liták arányát körükben a zsidóknak orszá—
gos arányával kell egybevetni. A budapesti intézetben számbavett 1.011 siketnéma szü—
letési hely szerint ugyanis a következőképen oszlott meg. Születési helye
a Nagy-Alföldön volt 337-nek 33'33 O/o-nak _ a Kis—Alföldön ,, 38-nak 3'76 ,,
Eszak—Magyarországon ,, 195-nek 19'29 ,, Dél-Magyarországon ,, 73-nak 7'22 ,, Kelet-Magyarországon ,, 67-nek 6'63 ,, NyugatsMagyarországon ,, 89-nek 8'80 ,,
ismeretlen ,, 212—nek 20'97 ,,
E siketnémáknak 44'öl%-a volt bizto—
san veleszületetten az, 1 éves koráig azon- ban további 14'67%—uk siketült meg, ami összesen 59'18%. Ilyképen a később meg—
siketültek száma körükben is magas, ami pedig a vérrokonság hatásának kimutatása- kor —— mint fentebb említettük _ zavaró körülmény. Minthogy azonban a vallás sze—
rint való részletezés a siketnémaság vele- született vagy szerzett voltával kombinálva
ezen intézeti statisztikában nincs, azért kö- vetkeztetésünket e zavaró körülménytől abudapesti intézetben ápolt siketnémák sta—
tisztikájában sem tudjuk mentesíteni.
A Budapesti Siketnémák Intézetében ápolt ezen 1.011 siketnémára vonatkozólag azonban közvetlenül arra is van statiszti- kánk, hogy közülük hány származik vér- rokoni házasságból. E siketnémák közül
azok körében, akiknek szüleiről ismeretesvolt az a körülmény, hogy vérrokonok vol- tak—e vagy sem, igen magas volt a rokoni házasságból származók aránya. A budapesti állami intézetben nevelt siketnémák közül
rokoni házasságból származott 6'04 %, míga rokoni házasságkötések legújabb országos aránya csak 0'5%, a rokOni házasságköté—
sek legújabb fővárosi aránya meg 027.
A rokoni házasságok arányára vonatkozó adatokat régibb, budapesti adatokkal egybe—
vetve közöltük az 1. táblázatban. Azokat is messze meghaladja a rokoni házasságból származó siketnémáknak az ily tekintetben megvizsgált összes siketnémák között lévő aránya. Ez azután közvetlen bizonyíték is a rokonságnak a siketnémaság létrejöttét elő—
segítő hatására. '
A vérrokoni házasságok egyéb diszgene—
tikai következményei is figyelemre méltók.
Említettük, hogy a rokoni házasságok köré—
ben gyakori albinizmusra, némely látási defektusra, a fejen s az arcon támadó rend- ellenességre, sőt idiotizmusra is vannak adatok, nemcsak a kongenitális siketség kö- rükben gyakori voltára. Liebreich unoka- testvérek gyermekeim hemeralopia gyakori felléptét észlelte. Stahl kretenizmust gyak—
ran és magasabb fokban talált vérrokonok
házasságainál. A rok'onság fokának 'emelke-
désével a beteg és nyomorék utódok aránya emelkedik. Bár endogen elmebajok maga—
sabb aránya, általában kisebb vitalitás, vele—
született gyengeség, általános pszihikai in—
ferioritás nem igazolható, mégis meghala- dottnak kell tartanunk Magetnek', Zalmnak és követőiknek azt az álláspontját, mely sze—
rint ma még nincs kellőképen igazolva, hogy az utódok szervezetére, testi vagy lelki konstituciójára, fejlődésére a rokoni házas—
ságokból való származás káros hatással volna, vagy legalább is ne lehetne.
Szél Tivadar dr.
A világ vallásai.
Les religious de l'humanité.
A vallási nyozásánál
statisztika problémáinak tanulmá—
egyre'szt szubjektív, másrészt objek- tív nehézségek állanak a kutató útjában. A sta—
tisztika tipizáló, általánosító törekvésű tudomány.
Tehát minél abszolútabb ismérv forog fenn, annál pontosabb megállapításokat vonhat le. így pl. tö—
kéletes biztonsággal járhat el akkor, ha —— felté- telezve, hogy használható anyag áll rendelke—
zésre —, egy embercsoportot korosztályokba so—
roz, mert a születési év és az ebből következő
életkor az egyéntől független és pozitív adottsá- gok. Viszont ha ugyanazt az embercsoportot fele-
kezetek szerint akarja osztályozni, akkor feladata
még ha formailag megoldható is, tartalmilag már kevésbbé. Tegyük fel, hogy azt mondom: 1000
ember közül 670 katolikus, 60 zsidó stb. Ha ez az állítás formailag helyes is, még mindig kérdés.
hogy mélyebb jelentésben igaz-e? Hiszen az egy felekezethez soroltakon belül lehetnek hitükkel szemben közönyösek, kétkedők, alacsonyabb szel- lemi színvonalon állók és így tovább, akiknek tehát vallási meggyőződésük egymástól lényegesen el—
tér, mégis ugyanabbati kategóriába sorozzuk őket. A szubjektív nehézség lényege az, hogy a
felekezethez tartozás fogalma nem fedi a vallás,
az egy hithez tartozóság mélyebb tartalmát.
A kutatás útjában tárgyi akadályok is álla- nak. Egyes országok (mint pl. Franciaország is) nem kérdezik az állampolgárok felekezeti. viszo- nyait. Tehát becslésre, vagy magántermészetű -——-
20*
4. szám.
—262—— 1932
rendesen valamelyik felekezettől eredő esetleg el—
fogult — statisztikára vagyunk utalva. Fennforog- hat az az eset is, hogy az állam megkérdezi ugyan az egyes embertől vallását, de az éppen isteni ren- delésre hivatkozva tagadja meg a feleletet. Har- madszor az ilyen természetű statisztika összeállí—
tásának egyik főakadálya —— különösen, ha ——
mint a jelen esetben —, az egész földre kiterjedő munkát akarunk végezni, —— az, hogy a föld la- kosságának nagy részéről számszerűleg csak igen keveset tudunk. így, hogy mást ne említsek, Kína, Oroszország népességének számát csak megköze-_
lítőleg ismerjük, nem beszélve egész seregéről a kisebb afrikai és oceániai területeknek. Negyedik és legsúlyosabb pont az, hogy a nem keresztény vallások nagy részéről nincsenek olyan ismere- teink, amelyeket a számszerűség keretei közé beil- leszthetnénk. így pl. egyes néprajzi kutatók bele- hatolhatnak ugyan néhány négertörzs primitív ter- mészetimádó felfogásába, de azután, hogy ez a vallás milyen mértékben terjedt el és esetleg mi—
lyen hasonló törzsi vallásokkal együtt alkot egy csoportot, azt nem tudjuk A vallásstatisztikai ku- tatás multja nem nagy, de érdekes. A Föld népé- nek megismerése terén nagy haladást látunk; de attól a foktól, amelyből precíz és teljes számsze—
rüséget lehetne levonni, még ma is távol vagyunk.
A kutatás multja.
A reneszánsz kezdetéig Európa keresztény népei alig bírtak ismeretekkel más, nem keresztény val-
lásról, mint a zsidóról és mohamedánról. Bár az utazások és felfedezések lassan fényt derítettek erre a kérdésre, de még olyan tudósok is, mint Bodin, az Indiák és Kína vallásairól semmit sem tudott. Kelet-Ázsia megismerése nagyrészben az ellenreformáció érdeme. A hittérítők is csak kis köröket ismerhetnek; de a tudós világ érdeklődé- sét felkeltették. A 17. században jelent meg A.
Ross könyve: ,,A világ vallásai" cimmel. Ez még távol állott akár a statisztikai, akár a néprajzi
jellegű tudományosságtól. A vallások tételeinek, jellegének rendszeres ismerete csak a 18. század elején indul meg. Az érdeklődés ekkor egyoldalúan Kelet-Ázsiára irányul. A felvilágosodás uralkodó iránya kedvezett a kutatásuak. 1792—ben jelent meg Brunei ,,A vallások párhuzama" cimű mun- kája. Újabb lépést jelent ez a nem keresztény val—
lások megismerése terén, de statisztikai jelentő-
sége nincs. Ennek az időszaknak a munkáit az jellemzi, hogy a keletázsiai vallásokat rendesen egy kalap alá fogják, hol buddhizmus, hol brah- manizmus néven.
Az elsö statisztikai értékű összeállítást Malte—
Brun készítette 1810-ben. A század folyamán tu—
dósok és folyóiratok sok kísérletszerű munkát
közöltek?) egyidejűleg a kérdés földrajzi oldalá- val is foglalkozni kezdtek. Igen jelentős változás állott be a keleti vallások felismerése terén a pesz- szimista filozofiai irány előretörésével (Scho—
plenhauerl). Az első értékes tudományos statiszti- kai jellegű munka a világ vallásairól az a tanul- mány volt, amelyet Fournier de Fiaim olvasott fel a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1889 szeptembe-
rében, Párizsban tartott ülésén. A XX. században
a tudományt népszerűsítő tendencia következté—
1. A XIX. század első felében készült össze- állítások fontosabbjai.
Principales statistigues de la, ITK moitié du X IXe siecle.
:: _. ÉN r'- bb a
:: ;: ru fü a; "".z: ::
8-5 ;; —— ᧧ És 55
a.) a) "fa .... cu
Vallás %; § § % ggg? % ÉDÉ §
Religiom 2 u n.. a .m a: (cu 2 szerint milliókban — millions
_ 1810l18131181711817l 1824 llszglissilisse
Kereszténység — .
Christianisme . . 220 236 235 252 200 260 234 260 Buddhizmus —-
Bouddhisme. . . 150 150 180 317 — 170 169 200 Brahmanizmus —
Brahmanisme . . 60 60 60 140 — 60 125 70 Izlám-Mahométisme 110 120 120 120 140 96 125 110
Zsidóság - Juda'isme 5 5 5 4 25 4 2 5
Pogányság ——
Féiichisme , —— — -—— —- 667 —- 120 250
Összesen—Total
545 571 600
8381009-5 moj 775 895 2. Néhány összeállítás a XIX. század második
feléből.
Guelgues statistigues de la IIe moitie' du XIXe siecle.
Peter- Abbé Spof— RhysA
' . _ mann Martin ford Davids
Vallas _- Reltgzons szerint milliókban — millions
1857 I 1880 i 1881 i 1854—
Kereszténység —
Christianisme 334. 350 388 327
Buddhizmus ——
Bouddhz'sme . 400 450 340 500
Brahmanizmus ——
Brahmanisme . 200 200 175 160
Konfucianizmus —
Confucianisme . . . —— — 80 155 lzlám — Mahome'iisme 160 130 201 ——
Zsidóság—Juda'ísme 5 5 7 ——
Sintoizmus-Shintoisme — — 14 ——
Egyéb többistenhit ——
Autres polythéistcs . ; 200 —— ___! 101
Összesen— Total: 1.299 1.135 1.205 1.243
1) A mult századbeli összeállításokra és a ku—
tatás multjára vonatkozólag ]. a külön is idézett forrásokon kívül: Religion. Dictionary of Statis- tics. London. 1892. pp. 512—51—11 —— Religions u.
Kirehliche Statistik. Dr. Ph. Schwartz. Hand- wörterbuch d. Staatswissenschaften. VII. Bd.
Vierte Auflage. Jena 1926. _— P. Meuriot Bécsben tartott előadása. Közli: Bull. de Flnst. Int. de Stat.
Tome XX. Vienne. 1915.
in vallásstalisztikai összeállítások
ozognának olyan általánosságokban, uddhisták", pogányok stb.;
részleteredmények összegével. Mielőtt níink a multszázadbeli munkákra.
l A kettő elkészülte között 26 év telt el,
tolódás állott be.
ség számát,
lett szorítani még 110 millió konfuciánusnak minden kézi—
nnyvben, zsebatlaszban találhatók. Ezeknek tu- emányos jelentősége még akkor is igen kevés, agy semmi sem volna, ha a meghatározások nem mint a legtöbbnél a világ összes lélekszámának adata sem egyezik meg a munkánk lényegéhez fognánk, néhány szóval ki kell tér- Szemmellát-
iható, hogy a század első évtizedei óta miképen tá-
.gul a világkép a tudósok szeme előtt. Vegyük pél- dául az idősebb és fiatalabb Malle Brun tábláit.
s a föld _ lakosságának becslésében ezalatt 64 százalékos el- Amily mértékben a fiatalabb Malte Brun azonban feljebb értékelte az emberi- ugyanolyan mértékben szorult vissza a kereszténység arányszáma. 1836—ban 18 százalék- kal több keresztényt tételez fel, mint atyja 26 év előtt, mégis ezeknek részesedése 40'4 százalékról 291 százalékra esett vissza, tehát 11'3 százalékkal csökken; hiszen a világ képében ekkor helyet kel- és
140 millió bálványimádónak. A század közepe felé az a felismerés lesz úrrá, hogy a keletázsiai val- lások követői lényegesen többen vannak a keresz- tényeknél, (egyesek, mint Petermann, Abbé Mar- tin stb. csaknem kétszer annyira becsülik). Lásd 1. és 2. számú táblát.
Az egymással szembeállított táblázatok azt mutatják, hogy a kereszténység arányszámát fio- kozatosan háttérbeszorítja a távolkeleti vallások fokozatos megismerése. Bizonytalan éppen a két, Európához közelebb fekvő valláscsoport, a zsidó—
ság és az izlam becslése. Látjuk, hogy Malte Brun változatlanul 5 milliónak veszi a zsidók számát.
Az Allgemeine Kirchenzeitung, fentebb nem emlí—
tett, 1826. évi összeállítása 2,620.000 és az ,,Aus—
land" 1830. évi összeállítása 3,260.000—nek. A ku- tatóknak egész sora, így Kuenen, Schlagenweitt (mindkettő 1882—ben), továbbá Block 1888-ban, Berghaus stb. nem kísérlik meg a zsidóság szá—
mának megállapítását.
Az Orbis Terrarum Catholicusl) részleteseb- ben közli az Allgemeine Kirchenzei'lung 1831-ből
való összeállítását. Nem érdektelen, korához ké- pest igen alapos összefoglaló képet nyujt.
3. A világ vallásai az Allgemeine Kirchenzeitung szerint (1831).
Les religious de l'humam'te', d'aprés l'Allgemeine Kirche'nzeítung (1831).
yek igen kis helyet foglaltak el.
Hollandia, Németország,
tett hivatalos kiuadványokból.
ve ' jár el.
, tatístigue. Tome IV. 1889. 1—2.
Forunier de Flaix művel) Forrásai közt, melyek alapján művét megírta, szakszerű statisztikai mű- (lsak Belgium, Ausztria-Magyarország, reszország, Olaszország, Spanyolország és Ang- a, az Európán kívüli államok közül pedig az sült Államok, India és Japánra vonatkozólag Munkájában de—
Megállapítja a tárgyalandó vallás-
1) Közli: Bulletin de lllnstitut International 1)
' . . Hívők száma ezrekben - Nomlgfe desjidéles en milliers Összesen
V a 1 l 3. S _ B e l 2 9 7' 0 "' s Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália Total
_ v Europe Asíe Afrigue Amérigue Australia
; Róm. kat. —— Eglise catholiguc 114500 3.100 1.110 23.420 15 142145
j Protestáns — Eglises protestantes . 49.200 700 180 12.620 85 62.785
Görög — Eglíse orthodoxe . . 47.500 9.600 10 (1.000) — 57.110
. Örmény, kopt stb. —— Arméniens, coptes, etc -— 2.850 3.000 — —— !; 5.850 Kereszténység összesen -—— Christiamsme au total 211.200 16.250 4.300 36.040 100 267.890
( Zsidóság —— Juda'Z'sme . 1.800 750 700 10 —— 3.260
Izlám —— Mahome'tismc . 3.500 79.000 55.000 — 200 137.700
Brahmanizmus — Brahmamsme. . . —— 117000 —- — — 117.000
Buddhizmus (konfuciánizmus)— Bouddhisme(Con-
, fucianisme). -— 230000 —— —— 200 230.200
; Samanizmns — ()hamam'smn . . — 42.000 —— 350 — 42.350
', Egyéb pogányság — Auires fe'tichistes — 10.000 60.000 2.100 1.500 73.600
Összesen — Total . [ 210.500( 405.000( 120000 38.500 2000 872000
Mint már említettem, az első, statisztikai csoportokat és azoknak hatáskörét (,,L'étendue szempontból fontos tanulmány a világ vallásairól des religious"). így például azt mondja: a keresz- ténység 60 millió km2—re és 477 millió lélekre ter- jed ki, Ázsiát és Afrikát figyelembe sem véve.
Földrészenként végighalad az egyes területeken.
Érdekes, ma már csak történelmi értékű fejtege-
tésekkel boncolja a különböző vallásfelekezetek egymáshoz való viszonyát és igyekszik a sok egy- másnak ellentmondó lélekszámadatból a legmeg- felelőbbet megtalálni. Ez nem volt könnyű. Pl.
Behm Egyiptom lakosságát 5,583.774 lélekre be—
Conspectus Geographicus et Statisticus O. Werner S. J. Friburgi Brisgoviae 1890.
4. szám.
—264— 1932
csüli, Levasseur pedig 6.817265' lelket állapít meg.
Kongónál az eltérés 18 millió, az afrikai portugál birtokoknál közel 8 millió stb. Fournier de Flaix a világ vallásait három föágban foglalja össze:
sémi—árja, árja és kínai ágak. Ezek mellett két be nem osztható kisebb csoport szerepel a sintoizmus
és politeizmus. Ez zavarja a beosztás egységét, hi-
szen az összes keleti vallások, tehát: brahmaniz- mus, buddhizmus stb. mind többistenhiten alapul-
nak és így egy külön többistenhit felállítása feles- leges. Fournier de Flaix munkájának eredményét a következő táblában szűrte le:
4. A világ vallásai Foumíer de Flaix tanulmánya szerint (1889).
Les religious de l'humam'té, d'aprés une étude de M Foumier de Flae'a: (1889).
Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália Összesen
V a l 1 á S — B e 1 ig i 0 n 3 Europe Asíe Afrigue Amérígue Australis Total Hívők száma ezer lélekben _ Nambre des fídéles en millíers
Sárai-árja ág: — Rameau sémite-aryen: .
Róm. kat. — Eglise catholígue . . 160165 3.077 2.656 58.894 6.574 230866 Protestáns —— Egl. protestantcs . . 80.812 663 1.744 57.294 2.721 143234
Ortodox — Egl. orthodame . 89.196 8.820 — — -—— 98.016
Izlám —— Mahométisme . . . 6.629 109.535 36.000 — 24.670 176834
Zsidó —— Judai'sme ... . 6.456 200 400 —— —' 7.056
Árja ág: —— Rameau arg/en.-
Hindu — Hindu'ísme . . . — 190000 —— — — 190000
Buddhista —— Bouddhisme . . . — 147300 — —— —— 147.900
Kínai ág: —— Rameau chimn's;
Ösök tisztelete és konfucianizmus —
Culte des Ancétres et Confucz'anisme — 256000 — —— — 256000
Taoizmus —— Taou—isme . . . —— 43.000 — —— — 43.000
Sintoizmus —— Shintoísme . . . — 14.000 — — — 14.000
Politeizmus — Polythéisme . . . —— 15.000 97.000 1.309 4.372 117.681 Összesen: — Total: . . 343258 788195 137800 116.997 38.387 1,424.587
Az összeállítás legnagyobb hiánya az elgon- dolás merevsége. Az ágazatok szerint való tagozó- dás nem alkalmas a vallásfajták elkülönülésének vizsgálatára. Homályos az is, hogy a keleti vallás- csoportok árja és kínai ágai között hol látja a határozott elválasztó vonalat. A beosztásnak ép- pen ez a merev volta hozza magával, hogy a ke- reszténység ilyen formában nem is foglalható ösz—
sze. Az abesszíniai, kopt, örmény nesztoriánus és
jakobita egyházak hivei 4,960.000-et kitevő száma nem állítható bele ebbe az összefoglalásba, így a fenti táblázat adatait helyesbíteni kell. Tehát a
kereszténység lélekszáma nem 472,116.158, hanem 477,076.158, így az összlélekszám 1,429.547 embert tesz ki.
A világ vallásai ma.
Kétségtelen, hogy egy vallási világstatisztika összeállítása módszertani okokból ma is akada- lyokba ütközik. Ha kiterjedt területekről pontos
forrásaink vannak is, viszont nagy területekről
keveset tudunk. Kérdés, mennyiben torzul el a kép, ha a kultúrállamok részletekbe menő pontosságú adatait egyszínvonalra állítjuk Kína, Oroszország
stb. tagkörű, csak kevéssé ellenőrizhető, becslése—
ken alapuló adataival. Milyen csoportosulás a leg—
célszerűbb területi szempontból? Az öt kontinens-
rendszer felhasználása bármilyen megszokott és összehasonlításokra alkalmas is, éppen földrajzi-, lag kevéssé használható. így például Európa ke—
leti határának meghatározása ma az orosz biro- dalom felbomlása folytán -—-, még problematiku-
sabb, mint volt ezelőtt 20 évvel. Több szempont
indokolja, hogy Oroszországot teljes egészében az ázsiai országok közé soroljuk; ugyanígy Törökor—
szágot. Végeredményben kénytelenek vagyunk a szokásos kontinentális beosztást igénybevenni, nem utolsó sorban azért, hogy a megelőző össze—
állításokkal való egybevetés könnyebb legyen. De igyekezni kell minél kisebb egységekre visszamenni, hogy így az összefüggő és vallásilag
területi
homogén területek kialakítása könnyebb legyen.
A vallások összefoglalása szempontjából leg—
célravezetőbb két főcsoport felállítása: úgymint az egyistenhívők és többistenhívők vallásai. A mo- noteizmus három főága: kereszténység, zsidóság, mohamedánizmus, A kereszténységnek három leg- nagyobb ága: katolicizmus, protestantizmus és or—
todox kereszténység. A katolikus hívőkhöz szá—
mítjuk mindazokat, akik a római pápa fennható—
ságát elismerik; a protestantizmus megnevezés számtalan felekezetet foglal össze; ortodoxnak számítjuk a keleti autokefál egyházak, azonkívül
világ vallásainak megoszlása. — Répartition des religious de Niumanite'.
(Abszolút szamok ezer lélekben. — Nombre des fidéles en milliers).
PD ii a . ó? ' .; § $ ; N 3 § és
.. 'O , §. § ÉÉ ÉÉ 33909 §§ ÉÉ §§ §": 'n a § e.,
' meg fia?: m §a§§g§§go§ %% §; aa % § §
Pa's
J— egi;0053. %S
si §§§n$§§38§ÉM? "3299 mi)
%%;ÉI-a
g§e§ Es—
g's ggg:we a?
§;%
Ég-3"s 953
K;a
523. a mi ts % "' tv -— _ - N _. . _a § __
0003 mm £e__ő_§§s£§ EE§ 868 5303 980" 255) $"? fifa Én?.
Európa — Europe . 351563 203096 107243 30.824 6.730 2.792 —— —— — — 10.915 372000
0/0 94'5 54'8 28'8 8'1 1'8 0'8 — — —— — —- 2'9 100'0
Ázsia — Asia. 140.000 20.000 15.000 100.000 3.2 202000 223000 150000 350.000 18.000 50.000 38.800: 1,175.000
olc H'? I'? 1'3 8'5 0'3 17'2 19'0 12'8 29'8 1'5 4'2 3'3 100'0
Afrika — Afiigue . 15.000 5.50 5.000 1.000 550 53.000 100 200 250 — 70.000 4.900 144000
0/0 104 3'8 35 O'? 0'4 36'9 0'0 01 ()"2 —— 48'6 34 1000
Amerika — Amárigue 223000 115000 100000 600 4.800 200 1.000 1.700 2.000 100 3.000. 142 250.000
% 89'2 460 400 02 1'!) D'] 0'4 07 08 0'0 1'2 57 1000
Ausztrália—Australíe 6.600 1.500 5.000 — 80 —— 50 100 8) 70 2.000 ( 7 9.300
0/0 71'() [H'] 53'8 —— 0'3 — 05 I'] 0'8 0'7 21'5' 4"! 1000
Összesen — Total 736.163 345396 242243 131.924 16.310 257.992 224.150 152000 352.330 18.170 125.000 69.185 1,950.300
"l,, 37'75 17'74 1242 676 0'79 13'23 1149 7'79 18'06 0293 6'41 3'55 100'0
!
a római egyházzal nem egyesült kisázsiai (nesz- toriánus, jakobita stb.) ágazatok hívőit. A poli- teizmusnál határvonalat akarunk húzni a tételes és a természetimádáson alapuló többistenhitek közt. Az első csoportba tartoznak a brahmaniz- mus és az ebből kiinduló vallások: tehát brah- manizmus, buddhizmus, konfucianizmus és Lao- Tse tanítása; azonkívül a sintoizmus. A politeiz-
mus második csoportját összefoglaló névvel ter- mészetimádásnak nevezzük. Ez az általános szó csak ismereteink hiányát takarja, mert hiszen az afrikai, ausztráliai vagy szibériai bennszülött tör- zsek vallása egymástól eltérő és esetleg éppúgy
dogmatikus merevségű alapelveken épülhet, mint bármely más vallás. Az előbbieken kívül még egy
csoportot állítunk fel. Ebbe soroljuk azokat, akik-
nek felekezete't nem ismerjük, vagy azokat, akik felekezeten kívül állanak és végül az atheistákat?) A számok táblázatba foglalva az egész tanul- mány eredményét leszűrve mutatják: így csak néhány kritikus pont vizsgálatára kell a továb- biakban bővebben kitérnünk.
1) Ismeretes, hogy a mai Oroszországban ——
paradoxonként —, az atheizmus államvallássá lett és így az utolsó szempont figyelembevétele sem
mellékes.
6. A világ vallásaínak százalékos megoszlása földrészenkint.
He'pariition %, par parties du monde, des religious de l'humanite'.
És.—Ég,;ÉÉé * 330 ** Nht § - . _Éau, 23 9 §
Parties du monde wo'áa—ÉV'R SES§ 0849; 83 É'E'SÉSW'Ég "UWE' Éo§iö 3.3 533 w—É NÉ É—ÉDxS (ez; a_NkaÉO—ox '5'3 ONE-ie ESA-59 2350 02—33 55 Erre ÉS 3113 luxmgcng—slzgu oxi/ju N; ÉpeumEm: nafta 102UÉ' W,, H.:Ln meg: 05,
Európa — Europe . 47-75 5806 44528 2298 14306 1'08 —— —— —— —— —— 15'78 19'07
zsia — Asie . . 19-02 5-78 019 7580 2090 7830 99-49 98-68 99-34 99-00 40-00 56-09 60-25 Afrika _ Afrigue. 901 159 200 070i 3-59 20-51 004 013 007 _ 56-00 708 798 Amerika—Amérigue 3029 30—24 45—41 0416 31-35 008 045 112 057 055 2-40 20'5212'82 Ausztrália-Australia 090 043 206 — [ 020 — 002 0-07 002 039 100! 053 048 Összesen—Total:H 1000 [10001 1000 100-01100—0 10001 1000 1000 1000 11000! 1000I100-0100-0
' "
Egyistenhivo felekezetek.
Európa a legkeresztényebb kontinens. A tör- elmi fejlődés itt alakította ki legmarkánsabban
egyes vallások homogén területeit, amit Four- de Flaix ,,l'étendue des religions"—nak nevez.
iséget okoz, hogy a vallási megoszlás adatai öhb területről még az 1920 körüli népszám—
ridejéhől valók; az összes lélekszámot már
obbrészt az újabb népszámlálások alapján
ismerjük. Az eltérés eltüntetésére az adatokat itt—
ott ki kell kerekíteni. A katolikus, protestáns és ortodox keresztényeken kívül 10 millió egyéb ke- resztényt kell feltételezni: csaknem 11 millióra tehető a felekezeten kívül'álló és ismeretlen fele- kezetüek száma. Észak a protestantizmus, nyugat és délnyugat a katolicizmus, kelet és délkelet az ortodox felekezetek hazája. Minél inkább köze- ledünk a kontinens belseje felé, annál kevésbbé egységes a kép. A mohamedánizmusnak csak a
4, szám. —— 266 —-
1932
Balkán—félszigeten van jelentős szerepe, a zsidóság pedig Közép- és Keleteurópában él jelentősebb
arányban. Számszerűleg Európa vallásai spektru- mát így állíthatjuk össze:
7. Európa vallási viszonyai nagyobb tájegységek szerint. (Oroszország és Törökország nélkül.) 1) Les religious en Europe, par regions (non compris la Russie et la Turguie).1)
(Az abszolut számok 1000 lélekben értendők. —— Les nombres absolus en milliers).
Katolikus Protestáns Ortodox . Mohamedán —-
Euró a me sé ei — Ré ions de l'Euro e ' * ' ' 25196 - osszes
p 1 gy g 9 p caígíífáue priíí'xíeítes orígííifxe !me ili—3223 Total
Eszak—Európa. —— Nord ... . . . 6.234 53.706 421 421 — 60.782
, % 10'28 88'36 0'68 0'6'8 —— 100
Északnyugat-Európa — Nord-Guest . . . 52.452 1.034 —— 216 —— 53.702
% 97'67 1'92 —— 0'41 — 100
KözépnyugatrEurópa — Ouest de l'Europe
centrale . . . 24.246 45.883 7 711 — 70.847
0/0 34'17 64'67 0'16 1'00 —- 100
Délnyugat-Európa — Sud-Guest . . 68.518 123 — 55 —— 68.696
0/0 9974 0'18 —— 0'08 —— 100
Közép-Európa — Europe centrale . . 22.573 3.712 126 1.171 — 27 .582
0/0 81'84 13'46 0'46 4'24 --— 100
Kelet-Európa —- Est . . . . 22.496 1.345 2.967 3.018 -— 29.826
. % 75'42 4'51 9'94 10'13 — 100
Balkán — Balkans . . 7.477 1.440 26.803 1.138 2.792 39.650
"M. 18'86 3'63 67'60 , 2'87 7'04— ! 100
')' A tájegységek a következö csoportosítás szerint foglalják össze az országokat:
Eszak—Európa: Nagy—Britannia, Dánia, Izland, Norvégia, Svédország, Finnórszág, Észtország, Lettország.
Északnyugat-Európa: Franciaország, Belgium, Luxemburg, Monakó.
Kőzépnyuyat—Európa: Hollandia. Németország, Svájc.
Délnyugat-Európa: Portugália, Spanyolország, Andorra, Olaszország, San-Marino.
Közép—Európa: Cseh-Szlovákia, Ausztria, Lichtenstein, Magyarország.
Kelet-Európa: Litvánia, Danzig, Lengyelország.
Balkán: Jugoszlávia, Románia, Albánia, Bulgária, Görögország.
') Les pays européens ont été groupe's de la fogan suioante:
N a rá: Gr.—Bretagne, Da'nemark, Islande, Norvegia, Suede, Finlande, Estonie, Lettom'e.
N 0 r d- 0 % e s t: France, Belgigue, Luxembourg, Monaco.
O M e st d e l' E u r 010 e _ce n 15 r ale: Pays—Bos, Allemagne, Suisse.
S u d- 0 14 e s t: Portugal, Espagne, Andorre, Italie, Saint-Marin.
E uro p e centrale: Tche'co-Slovaguie, Autriche, Liechtenstein, Hongrie.
E 8 t : Lituamle. Dantzig, Pologne.
Ba lka ns : Yougoslavie, Roumanie, Albanie, Buigarie, Grece.
Szembetűnő, hogy a Balkán félszigeten a ka-
tolikusok és a protestánsok aránylag jelentős szá—
zalékot mutatnak fel, ez azonban csak annak a
következménye, hogy a mai Jugoszlávia és Ro-
mánia területein 4'7, illetve 26 millió katolikus és
közel másfélmillió protestáns található, Magyar—
ország megcsonkítása következtében, tehát a föld- rajzi és történelmi adottságokkal ellentétben álló alakulás folytán.
Nézzük ezek után a másik nagy keresztény
kontinens, Amerika vallási viszonyait. El kell vá- lasztani az északot a déltől. A Rio Grandétól északra lakik a földrész népességének több, mint a fele. Ettöl délre terülnek el a spanyol-portugál vérrel keveredett népességű köztársaságok. Fel——
tevésszerűleg megengedhetjük magunknak, hogy a
némelyikében?) Nem követünk el hibát, ha Közép-
és Délamerika lakosságát túlnyomórészben kato- likusnak könyveljük el. így pl. Mexikó 16 és fél- millió lakosából esak 150.000 protestáns, azoknak is jórésze idegen. A bennszülöttek egyrésze még az ősi pogányságon él, ezek jobbára indiánok; egy töredéket jelentenek a bevándorolt
buddhista keletázsiaiak stb.
Északamerikából Kanada és a többi angol
birodalomhoz tartozó terület felekezeti összetéte- lét eléggé ismerjük. A katolikus franciák, akik a Szt. Lőrinc folyó torkolata körül laknak, az össz- brahmanita,
1) A születéssel járó, magától értetődő kato- licizmus azonban nem jelenti azt, hogy politikai- lag ne szálljanak esetleg fegyveresen is szembe az népességet túlnyomó részben katolikusnak számít-
suk, bár ezeknek az országoknak vallási statiszti- kája nincs és a vallási téren liberalizmus uralko- dik. Sőt az Egyházzal való súrlódások sehol olyan
erős formákat nem öltöttek, mint ezen országok
Egyház híveivel ós képviselőivel. Ez nem egyedül álló történelmi jelenség —— hiszen katolikusnak vallotta magát l. Napoleon is, Vll. Pius elfogatója és katolikusok voltak azok az olaszok is, akik 1871-ben elfoglalták Rómát és megfosztották IX.
Piust a világi hatalomtól.
lakosságnak körülbelül 40 százalékát jelentik. A protestáns egyházak közül a presbiteri, az anglikán és a metodista hívők a legszámottevőbbek.
Az Egyesült Államok vallási viszonyainak vizsgálata külön tanulmány; megismeréséhez né- hány történelmi vonatkozású megjegyzést kell előre bocsátani?) Közkeletű szólam, a ,,szabadság
hazája". Általánossá váló hit az, hogy ez a poli-
tikai szabadságra vonatkozik, holott Amerika a
állási szabadság hazáját jelentette a 17. század elején; akkor, mikor az európai kontinensen val- lási okokból tartott 30 esztendeig a háború és amikor az angol szigeteken a kereszténység kü- lönböző felekezetei között elkeseredett harc dult.
A kivándorló puritánok a szabad vallásgyakorlás lehetőségét találták meg Északamerikában. Azóta
is, az odavándorolt, a világ minden népéből ver-
buválódott tarka sereg magával vitte ősei hitét.
Minthogy pedig ott az alkotmány minden vallási felfogásnak teljes szabadságot biztosít, bármilyen dogmatikus vagy szociális elgondolás köré gyűlő csoport szabadon alkothatott újabb önálló egyhá- zat. Az első, 1790-ben tartott népszámlálás vallási viszonyokra nem tért ki,?) csak azt állapította meg, hogy 3,172.444 fehér, 59.557 szabad- és 697.624 rabszolgasorban élő néger élt ott. Nagyobb
mérvű bevándorlás csak 1810—ben indult meg, de olyan szűk keretek között mozgott, hogy a beván—
doroltak és leszármazottjaik együtt, még tíz évvel
később is, csak 350000 főt tettek. Az első vallási kérdésekre kiterjedő felvételi) 1850-ben volt. Ek—
kor 23,191.876 lakosa volt az Egyesült Államok- nak. A hívőket ekkor még felekezet szerint nem vették számba, hanem csak az egyes hitágazatok templomaiban rendelkezésre álló ülőhelyeket. Fel- téve, hogy a hívők száma és az ülőhelyek közötti , rány ugyanaz, mint 1890-ben (mikorról mind a
két adat rendelkezésünkre áll), azt mondhatjuk,
ogy ebben az időben a lakosságnak csak 25 szá—
áléka, tehát 5,800.000 ember tartozott valamilyen
élekezethez. Ebből protestáns volt 4,400.000, kato—
kus 1,300.000, míg a zsidók száma 50.000. Ame-
"ka különleges viszonyainál fogva, a valamely fele—
ezethez való tartozás nem magától értetődő. En- ek okai a lelkiismereti szabadság, a szétszórt Gepülési viszonyok, a népesség vándorlásra való
lama, s nem utolsó sorban a protestáns fele-
eteknek oly nagyarányú atomizálódása, amely gyes ágazatok közti jelentéktelen különbségek 1) Az Egyesült Államok vallási viszonyait 'tszerűleg vizsgálja a Federal Council of Sebes of Christ in America: ebben azonban
protestáns egyházak vannak képviselve.
: *) A Century of Population Growth from irst Census of the U. S. to the twelfth.
1900.
, Az eredményeket összefoglalólag közli:
a of the U. S. 1890. Churches.
folytán bizonyos fokú közömbösséget vált ki az állam polgáraiból. Ma az összes felekezetekhez tartozó és mint olyan kimutatható hívők arány- száma az össznépességhez viszonyítva még emel- kedőben van, viszont az egyes felekezetek fejlő—
dése lanyhulást mutat.
8. Az Am. Egyesült Államok felekezeti viszo-
nyainak alakulása 1850—1926.
Nombre des űdéles des confessions aux Etats—Unis, 1850—1926.
Afelekezetekhíveinek
' Fideles des conjussíons
Ev , .. . _ , 1 Az össznépes—
, szama novekedese ; ség 0/0_áb3n
Annee nombre accroissement % En % de la
————————————— population
ezerben — en milliers totale
1850 5.800 — — 2500
1860 8.750 2.950 508 2782
1870 10.906 2.156 24'64 27'38 1890 20.867 9.961 91 "33 33'15
1906 84.229 13 362 6400 3996
1916 44.160 9.981 29'00 4407
1926 53.000 8.840 2001 45224
A népesség növekedésének arányszámát a fe- lekezetek növekedésének ütemével szembeállítva, nem szabad elfelejtkezni arról, mekkora hatással volt Amerika népességének alakulására a beván- dorlás. A felekezetekhez tartozók aránya az össz—
népességhez növekedik, de ezt nem szabad a nö-
vekvő vallásosság jelének venni, hanem csak an-
nak, hogy a városokba való tódulással nagyobb lesz részben a statisztikai felvétel pontossága, rész- ben pedig azoknak a száma, akik a szociális jólét bizonyos fokát elérve ,,megengedhetik maguknak"
azt, hogy valamely felekezethez tartozhassanak, mert valamelyik egyházközség tagjának lenni: ez meglehetősen súlyos áldozatokra kötelez és ezek elől kitérni a mindenható ,,social controll", a tár- sadalmi ellenőrzés folytán nem lehet.
Ezeknek az előrebocsátása nélkül nem volna kellő kritikával fogadható az amerikai felekezeti megoszlás következő statisztikája: A katolikusok száma 20 millió, a zsidóké 4 millió,1) az összes protestáns hívőke' 30 millió 1926-ban. Az utolsó számbavétel alkalmával 212 felekezet volt, egyen- kint több mint ezer (232154) testülettel. Azok a finom megkülönböztetések, amelyek egyes testü-
leteket a jótékony intézményektől — mint az Udv Hadsereg — vagy az erkölcsi célú társulatoktól,
— mint a Society for Ethieal Culture elválasz- 1) A zsidók számát illetőleg l.: American Jewish Yearbook. 5692. 1931—32. és H. S. Lin—
field: Statistics of Jews. 1931., mindkét forrás az Egy. Áll. zsidóságának számát 4,228.029-re, a világ összes zsidóságáét pedig 15,050.000-re teszi.
4 szám.
—268——— 1932
tanak, már nem a statisztika, hanem a theológia
e's szociológia körébe tartoznak. A tételes vallás- hoz, vagy elismert felekezethez nem tartozó ame- rikaiak legnagyobb része is keresztény, még pedig protestáns. A katolikus és a zsidó egyházközségek pontosan számontartják híveiket. Az egybevethe—
tőség szempontjából akadályt jelent az is, hogy míg a katolikus és zsidó egyházak tagjaikat köz—
vetlenül a születést követő felvételi aktustól fogva hivei között mutatják ki, addig a protestánsok csak a ,,eommunicant"-ot, a rendesen 15 évnél idő- sebb egyházközségi tagot veszik figyelembe.
Az újvilág másik kontinense, Ausztrália, any—
nyiban nyujt érdekes képet, hogy ez az egyetlen kontinens, ahol a két nagy keresztény felekezet- csoport közül a protestantizmus van túlsúlyban.
A kereszténységnek 78'9 százaléka él ezen a három kontinensen. A másik két nagy mono-
teista vallás, a zsidóság és mohamedánizmus el-
terjedéséről a Magyar Statisztikai Szemle külön itt rekapituláláske'pen hú- tájeg,yse'g vallási Az egyistenhivő
tanulmányokat közölt;
rom jellemző Földközi-tengeri viszonyairól közlünk számokat.
9. A Földközi Tenger néhány nagyobb tájegy- ségének vallási viszonyai.
Les religious en guelgues régions médiierraméennes.
Abszolut számok 1.000 lélekben —— Nombrz des
jidélcsLen millíc'rs
e 3
Országrészek § ") § §.
Régions Év, s 33 És ):
"%t" I " § 23 9
es a § ; 862 18
Északnyugat Afrika —
Nord-Guest de l'Afr. 1.007 195 7.632 —— 8.834 0/ . 11'39 221 86'40 —— 100 Nilus és Líbia — A't'l—r
et Lybte. . . . 1.409 107 l6.474 3.000 20.990
0/o_ 6'71 051 7849 14'29 100 Kisázsia —— Aáic Mi-
neure . . . 1.197 27816438 —— 17.913
0/0. . 6'681'55 91'77 — ll 106
x!
valláscsoportok tárgyalását nem fejezhetjük be a nélkül, hogy külön figyelmet ne szenteljünk az orosz viszonyoknak. Az egykori birodalom feleke- zeti statisztikája az 1897. évi felvétel alkalmával készült el először és utoljára. Azóta mélyreható vál- tozások állottak be. A protestáns és katolikus né- pesség területei önálló államok lettek. Az állam és egyház kapcsolata megszakadt, a hitbuzgó né- pesség jelentős része elpusztult vagy kivándorolt.
ma pedig az államhatalom minden erejével üldözi a bármilyen formában megnyilvánuló vallási ér- zületet. Nemcsak a papok, hanem a magukat hí-
vőknek valló emberek is meghurcoltatásnak van- nak kitéve. Mindezek következtében Oroszország felekezeti viszonyait illetőleg találgatásra vagyunk utalva. Támpont nélkül állunk azt illetőleg, hogy
mennyi a ,,hivatalos" ateisták vagy a valláshoz
csak titokban szitó és a vallási gondolat nelkül felnövő fiatalabb nemzedék száma. Óvatos becs—
léssel az összes ázsiai területeken élő görögkeleti
hívők számát 100 millióra, a ateisták számát
pedig 30 és 40 millió közt levőre becsülhetjük. A bevezetésben a szubjektív nehézségeknek'nevezett akadályok itt érvényesülnek legerősebben —— igaz, hogy a tárgyi akadályokkal súlyosbítva. A kérdés eldönthetetlen, mert hiszen a jelenlegi uralom val- lásstatisztikai felvételt elrendelni sohasem fog, hi pedig rendszerváltozás esetén ez mégis bekövetl keznék, az akkori eredményből a mostani hely- zetre visszakövetkeztetni nem lehetne.
Többistenthtvő felekezetek.
A távolkelet birodalmainak a politeista val- lások alkotják alapját. A brahmanizmus Indiából
indul ki, és számtalan szektára oszlik. A három
istenség tanán épül; nemcsak belső tartalom szempontjából változott sokat. hanem számtalan felekezetre is szakadt. Ennek reformátoraképen lépett fel Siddharta herceg a Krisztus előtti 6. szá- zadban, aki a túltengő e's misztikus spekulációvai a tisztultabb filozófiai gondolatot kívánta szembe—
helyezni. Tanáinak terjedése magával hozta azt, hogy a bölcseleti elem összekeveredett a poli—
teis—ta gondolattaU) és az alapitó maga is Buddha néven az istenek sorába került s mítosz vette körül alakját. Ugyancsak mint filozófiai gondolat indult el Konfuce, és a nála félévszázaddal előbb született Luo-Tse oktatása is. Az előbbinek Co- Csuán c. művében lefektetett eszméi Krisztus előtt 200 óta a Kínai Birodalom erkölcsi alapját adják.
Mind a kettő ma már vallássá átszőve azokkal a bálványozó elemekkel, amelyek ellen harcolni ki—
vantak. Konfuce és Lao-Tse híveit alig választja el egymástól dogmatikus gondolat (az utóbbiakat a Tao-Te-King nevű föműve'ről Taoistáknak ne—
vezzük.) A távolkeleti vallásokat három kategóriá—
ban tárgyalhatjuk: a brahmanizmust (a politeiz—
mus ősi formáját), buddhizmust (megreformált alak) és konfucianizmust, illetve taoizmust, ősök tiszteletét (filozófiai elemmel áthatott konzervatív felfogás). A tételes politeizmus és természetimá- dás több ágai között átmenetet alkot a sintoiz-' mus: ez Japán ősvallása.
Indiát kivéve úgyszólván az egész keletázsiai komplexumot illetőleg hozzávetőleges becslésekre vagyunk utalva.
1) A Távolkelet vallásaira vonatkozólag ], az Encyclopaedia Britannica Buddhism. stb. feje—
zeteit.
