FOR FOR

Teljes szövegt

(1)

(2) FOR THE PEOPLE FOR EDVCATION FOR SCIENCE. LIBRARY OF. THE AMERICAN MUSEUM OF. NATURAL HISTORY.

(3)

(4)

(5) A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM KIADVÁNYA. /.é^(^^6,f/J -"t.. MAGYARORSZÁG MADARAI. 1. A HAZAI MADÁRVILx4G MEGISMERÉSÉNEK VEZÉRFONALA 170. EREDETI SZÖVEGRAJZZAL ÉS. 9. MMELLÉKLETTEL. IRTA. MADARÁSZ GYULA. DK.. M. N.. ANHANG:. DIE. MÚZEUMI IG.\ZGATÓ-ÖR. VÖGEL UNGARNS. AUSZUG. IN. DEUTSCHER SPRACHE. ^-. BUDAPEST,. 1899—190:3..

(6) \6-7o<a«^.. SuSlu u5lu Zi.

(7) EDESATYAM NEMKS-KISIWl.WDl. MADARÁSZ ZSIGMOND EDE iaiLr:Kr:Niîv. v\n. Ki-:(;vKLi<:rrEL. AJÁNLOM.

(8)

(9) ELOSZO. A /. Magyar Nemzeti Múzeum. V. logy. tanácsos, hivatásában. a. Múzeum egyes. ainden erejébl arra érfiak a. is. nemcsak azon buzgólkodik mindinkább. osztályai. törekszik,. hogy. tudományos irodalom terén. lessenek és a tudományos világnak. Az. Szalay. lelkes igazgatója,. meleg érdekló'désének. Imi. teljes. föl virágozza. az intézetnél alkaln. minél. szélesebb. körh. szolgálatot tehessene. is. köszönhet', hogy e. volt. ormájában befejezését megérte.. Evek. hosszú. ébredt. ilapján. során. bennem. folytatott. át. az. a. vágy,. smertet módszeres munkával mind. tanulmányaim,. hogy a. me. Magyarország. i. kezdnek, mind pe. ;mbernek alkalmat adjak hazánk madárfaunájának megismei. le. Ezt a könyvet eleinte a saját költségemen óhajtottam az. els három. füzet. megjelenése után kitnt, hogy anya^. ;légséges e régi, kedves tervem megvalósítására.. gazgató viemzeti. lOgy. módot. talált. Múzeum. egy. német. ^. arra,. adhassa. nyelv. ki.. hogy. Idközben. megkezdett. Evvel. kivonatnak. í. munkámal. kapcsolatban. lehetví. függelékképen. valc.

(10) \^. Elszó.. I. A. köszönetek sorát megnyitva. nem feledkezhetem meg elfizetimrl. sem, a kik a kiadás els nehézségeiben. Külön köszönetet nak,. kell. végre. Langhoffer Ágoston. mondanom és. itj.. a zágrábi. dr.-nak,. CsATÓ JÁNOS kedves barátomnak. engem támogatni. szívesek voltak.. Chotek RezsÖ grófmúzeum igazgatójának,. mindazoknak, a kik könyvem meg-. írásánál segítségemre voltak.. Fogadják mindnyájan e formában Kelt Budapesten,. is. hálás. köszönetem. nyilvánítását.. 1903. április havában.. Dr, Madarász Gyida,.

(11) ELFIZETK FERENCZ FERDINÁND JÓZSEF ÁGOST. FERDINÁND. NÉVSORA.. királyi. herczeg.. királyi herczeg.. bolgár fejedelem.. Állatkert Igazgatósága, Budapest.. Állatorvosi Fiskola, Budapest.. Múz., G} *Alsófehérmegyei Tört. Régész, és Termeszeit. Egyl.. Apáthy. István. dr.,. Kolozsvár.. *Aradi Kölcsey-Egyes. Múz., Arad. Arrigoni Degli Oddi, E. Comte. Padua. *Árva vármegyei Csaplovics Könyvtár, Alsó-Kubm. Babarczi-Schwarzer Ottó. dr.,. Budapest.. Batthányi Lajos gróf, ikervár.. *Békés-vármegyei Múzeum, Békés-Gyula. Beszter kir. Erdöigazgatóság Szakkönyvt.,. Beszterczebányai m.. Bodon Miksa, Budapest. Budai Könyvtár, Budapest. neveln-képz-mt. Budapesti II. ker. m. kir. áll. tanítón- és. I^. Cerva Frigyes, Sziget-Csép.. Chotek Rezs gróf. Futták. Chyzer Kornél dr., Budapest. Csató János, Nagyenyed.. ifj.. Temesvár. *Délmagyarországi Természett. Társulat Múzeuma,.

(12) Elöfíy.etök névsora.. \qil. Esterházy Mihály gróf, Budapest. Ev. Ref. Székely-ISIikó-Kollégium Könyvt., Sepsi-Szt.-György. *Felkai Tátra-Múzeum, Felka.. *Felsömagyarországi Múzeum, Kassa. *Fesztetits Sándor gróf, Budapest.. *Fiumei városi. Múzeum (Museo. Floericke, Curt. Fónagy. dr.,. civico),. Fiume.. Wien.. József, Budapest.. Földmívelésügyi m.. kir.. Minisztérium Könyvt., Budapest.. Gazdasági Tanintézet Könyvtára, Kesztliely. Gengler, J. dr., Erlangen (Bayern). Graef Károly könyvkereskedése, Nagy-Szeben.. Gromon Dezs, Budapest. Gyri m. kir. állami freáliskola. Igazgatósága,. Gyr.. Gyuris Géza, Budapest. Hetycy Sámuel, Pécs. Jankó János. dr.. (f),. Budapest.. fordán Ferenczné, Budapest. Károlyi Lajos gróf, Budapest.. Katona Mihály (y) Budapest, *Kecskeméti városi Könyvtár, Kecskemét.. Kemény Kálmán báró, Budapest. Kemény Gyula báró, Puszta-Kamarás. *Keszthelyi Balaton-Múzeum, Keszthely.. Komáromi Szt-Benedek-rendi gymnasium. Igazgatósága,. Komárom. Kontúr Béla dr., Budapest. Kováts József Homonna. Községi polgári fiúiskola tanári Könyvtára, Nagyszombat.. Krécsy Béla, Budapest. Lendl Adolf dr., Budapest. 6 péld. Libits Adolt, Alcsuth. Liptószentmiklósi m.. kir.. állami polg.. isk.. Igazgatósága, Liptó-Szt.-Miklós.. *Losonczi városi Könyvtár, Losoncz.. Lovassy Sándor. dr.,. Keszthely.. Zs. Edéné özv., Budapest. Magyar Tisztviselk Országos Egyesülete, Budapest. ^Magyarországi Kárpát-Egyesület Múzeuma, Poprád. *Múzeumi Tót Társaság, Túrócz-Szt.-Márton. Nádasdy Ferencz gróf, Budapest.. Madarász. Nagyröczei. áll.. polg. és felsö-keresk. iskola Könyvtára,. *Nagyszebeni Kárpát-Múzeum, Nagyszeben. Navratil. Dezs. dr.,. Budapest.. *Pozsonyi városi Könyvtár, Pozsony.. Rappensberger Vilmos, Magyar-Óvár. Rátz István. dr.,. Budapest.. Redl Gusztáv, Tapolcza. Reichl Károlyné, Budapest.. Nagyrcze..

(13) Rottman Elemér. Budapest.. dr.,. Schlüter Wilhelm, Halle a/S, (Deutschland).. Schossberger Nándor báró, Budapest.. Skonyár Gusztáv, Liptó-Szt. -Miklós. Szalay Imre, Budapest ^Szabadkai városi Közkönyvtár, Szabadka.. Széchenyi Béla gróf, Budapest. Szedlacsek István, Budapest. *Szegedi városi Múzeum, Szeged.. *Székely Nemzeti-Múzeum, Sepsi-Szent- György. Székelyudvarhelyi. állami fó'reáliskola Igazgatósága, Széke. kir.. Szlávi Kornél, Újvidék.. Szterényi. Hugó. Budapest. dr.,. Tarján Tibor, Békés- Csaba. Teleki Jenó' gróf, Nagy-Somkút.. Teleki Tibor gróf,. Gyömr.. Természettud. Társulat, m.. Thoroczkay Miklós. kir.,. Budapest.. gróf, Budapest.. Tillmann Lajos, Budapest. *Tiszafüredi. Múzeum. és Könyvtár, Tiszafüred.. *Tolnamegyei Múzeum, Szegzárd. *Váczi Múzeum, Vácz. Vadas Jen, Selmeczbánya. Vangel Jen dr., Budapest. *Vasvármegyei Kuhuregyesület Könyvtára, Szombathely.. Wachsmann. Ferencz, Budapest.. Wartha Vincze. dr.,. Budapest.. Wass Béla gróf, Czege. Zágrábi Múzeum, Zágráb. Zalán Antal, Ungvár.. Zeyk Dániel, Nagyenyed. *Zombori városi Könyvtár, Zombor.. 1/^.

(14) TARTALOM. Oldal. Ajánlás. [II. Elszó Elfizetk névsora. Y VH. X. Tartalom. Táblák jegyzéke. I.. BEVEZET RÉSZ (A madár. II.. I.. XXIV. XXV— XXXIII. küls. XXX. morfológiája). REXDSZERTAXI RÉSZ. 1. — 45U. Rend. (Ordo Passeriformes.) Éneklök I.. i. Család (Fam. Corvidae). Varjúfélék. 2. Subfam. Corvináé. 3. Corvus. 4. Corvus corax. Holló Trypanocorax. 5. Trypanocorax Corone. 5. 4. frugilegus. Vetési varjú. Corone corone. Fekete varjú Corone cornix. Szürke varjú Lycus — Coloeiis -. 5. 6,. 164. 7. 155. 6. Coloeus monedula. Közönséges csóka. 7,. 165. Coloeus. 8,. 165. Keleti csóka. coliaris.. Xticifraga. 8. Nucifraga caryocatactes. Közönséges havasi szajkó Nucifraga macrorhyncha. Szibériai havasi szajkó Siihfum. Garrulinac. S. 9. 10. PzCa ;|. Pica pica. Szarka ('•arruliis. Garrulus glandarius. Szajkó. Snbfam. Frecjulinae. y\. Pyrrhocorax pyrrhocorax. Havasi holló Család (Fam. Oriolidae). Sárgarigófélék Oriolus Oriolus. 1. \\. H. J\rrhocorax II.. 10 ^. 11. lo ]. galljiila.. Sárgarigó. c;. ^3.

(15) Al. Tarüilom.. Oldal III.. Család (Fam. Sturnidae). Seregélyfélék. ^4. Sluruits. ^4. Stiirnus vuliâris. Közönséi^cs seregély. ]5. Sturnus menzl)ieii. Indiai sere<^ély. 15. Sturnus poltoratzkii.. 16. Szil)ériai. serei^élv. I'íis/or. ]5. Pastor roseus. Rózsaszín seregély. 16. IV. Család (Fam. Fringillidae). Pintyfélék. 17. Siib/am. FriiKjillinae. \^. Loxia. Y)^. 165. Loxia curvirostra. Közönséges keresztcsör Loxia pytiopsittacus. Vastagcsörü keresztcsör Loxia rubrifasciata. Vörösszalagos keresztcsör. 1'). 165. 20,. J65. Loxia. 20,. bifasciata. .Szalagos keresztcsör. Pinicoia Pinicola enucleator. Északi. 165 166 21. pirók. Carpdacus Carpodacus roseus. Rózsapirók Carpodacus crvthrinus. Szibériai pirók Pyrrliula. 21. 22 22 23 23. Pyrrhula pyrrhula. Közönséges pirók. 24. Pyrrhula curopaea. Nyugati pirók. 24. Seriuiix. Serinus serinus. Csicsörke. Linaria. 25 25. 26. Linaria linaria. Közönséges lenike. 27. Linaria holboelli. Hosszúcsörü lenikc. 28. Linaria rufcscens. Vörhenyes lenike. 28. Linaria exilipes. Szibériai lenike. 29. Linaria cannabina. Közönséges kenderike. 29. Linaria tiavirostris. Sárgacsörü kenderike. 30. Linaria brevirostris. Keleti kenderike Moiitif)-ingilla Montifringilla nivalis. Havasi pinty. Passer. 30. 30 30 31. Passer montanus. Mezei veréb. 31. Passer domesticus. Házi veréb. 32. Carduelis Carduelis carduelis. Tengelicze. Ckrysomitris Chrysomitiis spinus. Csíz. Chlrix Chloris chloris. Zöldike. Pringilla. 33. 33. 34 34. 34 34 35. Fringilla coelebs. Erdei pinty. 35. Fringilla montifringilla. Téli pinty. 36. Coccolhrausies. Coccothraustes coccothraustes. Magtörö pinty. Siibfam. Embcrizinae. Emberiza Emberiza citrinella. Czitrom sármány" Emberiza cirlus. Örvös sármány Emberiza schoeniclus. Nádi sármány Emberiza palustris. Vastagcsörü nádi sármány Emberiza hortulana. Kerti sármán v. 37 37. 38 38. 38 39 40 41. ^-.

(16) XII. Tartalom.. üldal. Emberiza cia. Czirrcgö sármány Emberiza melanocephala. Eeketefejü sármány Milíaria. 42. 43 44. Miliaria miliaria. Sordély. 44. Plcctropkenax. 44. Plectrophenax. nivalis.. Hósármánv. 44. V. Család (Fam. Alaudidae). Pacsirtafélék. 45. O/ocorys. 46. Otocorys. alpcstris.. Melanocorypha Melanocorypha. Havasi pacsirta. 46 47. sibirica. Szibériai pacsirta. .. .. .. .. 47. ". Ptilocorys. 48. Ptilocorys eristata.. Búbos. pacsirta. 49. Ptilocorys senegalensis. Szenegáli búbos f»acsirta. Alauda Alauda. 50 51. arvensis. Mezei pacsirta. 51. Lulliila. 52. Lullula arl)orea. Erdei pacsirta VI. Család. 52. (Fam. Motacillidae). Billegetfélék. 53. Anthiis. 5J5. Anthus triviális. Közönséges pipiske Anthus pratensis. Réti pipiske Anthus cervinus. Rötbegyü pipiske Anthus campestris. Pusztai pipiske Anthus spipoletta. Hegyi pipiske. 54. 54. 55 56 57. Míacilla. 57. Motacilla álba. BarázdalMllegetö. 57. Caiobates. 58. Calobates melanope. Hegyi billeget. Budytes Budytes campestris. Mezei sárga billeget Budytes taivanus. Ázsiai sárga billeget Budytes flavus. Európai sárga billeget. Budytes beema. Keleti sárga billeget Budytes borealis. Északi sárga billeget. Budytes. ...".. 58. 59 59. 60 61. 61. 62. cinereicapillus. Déli sárga billeget. 448. Budytes paradoxus. Dalmát sárga billeget Budytes feldeggi. Feketefejü sárga billeget VII. Család (Fam. Sylviidae). Poszátafélék. 62. Sylvia. 63 63. 65. Sylvia nisoria. Sávos poszáta Sylvia sylvia. Közönséges poszáta Sylvia subalpina. Alpesi poszáta. 65. 66. 449. Sylvia simplex. Kerti poszáta. 67. Sylvia orpheus. Dalos poszáta. 68. Sylvia. atricafjilla.. Barátka poszáta. 69. Sylvia curruca. Szürke poszáta. 69. Sylvia melanocephala. Szardíniái ])Oszáta. 70. Phylloscopiis. Phylloscopus. 71 sil:)ilator.. Zöld rendiké. 71. Phylloscopus trochilus. Közönséges rendiké. 72. Phylloscopus rufus. Vörhenyes rendiké. 74. Hyplais. 75. Hypolais hypolais. Sárga füzike. 75. Hypolais polyglotta. Déli füzike. 77.

(17) _. Tartalom.. XIII. Oldal. Acrocephaliis. 77. Acrocephalus. lacustris.. Nagy. Acrocephalus. palustris.. Fzi. nádirigó. 80. Acrocephalus streperus. Kis nádirigó. 81. Potamodus Potamodus Potamodus. 82 fluviatilis.. Folyami nádifülemile. luscinioides. Déli nádifülemile. Loaisíclla. Tücsökmadár. 83. 84. Calamodtis. 85. Calamodus aquaticus. Csikosfejü nádiposzáta Calamodus phragmitis. Közönséges nádiposzáta LitsciiiJola. 86 87. 88. Lusciniola melanopogon. Déli nádiposzáta. Család (Fam. Turdidae). Rigófélék. 88 89. Siihfam. Accentorinue. 90. Accentor. 90. Accentor. coliaris.. Alpesi sövénybujkáló. Accentor modularis. Közönséges sövényl)ujkáló Siibfam. Tiirdinae. 90 91. 92. Aedou. Aédon Aüdon Acdon. 82 84. Locustella naevia.. VIII.. 78. nádirigó. 92 luscinia.. Közönséges fülemile. 93. fülemile. 94. golzi. Perzsiai. 94. philomc-la. Erdélyi fülemile. 95. Cyanecula. Cyanecula cyanecula. Déli kékbegy. 96 97. Riiiicilla. Közönséges füstfark mesoleuca. Kaukázusi füstfark titis. Hegyi füstfark. Ruticilla phocnicurus.. 97. Ruticilla. 98. Ruticilla. 99. En'/hacus. 100. Erithacus rubecula. Vörösbegy Turdus Turdus iliacus. Boros rigó Turdus musicus. Énekes rigó Turdus viscivorus. Húros rigó Turdus pilaris. Fenyrigó. 100. A/cn,la. 104. 101. 102 102 10.'!. 103. Merula merula. Feketerigó Mcrula alpcstris. Középeurópai örvösrigó .. Merula. orientális. .. .. '. Kaukázusi örvösrigó. Merula naumanni. Rötfarkú rigó. 106 107. 108 ^^'^. Monticola Monticola. 105. saxatilis.. Kövi. rigó. Monticola cyanus. Kékrigó. Siibfam. Saxicolinae. Saxicola Saxicola oenanthe. Hantmadár. 109 110 ^^*^. ^^. m. Saxicola stapazina. Dalmát hantmadár. 112. Saxicola melanoleuca. Keleti hantmadár. 113. Siibfam. Pralincolinae Pratincola Pratincola rubelra. Közönséges csipkemadár Pratincola rubicola. Feketefejü csipkemadár. ^^"^ ^^"^. H'l. H^.

(18) XJV. Tartalom.. Oldal IX. Család. (Fam. Cinclidae). Vizirigófélék. Cínclus. .. Cinclus cinclus.. Aiiortlníra. .. 117. 119. 120 121. 122. Regulus ignicapillus. Tüzfejü aranypipöke Regulus regulus. Közönséges aranypipöke Család (Fam. Paridae). Czinegefélék. 122. Snhfam. Paniirinae. 124. Paniinis. 122 123. 124. Panurus biarmicus. Barkós czinege. Sahfam. Aegilhalinae. 127. 128. Acgíthalus. 12S. Aegithalus penduliniis. Közönséges függoczinege. 129. Aegithakis castaneus. Kaukázusi függoczinege. i:!0. Siibfam. Parinae. 130. Acredula. 130. Acredula caudata. Közönséges molnárczinege. 131. Acrcduhi rosea. Csíkosfejü molnárczincgc. 133. Lophophanes. 134. Lophophanes tarus. eristatus.. Búbos czinege. 134 135. Poecile. 136. Poecilc atra. Fenyves czinege. Panis. 136 i;;;. Parus major. Kerti czinege Cyanis/es. 137. 138. Cyanistes caeruleus.. Kék. czinege. Cyanistes cyanus. Lazur czinege PJiaeophartis. XIII.. .. 120. Anorthura troglodytcs. Ökörszem Család (Fam. Regulidae). Aranypipkefélék Rcgjilus. XII.. .. US. X'izirigíj. X. Család (Fam. Troglodytidae). Ökörszemfélék. XI.. 116 •. 138. 138 139. Phaeopharus palustris. Közönséges barátczinege Phaeopharus luguljris. Nagv barátczinege Család (Fam. Sittidae). Küllfélék S///a. 141 143 144. 145. Sitta caesia.. Küll. 145. XIV. Család (Fam. Certhiidae). Famászófélék. 146 147. '/'/'c/iodronia. Tichodroma muraria. Lepkcmadái Certhia. 147. 148. Certhia familiáris.. Famászó. XV. Család (Fam. Laniidae). Gébicsfélék Laiih/s. 148. 150 15U. Lanius excubitor. Nagy szürkegébics. 151. Lanius minor. Kis szürkegébics. 154. Lanius. 154. collurio.. Tövisszúró gébics. Lanus rufus. Rötfejü gébics XVI. Család (Fam. Ampelidae). Selyemfarkfélék A)\]pclis. 157. Ampelis garrulus. Selyemfark XVII. Család (Fam. Hirundinidae). Fecskefélék ÍJiriDulo. Ijirundü rustica.. 155. 156 157 158 159. i''ü.sti. tccske. 159.

(19) '. XV. Tshitíilom.. Oldal. ^^^. Clivicola. 159. Clivicola riparia. Parti fecske. ^^^. Chelidon. 160. Chelidon urbica. F-lázi fecske XVIII. Család (Fam. Muscicapidae). Légykapófélék Eryihrosterna. 161 ^61. Erythrosterna parva. Vörösbegyü lécrykapó. 1. 61. Fícedula Ficedula. atricapilla.. Ficedula. coliaris.. Muscícapa Muscicapa. 162. Feketefejü légykapó. 163. Örvös légykapó. grisola.. 164. Szürke légykapó. 167. Rend. (Ordo Coraciaeformes.) Rikácsolok. II. I.. '. Alrend (Subordo Upupae). Bankák Család (Fam. Upupidae). Büdösbankafélék I. T' Ipupa Upupa epops. Büdösbanka Alrend (Subordo Meropes). Méhészmadarak. II. ..... 169. 1 '^1. Család CFam. Meropidae). Méhészmadárfelek. I. Merops Merops. apiasler.. 1^-. .Méhészmadár. ^'^'. Alrend (Subordo Coraciae). Szalakóták. III.. '. Család CFam. Coraciidae). Szalakótafélék. I. .:. 174. .. Loracias Coracias garrulus. Szalakóta IV. I.. Alrend (Subordo Halcyones). Jégmadarak Család (Fam. Alcedinidae). Jégmadárfélék. ^'^ '^. Alcedo. Alcedo ispida. Jégmadár V. Alrend (Subordo Cypseli). Álfecskék Sarlósfecskefélék I. Család (Fam. Cypselidae). ,,. ,. Cxpse/us. Cypselus melba. Nagy. 17.5. '^ '. ..... 177. sarlósfecske 1^'". Cypsclus apus. Közönséges sarlósfecske CvDSclus murinus. Egérszin sarlósfecske. '. 180. '. Alrend (Subordo Caprimulgi). Lappantyúk. VI.. Család (Fam. Caprimulgidae). Lappantyúfélék. I.. Caprimulgiis. Caprimulgus europaeus. Közönséges lappantyú Caprimulgus mcridionalis. Déli lappantyú. III.. ^-. 184. Rend. (Ordo Cuculiformes.) Kakukok. 184 I.. Család (Fam. Cuculidae). Kakukfelek. ^"^ .. .. .. Cucn/iis. '. .^.. Cuculus canorus. Közönséges kakuk ,. ,,. ,. IV. Rend. (Ordo Piciformes.) Harkályok ',. I.. ,. Alrend (Subordo Pici). Valódi harkályok Harkályfélék I. Család (Fam. Picidae).. .. .. •. 186 1^6 ^^^ ^. Snhfam. Picinae /'/r?/s. Pirus martius. Fekete harkály. ^^. ^^<^ jj^ti.

(20) XVI. Tartalom.. Oldal. Gecin?ís. 188. Gecinus. viridis.. Grecinus canus. Zöld harkál}'. 189. Szürke harkály. 189. Dendrocopus Dendrocopus major. Nagy tarkaharkály Dendrocopua cissa. Keleti tarkaharkály Dendrocopus minor. Kis tarkaharkály Dendrocopus leuconotus. Fehérhátú harkály Dendrocopus lilfordi. Balkáni harkály. 195. Dendrocopies. 1. 191. 191. 193 194. 195. Dendrocoptes mcdius. Közép harkály Picoides. 197. Picoides alpinus. Középeurópai háromujjú harkály. 197. Subfam. lync/inae. 1. torquilla.. Nyaktekercs. 198. V. Rend. (Ordo Strigiformes.) Baglyok. 199. Család (Fam. Strigidae). Gyöngybagolyfélék. I.. 200. S/r/x. 200. Strix flammea. II.. Gyöngybagoly. 201. Család (Fam. Bubonidae). Fülesbagolyfélék. 202. Cilaucidium. Glaucidium. 2 3 setipes.. Magyarhoni lürpckuvik. 203. A/hejie. 204. Athene noctua. Kuvik. 204. Nyctala. 205. Nyctala tengmalmi. Gatyás kuvik. '. .. .. .. .. Sifrnía. 206. Syrniunt. 207. Syrnium aluco. Erdei bagoly Syrnium uralense. Uráli bagoly Nyctea. 208. 207. 209. Nyctca scandiaca. Hóbagoly Scops. 209 210. .... Scops scops. Törpe fülesbagoly As70 Asio otus. Kis fülesbagoly. • .. .. .. .. 213. ..... (Ordo Accipitriformes.) Ragadozók. Alrend (Subordo Pandiones). Halászsasok. .. .. Család (Fam. Pandionidae). Halászsasfélék. Pandion Pandion haliaétus. Halászsas Alrend (Subordo Accipitres). Valódi ragadozók I. Család (Fam. Vulturidae). Keselyfélék. II.. Vn/tiir. Vultur monachus. Barátkeselyü. 211. 212. Bubo bubo. Nagy fülesbagoly. I.. 210 211. Asio accipitrinus. Réti fülcsliagoly ^îho. I.. 205 206. Surnia ulula. Karvaly-bagoly. VI. Rend.. 98. 198. /r;/.r. lynx. 96. 196. 213. 214 •. 215 215. 215. 215 216 217 .,17. 217.

(21) XVII. 2 ártalom.. Oldal. Gyps. 219. ..... Gyps fulvus. Fakó kesely NeophroH Neophron percnopterus. Dögkesely II.. Család (Fam. Gypactidae). Saskeselyfélék. .. 219 220 220 221. .. Gypaétus. III.. 221. Gypaetus barbatus. Szakálas saskesely Család (Fam. Falconidae). Sólyomfélék. .. .. .... Subfam. Falconinae. Sólymok. 225. Erythropus Erythropus vespertinus. Vöröslábú vércse. 225 .. .. Cerchneis. 225 227. Cerchneis tinnunculus. Közönséges vércse. 227. Cerchneis naumanni. Sárgakarmú vércse. Hierofalco. 229. 230. ,. Hierofalco cherrug. Kerecsen. 230. Falco. 232. Falco peregrinus. Vándor sólyom. 232. Falco subbuteo. Fecskeszárnyú sólyom. 233. .. Falco merillus. Kis sólyom Snl>fain. Aquilinae.. 234. Sasok. 235. Aquila. 235. Aquila chrysaélus.. Szirti sas. 236. Aquila heliaca. Parlagi sas. 237. Aquila maculata. Fekete sas. 238. Aquila pomerana. Lármás sas. .. Hieraéíus. 239 242. Hieraétus pennatus. Törpe sas. 242. Archibuteo. 243. Archibuteo lagopus. Gatyás ölyv. 243 244. Circaetus. 244. Circaétus gailicus. Kigyász sas. 245. Haliaetiis Haliaétus. 221. 223. albicilla.. 245. Réti sas. Milvus. 246. Milvus milvus. Vörös kánya. 246. Milvus korschun. Barna kánya. 247. Pernis. 249. ". 249. Pernis apivorus. Darázs-sas. 250. Subfam. Biiteoninae. Ölyvek Buíeo Buteo buteo. Közönséges ölyv Buteo menetricsi. Kaukázusi ölyv Buteo zimmermannae. Keleti ölyv Buteo ferox. Fehérfarkú ölyv. 250 250 252. ..... 255 •. 258. Subfam. Accipilrinae. Héják. 258. As/ur. 258. Astur palumbarius. Héja. 260. Accipiter Accipiter nisus. 257. 260. Karvaly. 261. Circus Circus aeruginosus. Vörhenyes Circus cyaneus. Kékes rétihéja Circus macrurus.. Fakó. 261. rétihéja •. Circus pygargus. Szürke rétihéja. 263. 264. rétihéja. .... .... 266 II.

(22) XVI II. Tartiilom.. Oldal. VII. Rend. I.. (Ordo Pelecaniformes) Evezlábúak. 267. Család (Fam. Pelecanidac) Gödényfélék. 267. Pelccanus. II.. 267. Pelecanus crisims. Borzas gödény. 268. Pelecanus onocrotalus. Nagy gödény. 268. Pelecanus roseus. Kis gödény. 269. Család (Fam. Phalacrocoracidae) Kárókatnafélék. 270. Phalacrocorax. VIII. I.. 270. Phalacrocorax carbo. Nagy kárókatna. 270. Phalacrocorax desmaresti. Középtengeri kárókatna Phalacrocorax pygmaeus. Kis kárókatna. 271. 272. Rend (Ordo Anseriformes) Lúdalakúak. 274. Család (Fam. Anatidae) Réczefélék. .. Siibfam. Merginue, Biwárréczék. 275. ^ícrga1lser. 275. Merganser castor. Nagy buvárrécze Merganser serrator. Kontyos buvárrécze. Mergus. 275. 276 277. ;>. Mergus albellus. Kis buvárrécze Sabfam. Analinae. Réczék Erismaíura Erismatura leucocephala. Kékcsörü récze. 277. 278 280 -. .. .. .. Oedemia. .. 280 281. Oedemia. fusca.. Bársony récze. 281. Somateria. 283. Somateria molissima. Dunna récze. 283. Claiígula. 284. Clangula clangula. Lármás récze. Harelda. 274. 284. 285. ,. Harelda. glaciális.. Jeges récze. 285. Xetta. 287. Netta rufina. Rötfejü récze. 287. Fuligula. 287. Fuligula fuligula. Kontyos récze. 288. Fuligula marila. Hegyi récze. 288. Aylhia. Aythia. 289 ferina.. Barát récze. 290. Aythia nyroca. Czigány récze. 290. Alarmaronetta. 291. Marmaronetta angustirostris. Márványos récze Spatula. 292. 291. Spatula clypeata. Kanálcsörü récze. 292. i)afLla. 293. Dafila acuta. Nyílfarkú récze. 293. Qiicrquedula. 294. Querquedula qucrtiucdu'a.. Böjti léczc. 294. Eutielta. Eunetta. 295 falcata. Sarlós récze. 295. Nettio7i. Nettion crecca.. 296. Csörg. récze. 296. Mareca Marcca penelope. Sípoló récze. 296. .... 296.

(23) 8. XIX. Tartalom.. Oldal. Chau/elasíHus. 297. Chaulelasmus streperus. Kendermagos récze. Anas Anas bosca.-. Tkés récze ladorna Tadorna tadorna. Bütykös. 297. 298 298 299 récze. 299. Casarca Casarca casarca. Rozsdás récze Siibfain. Anserinac. Ludak. 300. 300 .. Branta Branta. 301 l:)emicla.. Örvös lúd. 301. Auser Anser fabalis. Téli lúd Anser neglectus. Vöröslábú lúd Anser anser. Nyári lúd Anser albifrons. Nagy lilik Anser erythropus. Kis lilik Chen. 302 302 .. .. .. IX. Rend. (Ordo Ardeiformes.) Alrend (Subordo Ardeae). I.. 305. 305. 306 306 307 307 307 307. 308. Gémalakúak. 309. Gémek. 310. Család (Fam. Ardeidae). Gémfélék. 310. Pyrrherodias. ,. Pyrrherodias purpurea. Vörös. Ardea Ardea Herodias. •. •. gém. 311. gém. 312 313. álba.. Nemes kócsag. .. 314. Garzetta garzetta. Kis kócsag. Ardeola. Ardeola. 313. 314. Garzelta. 315 ralloides.. Üstökös gém. 315. Bubulciís. 317. Bubulcus lucidus. Egyptomi gém Nycticorax. 31. Nycticorax nycticorax.. Éjji. gém. 317. 318. ,. 319. Botaurtcs. Botaurus. stellaris.. 319. Bölömbika. 320. Ardetla Ardetta minuta. Törpe. 320. gém. 321. Alrend (Subordo ciconiae). Gólyák I.. 311 312. cinerea. Szürke. Herodias. II.. 304 304. Chen hyperboreus. Sarki lúd Suhfam. Cygninae. Hallíjúk Cygnus Cygnus olor. Néma hattyú Cygnus cygnus. Énekes hattyú Cygnus bewicki. Kis hattyú. I.. 300. Család (Fam. Ciconiidae). Gólyafélék. Cicoma. ,. •. •. 321 321. Ciconia nigra. Fekete gólya. 321. Ciconia ciconia. Közönséges gólya. 322. II*.

(24) XX. Tartalom.. Oldal. Alrend (Subordo Platalcac).. III.. Barázdáscsrck. .. .. .. .. 323. ,. 323. Család (Fam. Ibididae). íbiszfélék. I.. 324. Plegaihs Plegadis falcinellus. Közönséges batla. 324. Család (Fam. Plataleidae). Kanalasgémfélék. II.. 325 326. Platalea. 326. Platalea leucorodia. Kanalasgéni. 327. X. Rend. (Ordo Gruiformes.) Darualakúak Család (Fam. Gruidae). Darufélék. I.. .. 327. •. Grm. 329. Grus grus. Szürke daru Anlhropoidcs Anthropoides virgo. Szííz daru. 329 330. 330. 332. XI. Rend. (Ordo Charadriiformes.) Lilealakúak. 332. Alrend (Subordo Otides). Túzokok. I.. 334. Család (Fam. Otididae). Túzokfélék. I.. 334. Otis Otis tarda.. Tetrax Tetrax. 334. Túzok. 335 tetrax.. 335. Reznek. ..... Alrend (Subordo Oedicnemi). Ugartyúkok. II. I.. .... ..... Család (Fam. Oedicnemidae). Ugartyúkfélék Oediaiemiís. .. Oedicnemus oedicnemus. Ugartyúk III. I.. .. .. 336. ... .... .. .. 336 336 337. •. .. Alrend (Subordo Cursorii). Futók. 338. Család (Fam. Cursoriidae). Futómadárfélék. 338. Cursorius. ...... .... .. 338 338. Cursorius gallicus. Futöniadár II.. .... Család (Fam. Glareolidae). Székicsérfélél;. .... Glareola. •. Glareola pratincola. Közönséges székicsér. .. ..... 339. Glareola melanoptera. Feketeszámyú székicsér. 340. 340. IV. Alrend (Subordo Charadrii). Lilék I.. Család. (Fam. Charadriidae). Lilefélék Vanelliix. 341. 342. ........ Vanellus vanellus. Bíbicz. 342. Chaetusia. .. 343. 343. Chaetusia gregaria. Bibiczlile. Squalarola. 344. Squatarola helvctica. Nagy. 344. lile. Charadrius Charadrius. 339. 339. •. ,. pluvialis.. Arany. .. .. .. 345. .. 345. lile. Eudromias. .. Eudromias morinellus. Havasi. lile. .. .... 345 345. 346. Aei^/alitis. Aegialitis hiaticola. Parti Aegialitis dubia. Kis. .. 346. lile. 347. lile. Aegialitis alexandrina. Széki. lile. 348.

(25) Tartalom.. XXI Oldal. II.. Család (Fam. Haematopodidae). Kforgatófélék Siibfam. Ilaemalopodimw. Tengeriszarkák. o/g 34^. Haematpjis Haematopus. ^. ostralegus. Tengeriszarka Subfarn. Arenariinae. Köforgalók Areiiaria. III.. 3.0 „^^ 350. Arenaria intcrpres. Köforgató Család (Fam. Scolopacidae). Szalonkafélék. oer,. 351. Subfarn. Tolaninae. Sárfntók Rcairvirostra. 3g... Recurvirostra avocetta. Gulipán. „,„ ooJ oco. .. J ln)ia7itopus. .. Himantopus himantopus. Székiszarka. „_. 050 „_^. Aiífneníiis. o54. Numenius arquatus. Nagy póling Numenius tenuirostris. Vékonycsöríí póling Numenius phaeopus. Kis póling Limosa Limosa lapponica. Északi lotyószalonka Limosa limosa. Nagy lotyószalonka. 3^4 occ. 3^^ oc/:. 000. 355. .. 357 3^0. Totanus Totanus fuscus. Fekete sárfutó. Fütyül. Totanus. calidris.. Totanus. stagnatilis.. 35^. sárfutó. 350. Tavi sárfutó. 3^0. G/Oltis _. Glottis nebularius. Szürke sárfutó. Hclodromas Helodromas ochropus. Zöidlábú. nc^^. 3^^^ .,^2. sárfutó. Rhyacophihís. 352 353. Rhyacophilus glarcola. Réti sárfutó Trhigoides. 353. 354. Tringoides hypoleucus. Hegyi sárfutó Pavoiicella. Pavoncella pugnax.. Veszeked. sárfutó. Subfarn. Scolopacinae. Szalonkák Calidris Calidris arenaria.. 354 05c. 355 365. 355. Fehér partfutó. 355. Limonites. 35^^. Limonites temmincki.. Tcmmink. partfutó. Limonites minuta. Törpe partfutó Ar(]ua(el/a. 357. 358 35g. Arquatclia maritima. Tengeri partfutó Triiiga. 368 369. Tringa canutus. Izlandi partfutó. 359. Tringa alpina. Északi partfutó. 370. Tringa subarquata. Vörhenyes partfutó Limicola Limicola platyrhyncha. Szélescsrü partfutó. Gallinago. Nagy sárszalonka. Gallinago gallinago. Közép sárszalonka. Scolopax. 372 372. Gallinago major.. GaUinago Scolopax. 371. 372. 373. 373. gallinula. Kis sárszalonka. 375. rusticuia. Erdei szalonka. 375. 375.

(26) XXII. Tartalom.. Oldal. IV. Család (Fam. Phalaropodidae). Víztaposó félék. Plialaropiis. .. .. 377. 377. ,. 377. Phalaropus hyperboreus. Víztaposó. I.. 379. (Ordo Lariformes.) Sirályalakúak. XII. Rend.. Család (Fam. Laridae). Sirályfélék. 380. Siibfam. Sterninae. Halászkák. 380. Hydroprogne Hydroprogne. 380 caspia.. 380. Nagy halászka. 382. Gelochelido7i. 382. Gelochelidon anglica. Kaczagó halászka. 383. Síertia. 383. Sterna cantiaca. Tengeri halászka. Sterna. fluviatilis.. 385. Közönséges halászka. 386. Sterna minuta. Apró halászka. 387. Hydrochelidon. 387. Hydrochelidon leucoptera. Fehérszárnyú halászka Hydrochehdon nigra. Fekete halászka Hydrochelidon leucopareia. Szürkehasú halászka. 388. 389 390. Siibfam. Lan'nae. Sirályok. 390. Larus Larus ridibundus. Közönséges. Larus melanocephalus. Feketefejü Larus minutus. Törpe. 391. sirály. 395. sirály. 397. sirály. Larus canus. Szürke sirály Larus cachinnans. Lósirály. 398. Larus fuscus. Feketehátú. 400. Larus. affinis.. 399. sirály. 401. Keleti sirály. 401. J^íssa. Rissa tridactyla. Háromujjú sirály II.. 401. 403. Család (Fam. Stercorariidae). Halfarkasfélék Sfercorarius. 403. ,. 403. Stercorarius pomatorhinus. Sodortfarkú halfarkas. Stercorarius crepidatus.. Közép halfarkas. Stercorarius parasiticus. Sarki halfarkas. XIII. Rend. I.. (Ordo Alciformes.) Alkák. Család (Fam. Alcidae). Alkafélék. Siihfam. Alcinae. 404 405. 407 407. 408 408. yl/ca. Álca torda. Közönséges alka Sabfain. Fratercnlinae. Fratercula Fratercula arctica. Pengecsörü alka. XIV. Rend. (Ordo Procellariiformes.) Viharmadarak I.. .. Család (Fam. Puffinidae). Vészmadárfélék. PuffiHUs. 408 409 409. 409. 411. 412 412. Puffinus kuhli. Déli vészmadár. 412. Puffinus yelkouanus. Középtengeri vészmadár. 413.

(27) 9. Tarialom. .. XXIII Oldal. XV. Rend. (Ordo Colymbiformes.) Buváralakúak I.. Család (Fam. Colymbidae). Búvárfélék. 4;l^5. Co/xíubus. 4j_r,. Colymbus Colymbus. septentrionalis. Északi arcticus. Sarki. búvár. búvár. Család (Fam. Podicipedidae). Vöcsökfélék. 418 419. Podicipc.s. 419. Podicipes eristatus. Búbos vöcsök. 41. Podicipes griseigena. Vörösnyakú vöcsök. 42o. Podicipes auritus. Füles vöcsök. 42i. Podicipes. nigricollis.. Podicipes. fluviatilis.. Feketenyakú vöcsök. 422. Apró vöcsök. 422. XVII. Rend. (Ordo Ralliformes.) Guvatalakúak I.. 415 435. XVI. Rend. (Ordo Podicipedidiformes.) Vöcsökalakúak I.. 414. Család (Fam. Rallidae). Guvatfélék. 424. lulica. 425. Fulica atra. Szárcsa. 425. Galliimla. 427. Gallinula chloropus.. Crcx Crex. 424. \'izi. tyúk. 427 428. crc.x.. Haris. 428. PorrMiin. 428. Porzana porzana. Pettyes vízicsibe. Porzana. pusilla.. Törpe. vizicsibe. .. 429 -. Zaponiia. 429 431. Zapornia parva. Kis vizicsibe Ralliis. 431. 432. Rallus aquaticus. Guvat. 432. XVIII. Rend. (Ordo Columbiformes) Galambok. 433. I.. II.. Család (Fam. Columbidae) Galambfélék. Columba Columba ocnas. Vadgalamb Columba livia. Szirti galamb Columba palumbus. Örvös galamb Család (Fam. Turturidae) Geilefélék Tuiiiir. Turtur. 434 434 435. 436 436. turtur.. 436. Gerle. XIX. Rend. (Ordo Pteroclidiformes) Talpastyúkok I.. 433 433. Család (Fam. Pteroclididae) Talpastyúkfélék. 438. 439. Syrrhaptes Syrrhaptes paradoxus. Talpastyúk. P/erochcms Pteroclurus. 438. 439 440. c.xu.stus.. Sivatagtvúk. 440.

(28) XXIV. Tartalom.. Oldal. XX. Rend. (Ordo Galliformes) Tyúkalakúak I.. 441. Család. (Fam. Tetraonidae) Fajdfélék. .. ^^^. 'Jc/rao. ^42 440. Tetrao urogallus. Siketfajd. Lyrurus. ^^.,^. Lyrurus Tdrastes. tetrix. Nyirfajd. 440,. 44.. Tetrastes bonasia. Császármadár II.. 444. Család (Fam. Phasianidae) Fáczánfélék. 445. Perdíx. 44^. Perdix perdix. Fogoly Caccabis Caccabis. 445. 44^ fogoly. saxatilis. Szirti. 44^. Coturnix. 44^. Coturnix coturnix. Fürj Die Vögel Ungarns (német kivonat). 44^^. 4rj. Magyar nevek. ,„^. .'.'.'.'.'.'.'.'.'.'.. ^"^^^. A. 635. füzetek megjelenésének idrendje. ^^4. .. Corrigenda .. .. 665. A TÁBLÁK JEGYZÉKE. 1.. Tábla.. Ptilocorys senegalensis. 50—51. Budytes campestris, B. taivanus ». flavus,. B.. ». borealis,. B.. beema. II. B.. Ruticiila. paradoxus. mesoleuca. ). phoenicurus. j. in.. IV.. 60. — 61. feldeggi. 98—99. Cyanistes cyanus. 13g. 139. 1^"^. — 155. ÍButeo menetriesi |. V. ». VI. vil- -VIII. IX.. zimmermannae. {. Buteo zimmermannae. ]56. 157. Larus ridibundus. 392. 393. I. j. Larus melanocephalu.s. 1. Ri.ssa tridactyla. (. 402-403.

(29) I.. BEVEZET. RÉSZ..

(30)

(31) E. könyv. els. szerzje. még pedig. szigorú. egyszersmind. -. azt a czélt tzte maga elé, hogy mely fajok fordulnak el Magyarországon,. sorban. egyrészt azt mutassa. ki,. vizsgálatok és összehasonlítások. a változásoknak alávetett. állapíthatók legyenek. ama. határozottan meg-. másrészt, hogy az egyes. elterjedésének általános vázlata mellett. földrajzi. —. úgy, hogy. klimatikus formák, melyek a magyar birodalom. területén uralkodnak, avagy azt érintik;. területén való elfordulási módozatait. E. fajoknál. alapján. fajok. azoknak Magyarország. feltüntesse.. is. munka annál nagyobb nehézségekbe ütközött, mivel Magyarország. madárvilágáról. hasonló. irányú. munka megírását még nem. kísérelték. meg, st az irodalomban elszórtan megjelent dolgozatok is alig foglalkoznak kritikailag az úgynevezett helyi formákkal, bár ez a modern szisztematikának tulajdonképen egyik legfontosabb követelménye.. Közel negyed század múlt tottam e czíme:. «. munka legels. el. azóta,. hogy. 1881-ben közrebocsáj-. magában rejt kis füzetet, melynek magyarországi madaraknak és az ezekre. csiráját. Rendszeres névsora a. vonatkozó irodalom ».. E. fajokként szerepelnek.. Van benne 345. könyvecske mindazokat a madárneveket foglalja össze, melyek mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban magyar. harminczkett pedig olyan. fajra. név, ezek közül nyolcz szinonim,. vonatkozik,. melynek Magyarországon. való elfordulását mindeddig semmiféle adat. sem. Eíanus. Sturnus. melanopterus,. Garntlus. infaustus,. igazolta. Ilyenek p. o. ttnicolor^. Anthtts. Turdus artogularis^ Pyrgita petronia^ Lagopíis mutus^ lyingoides mactilaris^ Larus ichthyaetus, Larus martmis stb. Óvatosabb volt Frivaldszky János 1891-ben megjelent «Aves Hungáriáé czím munkájában, minthogy abban a kétes fajok közül már sokat elhagyott. Mindazonáltal Frivaldszky sem foglalkozhatott. obscuriis, Turdtís rtíficoUis,. ;>. kritikailag az volt. egyes helyi formákkal, hiszen. szakember és nevezett munkáját. nemzetközi. ornitholomai. is. konc^resszust. az ornithologia terén. nem. csak a Budapesten tartott Il-dik. elkészít bizottság buzdítására.

(32) :. Bevezet. XXVIII írta. Múzeum. mint a Magyar Nemzeti. meo-,. rész.. vezet re. De minthogy Petényi. S.. állattári. akkori. osztályának. János hátrahagyott irományaiból. mun-. jecyyzetek állottak rendelkezésére, érdekes adatokkal fszerezhette. E könyvben 325. káját.. kétes,. 7. madárfajjal. pedig csak szinonim.. faj. véve csak 306. faj. esik.. Meg. kell. találkozunk,. A. —. vett. kozni, annál kevésbbé,. az. idevágó. azt. különben. mert. 12. faj. Magyarország orniszának. —. Horvátország és Szlavónia elhagyásával. De nem szándékszom. közül. azonban jegyeznünk, hogy Frivaldszky. könyvében csakis a szorosabb értelemben ismertetésére. bár ezek. tulajdonképi faunára tehát szorosan. tárgyalásába. irodalom is. vállalkozott.. már több. bocsájt-. oldalról méltatták. Frivaldszky jÁNOS-ról óhajtottam volt röviden megemlékezni és emlékének e helyen néhány szót szentelni, már csak azért is, évek hosszú során keresztül, a legkedveztlenebb körülmények mert között is kitartó buzgalommal mködött a Magyar Nemzeti Múzeum ezúttal. állattári. tisztán. élén. osztályának. mindvégig a legnagyobb. s. való-. szeretettel,. ságos önfeláldozással igyekezett osztálya fölvirágzását elmozdítani.. megbízható irodalmi adatokon kívül jelen munkámban fleg sok megfigyeléseimet és három nagyszabású gyjteményt kellett alapul. A. évi. vennem. Ezen gyjtemények közül az els helyen Múzeumé, mely honi madarakból mintegy zeti a faunát. rendelkezik. s. csak 16. hiányzik. faj. s. áll. a. 5000. Magyar Nempéldánynyal. csaknem teljességében képviseli. E gyjteménybl ezek jobbára oly unikumok, melyek más múzeumok-. ban vagy magángyjteményekben riztetnek. Ilyenek p. o. Melanocoryplui sihirica (CsATÓ gyjt.), Etmetta falcata (bécsi udv. Múzeum), Bulmlcus lucidiis. (HUSZTHY. Chaetusia gregaria. gyjt.),. ESZTERHÁZY gyjt.), második számottev nagy (gr.. Múzeum) stb. A Zágrábi Múzeumé, mely Horvátország. Fratercula. arctica (Zágrábi. gyjtemény. a. és Szlavónia orniszát. mértékben karolja föl s különösen a magyar-horvát tengerpart madárvilágát illet példányokban gazdag. A harmadik CSATÓ JÁNOS kedves jó barátomnak szép és nagy magángyjteménye Nagy-Enyeden, a mely a teljes. részekbl való madarakból több ezer több mint félszázadon át fáradságos munkával össze-. magyar, fleg pedig a Királyhágón példányt számlál. hordott. E. túli. gyjtemény Erdély madárvilágának. teljes. képét tükrözteti. vissza.. Mieltt Magyarország madárvilágának általános jellemzésére áttérnék, szükséges, hogy e helyen. könyvem másik. czélját. is. feltüntessem, azt, a. mely a madarak meghatározására vonatkozik. A ki madarak meghatározásával már foglalkozott, összehasonlítások. nélkül, pu.szta. tudja, mily. nehéz. leírásokból valamit meghatározni, külö-. nösen akkor, ha oly fajkörökrl van szó, melyekben az egyes formák egymá.shoz rendkívül hasonlítanak. Ennélfogva nekem is nagyon ügyelnem.

(33) Bevezet. hogy a madarak. XXIX. rész.. lehet legnagyobb pontossággal adjam. Épen nem szükséges azonban, hogy e leírások hosszúra nyúljanak, st rövidségük épen azok világosságát segíti el. Elég, ha a legfontosabb kellett arra,. leírását a. Ha. jellemvonásokat magukban foglalják.. madár meghatározására. valaki. els sorban a madár küls morfológiájával kell tisztába jönnie. A madár minden egyes részének megvan a maga tudományos elnevezése. Ez alkalommal nem bocsájtkozhatunk a madár küls morfológiájának magyarázatába, hanem megelégszünk avval, hogy a XXX. oldalon a madár morfológiáját föltüntet olyan ábrát mellékeljünk, a melyen a madárnak minden egyes része, annak magyar és latin tudományos nevével együtt föl van tüntetve. A küls morfológián kívül gyakran a madár bels szerkezetét, vagyis anatómiáját is figyelembe kell venni, de ezen bels jellemvonások vállalkozik,. vannak hivatva. leginkább a rokonságok kimutatására játszanak a szisztéma megállapításánál. az egyes rendek, családok, alcsaládok és. fogunk majd. A. madarak. nemek. általános jellemzésénél. meg-. megkönnyítik az úgynevezett. meghatározását. könny. is. nagy szerepet. találkozni.. határozó táblázatok, thologus. s. ilyen anatómiai jellemvonásokkal. ;. melyek segélyével a kevésbbé szakavatott orni-. a. képes. szerrel. még. a legnehezebben meghatározható. madaraknak lehet legpontosabb meghatározására is, csak arra kell ügyelnie, hogy a meghatározó táblázat minden egyes tételét megfelelen alkalmazza. A meghatározó táblázat alkalmazását a következ példa magyarázza.. Vegyünk egy. nehezebben meghatározható madárfajt kezünkbe Tegyük fel, hogy ezt a madarat. ritka s. p. o.. a déli füzikét {^Hypolais poly^lotta).. nem. ismerjük. csak. s. Keressük. tartozik.. táblázatát. (1.. keressük,. melyik. fel. tehát az. csoport. —. alá. egynem betket. mindig az kutatnunk.. példának. így. illik. ez igen fontos. s. róla,. Éneklk. vegyük sorba az. old.),. Megjegyzend,. tudunk. annyit. kell. okáért,. hogy. Éneklk. az. rendjénél a családok meghatározó ott. felsorolt. leginkább. jellemvonásokat. szóban. a. nem pedig. követnünk, az. a). alatt. fölvett. alkalmazható madarunkra, ne folytassuk a keresést az. egyenesen. az a) pontról. pontra, a. tovább. lév és. pontra menjünk. b). c). jelleg. alá,. a. hol. család. is.. a^). át;. ha ez sem. illik. állapodni,. és. madár.. keresésénél össze-vissza jelleg. alatt,. ennek megfelel, illetleg vele. meg fogunk. nem. hanem. ellentétes. példányunkra, menjünk. mivel az ezen pont alatt. Ellenpróbaképen átolvashatjuk a d), c) Visszatérve a t) pontra, látni fogjuk, hogy ez alá. madarunkra reá. /) pontokat. több. az. forgó. — hogy a jellemvonások ha. rendjébe. sorakozik.. illik.. Elször. is. tehát r^). alatt. folyta.ssuk a jellegek.

(34) XXX. Beveztít rész. JEGYZET.. *<>». A madár fels része. alatt. értjük a. hom-. beleszámítva a szárnyaknak fels felüaz alsó része alatt pedig az alsó áll közötti résztl. loktól a farkig, letét;. az alsó farkfedk végéig.. m—. (maxilla), a. A madár dolmányát. a hát és. torok és begy együttesen. nyak elejének mondatik. Az. alfelnyilás és az alsó fark-. fedk. md =. A. toka,. vállrészek alkotják. közti rész. farcsikalja (crissum).. :. csr fels kávája a csr alsó. (mandibula), kávája.. —. pin. (PLUMES. NASALis),. orrfcd. tollak. f. c. = (frons), homlok, = (corona), fejtet. =(occiput), nyakszirt vagy tarkó. = (cERvix),. ex 1. = (lórum),. nyak hátsó része. és szem közötti. csr. rész.. a. = (auricula),. fültáj.. ma =. A. (regio malaris), kantár (az állkapocs tollakkal fedett része. mt. = (mentum),. kapocs. j. = (pectus),. nyak. oldala.. Ts. u ^= (uropygium), derék rész (a fels testnek azon része, mely a hát- és farkfedök között fek-. t. a. (tectrices alae. mediae),. közép fedtollak.. =; (abdomen), has (melltl az. = (regio analis), = (hypochondria),. Tm =. (tectrices fedtollak.. alfeltáj.. = (regio. se. vékonya. (a. has oldalának a czomb és feltáj közé es része).. al-. = (tibia),. secundakiae),. felel fedtollak.. Tmd =. alfélig).. h. =; (tectrices. másodrend evezknek meg-. szik).. ra. tollak.. fedtollak.. d =: (düpsum), hát.. abd. toll).. els-. Tp := (tectrices primariae), az elsrend evezknek megfelel. mell.. p =^ (parauchenium),. primariae),. Rs = (remiges secundakiae), másodrend evez tollak.. torok.. =: (jugulum), begy.. pt. (alula), fiókszárny (a szárny. Rp = PEMiGES rend evez. (az alsó áll-. villaágai közti rész).. = (gúla),. g. toka. =. hüvelykujjának megfelel. minores),. apró. scapularis), vállrész,. vagy vállfedtollak.. = (rectrices),. R. fark-. vagy kor-. mánytollak.. lábszár.. tcs =: (tectrices caudae superio-. ta := (tarsus), csüd.. res),. = (digiti), ujjak. hl = (hallux), hüvelykujj.. dg. tel. fels farkfedö. = (tectrices. tollak.. caudae inferio-. REs), alsó farkfedö tollak.. A madár küls. morfológiája..

(35) ;. Bevezet keresését.. Miután. XXXI. rész.. ott nincs mit. keresnünk, eljutunk az ennek megfelel d^) ponthoz. Ezen d^) pont alá sorakozik rt'^) és e-). Madarunk ez utóbbihoz fog tartozni. De miután itt sem jutunk végeredményhez, mivel ezen. pont. több. ismét. pontja. részre. oszlik,. tovább megyünk és az. végre megállapodunk.. alatt. pontnak. e^). e^). két családra, vagyis Sylvüdae és Turdidae családokra való utalással találkozunk. Ez esetben e két család-. nak. jellegeit. kell. ezt elvégeztük s. Itt. közelebb szemügyre vennünk (63. és 89.. meggyzdtünk. old.).. Miután. hogy madarunk csüdjének mells (Fam. Sylvüdae). arról,. része pajzsolt, s így csakis a Poszáta-félék családjába tartozhatik,. fölkeressük. ezen. családnál a 7te7nek meghatározó táblázatát.. ugyanazon rendben mint az imént az egyes pontokat sorra veszszük ott állapodunk meg, a hol az egyes jellemvonások a madárra tökéletesen reáillenek. Ez esetben a b"" pont alatt fogunk megállapodni, mely a Hypolais nemhez (75. old.) vezet. Ott ismét a fajok meghatározó Itt. s. csak. táblázatát kell a föntiek módjára igénybe vennünk, de miután ezen nemnél csak két fajról lehet szó, a meghatározó kulcs alapján a kett között. könny. Végre megtudjuk, hogy madarunkat tudományos néven Hypolais polyglotta-nsk hivják, a 77. oldalon pedig megleljük annak lesz a. választás.. pontos leírásán kívül szárnyainak. rajzát,. hazánkban való elfordulási módját. Minden fajnál a tudományos név. továbbá. földrajzi. elterjedését és. madár magyar neve olvasható, madár összes ismert szinomiái vannak fölsorolva. A szinonimika összeállításánál a British Museum nagy katalógusát (Cat. B. Brit. alatt a. ez alatt pedig a. Mus.. I— XX VII.). De. vettem alapul.. telhetleg revíziónak vetettem kijavítottam és esetleg. az ott elforduló szinonimikát a hol. alá, azt,. tlem. annak szüksége mutatkozott,. kiegészítettem.. Most pedig Magyarország madárvilágáról kell néhány szóval röviden, általánoságban is megemlékeznünk. Hazánk madárvilága nemcsak azért érdemes a figyelemre, mert a territoriális. hanem. viszonyoknál fogva. azért. is,. mert abban. elég. nagy változatot képes. fleg a közép-európai. keletiekkel, másrészt a Földközi tenger. zoogeografiai. szempontból. fajok. fölmutatni,. egyrészt a. mellékérl valókkal találkoznak. sem tagadható. tehát rendkívüli fontossága.. Madarainknak zömét a közép-európai fajok alkotják, míg a leggyöngébben a nyugat-európaiak vannak képviselve. A keleti fajok meglehets számmal találhatók, úgyszintén az északiak is, mely utóbbiak fképen a tavaszi és szi vonulás alkalmával mutatkoznak, ámbár sok északi faj, mely a. mediterrán. szubregióba. vonul. telelni,. nálunk. nem. található,. nyilván azért, mert területünk vonulási útirányaikon kívül esik. Igen szép. számot mutathatunk. föl. a mediterrán szubregió sajátos. madaraiból,. de.

(36) XXXII. Bevezet. rész.. fleg a magyar-horvát tengerpart vidékeire szoritkoznak s nem igen jutnak Horvátországon és Szlavónián túl észak felé. Ezen mediterrán ezek. madarak a következk. :. Pyrrhocorax pyrrhocorax (LiNNÉ). Emberiza. cia^. LiNNÉ*. E^nberiza 7nclanocepJiala^ Scop. Ptilocorys senegalensis (P. L. S. MüLL.). Sylvia siibalpina^ BONELLI. Temm.. Sylvia orpheus,. Sylvia melanocephala^ (Gmel.). Hypolais polyglotta (ViElLL.) Monlicola cyantis (LiNNÉ) Saxicola aurita^. Temm.. Saxicola melanoleuca (GüLD.). Cypselus mclba (LiNNÉ) Cypselus niurimis^ Brehm.. Dcndrocopiis lilfordi (Sharpe. &. Dresser). Phalacrocorax desmaresti, Payr. Stcrna cantiaca^ Gmel.. Puffinus kuhli (Boie) Píiffinus yelkouanus (ACERB.). Columba. livia. BONN.. Caccabis saxatilis (Mey.)**. Magyarország madárvilága az. 364. De. fajt. ölel. föl,. a szám. ez. elreláthatólag. A. és Tisza szabályozása eltt, a. földekre. men. nagyobbára. borított,. még. nádasokkal. verdtek. és. ezután. a. egyébb. hever. buja. stb.,. a. :. a. vize. milliárdjai. Duna mért-. tanyáztak. dúsan. mondhatná meg,. min. össze e vad, elhagyatott vidékeken. hol. volt.. növényekkel. vizi. területeken. Ki. igen nevezetes pontjai voltak az országnak. Bodrogköz,. madarak. vizi. több. hajdan,. megáradt. mikor e folyamok el,. is. csökkenni fog a kultúra. is. nagy magyar Alföldön. területeket öntött. kietlen, parlagon. ritka fajok. szerint hiteles megfigyelések alapján. azeltt minden valószinség szerint ennél. elrehaladásának arányában.. a. id. ?. !. E. szempontból. a Hortobágy, az Ecsedi-láp,. vizimadaraknak minden. faja. mesés tömegekben. A. nemes kócsag (Herodias álba) az ország nádas területein mindenütt közönséges fészkel madár volt, még Pestmegyében is. Most. volt található.. azonban csak a Kis-Balaton nádasaiban és talán Szlavónia egyes helyein A A. magyar-horvát tengerparton kívül magyar-horvát tengerparton kívül. még Erdélyben is elfordul. még Temesmegyében is elfordul..

(37) .. Bevezet. még. Tíz esztendvel ezeltt én pár év óta sokban, a hol most fészkel. találkoztam vele a. is. —. —. Ugyanott telepekben. XXXIII. rész.. fészkeltek. dús. régente. a. titeli. náda-. szántóföldek terülnek. különböz. pelikánok. el.. fajai.. E madarak. most csakis a vonulási idszakban mutatkoznak helyenként. Hasonló sorsra jutott nálunk a feketefej sirály {Larus luelanocephalns), melynek telepeibl egykoron az öreg Baldamus szebbnél szebb fészekaljakat gyjtött. iLgyszóval, a. madaraknak egyik legnagyobb ellensége --. a kultúra.. Magyarországon, Horvátországgal. Jelenleg. 87 állandó madarat ismerünk; az átvonulok .száma 56; téli. költözködk (137);. a. itt. vendégek. átvonulókból legtöbb. Különben. az ide. faj. vendég 24 és rendkívüli. közül. legtöbb a. e n d. Passeriformes. .. Coraciaeformes Cuculiformes Piciformes. .. .. mellékelt. Strigiformes. Állandó. táblázat. .. Acclpitrifonncs. .. Pclecaniformes. az. Ludak a. Éneklök rendjére rendjére. köd. 65. 1. 7. 10. 1. magyaror.szági. Téli. Átvonuló. 7. 1. 13. 14. kívüli. 24. 2. 3. .. .. 7. Ardeiformes. .. 12. Gruiformes Lariformes. 15. .. .. Alciformes Procellariiformes. Colymbiformes. .. Podicipedidiformes Ralliformes. Columbiformes. .. Pteroclidiformes. .. (iallifonnes. míg az. 1. 4 "Ít". 151. madaraknak. Rend-. 1. Anseriformes. Charadriiformes. (9),. esik. föl.. Költöz-. 48. .. .. faj. együtt,. madár van 15146. Az állandóak. a Lilealakúakra jut (23).. elfordulási módozatait részletesen tünteti. R. Szlavóniával. fészkel költözköd. és rendkívüliek közül legtöbb. téli. és. 24. 56. 46. O.sszcscn.

(38)

(39) II.. RENDSZERTANI. RÉSZ..

(40)

(41) .. 1.. Rend.. ORDO PASSERIFORMES. Éneklök.. Az éneklk rendje legmagasabb helyen. madarak rendszerében, vagyis phylogenetikailag legtávolabb esik a Reptiliáktól. E rend, mely mintegy 6500 fajt tartalmaz, az egész föld kerekségén el van terjedve jelenleg négy alrendre osztják.* Jellemek: 1. A légcs alsó részén lév alsó gégefnek {sy7dnx) 5 vagy 7 izompárja van s az izmok a hörgk félgyürinek végéhez tapadnak. 2. A csd paizsos a lábak járásra, ugrásra és fákon való ülésre alkalmasak; három ujj (il-ik, a. áll. ;. ;. Ill-dik 3.. A. IV-dik). és. fartmirigy csupasz. száma 15-nél nem több a fészket. el. nem. lúivelyk [hallux) pedig. elre, a. és a vakbélnyújtvány 4.. A. A csr a^.. irányult (Aiiysodactyli).. mindig megvan. fiókák eleinte csupaszok. ;. a. nyakcsigolyák. míg repülni nem tudnak,. s. hagyják.. A a.. hátra. családok meghatározó táblázata. :. ers, többé-kevésbbé megnyúlt.. Az els evez. a. második közepéig. ér,. a. második. rövidebb a harmadiknál, or'. b'^-.. A csr A csr. vaskos. a fels káva éle sima. ;. nyúlánk. ;. .. .. hegyéhez kissé bemetszett b^.. *. A. Oriolidae.. Az els evez igen rövid, rövidebb az elsrend evezknek megfelel fedtollaknál, a második a leghosszabb. b.. Corvidae.. a fels káva éle közel a. csr ers,. rövid és. Acromyodi, Desmodactyli,. Stttmidae.. kúpidomú Oligomyodi és Tracheophoiies,. Fringillidae. melyek közül csak. az. elsnek. vannak képviseli Európában. 1.

(42) 9. Passeviformes.. A. c.. c^.. d^.. többé-kevésbbé vékony és hegyes.. csó'r. A csd hátsórésze is paizsos A csüd hátsórésze sima. d\ A másodrend evezk rendkívül. Alaudidae.. .. e'^.. hosszúak. nélia egészen befedik az. elsrend. A másodrend evezk. normálisak. A csr töve e^. A szárny. nem. s. többé-kevésbbé. lapított.. hosszú, hegyes és laposan. Syhiidae és Ttirdidae.. simul a testhez f^.. A. szárny. és. domborúan símúl. aránylag rövid,. A csr A csr. f-\ g'-'.. /''.. A csr A csd. töve. kerekített. a testhez.. egyenes. Chiclidae.. hajlított. Troglodytidae.. nem. lapított.. vékony,. g^.. hosszabb,. hosszú,. mint a hüvelyk (hallux) kétszer véve. h^.. Motacillidae.. elsrendeket.. fedik az e'^.. s. evezket.. A csd. ers, meglehetsen. Regulidae.. rövid,. rövidebb mint a hüvelyk kétszer véve.. A csr aránylag rövid A csr aránylag hosszú. k^. i-\. g^. d.. A csr A. Siitidae.. hosszú árforma és ívalakban hajló. meglehetsen ers. felé oldalt e.. A csr. Paridae.. összenyomott. és ragadozószer,. s. Lanüdac.. fogacskás. csr duzzadt, a másodrend evezk és néha a Ampelidae.. farktollak végén viaszszer függelék. A csr. f.. Certkiidae.. hegye. lapított és tövénél. ersen. Az elsrend evezk száma /\ Az elsrend evezk száma e^.. I.. kiszélesedik.. 9. .. Hirundinidae.. Muscicapidae.. 10. Család.. Corvidae.. Fam.. Varjúfélék.. A. varjúfélék családja, az agyrendszer és értelmi tehetség kiváló fejlettségénél. fogva, a legels helyen. az. áll. éneklk rendjében. és morphologiai. meg. biológiai. különbségeit tekintve, három jól határolt alcsaládra osztható.*. A. varjúfélék omnivorák, azaz rovarokkal, hússal, férgekkel, gyümölcscsel stb.. fáidra, odúkba, épületekbe, sziklahasadékokba rakják s magánosan vagy kolóniákban költenek. Költésük korán tavaszra esik. Rendszerint 3 zöld vagy zöldesfehér alapszínnel bíró szürke, barna vagy fekete foltokkal tarkázott. táplálkoznak. Fészküket. —. tojást. raknak.. A. tojások. nagysága,. szerint változik. Tavaszszal és. Sharpé. (Cat.. B. Br.. Mus. alakja és. mustrázata. természetesen. a. szszel vedlenek.. vol. III.. p. 4.. IS??"!. csak két alcsaládot különböztet meg.. fajok.

(43) Fa,m. Coi'vidae.. A csr. Jellemek.. ers, vaskos, néha megnyúlt és. melynek. serték fedik, kivétel a vetési varjú, így elveszíti az orrlikakat. fed. toll és. Az els rend szárnyevezök száma második rövidebb. A. szájzugsertéket az. 10;. hajlott.. Az. orrlikakat toll-. arcztája vén korában csupaszszá válik is.. A. els evez. a. s. karmok ersek.. láb és. második. feléio-. ér,. a. a harmadiknál.. varjúféléknél gyakran fordul. el. a színbeli eltérés (albinismus, xanthochrois-. mus és ezek kombinácziói). Egy egész sorozat ilyen színbeli eltérés látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. Van a többek között egy szürke vaqú [Corone coTuix),. melynek háta. és hasa tiszta fehér.. Els. él. tekintetre a Perzsiában. Corone. csrnek és szárnyaknak fakó árnyalata azonban elárulja a színbeli eltérést. A csr eltorzulása szintén gyakori jelenség. A dimorphismusnak is szerepe van e családban. Soká azt hitték, hogy a fekete varjú {^Corone coroiie) és a szürke varjú [C. cornix) különálló tajok. De végre tüzetes vizsgálatok után kiderült, hogy e kett tulajdonképen egy és ugyanazon capellana. emlékeztet, a. fajra. Ugyanez. fajnak kétalakúsága.. csóka (Z.. alakokra. collnris). áll. a. közönséges csóka [Lycus tnonedula). Az alcsaládok meghatározó a.. A csr ers, ^^ A szárny. táblázata. :. vaskos, színe barna vagy fekete. hosszú, hegye és a fark vége közötti. távolság kisebb a csüd hosszánál b^.. A. Corvináé. old.).. (3.. szárny rövidebb, hegye és a fark vége közötti. nagyobb. távolság b.. és a keleti. is.. A csr. kevésbbé ers. a csüd hosszánál. Garrnlinae. és vaskos, színe sárga. (10. old.).. vagy Fregulinae. vörös. (11. old.).. Subfam. Corvináé. A nemek meghatározó a.. táblázata. :. Az els evez hossza megfelel a másodrend evezk leghosszabb nak, vagy még amazoknál is hosszabb. Az arcztáj nem csupasz. a'^. A csr hosszabb, vagy akkora, mint a csd.. tollai-. \. A. «"l b"^. A. szárny 40 %!-nél hosszabb szárny 35 %-nél rövidebb. Corvits. ...... (4.. /;'.. A csr. rövidebb a cstídncl. Az. arcztáj. csupasz. Lycus (7. old.). Trypanocorax (vén) (5,. b.. c.. evezk leghosszabb toUainál rövidebb Az els evez, a másodrend evezk tollainál. is. rövidebb. old.).. de a másodrend. Az els evez meglehets. iiosszú,. (fiatal). old.).. (5.. b\. old.).. Trypanocorax. Corone. (6.. old.). legrövidebb Niicifraga. (8.. old.).. 1*.

(44) Passeriformes.. Corvus. Linné, Syst. Nat.. I.. 155. (1766.). p.. CORVUS CORAX,. Linné.. Holló.. Corvus corax, Linné,. S.. L. N.. Corvus maxinius, Scop. Ann. leucophaeus, Corvtis ". /. p. I.. 155. (1766.) p. 34. (1769.). \. '. \. ,^,^^. N. Dict. d'Hist. Nat. VIII. p. 27.. Vieill.,. Corvus fnajor ) Corvus leucomelas, Wagl. Syst. Av. 4. (1827.) Corvus cacolotl, Wagl., Isis, 1831. p. 527. Corvus sylvestris, \ Corvtis littoralis,. „. I. ,. 1827.). ,. \ Brehm, Vög. Deutschl. p. 163—165. (1831.) Corvus peregriJius, Corvus moíifauus, ) Corvus ferroensis, Schl. Bijdr. Dierk. Amsterd. p. 6. (1858.) .. I. Coi'vus corax. Leírása: czal. bevont. nyúltak. csre. ;. 8,. A. ;. a. A. tollak töve. csr. a. csüdje 7 tojó. hím tollruházata egészben és. szürkés. lábak feketék. ;. ;. feje.. zománcz-. fekete, aczél-kékes és lilaszín. a torok és begy tollai lándzsaszerleg megszeme barna. Hossza k. b. 63, szárnya 43,. %i.. és fiatal. valamivel. kisebb. a. hímnél,. tollruházata. pedig. gyengébb. fény. Földrajzi elterjedése. :. A. palaearctikus. és. nearcticus. Észak- és Közép-Ázsia, Észak-Amerika egész Mexikóig vol. IIL. p.. 16,. 1.. regio. :. egész. Sharpé. (C B.. Európa, Br.. Mus.. 1877).. Magyarországon mindenütt elfordul, a hol alkalmas helyek, t. nagy erdA magy. nemz. múzeumi i.. ségek kínálkoznak, a hol egyszersmind állandó madár.. Gödöll, Hódmezvásárhely példányok a következ termhelyekrl származnak (albino), Alcsuth, Drávafok, Palics, Kárpáthegység és Temes-Kubin. :.

(45) ). Fa,m. Corvida,e.. Trypanocorax. BoNAPAKTE, Consp. Gcn. Av.. I.. p. 384.. (1850. TRYPANOCORAX FRUGILEGUS. (Linné).. Vetési varjú.. Corvus. friigilegus, Linné, Syst.. Nat. I.. p.. 156.. Coloeus frugilegus (Linné), Kaup, Natüil. Syst. Corviis agrori/m,. Corvus granorum,. (1766.) p.. 114. (1829.). \. Brehm, Vög. Deutschl. p. 170- 171. (1831 ) Corvus advena, Corvus agricola, Tristr., Proc. Zool. Soc. 1864. p. 444. Trypanocorax frugilegus (Linné), Bp., Consp. Gen. Av. I. p. 384. '. I. Trypanocorax frugilegus. A. (1850.). feje.. melyek élénk lilaszín zománczfényben ragyognak; fején a zománcz inkább kékbe, néhány evezjén pedig zöldbe játszik. Csó're és lábai feketék; szeme barna. Hossza k. b. 50, csre 6, szárnya 32, farka 19, csüdje 5-5 %. Leírása:. A A a fekete. ven hím arcza csupasz;. tojó valamivel kisebb, tollazatának fénye. testét fekete tollak fedik,. pedig valamivel gyengébb.. nagyon hasonlít a melytl abban különbözik, hogy testalkata mi a f, hogy a torok és begy tollainak alakja. fiatal vetési varjú arczát és orrlikait tollak fedik. Ilyenkor. varjúhoz. (Corone corone)^. kisebb, tollzománcza élénkebb, és a. rendes,. egész. míg. a íekete varjúnál lándzsa alakot mutat.. Fiatal vetési varjú. (Trypanocorax frugilegus). feje..