• Nem Talált Eredményt

GONDOLATOK A HORTHY-KORSZAK DIPLOMÁCIÁJÁNAK SZINTÉZISÉRŐL

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "GONDOLATOK A HORTHY-KORSZAK DIPLOMÁCIÁJÁNAK SZINTÉZISÉRŐL"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

K Ke Gondolatok a Horthy-korszak diplomáciájának szintéziséről 63 SZÁVAI FERENC

GONDOLATOK A HORTHY-KORSZAK DIPLOMÁCIÁJÁNAK SZINTÉZISÉRŐL

Az  Újragondolt negyedszázad című konferenciasorozat tudományos ülései programjának rendszeresen visszatérő és fontos momentumai a plenáris ülé- sek utáni könyv- és folyóiratszám-bemutatók. Ezeken az eseményeken az adott évben, a Horthy-korszakkal kapcsolatban megjelent könyveket – pontosabban azok egy részét – mutatja be egy-egy történész kolléga. Miklós Péter címze- tes egyetemi tanár, Olasz Lajos főiskolai docens és Vizi László Tamás főiskolai tanár rendszeresen vállalja ilyen alkalmakkor az adott kiadványt ismertető refe- rens szerepét.

Ezeken a könyvbemutatókon évek óta áttekintésre kerülnek a Gulyás László professzor által írt A Horthy-korszak külpolitikája című sorozat egyes darabjai.

A széria 2012-ben indult az Attraktor Kiadó (Gödöllő–Máriabesnyő) gondozá- sában, s az azóta eltelt időszakban az alábbi hat kötet jelent meg.

ü Gulyás László (2012): A Horthy-korszak külpolitikája. 1. köt. Az első évek. 1919–1924.

ü Gulyás László (2013): A Horthy-korszak külpolitikája. 2. köt. A húszas évek második fele. 1924–1931.

ü Gulyás László (2015): A Horthy-korszak külpolitikája. 3. köt. A Káro- lyi- és a Gömbös-kormány külpolitikája. 1931–1936.

ü Gulyás László (2016): A Horthy-korszak külpolitikája. 4. köt. /A reví- ziós sikerek. 1. köt./ A Felvidék és a Kárpátalja visszatérése. 1937–1939.

ü Gulyás László (2017): A Horthy-korszak külpolitikája. 5. köt. /A reví- ziós sikerek. 2. köt./ A második bécsi döntés. 1939–1940.

ü Gulyás László (2019): A Horthy-korszak külpolitikája. 6. köt. A Dél- vidék visszatérése 1940–1941.

A sorozat elindításának eredeti célja egy korszerű tananyag létrehozása volt a történész- és történelemtanár-képzés számára. Ezen a területen ugyanis jelen- tős adósságot halmozott fel a magyar történelemtudomány. A rendszerváltozás előtt a témakörrel kapcsolatban alapműnek számított Juhász Gyula Magyar- ország külpolitikája. 1919–1945 (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1975) című összefoglaló munkája.

(2)

A Horthy-korszakról az értékteremtő történetírás jegyében 64

Ez a könyv azonban egyértelműen a „konszolidált Kádár-korszak” történet- felfogását tükrözte – s ennek szellemében rajzolt elfogult és a „marxista igé- nyeknek” megfelelő képet a korszak magyar külpolitikájáról. Így a huszonegye- dik században egyre kevésbé felelt meg annak a követelménynek, hogy objektív, tárgyilagos, politikai elfogultságtól mentes és megfelelően árnyalt képet adjon a jövendő történész kutatóinak és történelemtanárainak a Horthy-korszak kül- politikájáról.

Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Magyarságku- tató Intézet tudományos tanácsadója ezt a feladatot – amelynek célja az volt, hogy készüljön egy korszerű, használható tankönyv a két világháború közti diplomáciatörténetről – kívánta elvégezni a sorozat elindításával. Egy-egy kötet megírásához azonban olyan nagy mennyiségű szakirodalmat és egyéb forrás- anyagot dolgozott fel, hogy – ma már látjuk – a tankönyvsorozat jóval túllépett eredeti célján és keretein, s az eddig megjelent hat kötet a Horthy-korszakkal foglalkozó szakirodalom szintézisévé vált.

A két világháború közötti magyar külpolitika mintegy negyedszázados ten- denciáinak összefoglalása és elemző bemutatása nem kis kihívás elé állította a szerzőt, aki azonban sikeresen megoldotta ezt a nagy feladatot. Gulyás László – az Újragondolt negyedszázad történész műhelye keretei között készült – soro- zatában nemcsak áttekintette, hanem – a vonatkozó monográfiák, releváns tanulmányok és publikált visszaemlékezések, jelentések, valamint egyéb forrás- szövegek alapján – értő és elemző módon vizsgálta a Horthy-korszak diplo- máciáját. Egy olyan alapvető monografikus sorozatot alkotott meg, amelynek a felsőoktatási tankönyvek és a történészi könyvtárak kézikönyvei között egy- aránt helye van.

Bízunk abban, hogy a hat kötet egyetlen vaskos kötetben való kiadása a huszadik századdal foglalkozó magyar történeti kutatások nagy nyeresége lesz.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

1 Ehrenberger Róbert (szerk.): A béketábor magyar hadserege. A magyar demokratikus hadsereg és a Magyar Néphadsereg Hadtörténelmi Levéltárában őrzött katonai

LMWH = kis molekulasúlyú heparin; MVT = mélyvénás thrombosis; NSAID = nem szteroid antiinflammatorikus gyógyszer; PE = pulmonalis embolia; SVT = superficialis vénás thrombosis;

Elsősorban a „crosse”-ok (ezek a v. saphena magna és parva beömlési helyei) billentyűelégtelenségével járó törzsvéna- és mellékág-varicositasnál, a perforáns vénák

az intézet igazgatója Magas Mihály, Nagykanizsa, 1932. Katholikus Gimnázium tizenegye- dik értesítője az 1931−32. Néveri János igazgató. A selmecbányai Királyi Katholikus

A városi születéscsökkenés megítéléséhez tartozik az élet léhább felfogása, a mu- latni vágyás, az ifjúság zománcának megőrzésére való törekvés és a jövedelemmel

14 Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország Társadalomtörténete. 15 Magáról a Horthy-korszak politikai berendezkedéséről lásd bővebben: Püski Levente: A Horthy-

politika vidéki működésébe enged bepillan- tást”. old.) Zsilinszky működésének alapvető színtere azonban mégis Budapest volt. Ez is rámutat arra, hogy a szerző – ala-

484 Annak érdekében, hogy a kezdeményezés új lendületet kapjon, közel két évvel később, 1925 novemberében baloldali ellenzéki képviselők egy csoportja