A MŰSZAKI É R T E L M E Z Ő S Z Ó T A R ( Ú t m u t a t ó egy ú t t ö r ő vállalkozáshoz)
Skripecz Sándor
Akadémiai Kiadó
Minden nemzet, amely „ n y e l v é b e n é l " , t u d o m á n y o san műveli - kutatja, leírja, rendszerezi - is azt, s e l ő b b - u t ó b b megalkotja azokat az alapvető nagy műve
ket, amelyek valamilyen s z e m p o n t b ó l számba veszik a nyelv szókincsét, kifejezőeszközeinek á l l o m á n y á t . így került sor h a z á n k b a n is idestova egy negyedszázada arra a nagyszabású vállalkozásra, aminek során az oly sok e r e d m é n y b e n gazdag, nagyhírű magyar n y e l v t u d o m á n y - immár a szükséges anyagi fedezet b i r t o k á b a n — h o z z á f o g h a t o t t e g y n é m e l y , évszázados t a r t o z á s á n a k lero
vásához. E vállalkozás legismertebb, legtekintélyesebb gyümölcse eddig A magyar nyelv értelmező szótára.
E t t ő l függetlenül, de ugyancsak a Magyar Tudomá
nyos Akadémia égisze alatt, s ugyancsak kereken 25 éve indult meg a perspektivikusan á t g o n d o l t , i n t é z m é n y e s e n szervezett és tervezett kétnyelvű szótárírás. Erre égető szükség is volt: a nagyközönséget csakúgy, mint a s z a k k ö r ö k e t , m i h a m a r á b b el kellett látni ( k ü l ö n b ö z ő nagyságú) általános, köznyelvi, valamint szakjellegű, ül.
műszaki szótárakkal. Hiszen k ö z t u d o m á s ú , hogy száza
dunk egész első felében j ó f o r m á n csak angol, francia, n é m e t és olasz viszonylatban álltak - a maguk n e m é b e n bár k i t ű n ő , de tartalmilag egy j ó kéziszótárt igazában soha meg nem h a l a d ó - kétnyelvű szótárak a közönség rendelkezésére.
így t á m a d t műszaki t u d o m á n y o s s á g u n k n é h á n y kép
viselőjének - aki e g y é b k é n t eleve is szívén viselte a magyar műszak: nyelv fejlesztését — az a gondolata, hogy az akkortájt a várva-várt megjelenés s t á d i u m á b a j u t o t t nagy Értelmező szótár példájára meg kellene teremteni egy nagy műszaki é r t e l m e z ő s z ó t á r t , mégpedig egyelőre sorozatosan megjelenő kis k ö t e t e k (eleinte un.
„ f ü z e t e k " ) alakjában, ameiyek e g y ú t t a l négynyelvű for
dítási s z a k s z ó t á r a k k é n t is h a s z n á l h a t ó k volnának. Első
rendű céljának az egységes magyar műszaki terminológia összefoglalását és részben megalkotását vallotta. A vállal
kozás k e z d e m é n y e z ő szervezője az 1971-ben elhunyt Klár J á n o s volt, s főszerkesztői Dl. szerzői is eleinte szinte kizárólag a budapesti m ű e g y e t e m o k t a t ó i k a r á b ó l
k e r ü l t e k k i . Ez a k ö r ü l m é n y n é m i k é p p meg is h a t á r o z t a a sorozat a r c u l a t á t , amennyiben a szerzők — mint t u d o m á n y u k vérbeli t a n á r a i , - fokozott gondot fordí
tottak az értelmezések tökéletességére, de amellett didaktikus és n o r m a t í v ( e g y ú t t a l nyelvművelési) szem
pontokra is. Fokozatosan b e k a p c s o l ó d t a k a m u n k á b a azonban más egyetemek, k u t a t ó i n t é z e t e k , m ű s z a k i egye
sületek, állami szervek és egyéb k ö z ü l e t e k a k e b e l ü k b e t a r t o z ó szakembereken keresztül is, valamint csupán a saját s z e m é l y ü k b e n valamely szakterület elismert, neves művelői. A z eddig megjelent és az e z u t á n megjelenő, készülőfélben levő k ö t e t e k szerzői gárdáját a főszerkesz
t ő k , és a legtöbbször m é g egy t o v á b b i , intern, részterü
leti szakosítás alapján bevont m u n k a t á r s a k képezik. Ez a gárda az ugyancsak é r d e m i m u n k á b a n résztvevő tanács
a d ó k k a l , lektorokkal stb. e g y ü t t ma már j ó k é t s z á z a s létszámot é r el. Stiláris, szerkesztési, sőt felfogásbeli egységesség s z e m p o n t j á b ó l ez persze nem e l ő n y ö s , viszont a maga pluralitásával annál m e g b í z h a t ó b b a n reprezentálja műszaki nyelvünk e g y e t e m é t , az értelmezé
sek általános érvényűségét, amellett é p p e n szakmai különlegességét, egy bizonyos szakra k o r l á t o z ó d ó érvényét.
A sorozatot 1. számától kezdve (megj. 1958.) az Akadémiai Kiadó gondozza; a 32. kötetig (1971) Terra k i a d v á n y k é n t , azóta a t ö b b i t u d o m á n y o s k ö n y v e k h e z és igényesebb s z ó t á r a k h o z hasonlóan az A k a d é m i a i K i a d ó emblémájával. A K i a d ó k ö z r e m ű k ö d é s e azonban koránt
sem merül k i a szokásos k ö n y v k i a d ó i feladatokban, hanem azokon messze t ú l m e n ő l e g intenzív, m i n d i n k á b b fejlődő és t ö k é l e t e s e d ő e g y ü t t m ű k ö d é s b e n jelentkezik a szerzők és a k i a d ó , nevezetesen annak szótárszerkesz
tősége k ö z ö t t . Ez azért szükséges, mert az ilyesfajta m ű v e k megalkotása a megfelelő tárgyi ismereteken kívül speciális lexikográfiái szakértelmet is feltételez, amit pedig a szakmailag legilletékesebb szerzőtől sem lehet elvárni. Ehhez járul még az, hogy a s z ó t á r n a k a magyar nyelvű értelmezésen kívül meg kell adnia a magyar szakkifejezések h á r o m (egyes újabb k ö t e t e k b e n n é g y )
T M T . 2 3 . é v f . 1976/1.
idegen nyelvben használt megfelelőit. A szakszóanyag általános nyelvi ellenőrzése és a szótár ellenirányú (idegenről magyarra) használhatóságát biztosító megszer
kesztése, nem kevésbé a sorozat egységes jellegének megőrzése és a kézirat végleges f o r m á b a önlése a kiadói szerkesztőség tipikus feladata (ami mellett természetesen a t á r g y b a vágó észrevételeket ill. javaslatokat is szokott tenni).
Minden effajta mű a l a p k ö v e t e l m é n y é t : a benne foglalt s z ó a n y a g mindenfelől való megközelítését, az e l e m z ő é n is mechanikus kikeresést szolgálja az újabb k ö t e t e k b e n az Összetett kifejezések felbontása, és t ö b b helyen való megadása is, utalások alakjában. Ezáltal nemcsak elkerül
h e t ő , hogy a teljes alakjukban á l t a l á n o s a b b , színtelen elemmel k e z d ő d ő s z ó k a p c s o l a t o k ( p l . alsó zsilipöböl.
nem ipari személyzet) sokak számára elvesszenek, hanem egyúttal az érdemleges, tárgyi összefüggések és jobban feltáruljanak. R e n d s z e r é n e k h a s o n l ó megváltoztatásával ugrásszerűen m e g n ő t t az angol és orosz szójegyzék informatív é r t é k e is. A 3 1 . k ö t e t b e n az addigi Előszö-i felváltotta egy ugyancsak állandó szövegű, de az egész mű lényegét, k o n c e p c i ó j á t , valamint használatát alapo
sabban kifejtő Bevezetés stb.
Egy-egy k ö t e t terjedelme átlag 10 A5 ív (160 oldal) és kb. 1 2 0 0 - 1 6 0 0 magyar címszó ( f o g a l o m m e g h a l a r o z á s é s utalás).
Ennyit röviden a Miiszaki Értelmező Szolár t ö r t é n e téről és külsőleges jellemzéséről. É r d e m e s azonban e munka alapvető elgondolását részletesebben kifejteni és műfaji problémáira rávilágítani. Sokan ezzel ugyanis nincsenek egészen tisztában nemcsak a használói, akik
nek szánva van; olykor még a szerzők maguk is hajlamo
sak megfeledkezni a t u l a j d o n k é p p e n i , fő feladatról.
Pedig az végtére bennerejlik magában a c í m é b e n amint azt a Bevezetés triviálisnak h a n g z ó megállapítása k i mondja: ,A Műszaki Értelmező Szótár címének megfe
lelően lényegében szolár".
Egy ismeretanyagot (valamely t u d o m á n y á g a t stb.) lehel a maga t e r m é s z e t e s belső rendszerében közölni;
ilyen művek a t a n k ö n y v e k , s z a k k ö n y v e k , k e z i k ö n y v e k , s z a b á l y z a t o k , s z a b v á n y o k stb. A z adott tárgyra vonatko
zó t u d n i v a l ó k ilyenkor lényeges összefüggéseikben, a fogalmak hierarchikus r e n d j é b e n vannak felvéve; nyelvi jeleik - a szakkifejezések, a szavak és a nevek -- a tárgy
kellő ismerete nélkül csak a művet kiegészítő b e t ű r e n d e s tárgy- és n é v m u t a t ó segítségével k ö z e l í t h e t ő k meg. (Egy jól megírt könyv jól Összeállított t á r g y m u t a t ó j a viszont majdnem felér az illető t é m a k ö r é r t e l m e z ő szótárával vagy lexikonjával).
Ugyancsak közismert a lexikonok, enciklopédiák alapelve: az ismeretanyagot m e g h a t á r o z o t t mélységig elemeire bontva, az adott nyelvben azokat jelölő szavak és tulajdonnevek b e t ű r e n d j é b e n , egy-egy c í m s z ó h o z tar
t o z ó cikkekben közlik. Egy lexikoncikk általában megadja a címszó j e l e n t é s é t , de a dolog t e r m é s z e t e
szerint e g y é b t u d n i v a l ó k a t is k ö z ö l : egy termékről p l . hogy mire h a s z n á l h a t ó , h o l , hogyan gyártják, mekkora a termelése, forgalma stb., egy szerkezetről hogy m i k é n t m ű k ö d i k , ki és mikor találta fel stb. K i e m e l k e d ő a l k o t á s o k ebben a műfajban az új magyar Műszaki Lexikon és a Természettudományi Lexikon.
Ezzel szemben az egyes nyelvek értelmező szótárai arra s z o r í t k o z n a k , hogy önálló (esetleg t o l d a l é k s z e r ű ) nyelvi elemek (lényegében szavak) é r t e l m é t , vagy jelen
t é s t a r t a l m á t , i l l . közlésbeli funkcióját h ű e n regisztrálják és m e g m a g y a r á z z á k . A nekik nem t e t s z ő nyelvi t é n y e k e t nem szabad agyonhallgatniok vagy m e g h a m i s í t a n i o k ; az esetleges é r t é k e l é s n e k bármilyen m ó d o n ( a k á r csupán a szótár c í m é b e n vagy előszavában) kifejezésre kell jutnia.
A fa magyar szóról p l . lényeges nyelvi i n f o r m á c i ó , hogy jelenthet egy bizonyos növénytípust ( é l ő f á t ) , jelentheti annak kivágott t e s t é t , az anyagát, az a b b ó l való tárgyat (rudat, g e r e n d á t , t e k e b á b ú t ) , diáknyelven s z e k u n d á t stb.
Nem feladata viszont a fák különféle fajait és tulajdonsá
gait leírni (legfeljebb magyarázatul, p é l d a k é n t ) , de érde
mes r á m u t a t n i a pl. a csemete, cserje, husáng, vessző szavakkal való összefüggésekre is. Ugyanilyen céllal készülnek a szaknyelvi é r t e l m e z ő s z ó t á r a k is: valamely szak jellegzetes, rendszeresen használt műszavait, kifeje
zéseit h a t á r o z z á k meg, m i k ö z b e n lemondanak a lényeget m e g h a t á r o z ó tartalmi jegyek kifejezésén túl egyéb ada
tok közlésétől.
Mindamellett vannak á t m e n e t i rendszerek, - főleg a nagyközöségnek szánt m ü v e k b e n - mint p l . az idegen szavak szótárai, a Larousse-. Webster-féle szótártipus, nagyapáink középiskolai müszótárai, amelyekben a nyelvi és tárgyismereti információ többé-kevésbé egye
sül.
A Műszaki Értelmező Szótár k ö t e t e i a technika egy-egy részterületét vagy s z a k t u d o m á n y á t dolgozzák fel. T u l a j d o n k é p p e n i , elsődleges célja tehát nem az illető t á r g y k ö r b e t a r t o z ó i l l . azzal összefüggő dolgokat (anya
gok, b e r e n d e z é s e k , eljárások, e s z k ö z ö k , szerkezetek, elméleti fogalmak, jelenségek, s z á m é r t é k e k stb.) meg
magyarázni, megismertetni, hanem az ilyen objektív l é t e z ő k és a magyarban h a s z n á l a t o s nyelvi jeleik (a magyar szakkifejezések) közti kapcsolatot s z ó t á r s z e r ű e n feljegyezni és kifejteni.
Felfedezéseket, újdonságokat b e t ű r e n d e s kiadvány
ban aligha volna é r d e m e s publikálni; m á r ismert kifeje
zések ú j a b b , é r d e m b e n eltérő m e g h a t á r o z á s á r a , új értel
mezés m e g h o n o s í t á s á r a viszont kiválóan alkalmasak az effajta m ű v e k . A Műszaki Értelmező Szótárban is nem egy olyan - főleg elméleti v o n a t k o z á s ú - é r t e l m e z é s akad, amely a maga n e m é b e n egyúttal nem csekély t u d o m á n y o s e r e d m é n y n e k is t e k i n t h e t ő . Mindegyik k ö t e t t u d o m á n y o s színvonalú teljesítménye viszont - az egyes cikkek kidolgozása mellett - az illető tárgykör f o g a l o m r e n d s z e r é n e k a terjedelemhez és a sajátos igé
nyekhez m é r t e n teljes, az össszefüggéseket a b e t ű r e n d
Skripecz S.: A Műszaki Értelmező Szótár
ellenére is é r z é k e l t e t ő b e m u t a t á s a .
Az értelmezések nagy átlagban 6 - 7 soros szövege egyébként a legnagyobb változatosságot mutatja. Az idézett Bevezetés fel is készíti az olvasót arra, hogy ne csak olyan fogalommeghatározásokra számítson, amilye
neket jogszabályok, s z a b v á n y o k vagy t a n k ö n y v e k tartal
maznak. A szótár néha egyszerűen feltételezi a fogalom ismeretét, és csak valami szakérdekű tudnivalót közöl róla. s ő t , minden k o n k r é t u m nélkül egy m e g h a t á r o z ó külső adatra ( p l . egy bizonyos szabványra) utalhat.
Minden nyelvben vannak olyan összetett szakkifejezések is. amelyek e g y é r t e l m ű e k . így a laikus is több-kevesebb pontossággal rájöhet, hogy m i lehet egy kardáncsuklós tengelykapcsoló, műanyag tokozást/ eloszlúberendezés.
A k ö t e t e k mégis j ó c s k á n hoznak ilyenekéi, amennyiben s tárgykör jellegzetes fogalom- i l l . szókészletébe tartoz
nak. Megjegyzendő, hogy ezek k ö z t az olyan látszólag s e m m i t m o n d ó címszók, mini pl. egyedi készülék, egyen
érték az illető s z a k m á n a k egy nagyon is k o n k r é t , speciális fogalmái jelölhetik. A z ilyen típusú információk megadására a Szótár rendszere kiválóan alkalmas. Persze, utána is kell nézni a S z ó t á r b a n , m o n d h a t n á v a l a k i . . . A k i azonban az egész művei erről az oldaláról már megismerte, óvatosan és szerényen utána is fog nézni.
Tagadhatatlan, hogy az értelmezések változatossá
gának egyéb okai is vannak, hiszen az egész vállakózást eleve bizonyos t ö b b c é l ú s á g jellemezte. így a meghatáro
zásokban érvényesülnek ismeretterjesztési szempontok is (egyik-másik k ö t e t használhatóságára vizsgára készülő egyetemi hallgatók is rájöttek m á r . . . ) . Tárgyi okok is közrejátszhatnak a m e g h a t á r o z á s o k jellegének megállapí
tásában: az illető szakterület specifikuma, a címszó ( i l l . tárgyának) szemantikai típusa, jellege (elméleti fogalom, anyagnév stb.); a szóban forgó é r t e l m e z é s közismert, vagy végleg még ki nem alakult, vitatott volta; régóta művelt vagy újkeletű t á r g y k ö r t dolgozott-e fel a szerző a saját szakmabelieknek akar valamit lerögzíteni, vagy a szakterületen kívülieknek; a Szótár használóinak kép
zettsége stb. Néha olyan, látszólag fölösleges meghatá
rozásokra bukkan a kritikus olvasó, amelyek felvételét az adott fogalomkör teljessége, vagy a szótár másik rendel
tetése a fordítás indokolja. így pl. a Közlekedésügy 2.
k ö t e t é b e n a baloldal és jobboldal címszókkal sikerült azokat az angol, n é m e t és orosz szavakat ( p l . backbord.
starbord) becsempészni, amelyek a legprimitívebb hajó
zási szógyűjteményből sem h i á n y o z h a t n a k .
Az értelmezések és m e g h a t á r o z á s o k nagy haszna a szakmai azonosító é r t é k ü k . Ez különösen fontos olyan szakkifejezések esetében, amelyeknek van egy közismert jelentésük ( p l . aibedo), az adott t á r g y k ö r b e n mégis egy lényegesen eltérő é r t e l m ü k lehet. De é r d e k e s az olyan jellegtelen szavaknál is, mint folyamat, hatás, müvelet.
víz stb.. ahol legalábbis azt megtudja a s z a k m á n kívül
álló, hogy e szónak ( i l l . dolognak) van valami köze az adott t á r g y k ö r h ö z (esetleg más nyelvek vonatkozásá
ban). A z ilyen kifejezések szürke t ö m e g e adja a maga a z o n o s í t ó differenciáltságában a S z ó t á r n a k talán legna
gyobb é r t é k é t ; az olyan feltűnő szakkifejezések, mint pl.
lófej (olajfúrás), pipagőz ( e r ő m ű v e k ) , rablás ( b á n y á s z a t ) , polgári alkonyat (csillagászat) és kétszemélyes diszkrét játék (játékelmélet) aligha okozhatnak félreértést.
Egy szakterület értelmező szótára címszóanyagában látszólag nem k ü l ö n b ö z i k egy ugyanolyan tárgyú termi
nológiai s z ó g y ű j t e m é n y t ő l , szabványos-szójegyzéktől, nomenklatúrától s h a s o n l ó , t ö b b n y i r e hivatalos és nor
matív összeállításoktól. Ugyanide s o r o l h a t ó k a könyvtári és d o k u m e n t á c i ó s célokra szánt osztályozási rendszerek.
Mindezekre jellemző a fogalomköri kiindulás (ami az elrendezést is megszabhatja); a dolgok ( i l l . fogalmak) inkább explikatív megnevezése, ami m ö g ö t t a teljes nyelvi s z e m p o n t ú kidolgozás, a nyelvi l é n y e k feltünte
tése eléggé h á t t é r b e szorulhat. Pedig a k ö z l é s f o r m á b ó l , szövegösszefüggésből eredő o k o k , a szaknyelvekben is létező langue-parole viszonyok, helyi terminológiák, régi és új szóhasználat keveredése stb. mind e l ő i d é z h e t n e k k o m m u n i k á c i ó s zavarokat, mind a f o r d í t ó k , mind a szakemberek k ö r é b e n .
Nem minden szaklexikon, vagy afelé hajló é r t e l m e z ő szótár tartalmazza pl. a magyar -ás. -és képzős szavak összes funkcionális alapértelmcit (a cselekvés vagy törté
nés t é n y é t , e r e d m é n y é t , egy azzal összefüggő szerkeze
tet, rendszert, tulajdonságot stb.); gondoljunk p l . az ellenállás, kapcsolás, osztás, töltés, vagy (a Magyar nyelv értelmező szótárában is mintaszerűen differenciált) hatás szóra.
Minden t u d o m á n y á g , műszaki ág, technológia használ olyan fogalmakat - s ami még fontosabb: szavakat - amelyek lényegileg egy másik ágba tartoznak (vagy legalábbis annak t ű n n e k ) . így pl. számos é p í t ő a n y a g o t a k é m i k u s vagy geológus is jogosult m e g h a t á r o z n i , kérdés azonban, hogy az építész azt elfogadja-e? Meglehcl, hogy pl. éppen akkor j ó a s z a k o s í t o t t , k ü l ö n ö s meghatá
rozás, ha d u r v á b b , pontatlanabb az a l a p t u d o m á n y i n á l vagy fordítva. Természetesen itt k o r á n t s e m a nyelvi stiláris megfogalmazásról van s z ó , bár az sem é r d e k t e l e n , hiszen majd minden s z a k m á n a k vannak köznyelvi, s ő t , helyesírási jellegzetességei is, amelyek a kívül álló nyelv
védőknek ugyan nem mindig tetszenek, de annál jobban fémjelzik az é r t e l m e z é s t , tanúsítják hitelességét, a szakmai k o m p e t e n c i á t .
A t e c h n i k á b a n erősebben mutatkozik az a jelenség, mint a k ö z n y e l v b e n , hogy a régi és új fogalmak i l l . kifejezések egy ideig még egymás mellett élnek. Egy új szabvány bevezetése például átmenetileg olyan nyelvi bizonytalanságot teremthet, mint egy a régebbivel azo
nos elnevezésű új eljárás bevezetése.
A mai rohamos fejlődés korában egy másik paradox jelenséget is tapasztalhatunk: a fejlődés egyaránt halad a differenciálódás és az integrálódás, a b o n y o l ó d á s és az egyszerűsödés útján, ami a szóhasználatban is t ü k r ö -
T M T . 2 3 . éví. 1976/1.
zödik. Ez, a technika k o z m o p o l i t i z m u s á v a l karöltve, visszahat az é r t e l m e z é s e k r e is. így a legszakavatottabb szerzőt is befolyásolhatja valamilyen elvonatkoztatott é r t e l m e z é s á b r á n d j a , t á r s t u d o m á n y b ó l , esetleg idegen n y e l v t e r ü l e t r ő l vett szóhasználat, megtévesztőén h a s o n l ó kifejezésmód, képzési analógia.
A z objektív nehézségekhez járul még egy szubjektív t é n y e z ő . Annak ellenére, hogy az e g y é r t e l m ű , világos g o n d o l a t k ö z l é s a t e c h n i k á b a n k ü l ö n ö s e n fontos, az t a p a s z t a l h a t ó , hogy sokszor é p p e n a gyakorlati szakem
bernek okoz aránylag nagyobb m e g e r ő l t e t é s t a reá t a r t o z ó fogalmak szabatos meghatározása A műszaki ember rajzol, s z á m o l , m é r , épít stb. - de amikor a saját, jól ismert tárgyáról kell beszélnie vagy írnia, elkerülik a figyelmét s z ó h a s z n á l a t á n a k kisebb-nagyobb hiányossá
gai, e l l e n t m o n d á s a i . így p l . gyakran ingadozik egy-egy s z ű k e b b vagy t á g a b b , általános vagy k ü l ö n ö s é r t e l e m b e n vett s z ó k ö z ö t t , gyűjtőfogalom és egyedi fogalom k ö z ö t t , az egész és rész v i s z o n y á b a n , az alapvető szemantikai k a t e g ó r i á k b a n ( p l . a már említett -ás, -és k é p z é s e k ) ; nem tudja megállapítani, egy felsorolás kime
rítő-e vagy sem; m e g h a t á r o z á s a i b a n t ö b b szempont keveredhet.
A nyelvészet kifejezéseivel é l v e : a technika szókin
csében b ő v e n jelentkeznek a pofíszémia i l l . homonímia és a szinonimia esetei. Az elsővel á l l u n k szemben ha
egy kötelén belül egy címszónak t ö b b értelme van, mégpedig
a) ugyanazon tárgyi valóság k ö r é b e n , i n k á b b általá
nos j e l e n t é s t a n i s z e m p o n t b ó l (vö. osztás a 16. és 32.
k ö t e t b e n ) ;
b) t ö b b , a valóságban egymástól független dolgot jelölve (vö. csap p l . a 14. és 32. k ö t e t b e n )1
több. - k ü l ö n b ö z ő tárgyú - kötetben szerepel ugyanaz a címszó, mégpedig
a) teljesen azonos é r t e l e m b e n (aminek feltételeit a Bevezetés 3. és 5. pontja ismerteti);
b ) a lényegében ugyanazt a tárgyi valóságot jelöli, de a k ü l ö n b ö z ő s z a k m á k b a n más a szerepe, m á s a jelentő
sége (vö. k ü l ö n ö s e n a Bevezetés 2. és 4. pontja);
c) teljesen e l t é r ő é r t e l e m b e n .
A z ilyen t ö b b é r t e l m ű s é g e k k ü l ö n ö s e n egy rokon szak szóhasználata által okozhatnak - sokszor csak bizonyos esetekben j e l e n t k e z ő - félreértéseket, afféle „interdisz
ciplináris i n t e r f e r e n c i á t " .
E z különösen az olyan, komplex szakterületekre jellemző, amelyek többfele heterogén rész-szakmát egy magasabb, külső k ö z ö s szempont szerint foglalnak egységbe. Ilyen pl. az építeszet (azon belül is pl. az épületgépészei a maga további specializáltságával), a vízügy, a közlekedés.
Szinonimával van dolgunk, ha
a) ugyanaz a dolog egy k ö t e t b e n t ö b b néven szerepel (a S z ó t á r ilyenkor egyikrőt utal a másikra);
b ) ugyanarra a dologra k ü l ö n b ö z ő s z a k t e r ü l e t e k k ü l ö n b ö z ő kifejezéseket h a s z n á l n a k (közismert példa erre a polgári radar és a katonai lokátor)
A k ü l ö n b ö z ő k ö t e t e k b e n található a z o n o s s á g o k a t egy majdani összesített címszójegyzék volna hivatott lelep
lezni.
A Műszaki Értelmező Szótár másik arca a h á r o m ( n é m e l y k ö t e t b e n ezentúl n é g y ) idegen nyelv felé fordul: mint egyszerre aktív és passzív fordítási szótár, egyaránt t ö r e k s z i k segíteni a m a g y a r r ó l idegenre és az idegenről magyarra f o r d í t ó k a t . Ez tetemes t ö b b l e t m u n kát ró a s z e r k e s z t ő k r e , hiszen - egyebek közt - az idegen célnyelvek szinonimikáját is figyelembe kell venni.
Igazán m e g b í z h a t ó , részletes s z a k s z ó t á r a t u d o m á n y és technika mai állása mellett m á r k é t nyelvre is csak é r t e l m e z ő ( f o g a l o m a z o n o s i t ó ) adatokkal valósítható meg (hacsak nem elégszünk meg az a l a p f o k ú politechnikai szinttel). Bármely szakba e l m é l y e d v e , olyen finom különbségekre bukkanunk l é p t e n - n y o m o n , hogy azt a köznyelvi s z ó t á r a k eszközeivel ( m i n ő s í t ő jelek, magya
r á z a t o k , rövidítések stb.) nem lehet m e g n y u g t a t ó a n és praktikusan megoldani. Nem véletlen, hogy belföldön és külföldön egyre t ö b b ilyen müvet adnak ki ( p l . az I E C
1+8 nyelvű elektrotechnikai s z ó t á r s o r o z a t a , az I C I D t ö b b nyelvű vízgazdálkodási s z ó t á r a . t ö b b K G S T - k i a d v á n y stb.) A b á r m e l y i k nyelven írt é r t e l m e z é s az optimálisan 3 - 4 nyelvű szókészlettel e g y ü t t egy olyan rendszert k é p e z , amelyik mintegy ö n m a g á t ellenőrzi, kiegészíti és továbbfejleszti.
* *
SKRIPECZ S.: A Műszaki Értelmező Szótár
A szótárírás Magyarországon alig 25 év alatt hatalma
sat fejlődött. Nagy e r e d m é n y e i h e z m é l t ó n sorakozik fel az 1958-ban megindult Műszaki Értelmező Szótár eddig megjeleni és hamarosan megjelenő közel 40 k ö t e t e . Szerzői t u d o m á n y o s és szakmai t e k i n t é l y ü k k e l szavatol
ják a válogatás és é r t e l m e z é s színvonalát és reprezentatív voltát. A t a n u l m á n y c i k k kifejti az é r t e l m e z ő s z ó t á r műfaji lényegét, elhatárolva azt a l e x i k o n t ó l , s h a s o n l ó m u n k á k t ó l . Elemzi az értelmezések nehézségeinek f o n á sait, amelyek a t e r m i n o l ó g i á b a n , i l l . a műszaki kommuni
kációban zavarokat okozhatnak. Elemzi a poliszémia ( i l l . h o m o n í m i a ) és a szinonimia eseteit, k ü l ö n ö s tekintettel a Szótár rendszerére. A szigorúan szakokhoz k ö t ö t t értel
m e z é s e k n e k s o k r é t ű s é g ü k mellett legfőbb k ö z ö s é r t é k e éppen a s z a k t e r ü l e t i a z o n o s í t ó s z e r e p ü k .
S k t Í p e c z S . : A Műszaki Értelmező Szótár
A S z ó t á r kötetei gyakorlati és elvi m e g f o n t o l á s b ó l egyesítik magukban az egynyelvű é r t e l m e z ő szótárat és a t ö b b nyelvű fordítási s z ó t á r a i . Manapság igazán finoman differenciáló szakszótár már nem lehetséges a z o n o s í t ó értelmezések nélkül; 3 - 4 idegen nyelv egybevetése pedig a szóanyag hibaellenőrzését és ö n t e v é k e n y kiegészítését segíti elő.
SKRIPECZ, S.: Dictionary of Technical Terms (Műszaki Értelmező Szótár)
During the last 25 years lexicography has developed rapidly in Hungary, lts results are w o r t h i l y complement- ed by 40 subject volumes of the Műszaki É r t e l m e z ő Szótár (Dictionary of Technical Terms) published since
1958. The scientific and professional reputation o f the authors are the guarantees for the qualily and correct- ness o f the selections and interpretation o f lerms. The article develops the characieristics of a terminological dictionaries as distinguished from encyclopaedical and similar works. It analyses the sources o f the difficulties in establishmg definitions and explanations o f technical terms which might lead to confusions i n terminology and technical communication. A n analysis is given of different types of polysemy, homonyms and synonyms with special regard to the system of the Dictionary Definitions. though vaiid rigorously only for given branches of science and technology, have an important common value, namely that o f the Identification o f certain specific fields.
Based both on practical and theoretical consid- erations, the Dictionary presents a combination of monolingual terminological and multilingual language dictionaries. Nowadays a finely differentiating technical dictionary is hardly conceivable without indentifying definitions: the comparison o f expressions in 3 - 4 languages helps to detect errors in the lexicographic structure.
U K P H n E I i , ÜJ-: T O H K O B £ M c j i O B a p a no T e x - HHK e • / Y K a s a T e j i B K onHOMy HOBQMY H3JJaHHK)7
J l e K C H K O r p a $ n H B B e t t r p H H 3 a n o c n e f l - HHe 2 5 n e T p a 3 B H B a n a c b 6oJibinnMH T e M - n a M H . C p e n j i KpynHbix H 3 n a H n í í n a x o j j . n T C J i TOJIKOBKIÍÍ c J i o s a p b no T e X H H K e , C O C T O - SlUHfl H3 4 0 TOMOB , n e p B b i e H 3 KOTOphIX BMIITIH B 1 9 5 8 r o a y . A B T o p b i C J i o B a p e f i - B e -
rrynme c n e u H a j i H C T K i H y i e H b i e pasJiHMHbix o 6 J i a c T e f i x e x H H K H - o 6 o c n e t H B a i o T y p o - B e H b B h l 6 o p a H TOJlKOBaHHH T e p M H H O B , a TaKHte B u c O K O e K a i e c i B O B H i n y c K a . H c c n e - HyiOTCÍI npH'ÍHHb] T p y j í H O C T e f t TOJlKOBaHHH TepMHHOB i Bbl3blBaK)[HHX HeflOpaSyMeHHff B T e X H H ' i e C K O H KOMMyHHKaUHH . A K a J l H 3 H p y - toTca c J i y j a n nojinceMHH / X O M O H H M H H / n CHHOHHMHH, BbirjeJIHH OCOÖOe B HHMaHHS c H C T e M e T c u i K O B o r o c n o B a p a no T e x H H t c e . B a * H e í i i i i e e o ö m e e 3 H a y e H n e T o j i K O B a n n f i , c T p o r o CBfiaaHHbix c onpeneJieHHtaMH c n e - l I H a j l b H O C T H M H , H a p S J j y CO M H O r O C T O p O H "
HOCTBIO s a K n i o i a e T c a K a n p a a B POJIH H j r e H T H i f H K a T o p a c a H H O í í c n e u t t a n b H O C T H .
TOJlKOBblH C J l O B a p b n o T E X H H K e H C ~ XOflfl H3 n p a K T H t e C K H X H T e O p e T Z < i e C K H X c o o 6 p a x e H n i í 06-beannxeT B c e 6 e O J I H O - H3blHHbIH TOJlKOBblft C J l O B a p b K M H O T O -
B3tj'iHbiR c n o B a p b ryiH n e p e s o / j a . C e r o n H H cneuHajibHbifl c n o B a p b c T O H K H M jjH<i><te- p e f i U H p o E a n H e M HS BOSMOJKSH 6 e 3 OTOstxte- CTBJIHWUIHX T O J I K O B a H j j ' : ; a c p a B H e H M e 3- 4 HHOCTpaHHblX H3b!KOB C n O C O Ö C T B y e T K O H - TPOJIJO H a ö o p a C J I O B K .rtonojiHHeT e r o .
SKRIPECZ, S.: Termtnologische Wörrerbuch der Technik. (Műszaki Értelmező Szótár!
Die Lexikographie hat in Ungarn w á h r e n d knapp 25 Jahren eine gewaltige Entwicklung durchgemacht. Ihre grossen Leistungen finden eine würdige E r g á n z u n g i n der rund 40 B á n d e n der Serié Műszaki É r t e l m e z ő S z ó t á r . Der wissenschaftliche und fachliche R u f der Autoren bielet G e w á h r für die Qualitát und die R e p r e s e n t a t i v i t á t der Auswahl und der Definitionen der F a c h w ö r t e r . Der vorliegende Beitrag behandelt die charakteristischen Eigenheiten eines terminologischen W ö r l e r b u c h s in Gegensatz zu Lexíken und sonstigen Nachschlagewerken.
Der Aufsalz analysiert die F a k t o r é n welche bei den Definitionen und Erklárungen zu Schwierigkeiten führen, die ihrerseits in der Terminologie bzw. in der technischen K o m m u n i kation S t ö r u n g e n verursachen k ö n n e n .
Das einsprachige terminologische W ö r t e r b u c h wurde in unserem Falle nicht nur aus praktischen, sondern auch aus prinzipiellen G r ü n d e n mit mehrsprachigen Wörter- b ü c h e r n für die Ü b e r s e t z u n g kombiniert. Ein wirklich fein differenzierendes F a c h w ö r t e r b u c h kann heutzutage Definitionen kaum entbehren. Die G e g e n ü b e r s t e l l u n g von A u s d r ü c k e n in 3—4 Fremdsprachen erleichtert die Aufdeckung etwaiger Fehler i n der Struktur des Wortschatzes und erleichtert seine E r g á n z u n g .
