A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y I OSZTÁLY K Ö E É B Ő L
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA AZ I. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL
SZERKESZTI
SZINNYEI JÓZSEF
OSZTÁLYTITKÁR
XXV. KÖTET. — 9. SZÁM.
LISZT FERENC SZÁRMAZÁSA ÉS HAZAFISÁGA
ÍRTA
CSEKEY ISTVÁN
E G Y E T E M I T A N Á R
FELOLVASTA 1 9 3 7 . MÁJUS 3 - Á N
B U D A P E S T
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1937
LISZT FERENC SZÁRMAZÁSA ÉS HAZAFISÁGA
ÍRTA
CSEKEY ISTVÁN
EGYETEMI TANÁR
F E L O L V A S T A 1937. M Á J U S 3 - Á N
BUDAPEST
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1937
SZÁRMAZÁSA ÉS HAZAFISÁGA.
«Minden élő m ű v é s z k ö z ö t t é n v a g y o k a z e g y e t l e n , a k i b ü s z k e h a z á t b ü s z k é n v a l l h a t m a g á é n a k . » Liszt.
Az úgynevezett «Liszt-emlékév» 1936. október 22-én, a mester születésének 125. évfordulójával bezárult. Sok cikk és közlemény jelent meg ez alatt az idő alatt a hazai folyó- iratokban és napilapokban, sőt néhány aktuális, jórészt könyvnapi kötet is. Mindezek az írások azonban nagyobbára ismert adatoknak ú j köntösben való feltálalásai. íróink még csak meg sem kísérelték a Liszt-kérdés ismeretlen vagy vitatott magyar részleteinek feltárását. Külföldi támadá- sokkal szemben jelent ugyan meg néhány újságcikk, ismé- telve a Liszt magyarsága mellett unos-untalan kiteregetett közhelyeket, arra azonban már nem vállalkozott kutató, hogy szóvirágok helyett ú j ellenérveket állítson a vitába.
Az évekkel ezelőtt külföldön is beharangozott nagy magyar Liszt-életrajz is elmaradt. I f j . Somssicli Andornak 1925-ben írt Liszt Ferenc élete című kötete még mindig az egyetlen használható magyar Liszt-életrajz, de nagy hibája, hogy forrásait nem nevezi meg soha. E mellett még igen sok magyar forrást nem dolgozott fel. Ha ezeket a külföldnek tudományos forráskritikával bemutatnók, nem kellene tovább hadakoz- nunk Liszt magyarsága mellett.
Mindössze három olyan művet említhetünk, amely a Liszt-emlékév során ú j színt hozott a Liszt-irodalomba.
Az első Gárdonyi Zoltán könyve Liszt Ferenc magyar stílusa címmel (125 1. és 12 1. hangjegy), amelyben a szerző nem a nemzetiségi hovátartozás kérdését t e t t e tanulmány tár-
357 _ 1*
4
gyává, hanem azt a tisztán zenei kérdést, hogy melyek voltak azok a zenei eszközök, amelyeket Liszt a magyarság eszméjének kifejezésére felhasznált. A másik Molnár Antal zeneesztétikai tanulmánya Liszt Ferenc alkotásai az esztétika tükrében címmel (47 1.), amelyben a zeneszerző és gondol- kodó vonásait gazdagította. A harmadik Füssmann Werner és Mátéka Béla könyve Franz Liszt. Ein Künstlerleben in
Wort und Bild címmel (Langensalza-Berlin-Leipzig, XV, 301 1.), amely ikonográfia alakjában Liszt magyarságának fényes bizonyítékát állította a külföld elé. A mű pompás kiállításával, változatos és beszédes képeivel nem téveszti el hatását. Kár, hogy a magyarázó szövegrészben gyakori az elírás, a naivitás és a kritikátlanság.1
*
Egyébként azok az életrajzok, amelyek Lisztről most és korábban megjelentek, hűségesen követik a régi, bevált receptet : «Végy két könyvet s a kettőből készíts egy har- madikat!» I t t ez szórói-szóra így van, mert Lisztről Raabe Péter 1931-i kétkötetes életrajza előtt (a II. k. voltaképpen csak alkotásait tárgyalja), amely főleg magyar szempontból szintén sok tévedést és hiányt t ü n t e t fel, csak két eredeti életírás maradt fenn : Ramann Lina és Göllerich August munkái. Ramann Lina, e tudálékos «kékharisnya», Liszt-
1 L i s z t m a g y a r s z á r m a z á s á n a k h a n g s ú l y o z á s á é r t a l a p o s a n m e g is t á m a d t a a B e r l i n b e n m e g j e l e n ő Der Volksdeutsche 1936. o k t ó b e r 2 - i 20. s z á m a (S. 10). — A L i s z t - e m l é k é v ö n á l l ó m a g y a r k ö t e t e i k ö z ü l f e l e m l í t j ü k m é g azt a k i s g y ű j t e m é n y t , a m e l y a n e m z e t k ö z i i r o d a l o m - ból k í s é r e l t e meg a n n a k b e m u t a t á s á t , h o g y Lisztet m i n t a m a g y a r föld ő s t e h e t s é g é t ü n n e p e l t e széles e v i l á g : «Hírhedett zenésze a világ- nak . . .» Egykorú versek Liszt Ferenchez. Ö s s z e g y ű j t ö t t e , b e v e z e t t e é s m a g y a r á z a t o k k a l e l l á t t a Csekey I s t v á n és Diósi G é z a . Szeged. 1936, 92 1. — K i t ű n ő s z o l g á l a t o t t e t t n e m z e t k ö z i v o n a t k o z á s b a n is K o c h L a j o s Liszt Ferenc. Bibliográ.fiai kísérlet című m u n k á j a ( B u d a p e s t , 1 9 3 6 , 1 0 9 1.) a F ő v á r o s i K ö n y v t á r k i a d á s á b a n . — J e l l e m z ő L i s z t - i r o d a l - m u n k szegénységére, h o g y a Dante-cég k i a d á s á b a n 1 9 3 6 - b a n m e g j e l e n t TÁszt a miénk ! c í m ű n a g y k ö t e t (240 1. és 54 k é p ) n e m ú j , h a n e m m á r i t t - o t t r é g e b b e n m e g j e l e n t c i k k e k e t , t a n u l m á n y o k a t és b e s z é d e k e t g y ű j t ö t t össze.
389 3*
életrajzának első kötetét még a mester életében. 1880-ban, adta ki. A weimari Liszt-Múzeumban megvan az a példány, amelynek sok tévedését Liszt sajátkezűleg javította ki.
Érdekes azonban, hogy ahhoz a romantikus származáshoz, amelyet R a m a n n Liszt családjáról állított, a mester nem nyúlt hozzá.1 Ennek kettős oka lehetett. Egyrészt tetszhetett neki a nemfes magyar ősöktől való származtatás, másrészt pedig meglehetősen keveset tudott családjáról, és nem is volt érzéke családi ügyek iránt.
Az előbbit negatív módon bizonyítja az, amit 1851-ben nálánál fiatalabb mostoha nagybátyjának, Liszt Eduárdnak í r t : «Ah . . . a mi nevünket nagyon is elhanyagolta és meg- hurcolta számos rokonunk, akikből hiányzott a nagylelkűség, az okosság és a képesség, sőt gyakran a nevelés és a legszük- ségesebb alapok, hogy pályájuknak magasabb lendületet adjanak s megbecsülést és tekintélyt szerezzenek.»2 Dunkel azt írja Lisztről, hogy restelte származását és nem is emlí- tette szüleit.3Feltűnő, hogy a t y j a sírját soha fel nem kereste, jóllehet többször utazott arrafelé.4
Hogy pedig mily kevés érzéke volt családi ügyek iránt,
1 H o g y a család m a g y a r nemességéről «keine bestimmten U r k u n d e n » l é t e z n e k , Liszt a «bestimmten» s z ó t v ö r ö s i r o n n a l a l á - h ú z t a . (4. 1. alulról 8. s o r . ) — A w e i m a r i L i s z t - M ú z e u m b a n R a a b " p r o f e s s z o r és Dr. M a l t z a h n báró u r a k oly l e k ö t e l e z ő e n t á - m o g a t t a k , h o g y f á r a d o z á s u k é r t e helyről is k ö s z ö n e t e t m o n d o k .
2 Franz Liszt's Briefe. G e s a m m e l t u n d h e r a u s g e g e b e n v o n La M a r a . L e i p z i g 1893—1905, B d . I, S. 90.
3 D u n k e l N o r b e r t : Milyen volt Liszt Ferenci B u d a p e s t , 1930, 9. ,1.
4 A n y j á n a k í r j a 1851. f e b r u á r 21-én: «Meine k l i n g e n d e n P h r a s e n w ü r d e n s i c h z u g u n s t e n m e i n e r dreissig o d e r v i e r z i g Onkeln u n d T a n t e n , N e f f e n u n d N i c h t e n , b a l d in k l i n g e n d e M ü n z e v e r w a n d e l n . . . Meine w a h r e F a m i l i e b e s t e h t a u s der k l e i n e n A n z a h l derer, die m i c h v e r s t e h e n , m i c h s t ü t z e n u n d fördern.» (Franz Liszts Briefe an seine Matter. A u s d e m F r a n z ö s i s c h e n ü b e r t r a g e n u n d h e r a u s g e g e b e n v o n L a M a r a . L e i p z i g 1918, S. 94.) R o k o n a i k ö z ü l a f e n t e b b e m l í t e t t L i s z t E d u á r d o t , a k i Ausztria első f ő á l l a m ü g y é s z e l e t t , b e c s ü l t e a l e g t ö b b r e .
«. . . er h a t e i n g u t e s H e r z u n d zeichnet s i c h — a l s d e r einzige d e r F a m i l i e , f ü r d e n mich d e m g e m ä s s i n t e r e s s i e r e — d u r c h seinen C h a - r a k t e r . s e i n e n Geist und s e i n T a l e n t aus.» ( U . o. S. 97 f.)
3 8 9 3*
6
annak bizonyítására legyen elég csak a következőket fel- hozni. Amikor atyját 1827. augusztus 28-án Boulogne-sur- Mer-ben elvesztette, nem tudta az anyakönyvvezetőnek megmondani a t y j a szüleinek nevét.1 H é t év múlva D'Agoult grófnéhoz írt levelében már két nappal téved a t y j a halálá- nak dátumában.2 Ugyancsak 1834-ben öccséről ír a grófné- nak, aki tüdővészben elhalálozott , pedig nem is volt testvére.3
Felmerül most már az a kérdés, hogy honnan került bele R a m a n n könyvébe és a köztudatba Liszt magyar nemesi származása.4
Amikor tizenhat évi távollét u t á n 1839. decemberében Pozsonyba ért, az országgyűlés ellenzéki főrendei, a «patrió- ták» úgy fogadták, mint a magyar haza tündöklő csillagát.
Gróf Festetics Leó és társai kérvényt nyújtottak be Kol- lowrat miniszterhez Liszt magyar nemesi rangra emelése érdekében. Mivel azonban ez a mozgalom az ellenzék részéről indult ki és annak a férfiúnak az érdekében, aki Pozsonyban a titkosrendőrségtől oly veszedelmesnek ítélt Rákóczi-indulót játszotta, az udvar elutasította ezt a kérvényt azzal, hogy a nemességet neki magának kell kérelmeznie. Ekkor azonban több újság megírta, hogy Lisztnek nincs is szüksége ú j a b b nemességre, mert családja már Zsigmondtól kapott nemes- séget s rokonság fűzi a hatalmas Thurzókhoz.6 A Buda-Pesti
1 H a r a s z t i E m i l közli L i s z t A d á m e l h a l á l o z á s á n a k b e j e g y z é s é t 1827-ből 360. s z . a l a t t a b o u l o g n e - s u r - m e r - i v á r o s h á z a a n y a k ö n y v é - b e n . (Liszt á Paris. La R e v u e Musicale a n n é e X V I I , P a r i s 1936. N o
167, p. 7.)
2 Correspondance de Liszt et de la Comtesse d'Agouli 1833 1840.
P u b l i é e p a r M . D a n i e l Ollivier. 6e éd. P a r i s 1933, p. 109.
8 U . o. p . 59.
4 E g y é b k é n t m á r R a m a n n e l ő t t Liszl m a g y a r nemesi s z á r m a z á - s á t e m l í t i a z é l e t r a j z í r ó i k ö z ü l E d u a r d B e u r m á n n : Franz Liszt.
U n s e r e Z e i t i n B i o g r a p h i e n u n d B i l d n i s s e n . B d . I , H a m b u r g [1843], S. 2. —J . D u v e r g c r : Notice biographique sur Frans Liszt.
E x t r á i t de la R e v u e générale b i o g r a p h i q u e , p o l i t i q u e e t l i t t e r a i r e . P a r i s 1843, p . 5. — G u s t a v Schilling : Franz Liszt. S t u t t g a r t 1844, S. 18. — W . N e u m a n n : Franz Liszt. Cassel 1855. S. 11 1'.
6 É r d e k e s i d e v o n a t k o z ó l a g Petrichevich Horváth Lázárnak Fes- tetics Leo grófhoz intézett toastja, mellyel a' Liszt Ferencz' tiszteletére
389 3*
Rajzolatok 1839. december 17-i és a Pesther Tageblatt december 21-i és 28-i számai még bizonyító okleveleket is közöltek, a nélkül azonban, hogy csak meg is kísérelték volna Liszt családjának összekötését a közölt iratokban szereplő Lisztek- kel. De azóta e hírlapi közlések és R a m a n n Lina könyve alapján Liszt valamennyi életrajzírója vallomást tesz Liszt családjának magyar nemessége felől.1 Sőt újabban nálunk még Takáts Sándorra, a nemrég elhalt nagytekintélyű tör- ténészre is hivatkoznak ebben a tekintetben.2 Takáts azon- ban mindössze csak annyit említ idevonatkozó tanulmányá- ban, hogy 1839-ben a lapok is írtak Liszt családjának nemes- ségéről. Ő maga azonban ezt egyetlen szóval sem erősíti meg.
Nyilván azért nem, mert nem voltak erre vonatkozó adatai, de másfelől meg jól t u d t a azt, amit Bismarck szellemesen
(dec. 29. 1839) adott casinoi-lakomán Pesten a' nagy művész' egész- ségére ürité poharát. T á r s a l k o d ó I X . évf., 1 8 4 0 . j a n . 8, 3. s z . 12. I.
«. . . A z é r t c s a k n e v e t n e m k e l l e — t u d o m t e is kezet f o g s z v e l e m t i s z t e l t b a r á t o m — m i d ő n egyszerre p o r o s d i p l o m á k a t l á t é k elő- liuzatni a z ő nemességét b i z o n y í t ó k a t 's h o n u n k ' n é h á n y f é n y e s b c s a l á d i v a l r o k o n s á g á t . . . H a g y j á n ! h a d d e m e l j é k ki m á s o k e*
f é n y . s s i l á n y s á g o k a t . É n is a z t m o n d o m , h o g y ő N E M E S , de h o g y a n n a k t a r t a s s é k , m i s z ü k s é g neki a z ö r e g ' S i g m o n d penész- r á g t a levelire? Őt a ' m i n d e n h a t ó I s t e n ' h a t a l m a s s z e n t k e z e ü t ö t t e nemessé. — A z t k ü r t ö l i k a ' hírlapok, h o g y Liszt a ' h a t a l m a s T h u r z ó k k a l r o k o n . . .! I I o l v a n n a k a z o n hatalmas T l i u r z ó k ? É n n e m t u d o m . De t u d o m a z t , hogy m í g a z erős T h u r z ó k ' u t o l s ó i v a d é k a c s a k n e m felejt ve h a m v a d i gy r o m l á s n a k i n d u l t Á r v a v á r - b a n , a z a l a t t Liszt Ferencz' lángi szenek t e r e m t m é n y e i b i z o n y á r a t ú l f o g j á k élni a ' l e g k e v é l y e b b oligarchát, a ' l e g k e m é n y e b b szikla- várt.» . . . « h o n u n k n a k m i n d e n k i t ő l i r i g y l e t t dicsőségét — n e m z e - t ü n k ' s z e m i d é n y é t , a ' v i l á g s z e r t e híres m ű v é s z k i r á l y t Liszt Ferenczet az ú r i s t e n éltesse.»
1 R a m a n n is közli k i v o n a t o s a n a Pesther Tageblatt e g y i k okleve- lét ( F r a n z Liszt. B d . I I , A b t . I . Leipzig 1 8 8 7 , S. 35). m a j d e z t í r j a :
«Seine A b s t a m m u n g v o n d e m Grafen Thnrsó [így!] galt a l s T h a t - sache u n d selbst P e r s o n e n d e r h ö c h s t e n S t ä n d e b r a c h t e n i h m die V e t t e r s c h a f t entgegen.» (S. 3(i.)
2 í g y U g r ó n G á b o r : Bas Ungartum Franz Liszts. F e s t e r Lloyd 1U. N o v e m b e r 1935, M o r g e n b l a t t és A Z e n e X V I I . évf.. 1930. 8—10.
sz. 140. I.
389 3*
8'
így fejezett ki : «Was in der Zeitung steht, kann auch w a h r sein.»1
Ramann Lina és követői a Köpcsényi báró és gróf Liszthi (Listhius) családdal akarták kapcsolatba hozni Liszt Ferenc családját. Gróf Kemény József azonban A nagy köp- csényi Listi család eredete, növekedése és hanyatlása című alapos nemzedékrendi értekezésében2 k i m u t a t t a , hogy : «Ezen nagyra indult, de végre elaljasodott család a XVII. század vége felé (1676 után) íiúágon Köpcsényi báró Listi IV. J á n o s - sal elenyészett.»3 E szerint tehát teljes lehetetlenség, hogy Liszt Ferenc e család leszármazottja legyfen. Ha azonban sikerült volna is Liszt Ferenc és a báró, sőt két ágában gróf Liszthi-család közt kapcsolatot találni, magyar szem- pontból ez sem volna különösebb értékű, m e r t ennek a csa- ládnak őse, List Kristóf, nagyszebeni városi tanácsnok — erdélyi szász eredetű volt.
Liszt Ferenc unokaöccse, lovag Liszt Eduárd, bécsi
1 T a k á t s S á n d o r : Liszt Ferenc és lÄst Frigyes az országgyűlésen.
M a g y a r Szemle I I I . k . , 1928, 231. 1. — T a k á t s k ü l ö n b e n l e m á s o l t a F e s t e t i c s Leó 1839. d e c e m b e r 22-én kelt b e a d v á n y á t L i s z t n e m e s s é g e ü g y é b e n és az e g y é b e r r e v o n a t k o z ó i r a t o k a t a bécéi Polizei H o f s t e l l e i r a t a i k ö z ü l , a m e l y e k a bécsi f o r r a d a l o m b a n e l é g t e k . A m á s o l a t o k T a k á t s h a g y a t é k á b a n m e g v a n n a k B u d a p e s t e n a M a g y a r O r s z á g g y ű l é s l e v é l t á r á b a n «Titkos rendőrségi i r a t o k . 59. fasc., e l n ö k i e l ő t e r j e s z t é - s e k ' a l a t t . — E g y é b k é n t 1840. j a n u á r 13-án P e s t m e g y e rendei is k ö z g y ű l é s i h a t á r o z a t a l a p j á n f e l t e r j e s z t é s t i n t é z t e k a k a n c e l l á r i á h o z Liszt részére n e m e s l e v é l kieszközlése v é g e t t . ( P e s t - P i l i s - S o l t - K i s k u n v á r m e g y e l e v é l t á r a , 1840. évi k ö z g y ű l é s i j e g y z ő k ö n y v 31. s z . - a j a n u á r 13-áról.) A v é l e m é n y e s j e l e n t é s r e f e l h í v o t t h e l y t a r t ó t a n á c s a z o n b a n k i m o n d o t t a , h o g y az o r s z á g t ö r v é n y e i s z e r i n t n e m e s s é g a d o m á n y o z á s á t c s a k o l y a n o k r e m é l h e t i k , a k i k k a t o n a i e r é n y e i k k e l v a g y a k ö z j a v á r a t e t t hosszas s z o l g á l a t o k k a l s z e r e z t e k e r r e é r d e m e k e t . (Országos L e v é l t á r , « H e l y t a r t ó t a n á c s i l e v é l t á r , G r e m i a l e 1840, f o n s 51, pos. la».) E r r e V. F e r d i n á n d S c h ö n b r u n n b a n 1840. j ú n i u s 2 0 - á n e l u t a s í t o t t a a k é r é s t (u. o. «Kancelláriai l e v é l t á r 1840, 9423. sz.»).
L á s d Isoz K á l m á n : Liszt és Budapest. M u z s i k a I. é v f . , 1929. 1—2. s z . 38. s k . 1. Ú j r a l e n y o m a t v a a Liszt a miénk! c. k ö t e t b e n 82. s k . 1.
2 Ú j M a g y a r M ú z e u m IV. é v f . , 1854, 489—511. 1.
3 493. 1. — L á s d m é g K o m á r o m y A n d r á s : Köpcsényi gróf Listi László. S z á z a d o k X X . é v f . . 1886, 3 2 — 5 3 . és 122—140. 1. — A család v á l t o z a t o s n é v í r á s á n á l a K i r á l y i K ö n y v e k jegyzékét v e t t ü k a l a p u l .
3 6 2
kriminalísta ügyvéd, kormánytanácsos, aki a gráci egyetem- nek volt professzori címmel felruházott magántanára, még ú j a b b a n is több apró kiadványban igyekezett bizonyítani a Liszt-családnak a Köpcsényi báró Liszthiekkel való atya- fiságát, ami azonban természetesen egyáltalán nem sikerült neki.1 A feltevést csak egy különös véletlen látszott való- színűvé tenni, t. i. az, hogy Liszt Eduárd atyjának mostoha- testvérei közül t ö b b Köpcsényben született. Ennek azon- ban az a magyarázata, bogy Liszthi IV. János, miután látta, hogy magtalanul fog meghalni, köpcsényi nemesi birtokát 1670-ben királyi engedéllyel eladta Esterházy Pál nádornak, a későbbi birodalmi hercegnek ; Liszt Ferenc nagyatyja pedig, Liszt György Ádám, 1786 és 1790 közt e köpcsényi Esterházy-birtokon tanító volt, s ott az anyakönyv tanúsága szerint három gyermeke született. így most már sikerült végérvényesen tisztáznunk, hogy a különben is erdélyi szász eredetű Köpcsényi Liszthiek és Liszt Ferenc családja közt a kapcsolat mindössze erre a különös véletlen ténykörül- ményre szorítkozik.
A mi Liszt Ferencünk sokkal nemesebb lélek volt, sem- hogy a külső nemességre törekedett volna. Úgy látszik azonban, liogy a bécsi Liszt Eduárdék családja annál inkább szívén viselte az ügyet. Kitűnik ez abból a hirdetésből is, amelyet a most élő Eduárd a t y j a , a későbbi cs. kir. főállam-
1 A r ö p i r a t o k n e m neve a l a t t , d e m e g á l l a p í t h a t ó l a g a z ő a d a t a i a l a p j á n j e l e n t e k m e g . í g y t ö b b e k k ö z t : Dr. Eduard Iiitter von Liszt, k. k. Generalprokurator. S a l z b u r g 1906. — Georg E i c h i n g e r , Die Nobilitierung der Familie Abbé Franz Liszts. SA. a u s Ö s t e r r e i c h i s c h e I l l u s t r i e r t e R u n d s c h a u J g . IV, N r . 2 2 . W i e n 1917. — L e g u t ó b b L i s z t E d u á r d m é g a P e s t e r L l o y d b a n is e l ő a d t a c s a l á d j á n a k ezt a n a i v s z á r m a z t a t á s á t a r é g k i h a l t L i s z t h i e k t ő l . ( P e s t e r L l o y d 29. O k t o b e r és 5. N o v e m b e r 1935, M o r g e n b l a t t . ) — C s a l á d j a m a g y a r nemesi s z á r m a z á s á n a k e z t a m e s é j é t t a r t a l m a z z a most m e g j e l e n t k ö n y v e is : Franz Liszt. Abstammung, Familie, Begebenheiten. W i e n—L e i p z i g 1937, S. 1 f. —• E z z e l s z e m b e n l á s d R u d o l f S t r i t z k o : Die Graner Messe und. Franz Liszts Nobilitierung. ö s t e r r e i c h i s c h e R u n d s c h a u B d . X L I X , 1910, H . 6, S. 2 6 7—2 7 0 . — A m a g y a r n e m e s i s z á r - m a z á s régi m e s é j e t a l á l h a t ó L i s z t l e g ú j a b b é l e t r a j z á b a n i s : Mary T i b a l d i C h i e s a : Vita romantica di Liszt. Milano 1937, p . 2.
10
ügyész (Generalprokurator) a Magyar Hirlap 1851. december 7-i, 27-i és 1852. január 7-i számaiban a következő szöveggel t e t t közzé : «Kéretik olvasni! Liszt Ferenc zongoravirtuóz, Pesten mulatása alkalmával 1839—184ü-dik évben, családi (magyar) nemességének bebizonyítására szolgáló eredeti ok- iratok megvételével kínáltatott meg. Ezen vagy hasonló papírok birtokosa ezennel felhívatik és megkéretik, magát, azon papíroknak Liszt Ferenc számára eladása iránt, Liszt Eduard tanárral, Bécs, Rossau 123, minél előbb érintkezésbe tenni.» A Liszt Ferenc magyar nemességét bizonyító oklevelek megvételéből azonban, úgy látszik, nem lett semmi, mert még nemrég is kínáltak ilyeneket a M, Kir. Országos Levél- tárnak megvételre, de átvizsgálásuk után kiderült, hogy ezeknek a mi Lisztünk családjához egyáltalán semmi közük sincsen.
Amikor pedig Liszt Ferenc 1859-ben megkapta Ferenc Józseftől a III. osztályú vaskoronarend lovagkeresztjét, ez feljogosította arra, hogy az osztrák lovagok közé való fel- vételét kérje. Még abban az évben benyújtott folyamod- ványával kapcsolatban az osztrák belügyminisztérium kér- dést intézett a magyar regisztratúra-osztályhoz, hogy Liszt családja nem magyar nemes-e. Laskai Károly miniszteri tisztviselő már augusztus 26-án nyomban válaszolt és közölte a Királyi Könyvekből a List, Liszthi, illetőleg latinos vég- zettel Listhíus nevű családok részére történt nemességado- mányozásokat. Ezek szerint Liszthi (Listhius) László 1655-ben és Liszthi János 1664-ben grófi rangot, List András pedig 1719-ben nemeslevelet kapott. Ugyanekkor Liszt Ferenc személyes betekintéssel is meggyőződött arról, hogy családja a nemesített magyar Lístekkel és Liszthiekkel nem azonos.
Csak ezután szolgáltatták ki neki az osztrák lovagi diplomát a tőle tervezetként benyújtott címerrel együtt. Az iratok- ból azonban az is megállapítható, hogy e ténykedések java- részét Eduárd végezte, akire és családjára azután Liszt Ferenc az osztrák lovagi címet 1867-ben á t r u h á z t a t t a .1
1 H e i n r i c h K u n n e r t : Der Ritterstand Franz Liszts. Bnrgen- l ä n d i s c h e H e i m a t b l ä t t e r J g . V , 1936. H . 2, S . ' 5 0 f,
389 3*
Mindezekből most már kitűnik, hogy Liszt Ferenc, illetőleg rokonai 1859-ben, illetőleg 1867-ben nem magyar, hanem osztrák nemességet k a p t a k . Ugyanekkor pedig azt is hivatalosan megállapították, hogy Liszt Ferenc családja nem volt magyar nemes család.
De milyen család volt hát az, amelyikből Liszt Ferenc származott ?
*
Ramann azt is megírta, hogy Liszt Ferenc dédapja, Sebestyén, alacsonyabb rangú tiszt volt az 1. császári (később I. Ferenc József) huszárezredben. Ezt aztán a későbbi élet- rajzírók daliás huszárfőhadnaggyá léptették elő. Ez a Ramann - I féle semmivel sem bizonyított állítás talán elhihető volt a
magyar nemesi családból származó huszárról. Most azonban, i bogy módszeresen nyomról-nyomra átvizsgáltuk az anya-
könyvi bejegyzéseket, kitűnt, hogy List Sebestyén mint
«özvegy zsellér» halt meg a mosonmegyei R a j k á n 1793-ban kilencvenéves korában. (Ennek az életkornak ugyan egyéb anyakönyvi bejegyzések ellentmondanak.) Az 1. császári huszárezredet pedig csak 1756-ban alapították. így 53 éves-
1 nek kellett volna Sebestyénnek lennie az ezredbe való belé- pésekor. Átvizsgálva azonban a bécsi hadilevéltárban az ezrednek sorozási jegyzékeit, List Sebestyén neve bennük egyáltalán nem fordul elő. Legfeljebb tehát csak az lett volna lehetséges, hogy talán altiszt (káplár) volt ez a Sebes- tyén, de hogy tiszt (főhadnagy) lett volna e huszárezredben az, aki később csak zsellér volt, az teljességgel hihetetlen.
Ez a List Sebestyén idáig Liszt Ferencnek anyakönyv- szerűleg k i m u t a t h a t ó legrégibb őse. Felőle nem sokat tudunk.
Ramann annyit mond róla, hogy Ragendorfban (magyarul Rajka) halt meg Sopron (!?) mellett.1 Ezt azután szóról- szóra és minden bírálat nélkül átvette Somssich Andor is Liszt Ferenc élete című könyvébe (5. 1.), sőt Háricli János is, aki még azzal az elírással is megtoldotta, hogy R a j k á n a k Ramann-nál olvasható német Ragendorf nevét összetévesz-
1 B a m a n n , i. n i . Bd. i , S. 5.
12
t e t t e az alsó-ausztriai Raggendorffal.1 Ugyanebbe a hibába esett Barth a Dénes is.2 A koronát azután Koudela Géza tette rá, amikor a Liszt-emlékév országos bizottsága megbízásából írt és az Országos Liszt Ferenc Társaság kiadásában 1936-ban megjelent Liszt-életrajzában Raggendorfot (így!) Sopron mellé,3 Rajkát pedig egyik rádióelőadásában Burgenlandba helyezte. R a j k a még vonattal is öt óra távolságra fekszik Soprontól, ellenben o t t van a Dunánál Moson megyének abban a felnyúló szögletében, ahonnan már szabad szemmel látni a pozsonyi várat.
List Sebestyén (Koudelánál tévesen György Sebestyén!) a rajkai anyakönyvekből megállapíthatólag a Waldberg nemesi család zsellérházainak egyikében lakott. Ugyanis első feleségének 1786. október 17-én történt elhalálozásakor a r a j k a i 120. régi számozású ház van lakóhelyükül bejegyezve.
Leánya, List Orsolya (Ursida), Liebenwein Ferencné pedig 1789-ben ugyancsak anyakönyvi a d a t szerint családjával a kettővel odébb levő 116. számú házban lakott. Ez a két ház még most is megvan a Modrovich-féle uradalmi zsellérházak csoportjában. 1814-ben ugyanis beházasodás folytán a Wald- berg-családtól a nemes Modrovich-család tulajdonába került.4 Miután a Waldberg-, illetőleg Modrovich-esaládnak nem kerültek elő feljegyzései jobbágyairól, felkutattuk az Országos Levéltárban a Mária Terézia alatt történt jobbágyi össze- írásokat. Az 1773. január 7-én kelt táblázatban sikerült is List Sebestyént mint a magyaróvári királyi hercegi urada- lomhoz tartozó rajkai zsellért fellelnünk. Az urbáriális táblázatban mint «subinquilinus», vagyis legszegényebb háznélküli zsellér szerepel évi 12 kézi robotnappal, úgy hogy még állatja sem igen lehetett.6 Ügy látszik, hogy List Sebes-
1 H á r i c l i J á n o s : Liszt Ferenc családfa és az Esterházy hercegek.
N a p k e l e t X I I . évf.. 1931, 9. sz. 508. 1. és Liszt Ferenc ősei és gyermek- évei. É n e k s z ó I I I . é v f . . 1935. 2. sz. 232. I.
2 D é n e s v o n H a r t h a : Franz Liszt 1811—1886. Sein Leben in Bildern. Leipzig 1930. S. 11.
3 K o u d e l a Géza : íriszt Ferenc. B u d a p e s t , 1930, 6. 1.
4 R a j k a i k u t a t á s a i n k b a n Békefi E r n ő t a n í t ó ú r oly messze- m e n ő e n t á m o g a t o t t , h o g y e h e l y r ő l is m e l e g k ö s z ö n e t e t m o n d u n k neki.
5 Országos L e v é l t á r , « H e l y t a r t ó t a n á c s i l e v é l t á r . T a b u l a e TTrba-
389 3*
tyén lakás fejében a Waldberg-csaIádnál is dolgozott vagy pedig bért fizetett a kis zsellérházért.
List Sebestyén első feleségének nevéül az akkori szokás- nak megfelelően csak Anna Mária van az anyakönyvbe be- jegyezve. így csak feltevés, hogy ez esetleg az evangélikus Graf-családból származott. Ugyanis Sebestyénéknél Graf György Ádám és ennek Mária nevű felesége voltak a két fiú keresztszülei, úgy hogy Ferencünk nagyatyja kereszt- atyjáról nyerte a György Ádám nevet. List Sebestyén októ- berben elvesztvén gyermekeinek anyját, a rákövetkező 1787.
év januárjában már feleségül v e t t e Sándor János özvegyét,
> Krisztinát. Az egész List-családfában ez az egyetlen magyar név fordul elő, de a németajkú plébános ezt is Sehandornak jegyezte be.
Liszt Ferenc nagyatyjáról, Ádám Györgyről (Sebestyén fiáról) már jóval többet tudunk. Jórészt Esterházy-bírtokokon tanítóskodott Nemesvölgyön, Köpcsényben, Szent Györgyön, olykor — akkori szokásnak megfelelően — a falusi jegyzői állást is betöltve ; aztán dolgozott a herceg márcfalvai fa- telepén mint irnok, majd a pottendorfi posztógyárban mint munkás. Hárich Liszt Ferenc családja és az Esterházy hercegek című tanulmányában a fraknói hercegi levéltár «Acta musi- calia» anyaga alapján bemutatja Ádám György egész életét.
Háromszor nősült és 25 törvényes gyermeke volt. Első feleségét, Ferencünk nagyanyját, Sclilesak Borbálának hív- ták, aki oroszvári zsellér-családból származott. Lehet, hogy családja (a német?) Sziléziából vándorolt le (Schlesak = Schle-
r i a l e s C o m i t a t u s Mosoniensis, O p p i d u m H a j ka, 1773». — J e l l e m z ő , h o g y a 12 s u b i n q u i l i n u s k ö z t c s a k egyetlen m a g y a r n é v szerepel, a z é a S á n d o r J á n o s é , a k i a z o n o s a z z a l a zsellérrel, a k i n e k ö z v e g y é t m i n t második f e l e s é g e t List S e b e s t y é n v e t t e el 1787-ben. Az egész j o b b á g y ö s s z e í r á s b a n R a j k á n m i n d ö s s z e m é g egy m a g y a r n e v ű f o r d u l elő ( Ú j v á r i M á r t o n ) , a többi, m i n t m a g a az ö s s z e í r á s is, n é m e t . Az 1715. és 1720. évi j o b b á g y ö s s z e í r á s b a n List S e b e s t y é n m á r csak a z é r t s e m s z e r e p e l h e t e t t , m e r t a k k o r m é g igen f i a t a l v o l t . V a l ó s z í n ű b b a z o n b a n , n a g y s z e g é n y s é g e is e r r e v a l l . h o g y a k é t j o b b á g y ö s s z e í r á s k ö z ö t t , vagyis 1720 u t á n és 1748 e l ő t t v á n d o r o l t b e a z a l s ó - a u s z t r i a i t e l e p e s e k k e l R a j k á r a . U g y a n i s 1748. o k t ó b e r 3 0 - á n s z ü l e t e t t R a j k á n első gyermeke, O r s o l y a .
1 4
sier). 6 maga minden jel szerint már német volt, mert Orosz- várott született, és a n y j á t Düring (Tirring, Türinger) Máriá- nak hívták, akinek családja azonosnak látszik a háromszáz éves soproni Thirring-nemzetséggel.1 A Slezák név azonban szláv (morva, tót) eredetre vall. Oroszvárott ugyan, mint neve is m u t a t j a , laktak valaha ruthének, de valójában horvát község volt, amely azonban ebben az időben már meglehetősen elnémetesedett. Liszt Ferenc nagyszüleinek házasságáról a következő érdekes bejegyzést találtuk az oroszvári (német neve Karlburg) plébánia anyakönyvében : «Anno 1775 Janu- arij den 17ten dito ist der Jungesöll Adam List, Schulmeister
in Edles-Thal, alt 20 Jahr, mit der Jungfrau Barbara Schle- \ sackin allhier, alt 21 J a h r , copulieret worden. Zeigen [auf] <
seiner [Seite] Johann Michael Ott, Schullmeister allhier und J o h a n n Händi, Mitnachbar in Edles-Thall, ihrer Seithen Joseph Mayr, Schaffmeister bey (Titl.) Herrn Jacklin.»
Liszt Ferenc nagyatyjában már nagymértékben jelent- keztek a zenei képességek. Kiváló orgonista volt és Esterházy herceg pottendorfi (alsó-ausztriai) várkápolnájában énekkart is szervezett. Ott is halt meg 89 éves korában mint a herceg
kegydíjasa. Hogy Ferencünk és a t y j a a különös zenei képes- , séget György Ádámtól, nem pedig feleségétől, Schlesak Bor-
bálától örökölte, azt az is bizonyítja, hogy Liszt György Adám nagyapának nemcsak Schlesak Borbálától származott Adám fia és Borbála nevű lányától született unokája, Vetzko Antal bedegi (Tolna megye) plébános, egyházi zenész, hanem a második feleségétől született Borbála lánya, Hennig Alajos jezsuita, egyházi zeneíró anyja és harmadik feleségétől szár- mazó Eduárd nevű fia is elsőrangú zenei tehetségek voltak.
Liszt Ferenc a t y j a , Ádám, másodszülött fiú volt. Első- nek sikerült kinyomoznunk és közölnünk születésének pontos d á t u m á t 2 és k i k u t a t n u n k azt, hogy 1790-től kezdve a po- zsonyi királyi katolikus (akkor ugyan közben átmenetileg állami, ina Masarvk-reál-) gimnáziumba járt, melyben II.
1 Lásd T h i r r i n g G u s z t á v : A soproni Thirring nemzetség három- százéves múltja. S o p r o n . 1934.
2 C s e k e y — D i ó s i , i. m . 10. 1.
389 3*
József kora u t á n éppen abban az évben lett kötelező a ma- gyar nyelv t a n í t á s a . Liszt Ádám a kezdők csoportjába tarto- zott, tehát nyilván még egyáltalában nem t u d o t t magyarul, és abból bizony mindig a leggyöngébb osztályzata, «tertiája»
volt, ami akkor a szekundával volt egyenlő. Nem is tanult meg jól magyarul. Miután a gimnáziumot 1795-ben öt tanév a l a t t elvégezte, még ugyanazon év szeptember 21-én belépett Malackán a ferencesek rendjébe, de nem sokáig t a r t o t t itt ki, mert már 1797. július 29-én mint «állhatatlan és változé- kony természetű» Nagyszombatban elbocsátást nyert.1 Még ugyanazon év őszén beiratkozott az 1797/98. tanévre a filo- zófiára az 1784-ben Nagyszombatból Pozsonyba helyezett akadémián.2 De félév múlva, — úgy látszik, nem lévén pénze a továbbtanuláshoz — 1798. január 1-én 21 éves korában gazdasági gyakornoknak lépett be Esterházy herceg fraknói uradalmába. Amikor aztán 1800. június 6-án tiszttartósági írnoknak nevezték ki K a p u v á r r a , augusztus ]0-éről kérvényt adott be áthelyezése végett : «Nachdem ich der ungarischen Sprache unkundig, welche doch zu diesem Amt höchst nöthig ist.»® 1801-ből eredő személyi táblázata szerint beszél néme- tül, latinul és valamit magyarul.
Hogy azonban Liszt Ádám, Ferencünk a t y j a , német anya- nyelve ellenére jó magyar ember volt, arra a következő té- nyekből következtethetünk. Nevét már gyerekkorától fogva mindig magyarosan irta. Míg a t y j á n a k Georg Adam List volt beadványain az aláírása és csak később kezdte magyaro-
1 A p o z s o n y i f e r e n c r e n d i k o l o s t o r l a t i n f e l j e g y z é s e i t közli P . Vsevlad J . G a j d o s , Frantiáek Liszt a frantiíkkíni. [Liszt Ferenc és a /erencrendiek.] F r a n t i s k á n s k y O b z o r [ F e r e n c r e n d i É r t e s í t ő ] I I . évf.,
Bratislava [ P o z s o n y ] , 1936, 3 — 4 . sz. G é p í r á s s a l s o k s z o r o s í t o t t k ü l ö n - n y o m a t b a n is m e g j e l e n t . B u d a p e s t [1037], 33 1. N é m e t k i v o n a t a : Die Liszt- und die Albachgasse in Pressburg. N e u e P r e s s b u r g e r Zeitung v o m 7. u n d 9. M ä r z 1937. — U g y a n c s a k közli a f e l j e g y - zéseket E m i l e H a r a s z t i : Deux frunciscains: Adam et Franz Liszt.
L a R e v u e Musicale X V I I I6 a n n é e , P a r i s 1937, N o 174, p . 2 6 9 — 2 7 1 .
a L á s d a p o z s o n y i C o m e n i u s - e g y e t e m q u a e s t u r á j á b a n . «Matri- cula A c a d e m i a e R e g i a e a n t e a T y r n a v i e n s i s . s u b i n P o s o n i e n s i s a b a n n o F u n d a t i o n i s 1777 u s q u e 1850.»
9 H e r c e g E s t e r h á z y f r a k n ó i l e v é l t á r a , «Acta m u s i c a l i a N r . 4204».
389 3*
16
san írni a nevét,1 addig Ádám mindig Lisztnek írta nevét, amiről igen sok levele és beadványa tanúskodik az Esterházy- levéltárban. Sőt már gyermekkorában a pozsonyi gimnázium és akadémia anyakönyveiben tízszer van bevezetve a neve és mindig kivétel nélkül magyarosan, holott tanárai jórészt németek voltak.2 Éppen ezért a tények nem ismerésén vagy szándékos el ferdítésén alapszik Wämser bécsi családtörté- nesznek az az állítása, hogy Liszt Ádám csak később kezdte magyarosan írni a nevét. E mellett tanulmányában mindig List Ádámot ír, sőt Liszt Ferencet is így nevezi: Franz List (später «.LiszU genannt). De megtalálhatta volna Liszt Ádám Párizsból 1823. augusztus 14-én kelt levelének hasonmását, amelyben még a t y j á n a k , az alsó-ausztriai P o t t e n d o r f b a n élő György Ádámnak is magyarosan írta a címzést (Lisztnek).8 Semmitmondó az az érvelése is. hogy Liszt Ferenc lóki szüle- tési anyakönyvébe is Listnek jegyezték be családi nevét.4
Hogy ezek a bejegyzések mennyire önkényesek voltak és mennyire a plébánosok kénye-kedvétől függöttek, arra jel- lemző a fentebb említett Düring név, amely ugyanazon csa- lád három egymás u t á n született gyermekénél ugyanattól a plébánostól háromféle alakban fordul elő. Liszt Ádám mostohatestvérét, Liszt Borbálát pedig Hennig József orvos veszi feleségül, és az egymás után született négy gyermek
1 L i s z t E d u á r d f e n t e b b i d é z e t t k ö n y v é b e n k é t í r á s p r ó b á t közöl L i s z t G y ö r g y Á d á m t ó l , a k i 1 8 2 0 - b a n m é g Listnek, 1843-ban e l l e n b e n m á r Lisztnek í r t a a n e v é t . ( A b b . 7 u n d 8 z u r S. 14.)
2 L á s d S c h ö n v i t z k y B e r t a l a n : A pozsonyi kir. kath. főgymna- sium története. P o z s o n y , 1890. 240. s k. 1.
3 K ö z ö l t e B r u n o S c h r ä d e r : Franz Liszt. 2. A u f l . B e r l i n 1921, S. 3 2 — 3 3 .
4 H e i n r i c h E . W a m s e r : Abstammung und Familie Franz Liszts. B u r g e n l ä n d i s c h e H e i m a t b l ä t t e r J g . V , 1930, H . 2, S. 25. — W a m s e r n e k ez a c i k k e K i s m a r t o n b a n 1936 m á j u s á b a n jelent m e g . V i s z o n t a mi L i s z t - v e r s g y ű j t e m é n y ü n k 1936 f e b r u á r j á b a n . A b b a n m á r a n y a k ö n y v i okleveles k u t a t á s o k a l a p j á n t ö b b ú j a d a t o t t e t t ü n k k ö z z é , s o k a t p e d i g h e l y e s b í t e t t ü n k . D e e z e k e n k í v ü l is c s a l á d t ö r t é n e t i v o n a t - k o z á s ú a d a t o k a t és n y o m o k a t levélben k ö z ö l t ü n k W a m s e r r e l , a k i a z o k a t m i n d f e l h a s z n á l t a é r t e k e z é s é b e n . — E k u t a t ó e l j á r á s á r a igen jellemző t é n y e k e t közöl Békefi E r n ő : Liszt Ferenc és a mi vármegyénk.
KI. a «Mosonvármegye» 1936. o k t ó b e r 11-i és 18-i sz.-aiból. 12. s k . I.
389 3*
családneve Heimig, Heilig és Hönig változatban van be- jegyezve. De ha az akkori anyakönyvi bejegyzésnek volna is a névírás tekintetében különösebb jelentősége, akkor éppen Liszt Borbála családnevének írását hozhatnók föl Wämser ellen, mert nevét kalligrafikusan Lisztnek jegyezte be a plé- bános az 1827. évben a r a j k a i anyakönyvbe. Ugyanígy Liszt Orsolyáét, Sebestyén lányáét, amikor Liebenwein Ferenccel k ö t ö t t házasságából 1783. augusztus 14-én Mária nevü leánya született.
Bizonyos, hogy Liszt Ádámot, akinek a t y j a , a kántor- tanító, már jobbágysorból a honorácior osztályba lépett, a magyarsághoz való érzelmi és művelődésbeli közeledés ösz- tönzi nevének magyaros írására. Frankenburg Adolftól, kora egyik jeles publicistájától t u d j u k , akinek nevét viseli ma is a soproni irodalmi kör, hogy a t y j a és Liszt Ádám érzelmileg mennyire a magyarsághoz t a r t o z t a k . Mindketten az Ester- házy hercegi uradalomnak voltak a tisztjei. Liszt Ádám 1808- ban került nagy b á n a t á r a Kismartonból Doborjánba. Fran- kenbürgék pedig jó órányira Doborj ántól Sopronkeresztúron (akkor Német-Keresztúr) laktak. Igen gyakori vendégek vol- t a k egymásnál. A «Vetter Adam» majd minden hangszeren játszott. Az öreg Frankenburggal együtt szidták a bécsi kor- m á n y t . Frankenburg Antal, aki sohasem ment német komé- diába, azt mondogatta németül : «Német a nevem, magyar a szívem.» Frankenburgné t a r t o t t a a Doborján melletti Ló- kon (akkor Alsó-Loók), ahol a plébánia volt, Liszt Ferencet a keresztvíz alá.1 Az is Liszt Á d á m magyar érzelmére vall,
1 L á s d F r a n k e n b u r g Adolf : Őszinte vallomások. P e s t , 1861, I . k . , 14. és 26. 1. — U . ő : Emlékiratok. P e s t , 1868, I . k . , 67. s k . 1. — M i u t á n F r a n k e n b u r g s z e r i n t a n y j a t a r t o t t a L i s z t F e r e n c e t k e r e s z t v í z a l á , Liszt Ferenc magyarsága az újabb kutatások tükrében című szék- f o g l a l ó n k b a n (A N a g y k ő r ö s i A r a n y J á n o s T á r s a s á g É v k ö n y v e i X I . k . , 1937, 8. 1.) a z t k ö v e t k e z t e t t ü k , h o g y S z a l a y J u l i á n n á v o l t F r a n k e n - b u r g n é . A s o p r o n k e r e s z t ú r i ( m a D e u t s c h k r e u t z B u r g e n l a n d b a n ) p l é b á n i a a n y a k ö n y v é b ő l a z o n b a n u t ó b b k i t ű n t , h o g y F r a n k e n b u r g A n t a l n é t Grill A n n á n a k h í v t á k , és í g y n e m volt a z o n o s L i s z t F e r e n c k e r e s z t a n y j á v a l , S z a l a y J u l i á n n á v a l . F m e l l e t t t e r m é s z e t e s e n m e g - f e l e l h e t a v a l ó s á g n a k , hogy L i s z t F e r e n c e t F r a n k e n b u r g n é t a r t o t t a k e r e s z t v í z a l á . — E l l e n b e n I v o u d e l á n a k az az á l l í t á s a , h o g y V á s o n k e ő i
371 2
18
hogy Ferenc keresztszüleinek magyarokat választott Zani- bothy (Szombathy ?) Ferenc és Szalay Juliánná személyében.1
Nem t u d j u k , hogy az idegenben töltött négy küzdelmes év a l a t t milyen érzelmek fűzték Liszt Ádámot magyar hazájá- hoz és hogy ápolta-e fia szívében a hazaszeretetet. Erre Liszt Ádámnak D'Ortigue-tól közzétett naplótöredéke sem ad fele- letet.2 Az ellenben bizonyos, hogy mielőtt egyévi bécsi ta- nulóév után nekiindult fiával a nagyvilágnak, előbb Bécs- ből Pestre utazott és 1823. m á j u s 1-én honfitársainak m u t a t t a be először fia művészetét. A hangversenyt hirdető falragaszok német nyelven így kezdődtek : «Magyar vagyok . . .» Es az is bizonyos, hogy Liszt Ádám mindenütt magyarnak vallotta m a g á t és fiát is.
és G y ő r i L i s z t F e r e n c v o l t a m i L i s z t F e r e n c ü n k n e k k e r e s z t a t y j a és n a g y b á t y j a , s u t á n a k a p t a a F e r e n c n e v e t , v a s k o s tévedés. E z a G y ő r ö t t s z ü l e t e t t és V á c o n é l t L i s z t F e r e n c n e m v o l t a m e s t e r n e k n a g y b á t y j a , m é g k e v é s b b é k e r e s z t a p j a . A lóki a n y a k ö n y v b ő l kiviláglik, h o g y Liszt F e r e n c »Zambothy» F e r e n c n e v ű k e r e s z t a p j á t ó l k a p t a a F e r e n c n e v e t .
(A lóki a n y a k ö n y v i b e j e g y z é s h a s o n m á s á t k ö z ö l t e Die M u s i k B d . X L I , i B e r l i n u n d Leipzig 1911—12, 8 . 112—113. — W a m s e r , i. m . S. 52,
T a f e l V . — F ü s s m a n n—M á t é k a , i. m . 8 . 5.) — K o u d e l a (i. m . 9. 1.) á t v e t t e T r a g o r I g n á c s z á j h a g y o m á n y o k o n és családi k ö z l é s e k e n é p ü l t , t é v e s elbeszélését. (V á c az előadó művészetekben. V á c , 1934, 90. 1.) A «Vásonkeői és Győri» előnévről is k i d e r ü l t , h o g y az m i n d ö s s z e egy v á c i s í r k ö v ö n o l v a s h a t ó .
1 A p l é b á n o s b e j e g y z é s e n e m c s a k a L i s t , h a n e m a Z a m b o t h y n é v t e k i n t e t é b e n is k é t s é g e t k e l t ő .
2 J o s e p h d ' O r t i g u e : Franz Listz. [ í g y ! ] Essai biographique.
G a z e t t e Musicale d e P a r i s I Ie a n n é e , 1835, N o 24, p. 1 9 7 — 2 0 4 . — Ú j b ó l k ö z z é t e t t e Marcel H e r w e g h : Au Banquet des Dieux. P a r i s 1931,
p . 107—123. — N é m e t ü l k ö z z é t e t t e E . F l e c h s i g : Franz Lists. TÍgy!]
Nach dem Französischen des J. d'Ortigue. N e u e Z e i t s c h r i f t f ü r Mu- sik B d . I V , Leipzig 1836, N o 4, S. 13—16, N o 5, 8 . 19—21, N o 6,
S. 2 3 — 2 4 , N o 7, S. 2 7 — 3 0 , N o 8 , S . 3 1 — 3 3 , N o 10, S. 3 9 — 4 0 . —V . ö.
m é g L a M a r a : Franz Liszt auf seinem ersten Weltflug. Briefe seines Vaters, Adam Liszt, an Carl Czerny. Olassisches u n d R o m a n t i s c h e s a u s d e r T o n w e l t . L e i p z i g 1892, S. 2 3 5 — 2 6 2 . — M a g y a r u l k ö z ö l v e Liszt Ferenc első külföldi hangversenykörútja címmel a N é p m ű v e l é s V I . é v f . , 1911, 17—18. sz. 340—355. 1. I n n e n közölte S o m s s i c h . i.
m . 2 0—4 6 . 1. — V. ö. m é g Csekcy : Franz Liszts Vater. Nach bisher unveröffentlichten Dokumenten dargestellt. Die Musik J g . X X I X , Ber- lin 1937, H . 9, S. 6 3 1 — 6 3 5 .
389 3*
Ami most már Liszt Ferenc a n y j á t illeti, családja Alsó- Ausztriában és a bajor sváb földön (Schwaben) messze a múltba visszamenőleg követhető.1 Liszt Ádámné, Lager Mária Anna Kremsben született, ahol atyja sütőmester volt. Korán el- vesztette a t y j á t , és miután sok testvére volt, már kilencéves korában elkerült a háztól. Bécsben több helyen is szolgált mint szobaleány, m a j d Nagymartonba ment Ferenc nevű bátyjához, aki ott a szappanfőző mesterséget űzte Miután ehben az időben Liszt György Ádáin, Ferencünk n a g y a t y j a is Nagymartonban ispánkodott az Esterházy-uradalomban, nyilvánvaló, hogy fia, az akkor 35 éves Ádám, itt ismerkedett meg feleségével, aki bizony már 23 éves volt, amikor az eskü- vőt 1811. január 11-én a lóki templomban m e g t a r t o t t á k .2 Lisztné fínomlelkű, de jelentéktelen nő volt. Fia zenei képes- ségeit nem tőle, hanem nagyatyjától és a t y j á t ó l örökölte.
Liszt Ádám, aki később maga is t a g j a volt a Haydntól vezé- nyelt kismartoni hercegi zenekarnak, már 1801-ben egy 16 hangszerre írt Te Deiimot ajánlott fel a hercegnek, s levelé- ből azt is megtudjuk, hogy Pozsonyban (gimnazista és aka- démiai hallgató korában) Rígler Ferenc Páltól, a fő nemzeti iskola zenetanárától, órákat v e t t hangszerelésből.8
Mindezekből a családtörténeti kutatásokból, amelyek- nek itt helyszűke m i a t t csak a legfontosabb eredményeit
1 L á s d W a m s e r , i. m . S. 30 f.
' H a n s P l ö c k i n g e r j a n u á r 17-i d á t u m a m a g á n k ö z l é s e s z e r i n t is csak elírás. Die Herkunft der Mutter Liszts. A u s t r i a—H u n g a r i a J g . I , Wien 1936, H . 1, S. 14. — L i s z t A d á m é k h á z a s s á g á n a k t é n y k ö r ü l - m é n y e i r e W a m s e r t m e g e l ő z v e a n n a k a p e r n e k i r a t a i b ó l k ö v e t k e z t e t - t ü n k . a m e l y e t a L i s z t - ö r ö k ö s ö k , élén H o h e n l o h e hercegnével, S a y n - W i t t g e n s t e i n hercegnő l e á n y á v a l , 1900-ban a b u d a p e s t i V I . k e r ü l e t i j á r á s b í r ó s á g o n i n d í t o t t a k , a m i k o r a z t á n a b í r ó s á g f e l h í v t a h i v a t a l o s h i r d e t m é n y b e n a l a p o k b a n a L i s z t - ö r ö k ö s ö k e t . Az i r a t o k k ö z t , m e l y e k e t jelenleg a b u d a p e s t i k ö z p o n t i j á r á s b í r ó s á g o n Ö. 186,704.
s z á m a l a t t m i n t t ö r t é n e l m i b e c s ű e k e t ő r i z n e k ( k ü l ö n b e n u g y a n i s m á r k i s e l e j t e z t é k volna ő k e t ) , v a n egy l e s z á r m a z á s i t á b l á z a t is, a m e l y k u t a t á s a i n k m e g i n d í t á s á h o z és t o v á b b i k ö v e t k e z t e t é s e k l e v o n á s á h o z igen becses a d a t o k a t s z o l g á l t a t o t t . — L e g u t ó b b i s a j t ó k ö z l e m é n y e k szerint a z örökösök a p e r t ú j r a f e l v é t e l l e l i s m é t f o l y a m a t b a t e t t é k .
s M i n d k e t t ő h e r c e g E s t e r h á z y f r a k n ó i l e v é l t á r á b a n , «Acta m u s i c a l i a N r . 1895, 3361 és 3367».
'20
tártuk fel, most már minden kétséget kizáróan megállapít- ható, amit H ó m a n Bálint a Magyar Nemzeti Múzeum Liszt- emlékkiállításán 1936. június 6-án t a r t o t t és a rádiótól is közvetített megnyitó beszédében találóan így foglalt össze :
«Liszt Ferenc ausztriai eredetű és német anyanyelvű család magyar földön született sarjadéka volt.»1 Vagy amit mi fentebb említett kis versgyűjteményünk bevezetésében már előbb így fejeztünk ki : «Mint korának német-magyar típusa, németajkú magyarnak született magyar földön.»2 Vagy mint Haraszti Emil, az egyik legkiválóbb magyar Liszt- kutató írta : «Liszt németnek született magyar földön, de magyarnak vallotta magát.» 3 Bari ha Dénes is ügyesen hang- súlyozza, hogy mire ne hivatkozzunk Liszt magyarságának a bizonyításában. «Mindenekelőtt ne hivatkozzunk Liszt magyar nevére vagy családjára . . ,»4 A tárgyilagosan ítélő, módszeres k u t a t ó más eredményre nem j u t h a t . Liszt Ferenc ereiben a t y a i és anyai ágon egyaránt német vér buzogott.
*
De a Liszt családnév nem magyar eredetű?
Mint l á t t u k , a magyar nemesi Liszt nevek erdélyi szász, vagyis német eredetűek voltak. A mi Ferencünk (nem ma- gyar nemes) családjának neve pedig szintén nem lehet magyar eredetű. Nemcsak azért, mert Liszt nevű magyar család tud- tunkkal sehol sem él. Ha a későbbi századokban elvétve elő is fordul, annak Listből való német eredetét mindig ki lehet mutatni. De főleg azért, m e r t a magyar családnevek m a j d mind korábbi egyéni nevekből (személynevekből) váltak családnevekké. Már pedig Árpád-kori oklevéltárainkban sehol legcsekélyebb n y o m á t sem találjuk annak, hogy az Árpádok korában egyes Liszt nevű magyar emberek éltek és szerepeltek volna (kiknek nevéből aztán esetleg magyar családnév is fejlődhetett volna). A mi Ferencünk (német nemzetiségű) családjának Liszt (régibb írásmód szerint List)
1 K ö z ö l t é k a b u d a p e s t i n a p i l a p o k 1936. j ú n i u s 7-i s z á m u k b a n .
2 C s e k e y — D i ó s i , i. m . 6. 1.
3 H a r a s z t i E m i l : Liszt Ferenc. M a g y a r s á g 1935. o k t ó b e r 23.
1 B a r t h a D é n e s : Liszt Ferenc-emlékkiálUtás. B u d a p e s t , 1 9 3 6 , 8 . 1 . 374
neve t e h á t csakis német eredetű lehet.1 Van is a németben List főnév, melynek a mai németségben ravaszság a jelentése.
Csakhogy a mi Ferencünk családjának a neve ebből a német List főnévből nem származhatott, mert sehol a világon nem neveztek el egy embert elvont jelentésű főnévvel. Pl. ná- lunk magyaroknál voltak Eszes, Okos, Ravasz, Nagy, Kis, Erős, Gyönge stb. nevű emberek, kiknek egyéni nevéből utóbb családnév is lett, de Eszesség, Okosság, Ravaszság, Nagyság, Kicsiség stb. nevű emberek sohasem voltak, s ezért ilyen magyar családneveink sincsenek. A német List családnév tehát szintén nem származhatok az ,eszesség', .okosság' vagy akár .ravaszság' jelentésű német List főnévből. De igenis származhatik az eredetileg talán ,Eszes' vagy ,Okos' jelen- tésű ófelnémet Listhart személynévből, melyből később csak- ugyan családnév is lett a németben. (Ennek előfordulnak Listher és Lister változatai is.) Ennek az egykori német Listhart személynévnek lehetett becéző rövidítése a német List személynév, melyből aztán u t ó b b családnév is lett.2 Német földön a List családnév m á r a XII. század elejé- től, Bécsben és környékén a X I I I . század végétől kimutat- ható. Nyugat-Magyarországon is igen régi és elterjedt család- név. A középkortól fogva mind sűrűbben fordul elő. Vitéz
1 Megkísérelték L i s z t F e r e n c n e k a c s a l á d n e v é t h o r v á t b ó l is le- v e z e t n i . E n n e k indító o k a egyfelől az l e h e t e t t , hogy N y u g a t - M a g y a r - o r s z á g n a k a z o n a v i d é k é n , a m e l y e n a L i s t - c s a l á d n ó v e l ő f o r d u l , m á r a X V . s z á z a d ó t a a t ö r ö k t ő l h a z á j u k b ó l é s z a k r a s z o r í t o t t h o r v á t o k t e l e p e d t e k le. Másfelől p e d i g a list szó a h o r v á t b a n is e l ő f o r d u l ,levél' j e l e n t é s s e l . F r a n z X a v e r K u h a ő - K o c h a z á g r á b i Koto c í m ű é v k ö n y v - ben t e t t e közzé Liszt-emlékezéseiben e z t a f e j t e g e t é s t , a m e l y e t D r a g a n D u j m u s i c n é m e t ü l is m e g j e l e n t e t e t t a Musica Sacra r e g e n s b u r g i f o l y ó i r a t 1910. évf. 11. s z . - á b a n . O t t egész csomó List, Listhius, s ő t Liszt n e v ű h o r v á t o t s o r o l fel. D e s e m m i b i z o n y í t é k o t s e m közöl a r r a v o n a t k o z ó l a g , h o g y L i s z t F e r e n c c s a l á d j á n a k ezekhez b á r m i köze is l e t t v o l n a . E m e l l e t t a list s z ó n a k h o r v á t é r t e l m e (,levél') é p p e n o l y a n k ö z n a p i a s . m i n t a m a g y a r b a n a . l i s z t ' . De ellene szól e l v o n t j e l e n t é s e is, m i n t f e n t e b b a s z ö v e g b e n k i f e j t j ü k .
2 L á s d H e i n t z e — C a s c o r b i : Die deutschen Familiennamen ge- schichtlich. geographisch, sprachlich, ti. A u f l . H a l l e 1925, S. 203. — A n y e l v é s z e t i ú t b a i g a z í t á s o k é r t 1 Torgor A n t a l n a k t a r t o z u n k ő s z i n t e h á l á v a l .
22
Házi Jenő soproni oklevéltálának 11 kötetében is gyakori.1
1424-ben Niklas List (Niki Lyst) és W o l f h a r t Lyst, 1426-ban Wolfell Lyst a soproni adózók jegyzékében szerepelnek, 1425-ben Hans der List soproni polgár, 1429-ben Niki Lyst, 1433-ban Stepbel List a bordézsma-jegyzékben fordulnak elő, 1437-ben és 1440-ben Stephan List az adózók névjegyzé- kében, 1451 és 1459 közt Steffel List többször szerepel az adó- és bordézsma-jegyzékekben. 1452-ben Génglein List végrendelkezik, 1454-től 1489-ig Géngel List igen gyakran fordul elő az adó- és bordézsma-jegyzékekben, 1456 és 1459 közt pedig Wolfgang List nevével találkozunk ugyanott, 1459-ben Wolfgang List és neje, Kunigunda, -házukat el- a d j á k , ugyanebben az évben Geryg List neve előfordul a bordézsma-jegyzékben, 1473-ban pedig a pozsonyi születésű Stefan List Sopronban pap.
A Frigyes római-német királytól (később mint német császár III.) 1448-ban kiállított német oklevél, amelyet a Pesther Tageblatt 1839. december 28-i száma közöl és amely- nek Koudela 2 oly nagy fontosságot tulajdonít, egy 1397-ben Magyarországon született Wolfgang Liszt stájerországi hely- tartóról szól, aki 1462-ben halt meg Magyarországon. Már az egymásnak ellenmondó dátumok (keltezve 1448-ban 1462-es elhalálozásról!) megingatják ennek' a sohasem látott ok- levélnek hitelességét. A Liszt nevet valószínűleg csak az újság írta így magyarosan Liszt Ferencre való tekintettel.
Aztán a Wolfgang keresztnév, a stájerországi helytartói szol- gálat annál a Frigyesnél, aki mint Magyarország ellensége
a n y u g a t i h a t á r m e n t i részt megszállta, a későbbi V. Lászlót és a magyar szent koronát pedig hatalmában t a r t o t t a , mind arra vall, hogy csakis nyugat-magyarországi németről lehe- t e t t szó. A «történetkritikailag igen ingatag adatokra» tehát éppen Koudela épít, amikor «észszerű valószínűségek» alap- ján a Liszt-család magyar eredetét ilyen adatokból akarja
1 H á z i J e n ő : Sopron szabad királyi város története. S o p r o n , 1921—36. — V. ö. m é g Deutsches Geschlechterbuch. H e r a u s g e g e b e n v o n B e r n h a r d K o e r n e r . Görlitz 1923, B d . X L I , S. 427—447 és B d . X L I I I , S. 4 6 7 — 4 7 4 .
2 T. m . 6. 1.
389 3*
levezetni, amelyek szerinte dinkább érdemelnek hitelt s bizal- m a t — minden hézagosságuk mellett is —» (!). Vagy amikor még ma is az (1676 után kihalt!) Köpcsényi Liszthiekkcl hozza Liszt Ferencet vonatkozásba. Az a Buda-Pesti Rajzo- latok 1839. december 17-i számában is közölt másik oklevél, amelyet gróf Thurzó György intéz Bécsből 1606. június 18-á- ról nemes Liszth Gáspárhoz Pozsonyba magyar nyelven, szin- tén nem bizonyít semmit, mert itt ismét csak a Köpcsényi Liszthi-családdal való rokonságról van szó, lévén Liszthi Anna Rozinának Thurzó Szaniszló a férje. A Liszthiek erdélyi szász eredetéhez és kihalásához pedig immár kétség sem fér. De különben is hogyan képzelné Koudela ezzel a Wolfgang Liszt- tel és Liszth(ius) Gáspárral összekapcsolhatónak List Sebes- tyén zsellér családját ?
Sajnos, akárhogy is kutatunk, a Liszt-család ismert családfáján List Sebestyén második feleségén, Sándor János özvegyén kívül egyetlen magyar nevet sem találunk. De még az oldalágakon, sőt még a keresztszülők között sem. Egészen egyedülálló kivételek Liszt Ferencnek magyarnevű kereszt- szülei. Német volt az egész család minden atyafiságával és többé-kevésbbé a vidék is, ahol laktak. A nyugat-magyar- országi R a j k á n és Oroszvárt még ma is élnek a mi Lisztünk családjával rokon Listek és leányági leszármazók. Ottani kutatásainknak meg is lett a visszhangja, mert az öreg nénik jelentkeztek a plébánosnál — az «örökségért»... Az elszakí- tott területen pedig, az ú. n. Burgenlandban, Németjárfalu (Deutsch-Jahrndorf), Gálos (Gols), Boldogasszony (Frauen- kirchen) és a Fertő-tó környékén Nezsider (Neusiedl am See) fennmaradt anyakönyvei minden időből t ü n t e t n e k fel List, Listel, Listl, Lüst és Lüstl n e v ű családokat. A kismartoni List Sámuel 1777-ben n y o m a t t a ki orvosdoktori értekezését Nagyszombatban. Wämser nézete szerint Liszt Ferenc ősei is valószínűleg a Fertő-tó környékéről, Nezsider vidékéről erednek, mert t ö b b List-család, így egy-egy R a j k á n , Orosz- várt és Nemesvölgyön, erről a vidékről származott.1 Egy má- sik, evangélikus List-család J á n o s (Hans) őse pedig Gálosról
1 I. m . S. 3 0 .
2 4
vándorolt R a j k á r a . A rajkai anyakönyvekben az első List névvel 1711-ben találkozunk. Ebben a bejegyzésben fordid elő : «1711 den 5 Febr. ist begraben worden ein armes Weib :
List Elena alt bey 31. Jahr». Ezenkívül a magyaróvári királyi hercegi uradalom r a j k a i jobbágyai között már az 1768. de- cember 5-i összeírásban van egy Andreas Liszt (így l),1 a fentebb már említett 1773-iban ugyancsak szerepel a zsellé- rek közt R a j k á n Andreas List, az 1776. január 16-i oroszvári összeírásban pedig egy Raul List nevű zsellérrel találkozunk.2
Hogy azonban Sebastian List, Ferencünk dédapja, honnan került oda és hol született, azt mindmáig kinyomoznunk nem sikerült.3 Sőt remény is kevés van hozzá az anyaköny- vek késői kezdete miatt. Legfeljebb a véletlen jöhet segít- ségül. Miután egészen egyszerű, szegény és jelentéktelen jobbágycsaláddal állunk szemben, a régebbi időre vonatkozó- lag az anyakönyvi bejegyzéseken kívül egyéb oklevélre nem is lehet számítani. A jobbágy összeírások meg családtörténeti feljegyzéseket nem tartalmaznak.
*
Ha most már ismerve a leszármazási és névelemzési ada- tokat, amelyek a List-család német eredete mellett szólnak, belehelyezzük magunkat a mult század első felébe és különö- sen a nyugatmagyarországi knit árkörnyezetbe, ugyanerre az eredményre kell jutnunk. A század elején úgyszólván még csak az alsóbb néposztályok beszélnek magyarul. A kis ma- gyarországi értelmiségi réteg nyelvben és kultúrában még erősen német. Kisfaludy Károly testvérével németül levelez, báró Jósika Miklós Bécsben német drámaírással kísérletezik,
1 Országos L e v é l t á r , « H e l y t a r t ó t a n á c s i l e v é l t á r , T a b u l a e U r b a - riales C o m i t a t u s Mosoniensis. C o n s c r i p t i o O p p i d i R a j k a a d R e g i o Archi D u c a l e D o m i n i u m M a g y a r Ó v á r p e r t i n e n t i s . 1768.»
2 U . o., «Urbarial-Tabelle des M a r k t e s K a r l b u r g . 1776».
3 S c h r ä d e r szerint A l s ó - A u s z t r i á b ó l v á n d o r o l t be. de bizonyí- t é k o k a t n e m közöl. (I. m . S. 12.) K é t s é g t e l e n , h o g y az 1715-i és 1720-i j o b b á g y ö s s z e í r á s o k b a n R a j k á n és a vele s z o m s z é d o s O r o s z v á r t n e m f o r d u l n a k elő L i s t e k . í g y m i n d e n v a l ó s z í n ű s é g szerint csak k é s ő b b v á n d o r o l t a k o d a , s az som l e h e t e t l e n , h o g y A u s z t r i á b ó l .
389 3*
gróf Mailáth János csak a húszas évektől kezdve adja ki köny- veit magyarul is, a német anyanyelvű báró Eötvös József A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra című kétkötetes művét előbb Lipcsében jelenteti meg néme- tül. 1847. november 12-én V. Ferdinánd nyolc magyar szó- val nyitja meg a pozsonyi országgyűlést. Először magyarul.
S valaki ezt írja naplójába : «Alles war ergriffen, viele wein- ten.» Aki ezt írta, Széchenyi István volt, a legnagyobb ma- gyar, és ő is németül írta. Tudjuk róla, hogy csak felnőtt korában tanult meg magyarul. Naplóit és leveleit németül írja, németül gondolkodik és álmodik. Főuraink mind néme- t ü l nevelkednek és beszélnek. Az Esterházy hercegi uradalmi tisztviselők urukkal együtt úgyszólván csak németül beszél- nek. Az uradalmi könyveket, a számadásokat, a szegődmé- nyes (konvenciós) könyveket (Salärbücher) németül veze- tik. Ebben a környezetben Liszt Ferenc nagyatyjának és a t y j á n a k nem is volt rá szüksége, hogy magyarul meg- tanuljon.
A felsőbbeknek a magyar nyelv elsajátítására az ösztön- zést csak a bécsi kormány germanizáló törekvése adja meg.
Ez ugyanis az elnemzetlenítés eszközével a k a r j a szolgálni a racionalista eredetű államegység eszméjét. E korban még nálunk is az államnenizet fogalma uralkodik, amelynek követ- keztében a városi németség, nemzetiségi öntudatának hiányá- ban, büszkén nevezi magát «hungarus»-nak. Ez szerintük nem népnév, hanem az állam polgárainak gyűjtőfogalma.
A pesti német színház homlokára «Ungarisches National- theater» feliratot akarnak alkalmazni. A század derekáig azonban a magyar kultúra m á r valóban meghódította magá- nak a német eredetű városi polgárság javarészét. Ezek köny- nyen csatlakoztak a magyar kultúrközösséghez, miután a bécsi kormány elszigetelő politikája elállta ú t j u k a t , hogy a nagy német nemzeti közösség tagjai lehessenek. A nyelv, a nemzet és az állam kapcsolata ebben a politikai elnyomás- ba] í lesz tudatos. A romantikus nemzedék számára nemzet és nyelv immár elválaszthatatlan fogalmakká váltak.
Ez a magát «Deutsch-Ungar»-nak nevező nyugat-magyar- országi német típus volt az, amely kezdettől fogva egy nem-
