65*.028.3:389.6/73/
ASAX3.4 - 1963 - AMERIKAI KÓDSZABVANY Meller Vilmos
/ e r e d e t i a m e r i k a i meg
jegyzés ehhez: " t e n t a - t i v e " azaz próbaképpen/
Az a m e r i k a i szabványosítás a n n y i r a eltér az általunk e z z e l a f o- galommal k a p c s o l a t b a n k i a l a k i t o t t felfogástői, hogy a szabvány érté
kének érzékeléséhez elsősorban e z t a j e l l e g e t k e l l ismertetnünk.
A mi szabványaink mindnyájunk közős érdekében álló intézkedése
ket t a r t a l m a z n a k ; s z i n t e közmondásnak tekinthetjük, hogy "a szabvány törvény".
A k a p i t a l i s t a országokban sok helyen és ezek között i s elsősor
ban az USA-ban a szabványosítás főleg az érintett árucikket termelő vállalatoknak az érdekét szolgálja, és amikor ők a z t irják a szabvány bevezetőjében, hogy az a közönség érdekét i s szolgálja /bár csak h a r madikként sorolják f e l , a második a közvetítő kereskedelem érdeke/, akkor e z t feltehetőleg ugy értik, hogy a szabványosítás lehetővé t e s z i a gyártás gazdaságosabb szervezését és e z z e l az árak csökkenté
sét, ami végül i s a közönséget szolgálja.
Ez az indokolás csak addig helytálló, ameddig a gyáros a leszál
lított árakon várható forgalomnövekedés révén reméli, hogy a szab
vány alkalmazása előnyhöz s e g i t i . E g y e t l e n k a p i t a l i s t a sem f o g sem
miféle szabványt, ujitást, automatizálást a vásárló közönség "szép szeme" kedvéért b e v e z e t n i , ha ettől nem várhatja saját hasznának a növekedését i s , ha e z t néha még aránylag nagyobb távlatban mérlegeli
A szabvány hatálya
Az a m e r i k a i szabvány azoknak az egyetértését f o g l a l j a magában, a k i k a szabvány létrehozásában közreműködtek; a .bevezető szöveg sze
r i n t azokét, akiknek lényeges közük van hozzá.*>
Célja a szöveg s z e r i n t : útbaigazítást a d n i a gyáros, a fogyasz
tó és a nagyközönség segítségére. De az a m e r i k a i szabvány nem köte-
S u b s t a n t i a l l y concerned i s .
METiTflR V.: I S I X.3.4 - 1963
l e z s e n k i t sem; mindenkinek jogában áll a szabványtól eltérő termé
keket gyártani, e l a d n i , vagy megvásárolni; használni és a l k a l m a z n i bármilyen a szabványtól eltérő eljárást, még abban az esetben i s4h a részt v e t t a szabvány megalkotásában és alá i s i r t a a z t .
Ha azonban mégis tartaná magát a szabványhoz, akkor a szabvá- nyositók buzdítják a r r a , hogy e z t lehetőleg mindenütt népszerűsít
se /eimkéin, nyomtatványain, kereskedelmi levelezésében s t b . / . A szabványokat egyébként az ASA / A m e r i k a i Szabványosító Egyesület/mint b e j e g y z e t t cég a d j a k i , és b e j e g y z i azokat az Egyesült Államok Szaba
d a l m i H i v a t a l a i s . A Bizottság
Az ASA P r o j e c t X 3 bizottság számológépekkel és információk feldolgozásával f o g l a l k o z i k . A szabvány előszavában /amelyről hang
súlyozza a kiadvány, hogy nem része a szabványnak/, feltünteti a b i zottság névsorát, amiben az elnökkel / C . A . P h i l l i p s / és a titkárral együtt harminc név s z e r e p e l .
Különféle egyesületek, s z e r v e z e t e k és h i v a t a l o k egy-egy kikül
döttjének a nevét találjuk ebben a névsorban, azonban 30 közül 9 b i zottsági t a g az nZ3 p r o j e c t " patronálójának, az I r o d a i felszerelése
k e t Gyártók Egyesületének a kiküldöttje.
A szabványt, a m e l l y e l f o g l a l k o z u n k , azonban nem ez a bizottság, hanem annak X3.2 albizottsága d o l g o z t a k i , amelynek a tagnévsora már egészen más összetételű. A 21 nevet feltüntető felsorolás már nem t u dományos és szakmai egyesületek, i l l e t v e h i v a t a l o k kiküldötteit neve
z i meg, hanem 14 nagyvállalat munkatársainak a nevét közli. UTMAN u r nemcsak az X3 bizottságnak, hanem az X3.2 albizottságnak i s a titká
r a . Az előbbi névsorban nem tüntették f e l , az albizottságéban azon
ban már nem titkolják, hogy a Sperry Rand C o r p o r a t i o n tisztviselője.
Az albizottság elnöke a BurroughB vállalattól,a lelépő elnök az IBM- től jött az albizottság munkájának a támogatására, ez a vállalat kí
vüle még 3 névvel s z e r e p e l a felsorolásban /LIGGETT, BARTELT, BLUE, SMITH u r a k , a szakirodalomban jól i s m e r t neveli/. Két-két névvel lát
j u k a M i n n e a p o l i s - Honeywell, a T e l e t y p e , B e l l Telephoné L a b o r a t o r i e s vállalatok munkatársait, a titkáron kivül még egy t a g van j e l e n a Sperry Rand-tól. Az egy t a g g a l képviselt többi gyár i s az a m e r i k a i v i s z o n y l a t b a n legelsők között említhető, m i n t amilyenek a N a t i o n a l Cash, RCA, 1EC, MONROE s t b . Hangsúlyozza azonban a bevezető, hogy a f e l s o r o l t a k a bizottságban nem vállalatukat képviselték,hanem szemé
l y e s szakmai kiválóságuk alapján kaptak meghívást. Az albizottság e¬
gyébként 1960-ban a l a k u l t és 1963 júniusára t u d t a jóváhagyásra v i n n i a szabványt, amelynek a kidolgozásán, m i n t o l v a s h a t j u k benne, a t a gok, kevés kivétellel, folyamatosan működtek közre.
A szabvány 5 rövid pontból áll. Egész fogalmazása rendkivül tö
mör, a z t a g o n d o l a t o t k e l t i , hogy eltérő érdekek hosszas vitája nyo
mán csak a megalkuvás h o z h a t t a létre a z t a legszűkebb közös k e r e t e t , amely a l e g e l e m i b b e l v e k e n épül f e l . Az első pont a "szabvány k i t e r
e l
THT 1965. május-június X I I .é r t . 5-6.azé*
jedése" clm a l a t t a mi szabványainkban megszokott "tárgya és hatálya"
h e l y e t t csak a n n y i t mond, hogy használandó információk kicserélésére az azokat feldolgozó /kezelő/, közvetítő /távközlő/, és e z e k k e l kap
c s o l a t o s berendezésekben.
A második pont maga a táblázat. L. az ábrát, amelynek a magyará
z a t a i t a 3. és 4. pont t a r t a l m a z z a , mig az 5. pont korlátozásokat so
r o l f e l . Ezek közül a legérdekesebbek s z e r i n t a szabvány nem f o g l a l állást a kódolt információ anyagi megvalósítása szempontjából, magya
r u l az l e h e t l y u k s z a l a g , lyukkártya, magnószalag, f i l m , s t b . A szab
vány nem t a r t a l m a z redundanciát /érre még visszatérünk/, nem határoz meg hibakereső technikát és nem t a r t a l m a z betűsorba vagy számrendi sorba állítási módszert sem.
Az 5. pont korlátozásai között s z e r e p e l az i s , hogy a táblázat
ban f e n n t a r t o t t szavak /unassigned/ később készítendő szabványokban fognak értelmezést k a p n i , a d d i g azonban felhasználásuk önkényes elté
rés lenne a szabványtól, i l y e n módon z a v a r t okozhat és főképpen nem v i s e l h e t i a szabvány a "lkai mázasára utaló jelzéseket.
A táblázat / l . az ábrát/ 6 oszlopból, 16 sorból, összesen tehát 128 un. kockából áll, ezenkívül természetesen a sorok és oszlopok
2. Standard Code
b , be
°
0 0 0 0 < 10 0 1
bs ° l 1
0 i 0
b 4 ! 1
bj I 1 1 1
b2
1
b,L1 1 ! !
5 •
0 DCo 0
»
p - t- J i0 0 0 S3M DC, í * 0 i.
0 c- 1 0 ECM 0C2 2 R
0 0 I • EOM DC, • * s .!_ ! N
o ' . 0 ECT DC. * « D T _ \J A S _ .
* R u ERR 5 E u s
O M 1 0 RU SYNC 6 v -S--1 — G
s
— G
0 BELL LEM •> •H s
: 0 c «£o 5o
c
S H y 1 E0 ^ ' S* Si ) » i Y i
0 1 0 LF S i * J z E "* 1
0 1 J VTAÍ s , c 1 » j
0 0 FF < L 1 ACK
S5 _ M
0)
0 sc Se N E S C
1 1 s: S7 0 ? DEL
l.ábra
MELLEK V.: ISA 1.3.4 - 1963
kódjeleit meghatározó fejekből. A n y o l c függőleges o s z l o p f e j e 3- b i t e s permutációkat tüntet f e l , a táblázat jelzése s z e r i n t b7, b6, b5 j e l z e t e k k e l , ugyanigy állnak a sorok j e l z e t e i a b^, b3, b2, b i megnevezésű négybit-es permutációkból. A táblázatot közvetlenül kö
vető 3. pont e g y e t l e n sorban a d j a a példaképpen kiválasztott R betű kifejtését, amely a kódjelet b-7. . . b i sorrendben k i f e j t v e a 1010010 értéket eredményezi. Ebből a 1 0 1 , v a g y i s a b7-b5 a felső szegélyen a 6-ik oszlopon, a 0010 jelzetrész a b a l szegély 3 - i k sorában látható.
Hátra van természetesen annak a magyarázata, hogy ez a táblázat m i ért k a p t a e z t az első p i l l a n a t b a n ötletszerűnek tűnő elrendezést.Ez
z e l a kérdéssel rendkívül hosszadalmasan f o g l a l k o z i k a függelék.
Ebben k i f e j t i k , hogy a csupa-nullás szónak a magyarázata csak a n u l l a l e h e t , ami természetesen a táblázat felső b a l sarkába e s i k . Ugyanigy természetes az, hogy a csupa-egyes kód az alsó jobb sarokba került, ennek a "DEL" j e l e t a d j a a táblázat, e z t azután a 4. pont jelmagyarázatában " D e l e t e / i d l e " szöveg f e j t i k i bővebben. A " d e l e a - t u r " szót nyomdai k o r r e k t o r a i n k révén jól ismerjük, törlendőt j e l e n t , az i d l e nyilván a z t , hogy a törlés h e l y e maradjon üresen. Ez a z " i d l e "
a csupanullás kódjel magyarázata után i s előfordul a törtvonal mö
gött, ami érthetővé t e s z i a z t , hogy ebben, a szabványban, az Írógépe- lésben használatos nullán, v a g y i s az 0 betűn kivül még a számsorban i s s z e r e p e l a "zéró". Számunkra tehát többé-kevésbé nullát j e l e n t e nek a 0000000, a 0110000 és a nagy ó betű kódja, 1001111 /a már em
i i t e t t b 7 . . . b i Borrendben/.
Az első oszlopban a c s u p a n u l l a a l a t t a 00000C1 kód következik, magyarázata SOM = S t a r t o f message, v a g y i s a közlés kezdete, de e kezdet után mindjárt a vége i s s o r r a kerül: a cimzés vége EOA = End o f address, 0000010.
Hosszadalmas v o l n a első bemutatásként f e l s o r o l n i az első két táblázati oszlop valamennyi megnevezésének, angol szavak kezdőbetűi
ből alakított rövidítéseknek az e m i i t e t t e k h e z hasonló magyarázatát, csupán példaképpen álljon még i t t az a kód, amely megkérdezi a csa
t o r n a túlsó végén jelentkező állomástól, hogy " k i van o t t ? " /Who a r e You?, a táblázatban WRU = 0000101, v a l a m i n t ennek a párja RU... azaz
"...van o t t ? " 0000110, ami előtt nyilván a h i v o t t állomás jelét a d t a a hivófél. Ez a két kód i s azok közé t a r t o z i k , amelyek önmagukban ér
telmezhető f o g a l m a t közvetítenek, a kódjelzetek nagyobb része azon
ban nem j e l e n t kész f o g a l m a t , hanem annak csak összetevő alkatrésze
i t . Jellemző módon eltérnek ezektől a vezérlő j e l z e t e k , m i n t a m i l y e nek az Írógép m o z d u l a t a i t vezérlik, amelyek azonban nem ismerhetők f e l külön csoportként a táblázatban. írógép a l a t t ebben az összefüg
gésben ugyanúgy e l l e h e t képzelni a közönséges i r o d a i gépeket, m i n t a korszerű számológépekhez tartozó u n . perifériális kiirógépeket.Eze
ken kivül néhány j e l z e t közvetlenül az ALGOL-rendszerben i s használa
t o s , nálunk még a l i g i s m e r t jelzés, i l y e n például a felfelémutató n y i l , a m e l l y e l a z t j e l z i k , hogy a következő számjegy hatványkitevő, v a g y i s egy félsoros emeléssel gépelendő. Az emelésre, s o r - és bekez
dés- megkülönböztetés vezérlésere szolgáló j e l e k egyréBze megegye
z i k az ALGOL j e l z e t e k k e l , azonban külön bekezdés f o g l a l k o z i k a füg
gelékben annak az indokolásával, hogy a t e l j e s ALGOL-kódnak több m i n t 120 j e l z e t e van, i g y tehát a 7 - b i t e s rendszer 128 helyébe nem
TMT 1965.május-Június XII.évf. 5-6.szám férhet b e l e . A mégis megegyező j e l z e t e k valószínűleg az ALGOL e g y i k elődjéből, a COBOL-ból, vagy a PORTRAK-ból kerültek elő az X 3.4-be.
Ilyenféle j e l z e t e k a LEM = L o g i c a l End o f Media, v a g y i s a közeg l o g i k a i végződése, a DC0-tól D C j - i g terjedő négy j e l z e t , azaz L e v i c e C o n t r o l , az elrendezés vezérlése, ami azután a DC4~gyel végződik / a l a t t a zárójelben a s t o p sző/. A szőközjelre a táblázatban áthúzott s z a r u "b" betű szolgál, kódja 0100000, v a g y i s a harmadik o s z l o p l e g felső j e l e . Más elválasztásjelek v i s z o n t a második oszlop alsó f e l e t elfoglaló S 0 - S 7 j e l z e t e k , amelyeknek a magyarázat "Separator / i n f o r - m a t i o n / " szöveggel ad értelmezést, magyarul egyes információk közötti elválasztás.
A már e m i i t e t t , számunkra s z o k a t l a n szóközjel a l a t t következnek az Írásjelek /interpunkciók/, amelyek között még további különös a¬
l a k z a t o k a t látunk, ezek közül kettő-három a l i g van meg a mi Írógépe
i n k e n , azonban mégis ismerősök, p l . az USA-dollár s z o k o t t j e l e . E z az oszlop azonban nem elegendő a matematika néhány gyakrabban előfordu
ló jelének az elhelyezésére, ezek a negyedik o s z l o p alsó végére szo
r u l t a k , de j u t o t t belőlük még a h a t o d i k o s z l o p aljába i s . I l y e n e k a kevesebb, m i n t és a több m i n t j e l , az egyenlőségi j e l és az ismét i - degenszerü f o r d i t o t t ferdeségü törtjel. Végül négy j e l a táblázat a l só sarkában, a már e m i i t e t t törlés f e l e t t a szintén s z o k a t l a n körbe
zárt 1 számjegy az 1111101 kőd magyarázatául az unassigned c o n t r o l szöveggel a r r a u t a l , hogy ami utána következik, az a későbbi szabvá
nyosításra f e n n t a r t o t t j e l z e t , tehát éles ellentmondásban áll a szab
vány másik pontjában ezekre a jelzésekre felállított tiltó szabály- l y a l .
Nincs semmi különösen emlitésreméltő az 1000001 kezdetű betűso
r o n , sem pedig a 0110000 kezdetű számjegysoron. A betűsor az angol irás 26 jelét f o g l a l j a magában, látni f o g j u k a függelék ismertetése során, hogy rokon-nyelvek e s e t l e g e s külön betűire i s g o n d o l t a k / o l y a n n y e l v e k r e , amelyeknek egy-két más betűje i s van a 26-on felül, m i n t a skandináv vagy ibér n y e l v e k , de nem v o n a t k o z i k ez-a t e l j e s e n más Írás
j e l e k e t használó n y e l v e k r e , m i n t az arab, c i r i l , kínai s t b . betűsorok
r a . Magyar ékezetek sem telnének k i ebből a kódból, az e m i i t e t t korlá
tozások értelmében, v i s z o n t a Morse-távirő betűhasználata esetén e r r e nem i s lenne szükség./
A függeléknek sok kisebb-nagyobb, részben már e m i i t e t t témáján kivül két - t e r j e d e l m e s e n tárgyalt - főtémája az alkalmazás a 6- vagy 8 - b i t e s kódokkal k a p c s o l a t b a n , és a sorrendbeállitás kérdése.
Az előbbi kérdés szoros összefüggésben van a z z a l , hogy miért ál
l a p o d o t t meg a bizottság a 7 - b i t e s rendszerben. T e l j e s e n világos és érthető az az indokolás, hogy az a m e r i k a i véderő un. DOD /Department o f Lefense, m e g f e l e l a ml Minisztériumunknak/ kódja 8 - b i t e s ugyan,de ez nem elég ok a r r a , hogy a tájékoztató munka költségét a nyilván s o k k a l drágább 8 - b i t e s kód többletköltsége t e r h e l j e . E z t az i n d o k o lást ugyan a szabvány nem f e j t i k i , de magától értetődik, minthogy a 7 - b i t e s rendszerből adódó 128 helyből i s csak százat használ f e l a szabvány, egyelőre. V i s z o n t a z t állítja a függelék, de ennek részle
t e s magyarázatára nem kerül s o r , hogy a kőd kivonatolható 6 - b i t e s rendszer számára i s . Minthogy a bevezető szöveg állítása ellenére,
MELLEE V.: I S I X.3.4 - 1963
amely s z e r i n t n i n c s redundancia a szabványban, láttunk néhány nélkü
lözhető j e l e t és az S0- S j ; v a l a m i n t a DC és más j e l e k között még több i s nélkülözhetőnek látszik, i g y könnyen elképzelhető, hogy a kódot 64 j e l r e i s össze lehetne- süritenl. E r r e g o n d o l t a k , m i n t Ír
ják, annak az elrendezésnek a megállapításakor, amely a kód lénye
ges részét a n y o l c közül a négy középsőbe süriti. Ez a magyarázat azonban még sok kérdést hagy m e g o l d a t l a n u l .
A másik fő g o n d j a a bizottságnak a sorrendbeállitás kérdése. A függelék A 6 . 2 p o n t j a például abban látja ennek e g y i k eszközét,hogy a szóköznek az előbbiekben már e m i i t e t t j e l e a b i n e r számsor szabá
l y a i s z e r i n t előzze meg a harmadik oszlop első helyén a többi Írás
j e l e t , betűt és számjegyet. I l y módon a "Johns" megelőzi a "John- s o n t " , sőt még a "Johns,A." i s .
A s o r r e n d kérdésében a függelék A 6 . 4 bekezdése némi mentege
tődzést t a r t szükségesnek. A l e g e l t e r j e d t e b b sorrend ugyanis az S A D kezdőbetűkkel jellemezhető, a h o l a kezdőbetűk a speciális, a l f a b e t i k u s és digitális szavakból származnak. E z z e l ellentétben az X 3. 4 ¬ 1963 szabványban a s o r r e n d S D A, a m i t a következőképpen i n d o k o l n a k :
"a sorrendbeállitás egyszerű b i n e r szabályai nem követelik meg szük
ségszerűen a j e l e k osztályainak a sorrendjét". Ez az indokoláB p e r sze nem t e l j e s , mert e z t az ellenkező / S A D/ elrendezés indokolásá
r a i s f e l l e h e t n e használni.
A sorrend kérdéséhez a függelék A 6.5 bekezdése egyébként még azt i s hozzáteszi, hogy azokat a j e l e k e t , amelyeket gyakran használ
nak az azonosításokra az információk megrendelése alkalmával, vagy a rendezésekhez, v a g y i s a c s i l l a g , vessző, k i s kötőjel, törtjel és az
j e l , i l y módon r e n d s z e r i n t a betűsor és a számjegyek előtti s o r o lást kap, ezért nem kerül a számjegyes negyedik /011 kezdetű/ o s z l o p aljára. I l y módon ugyanis aránylag egyszerű számológéplogikával l e h e t a számjegyes o s z l o p o t t e l j e s egészében a betűsor helyzeténél ma
gasabb h e l y z e t b e átforgatni.
A kód k i s e b b bit-számu változataihoz alkalmazkodás /egészen a 4- b i t e s megoldásig/ és a s o r r e n d kérdésein kivül még néhány rövidebb megjegyzés szól a 12- a l a p u számrendszerben használatos 1 0 és 1 1 érté
kek e g y e t l e n jelből álló megjelöléséről, ami az angolszász pénz- és mértékegységek a r i t m e t i k a i műveleteinek t e t t engedmény.
A l o g i k a i l a g kiválogatott vezérléseket négy c s o p o r t b a osztályoz
za a függelék, úgymint az átviteli vezérlések, a formátum-utasitások, a szerkesztési vezérlések és az információ-elválasztások c s o p o r t j a i ba. Ez az alárendeltségi k a p c s o l a t o k k a l i s összefüggésben van.
Végül rendkívül különös, hogy a függelék utolsó, C pontjában tér rá a kiadvány azokra a kritériumokra, amelyeket a bizottság a szabvány kidolgozása során t e k i n t e t b e v e t t . De mindjárt a z t i s k i j e l e n t i k , hogy nem minden követelményt l e h e t e t t kielégíteni, mert e l lentmondó kritériumok i s adódtak, i g y több pontban kényszerültek megalkuvó megoldásokra.
A kritériumok között sok magától értetődő követelmény van,mint
TMT 1965.május-június XII.évf. 5-6.szám például az, hogy a kódjeleknek azonos számú bitekből k e l l állniok, amelyekben minden 2n kombinációt meg k e l l engedni és a z t érvényesnek t e k i n t e n i . Be keverjük össze a vezérlési kódokat a g r a f i k u s /nyomdai/
kódokkal, v a g y i s a számjegyekkel, betűjelekkel vagy Írásjelekkel. A számjegyek 4- b i t e s , a betűjelek 5- b i t e s rész-egységen belül legyenek, hagyományos Borrendjükben. A kód l e g y e n t e k i n t e t t e l a gépírás köve
telményeire különösen az egy billentyűn, emeléssel, leüthető külön
böző jelentésű a l a k z a t o k r a a t b .
H i n t látható, a szabvány a számológéptechnikából i s m e r t szempon
t o k a t t a r t j a szem előtt és i g y feltehető, hogy a g y a k o r l a t i f e l h a s z nálás sok t e k i n t e t b e n ezeknek a gépeknek a használatát f o g j a szüksé
gessé t e n n i . Számológépek azonban nemcsak az USA-ban készülnek és van közöttük a n n y i közös vonás, hogy amit az e g y i k gépen meg l e h e t valósítani, a z t az e s e t l e g szükséges k i s e b b módosításokkal a másik
k a l i s előnyösen l e h e t felhasználni. E m e l l e t t azonban v a n hazánkban i s USA-eredetü gépünk. I g y a tájékoztatás további kiépítése céljából e z t a szabványt i s f i g y e l e m b e k e l l v e n n i .
B. .MEJMEP:
A S A X5.4 - 1963 r . - AnepaKaHCKHÜ jcogogag graggapr CooőmeHse, cospeMeRRaa nexaKKSxpoBaHBaa a áztass cBsab s BHSop *H$opMauKfi - nepBKÜ • caimft BajoaiS sseueHT a e - y w o r o K TexBKiecKoro pasBirrss. C B £ 8 8 H H B S c B T H M s c c s e - AOBaTestCKas paöora s a s s e T C s npcnweTou xHBoro s s r e p e c a
• B C H A . Drosy B oostmofl népe cnocoficTByor pesyxbTBTH, jtocTsrayTHe M M * B BsexTpoHjnce M r e x a s s e C I S T H H X MamxE.
Booöme BaeseHTH MexaHsaspoBSHHoro cooömeHss KBXpopManaB SBJunorcs " b i n e r b i t ", xasoxeHxe xoTopnx He B X O A S T B
T6HBTHxy HacTosmeft peöont; K O X K O c c K i a n e s Ha oössbsyr cneusajttHyB s s r e p a r y p y no BTosy sonpocy. HBsaraewtíi B ABAHeftmeu C T a a ^ a p T ocHOBHBaeTca s a • cn oxh8oaasss r a i s x 8 B 8 K 0 B , H mx 8saHxe OeccnopHO o s s a H S BaxHeftmsx aseueB- TOB STOft T 8 M B T K K H .
• + +
MELLEK 7.: A&T 1.3.4 - 1963
MELLEK. V.: Amerikanlsche Codenorm ASA X.3.4 - 1963
Dle Übermittlung und d l e zeitgemasse m e c b a n i 3 l e r t e Fernüberga- be, sowie d l e Recherehe / r e t r i e v a l / von Informátionén i s t das p r i - mare und w i c h t i g s t e Element d e r w i s s e n s c h a f t l i c h e n und t e c h n i s c b e n E n t w i c k l u n g s a r b e i t . D i e dieebezügliche Forschung erweckt auch i n den T e r e i n i g t e n Staaten e i n reges Interessé, was zum grössten T e i l auf den d o r t i n d e r E l e k t r o n i k und i n d e r Computertechnik e r r e i c h - t e n Ergebnissen b e r u h t . Die Elemente d e r m e c h a n i s i e r t e n I n f o r m a t i o n s - v e r m i t t l u n g s i n d ím allgemeinen d i e b i n a r e n " B i t s " , derén B e s c h r e i - bung jedoch n i o h t i n den Themenkreis d i e s e r Erörterung gebört; w i r verweisen b i e r a u f das r e i c h e einscblágige F a c h s c h r i f t t u m . Die be- schriebene Norm b e r u h t a u f der Yerwendung von solchen S i g n a t u r e n und d i e Kenntnis d i e s e r Korm i s t z w e i f e l l o s e i n w e s e n t l l c h e s Element dieses Themenkreises.
