszprém megyei Kiscsõsz, Kossuth Lajos u. 11. szám alatti, 221 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 31, 218, 219, 220, 222, 223 helyrajzi számú ingatlanokat, va-

lamint a 117 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok ál- tal határolt szakaszát jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja a középkori alapokon 1672-ben emelt római katolikus templom építészeti érté- keinek, feltehetõen középkori eredetû részleteinek és a 19. század historizmusának ízlésvilágát tükrözõ berende- zéseinek, képzõmûvészeti értékeinek megõrzése.

24. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Vas megyei Kisunyom, Fõ u. 50. szám alatti, 92 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 91, 93/1, 93/2, 93/3, 93/7, 93/8, 93/10, 115, 116/1, 116/2, 116/3, 193, 194, 195, 199, 200/1, 200/2 helyrajzi számú ingatlanokat, a 93/9, 197 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 114 és 138/1 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19–20. század forduló- ján épült eklektikus stílusú egykori Reissig-kastély belsõ- építészeti értékeinek, építészeti kialakításának, fatornácai- nak és parkjának a megõrzése.

25. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mád, Táncsics u. 43. szám alatti, 1315/9 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 879, 884, 885/3, 886/2, 888/2, 1315/1, 1315/2, 1315/3, 1315/6, 1315/8, 1316, 1317/1, 1317/2, 1318 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint az 1300 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1795-ben épült lakó- ház építészeti értékeinek megõrzése.

26. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Pest megyei Mogyoród, Temetõ utca, 87/1 helyrajzi számú ingatlant.

(12)

(2) Mûemléki környezetnek az 1, 2, 87/2, 88, 89, 90, 92, 132, 135/1, 135/2, 139, 140 helyrajzi számú ingatlanokat, a 4, 80 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 109/1 és 136/2 helyrajzi számú közterület fenti ingatlanokkal hatá- ros szakaszát jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja a barokk római katolikus templom, plébániaház és Nepomuki Szent János-szobor építészeti és képzõmûvészeti értékeinek megõrzése.

27. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Fejér megyei Mór, Deák Ferenc u. 4. szám alatti, 2571 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 2570, 2572/5, 2572/6, 2572/7, 2572/8, 2573, 2574, 2576 és 2577, 2578 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 2575 helyrajzi számú köz- területet jelölöm ki.

(5) A védetté nyilvánítás célja a Hochburg–Luzsénsz- ky–Trauttenberg-kastély (ún. Láncos-kastély) együtte- séhez tartozó, 1800 körül épült, boltozatos belsõ terekkel rendelkezõ istállóépület megõrzése.

28. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Gyõr-Moson-Sopron megyei Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 1. szám alatti, 1375 helyrajzi számú ingatlant.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 19. század második felében épült historizáló lakóház építészeti értékeinek megõrzése.

29. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Orfû, 038/1 helyrajzi számú ingatlanon álló forrásházat.

(2) Mûemléki környezetnek a 038/1 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Csete György és Dulánszky Jenõ tervei alapján épült forrásház építészeti értékeinek megõrzése.

30. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Pécs, József Attila út 5.–Rét u. 23. szám alatti, 18738 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 18737, 18739 és 18742 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(4) A mûemléki védelem célja a Medgyaszay István által tervezett, 1923-ban épült, késõ szecessziós jegyeket viselõ bányakapitányság épületének, építészeti értékeinek, valamint belsõ mennyezetfestésének megõrzése.

31. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Pécs, Petõfi Sándor u.

71. szám alatti, 4057 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 4058 és 4042 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja a Visy Zoltán által 1935-ben tervezett, modern formatörekvéseket követõ Bauhaus stílusú mentõállomás épületének megõrzése.

32. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Pécs, Rákóczi út 11. szám alatti, 18674 helyrajzi számú ingatlant.

(4) A védetté nyilvánítás célja a késõromantikus Czvetkovits-ház építészeti értékeinek megõrzése.

33. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Pécs, 38086/10 helyrajzi számú ingatlanon álló Széchenyi-akna bányatelep épület-

(13)

együttesébõl a bányaház, az aknatorony és gépház, a kompresszorház, valamint a Kraz-mûhely épületét.

(2) Mûemléki környezetként a 38086/10 helyrajzi szá- mú ingatlan fennmaradó részét, valamint a 38086/9 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1926-ban Gút Árpád és Gergely Jenõ irodája tervei alapján épült Széchenyi- akna épületegyüttese építészeti, ipartörténeti értékeinek védelme.

34. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Békés megyei Sarkad- keresztúr, Rákóczi u. 2. szám alatti, 2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek az 1, 3, 413, 428, 429, 430, 431, 432, 433 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 167, 168, 169, 400, 414/1, 711, 712, 713 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelö- löm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja a késõbarokk református templom homlokzatának, belsõépítészeti értékeinek és be- rendezésének megõrzése.

35. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Sellye, Kossuth Lajos u. 2. szám alatti, 71/1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 69, 70/1, 70/2, 70/4, 70/5, 71/2, 71/3, 72, 73, 74, 90/1, 229, 230/1, 230/2, 230/3, 231, 232, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 240, 241, 242, 243, 1302/1, 1322 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 90/2 helyrajzi számú közterületnek a fenti ingatlanok által mindkét oldalon határolt szakaszát jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1870–73-ban épült romantikus stílusú református templom építészeti és iparmû- vészeti értékeinek megõrzése.

36. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Sopron, Paprét tér 4.

szám alatti, 2274 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 2258/1 és 2275/1 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1891–1892 között épült eklektikus stílusú lakóház településképi szerepének, belsõépítészeti értékeinek, építészeti kialakításának és eredeti állapotában fennmaradt belsõ kifestésének megõr- zése.

37. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Baranya megyei Szárász, Petõfi Sándor utca, 15 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Mûemléki környezetnek a 12, 13, 14, 16, 17, 18 helyrajzi számú ingatlanokat jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1824-ben épült templom építészeti értékeinek megõrzése.

38. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Székesfehérvár, Juhász Gyula u. 1. szám alatti, 276 helyrajzi számú ingatlant.

(4) A védetté nyilvánítás célja a barokk lakóépület törté- neti és építészeti értékeinek megõrzése.

39. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Székesfehérvár, Megye- ház utca 5. szám alatti, 287 helyrajzi számú ingatlant.

(4) A védetté nyilvánítás célja a 18. századi barokk la- kóház építészeti és történeti értékeinek megõrzése.

40. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Tolna megyei Udvari- Alsópélpuszta, 0163/65 helyrajzi számú ingatlant.

(14)

(4) A védetté nyilvánítás célja a klasszicista kápolna építészeti értékeinek megõrzése.

41. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Veszprém, 794 helyrajzi számú ingatlanon álló Szent István völgyhidat.

(2) Mûemléki környezetnek a 794 helyrajzi számú ingatlan további részét, valamint a 690, 694, 793, 6339, 6418 helyrajzi számú ingatlanokat, a 688, 692 helyrajzi számú közterületeket, továbbá a 702, 709/2, 6344/1, 6417 helyrajzi számú ingatlanok fenti ingatlanok által határolt szakaszát jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1936–37-ben Folly Róbert tervei alapján épült vasbeton Szent István völgyhíd megõrzése.

42. §

(1) Mûemlékké nyilvánítom a Békés megyei Vésztõ, Kossuth Lajos u. 62.–Rákóczi u. 2. szám alatti, 1471, 1473/1, 1473/2 és 1474 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Mûemléki környezetnek az 1470 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1897–1905 között historizáló stílusban épült vésztõi Városháza építészeti ér- tékeinek megõrzése.

43. §

(1) Megszüntetem a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászárokszállás, Széchenyi u. 106. szám alatti, 3819 helyrajzi számú ingatlannak a 7667/1978. OMF sz. határozat- tal kimondott, 8919 törzsszámú mûemléki védettségét, mert az ingatlan telekalakítása következtében két önálló ingatlan jött létre, amelyek közül a 3819/2 helyrajzi számú ingatlan mûemléki értéket nem hordoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti telekalakítás során létrejött 3819/1 helyrajzi számú ingatlant mûemlékké nyilvánítom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a 18. századi eredetû, majd a 19. században historizáló stílusban átalakított barokk fogadó építészeti értékeinek megõrzése.

44. §

(1) Megszüntetem a Pest megyei Mogyoród, 139 helyrajzi számú ingatlannak az 50041/1958. ÉM sz. határozat- tal kimondott, 7105 törzsszámú mûemléki védettségét.

(2) Az ingatlanon korábban fellelhetõ Nepomuki Szent János-szobrot máshová helyezték át, így az ingatlan mû- emléki értéket többé nem hordoz.

45. §

(1) Megszüntetem a Veszprém megyei Nemes- vámos-Balácapuszta, 932/55, 932/95 és 932/96 helyrajzi számú ingatlanoknak az 1593/1992. KTM és 1191/1992. MKM sz. együttes határozattal kimondott, 10806 törzsszámú mûemléki védettségét.

(2) A terület régészeti kutatása lezárult, az ingatlanon mûemléki értékek nem kerültek elõ, így a mûemléki védettség további fenntartása nem indokolt.

46. §

Az e rendeletben mûemléki védettség alá helyezett épít- mények fenntartásáról, jó karban tartásáról a mûemlék tulajdonosa, vagyonkezelõje, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetek- ben ingyenes használója a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint köteles gondos- kodni.

47. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével az egyes ingatlanok mûemlékké, valamint mûemléki jelentõségû területté nyil- vánításáról, illetõleg mûemléki védettségének megszünte- tésérõl szóló 14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelet 8. §-ának (1)–(2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

(15)

„8. § (1) Történeti kertként mûemlékké nyilvánítom a Budapest X. kerület, 38440/38, 38440/39, 38440/53, 38440/54, 38442/7, 38442/12, 38442/13, 38442/14 helyrajzi számú ingatlanokat, a 38442/3, 38442/9, 38442/10, 38442/11, 38442/15 helyrajzi számú közterületeket, valamint a 38440/46 helyrajzi számú közterületnek a 38440/43, 38440/45, 38440/53, 38440/54 helyrajzi számú ingatlanokkal határolt szakaszát.

(2) Mûemléki környezetnek a 38440/23, 38440/25, 38440/40, 38440/41, 38440/50, 38440/51, 38440/52 helyrajzi számú ingatlanokat, a 38440/27 helyrajzi számú köz- területet, valamint a 38440/46 helyrajzi számú közterület fennmaradó szakaszát jelölöm ki.”

(3) E rendelet hatálybalépésével az egyes ingatlanok mûemlékké, valamint mûemléki jelentõségû területté nyil- vánításáról, illetõleg mûemléki védettségének megszünte- tésérõl szóló 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet

a) 14. §-ának (1) bekezdésében a „4872” helyrajzi szám helyébe a „4882” helyrajzi szám,

b) 14. §-ának (2) bekezdésében a „4872” helyrajzi szám helyébe a „4882” helyrajzi szám, a „4882” helyrajzi szám helyébe pedig a „4872” helyrajzi szám,

c) 33. §-ának (1) bekezdésében a „2499/03 helyrajzi számú ingatlant” szövegrész helyébe a „18514 és 18516 helyrajzi számú ingatlanokat” szövegrész, valamint

d) 37. §-ának (5) bekezdésében a „református” szöveg- rész helyébe az „evangélikus” szövegrész lép.

rendelete

a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt fel- hatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. §

A nemzeti kulturális örökség minisztere által adomá- nyozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet a következõ 7/B. §-sal egészül ki:

„7/B. § (1) A Balassa Péter-díj a mûvészeti (irodalmi, színházi, zenei, képzõmûvészeti és filmes) területen elért esszé- és tanulmányírói teljesítmény elismerésére adomá- nyozható.

(2) A díjat – amelynek jutalomösszege 200 000 Ft/fõ – évente, március 15-én egy személy kaphatja.

(3) A kitüntetett adományozást igazoló okiratot és pla- kettet kap.

(4) A plakett négyzet alakú, bronzból készült, oldala 75, vastagsága 8 milliméter. A plakett Balás Eszter szobrász- mûvész alkotása, egyoldalas Balassa Péter domború arc- képét ábrázolja, és BALASSA PÉTER-DÍJ felirattal van ellátva.”

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép ha- tályba.

(16)

KÖZLEMÉNYEK

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 41. § (1) bekezdés a)pontja

szerinti helyi és körzeti rádiós, valamint helyi televíziós frekvenciák hasznosítására

I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSSZEFOGLALÁSA

1.1. A pályázat tárgya

Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 41.§ (1) bekezdéséneka)pontja alapján a pályázati felhívás feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságokra.

A jogosultság rádió esetén 7 évre, televízió esetén 10 évre szól.

Az 1. számú melléklet 1. pontjában szereplõ mûsorszolgáltatási jogosultságra érvényesen kizárólag közmûsor-szolgálta- tói formában nyújtható be pályázat.

Az 1. számú melléklet 2., 5. és 7. pontjában szereplõ mûsorszolgáltatási jogosultságra érvényesen kizárólag közmû- sor-szolgáltatói formában, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatásra nyújtható be pályázati ajánlat.

A pályázat tartalmától, a mûsorszolgáltatás jellegétõl, formátumától függetlenül az 1. számú melléklet 3., 4. és 6. pontjá- ban szereplõ frekvenciákra a Törvényben szabályozott közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ, illetve nem nyereség- érdekelt mûsorszolgáltatásra is benyújtható érvényes pályázat.

Az 1. számú melléklet 2., 5. és 7. pontjában meghatározott mûsorszolgáltatási jogosultságokkal kapcsolatban az általá- nos jellegû pályázati ajánlatok mellett a Testület az alábbi speciális karakterisztikával ellátott pályázati ajánlatokat is be- fogadja:

1. „klasszikus frekvencia” jelleg

– A mûsorterv meghatározó elemei (éjszakai órák nélküli mûsoridõ legalább 50%-a) azok a mûsorszámok, amelyek kor- tól függetlenül a klasszikus zenére épülnek.

– A mûsorszolgáltatásban megjelenõ szövegarány maximum 20%.

2. „magyar zene” jelleg

– A mûsorterv meghatározó elemei (éjszakai órák nélküli mûsoridõ legalább 50%-a) azok a mûsorszámok, amelyek magyar zeneszerzõtõl, elõadótól származnak mûfaji besorolástól függetlenül.

3. „magyar kortárs zene” jelleg

– A mûsorterv meghatározó elemei (éjszakai órák nélküli mûsoridõ legalább 50%-a) azok az 1960 után szerzett mûsor- számok, amelyek magyar zeneszerzõtõl, elõadótól származnak, és amelyek mûfajuk szerint a népzene, world music, jazz, klasszikus zene kategóriába tartoznak.

4. „nemzeti és etnikai kisebbség” jelleg

– A mûsorterv meghatározó elemei (éjszakai órák nélküli mûsoridõ legalább 50%-a) azok a mûsorszámok, amelyek a speciális célközönségnek szólnak (a nemzeti és etnikai kisebbség fogalma az 1993. évi LXXVII. számú törvény alapján értelmezve)