Salembien, E.: A háztartások véleménye lakáshelyzetükkel kapcsolatban

442

A tanulmány harmadik része az alkal—

:mazott matematikai apparátust mutatja be és azt szemlélteti, hogyan mérhető a lakásbérlet és a vásárlás közötti válasz—

tásra az a hatás, melyet egyrészről a vá—

sárlás piaci feltételei, másrészről a fo—

gyasztók és egy személyben takarékos—

kodók magatartása gyakorolnak. Konkrét

esetekben alkalmazásra nem került sor, mert szerző véleménye szerint az általa kidolgozott módszer és a vonatkozó kuta- tások alapvető feltételezései még alapos megvitatásra szorulnak.

A tanulmány befejezése a javasolt el- járás kritikai értékelését tartalmazza: ki- emeli bevezetésének időszerűségét Fran—

ciaországban, mert már a lakók 40 szá- zaléka tulajdonosa lakásának és az irány—

zat az Egyesült Államokban fennálló helyzet felé haladásra mutat, ahol a ház- tartásoknak több mint 60 százaléka la—

kástulajdonos; rámutat azonban azokraa nehézségekre és bizonytalanságokra is, melyek a kiszámítható eredmények meg—

_bizhatóságát korlátozzák.

(Ism.: Juhász László)

SALEMBIEN, E.:

A HÁZTARTÁSOK VÉLEMÉNYE LAKÁSHELYZETÚKK EL KAPCSOLATBAN

(auelgues réactions des ménages a regard de leur logement.) —— Consommation. 1965. 1. sz.

51—59. 1).

Az Országos Statisztikai és Gazdaság-

kutató Intézet (Institut National de Sta- tistigue et des Études Économidues) együttműködve a Fogyasztási Doku—

mentációs és Kutató Központtal (Centre de tRecherches et de Documentation sur la Consommation) 1955. és 1961. év—

ben vizsgálatokat végzett a francia csa—

ládoknak a lakáshelyzetükről kialakult véleményéről. Az 1961. évi ankét során 15000 olyan háztartást vontak be a Vizs- gálatba, ahol a családfő nem volt mező—

gazdasági főfoglalkozású.

Az ismertetett tanulmány, amely a két évre vonatkozó vélemények vizsgá—

latából levont következtetések összeha-

sonlító elemzésével foglalkozik, az 1955.

évben vizsgált családok számára és körére vonatkozólag nem tartalmaz uta- lást.

Az ankét során felvetett két fő kér—

dés a következő volt:

A) Elégedetlen-e lakáshelyzetével a megkér- dezett?

B) Kívánja-e lakása megváltoztatását?

_A két kérdésre vonatkozó allast

'l'ások' indokait a következő,—tovább s.; ,

kérdésre adott válasszal igyekeztek meg—, ,

világítani: '_

a) melyek a lakás jellemzői, illetve az elége—

detlenséget, vagy az elköltözési szándékot kí—

váltó okok? * '

17) milyen egyéb —- a lakástő l független é—_-' ki?-., rülmények okozhatják az elégedetlenséget/és—

az elköltözés szándékát?

0) milyen okok következtében nem kivannak

mégsem más lakásba költözni a lakásukkal elé-?—

gedetlen családok? , ,

A kérdésekre adható válaszok a (kö—; ;,

vetkezőkrvoltak: — . _

a) szállodában lakás, társbérlet, a lakás mé—

rete kicsi, rossz beosztású. öreg vagy elhanya-

golt, kényelmetlen, egészségtelen: * f —_

b) ideiglenes tartózkodás, távolság a munka-—

helytől, kellemetlen szomszédság, magas lak—*

bér, a lakónegyedből elköltözés szándéka, la—

kásbérlőből tulajdonossá válás terve: *

c) máshol magasabb a lakbér, a munkahely ,

közelsége, költözködési költségek nagysága, az?

életkor, a megszokás, folyamatban levő mum-,.

kák, egyéb. * * * * '

Minden megkérdezett többféle Választ, '

is adott az egyes kérdésekre. A fvrálae szok elemzése gyakoriságuk "viasgálata

alapján történt, a válaszokat a lakó—

negyedek jellege és nagysága szerint

csoportosították. * *

A tapasztalat az mutatta, hogy a lakó—

települések csoportjai szerint eltérők voltak a válaszok: a nagyobb települé—

sek háztartásai igényesebbek voltak, mint a kisebbekéi. Bizonyosösszefüggés volt tapasztalható az elégedetlenség egyes okai között; így például az életkor, a megszokás és más iakások bérének drá- gasága gyakran kapcsolódtak egymással a lakással elégedetlenségük ellenére vál—

toztatni nem kivánó háztartások által felhozott indokok között. Ebből arra le—

het következtetni, hogy az elköltözés, szándéka erősen lefékezett az idős és korlátozott anyagi eszközökkel rendel- kező személyeknél; nem voltak függet—

lenek egymástól az elköltözési szándékot kiváltó indokok között ,,a munkahely távolsága" és ,,a lakótelepülésből elköl- tözés terve", különösen a falusi telepü- léscsoportban.

A számszerű adatokat többféle kom—

binációs táblába rendezve közli a ta—

nulmány. ' A tábla az említett két év,

összehasonlítását illető megállapítások

lényegét a következőkben foglalja össze:

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

443

1. az ingatlan vagyon megfiatalodása az 1955. évtől 1961. évig terjedő időszak—

ban jelentős javulást idézett elő a nem mezőgazdasági háztartások lakásának megítélésében;

2. azok körében azonban, akik elége—

detlenek lakásukkal, ennek oka alig vál- tozott a [két vizsgált év között; különö—

sen a lakások szűkösségére. kis mére- tére történik gyakran hivatkozás az elé- gedetlenség okaként, főként a párizsi övezetben;

3. a lakás kényelmetlensége viszonylag nagyobb szerepet játszik az elégedetlen—

ség okozói között, mint korábban, ami a minőségi igények fokozódásának bi—

zonyítéka;

4. a környezet kellemetlen volta is elég nagy súllyal jelentkezik az elköl—

tözési szándék kialakításában, különösen a városokban;

5. egy elég jelentős kisebbség elégedet—

lensége ellenére sem kíván elköltözni, még pedig leggyakrabban azért, mert máshol túl magasnak találja a lakbért.

(Ism: Juhász László)

KÚLFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE

Hmmm!

BW

A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal folyóirata

1965. ÉVI 10. SZÁM

Krakovszkiy', A.: A termelés növelésének fon-

tos tartaléka. (A felszerelés kihasználásával

kapcsolatos adatfelvételek egyes eredmenyei.)

Buzanz A.: Az állóalapok élettartama meg—

határozásának közgazdasági elvei.

Bisaev, M.——Kuznecova, M.—Lukin, V.:

A termelés számbavétele a ,,Bol'sevicska"—ná1.

Éderman, Ja.: A fogyasztói kereslet statisz- tikai vizsgálati módszere.

Szofiev, E.: A kolhoz összes jövedelme a gazdasági tevékenység eredményének meg- határozás'ánál.

Kazínec, L.: A különböző átlagok helyes fel—

használása a gazdasági számításokban.

Bükova, V.: A felső- és középfokú képzett- séggel rendelkező szakemberek összeírása.

Zelce'r', P.: A fel nem szerelt berendezés so- ron következő összeírása (1966. január 1.).

Kasirenkoua, V. I.: Az anyagi értékek nyil- vántartásának gépesítése a szovhozban és a kolhozban.

1965. ÉVI 11. SZÁM

Niscsíj, M.-—Szttnikov, Sz.: A tervezés és gazdasági ösztönzés új rendszere a valóságban.

Bortnik, E.: A termelés minőségének statisz—

tikai vizsgálata.

Vetcsinin, V.: Az építőipari anyagráfordítások számbavételének tökéletesítése.

Kusztova, V.: A Szovjetunió és a külföldi országok népmozgalma.

Revenko, A.: Az ipari termelés terjedelmének indexei a Szovjetunióban és az Egyesült Alla—

mokban.

Braginszkiy', B.: Hogyan kell megállapítani a termelékenység színvonalát a mezőgazdaságban.

Szofiev, E.: A kolhozok egységes számla- rendje.

Mahov, G.: Beszámoló a műtrágyafelhasz—

nálásról.

Kuhin, Sz.: Általánosan törekedni kell az

élenjáró tapasztalat bevezetésére.

Horosun, T.: A kolhoz—háztartásstatisztikai

adatok feldolgozása lyukkártyagépeken.

1965. ÉVI 12. SZÁM

Antonov, N.: Be kell vezetni a gazdasági hatékonyság mutatóit a statisztikai gyakorlatba.

Malüj, L.: V. I. Lenin ,,Új adatok a kapita—

lizmus fejlődésének törvényeiről a mezőgazda- sááglalan" c. munkájának ötvenéves évforduló—

] ro .

Szkljar, V.: A kubáni szovhozok fejlesztésé-

nek fontos problémája.

Druzsmin, N.: Fő irányzatok az orosz elméleti statisztikai gondolatban a XIX. század utolsó harmadában és a XX. század elején.

Jaszín, E.—Fidler, M.: A munkaráfordítások összetételének elemzése és a redukció prob—

lémája.

Niscsij, M.—-Szitnikov, Sz.: A tehergépkocsik kihasználásának elemzése és a szállítási terv teljesítése.

Szaharoua, V.: A nyugdíjasok számának és összetételének reprezentatív vizsgálata.

Verhovszkaja, N.-——Zükova, A.: A statisztikai tájékoztatás tökéletesítése.

Hancsin, E.: Az állami statisztika társadalmi felügyelője.

Fel'dman, L.: A területi gépi adatfeldolgozó állomások munkájának számbavétele.

Mescserjakov, I.: A gépi számvitel kérdései—

nek hivatali szemlélete ellen.

mindomos'ci

SIAIVSWCINE

A Lengyel Statisztikai Főhivatal folyóirata

1965. ÉVI 5. SZÁM

Oskar Lange —— a statisztikus.

Jacek, J.: Az 1965. évi mezőgazdasági össze—

írás előzetes eredményei.

Smolinskí, Z.: Természetes népmozgalom

társadalmi-foglalkozási keresztmetszetben.

Stasiak, A.: Az iparosítási folyamat hatása a falusi népesség struktúrájára Katowice vajda—

ságban (kiválasztott járások példáján).

Petrajtis, s.: Az anyagkészlet-változások érték szerinti vizsgálatának módszerei. '

Kardos, J.: A mintavétel elméletének és mód—

szerének fejlődése az utóbbi években.