Réthly Antal dr. és Bacsó Nándor: Időjárás–Éghajlat és Magyarország éghajlata

7. szám

——741—— 1938

Szeml'énk 1934. évfolyamában az 1928—1931. évek—

ről közölt kartogrammhoz hasonló elgondol'ású, de sajnos az ,,egykés" községek nagyarányú elterje- déséről számot adó statisztikai térkép is szemlél- teti (ez a térkép azonban a függelékben felsorolt kedvezőtlen élveszületési arányszám—ú községek kö- zül csak a vastag betűvel szedett 15%o—en aluli —- vagyis minősítetten ,,egykés" — községeket ábrá—

zolja).

Réthly Antal dr. és Bacsó Nándor: Időjárás—

Éghajlat és Magyarország éghajlata.

Dr Antoine Réthly et Ferdinand Bacsó: Candi- tz'ons méte'Orologigues; C'limat; Climat de la, Hongrie.

A Magyar Meteorológiai Társaság kiadványa 3. kötet.

Publications de la Société Hongroise de Météorologie, 3: volume.

udapest, 1938. IX 4— 404 1. —p.

Ez a számos ábrával és táblával tarkított, igen tartalmas könyv elsősorban a főiskolai hallgatók, valamint a művelt közönség számára készült. Eh- hez mérten I. részében Bacsó Nándor az időjárás- ról, a Iluban Réthly az éghajlatról, a Ill.—ban pe- dig ugyancsak Réthlg Magyarorszag éghajlatáról könnyen olvasható és érthető szövegezésben álta- lános, elvi és részletes, gyakorlati szempontokból szinte mindent elmond, amit nemcsak a jövő me- teorológusának kell tudnia, hanem amire a nagy—

közönségnek, sőt az időjárás és az éghajlat isme—

reteire rászoruló egy-éb tudományszakok művelői- nek is szüksége lehet. Az igen értékes és hasznos mű hazai szempontokból az időjárás—éghajlat mezőgazdasági vonatkozásait különösen behatóan taglalja. A statisztika számára főleg ebből a szem—

pontból van sok becses mondanivalója, hiszen ki- vált az agrárstatisztika az időjárási viszonyok is- meretét igazán nem nélkülözheti. (Erre mintat töb—

bek közt az is, hogy az 11. n. kormányjelente'sek—

nek a közállapotokat taglaló nészében a mezőgaz- dasági fejezet mindig a megfelelö időszak időjárási viszonyainak az ismertetésével kezdődik.) De a statisztika más ágaiban (pl. a népmozgalmi, kivált a halandósági, az idegenforgalmi stb. statisztiká- ban) is szükség van az éghajlat és az időjárás mind általános sajátosságainak ismeretére, mind pedig rendkivüli tüneteinek feljegyzésére, vagyis áll—andó ügyelemmelkisévésére is. A statisztiku- soknak, a ,Szeml'e olvasóinak figyelmét főleg

ez okból hívjuk fel a Magyar Meteorológiai Tár- saság értékes kiadványsorozatában napvilágot lá- tott s bevezető jellege mellett egyben forrásérték- kel is biró könyvre és kivált Magyarország ég- hajlatának Réthly által ritka helyi és szakismere—

tekkel megírt ismertetés—ére.

Dr. Elisabeth Mai-esch: Ehetrau in Haus- halt und Beruf.

Eine statistische Darstellung für Wien auf Grund der Volkszáhlung vom 22. Márz 1934. Schriften des lnstitutes für Statistik insbesondere der Minderheits- völker an der Universiti'n Wien. (Herausgegeben von Wilhelm Winkler.) Reine C. Nr. 2. 40 l, — pages.

Ez az ötletes, gondos és részben újszerű tanul- mány az 1934. évi osztrák népszámlálás bécsi anya—

gából készült reprezentativ feldolgozás eredményeit taglalja. A feldolgozás 8.808 férjes asszonyra ter- jeszkedett ki; közülük 1.620 folytatott keresőtevé—

kenységet. Kellő adatcsoportosítások segitségével többek közt a következő — nem meglepő, de sta—

tisztikailag eddig csak részben bizonyitott — meg- állapításokra nyílott mód: a nő keresőtevékeny—

sége megkönnyíti a korai házasságkötést; főleg 35 éven túl azonban egyre gyakoribb a keresőtevé—

kenység abbahagyása és a háziasszony-munkakörre való áttérés; a kereső nök férjei körében gyakoribb a munkanélküliség s miután foglalkozási részlet- megfigyelések szerint csak részben áll az, hogy nő foglalja el a férfi munkahelyét, a férjes asszony keresőtevékenysége az eseteknek legalább mintegy negyedrész'ében a kimaradt férfikereset pótlása szempontjából egyenesen nélkülözhetetlen; a ház- tartásvezetés módja és a férfi munkanélküliség—e közt egyébként is megállapítható az összefüggés;

a kereső férjes asszonyok leszármazottainak száma kisebb, mint a csupán a háztartásban tevékenykedő nőké; statisztikailag is megfigyelhető, hogy a több- gyermekessé váló férjes asszony lehetőleg vissza—

tér a házi tűzhelyhez, bár az ellenkezö eset sem ritka: az t. i., hogy éppen a gyermekek nagyobb száma miatt a feleség is kénytelen kenyérkereső tevékenységet vállalni; a háztartásban segédkezők, valamint a házi cselédek száma aránylag azokban az esetekben a legnagyobb, melyekben a férjes nő mint kereső munkálkodik és így erre a segítségre leginkább rászorul. A kis dolgozat e csupán rövi- den összefoglalt tanulságaira a népszámlálási fel- dolgozások megtervezésénél is érdemes ügyelni.

Th. L. dr.