K I R Á L Y I Y É L A
v с z é г ö r n a g у
I
HARCGYAKORLAT TERVEZÉSE A TÁMADÁS TÁRGYKÖRÉBŐL
4 \ :
„Nehéz gyakorlat, könnyű győzelem!"
(Szuvorov.) A harcászati gyakorlatok célja a honvédek, egységek és parancsnokok hadrafoghatóvá való képzése, azoknak a harcászati cselekményeknek és vezetési tevékenységeknek a gyakorlása, amikre a harc megvívása' során a háborúban szükség van.•
A harcgyakorlatoknak tehát kimondottan a harcra való gyakorlás a célja. Ennek a célnak az érdekében a harcgyakorlatoknak két alapvető típusát szoktuk alkalmazni,
egyszerű harcgyakorlatot (jelző csapat ellen), harcgyakorlatot viszonossággal.
Az egyszerű harcgyakorlat (jelző csapat ellen) az az oktatási mód- Szer, melynél a gyakorlat egész lefolyását előre, apró részletekig meg- tervezzük. A jelzők előzetes kioktatásával és begyakorlásával a valóságos harchelyzetnek megfelelő helyzeteket teremtünk. A gyakorló fél harcveze- tése, tüzelése, a fegyvernemek együttműködése, tehát általában a harc előre elkészített terv szerint bonyolódik le.
Ennél a módszernél a legfontosabb, legjellegzetesebb harcmozzana- tokat gyakoroltatjuk. Az egyes mozzanatokon belül ellenőrizhetjük a pa- rancsnokok és a harcosok működését. Ha hibát látunk, az egyes mozzana- tot megismételhetjük.
Az egyszerű harcgyakorlat (jelző csapatok ellen) tehát arra alkalmas, hogy a parancsnokok vezetői munkájában éS a gyakorló csapat műkö- désében, a kezelők munkájában, a fegyvernemek együttműködésében, tehát a részletkiképzési munkában még fennálló hiányosságokat pótoljuk, a csapatok képzettségét csiszoljuk.
A viszonossággal végrehajtott harcgyakorlat lefolyását előre nem lehet megkötni. A csapatok alkalmazása, a fegyvernemek együttműködésé- nek megszervezése, a gyakorló csapatok parancsnokának alapvető elhatá- rozásából folyik. Ennél a gyakorlatnál komoly mértékben lehet fejleszteni a parancsnokok vezetői készségét. Tökéletesíteni lehet a törzsek gyors, szabatos munkáját. De ez a gyakorlási mód nem alkalmas arra eléggé, hogy az egyes csapatokban rejlő kiképzési részlethibákat kiküszöböljük, vagy ezen a téren elért eredményt hatásosan csiszoljuk.
A harcgyakorlatok két alaptípusának tulajdonságait figyelembevéve minden kiképzési időszakban külön-külön mérlegelni lehet és kell az egyes csapattesteknél azt, hogy a gyakorlatok súlya az egyszerű harcgyakorla- tokon vagy a viszonossággal végrehajtott harcgyakorlatokon legyen-e.
Mindenesetre az egyszerű harcgyakorlatok mindenkor túlsúlyban kell, hogy legyenek a viszonossági harcgyakorlatokkal szemben.
Ahhoz, hogy a harcgyakorlataink a korszerű harc szabályainak telje- sen megfeleljenek, a korszerű harc alapvető sajátosságaiból kell kiindulni.
Durva hibát követnénk el akkor, ha mesterkélt, nem természetes, nem reális harchelyzeteket teremtenénk és olyan műveleteket, olyan vezetési tevékenységeket, a harcosokkal pedig olyan fogásokat gyakoroltatnánk, amelyeket a korszerű harcban nem alkalmazhatnánk. Ahhoz tehát, hogy reálisan állítsuk be a támadó harcgyakorlatainkat, a korszerű támadás alapvető, jellemző tulajdonságait szem előtt kell tartanunk.
Mik ezek?
1. A korszerű harccselekményeket a különböző fegyvernemek és harc- eszközök, együttműködő tüzérség, aknavetők, harckocsik, légierők, gépesí- tett és légi gyalogság tömeges alkalmazása jellemzi. Már a gyakorló csa- patok csapatrendjének összeállításánál is figyelembe kell venni ezt az alapvető követelményt. Teljesen helytelen, böncélú fegyvernemi, vagy csa- patnemi gyakorlatokat folytatni akkor, amikor áz egyes egységek meg- érettek már arra és a kiképzési fokuk már olyan magas fokra emelkedett, hogy képesek más csapatnemekkel, illetve fegyvernemekkel együttműkö- désben gyakorolni. Ilyenkor már például egy lövészszakasz gyakorlatát alig lehet elképzelni géppuska támogatása nélkül. Lövészszázad gyakor- latát aknavető, pet. fegyverek, műszaki egységek, tüzérség és páncélosok nélkül, lövészzászlóalj gyakorlatot pedig úgyszólván az összes fegyver- nemek támogatása nélkül.
Minden gyakorlatvezető igyekezete tehát az legyen, hogy a gyakorló csapatok csapatrendjét úgy állítsa össze, hogy az megfeleljen a korszerű harc legalapvetőbb követelményeinek, azaz az eszközök és erők tömeges bevetésének és a különböző fegyvernemek (csapatnemek, fegyverek és egyéb harceszközök) együttműködésének. A parancsnokaival és harcosai- val tehát egyaránt ilyen körülmények között gyakoroltasson.
2. A korszerű támadás további alapvető jellemzője az, hogy a harc- nak mindig az ellenség megsemmisítésére', Vagy foglyulejtésére kell irá- nyulnia. Az ellenség megsemmisítése csakis bekerítéssel, teljes megsem- misitessel végetérő döntő támadással érhető el. Ezért a célért a csapato- kat a gyakorlatok során már magasfokú aktivitásra, bátor kezdeménye- zésre kel! nevelni.
Sztálin elvtárs ebben a tekintetben 1943. november 7-én kelt 397.
Sz. parancsában a következőket parancsolta meg:
„Az egész Vörös Hadsereg bátran és döntően törje meg az ellenség védelmét, éjjel és nappal üldözze azt, ne engedjen időt az ellenségnek, hogy megkapaszkodhassék közbeeső terepszakaszokon, mesteri és bátor hadmozdulatokkal vágja el az ellenség közlekedési vonalait, kerítse be .és morzsolja fel annak csapatait, semmiSitąe meg, ejtse foglyul az ellenség eloerejét és harceszközeit!"
E sztálini tanítás alapján néphadseregünk harceljárásának alapvető követelménye, hogy öntevékenyen, a győzniakarás szellemében kezdemé- nyezzenek a parancsnokok és a katonák egyaránt. Használják ki az ellen- ség gyenge pontjait, úgy folytassák a harcot, hogy az ellenség gyengesé- gét a saját előnyükre fordíthassák.
3. A korszerű támadás következő alapjellemvonása, hogy-.a főtámadás irányában kell összpontosítani erőink és eszközeink zömét. Az erők és eszközök nagyfokú tömörítése csak akkor vezet eredményre, ha ennek ellenére meglepően tudunk fellépni az ellenséggel Szemben. Tehát a táma- dásra gyülekező erőinket rejtve tudjuk csoportosítani.
A rejtve való csoportosítás módszere az, hogy a támadás területére éjszaka kell a csapatokat gyülekeztetni. Nappal mindenféle mozgást meg kell szüntetni és a csapatok mozdulatlanságát és rejtőzését ellenőrző repü- léssel és földről való ellenőrzéssel egyaránt biztosítanunk kell.
A Sztálingrád-i cSata előtt a szovjet csapatok hatalmas tömegei több- száz kilométeren keresztül steppés, lakatlan területen át gyülekeztek a készenléti helyekre. Menetüket éjjel hajtották végre. Nappal kitűnően rejtőztek és ezzel elérték azt, hogy a hatalmas gyülekező tömegeket a hitleristák egyáltalában nem fedezték fel. A hatalmas szovjet tömegek támadása a hitlerista vezetést, teljesen meglepte.
Fontos feladata a harcgyakorlatainknak az, hogy a szovjet hadsereg e kitűnő mozgási technikáját elsajátítsuk. Hatalmas meneteket tudjunk éjszaka végrehajtani. Nappal pedig kitűnően tudjunk rejtőzni.
4. A korszerű támadásnak nagy lendülettel kell lebonyolódnia. A kor- szerű védelemre berendezkedett ellenséges védőálláson belül, ha bárhol is csökken támadásunk lendülete, ha bárhol is megállunk, akkor az ellen- ségnek módjában áll olyan ellenintézkedéseket tenni, amelyek az egész támadást megállithatják.
Igyekeznünk kell tehát a gyakorlatokat úgy, beállítani, a támogató tűzfegyverek támogátását, és előnyomulását, a páncélosok és tüzérség támogatását, a műszaki munka elvégzését úgy megszervezni, hogy azok óramű pontossággal támogassák a lövészek támadását. A lövészek pedig harc közben átlagosan 1 km-es ütemben folytassák támadásukat. A kor- szerű támadási lendület fqfintartása harcgyakorlatoknál azonban na- gyon könnyen felületességre vezethet. Nagyon könnyen elsodorhatja a gyakorlatvezetőt abban az irányiban, hogy a gyakorlat nem hozza ki a tanulságokat, hanem egy szervezetlen előreözönléssé változik. Ilyen gya- korlat csak arra lenne alkalmas, hogy a részletkiképzésben tanult fogások, az egységeken belüli együttműködés, a harcvezetés, a tűzparancsok szaba- tossága, tehát általában az apró kiképzési munka terén már elsajátított fogások elnagyolódjanak, az egyes harcos egyéni kiképzése visszaessék.
A gyakorlatvezetők tehát a támadás lendületének fenntartása mellett személyesen és a döntnökök útján is éberen kell, hogy vigyázzanak a csa- patok tevékenységére és amennyiben az aprómunka a gyors ütemben lany- haságba csapna át, a mozzanatot vagy az egész gyakorlatot meg kell ismételni. A gyors támadást és azon belül minden harcos a saját feladatát
és a saját fogásait precízen és úgy hajtsa végre, hogy a tudása az apró- munka terén is fokozódjék.
5. A korszerű támadó harc alapvető jellegzetességei közé tartozik a rugalmas, bátor, meglepő-mozgás, az ellenséget meglepő manőver is.
Sztálin elvtárs 1944. február 23-án kelt 16. Sz. parancsában a szovjet hadsereg elé a következő követelményeket tűzte ki:
„Az egész Vörös Hadsereg a tűz és mozgás alkalmazásával törje meg az ellenség védelmét annak egész mélységében. .Ne engedjen lélegzet- vételt az ellenség számára. Idejében törje le az ellenség ellenlökési kísér- leteit, amelyek feltartóztathatják támadasainkat. A Vörös Hadsereg csa- patai szervezzék meg az ellenség üldözését, gátolják meg azt, hogy azok elszállíthassák harceszközeiket, bátor mozgással karolják át az ellenséges csapatok szárnyait, törjenek be annak hátába, kerítsék be az ellenség csa- patait, morzsolják fel és semmisítsék meg őket, ha nem tennék le a fegyvert."
E sztálini tanítás szellemében tehát a harcgyakorlatainkban arra kell nevelnünk fiatal parancsnokainkat, hogy tartózkodjanak a néphadsereg szellemétől idegen sémáktól, ismerjék fel mindenütt a helyzet kulcskérdé- seit, az ellenség gyenge pontjait és rugalmasan alkalmazzák erőiket az ellenség megsemmisítése céljából, az ellenség oldalába, vagy hátába. Ha megtalálják az ellenség oldalát v a g y hátát, bűn lenne arcban támadni.
6. A korszerű támadó gyakorlatoknál vigyázzunk arra, hogy a gya- korló csapatok parancsnoka folyamatosan, állandóan vezesse és ellen- őrizze alárendelt csapatait. Sem a számszerűség, sem a csapatok hősies- sége nem képesek kiegyensúlyozni azt a kárt, amelyet a harc céljai szen- vednek akkor, ha a vezetés megbomlik és kiesik a parancsnok, illetve a törzs kezéből.
A parancsnokok figyelőhelyüket úgy válasszák meg, hogy egész egy- ségük, de legalább is a zömük támadását személyesen és állandóan megfigyelhessék.
A harcgyakorlatok kiértékelésénél nagy figyelmet helyezzünk arra, hogy határozott, erőteljes volt-e a parancsnok elhatározása. Figyeljünk arra, hogy jó elhatározását energikus intézkedéssel valósította-e meg és a végrehajtást kellőképpen ellenőrizte-e. Jegyezzük meg, hogy az elhatá- rozás' és végrehajtás egysége a vezetés bolsevik módjának kiemelkedő vonása. Éppen ezért a kiértékelésnek kulfcspontjává kell ezt a kérdést
is tenni. f l 7. Korszerű támadás hatalmas anyagfogyasztással jár. Tehát harc-
gyakorlatoknál a hadtáp kérdését soha nem Szabad elhanyagolni. Az emberek élelmi- és egyéb szükségleti cikkekkel való ellátását, a harcnak lőszeranyaggal és üzemanyaggal való táplálását olyan alapvető követel- ménynek kell tekinteni, ^melyet háborúban jól végrehajtani csak akkor lehet, ha azt békegyakorlatokon is gyakoroljuk. A harcgyakorlatok ne legyenek öncélúan csak harcgyakorlatok, hanem minden egység a rá- háruló hadtápmunkát i<? gyakorolja.
8. Döntő eredményhez és az ellenség megsemmisítéséhez csak magas- fokú politikai és erkölcsi fokon álló csapat juthat el. Az ellenség be- állítását lehetőleg konkretizálni kell. Fel kell ébresztenünk a gyakorló csapatban az imperialista ellenség iránti gyűlöletet. Gyakorlat közben is érezniök kell a harcosoknak azt a kötelességüket, hogy tudásuk tökéle- tesítése nem öncélú, hanem konkrét harcra,' a béke harcos megvédésére szívós munkával, a valóságot megközelítő nehéz harcgyakorlattal kell felkészülniök. Minden gyakorlatba állítsuk be, gyülekezést körletben, meg- indulási helyen és a rohamállásban egyaránt a politikai munka gyakorlá- sát is. Gyakoroljuk azt, hogy a tüzérségi előkészítés idején is az ellenség- nek úgyszólván az orra előtt tartott röpgyűléSeken és más agitációs mun- kával a harc célját biztosítani kell. Még a roham előtti utolsó pillanatok- ban is folytatni, sőt fokozni kell azt a politikai munkát, .amely a harc céljának ismeretén, a harc céljáért való lelkesítésen keresztül az önfel- áldozó, bátor, az ellenségnek teljes megsemmisítéséért harcoló, a nép- hadsereg szellemének megfelelő egyéni harcos kialakításáért folyik.
Csakis a korszerű támadás e sajátosságainak figyelembevételével megtervezett harcgyakorlat vezet eredményre. Csakis a valóságos hely- zetet megközelítő szívós és fáradságos munkát jelentő- harcgyakorlat becsületes végrehajtása növeli szakmai értékünket és. vezet egy lépéssel előre az ütőképes néphadsereg megteremtése felé vezető úton.
A korszerű hare m a g a s f o k ú katonai é s e r k ö l c s i tulajdonságokat, j ó katonai é s politikai kiképzést, m a g a s f o k ú technikát, m e g h í z h a t ó e g y ü t t m ű k ö d é s t , nagy fizikai erűt és kitartást k ö v e t e i a hadseregtől
*
SZTÁLIN
