9. szám
olyan mértékben számítja be, "amely mértékben nagyobb vagy kisebb a gazdasági jelentőségük a szántóföldhöz viszonyítva". Szerző tehát, mig a szántóföld területét minden megyében egyaránt 100%—ban számította be a népsűrűségi viszony- számítás nevezőjébe, addig a többi művelési ág területét vármegyénkint indexszámaik arányában csökkentette, ill. növelte. Ezt az eljárási módját Zala és Hajdu vármegyék adatainak, illetve arány- számainak szembeállításával világítja meg. Atanul—
mány értéke különösen az az öt táblázat, melyben szembetűnnek azok a különbségek, melyek az el- térő számításmódok alkalmazásánál fordulnak elő.
Az I. táblázatban szemlélteti vármegyei részlete—
zésben a 7 művelési ág 1936. évi tiszta kataszteri jövedelmi adatait és indexszámát. A II. táblában a földbirtokok összes területe, a mezőgazdasági terület (szántótkert—l—rét—l—szőlő—Hegelő területe) és a művelési ágak helyi jelentősége szerint mér- legelt terület és az őstermelő népesség számának adatai szerepelnek. Ezen az alapon készült el a III. táblában a tiszta népsűrűségi arányszámok ki—
számítása. A IV. táblában a sorrendet feltüntető adatok és indexszámok ábrázolják a sűrűség fokát, végül az V. tábla kombinatíven mutatja be, hogy mennyi az őstermelő népesség száma és a mérlege- lésnek megfelelően mennyivel élnek többen, ill.
kevesebben a kérdéses vármegyék területén a szá—
mításai szerint kívánatos számnál. Az egyes műve- lési ágak jelentoségéhezwmért nepsurusegleg—
málisabb:Vas,Bács- Bodrog,Bihar,Pest,raAbaúj—
Torna vármegyékben. Komárom, Fejér, Baranya, Somogy és Veszprém vármegyékben bőven van hely telepítésre. Számítása szerint a jelenlegi kö—
rülmények között Fejér vármegyében 34.000, Somogyban 39.000. Baranyában pedig 29.000 ember megélhetésére van hely; viszont Hajdu, Heves, Sopron és Zemplén, Csanád, Szabolcs, Békés azok a megyék, melyek ez idő szerint emberfölösleggel
rendelkeznek.
Szerző utal arra, hogy a termelés—szinvonal
adatok hiányában még ez a számítási mód is töké- letesítésre szorul.
ifj. M, L. dr.
Kovács Imre: A parasztéletforma csődje.
Emeric Kovács: La faillite de la forme de vie paysanne.
Bolyai Akadémia Budapest, 1940. 213 1.
Acade'mie Bolyai. Budapest, 1940. 213 p.
Szerző ebben a munkájában az évek óta külön- böző folyóiratokban megjelent cikkeit és tanulmá- nyait tette közzé.
A bevezetőnek szánt Utam című írás a szerző életrajzát adja, a következő két tanulmány pedig az egyke kérdésével foglalkozik. A dunántúli egykét talán túlzottan sötéten nézi, mert benne a német—
ség terjeszkedésének veszélyét is látja.
———645——
1941
Az ormánsági egykét egyik tipikus községében, Kemsében, külön is részletes vizsgálat tárgyává teszi és meggyőzően mutatja meg, hogy a nép és föld diszharmonikus viszonya az idők folyamán milyen nemzeti veszedelmet eredményezett. Az egyke —— szerinte — ma már a régitől teljesen el—
ütő népi életforma, egészen új gazdasági, társa- dalmi és erkölcsi törvényekkel.
A földreform útja c. fejezetben radikális föld- reformot követel, az agrárproletáriátus megszerve—
zése útján.
A következő tanulmányában az értelmiségi és parasztifjúság egymáshoz való viszonyát és össze—
fogásuk társadalmi jelentőségét vázolja.
Két cikkben foglalkozik ezután a munkaszol- gálat jelentőségével, az egyikben a különböző orszá- gok különböző szerepű és célú munkatáborait ismerteti, hogy a másikban Magyarországra nézve levonhassa a tanulságot, mely nem más, mint az, hogy ha a magyar ifjúság felismerné e tekintetben a reá váró feladatokat és azokat helyesen oldaná meg, sokat segíthetne magán is, meg a nemzeten is.
A gazdasági cselédek helyzetéről és megélhetési viszonyairól adott kép talán legfigyelemreméltóbb fejezete a munkának. Ebben reprezentatív adatok- kal igyekszik megrajzolni ennek az osztálynak gaz—
dasági helyzetét, annak változásait és társadalmi viszonyait. Munkafiziológiai alapon érdekes szám- adatokkal mutatja be munkateljesítményét és fel—
használt energiája fedezésére keresete alapján ren- delkezésére álló kalóriamennyiségét.
A kaszáskereszt mozgalomról szólva, a leg- inkább magárahagyott néprétegnek a nyomorúság realitásából a ködös politikai eszmékbe és misz- tikus vallási szektákba való menekülését ecseteli.
A tanulmánygyüjtemény címével egyező című fejezetben a paraszti életformának a bontakozó magyar kapitalizmus által való megbontását, majd a kifejtett kapitalizmus s annak talmi kultúrája által való összeomlását vázolja Gyoma társadalmá- nak a jobbágyfelszabadítás óta bekövetkezett diffe—
renciálóflásában.
Szervezés című irásban arról van szó, hogy a magyar nép politikai, gazdasági és társadalmi szer- vezkedése hogyan valósítható meg.
Menekülés a faluból cím alatt az egész világon tapasztalható és mindenütt egyre veszedelmesebb méreteket öltő társadalmi folyamat okát, káros hatásait és orvoslási módját vizsgálja.
Magyar agrárpolitika című utolsó tanulmány- ban agrárpolitikánk feladatát a nagy szociális ellen- tétek és birtokmegoszlás aránytalanságának ki- küszöbölésében, a mezőgazdasági termelés, időszerű átszervezésében és a parasztság számára korsze- rűbb életkeretek felállításában jelöli meg.
(). G. dr.
41'
