1. fűzet. 19889 ára 50 kr.
MAGYARORSZÁG
ES
ERDÉLY
JELES MŰVÉSZEK ÁLTAL KÉSZÍTETT
SZÁMOS ACZÉLMETSZETTEŰ
. I R T A
DR HUNFALVY JÁNOS
BUDAPEST, 1875.
K I A D J A K Ó K A I L A J O S ,
KÖNYVKERESKEDÉSE.
3BTD'>ü).áL3P3ESs]F.
FERENC-JÓZSEF-KOPÁRT ÉS LÁNCHÍD. ERANi JOSEFSfiüAI UND KETTENBRÜCKE
SZOKOKUT
RESTAURATION.
CASCADE.
TRAMWAY WAPPEN VON BUDA PEST.
BADEHAUS DAMPFERSTATION.
jv samisc&i'öE'SSice-iE'öE' m-nrmßjpnis'm'jiiw.
3DH3E MAmCMVlEIS^MlimilHmiL I K BTjm-lHBSW.
MASCHINENHAUS QUELLE.
Ferencz-József-rakpart s a lánczhid.
Az előttünk levő kép Budapest legszebb részét mutatja, melyet a budai oldalról láthatunk. Az előtérben a budai parton a lánczbídtól éjszakra, ujabb időben épített, néhány nagyobb magánházat látunk; ezeken túl a Duna, a felséges lánczhid s a pesti parton emelkedő új házsor mutatkoznak; a háttér- ben Pestnek azon részét látjuk, melyben aránylag legtöbb templom és to- rony van, s a házsokaságon túl az alföldi síkságnak széle, a llákos mezeje
terül el. . '
• Szóljunk elsőben a I á n c z h í d r ó l , mely Budapestnek első ujabbkori
monumentális építménye. • Századokig repülőhíddal érték be, azután hajóhidat építettek, melyet
épen akkor kellett kiszedni, mikor az átjárás legbajosabb. Végre gr.
S z é c h e n y i I s t v á n kimondá: legyen állandó híd, s igéje csakugyan testié vált, működésének legszebb s legmaradandóbb emléke fölépült.
Az 1832/6-ki országgyűlésen kinevezett országos küldöttség az angol mérnök C l a r k V i l m o s T i e r n e y által tervezett lánczhid felépítése iránt báró S i n a G y ö r g g y e l szerződött, az építés feltételeit s az alakítandó tár- sulat kötelességeit és jogait részletesen megállapító szerződést az 1840-diki országgyűlés jóvá hagyá, s a munkálatok legott megindulának.
Angolok vezették azokat, de azon időben még az angolok viz-és hídé- pítési technikája-sem állt azon a fokon, melyen most áll. Különösen az osz- lopok építése nagy nehézséggel járt. A caissonokat és betonépítést még nem ismerték; szilárd tömör kőfalakat kellett a folyó medrében rakni, mely 40, sőt a budai oldalon 50 lábnyi mélységű. Tehát roppant munkával és nehézséggel elsőben gátrekeszeket építettek. T. i. azon hely körűi, melyen az oszlopokat vagyis pilléreket kellett rakni, köröskörűi nagy faczölöpöket
— 2 —
vertek be, egyiket szorosan a másik mellé, még pedig kettős sorban, melyek mintegy 8 lábnyira estek egymástól. Azután a czölöpkerítések közötti közt vízálló agyaggal verték tele, s ekkép a vizet át nem eresztő rekeszt nyer- tek; ezt a jég zajlása ellen erős jégtörőkkel biztosíták. E rekeszeken belül építették azután gránit koezka lapokból a roppant kőoszlopokat, melyek körül most hullám és jégrög tehetetlenül zajong.
Az építés 10 évig tartott, s a lánczhíd 1849 november 20-dikán nyi- taték meg ünnepélyesen. Clark Y . T. halála után öcscse C l a r k Á d á m folytatta és végezte be a munkát.
A lánczhíd mindegyik oldalán egy-egy gyalogút, közepén "a kocsiút van, emez fakoczkákkal van kirakva, amazok vastag deszkákkal. Csakis e pallókat, a faburkolatot s a karfákat kell gyakran tatarozni és megújítani, a híd kő-és vas részei még eddig javítást és újítást nem szükségeltek.
A híd egész hossza 1230 láb vagyis 388,8 meter. A függői ánczok két vizi és két parti oszlopra vannak feszítve. A két vizioszlop között feszülő ív 600 láb vagyis 189,7 meter hosszú s ennél hosszabb ivet sokáig egy lánczhídnál sem készítettek. Ezen középső ív vagyis nyílás oly magas, hogy a legtöbb gőzös elmehet alatta, a nélkül hogy a kéményt lehajtania kellene.
Az oszlopok mauthauzeni gránitból vannak rakva; rajtuk 42 láb vagyis 13,3 meter magas kapuívek emelkednek, melyek nagyszerű látványt nyújtanak.
A kapuívek sóskúti homokkőből vannak építve; mindkét oldaluk közepén oroszlánfej nyúlik k i , s e fölött az ország czímere látható. A parti pillére- ken négy roppant nyugvó oroszlán látszik, melyek a főváros két része felé vannak fordúlva; ezek M a r s a l k o pesti szobrász müvei. Talapzatuk elő- lapjait a Széchenyi és Sina családok érez dombormívíi czímerei ékesítik;
egy budai s egy pesti oldallapon pedig nem régen bevésett, az építés tör- ténetét röviden magában foglaló, felirat olvasható.'
A részvényes társaságnak joga lett volna a kikötött hídvámot 87 esz- tendeig szedni, addig új állandó hidat a Dunán át Budapest határában nem lett volna szabad építeni. Hogy tehát más híd építtetése lehetségessé vál- jék, 1870-ben az állam megváltá a lánczhídat, még pedig 7 millió ftért. A társaság összes költsége, melyben némi kárpótlások s a hídfők körüli telkek vételára is foglaltatik, 6,575,842 pftot tett, maga a híd építése 4,412,628 pftba került.
A hídról nagyszerű kilátás esik a főváros két részére. Kivált estve, mikor a hatalmas folyó hullámai a hold ezüstös fényében csendes méltósággal tovasimúlnak, s a két parton számtalan gázláng világít, a lánczhidon járó meglepő gyönyört érez.
A-folyó budai partja azelőtt meglehetősen· elhanyagolt és szemetes volt, dé most már azt is szép kőszegély fogja be. A pesti oldalon a lánczhídtól délre és éjszakra már azelőtt építtetett vala a város költségén, faragott kövek- ből, a partszagély, mely 200 Ölnyi hosszúságban terjedt el.
Legújabban a törvényhozás a dunai partszegélyek és rakpartok építte- tését s a Dunának a főváros egész területén való szabályozását határozta el, s e nagyszerű munkálatok most állami költségen folynak.
A partépitési és folyószabályozási tervek szerint az építendő partszé- gely a budai oldalon a lánczhídtól föl és lefelé mindösszesen 1560 ölre ter- jed, s ebből az emeletes rakpartok közötti lépcsőzetes partszegély hossza
430 ölet tesz. A pesti oldalon a partszegély a lánczhídtól felfelé 600 öl hosszú, ebből .222 öl lépcsőzetes rakpart, a lánczhídtól lefelé pedig a város által épített partszegély még 170 . öllel hosszabbíttatik. Tehát a folyó két oldalán való partszegélyek egyfelől a Margit-szigeti hídig, másfelől a szintén most épülő összekapcsoló hídig terjednek.
: De a folyószabályozási munkálatok még messzibbre terjednek, fölfelé egészen Újpestig·, lefelé pedig a Csepel-szigetig.
A munkálatok 1871 végén kezdődtek, kivitelökre s a megkívántató gépek és készülékek beszerzésére az „Altalános ausztriai, építőtársulat"
vállalkozott.
A partszegély falai beton-alapra vannak rakva még pedig vereses mészkő lapokból. A partozat nagy része két emeletből áll; az alsó emelet 18 lábnyira melkedik a Duna legkisebb vízállása fölé, 6—14 öl széles, s az képezi, a tulaj donképi rakpartot. A felső ' emlet G lábbal magasabb, s ez a parti uteza. Erről .meghatározott közökben lejáró lépcsők és kocsiutak vezet- nek az alsó emeletre, melyről helyenként a víz színéhez is vezetnek lépcsők.
A felső emlet falán rácsozatok. vannak. . .
- A rakpart mindkét oldalon négy-négy szakaszra van osztva: a budai oldalon az Óbudai rakpart Ó-Buda felső határától a Margitszigeti hídig, a Margit-rakpart a lánczhídig, a Várkert-rakpart a Sárosfürdőig, a Gellért-
1*
rakpart a budai határig terjed. A pesti oldalon e szakaszoknak megfelel- nek: az Újpesti, Rudolf, Ferencz-Jósef és Csepel-rakpartok.
Képünk a pesti partnak azon részét, mely F e r e n c z - J ó z s e f - r a k - p a r t n a k neveztetik, s az ezt szegélyző házsort ábrázolja. Menjünk tehát a lánczhídon a pesti oldalra. Ott a hídfő két oldalán a gőzhaj ózasi társaság parti raktárait és hivatali épületeit találjuk; a folyót a híd két oldalán szá- mos ki-és berakodó gőzhajó lepi el. A hídról a F e r e n c z - J ó z s e f - t é r r e jutunk, melynek közepe táján a híddal szemben a koronázási halom áll, melyen I. Ferencz-József király 1867 junius 8-kán lóháton sz. István kard- jával a szokásos négy kardvágást megtette. A halmot Magyarország és Er- dély minden megyéjének földjéből rakták a koronázás előtt. A nagy tér éjszaki oldalán a magyar Akadémia palotája, déli oldalán a kereskedelmi testület épülete áll, keleti oldalán pedig díszes házsor terjed el.
Ott van az Akadémiával átellenben az István főherczeghez .czímzett szálloda, azután az Európa szálloda következik, melynek első emeletében egy díszes terem van; épen a híd irányában az úgynevezett Nákó-ház áll, mely Budapestnek egyik legnagyobb épülete; lejebb herczeg Koburg palo- tája következik, mely legújabb időben kivíil díszesen átalakíttaték, belíd pedig nagy· fényny7el berendezteték; az utcza sarkán a Diána fürdő áll.
Képünknek bal szélén a kereskedelmi testület épídete mutatkozik, melynek oszlopcsarnokos homlokzata a József-térre szolgál. Azelőtt ott' volt a pesti tőzsde, pesti Lloyd-társulat és gabnacsarnok. Első emeletében tágas terem van. .
Még csak néhány év előtt a kereskedelmi testület épídetével kezdődő házsor közvetetleníd a Dunára nézett. De midőn a város a Ferencz-József- rakpartot építette, a beljebb szorított Duna által nyert helyet háztelkekre oszták fel, s így a régi Dunasor előtt egy új, sokkal díszesebb házakból álló sor keletkezett. Ezen új házsor előtti utcza a rakpartig aszfalttal van ki- rakva s fákkal beültetve, s ez képezi most Budapest legszebb sétányát, Corsó-ját.
A kereskedelmi testület épídete előtt, a Duna felé, egy kis square van, melyet nem rég ültettek be, s melyen báró Eötvös emlékszobrát fogják fel- állítani; azután a házsor egy magas manszárdokkal ellátott, nem igen dicséretes ízlésben épített, magas bérházzal kezdődik. Hozzája csatlakozik az ú j ' b ö r z e , mely 1872-ben B e p k o és K o l b e n h e y e r tervei szerint
építteték. A kis saroktornyokon levő aranyozott Merkúr mutatja az épület rendeltetését. Szép börzeterem van benne, melynek allegoriai freskó-képeit L o t z K á r o l y készítette. A Lloyd-társulat fényesen berendezett helyiségei az első emeleten vannak.
Azután egy nagy háznégyszög következik; ez a gazdagon díszített T h o n e t - u d v a r , melyet a Thonet testvérek, jeles bútorgyár birtokosai, rakattak 1871-ben, még pedig S z k a l n í t z k y és K o c h által. ' Főhomlok- zata egy kis térre szolgál, melynek nagy részét ültetvények és egy csinos kioszk foglalják el.
E park déli oldalán, a Thonet-udvarral átellenben, az „Első magyar általános biztosító társulat" palotája emelkedik. Homlokzatát számos oszlop és több erkély ékesíti; a főerkélyt fehér márványból készült, nem nagyon sikerült karyatidok tartják. Az egész épület díszesnek mondható; K a u s e r és F r e y tervei szerint építteték.
De még nagyobbszerű és díszesebb épület a H u n g a r i a szálloda, mely S z k a l n í t z k y és K o c h müve. Főhomlokzata a Dunára szolgál, s ez oldalán van a nagyon díszes kávéház is. A homlokzat egyenes vonalát az épület sarkain és közepén levő kiszökések szakasztják meg. A főbejárás a Duna partja felől vas lénczczal elrekesztett inellékutczában van. A kapun átmenve az üvegtetejű s 3000 négyszeg lábnyi kiterjedésű udvarba jutunk, mely nyáron étkező teremül szolgál. Két szép lépcső a szálloda folyosóira vezet, melyekre a vendégszobák nyílnak. Az első emeleten jó ízléssel díszített terem van, mely nagyobb lakomák és vendégségek és bálok tartá- sára szolgál. A „Hungária" kétségkívül a főváras legdíszesebb szállodája.
Azután ugyanazon házsorban még' a szintén szép L é v a y - f é l e és H e i n r i c h - f e l é magánházak következnek; az előbbiben most a földmivélési, ipar és kereskedelmi ministerium hivatalos helyiségei vannak'. A Heinricli- féle ház főhomlokzata délre szóigál, előtte egy kis park terjed' el, mely az új házsort befejezi; ez a Petőfi-tár. .
A Petőfi-tér keleti oldalán a görög keletiek czifra két toronynyal és veres márványból készült kapuzattal ékeskedő szentegyháza áll; alább a Plebánia-térre jutunk, melyen a szenthárómság oszlopa áll; ezt 1863-ban rakták, legszebb Budapest efféle szobrai között. A Plebánia-tér bal oldalán a kegyesrendiek kolostora, jobb oldalán pedig a gót stílben épített plébánia-
ház s kelet felé a templom áll, mely sem külsőleg sem belsőleg épen nem tűnik ki.
Az Al-Dunasoron még tovább sétálhatunk, mígnem az új fovámházhoz r
jutunk. Érdekes látványt nyújt ott a folytonos vásáron sürgölődő forgolódó népség s a Dunán túl a Várhegy sarkán álló kír. palota s a Gellérthegy meredek sziklafalai. A vámház nagyszerű arányokban épült Ybl Miklós tervei szerint.
A Margit-sziget.
Budapest legszebb és legkellemetesebb mulatóhelye a M a r g i t - s z i g e t . A Duna több helyen képez kisebb nagyobb szigeteket; a nagyobbak közé tartoznak a Sz. E n d r e i és C s e p e l szigetek; amaz Vácznál kezdődik s messze délre vonulván, majdnem a főváros határáig ér; emez mindjárt Budapesten alul kezdődik és szintén messze délre terjed, a Fejér vármegyében levő Rácz-Almás vidékéig. E két nagyobb sziget között, majdnem egyculő távolságban úgy az egyiktől, mint a másiktól, néhány kisebb sziget van, Újpest és Óbuda irányában, s ezek között legnagyobb és legszebb a Mar- git-sziget, mély mint • horgonyzó óriási hajó a folyam közepében terűi el.
Alakja hosszúkás, alsó és felső vége kicsúcsosodik, mint ez a folyók szige- teinél rendesen előfordúl. Kiterjedése körűlbelől 70 hektár. Délnyugati ol- dalához egy kisebb sziget csatlakozik, mely tőle sekély folyóág által volt elválasztva. Ez ág most el van rekesztve, s a „budai sziget" nemsókára össze fog nőni nagyobb testvérjével s osztozni fog ennek dicsőségében.
Ott hol most a főváros azon része terjed el, melyet Óbudának nevez- nek, a rómaiak idejében A q u i n c u m nevezetes város állt. Ennek erősítései a Duna bal partjára is átterjedtek s a közben eső szigetet is magokban foglalták. A Margit-sziget éjszaki csúcsánál a viz alatt hatalmas' alapfalak látszanak, melyek hihetőleg a római erősítések maradványai; Óbudán igen sok és nevezetes római maradványok vannak.
Az első magyar királyok idejében Margit szigete vadaskert volt s N y u l a k s z i g e t ének neveztetett. A X I I I . században IV. Béla király palo-
tája, az esztergomi érsek kastélya, a prémontréiak, domonkosiak és apáczák kolostorai ékesítétték ázt. Az esztergomi érsek kastélya a sziget éjszaki csúcsán állott, s alacsony Vízálláskor némi maradványai még láthatók. A prémontréiak kolostora a X I I . században keletkezett, Sz. Mihály arkangyalról neveztetett;
romjai még' ma is láthatok, a sziget közepe táján a József nádor által ra- katott nyaralóház mellett. Repkény futja be a romfalakat, melyeken gót részlétek még kivehetők. Onnan nem messze, a sziget keleti partjához közel,, szép facsoportok között az apáczazárdának romjait találjuk. Ezt a tatárjárás után, 1251 előtt, IV. Béla rakatá,'és Szűz Máriának szenteltető.
E kolostorban élt Margit, IV. Béla király laánya; 1262-ben lőn.apáczává s 1271-beh sírba szállá. Jámbor és kegyes élete által annyira kitűnt,' hogy 1641-ben á boldogságos szüzek közé avattaték. Szép síremlékét veres és fehér "márványból két olasz képfaragó Péter és Albert készítette. . Róla nevezték, el azútán a szigetet. A Boldogasszony apáczakojostorának tem- ploma 184 láb hosszú és 35 '/2 láb széles volt, s négy vastagfalu toronynyal volt ékésitve. E kolostor maradványaitól éjszakra egy. fenyővel beültetett kis dombon 5 öl magas falróm látható; ezt a domonkosiak egykori kolostora mavadványánák tartják. A szigeten volt más építkezések, nyomait-sem látni
többé. . , , A mohácsi vész után a barátok és apáczák oda hagyák a szigetet s
ereklyéikkel együtt más klastromokba menekültek. Margit tetemeit Kör- möndbe, azútán Nagyszombatba vitték. A Boldogasszony kolostorának apá- czái a pozsonyi Klárakolostorba menekültek. Midőn azért 1714-ben a klára- apáczák, Budára költözködének, Margit szigetét ők kapták és szerzetüknek, 1782-ben történt eltöröltetéséig ők bírták.. Utóbb 1790-ben Sándor, 1795-ben József s ennek halála után 1847-ben István főherczegek és. nádorok birto- kába került a .sziget, legújabban pedig József föherczegre,. a honvédség fő- parancsnokára szállt. . · .
Már annak édes atyja, József nádor szeretett a szigeten mulatni; szen- vedélyes kertész levén, nemcsak a budai várpalota alatti kertet rendezte be, hanem Margit szigetén is szép fa-és virágültetvényeket létesített, s nyári pa- lotát is építtetett ott magának. Halála után azonban sok évig a sziget egészen el volt hanyagolva; a virágágyak eltűntek, a faültet.vények bozótos és gazos erdővé váltak. . ; · '
Mostani birtokosa ily elhanyagolt és vadon állapotban találta a szigetet, melyet néhány év alatt. a legszebb díszkertté s legjelesebb fürdőhelylyé alakított át. Költséget nem kímélve, mindent elkövetett, hogy a sziget az ország fővárosához méltó mulatóhelyéve váljék.
A budai hegyek aljában sok bővizű hőforrás bugyog; néhány meleg- forrás a Duna medrében is fakad. Meglehetős biztossággal lehetett követ- keztetni, hogy7 Margit szigetén is fognak hőforrást találni, ha artézi kutat
• fúrnak. E kút létesítésével a főherczeg Zsigmondy bányamérnököt bízá meg. Míg a fúrási munkálatok folytak, a főherczeg a kerti munkálatokat is megkezdeté, mely7ek a gazos és bozótos és szúnyogokkal ellepett vadont lassankint gyönyörű' parkká és virágos kertté változtatták. Hogy az ültet- vények és gy7epmezők kellően megöntöztethessenek igen czélszerű vízvezeték rakaték, melynek hálózata az egész szigetre kiterjed. Az artézi kút sikerrel fúratott; gazdag forrásra akadtak, mely a fürdő létesítését lehetségessé tette.
Ezután gy7orsan folytak a kerti munkálatok, a fa-és virágültetések s a kü- lönböző építkezések. Mindezen alkotások több millió forintba kerültek; a nagylelkű főherczeg vágy7ai és remény7ei· megvalósúltak.
Most még csak hajón lehet a szigetre menni, de nemsokára elkészül a főváros két oldalát összekapcsoló második híd, mely a szigetre is fog vezetni.
Akkor a budai sziget is, mely7et a főherczeg Buda városától ajándékúl ka- pott, de melyért mindazáltal a Budán feliállítandó árvaház számára 20,000 forintot adott, — tettleg össze fog kapcsoltatni a Margit szigettel.
A Margit-szigeti híd építtetése 1872-ben aug. l-jén kezdeték meg, s 1874 végéig kellett volna elkészülnie. Azonban a kitűzött határidőig nem készült el. Költsége 4,200,000 ftra van megállapítva; a párisi „Société de constructions de Batignolles" társulat vállalkozott építésére. A híd vas ívek- ből áll; egész hossza 474.12 meter, egész szélessége 16.7 m.; a kocsiút szé- lessége 11.06, a két gyalogúié egy7enkint 2.85 m. A Margit-sziget kőtöltés által meghosszabbított déli csúcsa a hídig terjed s azt két egy7enlő részre osztja, mcly7ek nem egy7enes vonalban terjednek el, hanem egymással 150y2
foknyi szögletet képeznek. Mindegyik résznek három nyílása van, mezek- nek ívkőzei 73.5, 82.6 és 87.9 meterre szabvák. A hídszerkezet alsó szélé- nek legnagyobb magassága a Duna Opontja felett 17,5 metert tesz, tehát a gőzösök kényelmesen fognak a híd alatt elmehetni.
Ш ТО" ЗШ A i IP IES Ж.
FÓvÁROSr VÍGADÓ. HAU F T S TÁDTIS CHE REDOUTE
— 9' —
A pesti hídfőnél a nagy kőrút kezdődik, mely a várost nagy félkörben szegvén az új fővámháznál fog ismét a Duna partján végződni.
Míg tehát azon híd a közlekedésnek át nem adatik s a szigetre való lejárás el nem készül, a gőzösök szállítják oda a látogatókat, kik kivált ta- vaszszal s ünnep-és vasárnapokon nagy számmal· tódúlnak oda. Az állandó vendégek és gyógyúlást kereső betegek száma évről évre növekedik. Maga a föherczeg is gyakran látogatja meg a szigetet s minden tavaszszal család- jával együtt néhány hetet ott szokott tölteni. Ivét ki-és felszálló hely van,
egyik a sziget déli csúcsához közel a keleti oldalon, a másik az artézi
kúthoz közel a nyugati oldalon. ' Az alsó vagy déli kiszállóról egyenest az a l s ó v e n d é g l ő h ö z jutunk,
melynek homlokzata délnek fordúl. Már az is csinos épület. Oszlopcsar- noka, nagy táncztefme és tágas terrasse-ja van. Előtte nagy szabad tér van, melyet délután és estve az étkezők asztalai foglalnak el; ugyanott tánezhely is van, hol szabad ég alatt lehet tánczolni; oldalt egy facsarnok van, a zenekar számára. A vendéglő hátülsó részéhez • sátoros folyosók által néhány csinos lakház csatlakozik.
A vendéglő felől a sziget déli csácsára megyünk, melynek útjait szép facsoportok és virágok szegélyezik. Mindenütt padokat és székeket találunk, hol megpihenhetünk s honnan délre tekintve az ríj hídnak, a hatalmas folyó- nak, a két oldalán elterülő városnak, a lánczliídnak s a háttérben emelkedő Sz. Gellért-hegynek látásában gyönyörködhetünk.
Térjünk vissza a vendéglőhöz. Ettől balra, a zenekar csarnokához közel a l o v a s ú t kezdődik, mely a sziget felső, éjszaki részén levő artézi kúthoz s a fürdőhöz viszen. A lóvasút mellett széles gyalogút is viszen oda.
Általában a sziget minden részén és oldalán igen tisztán tartott gyalogutak vannak, melyek szép vonalokban elterjedve, hol találkoznak, hol-egymástól elválnak, s a szebbnél szebb ültetvényeket, virágágyakat, bokor-és facso- portokat s pázsitmezőket minden irányban szegik. Gyönyörűk kivált a rózsacsoportok. Az utak szélén, különösen szép árnyas és terebélyes fák alatt, sok helyütt vannak ülőpadok és székek.
Ha akár a lóvasúton, akár a mellette elhaladó gyalogúton éjszak felé tartunk, a sziget közepe táján a József nádor által rakatott nyaralót talál-
— 10 —
a sziget keleti részén nagy fa tornyot pillantunk meg, ott a második ártézi kutat fúrják.
Hol a lovasát végződik, legelsőben a f o r r á s - h á z ötlik szemünkbe;
ott meleg vízzel szolgálnak annak, ki inni óhajtja. Már ott a kénköves szagot is megérezzük, melyet a hőforrás terjeszt. Ott van az a r t é z i k ú t , mely 1866 deczember 21-kétől 1867 május 13-káig készült el. Mélysége 62'/, öl. A gazdag forrás vízsugara 30 lábnyi magasságra szökell a sziget színvonala fölé; vizének hőmérséke 35 R. fokú; benne különösen szabad és félig megkökött szénsav és szénsavas mész van. A forrás 24 óra alatt több mint 250,000 akó vizet szolgáltat; ennyi nem kell a fürdőknek; felesleges mennyisége a Dunába ömlik mesterségesen készített zuhatagban rohanva le, mely igen szép látványt nyújt.
Az ásványos víz földalatti vezetéken át jut a M a r g i t - f ü r d ő b e , mely a kúttól keletre esik. Ez mostanáig a sziget legnagyobb s legpompásabb épülete. Olasz renaissance-stilben van építve. Homlokzata 361/, öl hosszú, háx-om szárnya egyenkint 14 öl hosszú és 9 öl széles. A hol a szárnyak találkoznak, 12 öl magas hatalmas kupola emelkedik, mely alatt oszlopos kapu mutatja az épület középpontját.
A három szárnyban összesen 52 fürdőszoba van, melyekben k á d , kő, porczellán és tükörfürdőket találunk; mindannyi a legnagyobb csínnal és kényelemmel van berendezve. Valamint az egész szigeten, úgy a fürdőben is kellő rend és tisztaság uralkodik.
Mind e fürdőház mind a szigeten levő többi új épííletek Y b l M i k l ó s , hazai jeles építőmester tervei szerint készültek.
A fürdőházat gyönyörű virágágyak és pázsittáblák környezik. Köze- lében már számos kis nyaraló s két nagyobb vendégfogadó épült. Az egyik- ben 44, á másikban 162 szoba van. Ugyanott több más épület is van: a gépház, mosóház, a felügyelő lakása stb.
Mindezzel a főherezeg még be nem éri; csak azt várja, hogy a másik artézi kút is elkészüljön; akkor azután annak közelében egy más, még pom- pásabb fürdőházat fog építtetni, melyben gőzfürdő is lesz; továbbá ott új lakóház-csoportot, társalgó és gyógyudvart, föherczegi palotát, kápoluát stb.
is fog rakatni. Egyszóval a föherczegnek az a szándéka, hogy a Margit- szigeten oly fürdőhelyet alkosson, mely Európa leghíresebb és legjelesebb fürdőhelyeivel versenyezhessen.
— 11 —
A szigeten fel s aló sétálva több helyen a facsoportok nyilásain át ki- tekinthetünk a Dunára s ennek két partjára. A pesti part ugyan nem igen érdekes látványt nyújt, mert a főváros ott már végződik, és csak néhány raktár és gyár és gőzmalom mutatkozik ott. Odább éjszakra Ú j p e s t e t is látjuk. "
Érdekesebb a budai, vagyis jobb part. A szigettel szemben Ó b u d a terjed el, a part hosszában s az odább éjszakra kitáguló lapályon. Mögötte változatos alakú hegyek emelkednek, melyek lejtőin a szőllőtok zöldellenek;
gerinczeik azonban kopaszok és kopárak. Óbudán a Dunai gőzhajózási társaság nagyszerű h a j ó g y á r á t találjuk. Ezt is megláthatjuk a szigetről.
A dunai gőzhajózási társaság 1830-ban keletkezők, heginkább gróf Szécheny István fáradhatatban munkálkodása következtében. A társaság 1831-ben egy gőzössel kezdé'meg a hajózást, mely eleintén csak lassan, de azután mind gyorsabban emelkedett. 1840-ben még csak 17, 1846-ban már 32 gőzös járt a Dunán; 1856-ban a társaságnak már 95 kerék-és 18 csa- vargőzöse, 1874-ben pedig összesen 170 gőzöse volt. E gőzhajók legna- gyobb része az óbudai hajógyárban készült.
Ennek sokféle műhelyei és épületei két kis szigeten vannak elhelyezve, melyeknek kiterjedése körülbelül 17 hektár. Az első, kisebbik szigeten a legtöbb gyári épület van; ott van déli csúcsához közel a kazángyár, ettől éjszakra következnek: a gépgyár, gépkovácsműhely és öntöde; a két sziget közötti téli kikötő partján egy hosszú színt találunk, mely alatt a festési, mázolási stb. munkálatokat végezik; továbbá ott vannak a műszaki főigaz- gató épülete, a zasztalos és lakatos műhelyek, a pőrölyös kovácsműhelyek, a kötélverő ház stb. Végre a kikötő mellett a három hajólábat találjuk, me- lyeken a. hajókat építik s melyekről a kész hajókat a vízre eresztik.
A hajógyár különböző műhelyeiben összesen több mint 2000 munkás dolgozik. Csodálatos a sürgés forgás, a pörölyök, kalapácsok, reszelők, fűrészek stb. szerszámok és gépek sokféle zeja. Itt ~tompa zúgás, amott éles sivítás hallik. S mi könnyen foly a munka. A kemény vasat csak oly könnyeden metszik, fúrják, gyalúlják és reszelik, mintha lágy vaj volna.
Ott padra teszik a deszkaszálat; ez sivítva és ordítva és dörögve halad rajta végig, s körülmetszve, meggyalúlva kerül le a ldnpadról.
A hajógyárt mindennap lehet megtekinteni, dé a műszaki igazgatósag épületében jelentkezni kell? hol engedélyjegyet és vezetőt adnak.
' ' 2 *
— 12 —
Fővárosi vigadó,
Ha a Duna balpartján a lánczhídtól délre eső, sima aszfalttal kirakott gyönyörű sétányon, az úgynevezett „corsó"-n, fel-s alájárunk, a sok újkori szabású palota mellett egy roppantsága által feltűnő monumentális épület vonja magára figyelmünket. Ez az ú j f ő v á r o s i v i g a d ó . A folyó part- ját szegélyző útczasor előtte megszakad s helyet enged egy kisded, de igen csínos és kioszkkal is ékesített kertnek. E mosolygó nyájas kert keleti oldalán emelkedik a vígadó imposans homlokzata. Sok vonás van benne, mi egyik-másik homlokzat stíljére emlékeztet; s mégis akadunk olyasmire, mit eddig még nem ismertünk.
A homlokzat nem egy vonalban terjed el, hanem két kiszögellő szárny teszi változatosabbá. E két szögletépítményt H e n s z e l m a n n , hazánk egyik első rangú műépítésze, találóan hasonlította össze, az egyptomi templo- moknál előfordúló kaputornyokkal (pylon). Ezek hosszúkás négyszög alak- jában lépnek elő, sarkaikon egészen a tetőig nyulakodó sokszögű pillérekkel,
melyeken az első emelet kezdetén dombormű faragványok vannak A l e x y - t ő l , négy csoportban 16 tánczoló alakot ábrázolva — s ízlést és szellemet
árulva el a kivitelben. — A szögleterődítmények alatt egy-egy kapu, — ezek fölött erkély közé szorítva egy-egy nagy ablak emelkedik. A kapuk és ablakok mellett vonúló oszlopok tetején szobrok vannak elhelyezve s általán az egész falazat e helyütt érdekes pontokat nyújt a szemnek.
A közbefogott fő homlokzaton a szobrok hiányzanak. Az előcsarnok öt óriási ívezetén felíil öt nagy ablak foglalja el a tért, melyeket négy erős oszlop választ el egymástól. Az óriási ablakokra nagyarányú attikai díszít- mények következnek. E pártázat mögött és fölött emelkedik a vígadó nagy termének teteje.
. S most belülről tekintsük meg. az épületet.
A már említett csarnokból, melyet a járókelők egyúttal járdáúl hasz- nálnak, a sörcsarnokba, a kávéházba és az. általuk közrefogott kertészeti bazárba léphetünk. Mögöttük, az épületnek mintegy derekán s annak egész hosszában vonúl egy átjáró, melyen kocsik és gyalogok közlekedhetnek. — Sokan osztoznak azon nézetben, hogy ez legnagyobbszerű az egész redoute- ban s hogy a túlzás, mely kisebb-nagyobb mérvben az egész palota kivitelét
— 13 —
jellemzi, itt tökéletesen elenyészik. — Innen a fő lépcsőházba jutunk, mely talán a legkitűnőbb alkotás, mit fővárosunk e nemben fölmutathat. Nem akarom vázolni az egészen elömlő clíszt; csupán a falfestményekre akarom fölhívni az olvasó figyelmét. L o t z és T h a n ecsetje e falakon egész élénk- séggel elénk varázsolja T ü n d é r I l o n a regéjét. Lotz a „történet" fejlő- dését, — Than pedig egy 10 meter hosszú és 5 meter széles képben annak végét — a szerető pár egyesülését — tűnteti föl*). Ugyancsak Thántól van a lépcsőház 6 fülkéjében a zene, költészet, szavalat, humor, szerelem és táncz sikerűit jelképzése.
E szép följáróból egy előcsarnokba érünk, honnan jobbra az éttermek, balra pedig az öltözőszobák nyílnak; s egyúttal innen léphetünk a fő te- rembe. 1878 négyszög meternyi padozaton állunk. Valóban, e termet meg- látva, először is annak nagyságán csodálkozunk s csak azután gondolunk r á , hogy voltaképen múlatni jöttünk ide. — A terem 2/5-del hosszabb mint széles s valamivel magasabb 14 meternél; tehát ez utóbbinál a szélesség csekélyebb. Es e szédítő magasságra kell fölnéznünk, hogy a mennyezeten megbámúlhassuk a négy magyar folyó alegoricus rajzát. E koczka-és gaz- dagon megaranyozott s kissé tarka mennyezetről függ alá azon négy csillár, mely az iparnak es művészetnek karöltve szerzett remeke s arról is nevezetes, hogy együtt 15 mázsát nyom s hogy 408 lángot éltet, nem is említve a 24,
— 16 — és 6 lángra számított 32 más kisebb csillárt.
*) A mese rövid tartalma ez: Tündér Ilona halálosan szerelmes a Napistenbe, ki a Tél zsarnoksága alól egyedül szabadíthatja föl; Argylus király kertjébe arany-alma fát ültet, melynek gyümölcseit azonban mindennap leszedi, álomba merítvén az örökét. Végre a legifjabb •királyfi áll lesbe (3. kép), ki lángra gyúl a szép tündér iránt. Míg együtt pihen- nek a fa lombjai alatt, az irigy Tél egy fürtöt orozva levág Tündér Hona hajából, ki fölébredvén, a veszteség fölött kétségbe esve szomorúan elsiet (5. kép). Hogy öt magának visszahódítsa, a királyfi elbúcsúzik szüléitől (6. kép), s útra kelve először egy óriástól.tuda- kolja, merre van Tündérország; az megmutatja neki az irányt. Majd ugyanazt kérdezi három más óriástól, kiket rászed, mert varázserejű sipjokkal, szélköpenyökkel és ostorukkal gyorsan odább áll; az óriások követ hajigálnak utána (8. kép). Végre elérkezik czéljálioz s a kapúnál szerencsésen megöli az őrálló sárkányt (9. kép); de a Tél nem engedi meg, hogy kedvesével találkozzék, mert Tündér Ilona őt alva találjn s nem bírja felkölteni (10. kép); midőn azután mégis felébred, úgy elkeseredik, hogy öngyilkosságra gondol, ebben a szárnyas ló — a tátos — meggátolja s mindent jóvá tesz; a 12-kép már a nászjelenetet tárja elénlc.
— 14 —
A termet három oldalon magas karzatok kisérik; kár, hogy nem fog- ják egészen körül. Arra mégis jók, hogy némileg enyhítik a falak meredek- ségét; mert azok különben sokkal kopaszabbak, mint a czél megkívánná.
A freseók, kivéve a mennyezetet, itt egészen el vannak hanyagolva. Hiány az is, hogy nincs egy díszajtó s hogy a zenekarokat nem lehet alkalmasan elhelyezni; legalább mostani — földszinti — állványuk nem tesz jó benyo- mást. — Felötlik ez a nyugodt szemlélőnek; a tánczoló párok, kik jégsima pallón repülhetnek,, sokkal engedékenyebb bírálók.
A fő teremtől oszlopsorok választják el egyfelől a kis termet, másfelől a csemegetárt. Alacsonyabbak ugyan, de kicsinyeknek csak a n a g y terem mellett látszanak. Az előbbit főleg hangversenyek és kisebbszerű bálok al- kalmával szokták igénybe venni; de rendesen nyitva van akkor is, midőn a fő teremben foly a mulatság. A csemegetár (buffet) két szép és nagyarányú falfestménynyel ékeskedik: Wagnertói Mátyás király tornagyőzelmével és Thantól Attila lakodalmával.
Menjünk az éttermekbe.
Ide, mint már érintettem, az előcsarnokból juthatunk. Ezek már csak 3—4 meter magasak; eléggé szembeszökő sülyedés. — A régit karzat futja körül, hol szintén lehet étkezni; az új, mely csak 1874-ben készült el, hosz- szúkás és ragyogó, fehér alapon gazdagon aranyozott mennyezete s a kis bacchusgyerekek pajzánságait ábrázoló falfestmények által meglepő hatást gyakorol. Oszlopok három részre osztják, s közepén a legszélesebb.
Mellőzve az apróbb helyiségek leírását, minthogy a térrel gazdálkod- nom kell, megelégszem e futólagos vázlattal. Talán ebből is levonhatjuk azt a tanúiságot, hogy bár sok kifogás alá eső, de egyes szakaszaiban, sőt
— az átalános benyomást tekintve — egész külsejében oly épületet ismer- tünk meg, mely a fiatal főváros legnagyobb díszei közé tartozik és tar- tozhatik.
A vígadó fő része Feszi építész tervei szerint 1859 —1865-ig építteték s több mint egy millió forintba került; hátúlsó részét, melyben az új étkező helyiségek vannak, 1872 —74-ben Linzbauer építette, és pedig 513,789 forintért.
Megemlítem még, hogy a redoutetal keletről össze van ragasztva H a a s F ü l ö p szönyeggyáros és nagy kereskedő palotája, Budapest legki-
— 15 —
tűnőbb, legnagyobb költséggel emelt s. valószínűleg legkevesebb jövedelmet hajtó magánháza, mely az 1846-ban leégett régi német színház telkén büszkélkedik. [ £aA UiclvíC S a ^ j y ^ wAd
Kilátás a várkapúból Budán.
A főváros jobbparti részének középpontja a Vár. A hegy, melyen az fekszik, éjszak-déli irányban, a Duna partjával egyenközűen terjed el hosz- szan a Duna víztükre főié 220, a tenger fölé pedig 520 lábnyira emelkedik;
éjszaki része jóval szélesebb, mint déli széle, melyet egy tágas és lapos völgyelés Sz. Gellérthegyétől választ el.
E hegyen, melyet hajdan újpesti hegynek neveztek, legelőször IV. Béla épittete egy várat 1247 táján. Zsigmond azután ott nagyszerű királyi palo- tát kezde építtetni, mely azonban csak Mátyás király alatt készült el. A Várhegyen IV. Béla idejében keletkezett város csakhamar többféle kiváltsá- gokban részesült, s már 1257-ben három templom ékesítette azt, t. i. a mostani főtemplom, mely a Sz. Háromság terén áll s boldogságos szűz Má- riáról neveztetik, ez a német lakosoké volt; továbbá sz. Mária Magdolna egyháza, mely a mostani Dísztéren állott s a magyar lakosoké volt, s végül.
Evangélista sz. János egyháza, mely az olasz lakosoké volt s melyben utóbb I I I . Endre király temettetett el.
Miután az ország királyai székhelyüket állandón Budára tették vala át, a Várhegy kőfalakkal keríttetett be és erősséggé alakíttatott. Budavár a török uralkodás alatt is megmaradt és a főpasának volt székhelye.
1686-ban visszavéteték a törököktől, kik azt 145 évig bírták vala. A hosszú vivatás alatt a város s az erődítések csaknem teljesen elpusztultak. Utóbb, kivált 1670 óta a város lassankint ismét felépült s a várfalak is helyreállít- tattak, mindazáltal egykori fényét Budavár nem nyerte vissza, mert újabb időben Pest által, mely a kereskedést magához ragadta, nagyon is túlszár- nyaltaték. .
1849-ben a budai vár ismét sokat szenvedett; Hentzi tábornok maka- csul védelmezé, Görgey ép oly makacsul ostromlá. Miután a honvédek a
— 1G —•
várat végre kivívták vala, az akkori magyar kormány a várfalak lerombo- lását rendelé el. De a bécsi kormány megint helyreállíttatá a várfalakat, bástyákat és kapukat, s a budai vár erősségi jellemének eltörlésére vonat- kozó alkudozások és tárgyalások még mostanig sem vezettek czélra.
A budai Várhegyet tehát köröskörül kerítőfalak és bástyák veszik körül, és csak négy kapun át lehet kocsival a várba jutni. Mindegyik ol- dalan egy-egy kapu van. Az éjszaki oldalon, a Városmajor felé, a B e c s i k a p u t találjuk, honnan szép kilátás esik a budai hegyekre. A keleti ol- dalon a Dunára néző F e r e n c z - J ó z s e f - k a p u t vagy Vizikaput találjuk, honnan gyönyörű kilátás esik a Dunára, Pestre, Margitszigetre s egészen a Vácz mellett emelkedő hegyekig. Azon kapával átellenben a nyugati olda- lon a S z é k e s f e h é r v á r i k a p u van, mely a Krisztinavárosba visz. Végre a déli oldalon a királyi palota mellett a V a r k a p u nyílik.
A Bécsi kapu közelében az országháza, állami nyomda és egy nagy kaszárnya a főépületek. Az országháza a várörségi templomhoz csatlakozik;
hajdan apáczakolostor volt, s azért helyiségei nem nagyon alkalmatos hi- vatalszobák. Sokkal czélszerübb és díszesebb azon része, mely legújabb időben építtetett fel.
A Várkapu mellett a királyi várpalotát, a fő őrtanyát s a királyi istállókat találjuk. Ha a Vár éjszaki részéből oda megyünk, a tágas Sz.
György-téren át kell elmennünk. Ez a Vártérrel függ össze. Keleti oldalán a dísztelen Színház, azután a Sándorféle palota, melyben a ministerelnök lakik, nyugati oldalán pedig a Telekiféle palota állanak, mely utóbbi a hon- védség főparancsnokának, József föherczegnek szolgál lakásául. A tér kö- zepén magas gránit talapzaton Hentzi tábornok vasöntésű szobra áll, mely- nek lapjain az 1849-díki ostrom alatt elesett ausztriai katonák nevei vannak bevésve (összesen 418, Hentzi tábornokon és Allnocli ezredesen kivid). Ez emlékszohor 1852-ben állíttaték fel.
Aczélmetszetünk a V á r k a p u t s a n y í l á s á b ó l eső k i i á t a s t ábrá- zolja. Ha ott a kapu alatt megállunk és onnan széttekintünk, csakugyan szép kilátást élvezhetünk. A kapu oldalai úgy tűnnek fel, mint valami keret, mely szép tájképet foglal be. Előttünk a T a b a n vagyis R á c z v á r o s n a k legnagyobb része terül el, mely a Várhegy és Gellérthegy közötti vülgyelést foglalja el s az u t ó1 1 - 1 1 11 " · ' " " · " 1 ' •1-1 -
