A németnyelvi tankönyvek művelődésrajzi olvasmányai.
Ismeretes, hogy a tárgyi és tárgyak közti koncentrációra vonat- kozólag különbözők a felfogások (lásd Prohászka Lajos: Az oktatás elmélete). A művelődésrajzi olvasmányok felépítésénél a tárgyi koncentrációt illetőleg a koncentrikus körök elvének érvényességét tartom helyesnek; a tárgyak közti koncentrációnál pedig az erkölcsi világnézeti koncentrációt kell szemünk előtt tartanunk. Természetes*
hogy a tárgyak közti, koncentrációval kapcsolatban az asszociatív koncentrációra is van bőven alkalmunk, ez azonban csak esetenként történhetik, vagyis alapirányt adó gondolatunk nem lehet.
A koncentrikus körök elvét nyelvi szempontból úgy vélem leg- jobban megvalósíthatónak, ha a stílusépítésnél a I I I — V . osztályig a beszélt stílus nyélvtani szerkezetének nyelvérzékké váló fejleszté- sét tüzzük ki célul. Az olvasmányi anyag tehát ennek a stílusnak felépítési fokait követi, vagyis az a nyelvtani váz épül fel, amelynek segítségével megérthetem a komplikáltabb irodalmi stílust, amit a V I — V I I I . osztály olvasmányai tükröznek vissz°a. Itt azonban szintén valamilyen fokozottságnak kell mutatkoznia. A szókészletet illetőleg"
pedig vezető elvünk a I I I — V . osztályban az lehet, hogy minden foglalkozási ágnak közösen aktív szókészlete nyújtsa azt az anya- got, amelyből az iskola aktív szókészlete kikerülhet, vagyis óva- kodnunk kell az egyes tárgykörökön belül a túlságos részletezés- től. A V I — V I I I , osztály szókészlete természetesen bővíti a növen-- dékek szókincsét, és tekintettel lehetünk az egyes iskolafajok külön céljaira is, de itt az iskola az aktív gazdagodást főképpein csak elősegíti, valamint a stílusgazdagodást is, máskülönben pedig- éberen ügyel arra, hogy a I I I — V . osztály szókészletét "állandóan gyakorolja és tökéletesen rögzítse, . ,
H a mármost a vázolt elvi szempontok -alapján kutatjuk a szór készletet magukban foglaló tárgyköröket, vagyis a tartalmi anya- got, — amelynek .felépítésévé
1! ebben a cikkben foglalkozom, — a Következő általános rajzot nyújthatom. Az ' iskola életéből kell kiindulnunk, Ezekhez a képekhez kapcsolódnak azután a tanulók- nak azon élményképei, amelyek egyéb életkörülményeikből szár- maznak. A következő tágabb kör a nem közvetlen szemléletből származó^olvasmányi anyag, amely azonban mégis ebből nő ki:
vagyis Magyarország föld- és néprajzi képei," A legtágabb, kör végül a német nép életéből vett művélődésrajzi képek,
Az anyagnak ez az elrendezése, attól .eltekintve, hogy minél több alkalmat kíván adni a szavak felújítására, ismétlésére, ami nyelvi szempontból fontos kívánság, — ez az elrendezés hang- súlyozza a nyelvtanítás magyarcélúságát is, illetve a tárgyak közti erkölcsi világnézeti koncentrációt, ebben az esetben a nemzeti ön- tudat elmélyítésének egyik mozzanatát. Nem vagyok azon a nézeten*
hogy ha a tanulók némi szókincsre tettek szert, áttérünk az idegen
művelődés világába és »akkor már ne távozzunk el belőle« (Petrich B-: »A modern nyelvek tanítása« 31. 1.). A magyar művelődésrajzi képekben gyökerezzék a német szellemű olvasmányi anyag, így egy- részt a tökéletesebb nyelvkészség élvezhetőbbé teszi ezen olvasmá- nyokat, másrészt pedig az önként adódó összehasonlítás maradan- d ó b b ismereteket eredményez. A stílusfejlesztés miatt pedig taná- csos visszatérnünk az idegen környezetből ismét a magyar környe- zetbe, mert a stílusfejlesztés vérkeringését az elsődleges élmény táplálja a legtökéletesebben.
A tárgykörök beosztása osztályonként a következő lehetne:
III, osztály: az iskola, a család, a ház, az ember (test, ruház- kodás, táplálkozás, betegségek), időbeosztás, évszakok,
IV, osztály: a város (amelyben az iskola székel), a város élete (iskolák, a lakosok foglalkozása, a város szervezete, közlekedés), a falu, a falu élete (foglalkozások, a falu szervezete, kert, mező, álla- d ó k , növények, erdő), játék, sport.
V, osztály: Magyarország föld- és néprajzi képei,.
V I — V I I , osztály: Németország művelődésrajzi képei.
Néhány téma felépítése teljesen megvilágítja majd felfogá- somat.
1. A város'. A várossal a növendékek először a IV. osztályban is- merkednek meg, és pedig azzal a várossal, amelyben az iskola -székel, Magyarország nevezetesebb városairól azután az V. osz-
tályban találnak hosszabb olvasmányt,, így például Eger városáról ilyenfajtájút.
Die Stadt Erlau.
D e r Buchhalter der Kreditbank in E r l a u erzahlt, dass er, als er die
"VII. Klasse des G y m n a s i u m s besucbte, einmal ein. F r e m d e n f ü h r e r war.
Schon 9 Jahre l a n g sitze ich in der Kreditbank. Das fortwahrencle Rechnen erweckt i n m i r jedes J a h r , wenn der F r ü h l i n g k o m m t , die Sehnsucht nach der Freiheit, nach der N a t ú r u n d auch ein Andenkeni erweckt es in mir, ein Andenken aus rneinen Studentenjahren." Ich besuchte die V I I . Klasse, als í m M o n a t M a i Deutsche in unsere Stadt kaimén. Es w u r d e n F r e m d e n f ü h r e r gesucht, u n d vveil mein Lieblingsgegenstand die
deutsche Sprache w a r , meldete ich mich. Einen ganzen T a g l a n g stellte Ich, mir eine Skizze zusammen, u n d als d i e Fremden ankamen, f ü h r t e ich sie zuerst in die Gárdonyi-Gasse. Ein. blondes Madch'en, Kátchén Langer- m a n n , sagte u n t e r w e g s :
— Die ersten E i n d r ü c k e , welche die Stadt a u f mich macht, sind sehr .angenehrn. Überall Blumen u n d B a u m e , Reinlichkeit u n d g e p f l e g t e Gasserj.
Als w i r oben, a u f d e m H ü g e l standén, vor d e m H a u s e des grossen Schriftstellers, erklárte ich, dass er hier seine b e r ü h m t e n historisuhen Ro-
m á n é schrieb, in der Nachbarschaft der Festungruine, w o die H e l d e n D o b ó ' s im X V I . J a h r h u n d e r t siegreich gegen die Türkén: kampften:. L a n g e .Zeit u n d s t u m m bewunderten w i r dieses Schriftsteller-Heim.
— Seltsam — sagte ich — es steht am östlichen R a n d e der S t a d t ,
a u f jener A n h ö h e , w o r a u f die F e s t u n g gebaut w o r d e n w a r . U n d siehe!' Eine herrliche Aussicht bietet von hier die ganze Stadt. Sie liegt in einem Tale, an einem kleinen Bachie u n d dehnt sich auf beiden Seiten des Bacbes- aus. R i n g s h e r u m , überall sieht m a n H ü g e l , welche m i t F e l d e r n u n d Weingárt-en bedeckt sind, in welchen der b e r ü h m t e E r l a u e r R o t w e i n : » E g r r . bikavér« ( E r l a u e r Stíerblut) wacibst. Der W e g hinunter in die S t a d t f ü h r t durch schlángelnde Gassen u n d in der Innenstadt findet m a n alter- tümliche G e b a u d e , welche im Barofckstil erbaut w u r d e n u n d auch Andenken geschichtlicher Zeiten. Solche sind zj. B. das Lyzeurn, Kirchen, das M i n a r e t u n d die Statue Dofoó's. Freilich g i b t es auch m o d e r n e Gebiiude, der Palast des Erzbischofs, Schulen, Spitaler usw.
W i r gingen hinunter in die Stadt u n d besichtigterr die wichtigsten Sehenswiirdigkeiten; d a n n führte ich die F r e m d e n in das Schwimmbad1,.
welches neben einen Park gebaut wurde. Den Gásten g e f i e l der Strand, sehr u n d sie freuten sich, das die natüirliche W á r m e des Wassers sehr1
angenebm ist. M i t Erstaunen hörten sie, , dass schoti im X V I , Jahrhundent' hier ein Bad w a r , welches die Türkén wahnend der 91 j á h r i g e n Belagerung;
der Stadt mit grosser Vorliebe besuchten.
Tudom, hogy a téma jobban is kiaknázható, de elgondolásom szerint más olvasmánnyal kapcsolatban esnék szó pl- az egri líceum elárvult csillagvizsgálójáról, — és hangsúlyozni szeretném azt is,, hogy egy-egy művelődésrajzi olvasmány feldolgozásához 2—3 órá- nál többre ne legyen szükségünk,
A VI. osztályban a következő olvasmány nő ki az előbbi anyag- ból a német művelődésrajzra vonatkozólag.
Ein Brief Katchen Langermanns aus Wiirzburg.
Lieber H e r r Laci von Visnyei! W i e . S i e das wahrscheinlicb schon von- der Briefmarke bemerkt habén, schreibe ich , Ihnen diesen Brief aus Wü.rz- b u r g . Als w i r n a m l i c h hier w á h r e n d eines A u s f l u g s die Residenz d e s Fürstbiischofs besuchten, ist imir Ibre Stadt: E g e r eimgefallen u n d besonders.
jene G e b a u d e , welche im Barockstil erbaut wurden. N u n , die grösste Sehenswürdigkeit dieser Stadt, das bischöflicbe Schloss, ist auch im. Barock- stil erbaut Weiterhin ist W ü r z b u r g auch ,schon eiue alte Stadt (mehr alis1
1200 J a h r e ) , doeh ist sie eine Grosstadt von 120.000 Einwohnerrv E s . g i b t aber auch andere Áhnlichkeiten beider Stádte. W ü r z b u r g bietet von dem Sc'hlosse M a r i e n b u r g (eine alte F e s t u n g ) , welche a u f eine A n h ö h e gebaut w u r d e , w i e die F e s t u n g in E g e r , ein herrliches Panoratna. Die Stadt liegt in einam grossen Kessel am M a i n , ist von . Bergen u n d male-i.
rischen W e i n h ü g e l n umigeben, auf welcben sehr g u t e r deutsch.er W e i n wáchst. Schaut m a n hinunter in die Stadt, s o sieht man ein M e e r der T ü r m e
•und Dácher, u n d nicht w a h r , E g e r ist auch eine vieltürmige Stadt. Das- Rathaus, die D o m k i r c h e u n d die Universitat, .aber auch a n d e r e . öffentlische.
G e b a u d e sind in einem einheitlichen Stíl gebaut, j a soigar auch viele.- Bürgerháuser zelgen denselben Charakter der Baukunst.
Sie hatten m i r m i t Stolz erzáhlt, das i n E g e r im X V I . J a h r h u n d e r t -Stephan D o b ó siegreich gegen die Türkén k á m p f t e u n d ein b e r ü h m t e r -Schriftstellér: G é z a G á r d o n y i in der Nachbarschaft der F e s t u n g r u i n e w o h n t e .
N u n — wenn Sie es nicht wüssten — Professor R ö n t g e n hat hier i m physikalischen Institut die X-Strahlen entdeckt im J a h r e 1895.
Freilich hat sich in dieser altén M a i n s t a d t ein viel lebhafterer Hamdel u n d eine stárkere Industrie entwickelt, wie .in Eger, doch nicht im W e i n b a u u n d W e i n h a n d e l , sondern unter anderen w u r d e sie durch ihre Schnell- pressen-Fabriken bekannt.
U n d noch etwas, m e i n lieber H e r r Laci, das Verkehrsbüro i'indet maii in W ü r z b u r g sehr leicht, es ist n á m l i c h am B a h n h o f p l a t z , in E g e r müsste m a n das Fragen schon bei dem Schaffner a n f a n g e n , u n d w e n n Sie damals nicht so -freundlich gewesen wáren u n d u n s nicht erwartet hátten, hatten wir das B ü r o in der Innenstadt k a u m ' entdecken k ö n n e n . — M i t -herzlichem Grusse.
Ezzel az olvasmánnyal kapcsolatban visszatérhetünk annak a városnak leírására, amelyben az iskola székel, ez a téma a VI, osz- tályban most már fogalmazási téma. Választunk egy közös feldol- gozási módot közös megbeszéléssel, pl, Ein Ausflug in unsere
Stadt. Szükségesnek találom, hogy a tankönyv is jelezze ezt.
A VII. osztályban a várossal kapcsolatos anyag Bécsről és Berlinről szóló olvasmányokban forduljon elő.
A VIII. osztályban ez az anyag ismét fogalmazási téma. Az is-
•kólában most a feldolgozás'nak többféle módját beszéljük meg és .még az iskolában határozzuk el, liogy a növendékek; közül ki mi-
lyen módon fogj.a otthon megírni.
2. Kísérjünk végig egy másik témát. Az iskoláról a III. osztály-
•ban esik először szó, a IV, osztályában felelevenítődik és bővül az
„anyag a különböző iskolák megbeszélésével (város, falu), az V.
•osztályban a magyarországi isko,Iákról szóló olvasmány szerepelhet,
•a VI .osztályban levélformában rajzoljuk meg a németországi isko- lák képét, és itt természetesen ismét közösen megbeszélt fogalma- zási téma fordul elő: Ich zeige meinem Onkel unsere Schule; a VIII, osztályban csak fogalmazási téma, pl. Ein Vormittag; in ún-
•serer Schule, Auf Besuch in der Bürgerschule, W i e habe ich unsere .Schule kennen gelernt (az első beiratás motívumait is felhasználva).
Nagyon üdvös volna mármost, ha a szóbeli érettségi vizsgán olyan
•szöveg állna rendelkezésre, amely -ebből a nyelvi anyagból szár- jnazik, például:
Nach zehti Ja.hreti,
Lieber O n k e l ! H o f f e n t l i c h hast du schon meine Ansichtskarte be- '.jkommen, welche . ich gestern abends in den Postkasten w a r f . D u weisst .alsó, das ich glücklich angekommen bin und im .Hotel K o r o n a w o h n e . Leider konnte ich gestern keinen meiner Freunde .mehr aufsuchen, der Z u g T a m um 7 U h r an, ich war m ü d e u n d legte mich u m 10 U h r nieder.
J i e u t e V o r m i t t a g um 10 U h r mach'te ich' mich a u f den W e g , wie ich d a s
"briéflich" m i t riieinén Freunden bésprochén hatte. ..Unsere Schul'e stelit in der Széchenyi-Gasse. AIs ich die ,Gasse erblickte, schl-ug mein H e r z heftig vor F r e u d e u n d Tránen kamen in meine Aug'en. Langsam g i n g ich weiter u n d muss gestehen: die Széchenyi-Gasse hat sich nicht ver- -andert. E i n i g e Gesqháfte, Papier- u n d Buchhandlungen sind zu sehen, d a n n
das kaíholische G y m h a s i u m u n d unsere Schule. .Unsere Schule hat zwei .."Stockwerke und besteht aus einem altén u n d einem neueren G e b a u d e . Das alt-e G e b a u d e war im 18-ten Jaihrhundert das G y m n a s i u m der Jesuiten, -das rieuere w u r d e ara E n d e des 19-ten. Jahrhunderts gebaut. Das Hauptto-r tbefindet sich in der Széchenyi-Gasse u n d ein kleineres Tor in der Csiky iSándor-Gasse. Als ic-h1 so einige Min-uten yor dem .grossen Tore stand, kam eilend einer meiner besten Freunde an, begrüsste mic-h - mit grosser Freude, /sohaute a u f seine U h r u n d sagte lachend: » N a , wir habén uns wieder
verspiitet! E s ist bereits 10 U-h-r 10 Min-uten, unsere fleissigen Schulkame- raden sitzen gevviss schon in der Klasse.« U n d richtig! Als wir auf dem Erdgeschoss in die achte Klasse traten, sass G é z a Tatay auf seinem Plalze ' :und L u d w i g Juhász stand auf dem • Katheder, u m eine Skizze auf die Tafel .zu . zeichnen, welche den G e o r g Kovács vorstellen sollte. Nachdem w i r
uns alte Geschichten erzahlt hatten, suchten wir auch die ander-en Klassen,
•den Turn- u n d Zeichensaal, den H o f , u n d auch den- altén Schuldiener -auf; d a n n g i n g e n wir in die Kanzlei des H e r r n Direktors. Hi-er w u r d e n -wir freundlich e m p f a n g e n , auch mit einigen unserer Professoren, konnten w i r sprechen; leider, alte sind riicht mehr hier. N u n stellte der H e r r , .Klasserichef fest, dass 2 von unseren Kameraden fehlen, dann lud-en w i r unsere Professoren a u f ein Bankett in ,das H o t e l K o r o n a ein. — Es ist feben VM U h r . N u n schliesse ich meinen Brief, ich muss hinunt.ergehen in
•den Speisesaal, denn der H e r r Pro-fessor ,der deutschen Sprache w a r immer ein pünktlicher Herr, u n d ich möchte wegen meiner V e r s p a t u n g keine R ü g e mehr bekommen.
(A szóbeli érettségi vizsga fordítási szövegeinek nehézségeivel részletesen foglalkoztam a Prot. Tanügyi Szemle 1938-i évfolyamá- lnak 10. számában/)
M é g két témát kívánok röviden megbeszélni.
3. A IV;. osztályban a növendékek megismerkednek a keresltede- Memre vonatkozó szókincs egy részével. Az Vi. osztályban olvasmány
mutatná be a budapesti nemzetközi vásárt, a VI. osztályban szere- pelhetne egy olvasmány a lipcsei vásárról: Die Leipziger Messe,.
De ebben az osztályban ebből a tárgykörből fogalmazási témát is k e l l választanunk a stílusépítés szempontjából, s ezért a tankönyv közölhetne ilyenfajta vázlatot:
Beim Herrenschneider,
Personen: Vater, Sohn u n d der Schneider. Der Schneider begrüsst f r e u n d l i c h den Vater u n d seinen S o h n ; f r a g t , wi.e es ihnen g é h t u n d was s i e wiinschen. D é r Vater will seinem Sohn einen Winterrock u n d einen
"Wiriteranzug -maciién lassen. D e r Schneider - zeigt schwarze, - braune -und
graue Stoffe. Dem Vater gefallt ein brauner Stoff, der Sohn will a b e r einen grauen A n z u g habén. D e r Vater fragt, wieviel der A n z u g u n d d e r Winterrock kosten werden. Der Schneider stellt ein Verzeichnis z u s a m m e n ,
A tanulók otthon megírják a jelenetet és a jegyzéket, a követ- kező órán pedig eljátsszák, a jegyzéket felírják a táblára, A V I I I , osztályban ismét szerepéljen ilyenfajtájú többféle fogalmazási téma,
4. A IV. osztályban a sportra vonatkozó általános jellegű szó- kincs fordul elő, az V. osztályban terjedelmesebb olvasmány- foglalkozzék ezzel a témával magyar vonatkozásokban, a V I I , osz>- tályban német vonatkozású olvasmány lehetne; Die Berliner O l y m - piade 1936, amely a magyar nemzeti öntudat elmélyítése szempont- jából is, az ismert eredmények miatt igen üdvös olvasmány volna, A VIII. osztályban ez a téma fogalmazási téma egyéni élmények
alapján, i M é g csak azt kívánom megjegyezni, hogy alkalmam volt mind.
a 4 témát ilyen módon végigvezetni, A tanulók nagy kedvvel és si- kerrel oldották meg feladatukat. A munkának a fogalmazást illető része azonban gondos és nyelvtanilag, stílusbelileg pontosan felépí- tett tervet kíván (így például fogas kérdés, hogy a gyakorlatban az irodalmi stílus mely formái fogamzanak meg legkönnyebben g y ü - mölcsözően, vagyis mely formákra nem pazaríom hiába szűkre sza- bott időmet), ennek a kérdésnek megbeszélése azonban nem tartozik, jelen cikk keretébe,
• - Lemle, Rezső,.
I R O D A L O M .
Fehérvári islolahét 1938. Szerkesztette: Balassa Bruná Csitáry G.. Jenő- könyvnyomdája, Székesfehérvár, 1938, ( N . 8-r. 144 1.).
Az évfordulók szerepe a történetben olyan, m i n t az ismétléseké a , versben. A m i n t a vissza-visszatérő szavakban, sorokban, szakaszokban a_
költemény alapeszméje fejeződik ki ú j r a m e g ú j r a , h o g y hatása annál mélyebb legyen, ú g y az elmúlt nagy események emlékének alkalomról-alka- lomra bekövetkező fellángolásai a nemzeti öntudat tényének és erösödésének fölemelő jelenségei.
A megemlékezések ünnepi fényében lelkileg v é g i g z a r á n d o k o l u n k e l ő - deink életén, hogy — e szükségképeni előzményekből a m a g u n k korának vonalához visszatérve — világosabb nemzeti hivatástudattal és n a g y o b b l e n - dülettel folytathassuk az életet. E b b ő l nyilvánvaló, hogy a történelmi év- f o r d u l ó k a múltban való elmélyedés, a nemzeti mivoltunkra eszmélés, a független és ö n á l l ó nemzeti élet folytatásához szükséges erők gyűjtésének, nagy alkalmai..
• A ritka és nagy alkalmak között is kiemelkedett első és szent királyunk, halálának 900. évfordulója. Világraszóló és mind az öt világrész b e v o n á s á -
