JOGSZABÁLY
A Kormány 281/2007. (X. 25.) Korm.
rendelete
a muzeális intézmények látogatóit megilletõ kedvezményekrõl szóló
194/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meg- állapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény 100. §-a (1) bekezdésénekb)pontjában kapott felhatalma- zás alapján a következõket rendeli el:
1. §
A muzeális intézmények látogatóit megilletõ kedvez- ményekrõl szóló 194/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„2. § (1) Díjtalanul látogathatják a muzeális intézmé- nyeket az alábbi személyek:
a) a kiskorúak 6. életévük betöltéséig;
b) a fogyatékossággal élõk, valamint kísérõik (jogosul- tanként legfeljebb egy fõ);
c) a miniszter által kiadott szakmai belépõvel rendelke- zõk;
d) a nemzetközi szerzõdések alapján erre feljogosítottak.
(2) Díjtalan a belépés az Európai Gazdasági Térség ál- lampolgárai számára:
a) amennyiben 70. életévüket betöltötték;
b) amennyiben közoktatásban dolgozó pedagógusok, illetve felsõoktatásban foglalkoztatott oktatók;
c) amennyiben az adott ország jogszabályainak meg- felelõen bejegyzett, mûködési engedéllyel rendelkezõ, illetve akkreditált közgyûjteményekben vagy közmûvelõ- dési intézményekben szakmai munkakörökben foglalkoz- tatott dolgozók;
d) az állami fenntartású muzeális intézmények állandó kiállításaira, amennyiben 26. életévüket még nem töltötték TARTALOM
oldal oldal
JOGSZABÁLY
281/2007. (X. 25.) Korm. rendelet A muzeális intézmények látogatóit megilletõ kedvezményekrõl szóló 194/2000. (IX.
24.) Korm. rendelet módosításáról . . . . 1377 KÖZLEMÉNYEK
A Petõfi Irodalmi Múzeum Alapító Okirata. . . . 1378 A Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorá-
tus Alapító Okirata . . . . 1382
Az Országos Rádió és Televízió Testület pályázati fel- hívása (Esztergom 97,4 MHz és Solt 94,1 MHz helyi
rádió) . . . . 1385 Az ORTT közleményei . . . . 1420 Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más
közalkalmazotti állásaira . . . . 1423 Helyesbítés. . . . 1427
F E L H Í V Á S !
Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra
be, és elõzetes bejelentés alapján, szervezett oktatás kere- tében, csoportosan érkeznek.
(3) Díjtalan továbbá a belépés:
a) minden hónap egyik hétvégéjének a muzeális intéz- mény által meghatározott napján a 26 év alatti személyek, továbbá a 18 év alatti személyeket kísérõ, legfeljebb két közeli hozzátartozó [Ptk. 685. §b)pont] számára;
b) valamennyi látogató számára a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepein (március 15., augusztus 20., október 23.).
(4) 50%-os kedvezményes belépõdíjat fizetnek az Euró- pai Gazdasági Térség állampolgárai az (1)–(3) bekezdés- ben foglalt esetek kivételével:
a) 6. életévük betöltésétõl 26. életévük betöltéséig;
b) amennyiben 62 és 70 év közötti életkorúak.
(5) A miniszter – a muzeális intézmény kérésére – az ál- lamháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33/B. §-a szerinti kiállítási garanciával megvalósuló, leg- feljebb egy évig tartó idõszaki kiállítások esetében a ked- vezmények, illetve kedvezményezettek körét az (1)–(4) bekezdésben foglaltaknál szûkebb körben állapít- hatja meg.
(6) A muzeális intézmény fenntartója egyes kiállítások látogatóinak, illetve a látogatók meghatározott körének az (1)–(4) bekezdésben foglaltakon túl további kedvezmé- nyeket is adhat. Így különösen a helyi nevelési-oktatási in- tézményekbe járó tanulóknak és gyermekeknek, valamint pedagógusaiknak a muzeális intézmény és a nevelési-ok- tatási intézmény között – a kulturális örökség megismerte-
tésének a nevelési, illetve pedagógiai programba történõ beépítése céljából – létrejött megállapodás alapján.”
2. §
(1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet melléklete hatályát veszti.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Rendelet 1. §-ában a „nemzeti kulturális örökség minisztere” szö- vegrész helyébe a „kultúráért felelõs miniszter” szöveg- rész lép.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyeket megilletõ kulturális kedvez- ményekrõl szóló 18/2003. (XII. 10.) NKÖM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„2. § (1) Az állami fenntartású muzeális intézmények esetében a muzeális intézmények látogatóit megilletõ ked- vezményekrõl szóló 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ában foglalt látogatói kedvezmé- nyek megilletik a Szátv. hatálya alá tartozó személyeket is.”
(5) E rendelet az (1) bekezdés szerinti hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péters. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter
KÖZLEMÉNYEK
A Petõfi Irodalmi Múzeum Alapító Okirata
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 88. §-ának, és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 10. §-ának rendelkezései alapján, a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. tv.-ben foglaltakra tekintet- tel a
Petõfi Irodalmi Múzeum
központi költségvetési szerv Alapító Okiratát – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – módosítom, és egységes szerke- zetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések 1. Az intézmény neve:Petõfi Irodalmi Múzeum
angolul: „Petõfi” Museum of Literature németül: Literaturmuseum „Petõfi”
oroszul: Lityeraturnij Muzej im. „Petõfi”
2. Székhelye:H – 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.
3. Körbélyegzõje:Petõfi Irodalmi Múzeum körirat, közepén a Magyar Köztársaság címere 4. Alapító:a Magyar Köztársaság országgyûlése
5. Alapítás ideje:1954
6. Szakmai besorolása:országos múzeum
7. Felügyeleti szerve:az Oktatási és Kulturális Minisztérium 8. Fiókintézményeinek neve és székhelye:
Kassák Emlékmúzeum H – 1033 Budapest, Fõ tér 1.
Ady Emlékmúzeum H – 1053 Budapest, Veres Pálné u. 4–6.
Jókai Emlékszoba H – 1121 Budapest, Költõ u. 21.
II.
Az intézmény alaptevékenysége 1. Az intézmény alaptevékenysége:
– gyûjtõköre kiterjed a magyar irodalom egészének tárgyi, képi (képzõmûvészeti, fotó, video és film), valamint kézira- tos és nyomtatott formában található emlékeire, illetve hangzó dokumentumaira;
– gyûjtõterülete az egész ország és – a nemzetközi és kétoldalú egyezmények, jogszabályok figyelembevételével – a szomszédos országok, sõt a világ minden olyan pontja, ahol a szóban forgó emlékek fellehetõek;
– fõ feladata a gyûjtõkörébe tartozó muzeológiai forrásanyag felkutatása, gyûjtése, õrzése, szakszerû nyilvántartása, ke- zelése, állagmegóvása és védelme; továbbá tudományos feldolgozása és rendszerezése, a tudományos eredmények közzététele, mindezek kiállításokon és más formákban történõ bemutatása, a köz mûvelõdését segítõ hasznosítása.
További muzeológiai feladatai:
– a gyûjtõkörébe tartozó, magántulajdonban lévõ kulturális javak védetté nyilvánításának szakmai elõkészítése, illetve véleményezése; közremûködés a védett gyûjtemények és mûtárgyak helyszíni ellenõrzésében;
– a mûtárgyak külföldre történõ kivételénél a kulturális örökség megõrzésének szempontjait érvényesítõ szemlézés, vé- leményezés;
– a gyûjtõkörébe tartozó kulturális javak esetében – a jogszabályok, illetve a felügyeleti szerv felkérése alapján végzett, a tudomány adott ismeretanyagára támaszkodó és annak eredményeit felhasználó – szakértõi tevékenység;
– szakterületén és a muzeológia módszertanában, történetében tudományos kutatás végzése, a külsõ kutatók szakmai tá- mogatása, kutatószolgálat mûködtetése;
– részvétel a múzeum tudományos témáival összefüggõ közép- és felsõfokú oktatásban, valamint a muzeológus-képzés- ben és továbbképzésben;
– alaptevékenységéhez kapcsolódó szakkönyvtár mûködtetése;
– adatbázisok készítése a magyar irodalom alkotóiról, mûveik hazai és külföldi megjelenésérõl, a róluk írott recenziók- ról; ezek alapján kiadványok összeállítása és publikálása;
– együttmûködés a hazai és külföldi, illetve nemzetközi szakmai szervezetekkel, társintézményekkel; a hazai és a nem- zetközi magyar irodalmi muzeológiai tevékenység koordinálása,
– a Károlyi Palota adottságait kihasználó, széles körû kulturális és közmûvelõdési tevékenység folytatása, programok, rendezvények szervezése.
Kiemelt kulturális és közmûvelõdési feladatai:
– jelentõs irodalmi évfordulók, megemlékezések szervezése; rendezvények, rendhagyó irodalomórák és irodalmi verse- nyek, múzeumpedagógia az intézmény jellegének megfelelõ, az irodalomhoz közel álló képzõmûvészeti, zenei, színé- szi események szervezése, tudományos konferenciák szervezése és befogadása, az irodalmi emlékházak tevékenysé- gével kapcsolatos szakmai feladatok országos szintû koordinálása, szakmai tanácsadás, segítségnyújtás;
– fórumok létrehozása az élõ magyar irodalom és ahhoz közel álló mûvészeti ágak alkotóinak bemutatkozásához (szerzõi estek, irodalmi mûsorok, könyvbemutatók stb.); szakmai szervezetek tevékenységének támogatása;
– kapcsolattartás a magyar irodalmat külföldön bemutató intézményekkel, tudományos mûhelyekkel, alkotókkal, min- denekelõtt a határon túli magyar kultúra szervezeteivel és személyiségeivel; a magyar irodalom külföldi fesztiválokon való megjelenésének, illetve a határon túli magyar és a külföldi irodalom magyarországi bemutatásának elõsegítése;
– az új irodalmi kezdeményezések, kísérletek, a pályakezdõ írók, költõk bemutatkozásának ösztönzése, ösztöndíjpályá- zatok lebonyolítása;
– a Digitális Irodalmi Akadémia mûködtetése, élõ és posztumusz tagjai teljes (irodalmi, irodalomelméleti, közéleti és mûfordítói) életmûvének forrásértékû, szerzõi jogi, személyi és tárgyi feltételekre vonatkozó felhasználói szerzõdés- sel szavatolt digitalizálása, közzététele, a digitalizált életmû gondozása, valamint a Digitális Irodalmi Akadémia tagja- ival való kapcsolattartás.
2. Az intézményhez tartozó Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet feladatai:
– a kultúra társadalmi beágyazottságának, társadalomlélektani, történeti és szellemtörténeti, szociológiai összefüggése- inek, mechanizmusainak, jelenségeinek vizsgálata;
– az intézet kutatási témaköreibe vágó mûveknek, illetve az intézetben folyó kutatások eredményeinek a megjelentetése kiadványok és könyvek formájában;
– folyamatos együttmûködés a hasonló profilú hazai és külföldi intézetekkel és nemzetközi szakmai szervezetekkel; kö- zös kutatások beindítása és hazai, illetve nemzetközi konferenciák, mûhelybeszélgetések szervezése;
– írásos és videoadatbázisok, dokumentációk készítése, gyûjtése, szellemi hagyatékok befogadása az intézet fõ kutatási témaköreibe vágó területekrõl.
3. Az intézmény alaptevékenységként az alábbi tevékenységeket látja el TEÁOR ’03 szerinti megjelöléssel:
92.52 Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme 4. Alapvetõ szakfeladata: 923215 Múzeumi tevékenység
5. Szakágazati besorolása: 925200 Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme III.
Az intézmény vállalkozási tevékenysége
1. Az intézmény vállalkozási tevékenységet folytathat eszközeinek, szabad kapacitásainak hasznosítása érdekében. A vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az intézmény alapvetõ szakfeladatainak ellátását.
2. Az Áht. 96. § (2) bekezdése értelmében a vállalkozásból származó bevételek együttes összege egymást követõ két év- ben nem haladhatja meg a költségvetési kiadások 30%-át.
3. Az intézmény vállalkozási tevékenységi köre TEÁOR szerinti megjelöléssel:
Könyvkiadás (22.11)
Idõszaki kiadvány kiadása (22.13) Hangfelvétel-kiadás (22.14) Egyéb kiadás (22.15)
Máshová nem sorolt nyomás (22.22) Könyvkötés (22.23)
Nyomdai elõkészítõ tevékenység (22.24) Kisegítõ nyomdai tevékenység (22.25) Hangfelvétel-sokszorosítás (22.31) Videofelvétel-sokszorosítás (22.32)
Számítógépes adathordozó sokszorosítása (22.33) Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem (52.47)
Egyéb, máshová nem sorolt iparcikk-kereskedelem (52.58) Egyéb szálláshely-szolgáltatás (55.23)
Étkezõhelyi vendéglátás (55.30)
Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (70.20) Adatbázis-tevékenység, online kiadás (72.40)
Máshová nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás (74.87) Máshová nem sorolható egyéb szabadidõs tevékenység (92.72)
IV.
Az intézmény mûködése
1. Az intézmény élén fõigazgató áll, akit az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) pályázat alapján határozott idõre bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A fõigazgató-helyetteseket, és a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet igazgatóját pályázat útján, határozott idõre, a fõ- igazgató – a miniszter egyetértésével – bízza meg, és vonja vissza a megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
3. A gazdasági igazgatót a miniszter a fõigazgató javaslatára pályázat útján, határozatlan idõre bízza meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. A további munkáltatói jogokat a fõigazgató gyakorolja felette.
4. Az intézmény alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a törvény vég- rehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak, akik felett a munkáltatói jogokat az intézmény fõigazgatója gyakorolja a jogszabályok és a jelen Alapító Okirat rendelkezéseinek figyelembe- vételével.
5. Az intézmény képviseletében jogosultak eljárni: a fõigazgató, valamint – az SzMSz-ben meghatározott jogköreik te- kintetében – a fõigazgató-helyettesek, a gazdasági vezetõ.
6. Az intézmény szervezeti felépítését és mûködési rendjét, a vezetõk közötti feladatmegosztást, a belsõ és külsõ kapcso- latokra vonatkozó további jogszabályok által elõírt rendelkezéseket a szervezeti és mûködési szabályzat (a továbbiak- ban: SzMSz) határozza meg. A fõigazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba lépését követõ 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni. Az SzMSz-t a miniszter hagyja jóvá.
7. Az intézmény alaptevékenységét az OKM belsõ szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
V.
Az intézmény jogállása, gazdálkodása
1. Az intézmény önállóan gazdálkodó, az elõirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezõ központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezetén be- lül szerepel.
2. Az intézményen belül a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet részjogkörû költségvetési egységként mûködik.
3. Az intézmény feladatainak ellátásához rendelkezésre álló vagyon az állam tulajdonában áll, amellyel kapcsolatban – az állami vagyon tulajdonosi jogait gyakorló szervezettel kötött megállapodásban foglaltak szerint – gyakorolja a va- gyonkezelõi jogokat.
VI.
Záró rendelkezések
A jelen Alapító Okirat az aláírás napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a 2007. május 21-én kelt, 12776/2007. számú alapító okirat hatályát veszti.
Oktatási és Kulturális Minisztérium mint az alapító képviselõje Dr. Hiller Istváns. k.,
oktatási és kulturális miniszter
A MAGYAR MÛVELÕDÉSI INTÉZET ÉS KÉPZÕMÛVÉSZETI LEKTORÁTUS ALAPÍTÓ OKIRATA
A közfeladat-ellátás hatékony szervezeti kereteinek kialakítása érdekében, a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátusnak, mint központi költségvetési szervnek az egyidejû megszüntetésével, feladatainak a Magyar Mûvelõdési Intézetbe integ- rálásával a Magyar Mûvelõdési Intézet elnevezését és Alapító Okiratát módosítom, és egységes szerkezetbe foglalt szö- vegét – 2007. január 1-i hatálybalépéssel, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 89. §-ának (1) bekezdése, valamint az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. §-ának felhatalmazása alapján, az Áht. 88. § (2) bekezdése értelmében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a kö- vetkezõk szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések
1. A központi költségvetési szerv hivatalos neve: Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus (továbbiak- ban: MMIKL).
2. Rövidített elnevezése: MMIKL
3. Angol nyelvû megnevezése: Hungarian Institute for Culture and Art 4. Székhelye: Budapest, I. kerület, Corvin tér 8.
5. Telephelyek: Továbbképzõ Ház, Balatonalmádi, Martinovics u. 18.
Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus: 1014 Budapest, Úri u. 54–56.
6. Alapítója: oktatási és kulturális miniszter jogelõdje 7. Alapítás éve: 1946
8. Felügyeleti szerve: Oktatási és Kulturális Minisztérium
9. Gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó, elõirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezõ, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv.
II.
Az MMIKL alaptevékenysége
1. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) háttérintézményeként mûködõ közmûvelõdési és al- kotómûvészeti intézmény:
a)a kulturális értékek megõrzése és közvetítése érdekében közmûvelõdési szakmai tanácsadást és szolgáltatást, kutatási, kutatásszervezési tevékenységet végez, oktatási és oktatásszervezési, valamint regionális közkulturális feladatokat lát el, szakkönyvtárat és országos információs rendszert mûködtet, dokumentációt és adatbázist kezel továbbá
b)a vizuális kultúra fejlesztése és az alkotói tevékenység támogatása érdekében a képzõmûvészeti, iparmûvészeti és fo- tómûvészeti területen szakvéleményezõ, pályázatlebonyolító feladatokat teljesít, és kortárs mûvészeti dokumentációs és kutatói tevékenységet lát el.
2. Közmûvelõdési állami feladatként ellátandó alaptevékenysége:
a)hozzájárul a közkultúra, a közmûvelõdés tartalmi tevékenységének (az amatõr mûvészeti mozgalmak és csoportok, az öntevékeny mûvelõdõ közösségek, az ismeretterjesztés, az iskolán kívüli képzés, az alkotó tevékenységek, a szabad- idõ kulturált eltöltése) és szervezeti keretének (közmûvelõdési intézmények és közösségi színterek, a közmûvelõdési tevékenységet végzõ társadalmi, nonprofit és gazdasági szervezetek) folyamatos fejlõdéséhez, a kultúra regionális szervezeteinek mûködtetéséhez;
b)sajátos eszközökkel segíti a közmûvelõdési feladatellátás korszerûsítését;
c)hozzájárul az országos döntés-elõkészítés szakszerûségéhez;
d)kutatási, kutatásszervezési tevékenységével szerepet vállal a közkultúra, a közmûvelõdés sajátosságainak, változásai- nak feltárásában;
e)a kihívások és az összefüggések bemutatásával segíti a hatékony, a partnerségen alapuló fejlesztést, a nemzeti, a hazai kisebbségi, a határon túli magyar és az egyetemes kultúra értékeinek megõrzését, gazdagítását és ismertté tételét.
3. Alkotómûvészeti állami feladatként ellátja:
a)Képzõmûvészeti vagy iparmûvészeti alkotás közterületen, állami, önkormányzati tulajdonban levõ épületen vagy épületben történõ elhelyezése, áthelyezése, restaurálása és lebontása esetén döntést elõkészítõ mûvészeti szakvéle- ményt ad. Kezeli a közösségi célú képzõmûvészeti és iparmûvészeti beruházások keretében létrejövõ mûvészeti alko- tások támogatására az OKM költségvetésében biztosított központi beruházási keretet;
b)Szakvéleményezi a helyi címerekben, zászlókon, díszpolgári címmel adott okiratokban alkalmazott jelképek tervét;
c)A képzõmûvészet, iparmûvészet, fotómûvészet területén, a vizuális és tárgykultúra egyéb ágazataiban a pályázatok ki- írásában közremûködik, megbízásra ellátja a lebonyolítással és az elbírálással kapcsolatos feladatokat, különös tekin- tettel a Nemzeti Emlékezet Program pályázataira;
d)Felkérés alapján mûvészeti szakvéleményt ad a képzõmûvészeti, iparmûvészeti, ipari tervezõ mûvészeti és fotómûvé- szeti alkotások beszerzésével, felhasználásával, forgalomba hozatalával, kiállításával kapcsolatban, közremûködik a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó mûvészeti alkotások szakmai minõsítésében;
e)Mûvészeti szakvéleményben elbírálja és zsûriszámmal látja el az egyedi, vagy meghatározott példányban, kézmûves technikával elõállított iparmûvészeti termékeket;
f)Mûvészeti szakvéleményt ad ki a társasági adó hatálya alá esõ adózók számára a minõsített, az adóalapot csökkentõ képzõmûvészeti vásárlásaikról;
g)Szakvéleményt ad ki a társasági adó hatálya alá esõ adózók számára a minõsített, az adóalapot csökkentõ képzõmûvé- szeti vásárlásaikról;
h)Részt vesz a szakági képzõmûvészeti, iparmûvészeti, fotómûvészeti kiállítások, biennálék elõkészítésében, szervezé- sében, bírálatában;
i)Szervezi, pénzügyileg bonyolítja, gondozza és dokumentálja az OKM fiatal alkotómûvészek és mûvészettörténészek pályakezdését segítõ ösztöndíjpályázatait, a mûtárgyvásárlási pályázati keretét, középdíjaihoz tartozó érmek és kis- plasztikák tervezését és kivitelezését; ellátja a Ferenczy Noémi-díj, a Munkácsy-díj és a Németh Lajos-díj odaítélésé- nek szakmai elõkészítési, koordinációs feladatait; lebonyolítja a Római Magyar Akadémia képzõmûvészeti ösztöndíj- pályázatát.
j)Felelõs az OKM hatáskörébe tartozó 1445. nyilvántartási számú kiállítási statisztika elkészítéséért;
k)Dokumentációs tevékenysége körében gyûjti, õrzi, rögzíti, feldolgozza és közreadja a kortárs képzõmûvészet, iparmû- vészet, ipari tervezõmûvészet, fotómûvészet és határterületei adatait és dokumentumait, összeállítja és gondozza a kortárs alkotómûvészek teljes körû szakmai adatbázisát;
l)Biztosítja a kortárs alkotómûvészet dokumentációs anyagának kutathatóságát, információt szolgáltat, szakkönyvtárat mûködtet, az alaptevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szakmai kiadványokat jelentet meg;
m)Együttmûködik a hazai dokumentációs fórumokkal, múzeumokkal, a szakmai szervezetekkel, a kortárs magyar mû- vészet alkotóinak és alkotásainak megismertetéséért és elismeréséért külföldi szakmai kapcsolatokat ápol és épít ki.
4. Az MMIKL állami alaptevékenysége a TEÁOR szerinti megjelöléssel:
22.11 könyvkiadás
22.13 idõszaki kiadvány kiadása 22.14 hangfelvétel-kiadás 22.15 egyéb kiadás 72.30 adatfeldolgozás
72.40 adatbázis-tevékenység, online kiadás 73.20 humán kutatás és fejlesztés
74.13 piac- és közvélemény-kutatás 74.14 üzletviteli tanácsadás
74.11 jogi tevékenység
74.87 máshová nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás 80.42 máshová nem sorolt egyéb felnõtt- és egyéb oktatás 92.31 alkotó és elõadómûvészet
91.33 máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 92.51 könyvtári, levéltári tevékenység
92.52 múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme 92.60 máshová nem sorolható egyéb szabadidõs tevékenység 5. Alapvetõ szakfeladat: 921 716 Egyéb mûvészeti tevékenység 6. Szakágazati besorolás: 923 100 Alkotó és elõadómûvészet
III.
Az MMIKL vállalkozási tevékenysége Az MMIKL vállalkozási tevékenységet nem folytat.
IV.
Az MMIKL mûködése
1. Az MMIKL élén fõigazgató áll, akit pályázat útján – határozott idõre – az oktatási és kulturális miniszter (továbbiak- ban: miniszter) bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. A fõigazgató munkáját szakmai igazgatók és a gazdasági vezetõ segíti. A gazdasági vezetõt pályázat útján – határozat- lan idõre – a fõigazgató javaslatára a miniszter bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel).
3. Az MMIKL alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény hatálya alá tartoznak. Fe- lettük a munkáltatói jogokat – a jogszabályok és a jelen Alapító Okirat rendelkezéseinek figyelembevételével – a fõ- igazgató gyakorolja.
4. Az MMIKL szervezeti felépítését és mûködésének rendjét, a vezetõk közötti feladatmegosztást, a belsõ és külsõ kap- csolatokra vonatkozó további jogszabályok által elõírt rendelkezéseket a szervezeti és mûködési szabályzat (a továb- biakban: SZMSZ) határozza meg. A fõigazgató köteles az SZMSZ-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az Alapító Okirat hatályba lépését követõ 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
5. Az MMIKL alaptevékenységét az OKM belsõ szabályzata szerint jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
V.
Az MMIKL gazdálkodása
1. Az MMIKL önállóan gazdálkodó, az elõirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezõ központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az OKM fejezetén belül elkülönítetten szerepel.
2. Az MMIKL-nek a Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus a részjogkörû költségvetési egységét képezi.
3. Az MMIKL feladatainak ellátásához rendelkezésre álló vagyon az állam tulajdonában áll, amellyel kapcsolatban – a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött megállapodásban foglaltak szerint – gyakorolja a vagyonkezelõi jogokat.
VI.
Záró rendelkezések
A jelen Alapító Okirat a Kulturális Közlönyben történõ közzététele napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejûleg a Magyar Mûvelõdési Intézet 17093-2/2006. számú Alapító Okirata hatályát veszti.
Dr. Hiller Istváns. k.,
oktatási és kulturális miniszter
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 102. § (5) bekezdése szerinti Esztergom 97,4 MHz és a Solt 94,1 MHzhelyi rádiós frekvenciák hasznosítására
I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSSZEFOGLALÁSA
A pályázat tárgya
Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 102. § (5) bekezdése alapján a pályázati felhívás feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságokra. A jogo- sultság 7 évre szól.
A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzeté- nek bõvítését.
Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap.
Az 1. sz. melléklet 1. pontja szerinti mûsorszolgáltatási jogosultságra érvényesen kizárólag közmûsor-szolgáltatói jelle- gû pályázat nyújtható be.
Az 1. sz. melléklet 2. pontja szerinti mûsorszolgáltatási jogosultságra érvényesen nem nyújtható be közmûsor-szolgálta- tó, illetve nem nyereségérdekelt jellegû pályázat.
A mûsorszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóság- nál megtekinthetõk.
1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. köteté- ben 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni.
1.3. Mûsorszolgáltatási díj
A mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorszolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet.
Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mû- sorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet ajánlatot.
Vételkörzet-bõvítés esetén a Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi net- tó összegéhez adódik hozzá.
Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsorszolgáltatási díj teljes összegét a pályázó fizeti.
1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése
A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. § (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik.
II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó
2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogo- sultság megszerzésébõl, illetve az, aki az ÁPF pályázóra vonatkozó elõírásainak nem felel meg.
2.1.2. Vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a 9. számú mellék- letben meghatározott feltételekkel nyújthat be.
2.1.3. Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó pályázó érvényes ajánlatot a IX. fejezetben meghatá- rozott feltételekkel nyújthat be.
2.1.4. Amennyiben egy pályázó olyan, a Törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pá- lyázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosult- ságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsor- szolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére.
2.1.5. Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyúj- tásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg.
2.2. A pályázati ajánlat
2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be.
Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen.
2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk.
2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogsza- bályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pá- lyázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell.
A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9. sz. és a 10. sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak.
2.3. Ajánlati kötöttség
A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig.
Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az ál- tala befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek.
2.4. Pályázati díj
A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%).
2.4.1. A pályázó a pályázati díj megfizetésekor köteles megjelölni, hogy a pályázati díj melyik mûsorszolgáltatási jogo- sultságra vonatkozik.
A pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával azOrszágos Rádió és Televí- zió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalássalteljesítheti, az- zal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését („...Mûsorszolgáltatási Jogosultság”) az átutaláskor jelölje meg.
A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl.
A Törvény 99. § (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki ér- vénytelenségét eredményezi.
A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett har- madik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesített- nek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár.
2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. § (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza.
2.4.3. A közmûsor-szolgáltató jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat esetén a pályázó nyertessége ese- tén a pályázati díj 80%-a az óvadéki összegbe beszámít, bankgarancia esetén visszajár.
2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága
A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. § (4) bekezdése és 97. §-a alkalmazandók.
2.6. A pályázati eljárás ismertetése
A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós.
2.6.1. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti ter- vezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észre- vételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szer- zõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz.
2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette.
2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt
A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszû- nik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol.
A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek.
Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testü- lettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat.
III. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS
A Testület a mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a nyertes pályázóval, mint mûsorszolgáltatóval mûsorszolgál- tatási szerzõdést köt. A pályázati ajánlatnak a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott részei a mûsorszolgáltatá- si szerzõdés részévé válnak. A mûsorszolgáltatási szerzõdés nyelve magyar.
IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei
A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll.
4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai
A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait („Alapvetõ Adatok”) az alábbiak szerint [Tör- vény 96. § (1) bek. e)pont, ÁPF 56.2.a)pont]
4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi)
4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pá- lyázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni):
4.2.1.3. A hálózatos mûsor továbbításának módja:
4.2.1.4. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsoló- dó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességé- ben valamint a hálózatos és helyi mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a helyi adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a helyi mûsoridõ összessége.
A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni.
4.2.1.5. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás:
4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni):
4.2.1.7. a mûsorszolgáltatás szignálja (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni).
4.2.2. A mûsorszolgáltatási díj
A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsorszolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsor- szolgáltatási díj éves mértékére. A mûsorszolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg.
Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatói formában mûködõ mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, úgy a mû- sorszolgáltatási díj éves mértékére nem tehet díjajánlatot (1. sz. melléklet 1. pontja szerinti mûsorszolgáltatási jogosultság esetében).
4.2.3. Mûszaki feltételek
A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köte- les nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak.
4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészí- tés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit.
4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illet- ve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell.
4.2.3.3. Hálózatba kapcsolódásra, vagy vételkörzet-bõvítésre irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemu- tatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését.
4.2.4. A mûsorterv
4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegze- tességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni.
A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennélfogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg.
Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltató jellegû pályázati ajánlatot nyújt be, úgy a pályázó által ajánlatával együtt benyújtott mûsorszolgáltatási szabályzatnak tartalmaznia kell a közmûsor-szolgáltató részletes mûsorstruktúráját, to- vábbá meg kell jelölni melyek azok a mûsorszámok, amelyek megfelelnek az 50%-ot meghaladó közszolgálati kvóta kritériumainak.
4.2.4.2. A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a 4.2.4.1. pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mû- sorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani.
4.2.4.3. A rádió zenei mûsorszámokból szerkesztett évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi gyár- tású zenei mûsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az elõírást nem kell alkalmazni az olyan mûsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei mûsorszámokat.
4.2.4.4. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultsá- gának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkoza- tokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani.
4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv
A Testület – elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján – tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az ál- tala javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell való- színûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3.
pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni.
Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakuló, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani.
Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait.
4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma
Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált.
A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait.
Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák.
4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése
Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia:
4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét.
4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpo- litikai megfontolásait.
4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések.
4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezése- ket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdióberendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérleg- ben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni.
4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok:
A pályázó köteles mérlegeit, eredménykimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen „éves pénzügyi beszámoló”, illetve „évközi pénzügyi beszámoló”) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészíté- sét más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.)
4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldáso- kat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékle- tekben hol tünteti fel [ÁPF 56.4.3.g)pont].
4.2.6. A mûködési költségek biztosítása
A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat – reklámbevétel nélkül – elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen el- helyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni.
A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy – a pályázati felhívásban meghatározott – speciális célra való felhasználásra szól.
V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja
A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. § (2) bekez- désében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelmé- nyeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni.
5.2. Felvilágosítás kérése
A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pá- lyázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen.
A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja.
5.3. A pályázati ajánlat értékelése
A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ ér- deket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi.
Az 1. sz. melléklet 1. sorszám alatti jogosultsága tekintetében:
A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik.
Az 1. sz. melléklet 2. sorszám alatti jogosultsága tekintetében:
A Törvény 102. § (5) bekezdésének értelmében a Testület a pályázó díjajánlatát ismerteti az eredeti igénylõvel.
Amennyiben az eredeti igénylõ a törvényes feltételeknek megfelel és a pályázaton felajánlott legmagasabb összegû mû- sorszolgáltatási díj megfizetését a Testület által meghatározott idõn belül és módon vállalja, a Testület vele köti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést.
Amennyiben a Testület a 102. § (5) bekezdés alapján nem tud szerzõdést kötni, a pályázati ajánlatok értékelését az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdés szerint végzi el.
5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gá- tolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen ki- zárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályá- zati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel.
5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik:
5.3.2.1. Mûsorszolgáltatási díj: maximum 30 pont (kizárólag az 1. sz. melléklet 2. pontja szerinti mûsorszolgáltatási jo- gosultság tekintetében).
A legmagasabb – egy mûsorórára vetített – mûsorszolgáltatási díjajánlat 30 pontot ér.
A többi mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az adott órára vetített mûsorszolgáltatási díj- ajánlatot el kell osztani a legmagasabb órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 30-cal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszáma.
5.3.2.2. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont
Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre.
A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér.
A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így ka- pott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma.
5.3.2.3.
I. Mûsorterv: maximum 5 pont (az 1. sz. melléklet 1. számú jogosultsága esetében)
II. Mûsorterv: maximum 25 pont (kizárólag az 1. sz. melléklet 2. pontja szerinti jogosultság tekintetében)
a) A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, segítõ mûsorszámok aránya az éjszakai órák (0.00–6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben az alábbiak szerint kerül értékelésre:
a mûsoridõ legalább 30 százaléka felett: 20 pont 20–30 százaléka: 10 pont 20 százalék vagy alatta: 0 pont
A közszolgálati mûsorszám ismétlése beleszámít a közszolgálati mûsorszám arányának és mértékének számításába. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszám közszolgálati mûsorszámnak minõsül.
Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletének 1. sorszámú jogosultsága esetén a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, segítõ mûsorszámok aránya nem kerül értékelésre.
b)A pályázó mûsorterve: maximum 5 pont.
5.3.2.4. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 2 pont.
Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatnak számít, ha a pályázó vagy a pályázóban részesedéssel rendelkezõ, mûsor- szolgáltatói illetve mûsorkészítõi tapasztalattal rendelkezik.
5.3.2.5. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont.
5.3.2.6. Egyéb, a Törvény 96. § (1) bekezdése)pontja szerinti adatok: maximum 2 (1+1) pont, azzal, hogy a 2 pontból 1 pontot automatikusan kap az a pályázó, aki RDS névazonosító szolgáltatást vállal a pályázati ajánlatában.
5.3.3. A Testület a legmagasabb pontszámot elérõ pályázót nyilvánítja nyertesnek.
5.4. Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a Törvény 102. § (6) bekezdése értelmében az „eredeti igénylõ a pályázat nyertesétõl az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt”. Az eredeti igénylõ a Testület felé megtérítési igénnyel nem léphet fel.
VI. FEJEZET: EGYEBEK 6.1. „A pályázati ajánlat benyújtása
A pályázati ajánlatot kizárólag személyesen, a pályázati felhívás megjelenését követõ 30. napon, 10 óra és 15 óra között lehet benyújtani a Testület címén (Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5.). A benyújtási határidõ a benyújtás napján dél- után 15 órakor jár le. A pályázati ajánlatot egy eredeti és hét másolati példányban kell benyújtani, pályázati ajánlatonként külön, feladó, cégnév vagy szimbólum, vagy más megjelölés nélküli zárt csomagolásban kell benyújtani. A pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban a fent felsoroltakon túl a teljes pályázati ajánlat elektronikus formában történõ elhelyezése is szükséges. Minden egyes pályázati ajánlat csomagon fel kell tüntetni a vonatkozó mûsorszolgálta- tási jogosultság megjelölését (...Jogosultság” ), illetve az ajánlat eredeti példányát „Eredeti” megjelöléssel kell ellátni.
Ha a példányok között eltérés adódik, az eredeti példány tartalma az irányadó az érvényesség vizsgálata, valamint az ajánlatok értékelése és elbírálása során.”
6.2. A pályázati ajánlat érvényessége
A pályázati ajánlatok értékelése során a Testület elõször azok érvényességét vizsgálja.
6.2.1. Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat az ÁPF 60.1. pontjában meghatározott esetekben, azaz, ha
– az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve meghosszabbított határidõ után, vagy nem a megjelölt helyen és nem az elõírt csomagolásban nyújtották be, amely alól kivétel, ha a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban nem került elhelyezésre az elektronikus formájú pályázati ajánlat,
– a pályázó a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást nem csatolta az ajánlatához, – ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt kötelezõ erejû nyilatkozatokat nem csatolta be.
6.2.2. Az alakilag érvénytelen vagy a 2.1.1. pontba ütközõ pályázó által benyújtott pályázati ajánlatokat a Testület visszautasítja. Ezekben az esetekben hiánypótlásnak helye nincs.
6.2.3. A Testület visszautasítottnak tekinti az alábbi pályázati ajánlatokat:
– az alakilag érvénytelen, – a 2.1.1. pontba ütközõ, – az 5.3.1. pont alapján kizárt,
– az alakilag érvényes és a 2.1.1. pontba nem ütközõ, illetõleg az 5.3.1. pont szerint kizártnak nem minõsülõ, azonban mûsorszolgáltatási jogosultságot nem szerzett pályázó ajánlatát, az adott pályázóra vonatkozó ajánlati kötöttség leteltét követõ 10. napon.
– a 8.8. pont, a 9.6. pont és a 10.6. pont alapján érvénytelen.
6.3. A pályázati ajánlat nyelve
A pályázati ajánlat nyelve magyar. A pályázati ajánlat részét képezõ minden olyan dokumentum vonatkozásában, amelynek az eredeti nyelve nem magyar, a pályázó az eredeti dokumentumon kívül köteles benyújtani annak hitelesített fordítását is.
Az írásbeliség és nyelv vonatkozásában az ÁPF 13. pontja is alkalmazandó.
6.4. Hiánypótlás
A Testület írásban hiánypótlásra szólítja fel azt a pályázót, amelynek alakilag érvényes pályázati ajánlata nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívás valamennyi feltételének, egyidejûleg megjelölve a hiánypótlás szempontjait és mód- jait. Valamely hiánypótlás keretében benyújtandó dokumentumnak a pályázati ajánlat eredeti benyújtási határideje nap- ján fennálló adatokra, tényekre, körülményekre, vállalásokra stb. kell vonatkoznia. A pályázó a hiánypótlással érintett
valamennyi dokumentumot az értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül tartozik benyújtani. A határ- idõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázati ajánlatot visszautasítja.
Nincs helye hiánypótlásnak az 5.3.2. és a 6.2.1. pont alá tartozó adatok tekintetében.
6.5. A mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése
6.5.1. A Testület a pályázót nyertessé való nyilvánításáról a döntés dátumát követõ két (2) munkanapon belül értesíti.
6.5.2. A Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontját a döntésrõl való értesítéssel egyidejûleg közli a nyertes pályázóval úgy, hogy a döntéstõl számított legkésõbb negyvenöt (45) napon belül meg kell kötni a szerzõdést.
Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat nyertessége esetén a hálózatos mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási szerzõdését a Testület a döntéstõl számított negyvenöt (45) napon belül módosítja.
6.5.3. Ha a Testület a nyertessé nyilvánított pályázónál bekövetkezett változások miatt nem kötheti meg a mûsorszolgál- tatási szerzõdést, vagy a nyertes a meghatározott határidõig a pályázónak felróható okból nem köt szerzõdést, illetve az éves mûsorszolgáltatási díj esedékes része határidõben nem került jóváírásra, a Testület az ÁPF 37., 74. és 76. pontja alapján jogosult a mûsorszolgáltatási szerzõdést a nyertes pályázó helyett a második helyezettel megkötni.
6.6. Értesítések
A Testület tartozik valamennyi pályázót írásban értesíteni arról, ha az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nyertest hirdetett.
A Testület a pályázat második helyezettjét a döntéstõl számított nyolc (8), a többi pályázót harminc (30) napon belül ér- tesíti a döntésérõl.
Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlat benyújtóját a Testület, indokolással ellátva az errõl szóló döntés meghozatalát követõ nyolc napon belül értesíti arról, hogy ajánlata érvénytelen és az eljárás további szakaszában nem vehet részt.
Amennyiben a Testület az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nem tud eredményt hirdetni, errõl 30 napon belül értesíti a pályázókat.
6.7. Határidõk, kézbesítés
Amennyiben a pályázati felhívás szerinti valamely határidõ utolsó napja vagy határnap munkaszüneti- vagy ünnepnapra esik, úgy a határidõ utolsó napja vagy a határnap az ilyen napot követõ elsõ munkanap. A döntés napja az a nap, amikor a Testület a döntéssel érintett tárgyban határozatot hoz. Az értesítés napja az a nap, amikor a címzetthez az értesítést iga- zolható módon személyesen vagy ajánlott vagy tértivevényes levélben kézbesítik vagy faxon megküldik. (A Testület döntésérõl értesítõ fax abban az esetben minõsül megküldöttnek, ha azt levélben is megismétlik. Ez a rendelkezés az értesítés napjának számítását nem érinti.)
6.8. Felelõsség kizárása
A mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzése sem eredményezi vagy garantálja a mûsorszóráshoz, a mûsorelosztáshoz vagy más módon történõ mûsorterjesztéshez jogszabályi elõírás alapján és/vagy egyébként szükséges hatósági és/vagy egyéb engedélyek meglétét vagy megadását. Az ilyen engedélyeket és mûsorszétosztáshoz, mûsorszóráshoz, vagy más módon megvalósuló mûsorterjesztéshez kapcsolódó vagy ahhoz szükséges technikai, pénzügyi, jogi és egyéb informáci- ókat a pályázó saját hatáskörében, költségére illetve felelõsségére szerzi be. A valamely mûsorszolgáltatáshoz szükséges bármely hatósági és/vagy egyéb engedély beszerzése, megkapása, az azzal kapcsolatos eljárás illetve valamennyi eljáró személy, szerv (szervezet) vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül, minden felelõsséget kizár.
Az ÁPF 84. pontja alapján felhívjuk valamennyi pályázni kívánó figyelmét, hogy a pályázati felhívásban közölt infor- mációk nem jelentik a pályázaton való indulásra vonatkozó döntés meghozatalához vagy a pályázati ajánlat elkészítésé- hez vagy a mûsorszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat, információ, engedélyezési eljárás, jogi elõírás, pénzügyi és technikai valamint piaci szempontok közlését vagy ismertetését. A pályázattal illetve a pályázati ajánlattal kapcsolatban bármely információt a pályázó maga köteles beszerezni. A pályázó pályázati ajánlatát saját kockázatára és költségére készíti, teszi meg és nyújtja be, mindezek vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül minden felelõsséget kizár.
6.9. Irányadó jog
A pályázati felhívásra, valamint a rendelkezései szerint készült dokumentumokra és a pályázatból eredõ vagy az azzal kapcsolatos jogviták esetén a magyar jog az irányadó azzal, hogy a pályázati felhívásban, a pályázati ajánlatban, vala- mint a Törvényben nem szereplõ feltételek elbírálásakor a Ptk. szabályai alkalmazandók.
VII. FEJEZET: DOKUMENTUMOK, MELLÉKLETEK, NYILATKOZATOK
7.1. A pályázó köteles megadni a 3–4. és 7–10. számú mellékletek szerinti adatokat a mellékletek szerinti szerkezetben.
7.2. A pályázó köteles csatolni az 5–6. sz. mellékletekben meghatározott dokumentumokat.
7.3. A pályázó köteles benyújtani a 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetve cégkivonatát (cégjegyzékbe be nem jegyzett cég esetén a cégmásolat helyett a pályázónak az illetékes cégbíróság érkeztetõ bélyegzõjével ellátott bejegyzés- re irányuló kérelme /nyomtatvány nyújtandó be).
7.4. A pályázó köteles csatolni társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát az esetleges módosításokkal együtt, és aláírási címpéldányát.
7.5. A pályázó köteles az 5.3.2.4 pont szerinti mûsorszolgáltatási tapasztalat elbírálásához minden, általa az elbírálás se- gítéséhez szükségesnek tartott dokumentumot és nyilatkozatot csatolni.
7.6. Kötelezõ nyilatkozatok az alábbiak:
7.6.1. a 3. sz. melléklet 1–4 pontjai, 7.6.2. a 4.2.1.4. szerinti adatok, 7.6.3. mûsorszolgáltatási díjajánlat,
7.6.4. a 7.7. szerinti konzorciumi megállapodás, valamint társasági szerzõdés tervezet, 7.6.5. a 7. számú melléklet,
7.6.6. a 8. számú melléklet,
7.6.7. a 6. számú melléklet 3.j)pontja (vételkörzet-bõvítés esetén)
7.6.8. a 6. számú melléklet 3.k)pontja hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén.
Az ÁPF 60.1. pontja értelmében a kötelezõ nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása hiánypótlási felhívás nélkül a pá- lyázat alaki érvénytelenségét és visszautasítását eredményezi.
7.7. A konzorcium pályázó köteles benyújtani a)a konzorciumi megállapodását,
b)társasági szerzõdés tervezetét, azzal, hogy a konzorciumi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázaton való nyertességük esetén a konzorcium tagjai változatlan formában aláírják a társasági szerzõdést.
7.8. A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén az ÁPF 82. pontjának megfelelõ óvadékot vagy bankgaranciát kíván nyújtani a szerzõdés betartásának biztosítására.
7.9. A pályázó köteles csatolni pályázati ajánlatához a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást.
7.10. A pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy amennyiben nem vételkörzet-bõvítésre, vagy hálózatba kapcsolódásra pályázott, nyertessége esetén a jogosultság megszerzésétõl számított két éven belül nem kezdeményezi hálózatba kap- csolódását, vagy pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését.
7.11. A dokumentumok formája
A pályázat az 1–10. sz. mellékletekben szereplõ adatokat az ott megjelölt szerkezetben tartalmazza. Valamely okirat, szerzõdés vagy egyéb irat formájában benyújtandó dokumentum eredetiben vagy hiteles másolatban nyújtandó be.
A pályázónak a nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania.
7.12. A dokumentumok módosulása
Ha a pályázó pályázati ajánlatában szereplõ, a pályázat elbírálása szempontjából jelentõs adatok az ajánlat benyújtását követõen módosulnak, a pályázó köteles a változásokról a Testületet haladéktalanul értesíteni. Tartozik továbbá a tájé- koztatással egyidejûleg a módosulás tárgyára vonatkozó pályázati felhívás szerinti dokumentumokat is az eredetivel megegyezõ formában benyújtani.
VIII. FEJEZET: A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI
FELTÉTELEIRÕL
8.1. Az ORTT 766/2004. (VI. 15.) számú határozatával elfogadott, a földfelszíni mûsorszóró rendszer révén végzett mû- sorszolgáltatás vételkörzet-bõvítésének fogalmáról és az ahhoz kapcsolódó eljárásról szóló állásfoglalást (lásd: egysé- ges szerkezetben a pályázati felhívás 9. számú mellékletében) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni.
8.2. A pályázó akkor nyújthat be érvényesen vételkörzet-bõvítésre irányuló ajánlatot, amennyiben
1. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, és az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vé- telkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól, valamint
