STATISZTlKAl lRODALMl FlGYELÖ
961
nális vállalatok tevékenységének korlátozá—
sával védelmet kell biztosítani a fejlődő or- szá-gok exportja számára. Az ellenzők sze- rint nem a jelenlegi világgazdasági rend- szer a problémák forrása, és a multinacio- nállis vállalatok (például Nestlé, Shell) hoz- zájáruvltakzo harmadik világ több országának fejlődéséhez.
Ezeket és a korábbi gondolatokat is nagy- számú tábla, grafikon, ábra, fénykép, vala—
mint prominens személyisége-k és szakembe—
rek nyilatkozata támasztja alá.
(lsm.: Szász Kálmán)
.
HEINRICH. H.:
A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ARUFORGALMA
A NÉMET DEMOKRATIKUS KÓZTÁRSASÁGGAL ES BERLINNEL, 1987
(Warenverkehr mit der Deutschen Demokratischen Republik und Berlin (Ost) 1987.) -— Wirtschaft und Staristik. 1988. 2. sz. 115—118. p.
A Német Szövetségi Köztársaság és Nyu- gat—Berlin 1987-ben 7,41 milliárd márka (ei—
számolási egység) értékben szállított a Néa met Demokratikus Köztársaságba, illetve Ber- linbe, és 6,65 milliárd márka értékben szer—
zett be onnan árut. Az 1985. július óta ér- vényes megállapodás szerint 850 milllió már- ka értékű eltérés lehetséges a kivitel és a behozatal értéke között. Az áruforgalom össz—
értéke 1961 és 1985 között növekedett, 1986- ban és 1987-ben csökkent.
Az 1987. évi egyenleg lényegében arra en- gecl következtetni, hogy a két német állam közötti kereskedelmi forgalom értékének nö- vekedése attól függ, hogy a nyugatnémet vállalatok milyen mértékben hajlandók nö—
velni vásárlásaik—at keletnémet partnereiktől.
Az utóbbi két évben az összforgalom mérsék- lődése a nyersanyagok és félrkészrtermékek világpiaci óráinak csökkenésével magyaráz- ható.
1986 óta egyértelműen látható, hogy meg—
változott (az áruforgalom szerkezete. Bár még mindig meghatározók a nyersanyagok és fél—
késztermékek, de növekszik a késztermékek és a magasabb feldolgozottsági fokú termékek aránya. Az áruforgalom a termékjegyzék 4602
tételét érintette 1987-ben.
A Német Szövetségi Köztársaság és Nyu—
gat-Berlin szállításainak értékét termékcso- portonkénit vizsgálva látható, hogy az első négy (helyen 1986—ban és 1987-ben változat- lanul a gépipar, a vegyipar, a vas- és acél- gyártás, valamint az élelmiszeripar termékei szerepel—nek. Ezek közül a gépipari termékek értéke jelentős. a vas- és acélgyártás iter- mékeinek értéke kisebb mértékben nőtt. A beszerzések értékének termékcsoportok sze- rinti vizsgólota azt mutatja, hogy az előbb
? Statisztikai Szemle
emilitett években az első két helyet az ás—
ványolaj- és vegyipari termékek foglalják el.
A harmadik helyen 1986-ban a textilipari, 1987-ben a vas- és acéltermékek szerepel- nek. A negyedik helyen változatlanul a ru- házati cikkek állnak. A beszerzéseknél nőtt az ásvá'nyolajtermékek éntéke. a többieké vi- szont csökkent. A két német állam közötti áruforgalom értékét tartományok szerint vizs- gálva megállapítható, hogy Alsó-Szászország részesedése mind a kivitelben, mind a be—
hozatalban növekedett. Az első helyen Észak- Rajna—Wesztfália áll 30 százalék fölötti ré- szesedéssel, az utolsón pedig Bréma, 1 szá—
zalék körüli értékkel. A behozatalban Nyu- gat-Berlin (: második, ami nyilvánvalóan
földrajzi helyzetéből adódik.
A két ország közötti kereskedelem szálli- tósa—inak döntő részét (55.50/0) vasúton bo- nyolítják le, ezt követi a közúti, a vízi, s vé- gül az egyéb fuvarozási mód.
Az eltérő áruszerkezet következtében a ki—
vitel összsúlya 1987-ben 5.2 millió tonna, a behoz—atalé viszont 13,1 millió tonna volt. Eb- ből következik, hogy a kivitel esetében az egy tonnára jutó áruértéik lényegesen ma- gasabb. A vízi úton fuvarozott áruk átlagos értéke tonnánként 151 márka, (: vasúton szál- lított áruk esetében pedig 387 márka volt. A legértékesebb árukat ,,háztól házi—g" fuva—
roztók, itt az egy itonrnára jutó átlagos áru—
érték 2219 márka volt.
(ism.: Lutzer György)
KORDOS. J. — CZAJKA. B.:
FOGYASZTÓ] ÁRINDEXEK LENGYELORSZÁGBAN (Consumer price indices in Poland.) —- Statisrícal Journal of the United Nations. ECE. 1987. december
53—66. p.
A lengyel Statisztikai Fő'hivatail két mun- katársának cikke a fogyasztói árindexek szá—
mításának lengyelországi gyakorlatával fog—
l—aikozik. A cikk bemutatja az árrindexszámi- tás alapját képező ántípusokart. a reprezen—
táznvsok kiválasztásának módszereit, az ár- megfigyelés folyamatát és a súlyrendszert. A lengyel Statisztikai Főihivartal kétféle fogyasz- tóiárindex-jelilegű mutatóit számol: kiskeres- kedelmi ári-ndexeket (ezek magukban foglal- ják a szolgáltatásokat is) és a különböző tár- sadalmi—gazdasági népességcsoporvtok meg- él—hetésiköltség-indexét. Mindkét árindexhez ugyanazokat az egyedi indexeket és hasonló részindexeket, viszont eltérő súlyrendszert al- kalmaznak. A kiskereskedelmi árindexeknél a forgalmi értékekkel, a megéilihetés'ikölxtség- indexeknél pedig a házrtartársstaftisztileai fel- mérés kiadási tételeivel súllyoznak. Kiskeres- kedelmi árindexeket havonta számolnak, megélhetésiköltségmindexeket pedig negyed- évente.
