Donda, A.: A számvitel és a statisztika a Német Demokratikus Köztársaságban

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANAA,

DONDA, A.:

A SZAMVITEL ÉS A STATISZTIKA A NÉMET DEMOKRATIKUS KUZTÁRSASÁGBAN

(Stand. Probleme und Entwicklungsaufgaben von Rochnungsführung und Stalistik und die Arbeit der ' SZS.) - Statisiische Praxis. 1973. 6. sz. 261—268. p.

A cikk azt az előadást ismerteti, melyet a Német Demokratikus Köztársaság Állami Központi Statisztikai Hivatalának elnöketar—

,) totta Hivatal munkatársai, egyetemi oktatók.

statisztikusok és üzemgazdás—zok előtt. _ 1972-ben több konferenciát tartottak az- zal a céllal, hogy megállapítsák. milyen mér- tékben sikerült a Hivatal munkájának racio- nalizálására és az információk minőségének javítására vonatkozó kormányhatározatokat megvalósítani. A szerző véleménye szerint az elért eredmények ellenére tovább kell fokoz- ni a statisztikai képzés szinvonalát. Ennek egyik módja a közgazdászok egyetemi to- vábbképzése. Az elméleti tudáson kívül tö—

rekedni kell a tanultak mindennapi alkalma- zására.

A szerző véleménye szerint helytelen az a felfogás, hogy a vezetési—igazgatási munka racionalizálása csak nagyméretű elektronikus számítógépekkel oldható meg. A szervezés megjavítása—még nagy tartalékokat jelenthet ebből a szempontból, hiszen egyes vállala- toknál még ma is előfordul, hogy egy szó- mítást párhuzamosan három 'helyen is elvé- geznek, s ráadásul különböző szempontok alapján. Ma már nem aza cél. hogy a meg—

levő adatokhoz további adatokat gyűjtsenek, hanem elsősorban az, hogy ezekből megfe—

lelő 'következtetéseket vonjanak le. A Hiva—

tal—nak kötelessége. hogy felülvizsgálja az adatokat abból a szempontból. hogy ezek mindegyikére szükség van—e a vezetési és tervezési munkához.

Napjainkban a statisztikai munka kiterjesz- tése következtében több és jobban értékel—

hető adat áll rendelkezésre, mint néhány év- vel ezelőtt. Problémát jelenthet azonban ezek megfelelő felhasználása, különösen akkor. ha nem ismeretesek a korszerű feldolgozási és elemző módszerek. A beszerzett információk alapján lehetőleg gyors és átfogó módszerek- kel variánsokat kell kidolgozni a tervezés

számára. A szerző szerint a Német Demok—

ratikus Köztársaságban a vállalatoknak a kö;

vetkező két alaptípusa különböztethető meg:

—— központosított vezetésű üzemek, ahota terv—- statisztikus rendszer széles körűen, épült ki; "

—- decentralizált üzemek, ahol a terv—statisztikus rendszer korlátozott hatású. * * _

A—cik—k a továbbiakban az elektronikus adatfeldolgozás kérdésével foglalkozik. Meg- állapítja. hogy az elért eredmények ellenére még sok hiányosság tapasztalható. Ennek oka részben a feldolgozó gépkapacitás elégte- lenségében rejlik, de nehézséget okoz az is hogy a feldolgozás túl drága. ha egyedi programokról van szó. Ezért célszerű lenne a standardizált tipusokat kidolgozni és alkal- mazni. A Hivatal az elektronikus adatfeldol- gozás terén fontos állomáshoz ért. Harmadik éve dolgozik ugyanis az az adattároló, mely 1973. március 31-ig kb. 150 adatot tárolt min- den egyes ipari üzemmel vkapcsolatbavn. Áp- rilis óta a tároló jelentősen kibővül. Ez az adattároló már olyan jellegű, mint egy kis adatbank, és nagy segítséget nyújt a Hivatal napi munkájához és elemző tevékenységé—

hez. A tároló az adatok automatikus sze—

lekcióját is lehetővé teszi, s így megszűnik a nagy munkavráfardítással és hibaveszéllyel járó kézi szelektálásA további fejlődés ér- dekében a Német Demokratikus Köztársaság Állami Központi Statisztikai Hivatala szerző—

dést kötött a szovjet Központi Statisztikai Hi—

vatal kutató részlegével az automatizált rend—

szerek tanulmányozására és a Pozsonyi Tu- dományos Számítóközponttal az adatbankkal kapcsolatos problémák megoldására.

Az elektronikus adatfeldolgozás segítségé- vel csökkenthető a papircirkuláció. Ennek egyik lépéseként a tradicionális kérdőívgk egy részét fokozatosan gépre alkalmas adat-

tárolók—kal kell helyettesíteni.

A statisztikai munka racionalizálása csak olyan esetben kiván változtatásokat, ha arra valóban szükség van. A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának határozata szerint amennyiben nem feltétlenül szükséges.

tilos a jelentések évenkénti változtatása. A hasznos és megoldható javaslatokat össze

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ 1255

kell gyűjteni. megvalósításukra egy új ötéves terv kezdetén kerülhet sor. a tervidőszak fo- lyamán viszont csak a legelkerülhetetlenebb esetben lehet változtatni. A statisztikai mun—

ka hatékonysága nagymértékben az állandó- ság és folyamatosság biztosításán alapul.

A cikk a továbbiakban a statisztikai munka néhány problémáját elemzi. A költségelem- zéssel kapcsolatosan megállapítja, hogy a múltbeli lemaradás csökken. de e témakör—

ben még sok megoldandó kérdés van.

A hatékonyság—számítás a legkevésbé fej—

lett területek közé tartozik. Elsődleges fela- datot jelent a tervezési célokra hasznosítható egyértelmű kritériumrendszer felállítása. A Német Demokratikus Köztársaságban az ál- lami beruházási tervekkel kapcsolatosan már az alábbi tényezőket elemzik részletesen: a termelés-, a termelékenység-, a kapacitás- és a nyereségnövekedés, a munkaerőhiány és —felesleg, a költségcsökkentés. Hiányosság mutatkozik azonban a tudományos és műsza- ki kutatások, főleg pedig az alapkutatások hatékonyságának tervezésében.

A statisztikai munka egyik fontos fejezete az ipari termelés elemzése. Az ipari értékesí- tést és termelést a Német Demokratikus Köz- társaságban jelenleg folyó és 1967. évi ára- kon figyelik meg. A termelési volumen vál- tozását —— az árváltozások kiküszöbölésével

—— állandó árak alapján mérik. a termelé- kenységet pedig egy munkásra és egy foglal—

koztatottra vonatkoztatva határozzák meg.

Egyes esetekben viszont az állandó árak használata nehézséget jelent. mert az üzemek egy része nem tudja a folyó árakat 1967. évi árak—kal helyettesíteni, különösen ott, ahol új.

1967 után bevezetett cikkeket gyártanak. Az utóbbi esetben feltételezett árakat kell kon—

struálni. A következő ötéves tervben a bázisév várhatólag 1975 lesz. A termelékenységmérés esetében számos eltérő felfogás és javaslat alakult ki. A szerző külön kiemeli a nettó módszert, különös tekintettel arra, hogy egyes üzemekben az állandó árakon mért termelé—

kenység egyik évről a másikra több mint 30 százalékkal nőtt, holott a reális növekedés csak 7—9 százalék lett volna. Ennek okát ab- ban látja, hogy a beszerzett áruk értéke is

megjelent a termelésben.

(Ism.: Herczeg András)

SUMMERS. R.:

NEMZETKÖZI ÁRUSSZEHASONLITÁS NEM TELJES ADATBÁZISSiAL

(International price comparison based upon in—

complete data.) — Review ai lncome and Wealth.

1973. 1. sz. 1—16. p.

A tanulmány az értékbeni mutatószámok nemzetközi összehasonlitásának egyik speciá- lis problémájával foglalkozik, A kutatást az

ENSZ keretében folyó nemzetközi összehason—

lítás (az ún. lnternatio'nal Comvparison Pro- ject -— lCP) iniciálta. Az ilyen típusú össze- hasonlítások alapmóclszere szerint az össze—

hosonlitandó aggregátumot többé-kevésbé homogén csoportokra bontják, s az egyes cso- portokra külön-külön kiválasztott reprezen- táns termékek árai alapján állapítják meg az országok közötti árviszonyszámokat (valu- ták közötti árindexeket). Egy-egy csoportban a reprezentánsok száma általában egynél na-

gyobb.

Ha az összehasonlításba bevont országok száma kettőnél több (az lCP esetében 10).

akkor e módszer az intranzitivitás sajátos ve—

szélyét rejti magában. Az egyik országpár összehasonlitásához kiválasztott reprezentán—

sok egy része szinte biztosan hiányozni fog egy másik országpár összehasonlításából és viszont. Nem teljesül tehát az a tranzitivitási feltétel, hogy i és /' ország árviszonyának. va- lamint i és k ország á—rviszonyának szorzata megegyezzék i és k ország árviszonyával.

A kutatás célja olyan becslési módszer ki—

alakítása, mellyel egy la:—(pan ármatrix hiányzó elemei megállapíthatók, és így min- den országpár egységes reprezentánskészlet—

tel hasonlítható össze. ltt paíaz a-aclik rep- rezentáns ára i országban (i:1, ..

a : 1, . . . A).

A módszer kiinduló feltételezése, hogy bár- mely reprezentáns bármely két ország közötti árviszonyszáma sztochasztikus kapcsolatban van az egész csoport átlagos árviszonyszá- mával. E sztochasztikus kapcsolatban az ár- viszonyszámok szórása a feltételezés szerint minden országpárra vonatkozóan azonos.

A P matrix elemeiből Am(m—1)/2 számú egyedi árviszonyszám számítható. Ezek közül A(m—1) a bázismegfigyelések száma. a többi kifejezhető ezek lineáris kombinációjaké'nt.

Ehhez át kell térni az árviszonyszámok termé—

szetes logaritmusaira. Az a reprezentáns ár—

viszonyszámának természetes logaritmusa i és [' ország között (Rá) a következő formát veszi

fel:

., m,

Rffzíf

x

*

ii /1/

ahol:

Xka _ 1,hak:i,

Xka : —1, ha k : ;, Xka : 0 egyébként,

.mi — a csoport árindexe i és /' ország va—

lutája között.

Ha most az árviszonyszámokról árakra mint abszolút adatokra térünk át. akkor azt a ha—

tást is figyelembe kell venni, hogy P valamely