Karácsony Karácsony „

Mégis ütközés, mégis roncsok, emberi testrészek szanaszét, mégis a bűn, a bűn, és újra csak az?. A kapitány szívét egy korlát- darab fúrja át, a luxushajó

mit magad köré vontál, mint glóriát, angyalok serege énekel körötted s tisztán szól szavad, mint az éter. Gyarló híved,

És szíved tárd ki és less a magasba, mert mégis Jézuska nagy napja van ma.. Mert mégis vándorol fönt az a csillag, mely

— tudnám csak a titkotokat, nem a lauruszosokét, csak a tiéteket, kacskakezűek és vaksin hunyorgók, akiket el nem ereszt ez a pestises föld, puszta ország, Európa ordas

Én írtam erre: Kristóf Györgynek hozott egy csodálatos gondolatot, hogy kell író- kat jellemezni.... majd folytattam a cikkben, kitűnő módszer írókat jellemezni így, rá is

Egy másik háromnevû, aki a Bölcsésztudományi Kar dékánja volt, Borzsák István megõrzött dokumentuma szerint 1958 januárjában így szónokolt: „Ha egy marxi felisme-

f:s most, az utolsó szemináriumi karácsony előtt úgy érzem és velem együtt minden utolsó éves teológus, hogy ez a karácsony már nemcsak hivogató, meleg,

Pásztorok, pásztorok, Aludj el, aludj el napom fénye, Kis karácsony, nagy karácsony, Mennyb ı l az angyal, Ó gyönyör ő szép, titokzatos éj, Kirje, kirje, kisdedecske,