b a r a b á s b é l a ő r n a g y
HARCKIKÉPZÉS ELLENŐRZÉSE AZ ALOSZTÁLYNÁL
Néphadseregünk legfőbb szolgálati elöljárója, a Honvédelmi Miniszter Bajtárs, körrendeletben szabályozta a különböző nagyságú egységek pa-
rancsnokai által vezetendő előjegyzéseket (Névjegyzék) azzal a parancs- csal, hogy a névjegyzéket a parancsnok tartsa mindig magánál áz aláren- deltjeivel tartott foglalkozásokon, vagy ha alárendeltjeit szemléli. A név- jegyzék legyen segítségére a parancsnoknak, hogy alárendeltjeit megismerje és a megfelelő kiképzési módszerrel foglalkozhasson velük.
Jelen cikk célja az, hogy megvilágítsa: a századparancsnok a nyári kiképzés döntő kiképzési időszakában, a századkiképzés alatt, hogyan való- sítsa meg a harckiképzés ellenőrzésében a Miniszter Bajtárs parancsát.
A század a harckiképzés rendszerében az a döntő láncszem, melyben a harcosok nevelésének és kiképzésének, valamint a szakaszok össz- munkájának és harcra való edzésének legfőbb kérdései kerülnek eldöntésre.
Tehát boncolgassuk az alosztályon belül az ellenőrzés megszervezé- sére és végrehajtására vonatkozó munkálatokat.
A században a harckiképzés ellenőrzését a kiképzési ágak szerint (po- litikai, harcászati, lő-, alaki-, stb. kiképzés), valamint a belrend, fegyelem, karbantartás, őrszolgálat stb. alapján szervezzük meg. Az ellenőrzés egyet- len formája a századparancsnok részéről a személyes ellenőrzés. A század- parancsnok az egyes foglalkozások előkészítését és módszerét illetően gya- korlatias útmutatásaival segít oktatókeretének kiküszöbölni a hiányossá- gokat.
A kiképzéssel foglalkozók jól tudják, hogy a századparancsnok a sza- kaszparancsnokai által elkészített „Foglalkozási jegy"-et felülbírálj a és jóváhagyja. Igen fontos, hogy ez a jóváhagyás ne legyen formai jellegű, haqem a foglalkozási jegyen bemutatott kiképzés megszervezését, anyagi megalapozottságát, valamint módszertani felépítését alaposan és gondosan tanulmányozzuk át és csak ezután írjuk alá.
A századparancsnok egy kiképzési hét a'att a század összes foglal- kozásvezetőit ellenőrizheti, a több támogatásra, irányításra szorulókat pe- dig többször is.
A napi kiképzés utolsó órájában magához hivatja a század oktatói keretét és megbeszéli a következő napi foglalkozások megszervezését. Ter- vezetének összeállítása előtt az összes „Rajnévjegyzék"-et ellenőrzi. Ez
azért szükséges, hogy figyelembe vegye azokat a hiányosságokat, melyek kiküszöbölése a következő heti kiképzési tervezet összeállításának alapját képezi.
A századparancsnok gyakran, de legkevesebb hetente hallgassa meg raj- és szakaszparancsnokainak beszámoló jelentéseit a kiképzés menetéről.
Itt meg kell jegyezni, hogy a rátermett kiképző csapattiszthelyettese- ket az alosztályok nem mindenhol használják fel észszerűen és képességeik szerint. A tiszthelyettesek igen ritkán vonulnak ki a gyakorlótérre és szol- gálatuk túlnyomó részét anyagi kérdésekkel, különböző raktárakban foglal- kozva töltik el. Ez helytelen kihasználása a kiképző kádereknek, mert irá- nyítás mellett igen jelentős segítséget nyújthatnak a századparancsnoknak a harckiképzésben. A csapattiszthelyettesek működési körének a kiképzés- ben nincsenek korlátai. Valamennyi kiképzési ágra' vonatkozóan bevezet- hetik a foglalkozásokat és emellett még ellenőrizhetik a szolgálatot, a bel- rencfet, a fegyverek karbantartását stb. Lényeg az, hogy tervszerűen hasz- náljuk ki a csapattiszthelyetteseket és célszerűen irányítsuk azok munkáját.
A században a harckiképzés ellenőrzésének helyes megszervezése és sikere a tervezéstől és a pontos végrehajtástól függ. A kiképzésben élenjáró századok tapasztalatai megerősítik azt az elvet, hogy az ellenőrzési tervet legcélszerűbb egy hétre összeállítani. Ennél hosszabb időre a század- parancsnok az összes körülményeket nem képes figyelembe venni, m á r csak azért sem, mert a kiképzési tervezetet az alosztály részére a század- parancsnok egy hétre szólóan állítja össze és adja ki.
A harckiképzés ellenőrzési terve, a századparancsnok egyéni munka- tervének alkotó része, melyet tetszés szerinti formában állít össze.
Hogyan is kell tehát a századparancsnoknak ellenőrizni a napi fog- lalkozásokat, hogy a kitűzött célt elérje? — Például:
Hétfő: 09.00—10.00 óráig- ellenőrzi az első szakaszban a kivonulás megszervezését, valamint a kivonulás alatti harcászati foglalkozás végrehajtását.
10.00—14.00 óráig segítséget nyújt az első szakasz első és második rajparancsno- kainak a harcászati alapkiképzés oktatásában. A szolgálatvezető tiszthelyettes ugyanakkor segítséget nyújt az első szakasz harmadik rajparancsnokának. 14.00—15.00 óráig mód- szertani foglalkozás az összes oktatókkal „A harckocsiszakasz támadásban" c. tárgykör anyagából.
-K e d d : 0 7 0° — 0 9 0 0 óráig ellenőrzi a politikai kiképzés menetét. 09.00—11.00 óráig ellenőrzi a „Hk. szakasz támadásban" c. tárgykör foglalkozásának levezetését a második szakaszban.
- • i ,2'90—-13.00 óráig résztvesz a harmadik szakasz testnevelési foglalkozásán. A szol- ga a vezető tiszthelyettes ezalatt a második szakasz oktatójának nyújt segítséget.
14.00 15.00 óráig a másnapi lőkiképzési foglalkozást beszéli meg az oktatókkal.
Szerda: 09.00—13.00 óráig ellenőrzi a harmadik szakaszban a lőkiképzés mcgszerve- zeset es a lőgyakorlatok végrehajtását. 14.00—15.00 óráig a bevonulás megszervezését valamint a bevonulás alatti harcászati gyakorlat végrehajtását.
^ t ö r t ö k : 09.00—14.00 óráig ellenőrzi a harmadik szakasznál a harcászati kiképzést.
14.UU—15.00 oraig a század oktatóival megbeszéli a másnapi foglalkozás megtervezését es modszeret. A szolgálatvezető tiszthelyettes ellenőrzi a harcászati kiképzést az első szakasznak
Péntek: 09.00-12.00 óráig ellenőrzi az első szakasz lőkiképzését. 12.00-13.00 óráig ellenőrzi az oktató tisztesek és tiszthelyettesek ismereteit az őrszolgálattal kapcsolatban, különösen az őrparancsnok szolgálati kötelmeit illetően. 13.00—14.00 óráig ellenőrzi a sza- kaszok kiképzési előjegyzéseit, a foglalkozások látogatottságát és a végzett munkát fel- méri. A szolgálatvezető tiszthelyettes ellenőrzi az ötök kötelmeinek ismereteit az első szakasznál. A második és harmadik szakaszban a szakaszparancsnokok végzik az ellen- őtzést.
Szombat: 12.00—13.00 óráig a kiképzési hét eredményeinek megbeszélése a század oktató keretével és a következő heti kiképzés tervezetének ismertetése, valamint a jövő hetre vonatkozó kiképzési célok megadása.
411
Természetesen ezen terv végrehajtásában különböző előre nem látott nehézségek merülnek fel. Pl. a századparancsnokot egyéni munkatervének zavartalan végrehajtásában befolyásolják a közvetlen szolgálati elöljárók és másirányú intézkedések is. Szabály az, hogy a századparancsnokok munkaterveiket az elöljáró parancsnokok által már korábban közölt tervek figyelembevételével állíthatják össze.
A századparancsnoknak részt kell vennie a foglalkozásokon, ez 'alól csak kivételesen indokolt esetben kaphat felmentést. A foglalkozásokon nem lehet a századparancsnok egyszerű megfigyelő, aki csupán a tényeket álla- pítja meg, hanem a kiképzésben irányítólag és tevékenyen kell részt- vennie. A foglalkozások során, amint észrevesz valahol hiányosságokat, a helyszínen azonnal, konkrét parancsokkal kell kiküszöbölnie.
Vegyünk ezzel kapcsolatban e g y adott esetet. A századparancsnok egyéni munka- tervének megfelelően pénteken 09.00—12.00 óráig ellenőrizte az első szakasz ló'kiképzését.
A szakaszparancsnok által összeállított „Foglalkozási jegy"-hez m e g j e g y z é s t fűzni nem kellett. A lőkiképzést ebben a szakaszban az jellemezte, hogy a beosztottak lövéseinek eredménye hadipuskával változatos volt. Pl. az első lőgyakorlat végrehajtásakor három honvéd „jó" eredményt lőtt, a többi eredménye „meg nem felelő" volt.
A második lőgyakorlat végrehajtása után 4 honvéd „jó" eredményt ért el, a többi ismét g y e n g é n szerepelt. 2 g y e n g e eredménnyel lövő honvéd az első lövészeten jó ered- ményt ért el és ellenkezőleg: 3 honvéd, kik először g y e n g é n szerepeltek, másodszor jó eredményt mutattak fel.
Ez a tény a századparancsnokot nyugtalanította és elhatározta, hogy megkeresi ennek okát.
Ellenőrzésének főkérdéseként a következőket állította:
a) a foglalkozás vezetésének módszere az első szakaszban7"
b) a honvédek hiányos kiképzésének okai. a lövészetben?
A lőkiképzési foglalkozás a szakaszban szervezetten folyt le és az alkalmazott mód- szer is helyes volt. A századparancsnok személyesen ellenőrizte az e g y e s honvédek fel- készültségét. Ellenőrizte, tudnak-e csőre tölteni, üríteni, a lélegzetvételt helyesen szabá- lyozni, célozni, a billentyűt elcsettenteni és lövés után is célt tartani. A lövők kivétel nélkül helyesen jártak el, nagyobb hiba nélkül. Tehát a lövés egyenlőtlenségének más oka volt. A célzás állványról történő ellenőrzése is szabályos volt. Akkor a századparancsnok elhatározta, hogy ellenőrzi a lövészetet kispuskával. Az első lövésnél 3 honvéd megfelelően lőtt, a többiek rosszul. A megismételt kispuska lövészeten teljesen ellentétes eredmények születtek. A 3 honvéd közül, akik először megfelelően lőttek, csak e g y tudott ismét meg- felelő eredményt elérni, a többiek rosszat. Viszont 2 olyan honvéd, akik először rosszul lőttek, most jó eredményt értek el. Ezek az eredmények m e g g y ő z t é k a századparancs- nokot, hogy az összes lövéseknél e g y azonos hiba van.
A századparancsnok ekkor elhatározta, hogy m é g e g y s z e r ellenőrzi a lőelőkészítést és a lövés végrehajtását. Felsorakoztatta a honvédeket a lőpadtól 2 lépésre és parancsot adott 'a lövészethez való felkészülésre dekve, reltámasztás néükiil. Amikor a honvédek felkészültek, a századparancsnok figyelmesen ellenőrizte a lövök minden mozdulatát és fegyverét. Akkor észrevette, hogy ,a puskatusa nem mindegyiknél van egyformán a váll-
gödörbe helyezve. Ebben rejlett a katonák egyenlőtlen lövése. Ü g y látszik, hogy a raj- parancsnokok a lőkiképzés kezdetén erre nem fordítottak kellő figyelmet, a honvédek
^ pedig nem vették észre, hogy mennyire döntő jelentősége van a tusa vállgödörbe való helyes beszorításának a lövészeteknél.
A századparancsnok személyesen megmutatta a honvédeknek, hogyan kell a váll- gödörbe behelyezni a tusát, megmagyarázta, hogy mihez vezetett ez a hiba, gyakoroltatta ezt és ellenőrizte, hogy helyesen értették-e meg.
Az első szakaszparancsnok módszertani hibáját az összes oktatókkal együtt átbeszélte.
A következő lövészet igazolta a századparancsnok megállapításait. Nemsokára az első szakasz honvédéi mind jó eredménnyel lőttek.
A következő hétre a századparancsnok előjegyezte ugyanezen szakasznál az alaki kiképzés ellenőrzését. A foglalkozás tárgya Volt „Fordulatok menet közben". A raj- parancsnok bemutatta a helyes végrehajtást, azután felosztotta a rajt párokra és meg- kezdte a páronként! begyakorlást. Ilyen módszer mellett a rajparancsnok csak 2 honvéd-
\
è
del foglalkozott, a többi gyakorlását pedig senki sem figyelte, tehát az előforduló hibákat sem vehette észre.
A századparancsnok rámutatott az ilyen gyakorlás helytelen voltára, amikor a hon- védek sajátmaguknak vezényelnek és senki sem ellenőrzi őket. Ez a módszer felesleges időpazarlás. Néhány perc múlva a foglalkozás a kijavított módszerrel folyt tovább.^ A raj- parancsnokok az első szakaszparancsnok parancsa szerint sorakoztatták rajaikat és vala- mennyien együtt gyakorolták a fordulatokat menetközben. A szakaszparancsnok-helyettes foglalkozott a szakasz két leggyengébben kiképzett honvédével, a szakaszparancsnok pedig ellenőrizte a rajokat és egyenként szólított magához honvédeket és megfigyelte, hogyan hajtják végre a fordulatokat menetközben.
így a századparancsnok közbelépésére a foglalkozás helytelen meg- szervezése nyomban megváltozott. Láthatjuk, hogy a századparancsnok- nak nagyon alaposan át kell gondolnia az ellenőrzés módszerét. Minden ellenőrzés előtt a századparancsnok olvassa át a szabályzatok (segédletek) megfelelő pontjait, nézze meg jegyzeteit.
Gvakran előfordul, hogy a századparancsnokok, amikor résztvesznek szakaszaik foglalkozásain, beavatkoznak a foglalkozást vezető munkájába és maguk sem veszik észre azt, hogy átvették a foglalkozás vezetését. Az ellenőrzés ilyen módszere káros, ezzel a századparancsnokok aláássák a foglalkozás vezetőinek tekintélyét.
Vannak századparancsnokok, kik az ellenőrzés alkalmával hallgatva figyelik a foglalkozást vezető ténykedéseit és csak a foglalkozás levezetése után mutatnak rá a hiányosságokra. Az ellenőrzésnek ez a módszere sem helyes.
Jelen cikk' csak néhány példát sorolt fel, hogy a századparancsnoknak hogyan kell ellenőrzéseit megtervezni és személyesen irányítólag belefolyma
a foglalkozásokba.
Az ellenőrzés milyensége és mennyisége az adott viszonyoktól függ.
A századparancsnok ne törekedjék arra, hogy az ellenőrzésbe a kiképzés összes kérdései bennfoglaltassanak.
Az ellenőrzés folyamán mutatkozott eietek elbírálásakor a helyes érté- kelés lehetővé teszi a hiányosságok okait és kiküszöbölésük módját meg- állapítani. Példánkban leírt lőkiképzési foglalkozás ellenőrzésénél a század- parancsnoknak sikerült megállapítani, hogy az első szakasz honvédéi nem voltak helyesen előkészítve a lövészethez, ezért gyenge a lőeredmény. De ezt csak ugy tudta megállapítani, hogy minden mozzanatot figyelmesen ellenőrzött. A hiányosságokra az előforduló hibákra menetközben kell rá-
mutatni. 6
Az ellenőrzés fontos feladata, hogy a századparancsnok ellenőrizze a' szakasz--és rajparancsnokokat, tehát a század minden oktatóját, hogy azok hogyan készültek fel a foglalkozások levezetésére.
A tisztesek telkészültségének ellenőrzését megkönnyíti az a tény, hogy a századparancsnok eligazító módszertani foglalkozást tart nekik. Ezeken a századparancsnok megállapíthatja a tisztesek felkészültségét, tudásuk színvonalát az összes kiképzési ágakban egyaránt. Ezeken a foglalkozású- ' kon a századparancsnok ellenőrizze a tisztesek „Foglalkozási jegy"-ét.
A szakaszparancsnokok felkészültsége ellenőrizhető ügyancsak „Fog- lalkozási jegy"-eik jóváhagyásakor továbbá személyes beszélgetések alkal- mával.
31
/
A harckiképzés nyilvántartásáról és osztályozásáról vezetett előjegyzés a rajokban és szakaszokban értékes adatokkal szolgálhatnak a parancsnok- nak a további munkához.
A harckiképzés nyilvántartási előjegyzéseit feltétlenül minden terv ösz- szeállítása előtt be kell kérni az alparancsnokoktól és ellenőrizni kell. Ez módot ad arra, hogy megállapítsuk a mutatkozó hiányosságokat, melyek az elmúlt hét foglalkozásain mutatkoztak.
Például: az egyik alosztálynál a nyilvántartás e g y ideig nem mutatott semmi rend- ellenességet. Az előjegyzéseket minden hét v é g é n a századparancsnok összeszedte a rajok- tól és szakaszdktól, melyek előjegyzései alapján összeállította a „Századnévjegyzék"-et.
A századparancsnok az előjegyzéseket csak formailag ellenőrizte. E g y alkalommal, amikor a század következő heti kiképzési tervezetét állította össze a századparancsnok, irodájába az ezred törzsparancsnoka lépett be. Az megnézte a kiképzési tervezetet és azt kérdezte:
miért nincs biztosítva idő arra a tárgykörre, hogyan történik támadásnál a harcosok beásása ellenséges tűzben? — A századparancsnok azt felelte, hogy ezt a tárgykört már átvették. Ekkor a törzsparancsnok bekérette a raj és szakaszok idevonatkozó előjegyzé- seit. A századparancsnok megnézte az előjegyzéseket és megállapította, hogy a raj- és szakaszparancsnokok mind előjegyezték, hogy a szóbanforgó tárgykört kellőképpen átvenni nem tudták. Ha a törzsparancsnok nem hívja fel a századparancsnok figyelmét a nyilvántartások ellenőrzésére, akkor nem tudta volna megállapítani, h o g y van a már átvett tárgykörök között olyan, melyet nem gyakoroltak át tökéletesen és így ez az e g é s z századnál hiányosság maradt 'volna. Tehát ebből a példából láthatjuk, hogy az előírt nyilvántartásokat állandóan és folyamatosan vezetni és ellenőrizni kell. Ez ad lehető- séget arra. hogy megállapítsuk a hiányokat és azok pótlására intézkedjünk.
Végül rámutatunk a i ellenőrzés rendszerében a harckiképzésnél a fog- lalkozások anyagi biztosításának felülbírálására. Nem ritka eset, hogy a foglalkozások "színvonala egészen alacsony, mert anyagi vonalon nincsenek kellőkép biztosítva az egyes foglalkozások előkészületei. Ez nem azért nincs biztosítva, mert nincs meg rá a megfelelő alap, hanem a századparancsnok, a szo'gálatvezető tiszthelyettes és a szakaszparancsnok ellenőrzésének hiá- nyai miatt. Sajnos, sokan úgy gondolkoznak, hogy a foglalkozást előző este elég anyagilag úgy előkész^eni, hogy utasítást adunk lehetőleg a szá- zadirnok útján a szolgálatvezetőnek, mit vigyen ki a holnapi foglalkozásra.
Kevés csak a parancsot kiadni! Azt ellenőrizni is kelM Minden kivonulás alkalmával ellenőrizzük, hogy a foglalkozások eredményes bevezetéséhez szükséges kiképzési segédeszközök megvannak-e?
A harckiképzés sikere döntő módon az ellenőrzés tervszerűségén és rendszerességén múlik.
Ebben a cikkben nem tüntettük fel a századparancsnok összes tevé- kenységét a század-harckiképzés ellenőrzésére vonatkozóan. A század- parancsnok e munkájának sikere attól függ, hogy a parancsnokok minden egyes foglalkozáson résztvegyenek és résztvételük milyen nyomot hagy a foglalkozáson résztvevő honvédekben. Minden századparancsnok töre- kedjen arra, hogy ellenőrzései minden egyes esetben hasznára váljanak a kiképzendőknek és az egész századnak.
A cikk bevezetőjében hivatkozott miniszteri parancs ezt a célt szol- gaija és az erre rendszeresített „Nyomtatványok" lelkiismeretes vezetésé- vel is elősegítjük azt a kiképzési célt, hogy teljesen rátérjünk folyó kiképzési évünkben a szovjet hadsereg kiképzési rendszerére, mely a biztos győzel- met Néphadseregünk harcosai számára már a gyakorlótereken biztosítja.
ш ш üiiisé. **
... ś^tf ! ' 1
'mm Ж
^ . . . '
Ш^ЩЩг,
K Ü L Ö N - K Ü L Ö N , DE E G Y C É L É R D E K É B E N
F O L Y I K A F E G Y V E R N E M E K
K I K É P Z É S E
о *•• ' f*
. .... .. щ ж
