Közbeszerzési szerződés Dr. Farkas Csaba

(1)

Projekt azonosító: EFOP-3.6.2-16-2017-00007

Projekt címe:” A kötet az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés

színvonalának emelését célzó programja keretében valósult meg. (IM KOP 2020).”

1

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

Közbeszerzési szerződés Dr. Farkas Csaba

Olvasólecke hossza 9 oldal.

A tananyag elsajátításához szükséges idő 90 perc.

Kérdések megválaszolása 25 perc.

(2)

2

1. Bevezetés

2. A szerződés megkötése 3. A szerződés biztosítéka 4. A szerződés érvénytelensége 5. A szerződés módosítása 6. A szerződés megszűnése 7. Ellenőrző kérdések

1. Bevezetés

2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (továbbiakban Kbt.) A közbeszerzési szerződés jellemzői:



a Kbt.-ben meghatározott eljárási rendben



eredményes közbeszerzési eljárás lefolytatását követően



az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő által



írásban megkötött



visszterhes szerződés



melynek a tárgya - árubeszerzés

- szolgáltatás megrendelés - építési beruházás.

2013. évi V. törvény a Polgári

Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Ptk. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Jogszabályi háttér

(3)

3

2. A szerződés megkötése:

A közpénzek átláthatósága és a verseny tisztasága érdekében a szerződést csak a közbeszerzési eljrásban részt vett nyertes ajánlattevővel (visszalépése esetén a második

legkedvezőbb ajánlatot tevővel, feltéve, hogy az írásbeli összegzésben megjelölésre került) lehet megkötni. A szerződés alakisághoz kötött: a Kbt. kötelezően írásbeli formát ír elő.

A szerződés tartalmi elemei:

ajánlat szerződéstervezet végleges feltételek nyertes ajánlat értékelt elemei

A nyertes ajánlattevők ajánlati kötöttsége 30/60 nappal meghosszabodik. A közbeszerzési szerződést ezen időn belül kell megkötni.

Szerződéskötési tilalom:



árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, építési beruházás esetén az írásbeli összegzés megküldését követő 10 napon belül,



amennyiben az építési beruházás összege a háromszázmillió forintot nem éri el, akkor az írásbeli összegzés megküldését követő 5 napon belül,



amennyiben jogorvoslati kérelmet, vagy kezdeményezést nyújtottak be kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi.

Szerződéskötési kötelezettség:

A forgalom biztonsága érdekében a szerződésnek a felekre nézve törvényi kötőereje van, érvényesül a „Pacta sunt servanda” elv.

Mentesülés a szerződéskötés alól (clausula rebus sic stantibus):

Egységes a szabály, ajánatkérő, ajánlattevő nyertes szerződő félre egyaránt vonatkozik:

A szerződés előfeltétele:

eredményes közbeszerzési eljárás lefolytatása

Pacta sunt servand

Clausula rebus sic stantibus

(4)

4

- az ajánlatok elbírálásról szóló írásbeli összegzés megküldését követően beállott, - ellenőrzési körén kívül eső és

- általa előre nem látható kürölmény miatt

- a szerződés megkötésére, vagy a teljesítésre nem lenne képes, illetve elállásnak, felmondásnak lenne helye.

A szerződés időtartama:

3. A szerződés biztosítéka:

Amennyiben az ajánlatkérő biztosítékot előír, akkor azt az ajánlati felhívásban közzé kell tenni.

A biztosítákról az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkozni kell, de azt nem kell megfizetnie, vagy igazolnia.

A biztosíték nyújtható:

- óvadékként,

- ajánlatkérő számlájára utalással

- garancia, vagy készfizető kezesség biztosításával, - kötelezvénnyel

- egyéb biztosítéki forma megjelölésével

A választás minden esetben az ajánlattevőt illeti meg. A nyertes ajánlattevő az általa választott biztosítéki formáról másikra áttérhet, de a biztosítéknak folyamatosan rendelkezésre kell állnia.

Nem lehet olyan időszak, amikor a biztosíték nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére.

A biztosíték mértéke:

A teljesítés elmaradása esetére legfeljebb az ellenszolgáltatás nettó 5%-a

hibás teljesítés esetén legfeljebb az ellenszolgáltatás nettó 5%-a

Főszabály:

Határozott időre szól azzal, hogy aránytalanul hosszú időtartamra nem szólhat, mert sérül

 a verseny

 a közpénzek hatékony elköltése

Építési koncesszió, szolgáltatási koncesszió csak határozott időtartamra köthető.

Csak kivételes, indokolt esetben köthető 5 évnél hosszabb időtartamra

(5)

5

- az ellenérték visszatartására is sor kerülhet.

4. Szerződés érvénytelensége:



A közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg



Hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn az eljárás feltételei

o kivéve,

 ha az ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy erre a Kbt. szerint lehetősége van és

 a szerződéskötési szándékáról hirdetményt tett közzé és

 szerződést nem kötött a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napig.



A felek szerződéskötési moratórium alatt kötöttek szerződést

 A fenti

érvénytelenségi okok alól

kivétel:

Ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez



Amennyiben a szerződés a Kbt. alapelveivel és céljaival összeegyeztethetetlen



A szerződést a Kbt. rendelkezéseivel ellentétes módon kötötték meg (Ptk. 6:95.§

tilos szerződések)



Amennyiben a szerződés kizárja, vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése

esetén irányadó

jogkövetkezmények alkalmazását.

5. A szerződés módosítása



Akkor megengedett, ha a módosítás a szerződés általános jellegét nem változtatja

BH2020. 44.

A közbeszerzési jogsértés miatt semmis szerződés érvényessé nyilvánítását a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 137. § (3) bekezdésének 2017. december 31-ig hatályos szövege abban az esetben teszi lehetővé a bíróság számára, ha a szerződés teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik. A kiemelkedően fontos közérdek megállapíthatósága szempontjából alapvető jelentősége az ajánlatkérő által a szerződéssel elérni kívánt célnak, a szolgáltatás rendeltetésének van [2015. évi CXLIII. tv. 137. § (1) és (3) bek., 176. § (1) bek.].

(6)

6

meg, illeszkedik az eredeti szerződéshez és a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése nem éri el:

- az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt,

- árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, építési koncesszió, szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződéses érték 10%-át

- építési beruházás esetében az eredeti szerződéses érték 15%-át.



Ha a szerződés minden ajánlatevő számára előre megismerhető módon egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát



Az eredeti szerződésben nem szereplő további beszerzésre van szükség és a szerződő fél személyének a változása:

- gazdasági, vagy műszaki okokból nem valósítható meg

- az ajánlakérő számára jelentős hátránnyal, vagy a költségek megsokszorozódásával járna (eredeti érték legfeljebbb 50%-a)



A módosítást olyan körülmények tették szükségessé, melyet az ajánlatkérő korábban nem látott, nem láthatott előre, a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és az ellenérték az eredeti ellenérték 50%-át nem éri el.



Ha a módosítás nem lényeges A fent rögzített eseteken túl új közbeszerzési eljárás kiírása kötelező.

Amennyiben ez elmarad, akkor a szerződés módosítása SEMMIS!

6. A szerződés megszűnése

A Kbt. a szerződés egyoldalú megszüntetésének a jogát (felmondás, elállás) kizárólag az ajánlatkérő részére teszi lehetővé.

A módosítás mindig lényeges:

- ha olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha korábban szerepeltek volna, akkor más ajánlattevők részvételét is lehetővé tette volna, így az eljárás eredménye változhatott volna,

- a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes szerződő fél javára változtatja meg, - a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti

szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentősen új elemre terjeszti ki

(7)

7

Az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy elállhat a szerződéstől ha



feltétlenül szükséges a szerződés lényeges módosítása, így új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;



megállapítást nyer, hogy a szerződést nem a nyertes ajánlattevő, vagy a létrehozott projekttársaság teljesíti.



megállapítást nyer, hogy a nyertes ajánlattevő személyében érvényesen jogutódlás következett be, de ez nem felel meg a Kbt. rendelkezéseinek.



a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult, vagy az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.

Az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy elállhat a szerződéstől



ha a szerződés megkötését követően jut tudomására,

hogy a nyertes szerződő féllel szemben a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.



az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha

- ha a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

- ha a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

A szerződés nemcsak a Kbt.-ben meghatározott esetekben szűnik meg. A fentieken túl megszűnik a szerződés például abban az

esetben is, ha a határozott idő letelt, vagy a szerződés lehetetlenült, vagy abban az esetben is, ha súlyos szerződésszegés miatt bármelyik fél azt érvényesen felmondja.

Lehetőség a szerződés egyoldú megszüntetésére

Kötelezettség a szerződés egyoldalú megszüntetésére

(8)

8

7. Ellenőrző kérdések

1. Ismertesse a közbeszerzési szerződés fogalmát!

2. Melyek a közbeszerzési szerződés tartalmi elemei?

3. Csak a nyertes szerződő féllel lehet szerződést kötni?

4. A szerződés időtartamát illetően milyen elvárást fogalmaz meg a Kbt.?

5. Mikor van szerződéskötési moratórium?

6. Mikor érvényesül a „clausula rebus sic stantibus” elve?

7. Mely esetekben érvénytelen a szerződés?

8. Ismertesse a szerződésmódosítás eseteit?

9. Mikor lényeges a módosítás?

10. Mit tud a biztosítékról?

11. A Kbt. szerint a szerződést az ajánlattevő nyertes szerződő fél egyoldalúan megszüntetheti?

12. Az ajánlatkérő mikor köteles a szerződést felmondani, vagy attól elállni?

Felhasznált irodalom

AUER ÁDÁM-BALOGH BALÁZS- JENOVAI PETRA-JUHÁSZ ÁGNES- PAPP TEKLA-STRIHÓ KRISZTINA-

SZEGŐ ÁGNS:ATIPIKUS SZERZŐDÉSEK OPTEN INFORMATIKAI KFT.2015 Felhasznált jogszabály

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről Ajánlott bírósági döntés

1. Kúria Pfv. 20.118/2019/3.Szerződés érvénytelenségének megállapítása 2. BDT2017. 3688.

Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértést megállapító, érdemi határozatának bírósági felülvizsgálata tárgyában nem indult közigazgatási per, akkor a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megkötött szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása és a jogkövetkezmények alkalmazása iránti polgári per a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.

3. KJD2019. 4.

I. Bírósági szerződésmódosításra közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés esetében is törvényes lehetőség

van.

II. A bírósági szerződésmódosítás során a bíróságnak elsődlegesen a Kbt. különös, majd a Ptk. általános

(9)

9

- szerződésmódosításra vonatkozó - feltételeit kell vizsgálnia.

4. KJD2020. 23.

A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont ca) alpontja szerint a szerződés módosítása csak abban az esetben jogszerű, ha olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre. A nem ezen az alapon elvégzett módosítások nem válhatnak jogszerűvé csupán attól, hogy volt más, ezektől független olyan körülmény, amely a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti módosítást megalapozta.

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával. A tananyag elkészítése az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosítási számú, az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programja keretében valósult meg. (IM KOP 2020).