• Nem Talált Eredményt

Várakozások, szubjektív életkilátások – a Szülés, születés kutatás kvalitatív bemutatása D B – B V – H R

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Várakozások, szubjektív életkilátások – a Szülés, születés kutatás kvalitatív bemutatása D B – B V – H R"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

39. Szekció 2019. november 29. – 15.30–18.00

Egészségügy, gender, család 2. terem

__________

216

D

ÁVID

B

EÁTA

B

ÓNÉ

V

ERONIKA

H

EGEDÜS

R

ÉKA

Várakozások, szubjektív életkilátások – a Szülés, születés kutatás kvalitatív bemutatása

A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetében a ’80-as évek végén nagyszabású kutatást indult útjára Losonczi Ágnes vezetésével.

Gyerekvárás, szülés, születéskutatás célja az életkezdet, a várandósság, szülés és születés társadalmi szintű megismerése volt. A kutatás egyik különlegessége abban rejlett, hogy a kiválasztott első gyermekét váró kismamák követése már a várandósság alatt megkezdődött. A kutatók a

„kezdet kezdetétől” az anyák mellett álltak, a világra jövő gyerek kihordását, a születést megelőző várandósság idejét ily módon nem retrospektív adatgyűjtéssel, azaz az egyéni emlékekre támaszkodva akarták megismerni, hanem valós időben, résztvevőként kísérték végig azt a folyamatot, amikor egy családba újszülött érkezik. A kutatás tervezésekor a gyermekek növekedését háromévente átfogóan, azok nagykorúságáig vizsgálták volna.

Anyagi támogatás híján sajnos az 1990-es második adatfelvétel után 2012-ig több adatfelvételre már nem került sor, akkor azonban az OTKA 83336 számú pályázatának köszönhetően újra felkereshettük a családokat. A Szülés-születés kutatás egyediségét, előre nem tervezett módon a kutatás időpontja jelenti. A kutatás első két hulláma között ugyanis elkezdődött és részben le is zárult a rendszerváltás folyamata. 30 év távlatában talán nem túlzás azt állítani, hogy akkor, 1988 és 1990 között a történeti, a társadalmi és az egyéni idő különleges egybeesése a kutatók és a kutatás életében nagyon ritkán előforduló kegyelmi állapotot idézett elő. Sem a kutató- csoport, sem a kutatás során a vizsgálatba bevont édesanyák nem számítottak arra, hogy első gyermekük születésével egy időben nemcsak saját egyéni sorsukban történik valami egyedi és megismételhetetlen, hanem teljesen váratlanul addigi életüket alapjaiban megrengető politikai- gazdasági és társadalmi változásoknak is részeseivé váltak. Előadásunkban egyrészt bemutatjuk az akkori várakozásokat, elképzeléseket az egyéni és társadalmi jövőről, másrészt azokat az értékeléseket, megéléseket, amelyeket a 23 évvel későbbi interjús, kérdőíves megkeresésnél fogalmaztak meg a családok.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az ELFT és a Rubik Nemzetközi Alapítvány 1993-ban – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – létrehozta a Budapest Science Centre Alapítványt (BSC, most már azzal

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

Mérőeszközként offline kérdőíveket szerkesztettünk azért, hogy azon társadalmi csoportok tagjai is elérhetőkké váljanak, akik nem használják az internetet..

Véleményem szerint határozottabb és távlatosabb igénnyel akkor választhatta volna meg céljait, helyezhette volna el hangsúlyait a disszertáció, ha az