a 307
személyét érinteni. De álláspontját támadni és cáfolni, az irodalmilag épp úgy meg van engedve, mint a konkrét ügyekbén ....°)
JOGALKOTÁS.
A szérződés jelentősége az uzsorajogban.
Irta: Ifj. Dr. Nagy Dezső.
Aig néhány hónapja jelent meg az 1932 : VI, L-c. az Országos Törvénytárban, máris alapvető kérdésekben nagy jelentőségű problémákat dobott felszínre.
A törvénynek úgy az uzsorás, mint a kizsákmányoló cselekmény meghatározásánál a „szerződés" a verbum re- gense,i mégis a szerződések tanának egyik legkiválóbb mű- velőjéi . szögezte le magát azon álláspont mellett, hogy nem- csak szerződéssel, hanem (esetleg egyoldalú) ügylettel is megválósíható úgy az uzsora, mint a kizsákmányolás tény- állása: 1 ) Véleményét azzal indokolja, hogy a törvény az uzsorás tényállás összes körülményeinek mérlegelésénél (1. §, ut, bekezdés) és a kizsákmányoló szerződések (9, §.) címfeliratnál nem szerződésről, hanem ügyletekről beszél és szerinte az ellenkező nézet a törvény megkerülésének lehetne forrása, Almási álláspontját a jogdomatika is tá- mogatja, melynek tanai szerint egyáltalán nincs kizárva, hogy az uzsora szerződésen kívül is létrejöhessen. Számos külföldi törvényhozás nem is kivánja meg az uzsora tény- álladékához a szerződést,') sőt ugyanazon állam területén belül az egyik jogvidéken szerződéssel, a másikon szerződé- sen ' kívül is megvalósítható az uzsora tényállása.")
Nézetünk szerint azonban a magyar törvény világos intézkedése folytán ragaszkodni kell a szerződés (többol- dalu jogügylet) tényállásának fennforgásához. Ez annál inkább szükséges, mert az 1. §, tényálladéka nemcsak a magánjogi, hanem — amennyiben az előlegezett szolgál- tatás tárgya pénz vagy más ingó dolog — a büntetőjogi uzsora tényálladékát is magában foglalja. (5. §.). A bűn- cselekmények tanában pedig a legális definítiónak rend-
6) A beszéd vége a Baráti Kőr új tagjainak üdvözlése volt.
') Dr. Almási: Uzsorás szerződés és kízsámányoló ügylet. J. K.
1932. 32.
") Az 1877. évi galíciai, az 1881. évi osztrák uzsora-törvény, az 1880. évi német büntető-novella (Német BTK. 307/a. §.)
3) Svájci Schaffhausen 1858, törvénye szerződést kiván, Zürich 1883., Bern 1887. stb. uzsoratörvények csak egyszerű „igéretet".
kívüli fontossága van, hisz büntetőjogi alapelv és alkot- mányjogi bíztosíték, hogy büntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, amelyet a törvény annak nyilvánít.') A régi uzsora-törvény magyarázói is kétoldalu jogügyletet
(szerződéses viszonyt) követeltek meg ismérvül és kire- kesztették az uzsora fogalmi köréből az egyoldaluan tá- masztott követeléseket,) Az idézett helyeken (1. §. ut. bek.
és a 9. §, cimfelirata) használt „ügylet" kifejezések — né- zetünk szerint — csak szerkesztési pongyolaság következ- tében kerültek a törvény szövegébe.
Az uzsora és a kizsákmányolás elkövetési eszköze te- hát mint tényálladéki elem csak a szerződés lehet, amely- nek legélesebb fogalmi meghatározását éppen Almási adta abban, hogy „az ellentétes érdekű felek egymással szembenálló akaratnyilvánításaiból összetett többoldalu jog- ügylet".e) Az kétségtelen, hogy az uzsora-törvény nem kí- vánja meg az egységes szerződést — a törvény nem is használja az egységes jelzőt — miért is a bírói gyakorlat nyilván Almási utmutatásait fogja követni, amikor a hi- telező az uzsora alapvető tényálladéki elemét azzal az át- látszó célzattal akarja megkerülni, hogy a szerződést mint jogi egységet szétbontja és egy szerződés helyett több ügy- let segítségével szerzi meg az uzsorás vagyoni előnyét.
A szerződés létrejöveteléhez természetesen szükséges, hogy a felek minden pontban, mely a szerződés lényegéhez tartozik, megegyezésre jussanak.') Amíg minden pontban nincs megegyezés, nem lehet szó uzsorás szerződésről sem.
Nem vonható tehát az uzsorás szerződés fogalma alá az ajánlat, még ha tetemes uzsorás vagyoni előnyt szándékoz- nak vele elérni, Nem uzsorás szerződés a szerződési pon- tozat, (punctatió) és pedig azért nem, mert — bár korábbi gyakorlatunk érvényesnek ismerte el, ha benne a felek a kőtendő szerződés főbb pontjaira nézve megegyezésre ju- tottak, irásba foglalták és aláírták,') — az újabb jogfej- lődés szerint az egyes pontokra vonatkozó előzetes meg- egyezés magában véve akkor sem kötelező, ha irásbafog- lalták.')
Az előszerződés (pactum de contrahendo) szerződés aziránt, hogy a felek szerződést fognak kötni. Kötelező
') BTK. 1. §.
5) Módly: Az uzsora 1912. II. kötet 5. és következö oldal.
6) Almási: Kötelmi jog kézikönyve I. kiad. 303. oldal.
') M. M. T. 949. §.
') C. I. G. 142/1896.
9 Jogi Hirlap: Magánjogi Döntvénytár 192. oldal. M. M. T.
949. §.
309"
•ereje és bírói kikényszeríthetősége,10) általában el van is- merve, és így az uzsorás szerződés fogalma alá lesz von- ható, bár arra való tekintettel, hogy az előszerződési köte- lezés csak a kötelem megállapítására irányul, de még nem maga a kötelem, elméletileg az uzsorás tartalmú előszer- ződés nem minősíthető uzsorás szerződésnek. Egyébként a leggyakoribb előszerződésnél a kölcsön adására irányu- lónál (pactum de mutuo dando) az ügylet reál jellege miatt a bírói gyakorlat nem ismeri el még a szerződés megköté- sének kikényszeríthetőségét sem, hanem csak kártérítésre ad jogot.11)
A törvény olyan szerződést tart szem előtt, amelyből visszterhes kötelem keletkezik, vagyis olyan kötelem, amely- ben két szembenálló szolgáltatás foglaltatik és a két szol- gáltatás egymásnak ellenszolgáltatása.'-) A döntő tényál- ladéki elem is a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékének feltűnő aránytalanságával áll vagy bukik. Figyelemmel arra, hogy az 1. §. egyik variansa szerint az uzsora azáltal is el- követhető, hogy a sérelmet okozó fél a másik felet terhelő bármelyik kötelezettség teljesítésére halasztást enged, vagy a másik fél ellen fennálló valamely követelését módosítja vagy megszünteti, — felmerül az a kérdés, hogy minő kö- telezettség, illetve mily természetű követelés szerepelhet ebben az esetben mint ellenszolgáltatás. Másutt bővebben kifejtettük,13) hogy bármilyen14) kötelezettség-teljesítésére engedett halasztás, de viszont csak jogügylettel megálla- pított kötelmekből származó követelés módosítása vagy megszüntetése lehet az uzsorás szerződés egyik szolgál- tatása. i
Az uzsorás szerződés semmis. (2. §.). Lehetséges azon- ban, hogy az uzsorás szerződés nemcsak uzsora miatt, ha- nem más okból is semmis15) avagy — eltekintve az uzsorás természetétől — a belőle eredő követelések bírói úton nem érvényesíthetők.10) Vájjon a más magánjogi okból is semmis
10) C. 3231/1874., Almási: Kötelmi Jog I. kötet 478. M. M. T.
968. §.
") Jogi Hírlap Magánjogi Döntvénytár 299. oldal.
13j Obligatio bilaterális, synallagmatikus kötelem.
") J. K. 1932. 32. A reáluzsora mint bűncselekmény..
14) Tehát egyoldalú, vagy nem viszterhes kétoldalú, esetleg szer- ződésen kívüli kötelemből eredő kötelezettség.
15) M. M. 969. §. Lehetetlen szolgáltatásra irányuló, 972. §., más törvényes tilalomba, 973. §. jó erkölcsökbe vagy közrendbe ütköző, 999. §. színleges, szerződés, 1001. §. nem komolyan tett szerződési -nyilatkozat, 993. §, érthetetlen, ellentmondó, tilos vagy erkölcstelen
feltétel alatt létrejött szerződés, stb.
16) M. M. T. 978. §. játék vagy fogadás, 980. §. egyéb hasonló naturalis obligációk.
szerződés uzsora miatt (büntetőjogilag) üldözhető-e? Vé- leményünk szerint nem, mert a semmis jogügyletnek — egyes kivételektől eltekintve — nincsen jogi hatálya, a sem- misség a törvény erejénél fogva hat, nem kell előzetesen perrel kimondatni és így olybá tekintendő, hogy szerződés jogilag nem létesült. Ha nincs jogi hatály, akkor felesleges, azon társadalmi erkölcsi és gazdasági érdeket büntetőjogi- lag megvédeni, amelynek oltalmazására a törvény meg- alkottatott.
A bírói úton nem érvényesíthető kötelmek (naturális obligatiók) más elbírálás alá esnek. Ezeknél van jogi ha- tály, tehát ha az uzsorás jellegűek, akkor az uzsora-tör- vénybe is ütköznek. Kártyajáték vagy fogadás céljára adott uzsorás kölcsön, stb. magánjogilag és büntetőjogilag egy- aránt törvénybe ütköző.
A harmadik személy hozzájárulásától (jóváhagyásától) függő, felfüggesztő feltétel alatt vagy kezelő határidőhöz
kötött uzsorás szerződés csak a hozzájárulás megadása, a feltétel teljesülése, illetve az időpont beállta után eshetik az uzsora kifogása alá, illetve válik bűncselekménnyé, niert ezen időpontokig szerződésnek hatálya nem áll be. Virtuali- ter ugyan a kötelem fennáll, de anyagi érdeket sértő és így büntetőjogi megtorlást kivánó hatása a fenti időpontok be- álltáig nincsen. Az érthetetlen, ellentmondó, tilos vagy er- kölcstelen feltétel alatt létrejött szerződés különben is semmis.17)
Az uzsorás szerződés bármilyen alakban létrejöhet, Köthető szóval, írásban, táviratilag, stb. Ha azonban akár a törvény, akár a felek a szerződés érvényességét bizonyos alakhoz kötik, a nem ily alakban kötött szerződésből köte- lezettség nem származik, tehát uzsora címén sem üldözhető.
Az előírt alakban azonban minden lényeges kelléket fel kell venni, különben nem jön létre szerződés. Házasfelek és jegyesek között például uzsorás kölcsön csak akkor bün- tethető, ha a szerződés közjegyzői okiratba van foglalva.1S) A meg nem felelő alakban kötött szerződés — hacsak a tör- vény mást nem rendel — érvényessé válik az elfogadott, teljesítés által és ilyenkor az. uzsora kifogásának, illetve, büntetőjogi üldözésének mi sem áll útjában.
Az okiratba fel nem vett korábbi vagy egyidejű szó- beli megállapodások érvényesek, ha az okirat értelmezé- sére vagy annak kiegészítésére szolgálnak, vagy ha a felek azokat az okirat kiállításakor az okirattal szemben fenn
,T) M. M. T. 993. §.
18) 1886: VII. t.-c. 21—23. §§.
lfl) M. M. T. 961. §.
311"
akarták tartani.20) Az uzsora magánjogi és büntető elbírá- lásakor tehát a szóbeli megállapodások a joggyakorlat ál- tal felállított ezen keretek között feltétlenül figyelembe veendők.
Minthogy a szolgáltatások aránytalanságának kérdése a szerződés megkötésének helye és időpontja alapján bírá- landó el, szükségesnek tartjuk még rámutatni arra, hogy a
megkötés időpontjának jelenlévők között az ajánlat elfoga- dásának, távollévők között pedig az elfogadó nyilatkozat elküldésének időpontja tekintendő.21) Az uzsora elkövetési helye a szerződés megkötésének helye; ez pedig az ajánlat:
elfogadásának, illetve távollevők között az elfogadás el- küldésének helye szerint igazodik.22)
A gazdavédelmi rendeletek. A m. kir. minisztérium 3800/1932. M. E. számú rendeletének hatályát meg- hosszabbította a 4670/1932. M. E. számú rendelet. A ren- deletek az ú. n. gazdavédelmi rendeletek, hivatalos címük
„egyes gazdatartozások behajtásának ideiglenes korláto- zása." Szóval a hivatalos cím szerint is a rendelet tárgya, egy bizonyos foglalkozási ágra, a gazdákra vonatkozik. Nem akarjuk itt bővebben szóvá tenni, hogy a mai szövevényes gazdasági összefüggések mellett az egyes osztályokra és rendekre kibocsájtott gazdasági intézkedések a többiekre is kihatnak és ilyen részleges moratórium azokra nézve, akik mint hitelezők szerepelnek, kétszeresen nyomasztó, mert míg egyrészt ők követeléseiket behajtani nem tudják, ad- dig az ő hitelezőik a moratórium következtében előálló fennakadások folytán őket a másik oldalon még jobban szorongatják. De természetesen ezek a rendeletek a nyu- masztó helyzetben lévő gazdákon sem segítenek, mert a.
gazdák megélhetése nincs azzal biztosítva, hogy nekik nem kell fizetniök, (bár ez sem áll a maga egészében), hanem nekik hitel és tőke kell, hogy gazdaságukat fenntartani és folytatni tudják és terményeik értékesítési lehetősége, anyagi erő ahhoz, hogy terményeik piacra dobásánál a ked- vező pillanatot bevárhassák. Természetesen a kormány is csak ideiglenes, átmeneti intézkedésnek szánta e rendele- teket, bár a meghosszabbítás példája folytán félünk^
hogy a végleges megoldás késni fog és az átmeneti intéz- kedés hosszabb időre állandósul. Már pedig a vérző seb
20) C. 859/1908. Jogi Hirlap magánjogi döntvénytár 189. oldal.
M. M. T. 966. §.
31) M. M. T. 957. §.
L"-'j Jogi Hirlap magánjogi döntvénytár 191. oldal.
