2009. április 47
S
IMAIM
IHÁLYKarácsonyi ének
Szürke ég és föld között megfagyott az angyal könnye.
Szürke ég és föld között leng a lélek – – – és a test kristály-csillag összetörve…
– Ébredj, ébredj, Lázár Bence!
Eljött a Karácsony-este!
Szürke ég és föld között három angyal sír havat.
Eljött a Karácsony-este…
Fáj a lélek, és a test be- vérzi a hó-szálakat.
– Költő Lázár Bence, ébredj!
Szól a karácsonyi ének…
Szürke menny és föld között mint szakadt húr, leng a lélek.
Húz a Semmi… Hív a Minden…
Belenéz szívedbe Isten…
„Költő Lázár Bence, ébredj!
A Mindenség-Tükörbe nézz!
Két szemedben álljon össze a megrontott, az elgázolt, az összetört Világ-Egész!”
* Tavaly, egy karácsony előtti éjszakán ismeretlen száguldozók elgázolták, sorsára hagyták Lázár Bence Andrást, a tehetséges egyetemista költőt. Napokig kómában feküdt, ekkor született ez a Karácsonyi ének. (S. M.)
48 tiszatáj Kelj föl és járj, Lázár Bence!
Rádtalált az Úr kegyelme!
Halld anyácskád hívó szavát!
Hallgasd, mit súg a havazás!
Érted zeng Mindenség-Mise…
Élni szólít, szólni szólít ezer kristály-hangú ige.
– Lázár Bence, kellj föl és járj!
A Szeretet előtted áll.
Szürke menny és föld között poklokra ha kellett szállnod, tanulni a sámánságot, ideje már visszatérned!
Hív a karácsonyi ének, – túl szép nap ez a halálhoz…
Kelj föl és járj, Lázár Bence!
Téged nem törhetnek össze!
Világtengely Fenyő alatt ne ríkasd az angyalokat!
Rázd le a bénaság-béklyót, vedd kézbe az ajándékod!
Hóba-pólyált fejed rázd meg!
A Lét Titkát magyarázd meg!
Szegezd szemed a jövőbe, légy az Idők hegedőse!
A csodáknak burkát tépd föl, dalolj az Élet-Szentségről!
Járj a Fényben, Lázár Bence!
Elmúlt már Karácsony-Este, de él benned él a csodás Karácsonyi Föltámadás!
