Tartalomjegyzék Táblázatjegyzék......................................................................................................................2 Ábrajegyzék.............................................................................................

Teljes szövegt

(1)Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. Tartalomjegyzék Táblázatjegyzék......................................................................................................................2 Ábrajegyzék ...........................................................................................................................3 Rövidítések jegyzéke..............................................................................................................4 I. Bevezetés ............................................................................................................................5 I. 1. A városok helyzete napjainkban...................................................................................5 I. 1. 1. A Európai Uniós támogatásokhoz kapcsolódó fejlesztési dokumentumok ............8 I. 2. Versengő városok ......................................................................................................11 I. 2. 1. Az LHH program...............................................................................................13 I. 2. 2. A települések egymáshoz való viszonya.............................................................14 II. A dolgozat főbb kérdései, célja és az alkalmazott módszerek ...........................................16 II. 1. Célkitűzés ................................................................................................................16 II. 2. A településkategóriák megkülönböztetése ................................................................16 II. 3. Alkalmazott módszerek ............................................................................................17 II. 3. 1. Szakirodalom elemzése, dokumentum analízis..................................................17 II. 3. 2. Komparatív elemzések, statisztikai adatok értékelése........................................18 II. 3. 3. Interjú-módszerek – mélyinterjú .......................................................................18 III. A mélyinterjúk feldolgozása ...........................................................................................20 III. 1. Mórahalom válaszai a feltett kérdésekre..................................................................20 III. 2. Kistelek válaszai a feltett kérdésekre .......................................................................27 III. 3. Sándorfalva válaszai a feltett kérdésekre .................................................................33 III. 4. Mindszent válaszai a feltett kérdésekre....................................................................35 III. 4. Csongrád válaszai a feltett kérdésekre .....................................................................38 III. 5. Szentes válaszai a feltett kérdésekre ........................................................................45 III. 6. Makó válaszai a feltett kérdésekre...........................................................................49 III. 7. Szeged válaszai a feltett kérdésekre.........................................................................53 III. 8. Hódmezővásárhely válaszai a feltett kérdésekre ......................................................66 IV. Az interjúkon elhangzottak összegzése ...........................................................................76 IV. 1. Pályázati aktivitás településtípusonkénti összehasonlítása .......................................76 IV. 1. 2. Kisvárosok pályázati aktivitásának összehasonlítása........................................77 IV: 1. 3. Középvárosok pályázati aktivitásának összehasonlítása...................................79 IV. 1. 4. A megyei jogú városok pályázati aktivitásának összehasonlítása .....................81 IV. 2. Az Európai Uniós csatlakozást követő változások a városfejlesztésben ...................82 IV. 2. 1. Változások a kisvárosok esetében....................................................................82 IV. 2. 3. Változások a középvárosok esetében ...............................................................85 IV. 2. 4. Változások a megyei jogú városok esetében ....................................................86 IV. 3. Korlátozások a városok fejlesztési lehetőségeiben...................................................88 IV. 3. 1. Korlátozó tényezők a kisvárosok esetében.......................................................88 IV. 3. 2. Korlátozó tényezők a középvárosok esetében ..................................................89 IV. 3. 3. Korlátozó tényezők a megyei jogú városok esetében .......................................91 IV. 4. Újdonságok a városfejlesztésben.............................................................................93 IV. 4. 1. Újdonságok a kisvárosok fejlesztési lehetőségeiben ........................................93 IV. 4. 2. Újdonságok a középvárosok fejlesztési lehetőségeiben....................................95 IV. 4. 3. Újdonságok a megyei jogú városok fejlesztési lehetőségeiben.........................97 V. Összefoglalás.................................................................................................................100 Köszönetnyilvánítás ...........................................................................................................104 Irodalomjegyzék.................................................................................................................105 Függelék.............................................................................................................................114 Jogszabályok ..................................................................................................................114.

(2) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. Táblázatjegyzék 1. táblázat: 2009. első félévében meghirdetett LHH keretösszegek........................................13 2. táblázat: A kisteleki Agrár-Logisztikai Parkhoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések (20072013)....................................................................................................................................28 3. táblázat: A kisteleki Ipari Parkhoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések (2007-2013).........29 4. táblázat: A Papfenyves területére vonatkozó projektek (2007-2013) .................................32 5. táblázat: Csongrád Város Önkormányzatának pályázati összesítője 2009. február elején...42 6. táblázat: A szegedi gazdaság dinamikája...........................................................................56 7. táblázat: Hódmezővásárhely kiemelt közútfejlesztési projektjei (2007) .............................68 8. táblázat: A működő vállalatok száma és nagysága Hódmezővásárhelyen ..........................69 9. táblázat: Foglalkoztatottak száma gazdasági áganként Hódmezővásárhelyen ....................70 10. táblázat: Hódmezővásárhely népességének alakulása az előrejelzések szerint .................72 11. táblázat: Személyi jövedelemadó befizetés (2005) ..........................................................73 12. táblázat: Terület, népesség, népmozgalom Csongrád megye kisvárosaiban (2007) ..........83 13. táblázat: EU-s csatlakozást követő változások a területfejlesztésben................................84 14. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek adatai a középvárosokban (2007)........................86 15. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma (2007).............................................................86 16. sz. táblázat: Korlátozó tényezők a területfejlesztésben ....................................................88 17. táblázat: Terület, népesség, népmozgalom Csongrád megye középvárosaiban (2007)......89 18. sz. táblázat: Korlátozó tényezők a területfejlesztésben a középvárosokban......................90 19. táblázat: Korlátozó tényezők a területfejlesztésben a megyei jogú városokban ................91 20. táblázat: Terület, népesség, népmozgalom Csongrád megye megyei jogú városaiban (2007)...................................................................................................................................92. 2.

(3) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. Ábrajegyzék 1. ábra: Urbanizációs központok hazánkban ...........................................................................5 2. ábra: Az OFK és az OTK helye a hazai fejlesztéspolitikai rendszerben ...............................9 3. ábra: Mórahalom Város fejlesztési prioritásai ...................................................................22 5 ábra: Kistelek megközelíthetősége .....................................................................................31 6. ábra: Mindszent városfejlesztési prioritásai.......................................................................38 7. ábra: Csongrád város stratégiai céljainak rendszere...........................................................44 8. ábra Fejlődési tengelyek a Dél-alföldi Régióban ...............................................................46 9. ábra: Szentes jövőképe......................................................................................................49 10. ábra: Makó és kistérsége .................................................................................................50 11. ábra: A Szegedi kistérség................................................................................................54 12. ábra: Szeged és környékének közlekedése.......................................................................57 13. ábra: Szeged közösségi közlekedéssel ellátatlan területei ................................................61 14. ábra: Parkolók és parkolóházak Szegeden .......................................................................62 15. ábra: A népesség jövőbeli változása Szegeden és térségében...........................................63 16. ábra: Szeged ipari parkjai és barnamezős területei...........................................................64 17. ábra: A népesség korstruktúrája ......................................................................................72 18. ábra: Az NFT I.-re benyújtott és a nyertes projektek darabszáma ....................................76 19. ábra Az ÚMFT-re benyújtott és a nyertes projektek darabszáma .....................................76 20. ábra: A támogatott pályázatok támogatásigénye kistérségenként a Dél-alföldön..............77 21. ábra: Az NFT I.-re benyújtott támogatásigény és elnyert támogatás a kisvárosok esetében .............................................................................................................................................78 22. ábra: Az ÚMFT-re benyújtott támogatásigény és elnyert támogatás a kisvárosok esetében .............................................................................................................................................78 23. ábra: Az NFT I-re benyújtott támogatásigény és az elnyert támogatás a középvárosokban .............................................................................................................................................79 24. ábra: Az ÚMFT-re benyújtott támogatásigény és az elnyert támogatás a középvárosokban .............................................................................................................................................80 25. ábra: Az NFT I-re benyújtott támogatásigény és az elnyert támogatás a megyei jogú ......81 26. ábra: Az ÚMFT-re benyújtott támogatásigény és az elnyert támogatás a megyei jogú városok esetében ..................................................................................................................81 27. ábra: Regisztrált vállalkozások száma a középvárosokban...............................................85. 3.

(4) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. Rövidítések jegyzéke AVOP: Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program ÁROP: Államreform Operatív Program CÉDE: Céljellegű decentralizált támogatás (A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása) DAOP: Dél-alföldi Operatív Program ESDP: European Spatial Development Perspective (Európai Területfejlesztési Perspektíva) ESPON: European Spatial Planning Observation Network (Európai Tervezési Megfigyelő Hálózat) FAO: Food and Agriculture Organization (ENSZ Élelmezései és Mezőgazdasági Szervezete) FVT: Funkcionális Városi Térség FUA: Functional Urban Areas (Funkcionális Városi Terület) GOP: Gazdaságfejlesztési Operatív Program GVOP: Gazdaság- és Versenyképesség Operatív Program HEFOP: Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program ISPA: Instrument for Structural Policies for Pre-Accession (előcsatlakozási alap, Strukturális Felzárkózást Segítő Eszköz) IVS: Integrált Városfejlesztési Stratégia KIOP: Környezet- és Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Program KEOP: Környezet és Energia Operatív Program KLH: Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek (311/2007 Korm. Rendelet alapján) KÖZOP: Közlekedési Operatív Program KSZ: Közreműködő Szervezet LEKI: A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása LHH: Leghátrányosabb helyzetű kistérségek (311/2007 Korm. Rendelet alapján) NFÜ: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség NFT: Nemzeti Fejlesztési Terv NSRK: Nemzeti Stratégiai Referenciakeret OFK: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció OTK: Országos Területfejlesztési Koncepció OTrT: Országos Területrendezési Terv ÚMFT: Új Magyarország Fejlesztési Terv PHARE: Poland and Hungary: Assistance for Restructuring their Economies (előcsatlakozási alap, Európai Unió Közép- és Kelet-Európát támogató programja) RAT: Regionális Akcióterv ROP: Regionális Operatív Program RTOP: Regionális Tervezési Operatív Program SAPARD: Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development (előcsatlakozási alap, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Előcsatlakozási Intézkedések Támogatása) TÁMOP: Társadalmi megújulás Operatív Program TIOP: Társadalmi infrastruktúra Operatív Program TEKI: Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás (A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása) TFC: Területfejlesztési célelőirányzat TTFC: Térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat TRFC: Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat VFC: Vidékfejlesztési célelőirányzat VOP: Végrehajtás Operatív Program 4.

(5) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. I. Bevezetés I. 1. A városok helyzete napjainkban A XX. század végére felgyorsult gazdasági-társadalmi folyamatok nem hagyták érintetlenül a településeket sem, nagyfokú differenciálódás figyelhető meg a különböző településtípusok között. Kétségtelen, hogy azon települések fejlődése a legmarkánsabb, amelyek gyorsan tudnak reagálni az új kihívásokra, a politikai, gazdasági és a társadalmi változásokra. Ezt befolyásolják a települések lokális és külső adottságai is. Napjainkban az sem mindegy, hogy a vizsgált települések hazánk mely részén helyezkednek el, közel fekszenek-e a gazdaságilag fejlettebb zónákhoz, közlekedési tengelyekhez. A regionális politika a teret és a területi folyamatokat tudatosan befolyásolni akaró politika, a területi egyenlőtlenségek és azok okainak a feltárásával kezdődik. (Forman B. 2001) Tulajdonképpen a területi különbségekből indul ki és azokra épül (Forman B. 2001) a térségeket elsősorban a gazdasági fejlettség szintje és a gazdasági szerkezet alapján jelöli ki. (Nemes Nagy J. 2009) A gazdasági és társadalmi kohézió vezető célja az Európai Unió regionális politikájának, kezdettől fogva alapcél. (McAllister L. 2000) A fő cél, amelyet számtalan alkalommal hangsúlyoznak a területfejlesztés különböző szintjeinek szakemberei: a területek kiegyensúlyozott és harmonikus fejlesztése, a területi egyenlőtlenségek mérséklése. Hazánkban 2008-ban 3152 saját önkormányzattal rendelkező település volt, ebből 306 város.. 1. ábra: Urbanizációs központok hazánkban 1. 2.. Forrás: Váti Kht. (2008). 5.

(6) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. Beluszky Pál és Győri Róbert megfogalmazásában „… a város a településállományon belül kialakult földrajzi munkamegosztás terméke; e munkamegosztásban a központi szerepkört betöltő település, amelyben a városi alapfunkciók megfelelő mennyisége és sokfélesége tömörült; olyan település tehát, ahol a lakosság nem mindennapi igényeit kielégítő. tevékenységek,. intézmények koncentrálódnak… A központi szerepkörre. támaszkodva a város jelentős térszervező erővel rendelkezik, s gyakorta döntési, hatalmi központ.” (Beluszky P.-Győri R. 2004) A város tehát olyan jellegzetes településtípus, amely a területi munkamegosztásban különféle központi tevékenységek ellátására alkalmas intézményei révén vonzó hatást gyakorol – azt a teret, amely bizonyos funkciók tekintetében, illetve komplex módon egy településhez kapcsolódik vonzáskörzetnek nevezzük – a közelebbi s távolabbi földrajzi szomszédságában fekvő településekre. (Kőszegfalvy Gy.-Tóth J. 2002). Cloke és Park szerint a vidéki térségek településeinek fontossága azok kettős szerepében áll. Eszerint a települések egyrészt indikátorai az életvitelnek, a szükségleteknek, másrészt telephelyül szolgálnak a szükségletek kielégítését biztosító tevékenységeknek. (Cloke P. J.- Park C. C. 1986) A város és vidéke közötti térkapcsolatok tehát az eltérő hierarchiaszintű települések közötti funkcionális kapcsolatok térben és időben meghatározott viszonyrendszereként értelmezhetők. (Kis K. 2008a) Az Alföldet hazánkban –urbanizáció szempontjából- a legelmaradottabb térségként szokták említeni. Ez a megállapítás túlzó és összemossa, leegyszerűsíti az Alföld településhálózatán belül található megfigyelhető különbségeket. (Kovács Z. 1999) Az Alföld hazánk legnagyobb kiterjedésű tájegysége, környezeti állapotának veszélyeztetettsége, gazdaságának. strukturális. problémái,. településhálózatának. egyedi. szerkezete,. infrastruktúrájának az állapota, sajátos társadalma mind hozzájárul e tájegység „másságához”, hazánk más téregységeitől való markáns különbözőségéhez. Hamvas Béla szerint az „alföldiség” a táji adottságokból fakad, míg Enyedi György véleménye az, hogy „Sok sajátossága van e nagytájnak: felszíne, éghajlata, talajviszonyai éppúgy, mint gazdasági szerkezete vagy településhálózata hazánk és bizonyos fokig Európa térképén is elütő színfolt. Az Alföld … egyik átfogó vonása, hogy elmaradott terület.” (Beluszky P. 2002a) Tóth József szerint is sok szempontból elmaradott terület az Alföld, a kutató az elmaradottság okát a periféria jellegben látja. Beluszky Pál szerint az Alföld másságának a forrása a környezeténél „nyugatiasabb” társadalmi-gazdasági modell eltérése a közép-európai viszonyoktól. Baranyi Béla szerint az Alföld „szindróma” legjellemzőbb megnyilvánulási formái többek között a sokszínű másság, a fejlettség elemeit is magában hordozó elmaradottság, a természeti táj és a 6.

(7) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. társadalomfejlődés szoros kölcsönhatásaként kialakult „lelki kapcsolat” és „táji mentalitás”, az Alföld pusztai, frontier jellege (amely elsősorban társadalmi képlet, s csak aztán területfejlődési típus), az Alföld periféria jellege, sőt a „periféria perifériája” helyzete, a parasztpolgári-mezővárosi fejlődés, a szabad menetelű jobbágyság lehetősége, a reformált egyház haladó-polgári irányzatának jelenléte. (Baranyi B. 2002, 2007) A városok belső térfejlődésére jelentős hatást gyakorol a városi funkciók változása, hanyatlása, megújulása. Azok a terek, amelyekben a funkciók hanyatlanak az élettelenné válás felé haladnak, míg a dinamikus funkciókat hordozó terek a megújulást, az életerőt mutatják. (Mészáros R. 1999) A városok számos olyan pozitív tulajdonsággal (kreativitás, innováció, kultúra, vállalkozó szellem, stb.) rendelkeznek, amelyek a modern, sikeres, tudásalapú gazdaságok támaszai, nagy jelentőségűek a regionális teljesítmény növelésében is. A térbeliségnek jelentős szerepe van a társadalom, illetve bizonyos jelenségek tagoltságában. A térbeli tagoltság elemeiként a lokalizálódást (a földrajzi közelségből eredő egymásra hatást), a regionalizálódást (a nagytérségi tagoltságot) és a földrajzi centrumperiféria kettősséget jelölhetjük meg, mint sajátos tagozódási tényezőt. (Nemes Nagy J. 2009) Lehetetlen minden városfejlesztési kérdést egyszerre megoldani, így körültekintő választásokra kényszerül minden település. A fejlesztések és a beruházások rendszerbe szervezésére kell törekedni, mivel csak összehangolt, átgondolt, hosszú távú stratégia ad esélyt a valódi sikerre. Nem mindegyik várospolitika sikeres, azonban a kevésbé jól sikerült fejlesztésekre új lehetőségként kell tekinteni. (Mega V. 1996) A városfejlesztési feladatok keretei között erősen keverednek a gazdasági, a műszaki-építészeti és a társadalmi kérdések. Ezeket éppúgy nem lehet egymástól elválasztva kezelni, mint ahogy a város sem értelmezhető pusztán közgazdasági vagy műszaki módon. A város életteret, lakóhelyet, szellemi értéket is jelent. Egyszerre kell tehát gazdaságilag versenyképes teret, ugyanakkor otthont, fenntartható várost biztosítani az ott lakók számára (lisszaboni kritériumok). A városok próbálnak megfelelni a növekvő szociális, társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásoknak (Mega V. 1996), ehhez pedig nélkülözhetetlen a problémák integrált kezelése (Hall P. 1992), hogy a gazdaság, a társadalom, a kultúra, valamint a környezet érdekei egymást erősítve érvényesülhessenek. (Kiss A. 2006) Mind gyakrabban hangzik el a közép-kelet európai térség új európai uniós tagállamairól, hogy nem rendelkeznek sem nemzeti várospolitikával, sem pedig az urbánus tereket integráló politikával. Holott a városi terek valójában nem konfliktust vagy akadályokat jelentenek, hanem épp ellenkezőleg, lehetőségeket és hidakat nyitnak meg a fejlődés számára. Egyre kevésbé a nemzeti városhierarchiában kell elhelyeznünk a 7.

(8) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. városokat, mindinkább egy kitágult gazdasági térben és legalább európai kontextusban mérendő a helyük és szerepük. (Somlyódiné Pfeil E. 2008) A városok egyre növekvő mértékben. koncentrálják. és. használják. fel. a. fejlesztési. forrásokat. és. ennek. eredményeképpen a teljesítmény számbavétele is ott jelentkezik. A vidék „tartalma” megváltozik, a hagyományos város-falu diszjunkció értelmét veszti és a városokhoz integrálódott „vidéki” települések közvetetten hozzájárulnak az egész térség fejlődéséhez. (Faragó L. 2006). I. 1. 1. A Európai Uniós támogatásokhoz kapcsolódó fejlesztési dokumentumok Hazánk lakossága a 2003-as tavaszi népszavazáson döntött arról, hogy Magyarország az Európai Unió tagja legyen. A szakemberek a csatlakozás jótékony hatásaival számoltak, azonban a hátrányos vagy előnytelen momentumokat nem igazán vették figyelembe. Az teljesen egyértelmű, hogy az Európai Uniós csatlakozás - a hazai történelemben eddig ritkán tapasztalt – lehetőséget teremt nemzetünk felemelkedésére, a lakossági jövedelmek és az életszínvonal növelésére, a gazdaság modernizációjára és fejlesztésére. Mind városaink, mind falvaink és településhálózatunk életében, fejlődésében, fejlesztési lehetőségeiben jelentős változást jelentett a 2004-es Európai Uniós csatlakozás. Egyszerűen azért, mert a megjelent, lehívható pénzek nagysága soha nem látott méreteket öltött. Több elemző és kutató szerint a csatlakozás leglényegesebb előnye a fejlesztési források nagysága. E forrásokat pályázati rendszeren keresztül lehet elnyerni, amelyet sok esetben éles bírálatok és kritikák érnek (főként a pályázók részéről). Érdekes momentum, hogy az Európai Uniós csatlakozás előnyei között elsőként említik a megnövekedett fejlesztési forrásokat, és a csatlakozás más előnyös oldalát (például: jelképes határok, fejlettebb csúcstehnológiákhoz való. hozzáférés,. kül-. és. biztonságpolitikai. stabilitás,. európai. állampolgárság,. munkalehetőségek, felsőfokú tanulmányi lehetőségek, jogorvoslati lehetőségek bővülése, egyenlő esélyek biztosítása) nem domborítják ki. Az uniós tagsággal megváltozott a településfejlesztés lényege, az új pénzek új lehetőségeket is teremtettek a városfejlesztésben. Koncepciókat, stratégiákat, fejlesztési terveket kellett készíteni mind országos, mind települési szinten, amely részben Európai Uniós követelmény is volt, részben fejlesztéspolitikai szükséglet. A dokumentumok hierarchiájában nehéz fontossági sorrendet felállítani, ezért kiemelek néhány országos jelentőségű fejlesztési dokumentumot, amelyek alapvetően kereteket szabnak a 2007-2013 között felhasználható uniós forrásoknak.. 8.

(9) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. Az Európai Uniós támogatások lehívásának feltétele, hogy a tagállamok egy stratégiai dokumentumban meghatározzák az Unió adott költségvetési időszakára tervezett fejlesztési elképzeléseiket. Hazánk 2004 nyarán kezdte meg az új, második Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozását. Már az előkészítési szakaszban nyilvánvalóvá vált, hogy Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót (OFK) kell készíteni. (Az Országgyűlés 2005 decemberében, 96/2005. (XII. 25) OGY határozatával elfogadta az OFK-t.) Az Országos Területfejlesztési Koncepció megadja a nemzeti fejlesztési tervezés, az OFK területi vetületét. (A jelenleg érvényes OTK-t az országgyűlés 97/2005. (XII.25.) számú határozatával fogadta el.). 2. ábra: Az OFK és az OTK helye a hazai fejlesztéspolitikai rendszerben. Forrás: OTK, 2005, p. 19.. A 2007-2013-as időszak fejlesztési programjának terveit hazánk II. Nemzeti Fejlesztési Terve, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) határozza meg. Legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Az ÚMFT prioritásai alapján tizenöt operatív programja ágazati és regionális szinten fogalmazza meg, hogy mire és milyen arányban használja fel Magyarország a rendelkezésre álló forrásait. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terve (ÚMVST) az élelmiszergazdaság és a vidék fejlesztésének legfontosabb stratégiai fejlesztési irányait foglalja össze a 2007-2013 közötti időszakra vonatkoztatva.. 9.

(10) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. Az Európai Unió kezdettől vezető szerepet vállalt a fenntartható fejlődés nemzetközi folyamatában, széleskörű társadalmi párbeszédben formálódott meg az Európai Unió Fenntartható Fejlődésért Stratégia (2001. Göteborg). Az Unió felkérte a tagországokat, hogy készítsék el saját nemzeti stratégiájukat, hazánk Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiája 2007-ben került elfogadásra. Települési szinten a fentiekhez részben hasonló, részben eltérő fejlesztési, tervezési dokumentumok szükségesek, ajánlottak, csak a dolgozat szempontjából legjelentősebbeket emeltem ki. A települési szintű fejlesztési dokumentumok közül egyik legfontosabb a településfejlesztési koncepció, amely a fejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló és a településrendezési tervet megalapozó dokumentum (jogszabály írja elő a meglétét). A települések dokumentumai fejlesztési és a rendezési dokumentumokra oszthatók, ezek néha egymás mellett, egymással összefonódva léteznek a dokumentumok hierarchiájában. A településszerkezeti terv a fejlesztési koncepció alapján nagyobb vonalakban jelöli ki a fizikai fejlődés fő irányait, térbeli vonatkozásait. A Dél- alföldi Operatív Programban (DAOP) önálló prioritásként jelenik meg a településfejlesztés, a városok fejlesztése. A támogatások lehívásának feltétele, hogy a városok Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) készítsenek, amelyben jelzik a tervezett fejlesztési akcióterületeket. Ezt követően Akcióterületi Terv (AT) készül a tervezett projektek bemutatásával. Ezen dokumentumoknak illeszkedniük kell a város különböző szintű fejlesztési terveinek sorába azzal a különbséggel, hogy ezek elkészítését jogszabály nem írja elő, viszont a támogatás elnyerésének feltétele e dokumentumok megléte. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia egy fejlesztési szemléletű, középtávot (7-10 év) átölel dokumentum, célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. (Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 00148/2008 sz. előterjesztése.) Látható tehát, hogy meglehetősen bonyolult összefüggésrendszerről van szó, ahol számos variációs lehetőség alakítható ki. A legfontosabb tényező ezen belül a racionális követelményekhez való igazodás, valamint – és a tapasztalatok szerint ez kívánja a legtöbb erőfeszítést – a koordináció az egyes tervek közötti összhang biztosítása érdekében, hiszen minden terv tartalma kihat más tervekre, és mindegyik megváltoztatása más tervek módosítási igényét hozhatja magával.” (Kökényesi J. – Madaras A. 2002) Rechnitzer János városhálózat kutatásának eredményei is bizonyítják, hogy az európai integrációval a magyar városhálózatnak is új kihívásokkal kell szembenézni. Az országon belüli városverseny kiszélesedik. A versenyhelyzeten túl a megújítási képesség (fejlesztési koncepciók) és annak megfelelő megjelenítése (programok és menedzsment) lehet a városok 10.

(11) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. fejlesztését befolyásoló tényező. Összehangolt politika működtetése szükséges a városi és regionális fejlesztés érdekében, többek között koncentrálni kell a "kulcs projektekre", meg kell teremteni a megfelelő koordinációs mechanizmus tartós intézményesítését, amely képes összefogni a területfejlesztés minden érintett szereplőjét. (Arndt M.- Gawron T.- Jahnke P. 2000) Csóka Judit és Tipold Ferenc1 cikke rámutat arra, hogy a települések differenciálódása, a központok (városok) szelektálódása a települések körében a kezdetektől gazdasági (piaci) funkcióhoz kötődött. A városok a regionális folyamatok alakítói, a városhálózat belső mozgása, szerkezeti változásai, térbeli megosztottsága, egyes régi szerepkörök átrendeződése és újak megjelenése a társadalmi kapcsolatok, a humán erőforrás helyzetét is átrendezik. A város életteret, lakóhelyet, szellemi értéket is jelent, egyszerre kell a gazdaságilag versenyképes teret, az otthont, a fenntartható várost biztosítani az ott lakók számára. Ehhez pedig elengedhetetlen a problémák integrált kezelése annak érdekében, hogy a gazdaság, a társadalom, a kultúra, valamint a környezet érdekei egymást erősítve érvényesülhessenek. (Kiss A. 2006). I. 2. Versengő városok Az Európai Közösség politikájának a fő célja a kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődés, amely nem pusztán „általános” területfejlesztést jelent, hanem mindig az adott terület sajátosságaiból kiindulva, az egyes térségek legfontosabb fejlesztési összetevőire való koncentrációt, azok kiemelését, majd a lehetséges fejlődési irányok ezekből történő levezetését. (Csatári B. 2002b) Az egységes Európai Uniós megállapodások, dokumentumok különbségtétel nélkül vonatkoznak az összes tagállamra, ennek azonban eltérő hatása lehet a különböző tagállamokban, régiókban. (Hamedinger A.-Bartik H.- Wolffhardt A. 2008) Hazánk, mint az Európai Unió tagja, területfejlesztési politikájának alakítója és végrehajtója, követni köteles az unió szakpolitikai elveit. Ezek az elvek a különböző területpolitikai dokumentumokban (pl. ESDP, Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról 2007, Területi Agenda 2007 (Faragó L. 2008), ESPON programok, URBAN program stb) a strukturális és a kohéziós alapok működését szabályozó dokumentumokban, valamint az ezeket előkészítő kutatásokban találhatjuk meg. A területi folyamatok befolyásolása nem képzelhető el azok nyomon követése és adekvát fejlesztési programok nélkül, ezért bír nagy jelentőséggel a területi adatok elemzése, melynek fontos szerepe van a perspektívák kijelölésében. (Kis K. 2008b) Az URBAN program a válságban lévő városok és a városi 1. A településhálózat-fejlesztés országos tervezésének keretei, In: Falu-Város- Régió 2008/3.. 11.

(12) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. agglomerációk gazdasági és szociális regenerációját, a tartós városi fejlődés előmozdítását hivatott elősegíteni egy olyan időszakban, amikor az Európai Unióban a városok jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokkal kerültek szembe (Carpenter J. 2006, Chorianopoulos I. 2002) Az ESDP egyik további javaslata, hogy elő kell segíteni, hogy a városok és a régiók együttműködjenek, illetve a területi fejlődési, fejlesztési folyamatok értékelését és a területfejlesztés irányelveit tartalmazza. (Vajda G.- Gyulai T. 2007) A Lipcsei Charta hangsúlyozza, hogy szükséges a városok közötti együttműködés, a város és vidéke közötti partnerség erősítése. A településhálózat jövőbeli alakulását a jelenlegi trendek figyelembevételével a nagyvárosok további erősödése, funkcióinak szélesedése, a középvárosok és egyes kisvárosok helyzetének stabilizálódása, valamint kistérségi szerepköreinek bővülése jellemzi. Hazánkban a fővárosi agglomeráció mellett néhány városban (Székesfehérvár, Tatabánya, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) érzékelhető jelentősebb betelepülés. (Koós B. 2003.) Ez a folyamat illeszkedik a világgazdaság centrumterületein megfigyelhető. szuburbanizációs. jelenségekhez.. (Lang. R.. E.-Cohen. N.. 2000). A. városhálózaton belül a korábbi évtizedekhez képest megerősödött a kisvárosi állomány, a városhálózat differenciálódása felgyorsult „vesztesekre” és „nyertesekre”, miközben a földrajzi fekvés szerepe jelentősen felértékelődött. (Kovács Z. 2007a) A kisvárosi állománynak a közúti artériáktól való távolodása elérhetőségi szempontból egyértelműen rontja gazdasági fejlődésük, ill. az átlagos kisvárosi szinthez való felzárkózásuk esélyeit. (Tiner T. 2007) A városrendszer fejlesztésénél egyik fontos cél a városok közötti kooperációk erősítése: a térségi fejlődés csak akkor lehet harmonikus, ha a városok együttműködése megvalósul, azok bármilyen területi egységben (legyen ez egy régió vagy azok csoportja) hálózatot alkotnak, közöttük a kooperáció létrejön. (Rechnitzer J. 2009) A kiegyensúlyozott területi fejlődés feltétele a városok és a velük sokoldalú kölcsönös függőségi viszonyban levő vidéki területek kooperációs, partnerségi együttműködése, ami alapvető fontosságú a versenyelőnyök növelése érdekében (Urban-rural relations in Europe ESPON 1.1.2. Final Report, 2005), azonban a vidék jelentős részének fejlődése elmarad az átalakulásban élen járó központi és egyéb fejlettebb városi térségek mögött. (Kovács T. 2003) A befektetők vonzása érdekében a városok és régiók vezetőinek egyességre kell jutniuk a nemzeti vezetőkkel, ami valószínűleg megváltoztatja a városi vezetés prioritásait. (García M. 2006) A települések között meglévő, szerves gazdasági-társadalmi kapcsolatok gyakran nem az együttműködés irányába mozdultak. Sok esetben a „városellenesség” motiválja a települések másik kistérséghez átsorolásának igényét, emellett nagyszámban jelentek meg városi rangot kapott kisvárosok „saját” kistérségi igénnyel. A vidékies típusú településhálózat-fejlesztés 12.

(13) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. legalkalmasabb tervezési és beavatkozási szintjének a kistérség tűnik, melyben nagyon fontos a funkcionális kisvárosi térségek és a funkcióhiányos vidékies térségek vizsgálata. (Faragó L. 2003). I. 2. 1. Az LHH program Annak érdekében, hogy az Európai Uniós támogatások nagyobb hatással legyenek az elmaradott térségek helyzetének javítására, egy komplex program indult útjára a leghátrányosabb helyzetű kistérségek (LHH) felzárkóztatása érdekében. Az LHH program keretében az érintett régiókban ezen kistérségek számára elérhető pályázatok kerültek meghirdetésre a turizmus kivételével az összes témakörben összesen több mint 54 milliárd forint keretösszeggel. 1. táblázat: 2009. első félévében meghirdetett LHH keretösszegek. Forrás: A regionális operatív programok eredményei 2009. I. félév, ROP Irányítóhatóság által összeállított tanulmány, p. 17.. A vizsgált települések közül Mórahalom, Kistelek és Csongrád fekszik a FAO által félsivatagi övezetté nyilvánított Homokhátság területén. Csatári Bálint több cikke, (Csatári B. 1994, 1996, 2004a, 2004b, 2005, Csatári B.-Kanalas I. 2006, Csatári B.-Farkas J. 2006) előadása, tanulmánya is rámutat a Homokhátság, mint sajátos tájkategória természeti, gazdasági problémáira. A Duna-Tisza közi hátság legnagyobb környezeti problémája a talajvízszint süllyedéssel összefüggő kedvezőtlen változások, s az abból fakadó negatív ökológiai, gazdasági, társadalmi tendenciák sora. Annak ellenére, hogy e települések hasonló természeti, ökológiai és ezekhez kapcsolódóan társadalmi, gazdasági problémákkal küzdenek, nem történt összefogás, együttműködés a települések között. Sajnos a jelenlegi pályázati rendszer nem a települések összefogását szorgalmazza, hanem a települések és kistérségek közötti versenyt erősíti. Kistelek és Mórahalom, két egymás közelében fekvő, hasonló gondokkal. 13.

(14) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. küzdő kisváros egyszerűen nem tud és nem is akar együtt pályázni. Kistelek a 311/2007. (XI. 17). Kormányrendelet szerint komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű (KLH) kistérséghez tartozó település, míg a Mórahalomi kistérség csupán a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. E megkülönböztetés fontossága hangsúlyozandó, hiszen a KLH kistérség számára elkülönített forrás áll rendelkezésre, illetve a társfinanszírozáshoz szükséges önerő mértéke is minimális (0-10%). Az elkülönített forráskeret mintegy kizárja a többi települést a forrásokért vívott küzdelemből, hiszen ezeket a pénzeszközöket kizárólag e kedvezményezett kistérségek használhatják fel. Fennáll a veszélye annak, hogy e pénzek kevésbé hatékonyan, kevésbé minőség és takarékosságorientáltan kerülnek elköltésre, mint az egymással versengő kistérségek, települések esetében, ott ugyanis gyakran 3-5-szöröse a támogatásigény az elnyerhető támogatásnak. Az egy kistérségben lévő települések általában közösen pályáznak, közösen használják fel az elnyert támogatást, azonban kistérségek közötti összefogás, közös pályázás nem jellemző. Konrád György és Szelényi Iván városszociológiai kutatómunkájának eredményei, tapasztalatai világosan tükröződnek a vizsgált városok példáján is. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a városok fejlődési dinamizmusát - az adott területfejlesztési szisztémában – inkább a központi fejlesztési akarat szabja meg, s kevésbé saját erőforrásaik. A fejlesztési akarat, amelynek elsődleges megnyilvánulása a költségvetéshez, a fejlesztési alaphoz nyújtott központi szubvenció, gyakran reális növekedési energiákat szabadít fel, s ha indítékaiban számottevő szerepe van az önkényes elhatározásnak, tulajdonképpen a „fentről” kezdeményezett mozgást „lentről” valóságos dinamizmusok viszik tovább. Ezek a sokszor pontszerű fejlesztések azt üzenik, hogy tulajdonképpen mindennek van valami haszna, bárhová kerül az adott pénzeszköz, bárhol épül fel egy óvoda, játszótér, valakinek hasznos lesz. Azt nem állíthatjuk, hogy a javak elosztásának e módja különösen fejlett lenne. A pazarlásnak, a benne rejlő esetlegességgel összefüggő lehetőség arra utal, hogy a társadalmi tulajdon kezelésének talán mégsem a legfelelősségteljesebb módja ez a racionális és irracionális momentumokat keverő, sokszor átláthatatlan és ellenőrizhetetlen elosztási és fejlesztési mechanizmus. (Konrád Gy.- Szelényi I. 2000). I. 2. 2. A települések egymáshoz való viszonya Az elmúlt időszakban nem kapott kellő figyelmet a települések egymáshoz való viszonya. A mai körülmények között, a globális folyamatok tükrében a települések fejlődésének feltétele, hogy hálózati kapcsolatok jöjjenek létre, illetve erősödjenek meg. Az ESPON kutatási program eredményei szerint a funkcionális integrálás potenciális feltétele,. 14.

(15) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. hogy a központokból a teljes terület 45 percen belül autóval elérhető legyen. (Az ESPON program funkcionális városi területeknek, FUA-nak (Functional Urban Areas) nevezi ezeket). A településrendszer működésében a városoknak, mint központi helyzetű településeknek kitüntetett szerepük van, ezért célszerű lenne a funkcionális városi térség megjelenítése, intézményesítése. A funkcionális városi térségek (FVT) hierarchiáját Faragó László publikálta 2008-ban készült cikkében, Sütő András a város vidék kapcsolatok tipizálását végezte el és részletes elemzést készített az FVT-kről. Csatári Bálint és Farkas Jenő Zsolt 2007-ben elvégezte a vidéktípusok meghatározását, amelyben szerepet kapott a város vidékre gyakorolt befolyása is. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy az alföldi kistérségek esetében gyenge a városi befolyás, ami –a Homokhátság esetében főként- a kedvezőtlen természetföldrajzi adottságokkal is magyarázható. (Csatári B.- Farkas J. Zs. 2007) A fejlesztések és a közszolgálati feladatellátás településszintű, településközi koordinációja gyenge, az ehhez szükséges iránymutatás hiányos. Az országon belüli koncentráció egyre erőteljesebb, s ezt az állami beavatkozások és a beruházások tovább erősítik. E koncentráció inkább spontán zajlik és nem tudatosan tervezett, a különböző funkciók sok esetben egymás hatását kioltva kerülnek telepítésre. A koncentráció problematikáját erősíti az a tény is, hogy a fejlesztések, funkciók városi központokba történő koncentrációját nem kíséri a központok megfelelő. színvonalú elérhetőségének a. megteremtése, ami alapfeltétele a policentrikus fejlesztések hatékonyságának. Hiányzik a városi fejlesztések koordinációja és az ahhoz szükséges szakpolitika, annak ellenére, hogy a várospolitika megjelenik számos dokumentumban. (Salamin G.-Radvánszky Á.-Nagy A. 2008) Bódi Ferenc és Fekete Attila szerint a városok a források egyre növekvő arányát szerzik meg a sikeres kistérségeken belül. A kutatók a városok sikerességének magyarázatát a városok erősebb érdekérvényesítő képességében, a városok térségi feladatellátása miatti fejlesztési forrást vonzó képességében látják. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a sok esetben az országgyűlési képviselők a városok polgármesterei is, tulajdonképpen a nagypolitika leszáll a helyi politika színterére. A falvakban lezárult az elemi infrastruktúra fejlesztés korszaka, s napjainkban az intézményeiket elveszítő falvak kisebb forrást tudnak magukhoz vonni. (Bódi F.-Fekete A. 2007) Ha egy város nem tesz lépéseket az előremozdulás érdekében, háttérbe szorul azokkal szemben, akik megteszik ezeket a lépéseket. (Kiss A. 2006) Teljességgel adaptálható a vizsgált településekre Lukovich Tamás és Timár Judit hasonló vélekedése a sikeres városokról: A városok tehát mindenképpen kulcsszereplők az alföldi térfejlődésben.. 15.

(16) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. Ahogy azonban egy települést eredendően környezetével való kapcsolata emel várossá, eredményessége is ebben a viszonyrendszerben értékelhető. (Timár J. 2002). II. A dolgozat főbb kérdései, célja és az alkalmazott módszerek II. 1. Célkitűzés A vizsgálat célja az volt, hogy föltárja a Csongrád megyei városok hogyan használták ki az Európai Uniós csatlakozás nyújtotta megnövekedett fejlesztési forrásokat, milyen eredményeket értek el, illetve a városok fejlődésére milyen hatást gyakorolt az uniós csatlakozás. A kutatás első lépése azoknak a településeknek a meghatározása, melyek a vizsgálat tárgyát képezik.. II. 2. A településkategóriák megkülönböztetése A vizsgálat szempontjából alapvető volt a településkategóriák megkülönböztetése, hiszen minden település a saját méretében lehet versenyképes, illetve összehasonlítható. A Csongrád megyei városok népességszám szerint csoportosításával az volt a probléma, hogy Szeged nagysága kiugró volt, túlságosan különbözött a többi várostól, nem volt másik település, amivel összehasonlítható lett volna. Így ebben a csoportosítási formában kisvárost, középvárost lehetett egyértelműen megkülönböztetni, Szeged külön kategóriát alkotott. A másik csoportosítási próbálkozás a települések múltját, történelmét figyelembe vevő csoportalkotás volt, azonban ez sem bizonyult jónak, tulajdonképpen nem lehetett egyértelműen és vitathatatlanul történelmi város kategóriába sorolni a vizsgált településeket. A kistérségi központ szerepkört betöltő települések szintén nem sorolhatóak egy csoportba, mert Szeged markáns jelenléte miatt nem vizsgálható jól e kategória, illetve a megyében csak két város van, amelyik nem kistérségi székhely (Sándorfalva és Mindszent). Közigazgatási besorolást tekintve csupán két csoportot kaptam volna: a városokét és a megyei jogú városokét. A települések kategorizálásának problematikáját a vegyes csoportosítással lehetett áthidalni. A vizsgálat tárgyát a népességszám alapján a kisvárosok és a középvárosok csoportja képezi, illetve a közigazgatási besorolás szerinti megyei jogú városok csoportja. A településkategóriák tehát az alábbiak: - kisvárosok (lélekszám 10.000 fő alatti): Mórahalom, Kistelek, Sándorfalva, Mindszent - középvárosok (10.000 fő- 30.000 fő lélekszám közötti): Csongrád, Makó, Szentes - megyei jogú városok: Hódmezővásárhely, Szeged.. 16.

(17) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. A városi beavatkozások integrált megközelítése nélkülözhetetlen a fejlesztések céljainak minél hatékonyabb eléréséhez. A támogatások révén a városfejlesztési akcióknak hozzá kell járulniuk. a. lisszaboni. célok. eléréséhez,. a. gazdasági. növekedéshez. és. a. munkahelyteremtéshez, helyet adva az üzleti tevékenységek, a közigazgatás működésének, valamint az oktatási és kulturális élet funkcióinak fejlesztéséhez. Ezek mellett a városok fejlesztési programjaiban a belső városi problémák, a városok élhetőségi, társadalmikörnyezeti szempontjai is kiemelt szerepet kapnak, míg a leromlott, vagy leromlással fenyegetett városrészek fejlesztése, a társadalmi kirekesztés problémájával veszélyeztetett, vagy azzal küzdő városi területek rehabilitációja is fontos hangsúlyt kap. A kutatás arra is kísérletet tesz, hogy felmérje,. mennyire. lehetnek a városok a térségi, területi. együttműködések kiindulópontjai, van-e térségszervező erejük.. II. 3. Alkalmazott módszerek A városok fejlődésére, fejlesztésére ható tényezők vizsgálata több módszerrel történt. A dolgozat elkészítése a dokumentumelemzés és a mélyinterjú módszereinek alkalmazásával történt, a témában rendelkezésre álló szakirodalom, fejlesztési és tervezési dokumentumok, szakértői anyagok, jogszabályok felhasználása és elemzése elsősorban a társadalmi, gazdasági folyamatok nyomon követése szempontjából volt szükséges. Ezek segítségével kerestem a Csongrád megyei városok helyét, szerepét és lehetőségeit a hazai és az európai városfejlődési folyamatban. Az érvényben lévő jogszabályok megismerése nélkülözhetetlen a téma alapos ismeréséhez, így ezek a dolgozat végén, a Függelékben kivonatolva kerültek feltüntetésre. A téma. empirikus jellegéből adódóan a kutatás során a következő módszerek alkalmazására került sor:. II. 3. 1. Szakirodalom elemzése, dokumentum analízis A rendelkezésre álló haza és külföldi szakirodalom áttanulmányozásának segítségével történt a hazai városfejlesztés helyzetének, trendjeinek bemutatása. Az összegyűjtött, városok fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatos vonatkozó szakirodalom bemutatásán túl hangsúlyos forrást jelentettek a települések fejlesztési koncepciói, integrált városfejlesztési stratégiái, törvények, rendeletek, amelyek közvetlen információval szolgáltak. Nagy segítséget jelentettek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a DARFÜ Nonprofit Kft. és az önkormányzatok adatbázisai és honlapjai, ahonnan naprakész adatokat, rendelet tervezeteket, fejlesztési dokumentumokat és munkaanyagokat lehetett felhasználni.. 17.

(18) Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.. II. 3. 2. Komparatív elemzések, statisztikai adatok értékelése Az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR), a Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR), a ROPTÉR és a KSH adatait felhasználva a Csongrád megyei városok vonatkozásában összehasonlító elemzés készült a támogatási rendszer és a települések fejlesztési lehetőségeinek bemutatására az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), a hazai decentralizált források és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) pályázatain keresztül.. II. 3. 3. Interjú-módszerek – mélyinterjú A kutatás előkészítéseként a településfejlesztési szakemberek telefonon kaptak tájékoztatást a kutatás céljairól, majd biztosítottak együttműködésükről. A felkeresett szakemberek készségesen álltak rendelkezésemre, minden esetben együttműködés volt tapasztalható. Sem a települések kiválasztása, sem a megkérdezettek kijelölése-felkérése nem reprezentatív módon történt, így a válaszok jelen feldolgozása sem tekinthető reprezentatív felmérés eredményének. A mélyinterjúk célja az volt, hogy a kérdőívben nyerhetőnél mélyebb és nagyobb terjedelmű információkhoz jussak a kutatás során azáltal, hogy a válaszadók saját kifejezésekkel önthetik szavakba gondolataikat, érzéseiket, véleményüket. Az interjúk készítése rugalmas interjúvázlat segítségével történt, a Csongrád megyei városok településfejlesztési szakembereivel történt beszélgetésekről hangfelvételek is készültek. Azért esett a választás erre a kutatási módszerre, mert a szakemberek saját munkájából, egyedi szemléletéből adódó véleményére, tapasztalatára és jövőképére vonatkozott az adatgyűjtés. A mélyinterjúk készítése közben, a beszélgetések során több és bizalmasabb, pontosabb információk megszerzésére nyílt lehetőség, mint egy kérdőíves felmérés alkalmazásával. Az interjúk időtartama 60-90 perc között változott, a beszélgetések helyszíne is változó volt. Az interjúk feldolgozása során a kisváros (Mórahalom, Mindszent, Kistelek, Sándorfalva), a középváros (Szentes, Csongrád, Makó) és a megyei jogú város (Szeged, Hódmezővásárhely) kategóriák kerültek megkülönböztetésre, e csoportosítás szerint készült el az elemzés. Az interjúk 2008. december és 2009. február hónapok között készültek az alábbi szakemberekkel: Kisvárosok: - Mórahalom: polgármester - Kistelek: kistérségi Iroda vezetője - Mindszent: településfejlesztési csoport vezetője - Sándorfalva: településmérnök Középvárosok: 18.