• Nem Talált Eredményt

Az Egri Pedagógiai Főiskola első tíz éve

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az Egri Pedagógiai Főiskola első tíz éve"

Copied!
17
0
0

Teljes szövegt

(1)

D r . N É M E DI L A J O S főiskolai igazgató:

AZ EGRI PEDAGÓGIAI FŐISKOLA ELSŐ TÍZ ÉVE

Felsőoktatásunk a felszabadulás óta nagy változásokon ment át, új i nté zmé nye kkel gyarapodott és jelentős mér té kben fejlődött. Itt az ideje, hogy hozzákezdjünk a megtett út elemzéséhez. A legjobb mód- szernek az látszik, ha az egyes intézmények a maguk konkrét fejlődésén és változásain át érzékeltetik a felsőoktatás egészének átalakulását. — Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy egy pedagógiai főiskolá- nak, az egrinek történetét felvázoljuk. Ez természetesen részben a peda- gógiai főiskolák történetét is magába foglalja. E rövid összefoglalás lemond arról, hogy a ma gyar felsőoktatásban a felszabadulás óta je lent - kező összes problémát részleteiben t árgya lj a. Ezek csupán olyan f o r m á- ban kerülnek elő, amilyenben az egri pedagógiai főiskola életében jelentkeztek. A csepp a tenger vizéből mégis hasznos felvilágosításokat

tud adni az egész tenger összetételére vonatkozólag.

I.

A kult urális forradalo m egyik legalapvetőbb alkotása nálunk az általános iskola. Létrehozása nagy feladat ok elé állította a dolgozó n ép államát: sok-sok új t a n t e re m r e és t an erő re volt szükség többek között.

A ma gun k elé tűzött célt, az általános iskolák valóban általánossá té t e- lét még mindig nem sikerült elérni. De az eddig elért eredmények is csak úgy jöhettek létre, hogy megváltoztattuk nevelőképzésünk r e n d - szerét, és a Szovjetunió példá já ra új tanárképző intézményeket hoztunk

létre, a pedagógiai főiskolákat.

Már az iskolák államosítása előtt pedagógiai főiskolává alakult

<1 szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola, és mi nt új létesítmény, ugyancsak 1947-ben megkezdte működését a Budapesti Pedagógiai Főiskola. 1948-ban Debrecenben és Pécsett jöttek létre pedagógiai főis- kolák. Az egri Pedagógiai Főiskola t e h át Debrecenben kezdte el m u n - k á j át az egyetem központi épületében. Egy év múlva azonban k o r m á n y- zatun k úgy l átta jónak, hogy Egerbe költözzünk át, a Lyceum épületébe, a megszűnő jogakadémia helyére. A kétszáz éves copf-stílusú műe mlék ősi falai között a népi állam új felsőoktatási intézménye kezdte meg

működését. ' )

Szerencsés lépés volt, hogy azonnal sikerült a főiskolával szoros

(2)

kapcsolatban álló gyakorló általános iskolát is létrehozni. Kezdetben ez is a főépül etben ny e rt elhelyezést, 1950-ben azonban a régi polgári iskola épületébe költözött át. Később n é há ny éven át még egy városi iskola is gyakorló iskolaként állt a tanárképzés szolgálatában. A főis- kola hallgatói két diákotthonban laktak.

Az új tanárképz ő intézmények az általános iskola felső tagozata számára képeztek rendeltetésük szerint szaktanárokat. Már a népi demokrácia alkotásai lévén, a szovjet tapasztalatok felhasználásával, az új vagy kialakulóban lévő társadalmi rend alapján jöttek létre. Iti;

nem kötötte őket a mú lt ezernyi szállal, mint az idősebb testvéreket, az egyetemeket. Mi m ár 1948-ban bevezettük a marxizmus—leniniz- mus rendszeres oktatását, és kezdettől fogva az egyszemélyes felelős vezetés elve érvényesült m unk án kb an. A magyar felsőoktatás sok intézménye méltán büszke lehet arra, hogy gyökerei messze vissza- nyúlnak a történelembe. A pedagógiai főiskolák fiatalságukra büszkék és arra, hogy a születő új rend, a szocializmus friss hajtásai. Büszkeség- gel tölt el bennünket, hogy a szocializmus építésének éveiben a m a g y a r tanárképzésnek egy új f o r m á j át t e r e m t e t t ük meg.

A m ú lt intézményei közül még leginkább a Polgári Iskolai T aná r- képző Főiskolához fű z nek bennünket bizonyos szálak. Egy egészen m ás társadalmi rendszerbe n ugyan, de bizonyos mértékig mégis felhasznál- h a t j u k az említett inté zmény életközelségét, a pedagógiai m u n k á v al való szorosabb kapcsolatát és a hallgatók gyakorlati képzésének előre- mutató vonásait.

A pedagógiai főiskolák első tíz esztendej e része modern t ö r t é ne l- münknek, osztályosa Népköztársaságunk küzdelmeinek és e redmé nyei- nek. Bát ran e l mondha tj uk , hogy főiskolánk működése nélkül elkép- zelhetetlen lett volna az általános iskolák rendszerének kiépítése.

A főiskolák t ört énete része a ma g ya r köznevelés legújabb s zaka- szának. Képzési ren ds ze rünk és ta nt er ve in k változása és alakulása t ü k- rözik a felszabadulással lehetővé vált nagyszerű fejlődés erényeit, de tükrözik az induló új élet gyermekbetegségeit, az itt-ott megmutat kozó hibákat is. 1948-ban mi is hároméves képzési idővel kezdtük el. és hall- gatóink két fő szak mellett egy ún. kiegészítő szakot is választhattak, mint az ének, rajz, kézi munka és a műhelygyakorlat. Az új i nt é zm é- nyek t a n t e r v e még meglehetősen kidolgozatlan volt. Az alapvetően f o n - tos két fő szaktárgy oktatására viszonylag kevés idő jutott . A hallgatók figyelmét erősen szétszórta a sokféle tá rgy és a kiegészítő szakok vis zony-

lag magas óraszáma. Felsőoktatásunk akkori nagy átalakulási kors zaká- ban az új intézmények kevés központi segítséget kaptak. A kialakuló tantestületek még nem rendelkezhette k kellő gyakorlattal, az okt at ó- m u nk á b an sok volt a tétovázás, az eszmei és pedagógiai bizonytalanság. Az általános iskolák egyre terebélyesed ő hálózata nagyobb ü t e m- ben igényelte az új szaktanárokat, m i nt azt a főiskolák a hároméves képzéssel ki t udt ák elégíteni. Ezért vált szükségessé, hogy az 1950—- 5l-es ta né vtől kezdve két évre csökkentsük a képzési időt, de e n ne k megfelelően megszüntessük az ún. kiegészítő szakokon az oktatást.

(3)

Az orosz száktanárképzés különleges igényei miatt itt egyszakos kép- zést vezettünk be. Az új t an t er v a két szaktárgyra összpontosította a figyelmet, de nagyobb gondot fordított a maxizmus—leninizmus és a pedagógiai t árg yak tanítására is. Két év u t án a hallgatók csak szak- vizsgát tettek, és fizetéssel egyéves iskolai gyakorlati m u n k á ra mente k ki. Lényegileg t e hát a harmadik év végén a pedagógiai vizsgával fejez- ték be t an ul mány ai k at [1]. Az 1952/53-as tanévben a szakemberképzés színvonalának megjavítása érdekében sor ke rült az államvizsgák beve-

zetésére. \

A pedagógiai főiskolák f en t eb b vázolt átszervezése szorosan össze- függött a Magyar Dolgozók P á r t ja Központi Vezetőségének a VKM mu n k á j á r ól hozott 1950. márciusi határozatával, amely leleplezte a köz- nevelés területén garázdálkodó ellenséget, felfedt e a nevelés hiányossá- gait és egyben megmut at ta a jövő ú t j a it is. Tartalmi kérdésekben a Magyar Dolgozók P á r t ja II. kongresszusa n y ú j t o tt értékes segítséget a magy ar közoktatásügynek, ezen belül a felsőoktatásnak.

A pedagógiai főiskolák is nagy lépésekkel fejlődtek tovább. Töké- letesedett az oktató és nevelő munka, mint erre a későbbiekben még részletesebben is kitérünk. Ugyanakkor később helytelennek bizonyult lépéseket is t ett ün k. A káderszükségletek gyors kielégítésére való törekvés a főiskolákon túlságos specializálást, szakosítást e redmény e- zett. Egyszakos tanárképzést ve zett ünk be az orosz mellett, magyarból ós testnevelésből is. >

Az MDP 1953 júliusi határozatai u t án a mennyiségi fejlesztés helyet t az oktatás színvonalának emelése, a minőségi képzés követel- ményei kerül tek előtérbe egész felsőoktatásunkban.

1954-ig a pedagógiai főiskolák a nappali és a levelező tagozatokon nagy számban képeztek ki általános iskolai szaktanárokat. Az iskolák tanárellátottsága viszonylag tehát megjavult, és ezért ismét sor kerül- hetet t arra, hogy — most már a fejlődés magasabb fokán — visszatér- j ü nk a hároméves képzéshez. A minisztérium vezetésével a pedagógiai főiskolák tanszékei és tanácsai alapos és körültekint ő munkával, h a t á r- időktől n e m siettetve, kidolgozták a hároméves tanterveket, felülvizs- gálták az egyes tárgyak tematikáit. Az 1955—56-os tanévben m ár az új t a n t e r v szerint kezdtük el a mu n k á t.

A jelenleg is érvényben lévő t anter v mindenekelőtt me gszüntette a kétéves képzés szűk keretei miatt kialakult zsúfoltságot. A főiskola a hároméves keretben is általában a kétévessel azonos tananyagot oktat, de a legtöbb szaktárgy összes óraszáma 25—30 százalékkal emel- kedett. Lényegesen több lehetőség nyílt t ehát a tananyagban való elmé- lyülésre és az ismeretek rögzítésére. Az u j t an t er v helyes egyensúlyt t er emt et t a szaktárgyak és az ún. közös t árgyak között. Az új képzés t ar talma közelebb került az általános iskola valóságos szükségleteihez, elsősorban a politechnikai képzés vonalán. A tanárjelölt ek megismer- kednek a nagyüzemi termelés alapjaival, összefüggéseivel és techno- lógiai eljárásaival. (Most, amidőn az általános és középiskolák meg- kezdték a politechnikai képzés elemeinek tanítását, természetesen

(4)

a főiskoláknak is ú j a bb lépéseket kell tenni, hogy a jövő tanárait ilyen szempontból is előkészítsék feladataik ellátására.) A hallgatók gyakorlati képzése k ö rül élénk vita folyt és végülis az egész har ma di k övet kitöltő fol ya ma t o s gyakorlati képzés rendszer e mellett döntöt-

tünk [2].

A népgazdaság szervezésében 1951 u t án lét rejött aránytalanságok a főiskolák életében is éreztették káros h a t á s u kat és átmeneti nehézsé- geket okoztak. A n e m elég gondos tervezés hozhatta csak magával, hogy 1953 őszén a tant est ületet 55 főről 90 f ő re egészítettük ki, de n é h á ny hónap m ú l va már kénytelenek voltunk 22 m u nk a t á r s u n k at más intéz mé nyekhez áthelyezni. 1954 őszén túlzott óvatosságból zuhanás- s zerűen visszaestek a beiskolázási keretszámok, aminek 1957 őszén már az lett a következménye, hogy nevelői képesítés nélkül kellett csak érettségivel rendelkező munka erő ket százával beállítani az ország

iskoláiban. \ 1 j \

1954 után a pedagógiai főiskolák részleges visszafejlesztésen m en- t ek egyébként is keresztül. 1955. július 31-ével megszűnt a budapesti Apáczai Csere J á n os Pedagógiai Főiskola azzal az indokolással, hogy ,,az elmúlt évek felsőoktatási er ed mé n ye ké nt a nagyfokú t a ná r hi á ny megszűnt, így a továbbiakban h á r om pedagógiai főiskola is kielégíti az általános iskolai t anárs züks églet et" [3]. Az értékes m u nk át végzett budapesti tes tvéri ntézmé ny megszüntetése fá j da l ma s an érintette a másik három főiskolát is. A döntésnél kétségtelenül helyesen vették figye lembe azt, h ogy az általános iskolai t anárok általában falur a k e rü l nek és ezért kiképzésükre a vidéki városok alkalmasabbak a fővá- rosnál. A pesti főiskola tanárai és hallgatói a másik három pedagógiai főiskolán n y e r t e k elhelyezést. A felszerelés és fa könyvtár nagyrésze az egri főiskolát gazdagította. — 1955 nya rán a minisztérium az egri főis- kolán megs zünt ette az ének, a testnevelés és a kémiai tanszékek t a n á r- képző működését.

II.

Az egri Pedagógiai Főiskola nappali tagozatának létszámalakulása 1948—1958-ig. (kezdő létszám)

M Dp Ért. Alk. E X össz. Sz. é. Lemorzs.

1948—19. 15 19 25 11 110 37 40

1949—50. 55 94 55 36 240 119 7

1950—51. 132 178 98 85 493 12 219 89

1951—52. 196 238 62 ' 134 630 129 239 54

1952—53. 232 282 84 134 1 737 198 283 55

1953—54. 255 1 190 64 59 163 3 724 144 297 68

1954—55. 137 101 32 35 83 389 64 199 26

1955—56. 59 . 75 27 16 20 197 56 114 13

1956—57. 109 110 55 31 24 329 54 • 182 36

1957—58. 128 107 54 29 23 341 24 204 15

1958—59. 135 102 54 31 43 365 2 247

(5)

ösztöndíj

+ szoc. s. Diákotthon Oklevelet

szereztek Felvételin megjelentek

1946—49, Pénzbeli tá mo ga tás nincs, kollégiumi ellátás ban részesülnek a rászo- ruló hallgatók kb. 95 százalékban.

1949—50. Pénzbeli támogatás és kollégiumi elhelyezés, melyben kb. 222 fő, 92,7 százalékban részesül. 1

1950—51. 462 455 70

93,7% 92,3%

1951—52. 614 568 161

97,5o/o 90,2% 1

1952—53. 724 548 221

98,2% 74,40/0

1953—54. 675 553 306

93,20/0 76,4%

1954—55. 332 314 347 310 77

85,3o/0 80,70/0

1955—56. 190 189 306 205 103

96,4o/0 95,9o/o

1956—57. 313 297 75 340 123

95,1% 90,3%

1957—58. 324 305 97 398 124

95,0% 89,40/o

1958—59. 298 276 312 138

81,6% 75,6%

1578

III.

A pedagógiai főiskolák lé tre jöt t ükkor és későbbi fejlődésük során is az előtt a feladat előtt álltak, hogy viszonylag rövid idő alatt jó szak- t anárokat kepezzenek az általános iskola színvonalának emelése érde- kében. Ez a s emmiképpen sem k ön n y ű feladat a rra késztetett b e n n ü n- ket, hogy a leggondosabb pedagógiai m un ká v al igyekezzünk kiválogatni a m oder n tudományos anyagból a legszükségesebb elemeket, igyekez- zünk az így kiválogatott tananyagot mielőbb a marxizmus—leninizmus szellemével áthatni, és kíséreljük meg mindezt a legjobb oktatási mód- szerekkel átadni. Az általános iskola igényeihez igazodó eme válogató m u n k a természetesen nem vezethetett m i n d j á rt az első években teljes sikerre. Csak lassan és fokozatosan formálódtak programjaink , íródtak meg jegyzeteink. Ma már né há ny termés zettudományi tárgy főiskolai t an könyve is készen áll. A legelső volt a nö vén ytan (1953), ut á na követ- kezett az állattan (1954). A földrajzi t ank önyv első két kötete jelent meg, a ha rma dik nyomdában van. Megjelent Az ember a n at ó mi á ja c.

t ank önyv is.

Az oktatási módszerek helyes megválasztása nemcsak pedagógiai, h a n e m elsőrendű politikai kérdés is volt. Éppen a főiskolák l é tr ej öt te utáni években ke rült ek először nagyobb számban munkás és paraszt származás ú fiatalok a felsőoktatás kereteibe. Az 1951—52-es t anévben

(6)

a hallgatók egyötöde egyéves szakérettségivel jött hozzánk. Valójában t e hát csak az 1950-es évek elején kerülhe tett sor a burzsoázia kultu- rális monopól iumának megszüntetésére. A szakérettségi t anfolyamok- nak is ebben az összefüggésben va n a legfőbb érdemük: viszonylag gyorsan segítettek megváltoztatni a mu nk ás és paraszt származású

hallgatók arán yát a felsőoktatásban.

Nagyon jól t u d j u k azonban, hogy nemcsak az volt a feladat a népi értelmiség felnevelése érdekében, hogy a m u n k ás és paraszt származású i f j a k bekerülj enek a felsőoktatásba, hanem az is, hogy elvégezzék pl.

a mi esetünkben a főiskolát. Különösen az 1951—52, 1952—53 és 1953

—54. tanévekben nagya rány ú lemorzsolódási folyamat lépett fel. így a m u n k á s- és parasztfiatalok megt artása a főiskolán politikai fel ada ttá vált. Harcot je le nte tt e fiatalokért nemcsak a politikai agitáció eszkö- zeivel, hane m a s zámukra legmegfelelőbb oktatási módszerek alkalma- zásával is. Ekkor ke rü lt sor a begyakorló vagy továbbfejlesztő jellegű csoportos foglalkozásokra, az egyéni és csoportos konzultációkra, az anyagkövető szemináriumokra. 1951. november 3-án Budapesten az összes felsőoktatási intézmények részvételével nagy tanácskozás folyt a folyamato s t an u l ás megvalósításának módszereiről. Ez sok esetben azt is jelentette, ho gy az előadási órák elején számonkérő részt is beik- t a t t u n k .

1953 u t án divat volt ezeket a módszereket kifogásolni, sőt becsmé- relni és középiskolás módszereknek nevezni. Mindegy, hogy minek nevezzük az akkor alkalmazott módszereket. Azt is elismerem, hogy sokszor elvtelenül harcoltunk a lemorzsolódás ellen. Egy azonban bizo- nyos : ezek az előbb említett módszerek 1949-től 1954-ig történelmi szükségszerűséggel jelentkeztek a magyar felsőoktatásban. Akik eze- ket az éveket végig tanítottuk és végig küszködtük, nagyon jól t udj uk , hogy a párt és a ko rmá ny intézkedései mell et t ezek a módszerek is jelentős szerepet játszottak a kulturális forradalo m folyamatá ban a m u n k á s- és paraszt-többség biztosításánál az egyetemeken és a főis- kolákon.

Ezek a módszerek ma m ár feleslegessé váltak, és senki sem gondol alkalmazásukra. 1954-től kezdve hallgatóinkat — nagyon helyesen — nagyobb önállósághoz, elmélyültebb munká hoz szoktattuk, és senkinek sem adunk m a n k ót ma már a kezébe. — Közben azonban a szakérett- ségi tanfolyamok kétévesekké váltak, s zámuk erősen visszaesett, és 1954 u t án már a középiskolákból a felsőoktatásba került i f j a k közül biztosítani lehe te tt a munkás és paraszt származású, jó t anulmá nyi eredménnyel rendelkező többséget. 1955 n y a r án a szigorított felvételi vizsgák alapján válogatással v e h e t t ük fel a hallgatókat. Ezek a tények, amelyek t á r s a da l m u nk általános fejlődésével kapcsolatosak, nemcsak lehetségessé, h a n e m szükségessé is tették az oktatási módszerek meg- változtatását a szocialista szakemberképzés színvonalának további eme- lése érdekében.

Az adott rövid időkeretben igyekeztünk megfelelő gyakorlati kép- zésben is részesíteni hallgatóinkat. Helyesnek bizonyult az az intézke-

(7)

dés, mely a gyakorló általános iskolákat szervezetileg is szorosan a főiskolához kapcsolta (az egyetemek sokáig kevés sikerrel harcoltak ugyanezért a magától értetődő előnyért). A gyakorlati képzést jó ideig a főiskolai tanszékek szakmetodikusai és a gyakorló általános iskolai t an árok közösen végezték. 1957 ny a r án a gazdaságosság s zempontjai na k túlzott figyelembevételével a minisztérium a szakdidaktikus rendszert megszüntet te és a gyakorlati képzés m u n k á j át egy vezető melodiku s irányítása mellett a gyakorló általános iskola ta ná raira bízta.

Erőnkhöz m ért en foglalkoztunk hallgatóinknak a falusi m u n k á ra való külön előkészítésével és tapasztalatszerzés céljából többször fel- mérés eket végeztünk a gyakorló ta nárj elöltek m u n k á j á ra és helyzetére vonatkozólag. Egy időben rendszeresen látogattuk volt hallgatóinkat mu nk ah el ye i ke n [4].

Külön kell megemlékeznünk a levelező oktatásról. Az általános iskolai törvény megjelenésekor a hirtelen támadó tanárszükséglethez képest csak kevés szaktárgyi oktatásra alkalmas nevelő állt rendel ke- zésre. Így az általános iskolák egymás után létrejövő felső tagozatai feltöltődtek tanítókkal, képesítés nélkül. Sürgető feladat ként jelentke- zett tehát ezeknek a kar t ár s ak nak a megfelelő szaktárgyakban való kiképzése. 1947 n ya r án az egyetemi székhelyeken és még több más városban ún. szaktanítói, vagy szakosító tanfolyamok indulnak. A peda- gógiai főiskolák létrejöttével ezek a tanfolyamok a főiskolák irányítása alá kerülnek, de természetesen lényegesen nagyob b előadói ap par át ust kívánnak, mint az induló főiskolák tanári kara.

1947-től 1950-ig az orosz szaktanítókat leszámítva, mintegy 4600 tanítót vo nt un k be az A, B, C szakon a szakosítóra. A tanfolyamok pr og ra m ja zsúfolt volt, a t an ul má nyi anyagot nem rostálták meg kellő- képpen, és a helyzetet súlyosbította, hogy megoldatlan marad t a nyá ri tanfolyamoko n túl a pedagógusok évközi ta nulás ának irányítása. Az MDP 1950 márciusában hozott határozata a szaktanárképzés területén is jelentős változásokat hozott. A pedagógiai főiskolák létrehozatala óta nyilvánvalóvá vált, hogy a ma gánúton képzett t a ná ro kn ak is ugyanazt a képesítést kell biztosítani, mint a pedagógiai főiskolák hallgatóinak. E célból m ár az 1950—51-es tanévben évközi konferenciákat szervez- t ü nk és javít ot tunk a nyári tanfol yamok szervezettségén és színvona- lán. Megfelelő helyet kapott az oktatásban a marxizmus—leninizmus

és a pedagógia is. i

Az új általános iskolai törvény leszögezte, hogy az általános isko- lák felső tagozatában csak szaktanárok taníthatnak. Mivel a pedagógiai főiskolák rendes tagozatai az egyre növekvő szükségletet kielégíteni n em tudhat ták, ezért 1951 júliusában a pedagógiai főiskolák mellett, azoknak szerves részeként hároméves szaktanári tanfolyamok indultak.

A rendelkezésre álló oktató káderek jobb kihasználása érdekében Eger- ben az egész ország t er ül et é re vonatkozóan magyar-t ört énelem szakos, Debrecenbe n a pécsi főiskola gondozásában biológia-földrajz szakos, Szegeden pedig matematika-fizik a szakos t anfolya moka t rendeztünk, igen magas részvevő létszámmal. Az általános iskolai pedagógusok

(8)

áldozatkészsége és az előadók és szemináriumvezetők tiszteletremélt ó erőfeszítései jelentős eredményeket hoztak: általában emelkedett e képzési f o r m a színvonala és a vizsgázók jelentős részének te l je s í tm é- nyei nem m a r a d t a k el a nappa li tagozat eredményei mögött [5].

A következő n é há ny évet a nyári ta nfol yamokka l egybekötött leve- lezőoktatás hősi kors zakának lehet nevezni. 1952 n y a r án pl. egyszerre t ar to tt un k t a nf ol y a m ok at Egerben, Mezőkövesden és Nyíregyházán, összesen 1560 k a r t á rs számára. 1951-től 1954-ig a megye-székhelyeken rendeztük me g az évközi konferenci ákat és 1952 j a n u á r j á t ól kezdve a félévi vizsgákat is. — 1954-ben már csak az orosz és a testnevelés szakosok rés zére va n nyá ri tanfolyam.

Az 1953—54. tanévben i nd ul t meg t ul a j do n ké p p en mai f o r m á j á b an a levelező oktatás, de nyá ri t anfol yamok nélkül. A főiskolával való köz- vetlenebb kapcsolatot két évközi konferencia (a t erm és ze t tud omán yi szakosok rés zére gyakorlati foglalkozásokkal) a félévi és az évvégi vizs- gák biztosítják. — 1955 szeptemberében indult meg a hároméves f őis- kola anyagával a 4 éves levelező oktatás. Ugyanakko r az eddig végzett egyszakosok részére két év képzési idővel kiegészítő szakokat nyitunk.

Bevezetjük a levelezők számára is a felvételi vizsgákat. Az ének, a r a j z és a testnevelés szakon (átmenetileg az orosz szakon is) megszűnik a levelező ú t on való továbbképzés.

A főiskolához kötött levelező oktatás tehát 10 év alatt igen válto- zatos fo r m á kat vet t fel. Állandó kísérő jelensége e képzési f orm á nak a n ag yar án y ú lemorzsolódás évközben és különösen a vizsgák ide- jén. Ez azt jele nt ette , hogy lényegesen t öbb kartárssal kellett foglal- koznunk, legalább átmenetileg, mint a h á ny végül is oklevelet szerzett nálunk. N e m egyszer okozott nehézségeket a jegyzetellátás lassúsága, ill. egyes jegyzetek hiánya.

A fennáll ó nehézségek ellenére is a levelező tagozaton lényegesen több ka rtárs n y e r t oklevelet, mi nt a nappal i tagozaton. Iktassunk ide n é há ny számadatot. Szaktanítói oklevelet kapott 1950-ben 919 fő, 1951- ben 362 fő, összesen 1281 fő. — Szaktanári oklevelet szerzett 1952-ben 849 fő, 1953-ban 352 fő, 1954-ben 409 fő, 1955-ben 320 fő, 1956-ban 349 fő, 1957-ben 63 fő. Szakt anári oklevelet szerzett te hát összesen:

2392 fő. Szaktanítói és s zaktanári oklevelet szerzett 3673 fő.

A gyakorlat azt m u t a t j a , hogy az általános iskolai ka rtárs ak jel en - tős részének buzgalma és áldozatkészsége és a főiskola erőfeszítései n e m voltak hiábavalóak. A közös m u n k a hozzájárult az általános isko- lai szakrendszerű oktatás színvonalának emeléséhez. Vél eményünk szerint erre az oktatási f o r m á ra még hosszú időn keresztül szükség van.

A te rmés zet tudományi szakokon a t anfol yamok rendszerét vissza ke l - lene állítani. A s zaktanárképzésben érdekelt megyék és a főiskola ösz- szefogása, h a r m o n i k u s együttműködése, az oktatási fo r m á b an részt- vevő kartá rsak fokozódó szorgalma még sokat t e he t n e e fontos intéz- m é ny m u n k á j á n ak nagyobb hatásfoka érdekében.

(9)

I V .

A burzsoá nézetek elleni harcban született meg a felszabadulás után a szocialista magyar pedagógia. E küzdelmekben a pedagógiai főis- kolák is kivették a részüket. A megindulás után hamarosan meg mu tat - koztak, elsősorban a budapesti főiskolán, a burzsoá pedagógiai ár aml a- tok kártevései. Az 1950-es pá rtha tá rozat u t án viszont n e m egy prob- lémánál a dogmatizmusba való merevülés tünetei jelentkeztek. A szov- j et tapasztalatokat, sajnos, n e m mindig sikerült azonnal a mi viszonya- inkra alkotó módon alkalmazni. Ismét csak a szovjet elvtársak szemé- lyes ú t m ut at ása vezet-ett ezután az így keletkezett hibák kiküszöbölé- séhez. Ma is hálával gondolunk pl. Goncsarov professzornak főiskolán- kon tett látogatására 1953 f e b r u á r j á b a n. Ugyanilyen jótékonyan befo- lyásolta m u n k án k at a jeleci pedagógiai főiskolával kialakult baráti kapcsolat, amely 1956 n yará n, ill. 1958 őszén kölcsönös delegációcseré-

hez is vezetett. >

A pedagógiai főiskolákon jelentékeny neveléstudományi munkás- ság volt kezdettől fogva. A név maga is olyan tanárképző intézményt jelöl meg, amely feladatát alapításától kezdve igazán pedagógus módon igyekezett megoldani, és amely a pedagógiai irodalom művelését első- r en dű kötelességének érezte. A neveléstudományi munkásság sohasem korlátozódott csak a pedagógiai tanszékekre. Résztvett abba n a főiskola szinte minden oktatója. A kedvező pedagógiai légkörre semmi sem jel- lemzőbb. mint az, hogy a főiskola t a nárai közül k e rü lt ki 1951-től kezdve pedagógiai tud omá nyos életünk nem egy jelenlegi irányítója. A főiskolán folyó neveléstudományi munkásság elsősorban az álta- lános iskola problematikájához kapcsolódott és kapcsolódik ma is.

Tanárai nk közül többen írtak általános iskolai és középiskolai tank ön y- veket, módszertani útmut at ásokat. Emellett eredményesen foglalkoz- tak a főiskolákon neveléstörténettel és iskolatörténettel, valamin t a felsőoktatás nevelési és módszertani kérdéseivel [6].

Felsőfokú oktatás elképzelhetetlen rendszeres tudományos munka nélkül. Az első évek szervezési gondjai (Debrecenből Egerbe való köl- tözködés stb.) u tán 1952-ben mu t a t ugrásszerű fejlődést a tudományos ku t at ás a tanszékeken. Hamarosan bekapcsolódnak ebbe azok a fiatal oktatók is, akik saj át ta ní t vá nya ink sorából kerültek az évek f o l yamán a tanári karba.

Egész magyar tudományos él etünknek az volt az 1950-es évek ele- jén az alapvető problémája, miként lehessen biztosítani egyre erőtelje- sebb mér t ékb en a marxizmus—leninizmus szempontjainak érvényesü- lését a szaktudományokban. E fol yamat meggyorsítása érdekében m ár 1949 őszén a városi pártbizottság jóváhagyásával a magu nk erejéből hozzákezdtünk a mar xi zmus klasszikusainak, elsősorban A tőkének a tanulmányozásához. 1951—52-től kezdve a minisztérium tervei által szabályozott rendszeres ideológiai konferenciák kezdődtek. A t a n ári testület többsége szorgalmasan és eredményesen vet t részt az idők folya mán sok változáson át me nt tanulási formákon. A marxizmus

(10)

klasszikusainak elmélyült tanulmányozása, m a j d később a filozófiai tanfolyamok kétségkívül megtermékenyítően hatottak az oktató-nevelő és a t udo má nyos m u n k ár a.

A főiskolai tu domán yos élet fellendülése és a vidéki elzártság fel - tétlenül szükségessé t e tt e tudományos évkönyvek megjelentetését. 1955 óta 5 kötetben ad tu k közre munk at ár sai nk dolgozatait a pedagó- gia, a t ár sa da lom- és te rmészet tu domány ok köréből. Köteteinket a főis- kola festőművész t a n á r ai n ak munkái is díszítik. Közre adtuk fiatal mu nk a t á r sa i nk értekezéseit is, alkalmat adva nekik a pályakezdésre.

A főiskola 10 éves j ub il eu mán bibliográfiai összeállítást közöltünk a tanárok szakirodalmi munkásságáról [7].

A főiskolán folyó t udományos munkásság egyik különleges vonása a helyi színezet, az egri és Heves megyei témák feldolgozása. Ezzel is szűkebb ha zá nkat k í v á n j uk szolgálni. A történészek, a marxizmus— leninizmus tanszék dolgozói pl. a megy e és a város szabadságharcos hagyománya inak feltárásával, a helyi munkásmozgalom tört énetének megírásával n y ú j t o t t ak segítséget a dolgozók neveléséhez. Az irodalom- történészek és nyelvészek a megye kulturális hagyományai nak fe l t ár á- sához szolgáltatnak adalékokat. A Bükk hegység gazdag alkalmat jelent kőzettani, földrajzi és biológiai kutatások számára. A helyi meteoroló- giai vizsgálatok a szőlőművelés továbbfejlesztésének szolgálatában áll- nak. Az MTA anyagi támogatása mellett jelentős kukoricakísérleteket folytat a növé nyt ani tanszék. A kísérletek a körny ék minőségi vető- maggal való ellátásához is hozzájárulnak. A biológusok pl. az egri melegvizek fel kut at ását és gazdasági kihasználását segítik. Tegyük hozzá azt is, hogy a helyi színezet egyáltalán nem jelenti szükségszerűen a kutatások provinciális jellegét és az országos jelentőségű témáktól való elszakadást.

A főiskolán folyó tudományos munkásság helyi színezete — mint a felhozott példákból is l á t h a t j uk — biztosítja egyben a munkásságnak a gyakorlattal, a gazdasági és társadalmi élettel és fejlődéssel való szo- ros kapcsolatát is. U g y an e r r e mutat a tankönyvírói tevékenység, vala- mint az általános iskolai és főiskolai oktató-nevelő munkával való rendszeres pedagógiai elméleti foglalkozás [8]. A Nagy Októberi Szoci- alista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére rendezett tudományos ülésszakkal a főiskola tudomá nyos mun kásságának ú j a bb állandó, ill.

megismétlődő jellegű f ó r u mot biztosítottunk.

A főiskola tanárai és i fj úsága a kezdet nehézségein t ú l j ut va igye- keztek bekapcsolódni a város és a megye társadalmi, politikai és k u l t u - rális életébe. A pártszervezet és az i fj úsá gi szövetség vezetésével szá- mos politikai megmozdulásban, akcióban vett ünk részt (választások, államkölcsön-jegyzések, ünnepségek). A tanárok n e m jelentéktelen sze- repet játszanak ma is a tudományos és ismeretterjesztő szervezetekben, de a tömegszervezetekben is. A társadalmi munkát, a társadalmi cse- lekvésben való részvételt éppen olyan fontosnak ta r t ju k , mint a tu do- mányos munkásságot. A kettő együtt lehet biztosítéka az oktatói-neve- lői tevékenység egészséges továbbfejlődésének.

(11)

Külön kell szólnunk a marxizmus—leninizmus oktatásáról, mint hallgatóink szocialista szellemben való nevelésének egyik leghatéko- nyabb eszközéről. Az intézmény megalakulásától kezdve 1950-ig poli- tikai gazdaságtant tanít ottunk, de ehhez nagyon kevés politikai irányí- tást kaptunk. 1950-ben létrejött a budapesti egyetemen a marxizmus—

leninizmus központi tanszéke. Az egyetemeken ekkor válik általánossá és kötelezővé a marxizmus—leninizmus oktatása. A f o r má ja ennek a marxizmus—leninizmus alapjainak, nagyrészt t eh át időszerű politi- kai kérdéseknek történeti alapon való ismertetése, a propaganda és az agitáció módszereinek összekapcsolásával.

Túlnyomórészt külső előadók, politikusok oktattak, akik harcos, pártos légkört hoztak magukka l a főiskolára, és akik nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkezvén, igen meggyőző módon tud ta k hatni az i f j ú- ságra. Jó iskola volt ez a tanszéki csoport fiatal munk at ársai számára.

1952-ben az Oktatásügyi Minisztériumban marxizmus—leninizmus oktatási osztály jött létre, amely a központi tanszék feladatát is átvette.

1953 ősze ut án önálló tanszékek létesültek az egyes intézményekben, így nálunk is. Az oktatás anyaga a Szovjetunió Kommu nist a (bolsevik) P á r t j á n ak Története volt. A teljes központi irányítás, központi temati- kák, programok, irodalomjegyzékek biztosították az oktatás egységét, de ez a módszer a kezdeményezést az egyes tanszékeken a minimálisra szorította. 1953 ősze u t án fokozatosan nőtt a tanszékek önállósága és bizonyos f o kú specializálódás is megindult az oktatásban az intézmé- nyek jellegének megfelelően. A pár t tö rt é n et keret ében növekvő óra- számmal, de még mindig elégtelen mért é kben helyet kap a marxista filozófia oktatása is. 1955-ben megindul a mi marxizmus—leninizmus tanszékünkön is a tudományos kut ató munka.

A revizionizmus fokozatos előretörése, a párt politikai irányvona- lának ingadozása miatt a párttörténet kizárólagos oktatása 1955 t á j án már ne m bizonyult elég hatékony fegyverne k az i f j ú ság nevelésében és a káros eszmei behatásoktól való távoltartásában. — Az ellenforrada- lom eszmei kártevései arról győztek meg bennünk et, hogy a marxiz- mus—leninizmus oktatását sokkal elmélyültebb é és gazdagabbá kell tennünk. Az intézmény jellegének megfelelően lényegesen nagyobb tere t biztosítottunk t e h át a filozófia-történeti és filozófia, valamint a politikai gazdaságtani stúdiumoknak. Az e t a nul mány okat kiegészítő tudományos szocializmus oktatása csak 1959-ben indulhat meg.

A marxizmus—leninizmus ilyen differenciáltabb tantervvel tör- ténő oktatása a tapasztalatok szerint igen jó hatással van az i f j ú s ág politikai fejlődésére. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy lemond - hatun k a szaktárgyak világnézetformál ó erejéről. Sőt igazában csak akkor t u d u n k m aj d át ü t ő sikereket elérni, ha a szaktárgyi oktatás min- den részletét a marxizmus—leninizmus szelleme h a t j a át, ha az ellensé- ges és antimarxista nézetek ellen, de a pozitivizmus és objektivizmus minden megnyilvánulásával szemben is egységesen vesszük fel a harcot.

(12)

V .

A színvonalas szakemberképzés mellett, ezzel elválaszthatatlanul összekapcsolva fő fel ad atu nk n a k mindenkor a nevelést tartottuk. Sze- rény erőnkkel azon mun kál ko dt unk, hogy hallgatóink a modern tudo- mányok elsajátítása mellett politikai, világnézeti és erkölcsi tekintet - ben szocialista meggyőződéssel ha gyj ák el a főiskolát, és mint hivatá- sukat igazán szerető pedagógusok, odaadó munkásai legyenek a falvak és a városok kulturális és társadalmi életének. Az élet, a gyakorlat a megmondha tója annak, menn y i r e sikerült céljainkat elérni és hogy há ny esetben vallottunk kudarcot.

A felszabadulást követő évek magával ragadó politikai lendület é- ről még a főiskola első éveire is jutott. Hallgatóink között sok jó i f j ú- sági vezető volt, de szinte kivétel nélkül minde n fiatal szívesen kapcso- lódott be a mozgalmi m u n k ába is. A szakérettségizettek 1951-től kezdve új színt és fr iss erőt jelentettek. Ha t anul mányi téren sok probléma volt is velük, de v é r ük b en magukkal hozták a fizikai m u n k a megbe- csülését, idegeikben az élet megedző tapasztalatait. Voltak olyan évek.

amikor a hallgatóságnak — éppen a szakérettségizettek révén — igen jelentékeny százaléka pár t t ag volt. — A neve lő munkában igyekeztünk az olyan alkalmakat, mi n t az 1552-es hősi egri várvédelem 400 éves évfordulója, előrelendítő erővé változtatni. Tanárból és diákból egy- ként ne m hiányzott a lelkesedés.

De 1952 körül m ár egyben hanyatl ás is következett be a nevelő mu n k a terén. Pár t ha t ár ozat állapította meg, hogy az egyetemi és főis- kolás i f j ú s ág politikai fejlődése és magatart ása nem tar t lépést az orszá- gos fejlődéssel. Csökkent soraikban a közügyek iránti érdeklődés. Való- ban kezdtek megmutatkozni a közömbösségnek, a fásultságnak, bizo- nyosfokú cinizmusnak a jelei. Erősödött a burzsoá nacionalizmus és az idealista világnézet befolyása. — Az országos politikában 1953 u t án megmutatkozó ingadozások sem tévesztették el hat ásukat a főiskolák életére. A n eve l őmu nká ban nálunk is liberalizmus és bizonytalanság kezdett mutatkozni. A t antest ül et egysége — nem utolsó sorban a köz- ponti tervezés hibái miatt bekövetkezett káder-hullámzás következmé- nyeként. is — inkább csak pedagógiai t é r re szorítkozott. Az egységes politikai állásfoglalása és a pártos, harcos kiállás kívánnivalókat hagyott maga után.

Az 1955 márciusi párt hat áro zat út mu tatá sai n yo mán igyekeztünk sorainkat ú j ra rendezni. Fell éptünk a jobboldali nézetek terjedése, az elvtelenség és a perspektívátlanság ellen. Fokoztuk erőfeszítéseinket a tantest ül et ideológiai képzése terén is. ,

Meg kell azonban állapítanunk, hogy mindezek a jószándékú t ö rek- vések már korántsem j ár tak, mer t ne m is j árhatt ak teljes sikerrel.

1955 végén, még inkább 1956 elején országos mér et e kben megkezdő- dött az ellenforradalom ideológiai előkészítése, a prol etárdi kt atúra esz- mei t a l a j á n ak fellazítása. Ilyen körülmények között a Szovjetunió Kommuni st a P á r t ja XX. kongresszusának hatása az elferdít ő in ter p re -

(13)

tálás miatt sem volt teljes mé rt ék ben kihasználható. Az Irodalmi Űjság és más s ajt óte rmékek uszító cikkei, a népi demokrácia eredményeinek lekicsinylése, sőt tagadása, a Szovjetunió alattomos megrágalmazásai kezdték megzavarni a főiskolás i f j ú s ág egy részének gondolkodását.

Gyengeségünknek tudható be, hogy n e m t ud t u n k gát at vetni e kezdődő, ártalmas folyamatoknak. E folyamato k igazi jellegével és céljaival sem vol tun k tisztában. Nem is mertük fe l az ellenség kezét az a k na m u nk á ba n. Hiányzott a megfelelő elhárító központi i rányít ás is.

A tanári testület tényleges befolyása az i fj ús ág egyes köreire állandóan csökkent. A többségben lévő m un k ás és paraszt származású hallgatók vezető szerepe veszedelmes m ér té kb en csorbát szenvedett. A kispolgári elemek révén nő tt a burzsoá ideológia befolyása. Az éveken át jó m u n - kát végzett DISZ-szervezet alól is kicsúszott a ta laj , és az i f j ú s ág nem jelentéktelen tömegei — egyes megtévedt főiskolai oktatók t ámogat á- sával — a sokaknál kétségbe alig vonható jószándék ellenére is bele- sodródtak átmenetileg az ellenforradalomba. Az 1956-os ellenforrada - lom gyászos napj a iba n a főiskola épülete, t eh át nem a főiskola, mint intézmény, az ellenforradalmi bizottságok és szervezkedések központ- jáv á vált. A főiskola tornyában né h á ny napig működött az ún. „Szabad Eger Rádió" és az éter hullámainak segítségével is segített rombolni a népi államot és a dolgozó magya r nép 12 esztendős erőfeszítéseinek eredményeit.

A magyar kommunis ták a Szovjetunió hathatós segítségével fe gy- veresen is megsemmisítették az ellenforradalmat , és népünk hozzálát- hatott az anyagi és szellemi ja va kba n elszenvedett súlyos károk hely- reállításához és a szocializmus építéséhez. Az eszmei megzavarodottság súlyos hónapjai u t án az újjászület ő kom munis t a párt út mut atá sai nyo- m án a magyar felsőoktatás is ú j ra megkezdhett e működését 1957 feb - r u á r j á b a n. — Főiskolánk életében örökre emlékezetes d á tum marad 1957. j a n uár 15-e. A legtisztábban látó és legtevékenyebb kommunisták ekkor hozták létre az MSZMP főiskolai szervezetét. 1957. március 21-én a Komm unis ta If j ús á gi Szövetség főiskolai tagozata is létrejött.

Az ellenforradalomban tevőlegesen résztvett hallgatók közül néhá- n y a n disszidáltak. A megtévedt tanárok és hallgatók tetteikért a nép bírósága elé kerültek. A többiek, hibáinkat és tévedéseinket a párts zer- vezet segítségével tisztázva, léptünk új ut akra.

A főiskola életében mindig jelentős szerepet töltött be az i fjús ági mozgalom, az ifjúsági szövetség. — 1948-tól 1950-ig a MEFESZ szer- vezi soraiba az ifjúságot. Az első évben Debrecenbe n azonban mégis i nkább a kollégium a vezető erő, az első egri évben pedig az i fj ús ági pártszervezet. A MEFESZ minden pozitív szerepe ellenére sem tud a dolog természeténél fogva egységes világnézet-formál ó erővé válni.

1950 j únius ában történelmi szükségszerűség hozza t ehát létre a DISZ-t. Csak ez a kommunista pá rt irányítása alatt álló i fjú s ági szö- vetség tűzhette ki céljául, hogy segít az iskolának a hallgatók marxista szellemű nevelésében, a tan ulmá nyi színvonal emelésében, és segíti különösen a m u n kás és paraszt származású és szakérettségis hallgató-

(14)

kat. — Ekkoriban még sok a p á r t t ag az i f j ús ág soraiban is. A N É K O S Z- fiatalok közül k e r ül ki a vezető gárda, amely kellő mozgalmi tapaszta- l at ta l és lendülettel rendelkezik. Továbbra is a párttaggyűlések szab- ják meg az irányvonalakat. Bátor, kritikai szellem és elvi szilárdság érvényes ül az i f j ú s ág soraiban.

Szükség is volt arra, hogy ilyen kezekbe kerül jön az i f j ú s ág világ- nézeti és politikai önnevelése, hiszen a kollégiumok éppen 1950 u t án sz űnnek meg egy időre nevelési tényezők lenni. Sajtóbeszámolók, 1953 u t án a rendszeressé váló politikai körök a politikai nevelés bázisai.

A t an ulm án yi m u n k a segítése érdekében t anulópárokat szervez a DISZ és versenyeket rendez a vizsgák idején.

A kétéves képzés rövid i de j e nagy feladato k elé állítja az ifj ús ági szervezetet a vezető gárda utánpótlása te rén. Egyre kevesebb lesz a mozgalmi tapasztalatta l rendelkező, önálló kezdeményező erővel bíró hallgató. 1954-től kezdve határozottan csökken a lendület és a spontán politikai érdeklődés. A m unkás és paraszt származású i f j a k m ár nem mindig hangadók. Kispolgári nézetek, a nacionalizmus különböző fo r - mái, önző erkölcsi felfogás kezdenek tért hódítani. A DISZ elvtelenül törekszik a taglétszám növelésére.

Néhány lelkes vezető m u n k á ja nyom án ebben az időszakban is va n na k helyes és eredményes kezdeményezések. Az i f jú s ág nagy részét sikerült a t árs ada lmi m unká ba bevonni, különösen a kulturális mu n ka és a sport terén. A diákotthonok ismét felfejlődnek. A rendszerese n megt artot t politikai körök országosan is jó hí rt szereznek az egri főis- lai DISZ-nek [9].

Mindez azonban nem t ud t a megakadályozni, hogy az ellenforrada - lom ideológiai mérgei be ne h a t ol j a na k az i f j ú s ág soraiba. Budapestről és Szegedről ide érkező szervezők uszítására jön létre 1956. október 21-én, va s árn ap a Kossuth-kör, mely azután a DISZ-szervezetet szét- robbantja .

A főiskolai élet 1957 f e b r u ár elején indul meg. Hamarosa n létrejön az ifjúsági pártszervezet. Az akko r országosan elismert MEFESZ helyi szervezetét m ár n e m hozzuk l ét re és március 21-én 36 taggal megalakul ná l unk is a Kom mun is t a I f j ú s á gi Szövetség. — Első feladata, hogy naponta m e g ú j u l ó agitációval meggyőzze a megtévesztett ifj úsá got az októberi es emények ellenforradalmi jellegéről. A lendületes m unka szép eredm ényeket hoz a konszolidáció terén.

1957 őszén, az új tanév elején na g ya r án y ú áramlás indu l meg a KISZ felé, és fel merül az i fj ú s á gi szervezet felhígulásának veszélye.

Csak a tanév végére sikerül r e n d e t teremteni , és szervezetileg és poli- tikailag egységes erővé kovácsolni a KISZ-tagságot. Az 1958—59-es t an év a céltudatos és szervezett politikai és világnézeti nevelés jegyé- ben kezdődött el. A bázisok a kollégiumokká fejlesztendő diákotthonok. A főiskolai élet politikai fej lődérében és időleges visszaesésében jelentkező mozzanatok kihatotta k a diákotthonok szerepére és működé- s ére is. — 1948—49-ben, t e h át az első tanévben, a diákotthon volt a főiskolai nevel őmunka főműhelye, hiszen ekkor a főiskolának csak

(15)

óraadó tanárai voltak. Később egy végzetes tévedés, a szovjet példákat ismét félreértve, a diákotthonokat egy időre diákszállókká degradálta.

Csak lassan tört u t at magának az a helyes felismerés, hogy az otthonok, ahol a hallgatók életük jelentékeny részét e gyütt töltik el, n e m hagy- hatók ki a nevelés munkáj ából.

Hosszú évek kísérletezései ut án lényegileg az ellenforradalom óta azon dolgozunk, hogy otthonainka t kollégiumokká alakítsuk és vissza- hódítsuk a nevelőmunkában nekik szánandó területeket. 1957—58-ban állandó bizottságot szerveztünk e problémák tanulmányozására. Taná- rok és diákok szoros együttműködése révén tervezete t dolgoztunk ki a diákotthonok belső életének kialakítása céljából. A bizottság mun- kálatai alapján, a KISZ-szervezettel együttműködve 1958 őszén hatá- rozottabb nevelőmunkához fogtunk . Egyelőre heti két óra kötelező kollégiumi elfoglaltságot írván elő, a hallgatók politikai és világnézeti nevelését célzó előadássorozatokat tartunk. A diákotthon azonban csak akkor töltheti be igazán hivatását, ha a szervezeti és t ar ta lm i intéz- kedések révén sikerül őket valóban közösségekké tenni. Ez a közösség azután nemcsak egyes külön alkalmakkor, h a n e m az élet m i nde n pilla- na tá ban és mozzanatában nevelni és formálni f og j a tagjait.

Nem lenne teljes a főiskola életének még e nagyon is vázlatos ismertetése sem, ha ne m emlékeznénk meg legalább röviden a kultu- rális és a sportmunkáról. Voltak évek, amikor kitűnő én e kk ar unk és tánccsoportunk szerepelt az ún. főiskolai napok keretében, de sikereket ért el országos versenyeken is. Sportolóink a főiskolai spartakiádokon szerepeltek. Ennél is lényegesebb azonban, hogy egyes években sike- r ült a főiskolai tömegsport széleskörű megszervezése is. — Különösen az 1953—54 és 1954—55-ös tanévekben nagy gondot fordí to tt unk hall- gatóink kulturális nevelésére, általános műveltségük és művészi ízlésük továbbfejlesztésére [10]. Az 1957—58-as ta név ben népművelési szak- kollégiumot szerveztünk, hogy ennek keretében hallgatóink soraiból a falusi k u l t ú r m u n ka számára népművelési szakembereket képezzünk,

— egyelőre önkéntes jelentkezés alapján.

VI.

Az ország négy, m a j d később három pedagógiai főiskolája egy típusú intézményt testesítvén meg, kezdettől fogv a testvéri egyetértés- ben dolgozott a teljesen közös célok megvalósítása érdekében. A szak- bizottságok vitatták meg a tant erv i módosításokat, a tematikákat, a prog- ramokat, itt osztozkodtunk a jegyzetírás és a tankönyvírás terheiben.

A főiskolák azonos tanszékei között jó kartársi viszony alakult ki.

Az elmúlt tíz évre visszatekintve mégis el kell mondanom, hogy a tel- jesen azonos szervezetből és a célok tökéletes azonosságából adódó lehetőségeket nem használtuk ki eddig maximális mértékben. A peda- gógiai főiskolák közös erőfeszítéssel többet is elérhettek volna, mint amit valójában elértek.

Mindegyik főiskolának voltak és vannak erősségei és gyengéi.

(16)

Hadd említsük itt meg, hogy n é h á ny fontos kezdeményezéssel mi. egriek j á r t u nk elől. 1951-ben mi r end ez t ü nk először főiskolai napokat . 1955- ben mi adtuk ki az első t udományos évkönyvet. 1956-ban az ország fel- sőoktatási intézményei között elsőnek valósítottuk meg a küldöttség- cserét a jeleci pedagógiai főiskolával.

Tíz év nagy idő egy fiatal intézmény életében. A tíz év lezárulta számadásra késztet. A számadás szándéka adt a kezembe is a tollat. — Si k e rü l t -e az első tíz év alatt, a vázolt körülmények között feladataink - nak megfelelni? A kérdésre gondos mérlegelés u t án nem a d h a tu n k egy szóval summás választ. Kö v e t t ü n k -e el hi bákat? Igen, kö vet t ünk el hibákat, és sok m i n d e n t jobban is meg lehetett volna oldani, m in t ahogy ezt t e t tü k. De a jó szándékot senki sem v i t a t h a t j a el tőlünk. A párt ú t mu t a t á sai n y o mán a magya r pedagógia haladó hagyományai nak és a szovjet tapasztalatoknak felhasználásával igyekeztünk a szocialista szakemberképzés követelményei nek megfelelni. Több ezer jól képzett és a népi demokráciához hű, m u n k á j át szerető nevelőt a d t u n k az álta- lános iskoláknak. Végzett hallgatóink elsősorban Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén. Haj dú és Szabolcs-Szatmár megyékben helyezkedtek el, rész- ben mivel innen is származtak.

Volt hallgatóink soraiból ke r ü l t ek ki jó pártmunkások, került ki miniszterhelyettes, a t ud omán yok kandidátusa, pártfőiskolai tanár, számos minisztériumi tisztviselő, országos tömegszervezeti vezető, egyetemi és főiskolai oktató. N e m egy közülük ma már oktatási osz- tályvezető, szakfelügyelő, iskolaigazgató vagy kultúrotthonvezető. — Akadta k viszont — és nem is kis számban — olyanok is, akiket nem t u d t u n k átformá lni politikai és világnézeti szempontból, vagy akiket gyenge szakmai képzettséggel i ndít ottunk út n ak.

A főiskolának sok olyan b a r á t ja van, akik egyideig n ál u nk tanítot- tak és akiket az élet, a népgazdaság érdekei más, fontos mu nk at er ü l et re h í vt ak el. Többen közülük egyetemi tanárok, docensek, a Magya r Rádió és Televízió vezető posztjain működnek, vagy az Állami Népiegyüttes művészeti ve zet őj eként harcolna k a mag y a r k ul t ú rf or r ad a l om első vonalában.

Voltak, akiket a halál rag ado tt ki soraink közül: dr. Gelei Gábor tanszékvezető főiskolai tanár, P e r é n yi János ad ju nk tu s , Tihanyi Miklós lektor, Lazur Lászlóné ált. isk. t a n ár és Tóth József szakmunkás. Kiváló mun ka t á rs a ink e mlé két megőrizzük. Munkás, önfeláldozó életük példa- kép mara d előttünk.

*

Véleményem szerint a pedagógiai főiskolák még k orán tsem fejez- ték be hivatásukat. Űj fel adatok állnak előttünk a szocialista ember- képzés és általában a kul turális forradalom területén. Az általános iskola még korántsincs m i n d e n ü tt megvalósítva, még csorbát szenved

— éppen a megfelelő szakemberek hiánya miatt — népi államunk kul turá lis demokráciája. A pedagógiai főiskolák közvéleménye éppen az alapítás tíz éves fordulój án úgy látja, hogy a kis általános iskolák

(17)

tanárszükségletét há r om szakos t a náro kkal l ehet ne a leggyorsabban és a leggazdaságosabban kielégíteni. Az ilyen i rá ny ú tanárképzés beveze- tése természetesen magával hozná a képzési idő meghosszabbítását is.

A szocializmus építése gyors ü t e m b en halad előre. Ez a világmére- t e kb e n mé rhet ő fel adat azt kívá nja tőlünk, a m a gy a r kulturális f o r r a - dalom szerény munkásaitól, hogy mi nde n igyekezetünkkel segítsünk p á r t u nk művelődéspolitikai irányelveinek valóraváltásában és a nép- ből származó, a néphez hű magyar értelmiség kiformálásában. A peda- gógiai főiskolák első tíz esztendeje biztosíték arra, hogy képesek leszünk a rá nk háruló feladatok elvégzésére.

J E G Y Z E T E K

(1] Két é vre szállítják le a pedagógiai főiskolák képzési idejét. Szabad Nép. 1950.

július 1. — Ágoston György: Újjászervezzük pedagógiai főiskolánkat. Köz- nevelés. 1950. augusztus 1. 460—461. 1.

1.2] A h ár omé ves főiskola tantervi vitáihoz: Csukás I stv án: I r á nye lvek a ped.

főiskolák hároméves tantervéhez. Felsőokt. Szle. 1954. 11. sz. Almásy György: Hozzászólás a h ár om éves pedagógiai főiskola kérdéséhez. Felsőoktatási Szem- le. 11955. 1. szám. — Szokodi József: A hároméves pedagógiai főiskolai képzés és a marxizmus—leninizmus oktatása. Felsőoktatási Szemle. 1955. 3. sz. — K á lm án c h ey Zoltán: A testnevelés célja és f elada t a a hároméves pedagógiai főiskolákon. Felsőokt. Szemle. 11955. 6. sz. összefoglalást a d a kérdésről Csu- kás I s tvá n: A pedagógiai főiskolák új tantervéről. Felsőokt. Szemle. 1955. 5.

szám. 209—214 lap.

13] Vö. Felsőoktatási Szemle. ,1955. 3. sz. 144. lap. A budapesti Apáczai Csere J á- nos 'Pedagógiai Főiskola megszüntetéséről.

J4] Vö. N ém edi Laj os: A gyakorló általános iskolai ta n á r ok helyzete és m u n k á j a. Köznevelés. 1954. 6. szám. — Molnár József: Tapasztalatok a gyakorlóéves t an á r je l öl tek és a f iat al nevelők m u n k á j á r ó l. Az egri Ped. Főiskola Évkönyve.

II. 1956. 213—225. lap.

15] Vö. Révai Lili: A szaktanárképzés új feladatai. Köznevelés. 1951. július 15. — Némedi La jo s : A szaktanári vizsgák tapasztalataiból. Köznevelés. 1951. szep- t em b er 1.

[6] Vö. Némedi Lajo s : A pedagógiai főiskolák neveléstudományi munkás sága.

Ta n u l má n y ok a neveléstudomány köréből c. kötetben az 573—587. 1. {Buda- pest, 1958.)

[7] Az egri Pedagógiai Főiskola É vkönyve IV. kötet. 1958. 607—637. lapokon.

[8] Vö. Némedi Lajos: Hogyan szervezzük az egri Ped. Főiskolán a tanszékek tudományos m u n k á j á t? Felsőoktatási Szemle. 1956. június.

[9] Szűcs László: A DISZ-szervezet és a z oktatási k a r együttműködése. Felső- oktatási Szemle. 1956. 4. szám.

í 10] Bakos József: Az egri Ped. Főiskolán folyó kulturális nevelőmunka. Felső- oktatási Szemle. 1954. 12. szám.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

[r]

80 általános iskolájában folyik már az új tanterv szerinti kísérleti oktatás, most már a tankönyvpótló jegyzetek alapján készített kísérleti tankönyvvel (15), kb.

Megbeszél- tük, hogy a hangulatot milyen eszközökkel kell megfordítani (DISZ- agitáció, faliújságcikkek, mikrofon beállítása az étterembe, a jól kollok- váló

Lexikai anyag: фотографировать, фотоаппарат, подарить, на другой день, вечная слана героям, возложить цветы, памятник героям, мне, на

Ezekből következik, hogy a csoportfoglalkozás nem egyszerűen szer- vezeti probléma, hanem alapvető pedagógiai problémakört takar. A cso- portfoglalkozás mint új

d) Azok az osztályok, amelyek viszonylag jobbak voltak az előfelmé- íésnél (egri gyakorló, egri Gagarin, Szomolya, de még a sátoraljaújhelyi Esze Tamás és

A munka elemzése arról győzött meg bennünket, hogy egy óra prog- ramozásának nem sok értelme van (2—3 óra kell ui., amíg a tanulók bele- jönnek az új

Serner: Vermittlung lexikalischer Kenntnisse unter dem Aspekt der Fertig- keitsentwicklung auf der Grundlage der Wortschatzarbeit mit semantisch kombinierten