ACADEMIM ÉRTESÍTŐ

« A G Y 4 Β

ACADEMIM ÉRTESÍTŐ

1 8 5 1 - R Ö L .

A Z A C A D E M I A ' R E N D E L E T É B Ő L

KIADTA

TOLDY F E R E N C Z ,

TITOKNOK.

P E S T .

EGGENBERGER J . ES FIA M. ACADEMIAI KÖNYVÁRUSOKNÁL.

M. DCCC. LI.

E U C H É S K I S B N F E L S ' KÖNVVNTOMDÁJA.

M A G Y A R

A C A D E M I A I É R T E S Í T Ő

1 8 5 1 - R Ö L .

F O G L A L A T .

Lfíl\

K i s g y ű l é s e a' nyelvtudományi osztálynak jan. 18. 1851. . 1 Hunfalvy : Nyelvészeti teendőink, 's a' finn népek' régiségei —

Öszves kis gyűlés jan. 20 20

Kubinyi Á. tt. levele a' n. muzeumi könyveknek academiai

tagok általi használhatása' ügyében — P. Golessényi három codexxel ajándékozza meg az academiát —

Valentinelli : a' velenczei sz. Márk' könyvtárában levő kéz-

irati Hungaricák — Könyvtári gyarapodás —

Kis gyűlés

febr. 1 21 Wenzel : Ivitonich Jánosról értekezik —

Kis gyűlés

Erdy : Az óbudai Kis-Czell — Kállay : A" kozárok' urodalmáról 2!)

Kis gyűlés

Gebhardt : Az ember- és tehénhimlőről — Györy : A' gyökérhuzások' egy ú j módjáról . . . 57

Öszves kis gyűlés

Könyvtár-gyarapodás —

Kis gyűlés

Öszves kis gyűlés

szólítására . . .

Kis gyűlés

Lap.

K i s g y ű l é s a' történettud. osztály' számára, mart. 15. . . 68 Κ áll a y : A' kozár birodalom' királyairól, a' kozár állomány-

ról , kereskedésről — Wenzel : Jelentés a' velenczei sz. Márk' könyvtárában talál-

tató Magyarországot illető kéziratokról 77 K i s g y i i l é s a math, és természettudd. osztályok' részére

mart. 17 78

Kiss K.

Bugát a' természettani szóhangtant fejtegeti — K i s g y ű l é s a' nyelvtudományi osztály' számára mart. 29. . . —

Hunfalvy : A' nyelvhasonlítás' elvei 's elemei . . . . —

Öszves kis gyűlés mart. 51 112

Flcgler Sándor' levele az academiához —

Könyvtári gyarapodás — K i s g y ű l é s a' philcsophiai és társadalmi osztályok'' részére,

apr. 12 115 KáUay : a' rím és rhythmus' elméletéről értekezik . . . —

Toldy benyújtja a' lipcsei codexet, 's azt rövideden ismerteti —

K i s g y ű l é s e a' történettud. osztálynak apr. 14 116 Wenzel : I. Mária királynénak Lajos orleansi herczeggel

véghez ment házasságáról — Toldy .-jelentést tesz az Ujváry Mihály-féle történeti pálya-

kérdésre érkezett munkákról 122 WenzeV Jelentése Flegler S. munkáiról — Petrich-Orlay SámueV jelentése az ágostai levéltárról . —

K i s g y ű l é s e a' math, és természettudd. osztályoknak apr. 26. —

Toldy : Horváth József életrajza — Nendtvich K. : a' nováki kőszénről — Bugát : szóhangtani eléadása' némelly pontjait bővebben fel-

világosítja 126

Öszves kis gyűlés apr. 28 —

B. Geringer Károly' levele a' tanterv' fordítása' ügyében . —

'· P. Károst Simon levele és codex-ajándéka 127

Tóth L. könyvajándéka — Könyvtári gyarapodás — K i s g y ű l é s e a' nyelv- és széptudományi osztálynak máj. 10. —

\Toldy : Jelentés Döbrentei Gábornak a' régi m. Nyelvemlé- kek 's régi m. irodalom' ügye körül tett fáradalmairól . — Fogarasy a' magyar személyes névmások' etymologiáját adja elő 128 K i s g y ű l é s a' phil. és társad, tudd. osztályai' részére máj. 12. —

Wenzel : Kitonich János magyar jogtudós és munkái . . — K i s g y ű l é s e a' történettudományi osztálynak máj. 24. . . 1 5 1 Gr. Teleki József : Hunyadi János1 eredetéről értekezik . — Rcguly' tudósítása Hell Miksa' históriai kéziratairól . . . —

Könyvtári gyarapodás 170

Lap.

K i s g y ű l é s a' math, és természettud. osztály' rcszére, jun. 14. 171

Toldy : Stálily Ignácz tt. emlékezete — Györy : A ' gyökérhúzások' egy ú j m ó d j a ; harmadik előadás 175

Bugát a' természeti nyelvtanról adja elé gondolatait . . . 1 8 1 K i s g y ű l é s e a' nyelv- és széptudom, osztálynak , j u n . 16. . —

fíunfalry : A' magyar, finn és török nyelvek' összehasonlító

leirása — K i s g y ű l é s e a' philosophie,i és társad, tudd. osztályai' részére

' j u n . 28 227 Kúllay : a' rím és rhythmus' elméletéről szóló eléadását

befejezi —

^Pauler : A ' nemzetek' semlegességi viszonyairól . . . . —

ö s z v e s kis gyűlés jun. 50 250

Toldy jelentést tesz Juranics László' és Meskó D é n e s ' a l a p í t -

ványairól . — A' történettud. osztály' véleménye az Ujváry-féle pályamun-

kákról 210 Hunfalvy Pál könyvtárnoknak neveztetik —

K i s g j y ü l é s a' történettud. osztály' számára jul. 12. . . . — Erdy : A' római császároknak becsülettel elbocsátó diplo-

máiról értekezik — K i s g y ű l é s e a' math. és természettud. osztályoknak, jul. I i. 241

Bitnitz : A' nagy számok' törvényéről az ember' szellemi

nyilatkozásaiban — Nendtvich : A' kénnek allotropicus állapotjáról . . . . 249

Kis gyűlés jul. 14 251

Könyvtári gyarapodás — K i s g y ű l é s a' nyelv- és széptudom. osztály' részére, sept. 20. 255

Mátray : A' magyar nyelv' divatozásáról hazánk' tanodáiban

a' XVIII. század' folytán . — Toldy : Tanodai színművek a' XVIII. századból . . . . 250

Jerney : Pótlékok e' tárgyhoz 205

Öszves kis gyűlés sept. 20 264

Kriza : Ismertetése egy Szombatos énekeskönyvnek . . . — Könyvtári gyarapodások . 275 K i s g y ű l é s a' phil. és társad, tudd. osztályai számára, oct. 4. 276

Wenzel : A' magyarországi bányászat' jogviszonyairól ré-

gibb időkben értekezett — K i s g y ű l é s e a' történettud. osztálynak, oct. 6 —

Wenzel : Jelentés sziléziai, luzsiczai és morva utazásáról . —

Jerney'' indítványa a' turcicák' ügyében 281 K i s g y ű l é s e a' math, és természettud. osztályoknak, oct. 18. 282

Györy : A' cubik gyökerek' kihúzásáról í . · —

Öszves kis gyűlés oct. 20. 287

Barlakovics Albert érsek a' Virginiai-codexet átengedi . —

Lap.

Bizottmányi vélemény Lukácst) Kristóf' munkájáról : ,,A'

magyarok' őselei örmény kútfők u t á n " 287

Könyvtári gyarapodás 288 K i s g y ű l é s a' nyelv- és széptudd. osztálya' számára, nov. 8.

Czaczor : A ' magyar nyelv' etymologiai és hasonlító vizsgá-

lata' elvéről 288 Zerpák' helyneves közleménye 2!)í)

K i s g y ű l é s e a' philos, és társad, tudd. osztályának nov. 10. 30.">

Wenzel folytatja értekezését hazánk' bányajogi viszonyairól — Kállay : Az elme szó' ősvilági vallásos alapjáról . . . . —

K i s g y ű l é s a' történeti osztály' részére nov. 22 310 Kállay : A' magyar és kozár kapcsolatokról — Podhradczky : Gr. Pálffy János és Foglár György'levelei . 327

Wenzel : Hohenzollerni VI. Frigyes várgrófnak tartózkodása

Magyarországon 331 K i s g y ű l é s a' mathem. és természettudd. osztályok' számára

nov. 24 342 Petényi : a' fogas vakonyról értekezett —

Öszves kis gyűlés dec. 6 345

Β. Geringer Károlyt levele a' gymnasiumi tanterv' fordítása

iránt — A' jövő évi üléssor' megalapítása —

Könyvtári gyarapodás * — K i s g y ű l é s e a' nyek- és széptudományi osztálynak dec. 9. 3 í í

Jerney : Mátyás kir. budai könyvtárának Konstantinápolyban

fenlevő egy részéről — Hutlfalvy : A' magyar, finn és török nyelvek' összehasonlító

leírása . . . . 311

K i s g y ű l é s e a' phil. és társadalmi tudd. osztályának, dec. 20. 390 Iletényi : Az ősrómaiak' pliilosophiájának főbb jellemvonásai

és érdemei —

Öszves kis gyűlés dec. 22 399

Bizottmányi jelentés a' török-magyar kútfő-gyűjtés' ügyében 400 A' pest-kerületi főispán' levele a' Magyarországban megje-

lenő könyvek' egy hivatal példánya' ügyében . . . . 402 Demidoff Anatól berezeg' könyvküldeménye . . . . —

M A G Y A R

ACADEMIAI ÉRTESÍTŐ.

X I . É v . í 8 5 1 . J A N . F E B R . I . S Z .

KIS G Y Ű L É S , J A N . 1 8 . 1 8 5 1 .

(A' nyelvtudományi osztály' részére.)

Kmélt. gr. Teleki Júz-sef úr ő e.rja' elnöklete alatt

Jele η az osztályból : Baloglt és Sz-emere rIlunfalvy és lleguly lev. II. — ilIds osz-tályokból : Bugái, Czech, Döbreniei, Erdy, Györyl .lerne;/, hállay, Kiss Α., Szilasy, Vállas rr. ti. — Bertha, Lukács, Pauler. Wallher, IFcnscí //. //. — Toldi/

Ferenci· titoknok.

IIUNKAIA'Y PÁL If.

nyelvészeti nagy tennivalóinkról b e \ e z e t o l e g é r t e k e z v é n , e g y s z e r s m i n d a' linn n é p e k ' r é g i s é g e i t i s m e r t e t t e me?, lílöaáása e g é s z t e r j e d e l m é b e n e z .

A' nyelvészet Európában mind tágabb tágabb körökben halad tenger anyagának elfoglalásában és tudomány-nyerte kincsül oda állításában , hol- az öntudatos emberi szellem magát egészen vissza- tükrözötten szemlélni fogja. "S a' szellem' nyilatkozásainak, ha leg- becsesebbjei n e m , bizonyára becsesebbjei közé tartozók a" nyelvek, mint a mellyek a' szellem' természetét 'sutóbb annak tetőzött mun- kálkodását a' gondolatok' birodalmában viselik magukon.

A' nyelvészet az újabb Európában — 's előbb és egyebütt alig lehet szó nyelvészetről — első tárgyul az úgynevezett két tudós nyelvet és irodalmat t e t t e , a' liellént és a' rómait. A' tudománynak tiszta érdekeltetésén kivüí, meliy szinte csak később, "s mindig csak néhány kevés avatottnak keblében nyilatkozik, a' tudós nyelvekre 's azok' irodalmára különösen a' miveltség, az izlés, hogy úgy mond- j a m , az emberség' (hurnanismus) saját érdekei vonták a' mivelöket.

Minthogy pedig ez érdekek bizonyosan elsők: azért is azon nyelvek és irodalmak lesznek mindig tárgyai a' mívelödő és megujúló embe- riségnek. 'S a' philologia , melly tágabb fogalinú mint a' nyelvészet, de kényesebb válogatásé is e n n é l , a' classicus nemzetek' nyelveit, viszonyait, művészetét, tudományát, állami és magán életét min- dig előszerel eltel fogja ölelni.

A' hellén és római tanulmányok után a' nyelvészet az akkor még keleti, most szorosabb megkülönböztetés miatt úgy nevezett sémi nyelvekre és azok' irodalmaira fordult, különösen a' héber és arab

1

2 3IAGYAR AGA DEMI AI ÉRTESÍTŐ.

nyelvekére. A' tudománynak tiszta érdekeltetésén kívül az elsőre a' keresztyén hit és egyház' történetei vonták a' mivelöket, miért is héber nyelvészet a' régibb időkben is divatozott, teljes ludomány- nyá azonban szinte csak az újabb korban fejlett; az arabra meg· kü- lönösen az arab nemzet' j e l e n t ő s é g e , mint hitalapító, tudományt ő r z ő , terjesztő és inivelőé, végre mint a' föld' nagy részét i s m e r - t e t ő é , fordítá a' figyelmet, annál is inkább, hogy földiiali t e r j e d t - ségre nézve majdnem első helyen áll mai napig.

A' múlt század' folytában a' nyelvészet' köreihez új nagy kör j á r u l t , a hindii nemzetek' mjelrei és irodalmai. A' tudománynak tiszta érdekeltetésén kívül iít is külön érdekek ösztönözték a' mive- löket. Angliában a' hódítók' é r d e k e ; ott és Németországban nyelvi r o k o n s á g , melly a' germán és tudós nyelveket a szanszkrit és p e r - zsa nyelvekkel köti össze, 'stb. Ez és hasonló érdekek vonják már a' tudomány' éber figyelmét és foglaló vágyát az országúit emberiség' legrégibb és szinte legnagyobb feléhez, a' Sina birodalom' e m b e r i - ségéhez. De mintha oda inkább szárazon mint tengeren lehetne e l - j u t n i ; úgy rémlik előttem, hogy az úgynevezett mongolság és t a - társág nem rosz kulcsot nyújtand egykor a'zárkózott szellem' meg- nyitására.

Most már a' tudománynak tiszta érdeke az emberi nyelvekre általában fordítja a' bölcselő' figyelmet, melly előtt a' karaihok és ká/'erek' nyelvei, mivel emberek' szólamai, oily nevezetesek, mint más mivelt nemzetekéi.

Azonban különösen a' három említett nagy nyelvészeti körön kívül még egy más nyílik az európai tudomány előtt, 's ez az ural- altaji nyelvcsalád' köre, mellynek tudományos vizsgáitatásai felette n a g y , ha nemis legnagyobb löldirati térre utasítanak. Egyik tagja ugyan , a' török nyelv, már r é g azon tanulásnak t á r g y a , melly h a - szonra tekint: mert az ozmánok'birodalma eleinte mint félelmes, utóbb 's kivált jelenben mint örököt-hagyó tartja ébren az európai országlatot.

A' tudománynak tiszta érdekeltetésén felül, mi különös érdek vonhatja a' figyelmet és fáradságot ezen emiitett nyelvcsaládra i s ? Ázsia nekünk Európaiaknak minden esetre ős hazánk; különö- sen Közép-Ázsiának fensíkjai méltán neveztettek népek' bölcsőinek.

A' Kaukazus és a' Kaspi-tenger szükségkép elhatározzák, hogy az Ázsiából induit népseregek a' Fekete-tengerhez vagy délfelöl vagy éjszakfelöl lépjenek Európába. Melly népvándorlásokra a ' r é g i g ö r ö g kor tudott emlékezni, azok a' F e k e t e - t e n g e r h e z délfelöl jöttek E u - r ó p á b a : az ind Kaukazus vagy Paropamizus, és az igazi Kauka- zus a' Fekete és Kaspi-tengerek között, teszik éjszaki határát azon földnek, mellyen a' sémi és ariai-ind nemzetek keletkeztek, s hon- nan azok nyugat felé Európába vagy Európáig jöttek. — Melly nép- vándorlásokra a'keresztyén európai kor tud emlékezni, aaok, e g y e -

K I S G Y Ű L É S , J A N . 18. 1851 3

<íül a' törökök' k i v é t e l é v e l , a' F e k e t e - t e n g e r ' éjszaki részeiből j ö t t e k E u r ó p á b a , tehát földirati viszonyoknál fogva is Közép-Ázsiának f e n - síkjain k e r e k e d t e k fel. E z e k e t már délre az említett Paropamizus a' sémi és ariai n e m z e t e k , a' Himalaja az ind n e m z e t e k , a' Küenlun v a g y Kulltun h e g y e k a' tibeti ö s n é p e k t ö l , mellyekhez a' sinaiak is t a r t o z n a k , választják e l ; az Altáji h e g y s o r talám e z e n nagy t e r j e - désű földeknek Ararálja.

Az ural-altaji nyelvek' tanulása , 's az azokon beszéli v a g y ítiég beszélő n é p e k ' t ö r t é n e t e i oda vezetik az érdekelt vizsgálót, hol ínég a r á n y l a g legtöbb homály ködlik az e m b e r i s é g ' t ö r t é n e t e i n e k n a g y t i t k á n , melly a ' k ö z é p k o r t kezdő n é p v á n d o r l á s o k , valamint E l ő - , D é l - é s Közép-Ázsia'változásainak okát rejti magában. Az e m - b e r i s é g ' kültörténeteinek l e g n a g y o b b r é s z e itt e g y csomóba gyűl ; az é r d e k t e h á t , melly a' nyelvészetet ezen n a g y k ö r é n e k elfoglalására is ö s z t ö n z i , valóban tetemes.

Ezen érdek volt indítója Schlözer előtt é s után mindazon t ö r - ténelmi vizsgálatoknak, mellyek E u r ó p a ' éjszaki és Ázsiának k ö z é p - iöldí és éjszaki tartományait és őslakosait t á r g y a z t á k , 's mellyben h a z á n k ' t u d ó s a i is többé kevesbbé r é s z t v e t t e k . Azon vizsgálatok i n - kább csak megsejtették , mintsem tudományos m e g g y ő z ő d é s t a l a p í - tottak arról, h o g y olt messze t e r j e d ő r o k o n s á g köti össze az e g y m á s - tól legtávolabb lakó n e m z e t e k e t . A' történelmi vizsgálatok tehát a ' szükséges útbaigazítást és felvilágosítást a' nyelvészettől várván, e r r e fordul az érdek' egész súlya ; és ha nem csalatkozom , e' század' e l -

múlt felében tiint az ural-altaji nyelvcsalád azon i g é n y n y e l a' t u d o - mány elé, hogy most öt illessék a nyelvészet' újabban teendő foglalásai.

Minden európai nemzet azon helyhez k é p e s t , mellyet az i g a - zán európai életben t a r t , osztozik minden t u d o m á n y o s f á r a d s á g b a n , ennél f o g v a a" nyelvészetben is. A' m a g y a r nemzet okvetlenül k ö t e - les r é s z v é n y e s n e k beállani azon m u n k á l k o d á s b a , melly a' classicus és a' sémi nyelveket és irodalmakat tűzi ki t á r g y u l , ha r é s z t a k a r venni az emberi szellem' folytonos m e g ú j u l á s á b a n , mellyet a' c l a s - sicus tanulmányokból m e r í t , "s azon történelmi és kedélyi s a j á t s á g - b a n , melly a' keresztyén n e m z e t e k e t j e l l e m z i , 's m e l l y , — hacsak az igazán keresztyén szellem el nem alszik, minél fogva kúlsö f e g y - g y é m e r e v e d n é k — halhatlanokká is teszi. Azonban e' m u n k á l k o - dásban a' v e z é r s é g e t mások foglalták e l , kik a' múlt századokban többet akartak és tudlak a' szellemi munka' birodalmában tenni : a' mi kötelességünk ilt a" vezérek' útmutatása melleit azon lenni, hogy mentől hamarabb és mentől teljesebben az említett források s z á - munkra is nyitva á l l j a n a k ; mert a szellem eszméi abban még a n a p ' sugáraitól is k ü l ö n b ö z n e k , miszerint ha ezek a' siitközö sokaság ál- tal legkevesebbet sem vesztenek éltető m e l e g ü k b ő l , a' szellem' e s z - méi a' részvevő s o k a s á g ' arányában még erősödnek és hatályosbbá is lesznek.

1 *

M A G I A K ACA DE J] 1 AI ÉRTESÍTŐ.

S azért — bár nem oily szoros kötelességből is — osztoz- nunk keli a nyelvészet' harmadik körét illető munkában, inelly az

ind-ariai nemzetek' nyelveit és irodalmait tárgyazza. Örvendek, hogy e ' t e s t ü l e t b e n , inelly szinte látatlanúl működik, van már k é - pesség íigyelemrnel és részvéttel kisérni az európai tudományosság képviselőinek munkálkodását e' téren is.

A m a z ural-altaji nyelvészeti k ö r r e l , mellynek annyi t ö r t é - nelmi homályt kell felderíteni, — s a' felderítés egyik faja, ha t ö r - ténelmi bizonyosságra h o z a t i k , liogy felderítés lehetetlen — azon negyedik körével a' nyelvészetnek mi magyarok egészen máskép va- gyunk : itt a ' vezérséget nekünk kell megragadnunk, ha tudományos működésünk a ' l e g n a g y o b b s z é g y e n t , tehetlenség feletti szégyent, nem akar vallani ! Valamint a ' K a s p i - t e n g e r ' m e l l é k e i azon kapuk, mellyen Közép- és Ejszaki-Azsiából Európába jöttek a' nemzetek : azonkép legyen a magyar tudomány e ' t e k i n t e t b e n k a p ú , mellyen az európai szellem' vizsgálatai Közép-Ázsiába kalauzoltassanak ! S miért illet bennünket itt a' kalauzolás'?

Minden huzamosabb és nagyobb m u n k a . melly' nemzedékek állat tétethetik meg csak, bizonyos egymásutánban l'oly, mellyet előbb az e s e l i e s s é g , utóbb talám belátás szabnak k i : mert a tárgy k é n y - szerűsége hamar megérezteti magát.

Schott' értekezésében „Über das Altai'sche oder Finnisch-Tar- larische Sprachengeschlecht", mellyel a' berlini academiában 1 8 4 7 - nek tizenegyedhavában olvasott, azon n e m z e t e k , meliyek' nyelvei- ről itt szó van, így oszlályoztatnak. A finn-tatár nemzetek az Altáji hegységen keletkeztek, "s onnan négy fő ágban terjedeztek Tungu- z-í'aban, az Altáji és Kuenlün hegyek közli fensíkon, Ej szaki-Azsiá- ban 's h'elet-Ejszaki Európában ; 's e négy fő ág volna : a tunguz, mogol, töröktatár, és csúd vagy finn, melly utóbbihoz a' magyar nemzet tartoznék. Ezen á g a k ' n y e l v e i között, Schott s z e r i n t , k ü - lönbség van tökélyre n é z v e , miszerint alsó fokon állana a' mandsu n y e l v , testvére a' tunguz több életet m u t a t n a ; tökélyesb volna a mogol nyelv; ezt követnék, vagy inkább felülmúlnák a' török-tatár nyelvek: végre legtökélyesbek volnának a' finn nyelvek, különösen a szorosan vett finn vagy szuome és a magyar nyelvek.

A Reguly-Albumban, mellyet mindnyájan i s m e r ü n k , akadé- miai titkár Toldy ú r , tagtársunk Reguly űr' előadása s z e r i n t , hat osztályra teszi az ural-altaji n y e l v e k e t , úgymint mandsu, mogol, török-talár, szamojéd, finn és magyar nyelvekre.

A kétféle osztályozás, mert az elsőben a' szamojéd, továbbá a' finn és magyar nyelvek nem állanak mint külön osztálytagok, sejteti velünk, hogy még ott setét vidékek vannak, legalább előttem

líIS G Y Ű L É S , J A Y . 18. 1 8 5 1 . 5 s e t é t e k : a z é r t inkább is t á j é k o z á s u l , mint tudományos bizonyosság' eredményeid hozattak itt elő.

Schott még más oldalról is jellemzi azon nemzeteket. A' man- dsúk Sinaországban u r a l k o d n a k , s közölök több császár dicsőségre tett s z e r t : de szellemileg ölt hódíltattak meg. Azonban Keleti-Szi- bériában szabadabban lehel r o k o n a i k ' szelleme, 's a' t u n g ú z o k közt dalosok volnának , kik hösmondákat énekelnek.

A' magotokat mint rettentő hódítókat ismeri az ó világ" mind keloti mind nyugati része. Ok szellemi tekintetben sem utóisók.

Csingisz-khán J) híres t ö r v é n y k ö n y v e , Jasza, idegen példány nél- kül dolgoztatott ki. De a ' mogolokat a* tibeti papurságon kívül az országlati kényuralom r o n t o t t a ; ők szomorú példái most a n n a k , mire képes az ö n k é n y a' legerősebb nemzeteket is vinni !

A' török-tatárok több nagy hódítót nemzettek mint bár melly más népek. Ott van Timur, ott a' Nagymogololt, Hindusztan' urai, a szeldsukok, az ozmán szultánok! Babér szultán, Hindusztan' m e g h ó d í t ó j a , mint Julius C a e s a r , hadjáratait írta le. De mind e z e u hódítók nem értek költőt, ki n a g y telteiket halhatlan szellemi műben m e g é n e k e l t e volna.

A' negyedik ághoz tartozó nemzetek közöl csak a' magyarok tűnnek elő mint h a d a k o z ó k ; a' finnek, jóllehet a ' s v é d és orosz s e - r e g e k ' csatáiban l e g n a g y o b b bátorságot és halálmegvetést t a n ú s í - tottak , mint önálló hadakozók nem ismeretesek. Annál erösebb n á - lok a' képzelem , 's nekik igazán van népköltészetük.

A' húnok iránt eddig a' külföldi t u d o m á n y ' nincs még tisztá- ban. Néinellyek őket a ' f i n n - m a g y a r ághoz s z á m í t j á k : mások ezt t a g a d j á k , miután elegendő biztos adatok' h iában e' k é r d é s t e l d ö n - teni nem lehetne. Mi t u d j u k , hogy honi évkönyveink minden v é l e - m é n y - o s z l á s nélkül őket a' m a g y a r o k ' eleinek t a r t j á k , mire b i z o - nyosan történelmi mondák szolgáltattak okot. A z é r t a' magyar h ő s - monda már e' tekintetből érdemel lehető n a g y figyelmet. Azonkívül szorgalmas történeli búváraink nyomozásai biztos sikert igéi nek : mert fájdalom eddigi tudomásunk szerint nem lehetnek a' hunok nyelvészeti tanulmánynak tárgyai !

Minthogy n e k ü n k minlátásunk után kell i n d u l n u n k , 's m i n t u - dásunk szerint í t é l n ü n k , ideiglen felhagyunk a z z a l , hogy mindjárt az egész mezőt akarnók belátni s á t - m e g elfoglalni. A' magyar nyel- vészeti nyomozás nem indúlhat ki másunnan mint hazulról és a' l e g - ismeretesebbről ; munkálkodását történelmi uton is az újkorral k e z d j e

s ú g y m e n j e n h á t r a f e l é , ne megfordítva.

') Bálinifi Balázsi. Rákóczy, György' k ö v e t e , Brodról írt levelében 163T. m i n - dig így írja : tatárkám. Ó az illetőkkel k ö z l e k e d v é n alkalmasint sem s z o - katlant sein h e l y t e l e n t nem írt. Lásd : Rejtelmes levelek I. Rákóczy György' korából.

14

MAGYAR AC ADEMI AI ÉRTESÍTŐ.

'S ezen renddel, mellyet egyedül természetesnek találok, úgy h i s z e m , a' legújabb kornak érdeke is megegyez.

A; német tudósságot a' iinn buzgó hazafiak' dolgozatai, mely- lyek által nemzetok' nyelvi és költészeti birtokát megismertették, nagy mértékben tevék figyelmessé. Rúnók, mint a'finn nyelvben a ' dalok neveztetnek, a ' m ú l t században is fordítattak svédre és n é - metre : de a' finn népköltészet még is csak e század' első felében jutott általános i s m e r e t r e , miben a' Finn társaság (Suomalainen s e u r a ) érdeme becslésre méltó. 'S Lönnrot Illés kiadta Helsing- forsban 1835. a' finn eposzt, mellynek dalait nagyobb részint Ka- reliában és Olonecben szedte össze. Ε gyűjtemény nagy részvétet gerjesztett azon nép és nyelv i r á n t , melly illyen dalokat teremtett.

Lönnrot így nevezte gyűjteményét : Kaleivala, taikka wanhoja Kar- jalan runoja , Suomen Kansan muinosista ajoista, Kalewala , vagy

Karjala (tartomány) régi dalai a' szuome nép hajdani idejéből.

Grimm Jakab híres német nyelvész ismertette azt meg a né- met tudós világgal Hoof er Α. ,.Zeitschrift für die Wissenschaft der Sprache" czímii folyóirata első füzetében, 1845-ben. — „Hier spru- delt n u n , szól Grimm többi k ö z t , wenn i r g e n d w o , lauteres Epos in einfacher und desto mächtigerer Darstellung, ein Reichtum unerhör- ter und wieder mit andern bekannten zusammentreffender Mythen, Bilder und Ausdrücke : ich will besonders hervorheben ein reges inniges N a t u r g e f ü h l , wie es fast nur in indischen Gedichten a n g e - troffen w i r d . "

Megvallom, az említett füzetet olvasván, 's linn nyelvlant kissé forgatván , kedvetlenség borúit belsőmre. Sajnovics és Révai óta meglehetős sokat beszéltek a' mieink a magyar, finn és lapp nyel- vek' rokonságairól: de annyi sok nyilatkozó s ítélni bátorkodó közt nem volt e g y s e m , ki tanulás által győződött volna meg a r r ó l , mi nyilatkozásának vagy épen ítéletének tárgya vala.

Ujabb időben Gabelentz, Schott, Grimme s más külföldiek minden különös, annál kevesbbé parancsoló érdek nélkül, csupán a' tudományos szellem sugallatai által é b r e s z t v e , már évek óta tanul- n a k , n y o m o z n a k , s e j t e n e k , látnak sőt ítélnek : mikor nálunk csak egyetlen iljú találkozék , inkább öszlönileg hajtva, mint tudományos szándék következtében előkészítve, ki az annyiak által ítélet alá v o n t , de tanulásra nem méltatott nyelv-vidéket bejárni m e r é s z - kedett.

Valamint a' finn nyelv iránt ébredt az idegenek ügyelnie : úgy honunk' szomorú történetei költöttek azokban a' magyar nyelv iránt érdeket. Nehezen csalatkozom h á t , midőn állítom, hogy azon rend, mellyben nyelvészeti tanulmányaink induljanak, a' jelen kor' é r d e - kével is megegyez ; édes honi nyelvünk és a' finn nyelv azon tárgy, melly az ural-altaji nyelvek' tanulásában mint első ajánlkozik.

Egyébiránt nyelvkincsünk' tudományos értelmezése, össze-

KIS GVÜLÉS , J . W 18. 1851. 7 gyűjtése, rendezése, minél pedig most aiig lehet kegyeletesebb dol- g u n k , annyira megkívánja a' rokon nyelvek'tanulását, hogy azt bár semmi európai érdek nem ajánlaná is, mentől előbb szükséges volna nálunk keletbe hozni. Azért nekünk a' finn nyelven kívül mindjárt a' törököt is kell segédül fogadnunk, mert nyelvünk a ' f i n n nyelvek- hez tartozván egyik oldalával a török-tatár nyelveket é r i n t i , minél fogva a finn és török-tatár nemzetek közt a' magyar mint összefog- laló tiinik elő. S nem kell arra mély lmvárlás, hogy meggyőződjünk, miszerint mind addig, míg nyelvtudósaink a finn és török nyelveket nem tanuiandják, sem nyelvtani sem szótári könyveink nem fognak a'nyelvészeti kivánatoknak megfelelni; meg kell győződnünk, hogy magyar nyelvtudós nem lehet, ki a rokon nyelvekben nem jártas *).

Hogy igazán vannak nyelvünkben előforduló e s e t e k , mellyek a rokon nyelvek tudása nélkül meg nem fejthetek, ím e g y példa.

A ' T a t r o s i másolatban Márk evangelista' 15. és Lukács evang.

23. fejezetében késa, kásás, késaság szók találtatnak, a' Vul- gata seditio. sedüiosits szavainak értelmezésére. A Magyar Nyelvemlékek' III. kötete' 3 1 5 lapján magyarázatul mondatik:

„Szelepcsényi György 1642. januar. 30. tudósításában a törö- kökhöz viselt követségéről olvasom : Meminisse me vidisse prope Constantinopolim Kissegias, sive praedones t u r c a s , — mi a török nyelvben szóról szóra : Bentelsehneidert jelent, így a késa· csakugyan a kés származéka leszen, s eredeti é r - telme : vagdal kozas." — Elsietett magyarázás ! A' kés szó az említett Codexben kesnak íratik, mint a' magyarázó tudta, liésa pedig és származékai ékezett c-vel fordulnak elő, melly a ' C o - dexben igen gyakran i helyett áll. Továbbá, kés-nek szárma- zékai az illető nyelvek' általános törvényénél fogva nem a, ha- nem e hangzóval képeztetnének : ellenben a' magyarázandó szókban a képzők a betűsök; elég ok a ' k é t k e d é s r e , hogy tán a' kes vagy kés szó nem gyökér szava a késa, késás, késaság szóknak.

Törökben kész- gyökérszó lesz v á g n i . s ez bizonyo- san igeszava a' magyar kes v. kés névszónak. De a ' t ö r ö k kesz is vékony hangú mint a' magyar k é s ; tehát minden származé- kai e, ö vagy «hangzóval lesznek. Továbbá kesz, vágni, igé- nek névszava keszidsi v á g ó , nem kiszed si, mit Szelepcsényi füle hallhatott. De kiszah tesz törökül e r s z é n y t , zacskót, ki- szadsi, vagy az élif betű he betűre változván, kiszedsi tesz erszényárusl. Már ha a' magyar régi szó zsiványt akar jelen- teni , akkor az a török kiszah szóval egyez. De én azt t a r - tom inkább gyilkost, lázadót jelent, mit ú g y az eredeti görög, mint a' Vulgata és a többi magyar fordítások fejeznek ki, mi- ért is hajlandó vagyok még nyílt kérdésnek hagyni az illető

8 MAGYAR AC ADEMI AI ÉRTESÍTŐ.

Dû nem csak nyelvünk' tudományos mivelödése kívánja meg;

a' linn és török nyelvek' t u d á s á t , hanem a' nemzetünk őskora felelt sürüdö homály is csak így oszlatlathatik e l , ha a' rokon nyelvek és

— a' mennyiben vannak — azok' irodalmai' segítségével fonalat s z e r z ü n k , mellyen hátra felé m e n v e , a' byzantinus és arab írók' t a - núságait megérthessük és méltathassuk.

"S midőn azt t e s z s z ü k , nem lehbentjük-e fel a' fátyolt, melly az emberiség' történeteinek azon részét rejti el, hol, mint mondtuk, annyi sok történelmi szál fut egy csomóba össze '? S tehetjük-e azt a' n é l k ü l , hogy utat készítsünk a' külföldi tudósságnak is oda, hová mintegy rajtunk keresztül mehessen c s a k ? A mit saját nemzeti lé- tünk mint szent kötelességet szab elönkbe, azt az európai tudomány némileg szívességünktől várja ; csak ez egy alkalmunk van m a g u n - kat n e k i , az európai t u d o m á n y n a k , szükségessé t e n n i : ne késsünk az alkalmat megragadni !

Azonban a' munka sok főt és kezet vesz i g é n y b e , azért n e - kem is juthat benne r é s z , mellyre alkalmatos lehetek. S a' tisztelt osztály' figyelmét ezennel több rendbeli előadásra kérem ki magam- nak. Most a' finn népek' hajdani költözéséről, hitéről és költészeté- ről kívánok csak röviden olvasni, hogy ezzel is a'roppant n a g y t é r - nek egy kis tartományára mintegy r á l é p j ü n k ; azután egyszer a' nyelv hasonlítás' elveiröl's utóbb a' magyar- finn és török nyelvek' mivoltáról, lia mindjárt hosszabban i s , legyen szabad értekeznem.

Reguíy barátom , kinek szívessége és útmutatása nélkül nem volnék képes az említett tárgyakba k e z d e n i , sokkal inkább és nagyobbak- kal van elfoglalva, mint hogy arra é r j e n , mit én, és minden másunk, ki dolgozni s z e r e t , végezhetünk. A' munka olly n a g y , hogy csak lehető sok osztozkodó által vitethetik sikerrel véghez.

Mit a' finnekről akarok olvasni, azt Kainonen finn történe- téből vettem és fordítottam, az pedig LönnrotU'A származik. Mert Kai- nonen az előszóban (esipuhet * ) értesíti az olvasót, hogy Lönnrot Mehil'áinen * * ) nevii havi folyóiratában kívánt illyen történetet adni, de sok egyébbel el levén foglalva , őt kérte meg r e á , neki segítsé- get is adván. E' szerint a z , mit itt olvasni f o g o k , Lönnrot' tollából került legnagyobb részint. Az említett könyv 1840-ben nyomatott Helsingforsban ezen czím alatt: Suomen história, koetteeksi k e r - rotíu lyhykäisessä järjestyksessä (Szuome ország' históriája, kísér- letül előadva rövid szerkezetben). ,,Itt adatik, így kezdi az előszó, a' Szuome' szeretett lakosainak az első kísérlet, melly saját nyel-

szók" magyarázatát, bizonyos levén , hogy kés , kesz szókkal nem r o k o n o k , "s hogy a' kisz-ah szó gyilkost és lázadót nem jelent.

*) Esi = e l ő , puhun — fuvok és beszélek ; puhel = beszéd.

**) Me si és m elii — méz ; mehil'áinen — méh.

líIS G Y Ű L É S , J A Y . 18. 1851. 9 vökön honunk' régi történeteit kissé hosszabb rendben előadja." A' czíndapon pedig áll e' gyönyörű finn példabeszéd, mellyet mutat- ványul érdemes közölni :

Jumalalla o'nnen ohjat, luojalla lykyn avvaimet, waan ei kateen kainalossa, pahansuowan sonnen päässä.

Istennél a' szerencse' f é k e i , teremtönél a' sors' kulcsai : nem az irigynek hóna alatt, nem r o s z s z í v ü n e k ujja' h e g y é n .

E'fordításom által részint a' linn népekről némi tudósítást szár- maztatok ide, melly mint finn forrásból e r e d ő , kettős érdekkel bír- hat előttünk, részint a' finn írók' nézetét közös ősi világunkról, de kivált azok' e g y e d i s é g é t , bár nagyon kis példában mutatom be. A"

hallgató emlékezzék, hogy Finnországba tétetik által, 's hogy a' „ m i "

szó finnekre vonatkozik.

A. A' Hímek' eredete, lakhelyei és költözése éjszak felé.

„ K ö z é p - é s Keleti-Ázsiából sok nemzet indult és költözött nyu- gat felé. Utjokban, mint az eset magával hozta, elhimlének : de még évezredek múlva is mutatják nyomait a' közös eredetnek. Ázsiának illytru őslakói gyanánt említtetnek a' kánok, avarok, magyarok, tö- rökök , más nemzetekkel e g y ü t t ; köztök a' szuome (finn) népek is, mellyek kétségen kivül a' magyarok' rokonai.

Az tudva van, hogy a' finn népek' ő s e i , sok évszázaddal meg- váltónk' születése előtt az Ural' hegyétől keletre laktak, melly E u - rópa és Ázsia közt hosszában elnyúlik, egyiket a'másiktól elválaszt- ván. A ' m o s t a n i Szuome vagy Finnországtól, kelet-déli irányban, sok száz mérföldnyire , Ázsia' nyugati vidékein , az Ural és Hima- laja hegységek k ö z t , az OI> és Szír folyamok' eredetei körül és mentőkben, ott valának széles lakhelyei a' hűn nevii népeknek, mely- lyek' u t ó d j a i , és rokonai a' későbbi korok' Awwjai, magyaréi, és szuomei, ' ) vagy fiinnei.

Megváltónk' születése után a' szuomalain-ok vagy finnek külön indultak meg 's mozdultak éjszak felé, más népek által szorítva. Kí—

' ) A' finn nyelv lainen , lainen képző által származtat szókat , m e l l y e k o r - szágra 'stb-re vonatkozót vagy tartozót jelenlenek. í g y Szuome annyi mint Finnország, Szmmalaincn annyi mint finn ( l a k o s , n y e l v 's«b); Szuomalai- nen kiéli finn n y e l v , mintegy : Szuomalain nyelv. Karja j e l e n t marhát ; Kar- jala annyi mint marhát tápláló o r s z á g ; innen Karjalainen— lakosa, n y e l v e

'stb Karjalaországnak , mellyet az i d e g e n e k Karelit ínak n e v e z l e k . Ha Itt ott linn végzetü s z ó t , különösen o r s z á g - és n é p n e v e t , használunk , nézze el az o l v a s ó .

10 MAGYAR AC A DEMI AI É R T E S Í T Ő .

tek az után egy ideig az Ural hegység' keleti oldalain, a' Volga és Kama folyók' mentében. Onnan ismét kimozdultak nyugat és éjszak f e l é , míg a ' n e g y e d i k század' végével megváltónk'születése után mostani földjükre látszanak érkezni.

Hogy ki lakott itt a' szuomalainok' jötte előtt, arról még nincs biztos tudásunk : jóllehet felőle már régen sokat vitatkoztak. Annyi bizonyos, hogy a' Szuome- vagy Finnország* partjain éltek emberek, kiket jútoknak J) n e v e z t e k : de az nem tudalik m é g , inilly nép vol- tak a' jutok. Többnyire a' finn nép' rokonainak vélik : azonban e' vélemény ellen a' régi tudósításokban több körülmény találtatik, mellyekböl inkább lehet következtetni, hogy a' jútok rokonai voltak azon n é p n e k , melly a' tengeren túl nyugat felé lakott. A' finn r e - gékből is kitetszik, hogy voltak itt emberek a' szuonialain-ok előtt, kikkel ezek ellenségeskedésben éltek. Talám hiszi, wuorenwäki, jutass és más nevüek voltak 2). Azon helynevekből i s , mellyek az országban szerte találtatnak, mint Iliden íresi (Hiszi v i z e ) , Iliden kangas (Hiszi dombja), 's hasonlókból következtetik, hogy eme' he- lyeken Hiszi nép lakott.

De úgy látszik, a ' f i n n e k ' i d e j ö l t e előtt az ország többnyire miveletlen vala, kivévén a' tenger partjait, mellyeken emberek lak- tak Mert ha az ország' belső részein találtattak volna lakosok, hi- hető, nem engedték volna háború nélkül állal lakhelyeiket a íinnek- nek : de olly háborúnak sem népünk' regéiben, sem más tudósításban legkisebb híre sincs. Sőt tudomás szerint, azután is sokáig volt még állandó lakosok nélkül az ország'belseje, kivévén hogy itt-ott halá- szok és vadászok' kunyhói találtattak.

Éjszakra való költözésök alatt, mert folytonosan nem mentek, a' szuomalain-ok ideiglen Orosz- és Poroszországokban is laklak.

Ezen ott rövidebb hoszabb ideigieni laktokról még találtainak nyo- mok szerte a' Kaspi-tengerlől a' Jeges-tengerig.

Már az ősidőben , úgy látszik, két népközségre váltak, lappa- lain-ok és szuomalain-ok' (lappok és finnek) k ö z s é g é r e , kik között mostanában nyelv, szokás és élet' tekintetében nagy különbség van.

A' szuomalainok vagy finnek szorosabb jelentésben ismét két csapatra oszoltak, hämiiläin-ek és karjalainok.'' (tavasztiak és kareliak) c s a - patjára. Az elsők nyugat felé, az utolsók kelet felé tartottak és éltek.

Idő' jártával éjszak felé nyomultokban a' lappok mindig meg- előzték a' finneket, kik amazokat követve terjengének nyugatra és k e l e t r e , hol nekik az Ural hegység tett gátat. Ekkép a' himiiliiinek

]j A' finnel; «τ' dánokat híjják most jií/oírnak.

- ) E z e n n e v e k most mind káromló s z a v a k . Hiszi l e s z ördögül , vad állatot ; hito v a g y liilola a n n y i , m i n t ö r d ö g ' lakása, pokol ; W'uoven idilli annyi mint h e g y ' népe , Hiszi' népe : i n n e n ,,mcne kitul(taníí a n n y i , mint : menj p o - kolba ; ,,merre wnoreen" a n n y i , mint : menj az ö r d ö g ' h e g y é r e . Jnlnsz g o - nosz embert j e l e n t : eseticsen zsidót is tesz.

KIS (ι Y ÍJ LÉS , JAN. 18. 1851. i i

illämet tartományról, mellyet a ' s v é d e k Tavasztlandmk hínak) a' Szuome, vagy Finn-tenger keleti tartományain, az úgynevezett Livó -és Viró földön (mellyet a' svédek Lifland és Esztlandnak neveznek) ;

továbbá ugyan azon tengernek éjszaki oldalán, egész a' Botniai-ten- gerig telepedtek. Nagyobb kiterjedésben laktak, mint m o s t a 'Hűmet tartomány terjed. — Kelet felöl, mint már mondatott, a karjalainok foglaltak földet a' Dvina folyóig és Jeges-tengerig. Onnan azután majdnem egész széltökben nyugat felé fordultak, úgy liogy a' Néva folyóhoz és a' Finn-tengerhez éjszakra e s t e k , ez áltat a' virólain- okat (esztiek) a' hämaläinektöl elválasztván. Sót egy részök még feljebb nyúlt, K a i n v n tartományig és a'lapp partokig. í g y lehet tehát csak m e g é r t e n i , hogy a' hümäläinek éjszakról és keletről szorultak a' karjalainok közé.

Ezen két nagyobb népcsapaton> k í v ü l , mellyek Finnországban és annak szélein letelepedtek, Oroszországban más kisebb népköz- ségek is eredtek a'szuoinalainoktól. Illyenek az inkerilúinek és iszo- rilainok Inkeri földön (Ingermanland), a virolainok és livólainok (esztiek és liílandíak) a' ) iró és Livó földön; a' permiek és szűr- jenek Permiában ; cseremiszek, csuvaszok, mordvinok a' V olga mel-

lékein ; a' vogulok az Uralhegység' mind két oldalain ; a' rotyákok, osztyákok Szibériában 'stb.

Mind ezen finn népségek közt a permiek híresedtek leginkább el. A' Dvina' m e n t é b e n , a' Volga és Káma folyók' eredetétől a' F e - hértengerig lakván , déli haláros népekkel kereskedést ű z t e k , rs ez által meggazdagodtak. Indiából és egyéb ázsiai földekről, mint most is lehet látni, a ' n a g y kereskedelmi út a Káspi-tenger' partjaitól Bol- gár városokba a' Volga' m e n t é b e n , onnan Perm tartományon k e - resztül a ' t e n g e r i g m e n t , hol skandinaviai hajók várták az árúkat.

Ezen kereskedés nemcsak meggazdagítá, hanem csinosítá is a' per- mieket az akkori időnek minden más finn népei feleit. 'S a' permiek életének és kincseinek nagy híre volt nem csak éjszakon, hanem a görögök közt Konstantinápolyban, sőt Arábiában és Perzsiában is.

A' finnek, mint már mondatott, Szuomeorszúgru jöttök után két csapatra, hámaláinekre és kai-jalainokra oszoltak, kiknek nyel- vök' járásában világos a' különbség, jóllehet nem ollyan, hogy e g y - mást könnyen ne érthetnék. A' hamül'áinek' nyelye ismét, minden íinn nyelvjárások közöl, legtöbbet hasonlít a' virolainok' nyelvéhez.

Ezek svédül (mint többször mondatott) eszteknek, valamint a' M - m'ál'áinek most is néha tavaszteknek, sok régi könyvben tav-esztek- nek neveztetnek. Tav szó az iszlandi nyelvben mocsáros, vizes föl- det j e l e n t , hám szó (honnan Hűmet, h'úmeen tartomány-név) a ' v i r ó nyelvben is azt teszi. Legelőbb azon tavasztiak, küv Abo (finnül Turku, turun ~ vásár) körül laktak, neveztettek szuomalainoknak : mint- hogy pedig Abóból indult meg a' tartományoknak országosílása, e' név lassanként az egész országra terjesztetett ki.

20

MAGYAR AC ADEMI AI É R T E S Í T Ő .

A' karjalainok éjszakról és keletről határolják a' härnäläineket.

A' két népcsapat közt a' föld sokáig maradt míveletlenül, vagy csak költözködő lappok bírták. Utóbb ezek vagy kiszoríüattak , vagy a' finnekkel elegyedtek össze. Az éjszaki karjalainok Kainu (Cajana) helységtől kainalainok néven ismeretesek. Az n e v e z e t e s , hogy az Oroszország' éjszaki vidékein lakó karjalainok nem értik a' szvome s z ó t , 's hogy a' finneket nem híják szuomalainoknak, hanem své- deknek (1 uotszalainoknak). De magokat kar jalainok' nevén híják, néha dísznévvel kalevainoknak is."

Félbe szakasztjuk itt Kainonent kis körültekintés végett.

A' nyugat-éjszaki finnek volnának szélesebb jelentésben a' lap- pok, és a finnek. Ez utóbbiak neveztetnek most mind szuomalainok- nak , s állanak két csapatból : hämäläin és karjalainokból.

A' hämäläinek'elszakadt testvérei ( n e k ü n k ) a' Finn-tengeren innen lakó virolainok vagy esztiek. Ezek' nyelve a'revali és dorpati nyelvjárásokban divatozik leginkább.

A'karjalainok éjszakon kainulainok, keleten ([. i. Finnország- hoz) csak karjalainok néven neveztetnek.

A' lappok híják magokat szamaiét, vagy szabmalet névvel, 's földjöket Szame, vagy Szabménak. A' Szame és Szuome szavak' atyafisága szembe tűnik. A' finn megveti a' lappot, ügy látszik, haj- dan félt is tőle, mert bűvésznek nevezi, lappi bűvészt jelentvén fin- nül, ρ. ο . o n k o k o lappi — ő egész bűbájos mester. A ' s z u o m e szóból lett szuomalain (finnül suomalainen, többesben suomalaiset) ; a' szabme vagy szame szóból lelt szamalet ; világos az atyafiság.

De mit tesz a' Suome szó? Su ο mocsárt j e l e n t , mint törökül s z ú , vagy szűj = víz. F e l t e t s z ő , hogy már Tacitus (de Germania, cap. 4 6 . ) fenn népet tud nevezni, mellyről így í r : „ F e n n i s mira f e - ritas, foeda paupertas : non arma, non equi, non penates ; victui herba, vestitui pelles, cubile h u m u s ; sola in sagittis spes" 'stb, 's mint költő végzi : „sed beatius a r b i t r a n t u r , quam ingemere a g r i s , inlaborare domibus, suas alienasque fortunes spe metuque versare : securi ad- versus homines, securi adversus deos rem difficillimam assecuti sunt, ut illis ne voto quidem opus esset." — Fen az angol 's hihető más germán nyelvben is mocsárt jelent. L á t t u k , hogy a' svédek esetiek- nek (keleti lakosok) nevezték a' tengeren t ű i , nekik egyszersmind kelet f e l é , lakókat. A' finnek' egy része tehát nekik esztiek: de más része tavasztiak (tavesztiek , mocsárokon lakó keletiek). A' tavasz- tiak híják magokat hámálaineknek ; h\\m szó tenne az eszt nyelvben mocsárt; tan szó tenne meg az iszlandi, tehát régi skandináv, nyelv- ben mocsárt (melly tav szó meglepöleg egyez meg a magyar tv, tara szóval): tehát fen, U'Am, tar szók mind azt mutatnák, hogy a lakó-

líIS G Y Ű L É S , JAY. 18. 1851. 13 s o k , kikről szó van , tavas, vagy mocsáros (oldjükről kapták sőt ad- ták is magoknak a' nevet. 'S e véleményben vannak legtöbben.

A ' finn nyelvből okoskodva, ú g y látszik, mintha suo — m o - csár szótól nem származnék vagy származhatnék Suorne szó. Mert ma . me képző nem járul n é v s z ó h o z , hanem igeszóhoz. Innen suon (szánni, odaszánni, nem irigyleni, kívánni) szóból lesz suoma. melly kívánatost jelent : de soha nem suo szóból. Innen, azt hiszem, a' Suomc s z ó , mellyel a ' n y u g a t i linnek országukat n e v e z t é k , történetesen hasonlítván Suo s z ó h o z , szolgáltatott alkalmat az említett nevek' alkotására. Egyébiránt Tacitus' ,,fenni" szava eredhetett szintúgy a' fen = mocsár, mint vönn, vonn ( W o n n e ) szótól, miután a' finn köl- tészetben a' hősök' hazája Vainölü ( k é j o r s z á g ) szóval is neveztetik, rúinö annyit jelentvén , mint kéj.

Hogy más n e m z e t e k ' n e v e i n é l is hasonló ellenzetekre jut a"

szószármaztatás, mutatja a' slav s z ó , mellyet (ha jól írom) slawa

— gloria , és sklav = rabszolga , eredetre vihetni. Pedig a' b y z a n - tinusoknál σκλάβοι gyakran fordul e l ő ; nálunk is mindigSclavonia volt Tótország.

E ' félbeszakadás u t á n , meliynek egyedüli czélja, óvatosságra inteni a' szószármaztatókat, visszatérünk Kainonen előadásához.

B. A' finnek' hajdani hitéről és költészetéről.

,,A' finnek' pogány hite és istentisztelete főleg Permid ban ért teljesebb külalakot. Nem tudunk semmit más finn népnél találtatott hátrányról, mint volt Permiában. A' fírina folyó'egyik éjszaki szi- getében a jumala' (isten) képének külön szentelt helye volt, !s kö- rülte magas k e r í t é s , mellyet éjjel nappal őriztek. Az elhaltak' k i n - cseiből fél, harmad vagy kisebb rész oda vitetett, 's nagy veremben tétetett le. Szerencsésen befejezett utazás, s hihetőleg más szeren- csés esetek után is szinte hordtak ajándékot Jumalának. Messzibb lakó finnek is, úgy tartják, néha néha ineglátogaták e m e ' n a g y szent- s é g e t , 's egyúttal kereskedést gyakorlottak a' permiekkel, mi ezek' hatalmát szinte szaporítá. Volt is mindig ezen Jumala szentség a' skandináviai t e n g e r k a l ó z o k ' e s z é b e n , kik ennek megráblásából hírt nevet s azon felül még kincseket is vártak.

Általában pedig a' finneknek már a' legrégibb időben volt is- meretük egy legfelsőbb lényről, mellyet ők tiszteltek, 's Jumalá- nak neveztek. Ez a' felhők felett lakott, 's nem alázta le magát a' földi dolgok' igazgatására, mellyek' gondját k ü l ö n , öalatta levő, lé- nyek által viseltette. Csak igen nyomós esetben nyúlt maga az igaz- gatáshoz. Mivel pedig azon alsóbb i g a z g a t ó k , mellyek földben, víz- b e n , levegőben M b laklak, szintén közönségesen Jutna lat ( t ö b - bese a' jumala szónak) voltak : azért a'felső istent Fő-jumala, Mcny- nyei jumala néven különböztették meg. 'S mert őt a' többieknél öre-

14 MAGYAR AC ADEMI AI É R T E S Í T Ő .

gebbnek vénebbnek is t á r t á k , azért hittak Ukko-mk Is'á-nek 2), Taata-nak (atyának). Felhőkből küldé vagy teremté a' szelet, esöt,- villámot hol j a v á r a , hol kárára az embereknek. Tőle kértek jó t e r - mést 's azért a' tavaszi vetés után az ő csészéjéből (ukon m a i j a j it- t a k , mitől jó sikert reménylettek. A' tengeren járók jó időt, a' v a - dászok meg azt kérték t ő l e , hogy arany buzogányával felverje a' vadakat 's hajtsa elejökbe. Néha könyörögtek n e k i , hogy a' r o s z - a k a r ó k a t , bűvészeket, irigyeket 'stb., nyilaival (juinalan nuoli, isten nyilai) ejtse el. S valamikor csak imádkoztak kisebb istenekhez, az Ukkot sem mellőzték e l , mert nála volt mindenben a' fő hatalom.

A' kisebb istenek külön külön igazgatással bírtak. Ahti víznek atyja , Wellamo víznek anyja (weden isäntä , weden emiintä) : Ta- pio erdők' királya ; Mirifâr, és Hongatar erdőnek anyja ; Tellerwo Tapiónak leánya ; Maanhaltiat (fóldistenei) Noronneiti (csermely' lá- nyai) és Köyry a' marhának és termésnek viselték g o n d j á t ; Lcmpi a ' házassági szerencsének i s t e n e ; azután Kuutarok 3), P'Áiw'út'Árek, Otawatarok, és más Táhdet'Arek ( a ' hold, nap, gönczöl és más csil- lagok' lányai) ; Tuuletarok, Ilmatarok, Etel'átiirek , Luonnotarok, Kakatarok, Runotarok, Kanteletarok (szél, levegő, d é l , természet, v i r á g , dal, lant vagy hárfa leányai)'s más hasonlók, kiknek foglal- kodását többnyire a' név jelenti. Általában nem volt semmi nagy vagy kis dolog a' világon, mellynek a ' r é g i finnek' hite szerint saját gondviselője közel ne volt volna.

Szükség is volt illy közellevö ö r ö k r e , mert gonosz lények is találtattak, mellyek részéről szüntelen lehetett kártól és veszede- lemtől tartani. Hlyen volt kivált Lempo és Piru, kik helyett utóbb Hiszi és Jntasz lettek talám nevei a ' g o n o s z o k n a k . Perkele, ügy lát- szik , csak névváltozása Pirunak ; Perkele „ ö r d ö g " jelentésben fo- gadtatott be az új hitbe mint Jumala „ i s t e n " jelentésben.

De Jumala névvel tiszteltettek gyakran elődeinknél V'àin'ûtnrii- nen, ilmarinen 's m á s o k , kik, úgy látszik, eleinte közönséges e m - berek voltak, 's utóbb, vagy tudományuk vagy egyéb erényök miatt Jiasonlíttattak istenekhez.

Vilin timőinen szerencsés volt ütközetben, hatalmas sok t u d o - mányban, 's úgy látszik, a finneknek alkotmányt vagy törvényeket szerzett. Ö találta fel a' lantot ( k a n t e l e t ) , mellyen úgy zenélt, hogy ') Ukko, id; mi tesz Ö r e g e t , és férjet ; azután mintegy istenatyái. Ma is : ukko paiiliaa — m e n n y d ö r ö g , az öreg dörög. A lika, akan — öreg asszony, feleség.

N y e l v ü n k b e n üköm , iiköd Párizpápai szerint proavia ; üködnek iiki atavia 'stb., csak a' nőnemre maradt meg.

;) Isii annyi mint atya . mellynek üiti = anya felel meg. A' híres halotti b e - szédben : „ t e r u m t e v c e l e v e miv isemucut a d a m u t . " Isii = ise.

3) Ezen k ö v e t k e z ő szök eredlek tőszóból , mint kun — hó , hold , mensis és Imin értelmében, és tar képzőből, melly l e á n y t jelent ; tehát kuutar = hold leánya. — Luonnotar természet' lánya volt szinte három , mint a párkák, innen „ k ó l r a e Inonnotarta" = három természet' leánya.

KIS G Y Ü I . K S , J A N . 18. 1 8 5 t . 15 minden, a' mi e r d ő n , légben vagy vízben é l t , őt hallgatni m e n t ; a' levegőnek leányai, az erdőnek és víznek anyjai örvendve hallgat- ták az ú j lant' kedvességét. Väinämöinen is a ' z e n é n annyira megin- d ú l t , hogy zenélés közben bogyónál öregebb könycseppek gördül- tek szemeiből. — A ' r u n ó k b a n általában deréknak és kénnek (wakaa ja wanha) hivatik.

Ilmarinen híres lett kovács tudományáról, mellyben hozzá lógható nem volt senki. Ο volt a z , ki a' finneket a' vassal bánni s azt kovácsolni tanítá. Väinämöinen-nek sokszor nagy segítségére volt ütközetben , útban és egyebütt.

A' világ' teremtetését illetőleg, több régi runóban regélik, h o g y a' világ tojásból lett ; még pedig a* héja' felső részéből lett az ég, alsó részéből a' föld, székéből a' n a p , fehéréből a' h o l d , 's többi d e r e b - jeiböl a' csillagok. E' tojás alatt elődeink talám azon idomtalan ő s - anyagot képzelték m a g o k n a k , mellyből isten a' világot t e r e m t ő , "s mellyet a' szentírás ürességnek nevez. I)e azt h i t t é k , hogy a' föld l e g r é g i b b , hogy utána a' tűz lett, a' vas pedig még a' ti'iz után kö- vetkezett. Kezdetben a' föld vízzel volt borítva, mellyből domb emel- kedett száraz földnek, 's ezen nőtt fává az első fűz. — A' runók nagy tüzet is emlegetnek, mellyben az egész löld égni fog, kivéve a ' l e g - magasabb hegyek'csúcsait. Az első tűz r,ζ égből j ö t t ; az első embe- rek öntermetteknek m o n d a t n a k , a' nélkül hogy bővebb tudósítás adatnék elötünésökről. Azonkívül legtöbb dolgok' eredetét beszélik el a' r u n ó k , b á r , h i h e t ő , nem úgy többé mint eis«'» tudomás szerint költetett,

A' jövendő életről is volt az első finneknek homályos i s m e r e - tük. Tuonela, vagy Maanala volt azon helynek n e v e , hová az e l - h u n y t a k j u t n a k . Ez Tuoni folyón túl vala, mellyen áteveztek a' hol- tak. Tuoni, vagy Maanalainen ' ) igazgata azon h e l y e n , s k ö r ü l - járva gyüjté a' halottakat. Ivi ezen útjában vele nem találkozott, azt

nehezen vette fel többé. — Midőn Väinämöinen egyszer maga fejé- től indult Maanalába , Tuoni szorosan kikérdezte az o k o t , mellyért jönne. S megtudván azt, vas hálót eresztett a' folyóba, nehogy Väi-

nämöinen úszás közben visszafordulna: mert kit Tuoni egyszer be- bocsát, nem szívesen ereszti vissza. — Egyébiránt az életet Tuo- nelában közel ollyannak hitték, millyen volt az itteni, ámbár minden tekintetben könnyebbnek. De büntetést vagy jutalmat nem igen kép- zeltek ott e g y e b e t , mint hogy a' roszak ott még roszabbúl, a' jók pedig jobban fognak élni, bár együtt mindnyájan. Mert a' két külön névből, Tuonela és Maanala, nem lehet világosan következtetni, hogy az elhunytak' számára két külön lakhely volt.

De Maanalától és Tuonelától különbözött Kalmisztó, mellyben ') Maa-föld , Maanala == a h ilág , inkább löld' alja ; maanala,'nen földalatti

mint pää = fej , päiialainen = fejalj , párna.

1 6 ΜΑ(ί·ΥΑ11 A C A D E M I A I É R T E S Í T Ő .

külön igazgató Kalma (halotti s z a g , holttelernek)a tetemeket tartá gondja alatt. Mert midőn halálozásban a' testtől e l v á l t a ' l é l e k , ez magában, vagy valami új lestfele öltözetben indult Tuonelába, nem előbbi testével, melly is Kalmának adatott által.

Ezen rövid előadásból a' hajdani hit' fő tárgyairól látni lehet, hogy a' finnek" már akkor is vallottak valami fő istent, ki más alsóbb igazgatók által viseltette gondját a" világnak. I)e azt is képzelték, hogy ember hathat reájok ezen alsóbb istenekre , kiket azért néha áldozattal és fogadással, néha kemény szavakkal és fenyegetéssel igyekeztek meghajtani.

A' régi finnek hitéről és más életviszonyairól ismeretet a finn rúnákból m e r í t ü n k , mellyek időnkig megmaradtak. Ezen rűnókat most is é n e k l i k , kivált karjalainok-lakta helyeken. Van pedig három féle rúnó : regélő rúnó (tarina-runo), büvész-ηαιό ( l o i h t u - r u n o ) , és dal (laulu). Mindenikből, de kivált a ' r e g é l ő és bűvész runókból me- ríthetni annyi mennyi tudást a' hajdani életről. A runók eredete'ide- j é t szorosan nem határozhatjuk m e g , hanem hihető: némellyek k ö - zölök ezer évnél r é g i e b b e k , s legnagyobb részök támadt m é g , mi- előtt a' keresztyén hit az országban elterjedt. Az is kitetszik belö- l ö k , hogy midőn a' runók keletkeztek, a' karjalainok már elváltak vala a ' h ä m ä l ä i n e k t ö l , de még szűkebb helyen laktak mint azután vagy jelenben. Mert lia ezen runók a' finnek' két csapatra oszlása előtt támadtak volna , Väinämöinen, llmarinen s a' többiek, kikről azokban emlegetés v a n , más finneknél is tudott nevek volnának: ha pedig azután támadlak volna, mikor a karjalainok már jelen t e r j e - désben l a k t a k , úgy köztök az egyes runók nem volnának e g y e t e - mesen ismeretesek."

Ivainonen' előadásához még következőket ragasztunk : A' regék, inellyeket Lönnrol Kalewa la czím alatt kiadott, mint hallottuk, a' karjalainoknál énekeltetnek; arra is e m l é k e z ü n k , hogy ezek magokat kalerainokmk nevezik.

Kalewa tesz óriást ; azon hősök vagy félistenek, kiket a r u - nók énekelnek, Kalewa fiai' (Kalewaη pojat). Kaiéira szó többször előfordul a' finn nyelvben ; kalewan-lvlet = kalewa' tüzei, vagy ka- leiran walkiat = kalewan világlásai, annyit tesz mint őszi villámlás.

Kalewaíi miekka =. kalewan' kardja, annyi mint Orion' öve, egy csil- lagzat. Kalewa la óriások h a z á j a , vagy Finnország.

Grimm Jakab kissé belebocsátkozik a' regék személyinek ma- gyarázásába. Szerinte a' finn óriások nemesebben tűnnek elő, mint a' német éjszaki hitregék' óriásai, kik az istenek' ellenei : holott a' finn óriások isten' fiai, "s a" lappok'ellenei. Okét leginkább üldözi Louhi hatalmas nő. Louhi név két szóból származhatik, vagy louhet névszóból, melly kövekkel borított mezőt j e l e n t , vagy lauhin ige-

KIS G Y Ű L É S , J A N 1 8 1 8 5 1 . 17 szóból, mell y hasüani-1 tesz. Louhi tehát a' kősziklás éjszaki földnek, a lappok' földének, istenasszonya. Ennélfogva Louhi a' lappok' é r - d e k é t , Väinämöinen é s társai, kik Kalewa' fiai, 's azért Kalewala'la- k o s a i , a finnek' érdekeit képviselik. ,

Väinämöinen , Grimm s z e r i n t , mintegy azon személy, melly a' helléneknél ερως, a ' r é g i németeknél Wunse, a' hinduknál Kdma.

Szuome vagy Finnország Fäiwö/änek is neveztetik. Väinämöinen nem i f j ú , hanem b ö l c s , azért loakaa ja wanha, derék és ö r e g , ki magáról m o n d h a t j a , hogy a' világteremtésénél

„ v o l t a m én harmad m a g a m m a l , "

olinma miessä k o l m e n t e n a .

Ilmarinen (ilma = l e v e g ő , l é g ) a ' l é g n e k i s t e n e , ki mindig seppo kovács. Megkérdeztetvén, hol tanulta művészetét, úgy felel :

„ S o k á néztem a' teremtő' száját ( k é p é t ) Szakállát j e l e s J u m a l á n a k . "

Kauhan k a t s o i n luojan s u u h u n , Partahan jalon Jiimalan.

Lemmik'áinen harmadik fő személy a1 r e g é k b e n , neveztetik kauka-mieli, messze elméjűnek, messzire gondolkodónak. Ο mindig mosolygó, vig fiú, „lieto poika." Ha Väinämöinen a' föld' istene, úgy Ilmarinen a' l e v e g ő é , és Lemmikäinen a' t e n g e r é .

De a' kovács szó még többre nyújt alkalmat ; mit azonban nem azért hozok f e l , mintha a' történelmi összeköttetés már bizonyos v o l n a , hanem csak figyelmeztetésül.

Seppo vagy sepp'ú ' ) kovácsot 's azután egy szóval művészt j e l e n t ; így runo-seppá = v e r s e l ő , verset csináló. A' vas nagy s z e - repet játszik az emberiség' történeteiben, a' kovácsolás azért nagy művészet; azt minden monda, különösen a' finn r e g é k is, világosan előtünteti.

Istenről is mondja egy finn példabeszéd, mellyet Gottlund Ota- wajának első kötetében levő „Suomalaisia sananlaskuja ja wertaus p u h e i t a " — szuomalain szóejtések (példabeszédek) és hasonlító mon- datokból jegyzek ide :

„Ei ole s e p p e e s e l w e m p ä t ä taitawampoo takojata, Kuin on taivahan takoja, Kaikén luonnon k a l k u t t a j a "

Nincs művész ü g y e s e b b , nincs tudósabb k o v á c s , mint a' mennynek k o v á c s a minden lény' kalapácsolója.

A' kovácsolás olly becsben állott, hogy isten' teremtő m ű k ö - dését is kovácsolásnak nevezték.

') A' finn n y e h b e n nincs s mássalhangzó , hanem csak SÍ ; azért ott minden

s úgy ejtessék mint a' magyar n y e l v b e n az ss.

2

18 MAGYAR AC ADEMI AI ÉRTESÍTŐ.

Ujabb vizsgálatok mind az Ural- mind az Altáji begyekben r é g i bánya-müvekre találnak, mellyeket a ' m a i lakosok emlékezetében maradt mondák s z e r i n t , hajdan csudok műveltek. Valljon, a' nélkül hogy itt néprajzi fogalmat akarnánk meghatározni — valljon a' Fin- nek , kiket az orosz népek nyugaton is csudokmk n e v e z n e k , talál- t á k - e fel Közép-Ázsiában és Keleti-Európában a bányászatot, külö- nösen a' vassal való b á n á s t ?

Herodolusz' idejében a' F e k e t e - t e n g e r ' éjszakkeleti mellékein lakó hellének Ázsiának belső tartományaiból vették az aranyat, melly- ben az Altáji hegyek a' legújabb fölfedezések szerint nagyon bővöl- k ö d n e k , — 's ott vannak régi bányamüvek. H e r o d o t u s z , IV. köny- vében hosszan értekezvén a' s k ü t h á k r ó l , annak 13-dik és köveik, fejezeteiben bizonyos ArisleeszxoX b e s z é l , ki az iszedonoknhX ( k e - let felé lakó skülha népnél) volt, kiken túl az arimaszpok, félszemű emberek, 's még azokon túl az aranyőrző grif madarak laknak. Ezen Ariszteesz, a' miket az iszedónoknál hallott, versekbe foglalta; de ö nemcsak beszélt csudálatosokról, hanem maga is csudálatos volt.

„ E l m o n d o m , így beszél H e r o d o t u s z , mit róla Prokonnézuszban és Küzikonban hallottam. Ariszteesz nem vala senkinél alább a' v á r o s - ban. Egy nap bemenvén egy kalló műhelybe Prokonnézuszban, ott hirtelen meghalt. A ' kallós bezárván m ű h e l y é t , azt jelenteni ment a' hoU' rokonainak. Elterjedvén már híre a' városban, hogy A r i s z - teesz m e g h a l t , íme találkozók küzikoni ember, ki annak ellenemon- d o t t , mert ép akkor érkezvén Artakia városból, azt állítgatá, hogy útjában Ariszteeszszel találkozott, ki Küzikonba m e n t , ?s hogy vele beszélgetett i s ; 's azt ö erősen v í t a t á , hogy így volna. De a' r o k o - n o k , minden szükségest magokkal vivén, hogy a' halottat felvehes- sék, a1 műhelyhez mentek. Kinyittatván a' ház, Ariszteesz sem halva sem élve nincs ott. Ezután hét év múlva előtűnt ő Prokonnézuszban, s megírta azon költeményt, mellyet most is arimaszpimk n e v e z - nek a' hellének. Befejezvén a' költeményt másodszor tűnt el. — Ezt

beszélik róla azon városok' emberei." Tehát a' csudálatos országról csuda-emberek tudtak csak hírt !

'S a' csudálatos országról később is keringenek mondák.

A' mi Névtelenünk, mint tudva v a n , első fejezetében skülha országot írván le, azt mondja többi között : „Ab orientali vero parte vicinae Scylhiae fuerunt gentes Gog et M a g o g , quos inclusit Ma- gnus Alexander.'''' Többet nem mond az el vagy berekesztett g e n - tes-röl.

De az orosz évkönyv-író Nestor a' palóczokról vagy palov- czokról beszélvén , kik 1 0 9 ö - b a u Kievet megrohanták és felgyújtot- ták , „Izmaélnak ezen átkozott ivadékának" eredetét adja elő. Szár- maznak ő k , mint m o n d j a , Edver pusztájából kelet és éjszak k ö - zött. Van pedig négy törzsök : hn kman-ok , bessenyök , törökök, és palóezok (Scherer régibb német fordításában : T o r k m e n e n , Pe-