Tervezési célú adatbázisok az Országos Tervhivatalban

(1)

TERVEZÉS! CELÚ ADATBÁZISOK AZ ORSZÁGOS TERVHIVATALBAN"

SIVÁK JÓZSEF - SZABÓ LÁSZLÓ

A népgazdasági tervezéshez ma már egyre több. egyre sokfélébb. egymással több-kevesebb ponton összevethető, összefüggésbe hozható információra van szükl ség. Bár a tervezés információs igényeinek jelentős hányada jövőre vonatkozó

(prognosztizált, számitott, becsült. feltételezett) adatokra terjed ki. (: tényadatel—

látás számottevő javításától is jelentős haszon remélhető.

A tényadatellátás javításának előnyeit a szakirodalom nagyon sokoldalúan és színesen igyekszik megvilágítani. A legtöbben egy új fejlődési szakasz egyik alap—

vető (termelőerőként is számításba vehető) vonását látják az informatika fejlesz- tésében.1 A tervezőmunka fejlesztési irányainak meghatározásakor mi ennél gya-

korlatiasabb, közvetlenebb célokból indultunk ki: a helyzetértékelés elmélyítését.

az elemzőmunka színvonalának javulását, a bázisadatok pontosabb meghatározá- sát, a prognózisaink realitásának növekedését vártuk a tényadatellátás javítására elhatározott intézkedésektől.

Az információs (közte a tényinformációk iránti) igények növekedése két okra vezethető vissza:

— a népgazdasági tervezéssel szemben jelentkező újabb és újabb igényekre,

— a tervezés módszertanának fejlődésére. fokozatos korszerűsödésére.

A népgazdasági tervezéssel szemben a fejlődés intenzív szakasza támaszt új- szerű és egyre bonyolultabb vizsgálatokat igénylő feladatokat. Ezek (például a

fejlődés minőségi jellemzőinek megfigyelése, differenciáltságának a figyelembevé—

tele, a nemzetközileg értelmezett hatékonysági követelmények érvényesítése, a

döntések problémaorinetált megközelítése, a tervezés társadalmi oldalának erő- sítése) .,A tervezés újszerű módszertani feladatai a gazdaság intenzív szakaszá-

ban" című állami tervbizottsági előterjesztésben részletesen is megfogalmazást nyertek. A tervezés módszertanának fejlődéseként pedig ma már egyre több olyan,

a variációképzést segítő (matematikai elemzési. programozási stb.) módszer kerül felhasználásra, amelyekhez megfelelő számú és minőségű tényadatra is szükség van.

A népgazdasági tervezés egyre bővülő információs igényei ma már mind ke—

vésbé elégíthetők ki a korábbi módszerekkel és munkamegosztással.

" A cikk az Országos Tervhivatal Tervezésfejlesztési Bizottsága számára készített előterjesztés felhasz- nálásával készült.

1 Lásd például: Alanyi Attila — Ormal' László -— Straub Elek: Az informatika fejlődésének hatása a statisztika elméletére és gyakorlatára. Magyar Tudomány. 1985. évi 1. sz. 26—35. old.

(2)

SlVAK _ SZABÓ: ADATBAZISOK AZ OT-BAN 1189

A klasszikus módszernek — a nyomdai eljárással sokszorosított és publikált kiadványoknak -— (: hátrányairól (hosszú átfutási idő. az információk adaptálásá- nak nehézségei. jelentős információs veszteségek. a ,,minősített" anyagokban levő adatok korlátozott elérhetősége stb.) különösebben nem kell írnunk. Bár ez a

módszer valószínűleg soha sem szüntethető meg, egyre kisebb teret kap az infor-

mációellátásban.

A korábban kialakult munkamegosztás nehézségei ma már szintén egyre nyil- vánvalóbbak. A központi információellátásért felelős állami szervek (például Köz- ponti Statisztikai Hivatal, Pénzügyminisztérium) a növekvő igények mellett jelenleg csak a rendszeresen felmerülő igényeket tudják közvetlenül felhasználható módon (külön előkészítés és egyeztetés nélkül) kielégíteni. Az időszakos és az úgyneve—

zett problémaorientált vizsgálatok — sokszor ad hoc módon jelentkező — tény—

adatigényeinek kielégítését ma már egyre nagyobb mértékben a tervezőknek maguknak kell megszervezniük. Ez viszont a növekvő adatmennyiség és az újabb és újabb módszerek, valamint a korszerű technika bővülő igénybevétele miatt szük—

ségessé váló speciális szakértelem miatt nagyon sok energiájukat emésztheti fel.

Ezért ez a feladat egyre inkább elkülönül, és erre szakosodott speciális szakembe-

rek közvetítésével valósul meg.

A tervezési célú tényadatellátó, illetve a tény— és tervinformációkat együtte- sen kezelő rendszerek fejlesztésének különböző fokozatai lehetnek.

Az első és egyben legegyszerűbb (a legkevesebb előkészítést igénylő) fokozat

az adatok puszta számítógépes tárolását, adattárak létrehozását tűzi ki célul. Az ilyen (átalakítás. metodikai egyeztetés nélküli) átvétel és tárolás célja, hogy az adatok a felhasználónál bármikor közvetlenül elérhetők legyenek, és biztosított le—

gyen a saját eszközökkel való szükség szerinti gyors, hatékony feldolgozhatósá- guk. E kezelésmód hátránya, hogy a feldolgozás különböző technikai, módszerta- ni előkészítő munkáit gyakran egyedileg kell megszervezni. Ez különösen az oda—

tok többszöri vagy újabb információkkal kiegészülő, illetve mások által történő fel—

dolgozása esetén további munka— és költségráfordítóssal jár együtt.

Az előzőnél fejlettebb és — rendszeres, széles körű felhasználás esetén — ha- tékonyabb módszer. amely az adatbázis fejlesztését tűzi ki célul. A jól dokumen-

tált. tervezési hasznosításra előkészített adatbázisokból származó adatok felhasz-

nálói mentesülnek attól. hogy a gyakran változó forrásbizonylatok technikai rész- leteit megismerjék, és arra sincs szükségük, hogy a felhasznált adatok módszertani változásait nyomon kövessék. Ilyen esetben azonos tárolási és programozási rendszer mellett lehetőség kínálkozik új. eddig nem alkalmazott, vagy alig használt rész- rendszerek egymással való összekapcsolására és az összekapcsolt rendszer hasz—

nálatára.

A tervezőmunka számítógépes tényadatellátásában hosszú időn keresztül az első fokozat volt túlsúlyban. Az így megkezdett és szükségszerűen járt fejlesztési út két szempontból tekinthető eredményesnek: egyfelől lehetővé tette és teszi még ma is, hogy a tervezők az Országos Tervhivatal számítógépén lényegében minden nagytömegű tényadatállományt elérjenek, másfelől a mind magasabb fokú szá- mítástechnikai rendszerek kialakításában az elmúlt két—három évben szerzett ta—

pasztalataink vezettek el oda, hogy a tényadatellátás fejlettebb. korszerü rendsze—

rének a kidolgozását megkezdhettük.

Az eddig kidolgozott és a leggyakrabban használt, napjainkban is .,üzemelte—

tett" adattárakról (: következő oldalon levő táblázatban adunk vázlatos áttekintést.

Ezek azok az adattárak. amelyek egy-egy tervező főosztály igényeinek kielégítésére jöttek létre.

(3)

Aműködőtényadatrendszerek(adattárak) AdattartolomÉrvényességFelhasználó Tanácsitervezésiadattár Belkereskedelmiadattár Munkaügyiadattár Hotékonyságivizsgálatok adattára TERVSTARadatbázis- rendszer MESTER(népgazdasági mérlegek)X Demográfiaiadattár Hosszúidősor Beruházási,adotok Pénzügyimérleg Nemzetköziadatok Külkereskedelmiadattár

Tanácsokévesterv-éstényadatai Vállalatimérlegbeszámolókbólszámítottmutatók Létszám-.munkabéradotok Vállalatimérlegbeszámolókbólszámitottmutatók lparstatisztikai.külkereskedelmistatisztikaiadatokidő— sorai,különbözőhomogenizáltságban GDP,export—importÁKM-ekstb. Népességkorévenként,nemenkéntéscsaládiállapot szerint Aggregált,ötszektorosnépességimérlegek Beruházásokpénzügyiteljesítéseforrásokésjelleg szerint Pénzügyimérlegekadatai ENSZ-tőlátvett,mintegy120országfőbb népgazdaságimérleg-adatai Akülkereskedelmiáruforgalom(export—import)adatai

1981-— 1980— 1977— 1980- 1970— 1970—— 1959- 1950—— 1960— 1981— 1978— 1970—

TerületiTervezésifőosztály Pénzügyifőosztály Pénzügyifőosztály Pénzügyifőosztály MódszertaniFejlesztésifőosztály MódszertaniFejlesztésifőosztály,Közgaz- daságifőosztály,Pénzügyifőosztály, MódszertaniFejlesztésifőosztály TársadalmiTervezésifőosztály MódszertaniFejlesztésifőosztály Beruházásifőosztály MódszertaniFejlesztésifőosztály Pénzügyifőosztály MódszertaniFejlesztésifőosztály NemzetköziEgyüttműködésifőosztály

1190

^- SIVÁK JÓZSEF —- SZABÓ LÁSZLÓ

(4)

ADATBÁZISOK AZ OT-BAN 1 191

A tervezési célú számítógépes tényadatbázisok kiépítésének feltételrendszere

Tervezési célú számítógépes tényadatbázisok kiépítéséhez több (számítástech—

nikai, informatikai, szervezeti) feltétel előzetes biztosítására van szükség. Az utób- bi években ezeknél az Országos Tervhivatalban jelentős előrehaladást sikerült el—

el'nl.

A szükséges számítástechnikai (hardware, software) feltételek létrehozásában döntő lépésnek számít az új HWB—típusú számítógép—rendszer üzembe helyezése.

Az új számítógép kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a géppel együtt a

céljainknak megfelelő software-eszközök ís beszerezhetők legyenek. A software—

eszközökkel szemben az alábbi követelményeket támasztottuk:

— a feldolgozásokat minél kevesebb szellemi ráfordítással lehessen elvégezni;

— a feladatok megfogalmazásának nyelve legyen egységes, és álljon közel a terve- zők szemléletéhez, fogalomhasználatához:

—- az egyes adattárak között a kapcsolat, az adatátvitel egyszerűen elvégezhető le-

gyen;

— az adattárak dokumentációja egységes és lehetőleg gépi úton elkészíthető legyen.

A felsorolt követelmények a régi, lCL-gépen csak korlátozottan (például adat-

tárak közötti közlekedés), illetve egyáltalán nem teljesültek (például egységes do-

kumentáció. tervezői szemlélethez közeli feladatmegfogalmazás).

A HWB-gépen az adattárak kezelésére két alapvető eszköz áll rendelkezésre:

a LEDA nevű programrendszer és az ARGOS, a táblázatos elrendezésű adatok—

hoz. A két eszköz nyelve hasonló, és közel áll a felhasználói szemlélethez. alkal- mas a feladatok tömör megfogalmazására. a segítségükkel létrehozott rendszerek

kevés szellemi ráfordítással működtethetők. Biztosított az eszközök automatikus do-

kumentáló képessége, továbbá kiépíthetők az eszközök közötti adatkapcsolatok is. A kopcsolatteremtést tartalmi oldalról a kidolgozás alatt álló közös standard nómenklatúra segíti majd elő.

Eddigi tapasztalataink szerint a felsorolt eszközök vagy teljesítik a megfogal—

mazott követelményeket, vagy ezekre alapozva már saját fejlesztéssel is kielégít- hetőkké válnak.

A hardware—rel szemben támasztott követelmények közül a megfelelő nagy—

ságú külső és belső adattárakat, a feldolgozási sebességet, valamint a bővítés le- hetőségeit kell megemlíteni. Az új gép ezeken a területeken már az induló kon- figurációnál lényegesen felülmúlja a régit. és különösen jó tapasztalataink van- nak a feldolgozások sebességéről, bár a hatékonyság növeléséhez szükséges len—

ne a külső és belső adattárolók további bővítése.

Az informatikai feltételek közül elsőként a Minisztertanács 1976—ban kelt 2021.

számú határozatára kell utalni. Ez a határozat a tervezési. a statisztikai és a pénz- ügyi információs rendszerek fogalmainak egyeztetését és kölcsönös összehango—

lását írta elő. Ennek segítségével — mintegy 3—4 éves intenzív munka eredménye—

ként — a fogalomhasználat egységesítésében jelentős előrehaladást sikerül elér—

ni. Ezzel széles körben lehetővé vált a statisztikai és a pénzügyi—számviteli ada- toknak a tervező munkában való tömeges felhasználása anélkül. hogy előzetesen alapadatszintig visszanyúló egyeztetést és újrafeldolgozást kelljen elvégezni. Az eltérések — a fejlődéssel óhatatlanul együtt járó — újratermelődését az érintett szervek folyamatos és jó módszertani együttműködésével lehetett elkerülni. E terü- leten a Statisztikai Koordinációs Bizottság és az általa létrehozott munkabizottsá-

gok (köztük az úgynevezett Fogalmi Munkabizottság) végeztek jelentős egyeztető

munkát.

(5)

1192 SiVAK JÓZSEF — SZABÓ LÁSZLÓ

Másodikként az egyre javuló és bővülő tényadatátvételi lehetőségekről kell em- lítést tenni. A vállalati mérlegbeszámolók, valamint a külkereskedelmi áruforga-

lom tényadatainak gépi adathordozón történő, évről évre való átvétele napjainkra már megszokott. rendszeres tevékenységgé vált. Emellett a gazdaság- és a társada—

lomstatisztika újabb és újabb szakterületeinek adatai érhetők el hasonló módsze—

rekkel. Lehetőségeink további számottevő bővülése kezdődött meg i976-tól a Köz-

ponti Statisztikai Hivatal statisztikai adatbázis—rendszerének (KSH STAR) fokozatos kiépítésével. Ezzel — az 1970—es évek végére — a tényadatok korábbinál lényege—

sen könnyebb átvételére és kiterjedtebb felhasználására nyilt mód. A könnyebbsé- gek között kell megemlítenünk az adatállományt jól dokumentáló katalógusrend—

szert, a rendelkezésre álló idősorok egységes kezelését, azonos módon (egy mű- velet keretében) való átvételének lehetőségét. Olyan információk szolgáltatására

is sor került. amelyek lehetőséget nyújtanak (legalábbis a főbb mutatók tekinteté- ben) arra, hogy a leglényegesebb szervezeti és módszerbeli változások kiszűrésé- vel a tervezéshez használt aggregátumok adatait összehasonlítható (homogeni-

zált) idősor formájában lehessen a tervezők rendelkezésére bocsátani.

Harmadikként azokat a szervezési lépéseket kell kiemelnünk. amelyek a szó-

mítógépes adathordozón történő információcserét és -átvételt tették a korábbinál szervezettebbé. Létrejött az államigazgatási szervek számítóközpontjainak Állam- igazgatási lnformatikai Fejlesztési Társulása. Ennek ma már a gazdaságirányitó

szervek többsége a tagja. A Társulás a maga tervszerű szervező és fejlesztő tevé-

kenységével elősegítette a tájékoztatás javítását, az adatátvételre szolgáló adat- hordozók (mágnesszalagok) szabványosítását stb. A Tervhivatalban megalakult a Módszertani Fejlesztési főosztály, amely erre specializált munkatársai személyében hidat és tudatos rendszerszervező erőt jelent a tervező főosztályok és a Számító—

központ szakemberei között. A tervező főosztályok számítástechnikai szakértőinek a bevonásával számítástechnika-alkalmazási kérdésekben — közte a tényadatellá-

tás gondjainak a megoldásában is —— könnyebb lett a közös álláspont kialakítása

és érvényesítése.

Végül negyedik informatikai feltételként kell megemlíteni a népgazdasági mér- legrendszer kialakulását. Ezzel létrejött az az információs mag (központi alrendszer). amely köré a különféle szakmai részrendszerek ,.felfűzhetők". egymással

együttműködő rendszerré szervezhetők.

A tervezési célú számítógépes tényadatbázisok kifejlesztésének részkoncepcióia A népgazdasági tervezés tényadatellátásának javítását célul tűző adatbázis- fejlesztési program a Tervhivatal informatikai és szómitástechnikai alkalmazási koncepciójának a része. Ennek a részkoncepciónak a tényadatellátásra vonatko—

zó elgondolásai és főbb követelményei az alábbiak szerint foglalhatók össze.

1. Lehetővé kell tenni a már korábban kifejlesztett (különböző nómenklatúrá—

kat, azonosítókat és software—ket alkalmazó) főosztályi adattárak széles körű, ra- cionális hasznosítását, és ezeket — az új számítógép-rendszerre való áttelepítésük során — egy közös, központi szervezésű adattárba kell bevinni. Ezzel lehetővé vá—

lik. hogy a közös adattárban levő állományokat a tervező főosztályok azonos mód- szerekkel. az adatgazda közvetlen segítsége nélkül is felhasználhassák. Ehhez a

megfelelő, egységesített módszereket és dokumentációt a Számítóközpont fejlesz- ti ki a Módszertani Fejlesztési főosztály és az adatgazdák segítségével. Emellett továbbra is biztosítani kell a főosztályok egyedi, adattárba nem szervezett, mág—

nesszalagokon elérhető. primer adatok feldolgozására vonatkozó igényeinek a ki—

(6)

ADATBAZISOK AZ OT—BAN 1 193

elégítését is. Ezeknek a rendszeresen (évről évre visszatérő) egyedi igényeknek a kielégítését a rendelkezésre álló technika fejlesztésével és megfelelő software-ek

biztosításával is meg kell könnyíteni.

2. A Központi Statisztikai Hivatal STAR rendszerére alapozva — annak adat—

állományát a tervezés szükségletei szerint szelektálva — fokozatosan létre kell hoz—

ni a tervezés módszertanához igazított komplex (a leglényegesebb összefüggéseket.

kapcsolatokat teljeskörűen, egy rendszerben figyelembe vevő) adatbázis-rendszert.

Ezt az eredeti adatforrásra és hasznosítási célra utaló elnevezéssel TERVSTAR-nak neveztük el.

A rendszert úgy kívánjuk kiépíteni, hogy egyfelől (: tervezéshez szükséges ösz—

szes lényeges aggregált (ágazati, később szakágazati szintű) tényinformáció lehe- tőség szerinti összehasonlitható idősor keretében elérhetővé váljon. másfelől a rendszer mintegy összekötő kapcsot képezzen a népgazdasági mérlegek makro—

szintű adatai és a szakstatisztikák vállalatsoros. illetve termékcsoportos (primer) adatai között. Ez utóbbi megvalósulása esetén ugyanis egyfelől lehetőség kínál—

kozik néhány — makroszintű összefüggés alapján -— kiválasztott .,kritikus terület"

mélyebb, analitikus elemzésére, másfelől létrejön egy olyan kapcsolat (az időso- rok felhasználásával becsült paraméterek alapján létrehozott számítási, illetve összefüggés—rendszer), amelynek révén a problémaorientált szakmai vizsgálatok so- rán kapott eredmények és az azokból levont következtetések visszacsatolhatók a népgazdasági tervezés szervezeti elszámolásokon nyugvó ágazati bontású össze- függésrendszerébe.

3. A kialakított adattárakban és adatbázisokban levő tényinformációk felhasz- nálásával —- a tervezés szükségletei szerint — specializált (feladatorientált) infor- mációs és elemzési rendszereket kell kialakítani és folyamatos szolgáltatásokat nyújtva ,.üzemeltetni". Erre első példaként és modellként az anyagtakarékossági és technológiakorszerűsítési kormányprogram megvalósulásának megfigyelésére és a megtakarításra, illetve a többlet anyagfelhasználásra ható okok feltárására szol- gáló MAKROGAF nevű információs rendszer említhető. Másodikként pedig most készült el az ipari struktúra és a műszaki fejlesztés jobb tervezését elősegítő tény—

információs és elemzési rendszer (ISTRU) első kísérleti változata.

Ezek és az ezekhez hasonló célrendszerek kettős szolgáltatással segíthetik a tervezőket:

—— egyrészt egy rendszerbe összegyűjtve ,,tálalják" rendszeres időközönként a szóban forgó kérdéskör vizsgálatához szükséges valamennyi lényeges, különböző forrásokból (pél- dául mérlegbeszámolóból, iparstatisztikából, árstatisztikóból) származó tényadatot:

— másrészről az elemzést megkönnyítő előkészítő munkákat (indexszámításokat, az ár—

változás hatásainak a kiszűrését, () különböző hatótényezők hatásainak számszerűsítését stb.) is elvégzik.

4. Végül a tényadatellátás javítását szolgáló utolsó célként a tervezéshez szükséges legfrissebb bázisadatokat szolgáltató rendszer kiépítése nevezhető meg.

Erre azért van égető szükség, mert a hagyományos forrásokból származó tényada- tok csak különböző mértékű (2—3 hónapostól 1—1,5 éves. de a népgazdasági mér- legadatok egy része esetén gyakran 3—4 éves) késéssel érhetők el. Ezért a ter—

vezőmunka során kiemelkedő jelentősége van az úgynevezett előzetes. illetve vár- ható adatok készítésének. Terveink szerint. a már folyamatban levő adatbázis—

munkák eredményeire támaszkodva (évközi adatok felhasználásával) kifejleszthető egy olyan számítási és becslési rendszer. amely az eddigieknél szélesebb körben

és jobban ellenőrzötten szolgáltatja a tervezéshez felhasználható. a rendszer többi

(tényadatszintű) elemével összevethető előzetes és várható adatokat.

(7)

1194 SIVAK JÓZSEF — SZABÓ LAszLo

A részkoncepcíó megvalósításának első eredményei

A tényadatellátás javítására kidolgozott részkoncepció 2. és 3. pontjában rög—

zített feladatok megoldásában ma még nagyrészt az alapok lerakásának szaka-

szában tartunk. Eddig. ahol igény és lehetőség volt rá. kisebb részrendszerek

üzembe helyezésére és tervezési célú hasznosítására került sor. ilyen rendszerek például a MAKROGAF és az ISTRU, amelyről korábban már említés történt. E

rendszerek —- a mérlegbeszámolókból vett adatokon kívül -— a TERVSTAR építése közben felhalmozódott információkra és fejlesztési eredményekre is támaszkodnak.

s közülük az elsőt ma már nemcsak az Országos Tervhivatal. hanem az Országos Anyag— és Árhivatal, valamint az ipari Minisztérium is rendszeresen felhasználja.

A részkoncepció megvalósításában elért eredményeinkről és a megvalósuló-

sát szolgáló munkák állásáról a következő összefoglaló kép adható.

Az előzőkben ismertetett adattárak közös központi archív adattárba szerve—

zésének munkálatai (az új gépre való átvitel előkészítésének keretei között meg—

valósítva) a tartalmi előkészítés szakaszában tartanak. A teljes adattár üzembe helyezése legkorábban 1986. első félévében várható. Addig az adattár régi gépen meglevő változatait lehet és kell használni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a leg—

újabb. 1983., illetve 1984. évi tényadatokat még ezekbe a régi adattárakba kell

bevinni.

A TERVSTAR kiépítésének munkálatait a KSH STAR rendszer kiépítésének sor- rendje szerint terveztük meg. Elsőként az ipar komplex adatbázis-rendszerének kiala—

kításához fogtunk hozzá. Terveink szerint a rendszer ipari részrendszerét már a múlt év közepére üzembe kellett volna helyezni. Az átvett állományban tapasztalt hibák javításának időigénye miatt az üzembe helyezés ez év közepére tolódott el.

A TERVSTAR—i-nek nevezett ipari részrendszerben az alábbi mutatók 1970-ig és részben 197ó-ig visszavezetett (a fő pontokon összehasonlíthatóvá tett, homogeni—

zált) mutatói állnak majd a tervezők számára elérhető rendszerben rendelkezésre:

—- a különféle termelési mutatók (a saját termelésű késztermelés adatától a bruttó termelési érték egyéb összetevőiig),

— az értékesítés főbb irányok szerinti adatai,

— a ráfordítások (költségnemi bontású) mutatói és az alapvető erőforrások (munkaerő, álló- és forgóeszközök) tervezési gyakorlatában megszokott nómenklatúrák szerinti tény—

adatai.

Az ágazati, majd később szakágazati részletezésű adatokon túlmenően a rendszer részét képezik még ugyanezen mutatók vállalatsoros. illetve termékcso—

portos (naturális és értékbeli) adatai is. A rendszerben definiált mintegy 900—1000

termékcsoport2 értékadatainak szervezeti hovatartozás szerinti aggregálásával —- vizsgálataink szerint — termékoldalról az ágazati késztermelés (saját termelésű késztermékeladás) adatai várakozáson felüli eredménnyel megközelíthetővé tehe—

tők. A kapott eredmény (reprezentáció) a legrosszabb ágazatnál is meghaladta a 90 százalékot.

A részkoncepció harmadikként említett fejlesztési irányában eddig a már is-

mertetett MAKROGAF és újabban az ISTRU rendszerek készültek el. E rendszer szolgáltatásai ma máruéves és féléves gyakorisággal rendelkezésre állnak.

A koncepció negyedikként említett fejlesztési irányában, az előzetes, illetve várható adatok kialakítását biztosító rendszer kiépítésében eredményt még nem si- került elérnünk. Ez főként annak a következménye, hogy az évközi adatokat tar—

? Ennyi kellett ahhoz, hogy a különböző forrásokból származó termékcsoportos adatokat "közös neve—

zőre" hozva egymással összevethetővé tegyük.

(8)

ADATBÁZISOK AZ OT-BAN . 1195

talmazó STAR létrehozásának központi statisztikai hivatalbeli munkálatai az ,.egy—

szerűsített adatszolgáltatás" bevezetésével kapcsolatos koncepciómódosítós mi-

att halasztást szenvedtek. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint ez

az alapul szolgáló KSH—adatbázis várhatóan ez év második felére áll majd a ren- delkezésünkre. így az ezzel kapcsolatos fejlesztő munka is csak ezután indulhat

be.3

A részkoncepció megvalósításának további munkái

A részkoncepció megvalósítását szolgáló további, folyamatban levő munkák egy részéről már említés történt. Ezért ezután csak a most induló vagy az ezután in-

dítandó feladatokról írunk. Mivel az újonnan kifejlesztett rendszereket már közvet-

lenül az új gépre, új software-ekre telepítve célszerű kialakítani, ezért a rendszer—

fejlesztés szorosan kapcsolódik az új software-ek elsajátításának és szükség szerinti adaptálásának munkáihoz. A folyamatban lévő munkák tapasztalataira épít- ve hozzákezdtünk újabb részrendszerek megtervezésének és kiépítésének a mun-

káihoz is.

Megkezdődtek a TERVSTAR második, mezőgazdasági alrendszerének előkészí- tő munkái.

Előrehaladott szakaszban van a TERVSTAR—1 termékcsoportos adatai kódrend- szerének az átalakítása és olyan elemekkel való kiegészítése, amelyek lehetővé teszik a gépimporttervezés és az elektronikai kormányprogram tervezési célú tény-

adatainak pontos meghatározását.

Készül a számítógépes adatállományok számítógépen való nyilvántartásának és a felhasználók teljes körű tájékoztatásának új rendszere. A számítógéppel ké- szülő nyilvántartásból terminálon elérhető módon megismerhetők az adatállomá—

nyok tartalmi jellemzői és a számítástechnikai kezeléshez szükséges ismeretek.

A tervezési célú adatbázisok fejlesztési munkáinak meggyorsításához — az eddigi tapasztalatok szerint — az előrehaladást nehezítő körülményeket kívánatos len-

ne megszüntetni.

Bár a Központi Statisztikai Hivatallal és a Pénzügyminisztériummal kialakult együttműködés konstruktív. hasznos lenne az adatátvételeket közös, hosszabb távú terv alapján előkészíteni. Az is hasznos lenne. ha az ezzel kapcsolatos feladatok, megállapodások kiterjednének a Központi Statisztikai Hivatal érintett szakfőosztá- lyaira is. Egy ilyen szélesen értelmezett együttműködés létrehozását a két Hivatal vezetése is indokoltnak tartja. Ennek előkészítésére ezért a közeljövőben a két hivatal illetékes munkatársaiból egy munkabizottság jön létre./*

Az átvett adatok mennyiségének növekedésével pénzügyi, finanszírozási nehéz- ségek is jelentkeztek. Ezek költségei ma már éves szinten közel milliós nagyság—

rendet tesznek ki. Erre az Országos Tervhivatal, illetve Számítóközpontja költség- vetésének meghatározásakor figyelemmel kell lenni.

Az adatbázis-rendszer kiépítését célzó munkák során a titkos ügykezelés te- kintetében is problémák, az előrehaladást nehezítő. előzetesen kellően számítás-

ba nem vett körülmények merültek fel. Ezért ezt a kérdést. az eddigi minősítési sza-

bályokat is újólag át kell tekinteni és az adatbázis—szervezési munkák természetét figyelembe véve kell elrendezni.

Végezetül még egy. a korábbinál eddig kevésbé zavaró, de idővel szintén

számottevő költségtöbbletet okozó veszélyre kell felhívni a figyelmet: a módszerta-

3 Az évközi iparstatisztikai adatbázis első változata 1985. június 30—ra készült el.

" Ez az együttműködést célzó megbeszélés és megállapodás időközben már megtörtént.

(9)

1196 SiVÁK — SZABÓ: ADATBAZISOK Az OT-BAN

ni változások adatbázis-rendszerekre való kihatásai fokozottabb figyelembevéte—

lének a fontosságára. Egy-egy kisebb jelentőségű, az adatbázis-rendszerek esetle-

ges átalakításával együttjáró munkatöbbletet. -időt figyelmen kivül hiogyó'döntésre gondolunk. Ez szükségessé teszi a kétféle területen dolgozó munkatársak jobb együttműködését. a fejlesztési elképzelések és tervek időben történő kölcsönös egyeztetését s az adatbázis fejlesztéssel foglalkozó Statisztikai Koordinációs Bizott—

ság állásfoglalásainak előkészítésébe való szükség szerinti bevonását.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az itt felsorolt teendők pusztán a legfontosabb

és közvetlen gyakorlati akadályok megszüntetésére irányulhatnak. Emellett termé—

szetesen szükség van az informatika gyakorlati alkalmazásában eddig felhalmo—

zott tapasztalatok szintetizálására és a tudomány legújabb eredményeinek adap—

tálására. Ez a munka még előttünk van, megoldása az érdekeltek nagyon szoros együttműködését tételezi fel.

TÁRGYSZÓ: Statisztikai adattárola's. Tervezés.

PE3l-OME

ABTOpr nonmromuaaior cooőpamenua l'ocnnana a oSnacrn nansneümero pasaumn 633bl ABHHHX. MHTepeCHbie u ceMu no ceőe nnal-ih! npeAcrasnmor ocaőblü umepec noro- My, ura npoexmpyemue CHCTeMbl ocuosmsaiotcn Ha CMCTeMe Saabi AaHHle u.eHTpüanOI'D mernem—temara ynpaBneHmi " oprannsaropu—nnanoauxu a one coaepmeucrsoaanusr npeAnonaraio-r Tecnoe corpyAHuuec-rao c aroü cncremoü.

ABTOprH3narőiOT cucremy ycnoam'i, cyőnouuenumo comm-ma Hanoi—1 paspaőamaa- emoü cncremm 5635! nam-lux, aa'reM npuaognr " pesynbram. B aakmoueuue OHH DCTaHaB- nMBGIOTCSI Ha Aanbneüwux, npencrosumx paőorax no p.aunoü cyőkanuenuuu.

SUMMARY

The study summarizes the conception of the Planning Office relating to the develop—

ment of data bases. The plans. interesting even in themselves, are highly important, since—

they are based on the system of data bases of the Central Statistical Office (STAR) and in the cíourse of the development process the organizators suppose (: close co—operation With

the atter.

The authors show the system of conditions of developing the new system of data bases to be developed (TERVSTAR) as well as its sub-conception and the first results, Finally the future work on the Sub—conception is discussed.