A könyvtárvezetés oktatásának kérdéséhez megtekintése

A KÖNYVTÁRVEZETÉS O K T A T Á S Á N A K KÉRDÉSÉHEZ

Szepesváry Tamás

hDivós Loránd Tudómén vc^vtiom Tanárképrö Főiskola

Az alábbi gondolatok a hazai könyviárosképző in­

tézmények, de elsősorban az lii.TF. Tanárképző Fő­

iskolai Karán lolyo kép/t:, iapaszlal itaira épülnek.

A képzés szempontjából az egyik legnehezebben tanítható tantárgy a könyvtárvezetés cs -irányítás. A téma nagyon Összetett; a tárgy oktatása nemcsak kü­

lönböző szakterületek és tudományágak ( m i n i pél­

dául a tervezés, szervezés, vezetés, rendszer­

elemzés, marketing, piackutatás, szociológia, pszi­

chológia, jog- és munkaügy, s magától értetődően a lájékozlatásludomány és könyvtártani ismereteit Ötvözi hanem m t t k o v c K h bizonvos emberi-szak­

mai kvalitások, képességek, viselkedési szokások k i ­ alakítását és kifejlesztéséi.

Az oktatómunka felelősseget növeli, hogy mind az egyetemi, mind a főiskolai képzési cél szerint a végzett hallgatók alkalmasak "a könyvtárosi és i n ­ formációs tevékenység, a szakmai munka megszer­

vezésére es iranvitasara... . .muvelodesugvi művelődéspolitikai kérdésekben jártasak...' '"...Önálló ítéletalkotásra képesek. ." ( 1 . 21.

Fz összhangban van a/ 1985-ben megjelent művelődési miniszteri rendelet 13] előírásával - amely egyben a szakmai pályafutás egyik lehetséges útját is jelzi - . miszerint nagyobb közművelődési vagy tudományos könyvtárban a vezetőnek legyen egyetemi diplomája és öl év szakmai gyakorlata, kisebb könyvtárban egyetemi vagy főiskolai okle­

vele és három év gyakorlata.

Annak érzékeltetésére, hogy mi a követelmény egy könyvtári menedzserrel szemben, álljon itt egy

amerikai közművelődési könyviáriga:í>a!Ő munkaköri leírása [4], F.z igen hasonlít a hazai kialakult vagy legalábbis kívánatos követelményrendszerhez [51, amely óhatatlanul befolyásolja az oktatási tematikát.

Az a bizonyos amerikai könyvtárigazgató együtt­

működve a fenntartóval és a könyvtári bizottsággal

• a könyvtári és társadalmi célkitűzések ismereté­

ben meghatározza és kialakítja a könyvtár rövid és hosszú távú politikáját, szolgáltatási struktúrá­

ját, s ennek megfelelően osztja el és használja fel a pénzügyi, technikai, személyi stb. erőforráso­

kat;

• tervezi, szervezi és értékeli a könyvtári tevékeny­

séget, elemzi a könyvtári tevékenységre ható tár­

sadalmi, szakmai, olvasói igényeket és egyéb be­

folyásoló tényezőket;

• gondoskodik a könyvtári tevékenység fejlesztésé­

ről, az új információs technika alkalmazásáról, az épület, berendezés műszaki fejlesztéséről, a könyvtári technológiai folyamatok modernizálá­

sáról;

• intézi a könyvtárvezetés napi feladatait (igaz­

gatás, ellenőrzés, pénzügyi kérdések, utasítások), elkészíti a könyviári szabályzatokat;

• foglalkozik a munkatársak szakmai és személyes problémáival (belső oktatás, folyamatos tanulás, életkörülmények javítása);

• képviseli a könyvtárat a városi közélet minden fontos fórumán, a helyi és országos könyvtári há­

lózatban, szakmai szervezetekben, egyesületek­

ben.

Az eddigiekből - ha csak jelzésszerűen is — kitűnik a tárgy bonyolultsága. A "megtaníthatóság"

nehézségeivel számolva oktatjuk a könyvtárvezetés ismereteit mind az egyetem, mind a főiskolák könyvtáros szakán, általában kél szemeszteren ke­

resztül, heti két órában.

Az E L T E Tanárképző Főiskolai Karán egy modell segítségével (I. ábra) kíséreljük meg bemu­

tatni a vezetés legfontosabb elemeit és mozzanatait, a könyvtárat körülvevő társadalmi, kulturális, gaz­

dasági környezettől kezdve a könyvtári munkafolya­

matok irányításán keresztül az olvasói, felhasználói igények vizsgálatáig.

156

T M T 35. évf. 1988.

4.

TÁRSADALMI - GAZDASÁGI KÖRNYEZET

FORRÁS

• dokumen­

• informá­tum

• adat ció

IGAZGATÁS utasítások

• határoza­

tok

• szabályo­

zások f döntések

• ellenőrzés

TERVEZÉS

• könyvtár e's irtformi ciós poli­

tika

• K * F

• pénzügyi

A KÖNYVTÁR

IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

FEJLESZTÉS

• szerveze­

ti

• funkcioná­

lis

• műszaki (épület, berendezés informáci­

ós tech­

nika ) I technoló­

giai

SZEMÉLYZE­

TI MUNKA munkaerő oktatás

tovább­

lát-) képzés

GAZDASÁGI IRÁNYÍTÁS

• költség­

vetés

• beruhá­

zás

• marketing

kornyezef- e/emzés —

Beavatkozás a könyvtár mjködéséóe

A KÖNYVTÁR TECHNOLÓGIAI RENDSZERE

/nformác/ó a könyvtár működéséről ÁLLOMÁNY

• dokumen­

tum bázis

• informá­

ciós tárak

• adatbázi­

sok

FELDOLGOZÁS

• könyvtá- tári, bibliográ­

fiai fel­

dolgozás, f adatrög­

zítés karton gépi

• tárolás COM

T

• dokumen­

tációs feldol­

gozás ' indexelés referálás tömörítés szintézis

• fordítás

— r ~

OSZTALYOZAS, IKNY

KÖNYVTÁRI és INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁS

• kölcsön­

zés

• másolás S helyben

olvasás

• könyvtár­

közi kölcsön­

• referensz zés

• kiállítás

• irodalom­

kutatás

• indexmu-

• referáló-vek f oly ói rá­

tok

• témado- kumentá- ció

* gépi Sül

* onlíne keresés

* teletex

INFORMÁCIÓS TECHNIKA ES TECHNOLÓGIA / SZÁMÍTÁSTECHNIKA, REPROGRÁFIA

a) olvasó b) felhasználó

• műszaki

• agrár

• orvosi

• oktató

• vezető

*" stb.

c) nemzeti, nemzetkö­

zi szerve­

zetek, intézmények, vállalatok

/. ábra A könyviár irányítási és technológiai rendszere

E modell lényege, hogy

• a könyvtárat társadalmi-gazdasági környezetében vizsgálja;

• forrás-és olvasó- (felhasználó-) centrikus;

• összegezi és nagyobb blokkokban ábrázolja az irá­

nyítandó könyvtári munkák fontosabb müvelete- ü;

• a modell elemei jellemezhetnek egy közművelő­

dési vagy szakkönyviárat, de akár egy prospektus- tárat vagy történeti gyűjteményi is;

• világosan megkülönbözteti a könyvtári tevékeny­

ség "technológiai rendszerét" a könyvtár "irányí­

tási rendszerétől", mégsem elválasztva tőle, söt vele egységben kezeli.

A hallgatóknak mindezeket az ismereteket és te­

vékenységeket jól el kell sajátítaniuk, függetlenül attól, hogy későbbi pályájuk során egy egyszemé­

lyes, kevésbé differenciált szolgáltatási rendszerű könyvtárba, vagy egy munkamegosztással dolgozó könyvtárba kerülnek.

E modell tehát egyúttal oktatási program is: a ta­

nulmányok során mindezekkel a blokkokkal foglal­

kozni kell (előadás, szeminárium, gyakorlat, dolgo­

zat), méghozzá hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt.

Mielőtt azonban túlságosan ideális képet alkot­

nánk a könyvtárvezetés hazai oktatásáról, reálisan

157

Szepesváry T.: A könyvtárvezetés oktatásának..

kell látni a következőket. E témakörben viszonylag jói tudjuk tanítani

• a könyvtártervezés, -szervezés kérdéseit;

• a könyvtárüggyel kapcsolatos jogszabályok, irány­

elvek, útmutatók, szakmai szabványok, norma­

tív-műszaki előírások tartalmát és alkalmazását;

• az olvasásismereti, az olvasói és felhasználói igény- és szükségletkutatások eredményeit, némi szociológiai alapozással;

• a könyvtári munkafolyamatok statisztikai elem­

zését, kiértékelését.

Ahhoz azonban, hogy a könyvtárvezetést össze­

függésében és ténylegesen jó! tanítsuk, a vezetéstu¬

domány néhány fontosabb területét is meg kellene ismertetnünk a hallgatókkal (1. táblázat).

I. táblázol A könyvtárvezetési stúdiumhoz kapcsolódó vezetési ismeretek

Kímélet Probléma­

megoldó gondolkodás

Gyakorlati oktaiás

• általános • logika rendszer­

elmélet • dönicsi Folyamai

• veze lés­

elmélet • csoportos döntés

Kapcsolódó szakterü­

letek

• gazdaság­

elemzés

• statisztika

• marketing, piackutatás

• szociológiai

felmérések • személyzeti m u n k a

• konzultáció

• munkaügy

• esettanul­

mányok

• vezetési (gazdasági) játékok

A vezetési ismeretek közül — jelenleg — csak néhány részterület kap helyet az oktatásban: logika, döntési folyamatok, esettanulmányok, szociológiai módszerek, statisztika. A vezetési játékok közül a legsikeresebb Lowell esetgyűjteményének fordítása [6], amelyet a hallgatók őszinte örömmel fogadnak és használnak. A pénzügyi, munkaügyi, személyzeti ismeretek, de még a mai könyvtári életünkhöz annyira szükséges marketingszemlélet átadása, k i ­ alakítása - valljuk meg - , idegen a hallgatók több­

ségének.

A tapasztalatok szerint a hallgatóknak a stúdium befejezésekor elsősorban elméleti ismereteik vannak a könyvtári munka irányításáról. Jóllehet minden hallgatónak legalább 200 óra könyvtári gya­

korlatot kell teljesítenie egy országos vagy tudomá­

nyos könyvtárban, a legritkább esetben vehetnek részt - akárcsak megfigyelőként is - a könyvtári vezetés munkájában, a vezetői tanács ülésein, osz­

tályértekezleteken.

Valószínű, hogy a könyvtári továbbképzésnek egyik súlyponti feladata lesz a jövőben a végzett hallgatók vezetési ismereteinek bővítése.

A Bob Usherwood által is felvetett kérdést [ 7 ] , hogy ki tanítsa a könyvtárvezetési stúdiumot, nehéz egyértelműen megválaszolni. A legjobb megoldás egy olyan tanár lenne, aki már korábban huzamo­

sabb ideig, bölcsen és jó pedagógiai érzékkel irányí­

tott és fejlesztett egy nagyobb könyvtárai. Ha nem akad ilyen, akkor az általános könyvtárvezetési és -irányítási elméleti ismeretek mint főstúdium mellé célszerű vezetési és marketing témákban speciális kollégiumokai szervezni, s a könyvtári gyakorlatok egy részét e téma tanulmányozására fordítani.

A jövő kétségtelenül ezt követeli meg. De köny- nyebb ezt kijelenteni, mint megvalósítani.

Irodalom

[1] E L T E Bolcsészeitudomanvi kar. Könyvtár szak tanterve és tájékoztatója. Budapest, 1972. p. 5.

[2] Berzsfcnvi Dániel Tanárképző Főiskola. A könyvtár szak programja.Szombathely. 1985. p. I.

[3] 6/1985 (IV. 13 M M sz.) rendelet a közművelődési intéz­

mények vezetőinek besorolásáról = Művelődési Köz­

löny. 29. kői. 16. sz. 1985. p. 4 5 2 - 4 5 5 .

|4l S T t J E A R I'. R D, - HAS T L 1 C K . T\ J.: Library Manage­

ment. Litlleion. Colorado. 1977. 180 p.

151 C S Ü R V István: A munkaszervezés hely/ele és problémái a hazai tudományos könyvtárakban. Országos Széchényi Könyvtár — Könyvtártudományi és Modszerlani Köz pont. Budapest. 1973. NPI. 65. p.

161 L O W E L L , M. H.: Könyvtárak és információs közponlok vezetése. Országos Széchényi Könyviár - Könyvtártudo­

mányi és Módszertani Központ, Budapest, 1980. NPI.

101 p.

[71 U S H E R W O O D . B : Management in library educaiion.

Előadás. Budapest. 1987. ápr. B r i t - m a g y a r könyvtáros oktatók szemináriuma.

158

TMT35. é*f. 1988. 4. n,

SZEPESVÁR Y Tamás: A könyvtárvezetés oktatásának kérdéséhez

A képzés szempontjából az egyik legnehezebben tanítható tantárgy a könyvtárvezetés. Az oktatás tar­

talmát egy modell segítségével kíséreljük meg érzé­

keltetni, amely kiterjed a könyvtárat körülvevő tár­

sadalmi, kulturális, gazdasági, tudományos környe­

zettől kezdve a könyvtári munkafolyamatok irányí­

tásán keresztül az olvasói, felhasználói igények vizs­

gálatáig. A tisztán könyvtári ismeretek mellett segít­

ség a vezetési ismeretek átvétele. Ilyenek az álta­

lános rendszerszemlélet, vezetéselmélet, de a gya­

korlati oktatás, mint esettanulmányok, probléma­

megoldó gondolkodás is. A kapcsolódó szakterüle­

tek közül fontos a marketing, a statisztika, a sze­

mélyzeti munka és a gazdasági ismeretek.

• * *

SZEPESVÁRY, T: On theproblems of library management education

The most difficult library education field is library management. A model was developed for the con- tents of training covering social, cultural economical and scientiftc environment of the library as well as the management of library processes and users' needs. In addition to generál library sciences, alsó management science issues and others should be adopted in training including generál systems sci­

ence, problem solving, educational practice, case studies. Other important disciplines are marketing, statistics, personnel management and fináncé.

* » *

CEiTELLIBAPH,

Bonpocbi

OflHHM H3 caMbix TpyflHbix npeaMeTOB oöyqeHHH H B J I H C T C H Ő H Ő J u t o T e K O B e i t e m t e , Coflepxamte

o6y-

' l e u m ; flCMOHCTpHpyeTCH Iipil FJOMOIUH T 8 K 0 H MO- neJin, KOTopast p a c n p o c r p a H s i e T C H O T oÖtuecTBeH- Horo, KyflbTypHoro, sKOHOMH^ecKoro, Hay^Horo OKpyaceHHst Ö H Ö ^ H O T C K , »iepe3 y n p a B z i e m t e 6H6-

^HOTemibiMii npoueccaMH a * RO n 3 y i e H H H c n p o c a noTpeÖHTejieií. IloMoiiub onaabiBaeT H H3y letme y n - paBJiemHi ⁶H 6 / I H O T C K. TaKitMH H M H I O T C Í I oömaa cHCTeMHan T e o p i w , r e o p n a y n p a B ^ e t i H H , n p a K T H - qeCKOe oöyMeHHe, npoőjieMHo-peiiiaioiiiee Mbiui.ie- HHe H T . a. H3 conyTCTByiomHx npeaMeTOB saac- HbiMH uÜJTBIOTCÍI n a p K e r H K r , CTaTHCTHica, KajtpOBan p a ö o r a H B o n p o c b i S K O H O M H K H .

SZEPESVÁR Y, T.: Zur Frage des Unterrichts der Bibliotheksleifung

Hinsichllich der Bildung isi die Bibliothekslei- tung eines der am schwersten lehrbaren Fácher.

Wir versuchen den Inhalt des Unterrichts mittels eines solchen Modells den Hörern náherzubringen, das sich sowohl auf die gesellschaftliche, kulturelle, wirtschaftliche, wissenschaflliche Umgebung der Bibliothek, als auch auf die Leitung der Arbeitsvor- gánge in der Bibliothek, sowie aufdie Untersuchung der Ansprüche der Leser und Benutzer erstreckt.

Neben den reinen Bibliothekskenntnissen hilft die Übernahme der Leitungskenntnisse. Solche sind die allgemeine Systemtheorie, die Leitungstheorie, aber auch der praktische Unterricht, wie die Fall- studien und die problemlösende Denkungsart.

Unter den damil verbundenen Fachgebieten sind die Marktforschung, die Statistik, die Personalarbeit und die Wirtschaftskenntnisse wichting.

159