Bernát István 80 éves.

Teljes szövegt

(1)

XII. évfolyam. Kecskemét, 1934. június 15. 11—12. szám.

M A G Y A R R Ó N A

Mezőgazdasági és közgazdasági szaklap. — A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara hivatalos lapja

Szerkesztőség é s kiadóhivatal:

Kecskemét, Rákóczi-út 1 7 - 1 9 . l e m . Telefon: 104.

Fő- é s felelős szerkesztő:

DR. GESZTELY1 NAGY LÁSZLÓ Főmunkatársak:

KEMÉNY S Z I L Á R D é s S Z A B Ó LAJOS.

Előfizetési dij egész évre 5 P fél évre 2 P 5 0 f.

Bernát István 80 éves.

A magyar agrármozgalmak megindítója, irányítója, sőt csinálója, a magyar szövet- kezeti mozgalomnak szóval, tollal és tettel legkiválóbb munkása, megindítója és építője, a magyar kisgazdatörekvéseknek legkiválóbb szószólója, a nagy agrárvezérkarnak, a nagy al- kotó Darányi miniszternek és gróf Károlyi Sándornak legodaadóbb munkatársa, eszméik- nek a közéletbe való átvivője, a ma fórumon szereplő agráregyéniségeknek tanítója, nesz- tora, Bernát István július hó 3-án ünnepelte 80-ik születésnapját friss erőben és jó egész- ségben.

Bernát Istvánt ebből az alkalomból s főleg azzal kapcsolatosan, hogy az ő általa szer- kesztett „Hazánk" című agrárnapilap ezelőtt 40 esztendővel indult meg, amely az újabb- kori agrármozgalomnak a megindítója volt, az ősz folyamán országos ünnepségek kereté- ben fogják az agrár- és szövetkezeti szervek és intézmények ünnepelni. Most a mezőgazda- sági kamarák, gazdasági egyesületek, gazdakörök és szövetkezetek százai és ezrei keresik fel a kisemberek mindenkori támogatóját, a földnek rajongóját, a kisemberek érdekében lé- tesített gazdaköri és szövetkezeti intézmények apostolát, hogy neki ez alkalomból jókívá- nataikat kifejezzék.

Mi, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara, hűen a Bernát István által lefektetett és képviselt eszmékhez, szintén üdvözöltük őt ebből az alkalomból az alábbi levéllel, melyre Bernát István a lentebb olvasható választ adta:

„Most, amidőn az isteni gondviselés Méltóságodat teljes testi és szellemi erőben éle- tének 80-ik születésnapjához elvezérelte, kedves kötelességet teljesítünk, amidőn Méltósá- godat kamaránk egész gazdatársadalma nevében őszinte tisztelettel, nagyrabecsüléssel és szeretettel üdvözöljük.

Méltóságod több, mint négy évtizeden át szóval, tollal és tettel, különböző intézmé- nyek élén, céltudatosan, meg nem alkudva küzdött a magyar föld felszabadításáért, meg- mentéséért, különösen a kisemberek boldogulásáért. Méltóságod volt egyik legfontosabb tényezője a nagy agrár vezérkar ama munkájának, amelynek eredménye lett a szövetkeze- i k ezreinek a megalapítása, mely a falusi kisembereket kiszabadította a hitel- és árúuzsora karmaiból, amely munka nyomán a gazdakörök százai alakultak, amelyekben nevelődtek a kisgazdatársadalom vezérei, ma is szereplő egyénei és amelyek a falusi és tanyai kisember Öntudatosításának, általában az agrárpolitika fejlődésének is értékes tényezői.

Jól eső örömmel teszünk eleget szívünk érzéseinek, amikor Méltóságodat 80-ik szüle- tésnapja alkalmából üdvözöljük. Azért is örömmel tesszük ezt, mert mi, kamarák, tudjuk

(2)

1934. július 15.

azt, hogy Méltóságod évtizedeken át dolgozott a mezőgazdasági kamarai rendszer megva- lósításáért és a nagy agrárminiszter idejében Méltóságod volt Rubinek Gyulával együtt az, aki az első kamarai törvényjavaslatot kidolgozta.

Most, amikor a kamarák élnek, dolgoznak a mezőgazdaság előhaladásán, a szeretet, köszönet virágait rakjuk le Méltóságod elé azért, hogy elindította azt a munkát, amely a mostani mezőgazdasági kamarai szervezet kialakulásához vezetett.

Arra kérjük a Mindenhatót, hogy adjon Méltóságodnak minél hosszabb életet és ad- jon hozzá erőt, egészséget, hogy szelleme termékenyítse tovább a magyar parlagot és hintse el a magyar föld művelői millióinak lelkében a földnek azt a szeretetét, amely záloga és biz- tosítéka a mezőgazdaság boldogulásának és az ország jövőjének. Staub Elemér sk. elnök;

dr. Geszielyi Nagy László sk. igazgató."

Bernát István válasza:

„Azon üdvözlő irat, amelyet hozzám intézni szívesek voltak, engem nagyon megtisz- telt és nagy Őrömmel és elégtétellel töltött el.

Örömmel látom és érzem, hogy a Duna—Tisza közén vannak férfiak, dolgozó mun- kásegyének, akik a mindennapi élet feladatainak megoldásán fáradozva, megemlékeznek ró- lam, aki akkor, amikor még az agrárkérdések újak voltak, nagyon kevés társával együtt ab- ban a nézetben volt és azt a meggyőződést vallotta, hogy a magyar politikának nagy bűne a mezőgazdaság elhanyagolása és hogy a nyugatról hozzánk átcsapott áramlat, amely tisztán

az indusztriái-merkantilizmus érdekeit tartja szem előtt, veszedelemmel járhat.

Ez a veszedelem a legteljesebb mértékben bekövetkezett, nemcsak reánk, hanem az egész világra. A régi politika csődjét nem lehet tagadni, hiszen ma már például Angliában, amely az ipar terén sokáig legelői haladt, nagyon számbavehető egyének a mutatkozó ba- jok orvoslását a reagrárizálódástól, tehát a mezőgazdasághoz való visszatéréstől várják.

A kecskeméti Mezőgazdasági Kamara elejétől fogva szem előtt tartotta a legneme- sebb ideálokat és azok megvalósításán nem szűnő erővel és kitartással fáradozott. Meg va- gyok győződve arról, hogy a kamarának vezetői át vannak hatva ettől a gondolattól és tö- rekvéstől és be fogják váltani azokat a reményeket, amelyeket mi annakidején a kamarai intézményhez kötöttünk.

Fogadják mégegyszer őszinte köszönetemet és nagyrabecsülésem nyilvánítását és va- gyok őszinte tisztelettel Bernát István."

Vajha azok a törekvések, amelyek Bernát Istvánt életében és munkájában vezették, a földnek az a megbecsülése és szeretete, amely őt mindenkor eltöltötte, minél több ember lelkében élő valósággá lenne, hogy ezen a magyar kézben lévő magyar földön a magyar kis- emberek százezrei és milliói megelégedésben és örömben ünnepelhetnének már egyszer egy jobb kort, mely után „buzgó imádság epedez mindnyájunk ajakán!"

(3)

Június havi mezőgazdasági helyzet jelentés kamaránk területéről.

183 MAGYAR RÓNA

A Kormányzó Ür Őfőméltósága a földmí- velésügyi miniszter előterjesztésére dr. Marschall Ferenc országgyűlési képviselőt, az Országos Mezőgazdasági Kamara h. igazgatóját a Föld- in ívelésügyi Minisztérium politikai álllamtitká- rává nevezte kii.

Kevés kinevezés keltett a magyar föld népé- ben nagyobb örömet, mint ez, mert mindazoknak, akik figyelemmel kísérték az elmúlt tíz eszten- dő agráreseményeif, módjukban állt meggyő- ződni arról, hogy Marschall Ferenc dr. a ma- gyar mezőgazdaság védelmének törhetetlen har- cosa, a magyar agrárpolitika kiválóan képzett vezéH'érfia és a kisembereknek, a magyar föld sok millió falusi és tanyai lakosságának hűsé- ges és szerető támogatója ós képviselője.

Nekünk még külön örömünk is van e kine- vezéssel kapcsolatban, — az, hogy egy kamarai vezérférfi került ebbe a nagy közjogi méltóság- ba, ahol határozottságával, alapos tudásával, a magyar gazda fájdalmát képező bajok ismereté- vel, a legnagyobb megértéssel, odaadással és akarattail fogja bizonnyal képviselni a magyar mezőgazdaság érdekeit. Ügy tudjuk, hogy a FöM m í v elé síi g y i Minisztérium kamarai ügyosz- tálya teljes egészéiben az ő kezébe kerül. így remélni lehet azt, hogy ebben a hatáskörében a mezőgazdaság életlehetőségeit az eddigieknél nagyobb mértékben fogja megteremteni és hogy a kamarai .intézmény az ő legfelsőbb irányítá- sa és felügyelete mellett nőni, erősödni és fej- lődni fog.

A magyar mezőgazdaság nem haladhat a régi vágányokon. Új utakat kell kijelölni a bol- dogulás, a megerősödés, a felemelkedés félé.

Marschall Ferenc dr. egyénisége programra e te- kintetben s hisszük, hogy megnyugvás kíséri az ő kinevezését, aki a Fölömívelésügyi Miniszté- rium számára is értékes gyarapodás, amelyből remélhetőleg az egész mezőgazdaságnak is elő- nye és haszna fog származni.

Köszöntjük őt kinevezése alkalmából nem- csak a kamara tisztikara nevében, amely évti- zedes kollegáját üdvözli most őbenne, hanem kö- szöntjük az egész kamara gazdatársadalma ne- vében és működéséhez Isten áldását kérjük.

I

S g v e s ü I é s b e n az e r ő ! T ö m ö r ü l j ü n k a g a z d a k ö r ö k b e n 1

A június havi időjárás általában hűvös, csapadékban a normálisnál bővelkedőbb volt, ami hátráltatta ugyan a takarmányfélék betakarítását és a kapálást, de a növényzet fejlődésére jótékony hatást gyakorolt. A jó kiadós esők javítottak a kalászosok, különö- sen a búza, tavaszi árpa és a zab helyzetén, a kapásokat pedig teljesen rendbe hozták és megmentették a katasztrófától. Egyes helye ken kisebb mérvű jégeső volt, de jelentéke nyebb kárt kamaránk területéről csak Izsák- ról jelentettek, ahol 50—100%-os is volt. Jú- nius hóban az aratás, betakartíás, tarlóhán- tás, mohar-, köles-, csalamádé-vetés, széna- gyűjtés és hordás, szőlőben a permetezés és gyümölcsszedés voltak a legfontosabb gaz- dasági munkálatok, majd a hó végével kez- detét vette a cséplés. A kalászosok általában gyengébb termést adtak a múlt évinél, bár az esős időjárás egyes helyeken sokat javí- tott, különösen a zabon, tavaszi árpán és bú- zán. A rozstermés gyenge, helyenként azon- ban elég tűrhető termést adott és a szem minősége is jó. A búzáé közepesen aluli és közepes, őszi árpáé jó, a tavaszi gyengébb.

Szalma általában mindenütt kevés. A búza minősége nagyon jó. A kapás vetemények általában jó termést ígérnek és szép fejlő- dést mutatnak a gyakori esőzés következté- ben. Tengeri és répák erőteljesen fejlődnek, egyes helyeken a bagolypille jelentős kárt okozott. A tengeri a címerét már kihozta. A burgonya szépen virágzott és jó közepes ter- mést ígér. Vetett takarmányok szépen fej- lődnek, lucerna és balíacim közepes hozamot adott. Réti kaszálók is jó termést ígérnek, az esőzések után szépen fejlődtek. A lucerna harmadik kaszálása is jól fejlődik, a máso- dik kaszálás gyenge, közepesen aluli hoza- mot adott. Somkóró a lekaszált rozsban elég jól néz ki. Egyes helyeken a homoki borsó nagyon gyenge. Öszitakarmány keverékek általában jól sikerültek, a lóhere második kaszálása gyenge, zabos-bükköny közepesen aluli. A kevés szénatermés miatt a gazdák sok takarmányt vetettek, amik a kedvező időjárás mellett szépen fejlődnek, ha jó idő lesz rájuk, lesz elegendő takarmány. A szőlő fejlődése kielégítő, s a sok esőzés ellenére peronospora nem fordult elő, ami a hűvös időjárásnak tudható be. Jó, közepes termés- re van kilátás. A szemfejlődés igen előreha- ladt. Kecskeméten a korai csemegeszőlő már

Marschall Ferenc dr.

íoidinivelésügyi államtitkár.

isz- lun- ró- ab- ie a :tán

az

>an, ba- me- va- tö- arai

va-

(4)

180

piacra került. A negyedik permetezést elvé- gezték. Egyes helyeken érzékenyebb moly- kárt jelentenek. A bor ára hl.-ként 20—24 pengő. Gyümölcsből általában minden fajtá- ból közepes termés Ígérkezik. A szél érzé- keny kárt okozott, sok gyümölcsöt levert és sok ágat összetört. Az alma férgesedése ki- sebb mérvű, mint más években. A gyümölcs- fák ápolása terén általában örvendetes javu- lás észlelhető, a pénztelenség ellenére igye- keznek a védekezésnél mindent elkövetni. A gyümölcsök általában egészségesebbek a múlt évinél. Korai őszialma már piacra ke- rült. Kerti vetemények a bő csapadék követ- keztében szépen fejlődnek, nagy termést ígérnek. Különösen a bab és paradicsom mu- tatkozik bőven. Hagyma és fokhagyma kis fejű, de jó minőségű. Júniusban az időjárás a paprikaültetvényekre igen kedvező volt, amennyiben az érlelő meleg napokat mindig a legjobbkor váltotta fel a jó kiadós csapa- dék. A hónp elején jégkár is volt, ami mint- egy 150 holdon 50—80%-os kárt okozott.

Fellépett helyenként a bagolypille is, amely egyes ültetvényekben 10—20%-os kárt oko- zott. Feldolgoztak június hóban 126.974 kg.

paprikát. A paprikaföldeket most kapálják, a paprikák fejlődése, a kedvező korai kiülte- tések és alkalmas időjárás következtében a szokottnál előbbre van. A kereslet júniusban tovább is tartózkodó volt, miután külföldön a beviteli nehézségek és főleg a spanyol pap- rikával szembeni nagy árkülönbözet miatt nem tudott kialakulni megfelelően a kivitel.

Kivittek összesen 15.292 kg. paprikát. Ennek ellenére is az áralakulás szilárdnak volt mondható, már csak a készletek csökkenése miatt is, a csekély keresletre csak a hó végén következett be lanyhulás. Levéltetvek az idén hihetetlen nagy mennyiségben léptek fel. Egves helyeken 6—7-szer is permeteztek nikotinnal. Répában, tengeriben, dohányban és takarmányfélékben a vetési bagolypille és drótféreg okozott érzékeny kárt úgyannyira, hogy egyes helyeken a vetést ki kellett szán- tani. Szőlőben helyenként moly lépett fel.

Munkásviszonyok elég jók, mert legtöbb he- lyen elegendő munkaalkalom van. Napszám- bérek némi emelkedést mutatnak a múlt évi- hez képest. Cséplési munkák mindenütt megkezdődtek. A gyenge termés miatt a munkások kereseti lehetősége is csökkent.

A gazdasági cselédek helyzete a viszonyok- hoz képest kielégítő, évi bérükről a gazda gondoskodik, így veszteségük nincs, mert megkapják terményjárandóságukat. Kisgaz- dáknál az aratást kizárólag terménybérért végezték a munkások, ez kat. holdanként 60—70 kg. búza és fél kg. szalonna volt. A

pénzügyi helyzet változatlanul rossz. Szőlő- birtokok iránt nagy az érdeklődés, minek folytán azoknak az ára is megszilárdult, kü- lönösen azoknak, amelyekben sok a gyü- mölcsfa. Földhaszonbérletek 1—3 mázsa kö- zött váltakoznak, leginkább felesbérletek iránt érdeklődnek. Harmados bérletek is vannak, amihez a gazda adja a gazdasági fel- szerelést. A bérlő úgy a terménynek, mint az állatállomány szaporulatának egyharma- dát kapja. Gabonaárak a gyengébb termés- kilátások következtében emelkedtek. Állat- árak hanyatlottak, baromfiárak jók, a gyü- mölcsöké a viszonyokhoz képest tűrhető. A

rózsabarack ára Kecskeméten az utóbbi na- pokban 40—42 fillérre emelkedett. Főszezon idején pár napig a kajszin barack 12—16 fil- lér volt kg.-ként, később ez is emelkedett.

Állategészségügy nagyjában kielégítő, egyes helyeken sertéspestis fordult elő. Hizlalás csökkent, a drága takarmány és az alacsony hízóárak miatt. Rétek és legelők az esőzé- sekre jelentősen feljavultak, csak a homokos és partosabb helyeken gyengébbek. Az első kaszálás fél termést adott, a sarjú még pó- tolt valamit. Előreláthatólag több lesz az anyaszénánál.

M*. »•'>• «.•.'* v*"

BT© felejtse el!

E R Ö T A K A R M Á N Y

..HUTTER"

POGÁCSAKEVEREK

A közkedvelt abraktakarmány!

Gyártja: Hutter és Lever Bt. B p e s t - B á k o s p a l o t a

(5)

1934. július 15. MAGYAR RÚNA 181

Mezőgazdasági Bizottságok munkája.

Rovatvezető: Kemény Szilárd főtitkár.

A makói városi Mezőgazdasági Bizottság újjáalakítása után május hó 27-én tartotta eiső gyűlését S. Bálint György felsőházi tag elnöklete alatt, amely gyűlésen a bizottsági tagok igen szép számmal vettek részt s annak különös fényt kölcsönzött az, hogy a gyűlésen Szentjóby-Staub Elemér kamarai elnöik és dr. Vaja Béla h. igaz- gató is résztvettek. S. Bálint György megnyitó beszédében örömmel üdvözölte a megjelent ven- dégeket, amely üdvözlésre Kamaránk elnöke vá- laszolva, figyelmébe ajánlotta a bizottsági tagok- nak, hogy a mezőgazdasági bizottság kebelében a politizálástól tartózkodjanak s ott kizárólag csak a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyek és kérdiések tárgyalására szorítkozzanak. Kérte to- vábbá őket, liogy a bizottsági tagságot ne csak dísznek tekintsék, hanem törekedjenek tehetsé- gükhöz képest dolgozni is, még pedig a mező- gazdasági kamarával kapcsolatosan s annak ve- zetőségével egyértelműleg, amely munkához a Kamara részéről a legmesszebbmenő erkölcsi tá- mogatást helyezte kilátásba. A bizottsági tagok kamaránk elnökének felszólalását általános ne- lyesléssel vették tudomásul. Makó város polgár- mesterének átiratával kapcsolatosan, S Bálint György elnök előterjesztése alapján behatóan loglalkozott a Bizottság az aratási és cséplési munkálatok zavartalan biztosításának kérdésé- vel és az erre vonatkozólag elhangzott felszóla- lások alapján szükségesnek mondotta ki, hogy a cséplési munka napi időtartama reggel 3 órától este 9 óráig az egész országra vonatkozólag egy- értelműleg szabályoztassék, megfelelő reggeli, ebéd -és vacsorai szünettel, továbbá, hogy a csép- lés! -időszak előtt ne csak a gőzgépek, hanem a cséplőszekrények is hivatalból vizsgáltassanak meg a nagyobb arányú szemveszteségek elkerü- lése céljából. Nagy Ernő bizottsági tag indítvá- nyára -— többek hozzászólása után — elhatá- rozta a Bizottság, hogy tekintettel a gyenge ter- méskilátásokra, kérni fogja a Kormánynál a búza- és takarmányfélék kivitelének ideiglenes betiltását. S. Bálint György elnök bejelentette, hogy .—a gazdaközönség részéről megnyilvánult óhajnak megfelelőleg — a Gazdasági Egyesület választmányával karöltve — felírt a Bizottság

a kereskedelemügyi miniszterhez az iránt, hogy

a vámőrlő malmokra vonatkozó rendelet meg- telelő módosításával a malmok vasárnap is tegyenek kötelesek délelőtt 9 óráig az őrlés vé- gett bevitt gabonákat átvenni, (hogy a gazdák he legyenek kénytelenek erre a célra hétközna- pokon a munkaidő egy részét elfecsérelni. Fog- lalkozott ezután a Bizottság a hagymatermés értékesítésének a kérdésével, mert a termelők az e célból alakult Szindikátus eddigi munkájával

nincsenek megelégedve. Többek felszólalása után elhatározta a Bizottság, hogy illetékes helyen a Szindikátus működésének szigorú felülvizsgálatát és beszüntetését fogja kérelmezni. Ezután beje- lentette az elnök, hogy Makón június hó 7-én egyéves ménesikóvásár fog tartatni az állam ré- szére, továbbá ugyancsak június hó első felében a csendőrpótlóavató vásárló bizottság is Makóra fog jönni ¡hátas lovak vásárlása végett. Ezzel kapcsolatosan — Nagy Ernő javaslatára — el- határozta a Bizottság, hogy feliratot fog intézni a földmívelésügyi miniszterhez a Nonius tájfajta ló tenyésztésének intenzívebb felkarolására, mint amely ló a kisgazdaközönség szempontjából igen nagy értéket képvisel. Bejelentette elnök, hogy a Földmívelésügyi Minisztérium a baromfite- nyésztés fejlesztése érdekében vörös izlandi te- nyészkakasok kiosztását rendelte el a kisgazda- közönség részére, csereképen közönséges kakaso- kért, tehát akik ilyen kakasokra igényt tartanak, ebbeli szándékukat a M. K. Gazdasági Felügye- lőségnél jelentsék be. Szilágyi Sándor bizottsági tag indítványára a Bizottság kérelmezni fogja a Kormánynál, hogy az inségsegélyek címén az adózók által befizetett összegek a jövőben előre kidolgozott terv szerint használtassanak fel köz- érdekű munkák teljesítésére. A gazdaközönség részéről felmerült ama panasz folytán, hogy a malmok az őröltetésnél sok esetben tiszta korpa helyett értéktelen söpredéket szolgáltatnak ki, Molnár Sándor bizottsági tag indítványára elha- tározta a Bizottság, hogy egyrészt e panasz or- voslása, másrészt pedig & vámőrlési díjak mér- séklése érdekében átiratot intéz a polgármester- hez. Domokos iSándor bizottsági tag indítvá- nyára a Bizottság szükségesnek mondotta ki a mezőgazdasági munkásoknak olcsó dohánnyal leendő ellátását s ennek kieszközlésére a mező- gazdasági kamarát kérik fel. Megjegyezzük, hogy a Kamara ebben az irányban a pénzügyminisz- terhez már feliratot is intézett. Szemes János in- dítványára elhatározta a Bizotság, hogy az ipari kartelek túlkapásai dllen meg fogja tenni a szük- séges intézkedéseket. Végül Hinkó Ferenc a me- zőgazdasági munkások nevében nyilatkozatot olvasott fel arra vonatkozólag, hogy a Mezőgaz- dasági Bizottságból a politikát teljesen ki fogják kapcsolni.

A rákospalotai városi Mezőgazdasági Bi- zottság április hó 15-én tartotta újjáalakuló köz- gyűlését, melyen a Bizottság elnökévé újból dr.

Halács Ágoston, az Országos Mezőgazdasági Ka- mara főtitkára, alelnökévé P. Varga Vinice, jegy- zőjévé pedig Sikter András választattak meg. Az újjáalakult Mezőgazdasági Bizottsági első formá- lis gyűlését június hó 28-án tartotta dr. Halács Ágoston elnöklete alatt, mely alkalommal a Bi- zottság a vármegyei Mezőgazdasági Bizottságba 5 rendes és 5 póttagot választott. A választás meg- ejtése után elnök röviden vázolta a Mezőgazda-

(6)

182 MAGYAR RÓNA 1934. július 15.

sági Bizottságok feliadatát s kérte a megválasz- tottakat, hogy a vármegyei Bizottság munkájá- ban a saját jól felfogott érdekükben is igyekez- zenk minél tevékenyebb részt venni. Ezután le- tárgyalták a gyűlésen a gazdaköri székház ügyét, a rákospalotai batár terméskilátásaira vonatkozó jelentéseket s ezzel kapcsolatban a jégverést és a burgonyabetegségeket, a tejértókesítés kérdé- sét, a pótlék-dülői ú j piac ügyét s végül a buda- pesti vám- és piaci kérdéseket.

A kunszentmiklósi községi Mezőgazdasági Bi- zottság június hó 17-én tíernáth Lajos elnök elnöklete alatt tartott gyűlésén foglalkozott az aratási munkásrész és a cséplésért járó százalék megállapításával s ezeket a múlt évi alapon állapították meg és ilyen értelemben fognak a csépőgéptulajdonosokkal tárgyalni. Juhász Gá- bor bizottsági tag panasza alapján át fog írni a Bizottság a községi Képviseltöestülethez a dülő- utak kiszélesítése céljából, miután azoknak egy része — az évről-évre történő elszántások folytán

— már oly szűk lett, hogy azokon egy kocsival is alig lehet elmenni. Ugyancsak Juhász Gábor javaslatára át fog írni a Bizottság a községi Elöljárósághoz az iránt, hogy a jövőben a mező- őrök felfogadásánál a Mezőgazdasági Bizottság is hallgattassák meg. A Bösztör-pusztán bekövet- kezett jégveréssel kapcsolatosan elhatározták, hogy az ottani gazdák adómérséklése ügyében, amennyiben jelentkeznek, meg fogják tenni a szükséges lépéseket az illetékes hatóságnál. Ber- náth Lajos elnök előterjesztése alapján elhatá- rozta a Bizottság, hogy a jövedelmi és vagyon- adó kivetési kulcsának a jelenlegi gazdasági viszonyoknak megfelelő mérséklése érdekében szintén meg fogja tenni illetékes helyen a szük- séges intézkedéseket.

A csongrádi járási Mezőgazdasági Bizottság Csongrádon, folyó évi május hó 28-án, Fe- kete László főszolgabíró elnöklete alatt tar- totta alakuló gyűlését, mely alakalommal az elnöklő főszolgabíró javaslatára az újjáala- kult Bizottság elnökévé egyhangúlag Tóth Péter, alelnökévé vitéz Csalány Gábor, jegy- zőjévé dr. Gencsy Zsolt, helyettes jegyző- jévé pedig Katona Imre választattak meg.

Ezután Tóth Péter elnök az elnöklést át- véve, úgy a maga, valamint megválasztott al- elnök társa nevében is megköszönte a belé- jük helyezett bizalmat s kérte a Bizottság tagjait, hogy a gazdasági élet minden jelensé- gét kísérjék figyelemmel és észleleteikről a Bizottság elnökségét esetről-esetre értesít- sék, hogy a szükségesnek mutatkozó intéz- kedések mindenkor foganatosíthatók legye- nek s így a Bizottság a gazdaközönség érde- kében eredményes munkálkodást fejthessen ki. Ezután a Bizottság saját tagjai közül 10 tagú intézőbizottságot küldött ki s egyúttal elnök javaslatára megválasztotta a várme-

gyei Mezőgazdasági Bizottság tagjait és pót- tagjait is, aminek megtörténtével a gyűlés véget ért.

A kisteleki községi Mezőgazdasági Bizottság Kisteleken június hó 29-én Tóth Péter bi- zottsági elnök elnöklete alatt tartott gyűlé- sén elnök főbb vonásokban ismertette az Országos Mezőgazdasági Kamara, majd az után a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Ka- mara évi jelentését, amiket a bizottsági ta- gok általános helyesléssel és elismeréssel vettek tudomásul. Ezzel kapcsolatosan fel- hívta elnök a bizottsági tagok figyelmét a kamaránk által rendezendő harmadik ho- moki nagygyűlésre és kérte, hogy igyekezze- nek a gazdaközönséget a gyűlésen leendő mi- nél tömegesebb részvételre buzdítani. Ismer- tette továbbá elnök a kedvezményes búza- vetőmag beszerzésére vonatkozó állami ak- ciót, majd a Földmívelésügyi Minisztérium- nak magtisztító állomások létesítésére vo natkozó intézkedését és a Bizottság egyhan- gúlag kívánatosnak tartaná, hogy a Hangya Szövetkezet útján Kisteleken is létesíttessék egy ilyen állomás. Felhívta elnök a 'bizottsági tagok figyelmét az esetleges aszálykárok ha- ladéktalan bejelentésére, majd ismertette a pénzügyminiszternek ama rendeletét, mely szerint az újonnan telepített gyümölcsösöket csak akkor szabad a kertművelési ágba — megadóztatás szempontjából — átsorozni, ha azok már termést hoznak. Több kisebb- szerű ügy bejelentése után tárgyalta még a Bizottság Buknicz István és társainak dülő- út kinyitására vonatkozó kérelmét, majd be- jelentette elnök, hogy a földadóval kapcsola- tosan felmerült számos panasz orvoslásának elősegítése céljából elkézsíttette a kataszteri tiszta jövedelmi táblázatot, aminek alapján mindenkinek módjában van ellenőrizni az adókivetés helyességét. Bejelentette egyút- tal elnök, hogy a gazdaadósok ügyében kine- vezett közfelügyeleti hatóság a szegedi m.

kir. adóhivatal 10-es számú szobájában mű- ködik s a feleknek díjtalan felvilágosítással szolgál mindennap 12 órától fél 2 óráig. Vé- gül szóvá tette elnök a folyó év telén rende- zendő háziipari tanfolyamok ügyét s ezzel kapcsolatosan Weinhardt Mihály javaslatára elhatározták, hogy egy bőrfeldolgozó tan- folyam rendezése ügyében a Perceli Gazda- kör elnökségével fel fogják venni a tárgyalá- sok fonalát.

AZ ISTÁLLÓTRÁGYÁNAK NAGY TERMÉSEK EL- ÉRÉSÉRE NEM ELEGEN-

DŐ FOSZFORSAV TAR-

TALMÁT SZUPERFOSZFÁTTAL KELL PÓTOLNI

(7)

183

Az Agrársajtó Szindikátus tanulmányi kirándulása kamaránk mintagyiimölcsösébe.

Június 24-én látogattak el Kecskemétre dr. Gesztelyi Nagy László, kamaránk igaz- gatójának meghívására a főváros mezőgaz- dasági szakírói. Képviselve voltak nemcsak a lapok, hanem a mezőgazdasági heti és fo- lyóiratok is az alább felsorolt szerkesztőkkel és munkatársakkal: dr. Vantsó Gyula a Ma- gyar Agrársajtó Szindikátus elnöke, Serényi Gusztáv (Budapesti Hírlap), alelnök, Zsir- kay János, a „Magyar Falu" szerkesztője, dr. Mezöji László a „Szabad Szó", Zoltán Gyula a „Hangya", dr. Bárkányi József és Juhász Klímán az „Üj Barázda" szerkesztői, Natter-Nád Miksa a „Nemzeti Újság", dr. Ja- kab László a „Szövetkezeti Szemle", Stolte Soós Lénárt a „Szabadság", Hegedűs István a „Függetlenség" munkatársai, dr. Fekete Béla szakíró, dr. Neppel György a „Mező- gazdasági Közlöny" munkatársa és Bíró Imre Boldizsár a „Rosta" szerkesztője, az Agrár- sajtó Szindikátus főtitkára. Az államvasútak részéről Mayer Ferenc főfelügyelő jelent meg.

A vasútállomáson a város nevében Sza- bó Jenő tb. tanácsnok üdvözölte a vendége- ket, akiknek nevében Vantsó Gyula elnök válaszolt. A városházán dr. Kiss Endre pol- gármester és dr. Dömötör Lajos h. polgár- mester fogadták a fővárosi szakírókat és a Polgármester villásreggelin látta őket vendé- gül, akik azután dr. Gesztelyi Nagy László, kamaránk igazgatója és dr. Vaja Béla h.

igazgató, valamint a helybeli újságírók ka- lauzolásával megtekintették a kecskeméti konzervgyárat, Katona József emlékművét, a széktói fürdőt, majd a Benedek-telepen a gyümölcs-csomagolást és a hűtőházat, végül a városi múzeumot.

A déli vonattai kamaránk mintagyümöl- csösébe rándultak ki, ahol dr. Gesztelyi Nagy László, kamaránk igazgatója üdvözölte a vendégeket. Aranyat terem ez az áldott jó alföldi h o n o k — mondotta — csak le kell crte hajol) i; aranyat terem acélos búzájá- ban, aranyat terem zamatos gyümölcsében, 'Uatos főzelék-féleségeiben és aranyat terem tüzes borában. Ezen fáradozik az alföldi ta- nyavilág népe, ezt segítik elő a Duna—Tisza- közi Mezőgazdasági Kamara és különféle gazdaérdekképviseletek, karöltve a hatósá- gokkal és ennek segítését kéri az agrársajtó- tól, a gazdatársadalom pennaforgatóitól is.

Majd szakszerűen ismertette a mintagyü- niölcsös keletkezésének történetét, célkitű-

zéseit, a kertmunkásképző iskola célját, amely egyetlen ilyen iskola az országban.

Végül felhívta a figyelmet az Alföld nagy problémáira.

Serényi Gusztáv, a Sajtó Szindikátus al- elnöke a nagy alföldi gyümölcsnemesítők és telepítők munkáját méltatta, akik 100 év alatt oázisokat teremtettek a sivatagban. Ja- vasolta, hogy az alföldi városok polgármes terei minél előbb jöjjenek össze az Alföld kérdéseinek megbeszélésére és dolgozzanak ki munkatervezetet közös érdekeik meg- védésére, a modern termelés és értékesítés együttes megszervezésére, amely munkában értékes munkatársat találnak a mezőgazda- sági kamarában, annak igazgatójában, dr.

Gesztelyi Nagy László személyében, akinél munkásabb, termékenyebb, a közügyért iz- gulóbb lélek nincs az Alföldön. Az ő mun- kája szólaltatja meg az egész ország előtt a2 Alföld lelkét és táplálja az alföldi magyar- ság magára eszmélését. Indítványozta továb- bá, hogv azoknak a nevét, akik az alföldi agrárkultúra előbflbrevitele érdekében érde meket szereztek, örökítsék meg. Kívánatos- nak tartaná, ha a városok alapítanának egy új kitüntetést, a termelés érdemrendjét és azt minden évben a Kormányzó úr, vagy * miniszterelnök úr tűzné fel annak a gazdá- nak a mellére, aki a legjobb gyümölcsöt, fő- zeléket, baromfit, tojást termeli, borát leg- jobban kezeli.

Az általános helyesléssel kísért javasla- tokra dr. Kiss Endre, Kecskemét népszerű polgármestere válaszolt. Ebben a városban

— mondota — 80.000 ember ma mindennap azzal a kérdéssel ébred, hogy milyen a ba- rack ára. Kecskeméten, a szívós küzdelem városában erős közületi szellem mozgatja a polgárságot, ami annak köszönhető, hogy a város az évszázados múltban is sokat küzdött, magára volt hagyatva és egyedül kellett meg- oldani feladatait. Kecskemét nemcsak ba- rackjáról híres, hanem népszaporodásáról és bőséges gyermekáldásáról is. Melegen köszön- tötte a vendégeket és szeretettel meghívta őket a Hírős Hétre, Kecskemét gazdasági és kulturális bemutatójára.

Ezek után Vantsó Gyula és Soós Lénárt szólaltak fel; utóbbi meleg szavakkal emlé- kezett meg a kamara működéséről, amely a kisemberek érdekeit felkarolja. Dr. Vaja Béla kamarai h. igazgató őszinte szavakkal üdvözölte az agrársajtó szindikátust, utána Zsirkay János Velich István ny. kertészeti főfelügyelő, a mintagyümölcsös telepítőjé- nek érdemeit méltatta, aki a törzsgyümöl- csös megalkotásával országos nevet vívott ki magának. Beszédét azzal zárta, hogy a

(8)

184

kecskeméti polgármester és a kamarai igaz- gató erős karú emberek, akiknek elhatáro- zása előtt a futóhomok is megáll. Nem a kol- duló, hanem a dolgozó Tiborcz az Alföld eszményképe, aminek a Katona József emlékmű is hű kifejezője.

Az agrárírók mindegyike a legnagyobb elismerés szavaival emlékezett meg kama- ránk mintagyümölcsöséről és a kertmunkás- képző iskoláról, amely páratlan az egész or- szágiban. Amikor a vendégek búcsút vettek, szavaikból kicsengett az őszinte és meleg el- ismerés a gazdasági válsággal legjobb erői- nek összefogásával küzdő Kecskemét és an- nak megszemlélt kulturális és gazdasági in- tézményei iránt.

Állattenyésztés.

Rovatvezető: Kemény Szilárd f ő t i t k á r .

Termelési eredmények a szarvasmar- hatenyésztö Egyesületek Szövetsége

kötelékébe tartozó alföldi tehenészetekben.

A szövetség kebelében. K a m a r á n k területén m á j u s h ó b a n m e g t a r t o t t ellenőrző p r ó b a f e j t é s e k a l k a l m á v a l az a l á b b i tehenészetekiben érték el a 15 ikg.-os fejési átlagot:

P e s t vármegye: dr. V á r a d v József, P á t v 16.55 kg., T u r n e r Dezső, T ö r ö k b á l i n t 18.66 kg., Fernengelné, B u d a p e s t 21.09 kg., dr. N a g y György. T o r n y o s l ő b 16.92 kg., B a u e r Imre, Új- szász 18.20 kg., dr. É b e r Antal, Sőreg 16.37 kg., dr. Györgyey Adolf, F a r m o s 18.91 kg., Szemere István, Szentlőrinc 17.05 kg., M. kir. Országos B ü n t e t ő Intézet tehenészete, Állampuszta 15.47 kg., Schulteisz Gyula, B u d a p e s t 16.23 fcg., Ne- m e s Jenő, B u d a p e s t 16.27 kg., Gráf Miklós Al- s ó f a r k a s d 15.79 kg., Coburg hercegi Urad., P u s z t a v a c s 15.72 kg.

Csanád-Arad-Torontál és Báesbodrog vár-

m e g y e : M. Kir. Áll. Ménesbirtok, Mezőhegyes 1.

sz. m a j o r 18.30 kg., Mezőhegyes 2. sz. tehenészet 16.80 kg., V a j d a Zsigmond, K u n á g o t a 17.24 kg., gróf Teleki József, S ö r h á z m a j o r 17.42 kg., Kis- szállási U r a d a l o m Rt. B e l m a j o r 15.69 kg., J á - nostolek 20.46 kg., T o m p a 18.61 kg, A l m a j o r 19.78 kg., Till Imre, Bácsborsód 15.67 kg., P u h l Miklós. Kövesdpuszta 19.01 kg., Pulhl Pál, Te- lecska 20.44 kg., Rosenberg Miiksa, Irénszállás 22.04 kg., P u h l József, Aáripuszta 20.93 kg.

A m á j u s i i d ő s z a k b a n 30 kg.-on felül a d ó tehenek a következők voltak: Fernengelné, Bu- dapest 26 Zsófi 30.1 kg., dr. Györgyey Adolf.

F a r m o s 42 Bokréta 32.0 kg., B a u e r í m r e , Új-

szász 259 Göndör 33.5 kg., 265 Katica 33.0 kg., 197 Sári 33.0 kg., Beretvás h í nos, Tetétlen 46 J u d i t 34.4 kg., M. Kir. Áll. Ménesbirtok, Mező- hegyes 527 Szegfű 30.8 kg., 960 Szegfű 33.4 kg., 905 P a n n i 31.5 kg.

Az idei n y á r i i d ő s z a k b a n a tehenészeteik ta- k a r m á n y o z á s á t sokkal n e h e z e b b biztosítani, kü- lönösen az u r a l k o d ó s h o s s z a n t a r t ó szárazság miatt.

Nagyon fontos a gazdaságos t a k a r m á n y o z á s érdekében, hogy a zöld t a k a r m á n y o k belső ér- tékének k i h a s z n á l á s á t biztosítsunk. Különösen most, m i k o r ilyen gyenge t a k a r m á n y t e r m é s ígér- kezik, fontos, liogy t a k a r m á n y - f e h é r j e pazarlást

ne kövessünk el s azért a pillangós, zöldtakar- m á n y o k a t n a g y o n a j á n l a t o s s z a l m á v a l keverve etetni, hogy a szalma-etetéssel m e g t a k a r í t o t t z ö l d t a k a r m á n y b ó l biztosítsuk a tehenek táp- anyag-szükségletét és csak ezen felül abraikol- j u n k . Ezzel lényegesen olcsóbbá t e h e t j ü k a ter- melést.

P é l d a k é p e n f e l e m l í t j ü k , hogy dr. Éber An- tal sőregpusztai tehenészetében 30 kg. zöld lu- r e r n á t és 20 kg. z a b o s b ü k k ö n y t , ezenfelül átla- gosan 3.5 kg. abraikkeveréket etetnek. Az a b r a k áll 60% á r p a , 30% borsó és 10% olajpogácsá- ból, a m i t a r t a l m a z kg.-onként 131 g r a m m fehér- jét és 71 dkg. k e m é n y í t ő értéket. A tehenészet fejési átlaga 16 kg. E g y tehién n a p i t a k a r m á n y - költsége 80 fillér.

Dorogi szénsavas

takarmánymész

haszonállataink erőteljes fejlődésót biztosítja.

Gyártja:

Salgótarjáni Kőszénbánya Rész- vénytársulat d o r o g i mésztelepe

Központi iroda:

Budapest, V., Arany János-utca 25. szám.

(Telefon: 252 — 84).

A D u n a — T i s z a k ö z területén megbizott képviselőnk:

S á t o r i Imre Budapest,

II., Margit körút 101.

(Telefon 557-11)

(9)

1934 m á j u s 15 MAGYAR RÓNA 185

Közgazdaság

Rovatvezető: Obitz Gyula k a m a r a i szakelőadó.

A magyar gazda*

írta: dr. Gesztelyi Nagy László.

Középeurópában, az északi és déli szlá- vok között alapította meg Krisztus után 896- ban Árpád magyar vezér, a későbbi fejede- lem, a magyar birodalmat. Előtte sokan akartak már itt maradandólag nemzetet al- kotni, de nem lévén bennük államalkotó erő, a népvándorlás hullámai elseperték őket.

Őseink 1000 táján vették fel a keresztyénsé- get és még az Árpád-Házból származó kirá- lyok alatt, 1222-ben rakták le a magyar al- kotmány alapköveit az aranybullában, mely az angol „Magna cartá"-val rokon. A 13. szá- zad közepén Dzsingisz kán tatárjai pusztí- tották végig Magyarországot, majd évszáza- dokon át a török ellen vívott harcokban vér- zett, hogy megvédje a nyugati keresztyén kultúrát s míg maga pusztult és őskultúrája megsemmisült, az alatt testével fedezte Nyu- gatot és lett Nyugat-Európa megmentője.

Mintegy 150 évig birta a török Magyarország kétharmadát,, mely rész a XVIII. század vé- gén került vissza ismét Magyarországhoz.

Talán kevesen tudják, hogy a déli harang- szót egy a törökök ellen vívott magyar győ- zelem emlékére rendelte el a pápa.

Ha a magyar nemzetnek nem kellett volna állandóan keletről nyugat felé törekvő népek csatájában annyit harcolnia, véreznie és ha nem kellett volna alkotmányát, szabad- ságát 400 éven keresztül a Habsburgoktól vé- delmeznie, úgy a maga erejére támaszkodva és a maga őserejéből táplálkozva, Magyar- ország a gazdagság, műveltség alig elképzel-

* A nemzetközi agrárkongresszus budapesti ülé-

hető magas fokára emelkedhetett volna.

A magyar birodalom a nagy francia tu- dós, Reclus szerint is olyan természetadta egység, amelyhez fogható nincs. Kétharma- dát hegyek koszorúzzák, déli részén nagy- részben a Duna a határ, majd a Dráva. E természetes határral körülvett területen van minden, ami egy nemzet boldogulásának, elő- rehaladásának alapját képezheti.

Magyarország helyén, annak nagyrészén, két világtörténelmileg is jelentős előd alkotott birodalmat. A római, amely Pannó- niának nevezett országban lakott itt s amely itt-lakásnak ma is igen értékes és nagy tö- megű maradványai éppen Magyarországon találhatók fel, ahol Aquincum név alatt Bu- dapest közvetlen szomszédságában egész vá- ros került elő a föld alól. Hiszen a British Múzeumban külön szekrényt töltenek meg a római korszak magyarországi emlékei, ame- lyek Üjszőny, Abaújvár, Székesfehérvár, Szombathely, stb. tájékáról valók.

A másik hatalmas elődünk itt magyar földön a hun nép volt, vezérével Attilával, akinek fél Európát magában foglaló birodal- mának központja Magyarországon volt és a történelem szerint is itt van valahol a Tisza mentén eltemetve. Éppen a közel jövőben készülnek a turáni népek e rokon-ős halálá- nak 1500 esztendős évfordulóját Budapesten megünnepelni. Ez a magyarázata annak, hogy Magyarországon oly sok és értékes népván- dorláskorabeli emlék van, budapesti és vi- déki múzeumainkban. (Szentes.)

Ma — 1920 óta — csonka országban élünk és dolgozunk, amelynek határán kívül sok helyen és nagy tömegben élnek tiszta magyarok, akik azonban más országhoz tar- toznak. Sok helyen az új határ egyes p.ortá- kat szel ketté és nem követi még a nyelvha- tárokat sem.

Csonka-Magyarország felett csodálatos

sezése alkalmából egy angol lap számára készült cikk.

"Szuperfoszfát

a magyar föld műtrágyája"! B

U _

(10)

fénnyel, gyógyító, termelő és áldást hozó erővel süt a nap. Annyi kincs, annyi érték van a magyar földben, a magyar klímában, levegőben és napfényben, hogy annyit a jó Isten kevés földre halmozott úgy egy csomó- ban. A mai csonka ország nagy részét kitevő Alföld Középeurópa legnagyobb élelmiszer- termelő területe. Halakban gazdag folyói, vadakban gazdag erdői és rónái nyújtják itt a magyarnak a megélhetés forrásait. Itt te- rem a világhírű magyar búza, amely a múlt évben Kanadában rendezett búzavilágver- senyen a Manitoba I-et is felülmúlta, ameny- nyiben míg a Manitoba I. 83—84 kg. hekto- liter-súlyt és 32.8% nedves sikért adott, addig a Bánkűti 1201-es magyar minőség- búza 85—86 kg. hektoliter-súlyt és 47% ned- ves sikért mutatott. Itt, az alföldi rónán, az áldott, aranyat termő magyar homokban te- rem a legízletesebb és legzamatosabb ma- gyar gyümölcs, itt tenyészik az ismert ízle- tes magyar baromfi, itt terem a hagyma és a paprika, mely utóbbiból Szentgyörgyi sze- gedi egyetemi tanár a ma már mindenfelé ismert skorbutellenes C vitamint állítja elő, amely a szervezet fejlődésére kimondhatat- lan jelentőséggel bír. Itt terem a jó minő- ségű magyar dohány, a búzából készült tar- honya és a külföldön, különösen Angliában és az északi államokban elismert zöldség, főzelék és takarmánymagvak, amelyek jelen- tősebb csiraképességgel bírnak, mint a bár- hol termelt takarmánymagvak. Itt vannak a borsótermelés területei, az olajosmagvak termelésére kiválóan alkalmas területek, mert az olajosmagvakban itt nagyobb az olajtartalom, mint Európa bármely országá- ban. Itt terem a világhírű tokaji bor, innen kerül Anglia piacára a jó magyar vaj, itt van Európa legdúsabb vadászterülete, ahol vad- disznó, muflon, dámvad, szarvas, őz, nyúl, fácán, fogoly igen nagy mennyiségben áll a vadászok rendelkezésére. Folyóiban és a hí- res Balatonban kitűnő magyar halak tenyész-

nek. * Az ország belseje is kincseket rejt ma-

gában. Itt vannak a külföldön ismert gyógy- források, amelyek gyógyvizei (Mira víz, Hu- nyadi János, Igmándi és Ferenc József ke- serűvizek, a budapesti, parádi stb. gyógy- vizek) a föld minden táján ismeretesek. Itt vannak a gyógyító hévforrások (Hajdúszo- boszló, Karcag, Debrecen), amelyeknek 70—

80 fokos, jódos tartalmú, feltörő forrásvizei jelentős gyógvhatással bírnak. E források felesleges vizének felhasználásával a magyar kertgazdálkodás előtt hatalmas lehetőségek állanak, amennyiben üvegházak tömegeit lehetne fűteni az itteni energia felhasználá-

sával.

A magyar embernél nagyobb rajongója nincs a földnek. Szereti azt, küzd és dolgo- zik érte; verejtékével, munkájával és életé- vel védelmezi azt meg. Ez a földszeretet már bele van írva a gyermek lelkébe. Tulaj- donul bírni egy-egy darabka földet, azt nö- velni, vagy megtartani és utódaira átszár- maztatni, ez minden magyarnak hő vágya, álma, munkájának és küzdelmeinek tárgya.

A magyar földmívelő népben nagy értékek és tehetségek vannak. Innen törnek elő az ősmagyar tehetségek és lesznek belőlük ve- zető államférfiak, írók, országgyűlési kép- viselők, kiváló katonák, papok, püspökök, művészek, festők, szobrászok, stb. Szereti a természetet, szereti az állatokat, de ezek között is legjobban a lovat. Ez a legkedve- sebb állata. Ézért fejlődött olyan magasra a lótenyésztés. Ma is az állami ménesbirtoko- kon (Mezőhegyes, Bábolna, Kisbér, stb.) gyönyörű ménesek száguldanak. Ki ne emlé- keznék a híres Kincsemre, amely ló annak idején Európa valamennyi versenypályáján győzelmet aratott. Pár évvel ezelőtt Angliá- ból hozta a magyar kormány a Santorb nevű híres angol telivér mént, hogy ezáltal is ja- vítsa itthoni állattenyésztését. Az egész föl- dön híres magyar Mezőgazdasági Múzeum- ban ott lehet látni az állatját szerető és állat- tenyésztési ősfoglalkozást űző magyarnak szoborba öntött kedves állatjait. A British Múzeum állattárában ifjú Vastagh György szobrász alkotásaiként található a magyar országi állatok közül a fecskehasú mangalica, a mezőhegyesi lovak közül a Gidrán, Fu- rioso és Nonius, a bábolnai ménesből a Ságia, ott van a magyar bika, a magyar te- hén és a magyar tyúk, amelyeket annak idején a magyar földmívelésügyi miniszter ajándékozott a British Múzeumnak.

Szarvasmarhatenyésztésében a magyar gazda az utóbbi 10 év alatt hatalms fellendü- lést ért el, különösen a siementhali és a hazai piros-tarka tehenekkel, melyek mellett ott található, főleg az Alföldön, a hatalmas testű, hatalmas szarvú magyar fajta szarvas- marha, amely több mint ezer évvel ezelőtt Ázsiából jött be az ősmagyarokkal. Ma már a siementhali és hazai piros-tarka fajtákban príma tejelő teheneket találunk, így a mező- hegyesi m. kir. Állami Ménesbirtokon van a jelenleg is élő „Junó 1627" nevű telivér sie- menthali tehén, amely 365 nap alatt 13.437 kg. tejet és 3.54%-os arány mellett 477 kg.

tejzsírt termelt. A hazai pirostarka fajtánál a „Dada 121" nevű magyar pirostarka tehén az első, amely 365 nap alatt 10.377 kg. tejet termelt 327 kg. tejzsírral. A „Dáma 117"

(11)

MAGYAR RÓNA 191 nevű magyar pirostarka tehén ellenőrzött

legnagyobb napi tejhozama 50.9 liter volt.

Ma már Magyarországon 32.000 tehén áll ellenőrzés alatt és ezeknek tehenenkénti átlag tejhozama 3680 kg. volt 1932—33-ban.

A fehér magyar fajta főleg az ősi nagy al- földi legelőkön él, s főleg mint igás állat használatos, erős, munkabíró, igénytelen és itt az Alföldön a nagy magyar pusztákon, Hortobágyon, Bugacon, Kisújszálláson, Kun- madarason egész ridegen tartott magyar gulyák találhatók.

Erősen tért hódított az utóbbi évek alatt az angol hússertés tenyésztése, amely mint

„bacon" (félsertés) Angliában is ismert.

Magyarország kiválóan tudja kiegészí- teni a maga termelésével Anglia termelését, ahol a nedves, ködös éghajlat alatt bizonyos magvak jó minőségben kevésbbé termelhetők, míg nálunk a levegő, napfény és talaj, külö- nösen a vetőmagvakban, a legkiválóbb mi- nőségűt tudja előállítani.

Ritka élményt nyújt az idegennek Ma- gyarországon a 30.000 kat. holdas mező- hegyesi állami birtok, amely talán Európá- nak legnagyobb és legintenzívebb mintagaz- dasága, amelyen a növénytermelés és az ál- lattenyésztés, a szarvasmarha-, sertés-, juh- tenyésztés mellett különösen híres lótenyész- tés folyik. Itt tenyésztetnek a Nonius, Furiosó-Nortstár és Gidrán törzsek, Bábol- nán arabs és lipicai lótenyésztés folyik, míg Kisbéren angol telivér tenyésztés van. Ez utóbbi helyen van — mint fedező mén - a Santorb is.

Az Alföldön, a dunántúli részeken és Tokajhegyalja mellett van a sok szőlőterü- let, hol az ismert jó borok teremnek (egri bikavér, szekszárdi vörös, villányi, móri, balatonvidéki, s az alföldi borok), ahol egyéb- ként Európa minden országában ismert za- motos magyar gyümölcs is terem. Az Alföl- dön van az állam tulajdonában a nagyhírű Mathiász szőlőtelep, amelynek alapítója annakidején az orosz cári birodalom terüle- téi., a cár kérésére sok szőlőt telepített s aki új csemege szőlőfajták előállításával tette a n.igy nemesítők között ismertté nevét.

Az Alföldön a szétszórt tanya az ural- kodó települési forma, s itt tenyésztik a britt birodalomban is ismeretes magyar pulykát, baromfit, innen kerül ki a tojás nagyrészt?, mert ez a szétszórt tanyavilág kiválóan al- kalmas erre a célra és a betegségek is ke- vésbbé terjednek itt el.

Magyarországból Angliába több mező- gazdasági cikk gravitál, így az elmúlt évben különösen gyapjú, nyersbőr, bacon, búza, búzaliszt, borsó, lucerna, vaj, szilva, alma,

körte, barack, dinnye, hagyma, paradicsom és konzervek. Ezek a kiviteli cikkek szépen egészítik ki Anglia termelését; csak azok a cikkek irányulnak oda, amelyek Angliában nem teremnek vagy nem elég mennyiségben, vagy megfelelő minőségben.

Külön meg kell emlékeznünk a magyar makói hagymáról, amely Csanád vármegyé- ben, közelebbről Makó határában mintegy 7000 kat. holdon termeltetik. E vöröshagy- mából az elmúlt 1933. évben 81.904 q került Angliába. Ez volt az első év, amikor ilyen nagymennyiségű hagyma tudott Angliában piacot találni.

Az Alföldön, kb. 12.000 kat. holdon te- rem a híres magyar paprika is, amely őrölt, feldolgozott állapotban holdanként kb. 4 q-t ad. Sajnos, ebből egyáltalában semmi nem megy Angliába, bár ez is elismerten kiváló minőség.

A magyar Alföldnek a külföldire nézve talán legsajátságosabb látványossága az a két hatalmas nagy puszta, amely ős, évezre- des állapotában van még ma is Kecskemét és Debrecen határában. Az előbbi Bugac, az utóbbi Hortobágy. Ezeken a pusztákon az ősi pásztorkodás még ma is látható; hatal- mas juhnyájakat, méneseket, gulyákat, a pásztorok ősi viseletben, szűz földön legel- tetnek, amely földet az eke soha sem hasí- totta. Itt van az Ázsiából hozott cserény (szállás), amelyben ezek a pásztorok kinn élnek s a Hortobágyon látható a délibáb (fata morgana), s a Bugac-pusztán ősi ételek

— az ottani pásztorok által készítve — az idegeneknek is rendelkezésére állanak.

Ma Magyarországon a mezőgazdasági lakosság szabad társuláson és törvényen alapuló érdekképviseletekben tömörül. Előb- binek átfogó szerve az 1825-ben alakult Or- szágos Magyar Gazdasági Egyesület, az utób- binak az öt mezőgazdasági kamara, élén az Országos Mezőgazdasági Kamarával.

Magyarország Európa agrártörténetében mindenkor jelentős szerepet játszott, külö- nösen felé irányult Európa agrárállamainak a tekintete 1896-ban, amikor az ezeréves nemzeti jubileumi ünnepségek alkalmából a nemzetközi mezőgazdasági bizottság Buda pesten tartotta nemzetközi kongresszusát.

Ezen a kongresszuson fogamzott meg Lubin Dávidban, egy amerikai állampolgárban a nemzetközi mezőgazdasági kamara gondo- lata, amelyet ő II. Viktor Emánuel olasz ki- rály számára dolgozott ki. Ebből a nemzet- közi gazdasági kamarából ugyan nem lett semmi, azonban ebből fejlődött ki a római Mezőgazdasági Intézet, mely ma is értékes tevékenységet fejt ki a világ mezőgazda-

(12)

ságának fejlesztése, terményeinek értékesí- tése és az agrároktatás érdekében.

Éppen ezért most, amikor folyó évi jú- nius hó 13—20. között Budapest a székhelye ismét a nemzetközi agrárkongresszusnak, amelyre a világ valamennyi agrárállamából már eddig kb. 1000 résztvevő jelentkezett, a magyar szív, a magyar lélek nyílik meg a Britt Birodalom gazdái előtt és tárja fel kin- cseit és mutatja meg mindazokat a mező- gazdasági intézményeket, termelési, állat- tenyésztési és növénytermelési lehetősége- ket, amelyek a Britt Birodalom élén haladó gazdaközönséget is feltétlenül érdeklik. A magyar gazdatársadalom örülne, ha a pár évtizeddel ezelőtt Angliában tett tanulmá- nyi látogatását az angol gazdák a fenti alka- lomból viszonoznák.

Á gyümölcsszesz és a kincstár érdeke.

A szőlő- és gyümölcstermelő közönség évek óta ostromolja a pénzügyi Kormányt abban az irányban, hogy a gyümölcsszesz kincstári illetékét szálltísa le felére és en- gedje meg a kifőzést barackból, szilvából, törkölyből, stb. Különösen fontos ez a ba- rack s általában nagy gyümölcstermő vidé- keken és itt is azokon a helyeken, ahol a pi- actól távol az értékesítés nehézségekbe ütkö- zik. Itt egyetlen megoldási lehetőség volna a pálinkává kifőzés, ha a pénzügyi Kormány a 2 pengő kincstári illetéket felére mérsé- kelné. A barackpálinka világcikk, mindenütt el lehet adni és így államháztartási érdek volna minél nagyobb mértékben annak a ki- főzése.

Nem akarunk itt arról szólni, hogy mi- csoda vagyont képvisel az a mennyiség a különböző gyümölcsökből, amelyek ma ki- főzés hiányában tönkremennek. Csak azt említem meg, hogy 1933-ban Nagykőrösön kb. 2000 vagon szilva termett, amiből csak 700 vagon értékesült, a többi jóformán sem- mivé lett. Békében Nagykőrösön 10.000 hek- toliter pálinkát termeltek, ma jóformán alig van itt valami.

Kamaránk éveken keresztül kérelmezte a Pénzügyminisztériumtól a nyomorban lévő szőlősgazdatársadalom érdekében a gyü- mölcsszesz kincstári illetékének 50%-os mér- séklését. Kifejtette Kamaránk, hogy milyen nemzeti vagyon megy veszendőbe az által, hogy nem tudjuk kifőzni ezeket a felesleges és el nem adható gyümölcsféleségeket. A ba- rackpálinka majdnem kifogyott az ország- ban, holott a külföld is meglehetősen keresi azt. Kamaránkhoz érkeztek jelentések ba- racktermő vidékekről, ahol nem tudják el-

adni a barackot, mert a kereskedelem nincs ott kifejlődve, itt egyetlen lehetőség a kifő- zés volna! A jelenlegi magas adó mellett azonban oly sokba kerülne a kifőzés, hogy eladni nem is lehetne. Ezért kérte a kamara már több ízben a pénzügyi Kormánytól a kincstári illetéknek 50%-os mérséklését.

A kamara nézete szerint ez az államkincs- tár érdekét szolgálná és pedig nagy mérték- ben, miután rengeteg bevételt jelent ez az államkincstárnak, így pedig jóformán sem- mit sem jelent. A szőlősgazdatársadalom- ban épen most viharzik egy hatalmas meg- mozdulás a nagyipari szesz érdekeit védő intézkedések miatt.

A legutóbbi felterjesztésére a kamará- nak a pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy

„barackból előállítandó pálinka szeszterme- lési adójának mérséklése iránt tett előter- jesztését az államháztartás egyesúlyának biztosítása érdekében teljesíthetőnek nem találta".

Ez az, ami kamaránkat teljesen zavarba hozza. Csak számokat fogunk mondani. Ma pl. kifőznek Magyarországon 1000 hektoliter barackpálinkát 2 pengő mellett. Ez jelent 200.000 pengő bevételt a kincstárnak. Ha most felére volna leszállítva a kifőzési adó, vagyis arra az összegre, amely mellett már érdemes volna kifőzni és el is lehetne adni, ez esetben ki lehetne főzni csak barackból mondjuk 5000 hektolitert, -ami megfelelne egy millió pengőnek, vagy/s „az államháztar- tás egyensúlyának biztosítása" egyenesen kí- vánatossá teszi a mérséklést, nem pedig el- lene van annak. Ha azonkívül toválbb me- gyünk a szilván, törkölyön, akkor pedig olyan hihetetlen bevételre tudna szert tenni a pénzügyi kincstár, ha 50% -kai leszállítaná a szeszfőzési adót, hogy egyenesen az állam érdeke követeli és parancsolja azt, — igaz, hogy az ipari szeszgyárak érdekei ellene szólnak — hogy az államkincstár kövessen el mindent abban az irányban, hogy minél olcsóbban lehessen kifőzni.

Nem olyan időket élünk ma, hogy egy hatalmas nemzeti vagyont lehessen a trá- gyára dobni, vagy azzal homokos utakat töl- teni, vagy a disznónak adni, vagy a szemét- dombra vinni, mint a törköly, a szilva-, ba- rackcefre, hanem ma minden kiló anyag, amit a föld megtermel, érték és azért kell csodálkoznunk azon, hogy a pénzügyi kincs- tár az államháztartás egyensúlyának biztosí- tása érdekében nem tartja szükségesnek mi- nél szélesebb körben, minél olcsóbban a gyü- mölcsszesz kifőzését, mert ezáltal igen nagy bevételre tudna szert tenni, amire pedig épen ma az államháztartás egyensúlyozása MAGYAR RÓNA

(13)

ICS fö- ett

»gy ira

cs-

§k-az m-m-

eg- dő rá-

•gy ie- er-ak

?m ha Via înt ter Ha

ló, lár ni,

)Ól ne ki-ar- íe-el-

lig mi ná

i m az, en ne iél

g y rá-51- ét->a-

3g,

ell ni-sí-

di-g y lig sa

érdekében felette nagy szükség van.

Mi nem szűnünk meg hangsúlyozni és követelni ennek a kérdésnek a teljesítését épen az államháztartás egyensúlyának bizto- sítása érdekében és mindent elkövetünk, hogy a pénzügyminiszter úr megfelelő tájékozta- tása után eredményt lehessen itt elérni.

Tanyai Élet.

Rovatvezető: Dr. Gesztehji A agy László igazgató.

' O O O O O O O O O O O O G O O G G G O O G O O O G O O O O O G O O O G O

Újabb postai intézmények a tanyavilágban.

A tanyai lakosság postai ellátásának javítása érdekében a kereskedelmi miniszter úr a legutóbbi hónapban a következő intézkedéseket tette:

Tiszántúli területről:

Csorvás postaihivatal kiilkézbesítő területén a községi kézbesítő ellátásában egy naponként közle- kedő külterületi (tanyai) levélhordó járatot és a ta- nyai iskola tanítójának kezelésében egy tanyai gyiij- . főállomást rendeztem be. — Kondoros postahivatal

külterületére a községi kézbesítők ellátásában napon- ként közlekedő négy külterületi (tanyai) levélhordó járatot rendszeresítettem. — Dombrád községet hosz- szas tárgyalás után sikerült rávenni arra, hogy a kül- területén lakó címzettek részére érkező közönséges és utánvéttel nem terhelt ajánlott levélpostai küldemé- nyeket hetenként kétszer saját közegeivel a tanya- házakhoz kézbesíttesse. — Nagyecsed község elöljá- rósága viszont arra vállalkozott, hogy külső kézbe- sítési kerületéhez tartozó Egrestanyára címzett levél- postai küldeményeket hetenként egyszer a tanyán kézbesítteti. Megjegyzendő, hogy említett tanyán lakók Nagyecsedre vasárnaponként rendszeresen be- járnak, mely alkalommal a címükre érkezett külde- ményeket a postahivatalban személyesen átveszik s így Inlajdonképen hetenként kétszer kapják kézhez postájukat.

EGYESÜLÉSBEN REJLIK AZ ERÖ!

IpillllllllllllilllllllllllllllllllllllM

¡ K A M A R Á N K ! I Talajtani Intézete |

g (Kecskemét, Rákóczi-út 17-19. sz.) S g szaktanácsot ad minden gazdának fj

| a talaj legcélszerűbb kihasználása §j tekintetében

^l!lllllllll!IHIIIIIII!lllllll!llllllll!ll!ll!!ll!!l!IIH

Gazdasszony.

Rovatvezető: özv. dr. Kovács Józsefné.

A falusi és tanyai asszonyok munkája.

özv. dr. Kovács Józsefné Tüdős Ilona Kamaránk felkérésére francia nyelvű elő- adást tartott Budapesten, a XVI. Nemzet- közi Mezőgazdasági Kongresszuson, a falusi és tanyai asszonyok idő- és munkabeosztá- sáról. — Az előadás hozzászólás formájában hangzott el, közvetlenül a francia főelőadónő jelentésének ismertetése után. Előadása be- vezetésében megjegyezte az előadó, hogy a falusi és tanyai élet teljes mértékben külön- bözik a városi élettől, mert a tanyán és a fa- lun a pihenés és a szórakozás is alá van vetve minden tekintetben az ottani életkörülmé- nyeknek. Nehéz és fontos kérdés az, hogy a falusi asszonyok pihenésre és szórakozásra is szabad időt biztosítsanak maguknak.

A mi falusi asszonyaink azonban még mindig igen sok gonddal és munkával van- nak terhelve, kevés a pihenési idejük s nem

iut idő a magukkal való foglalkozásra sem- Igen sok és nehéz feladatot kell teljesíteniük.

Az ő gondjuk a családi háztartás ellátása, a gyermekek gondozása és nevelése, a ruházat és a lakás gondozása és rendben tartása, a tehén, a baromfi, a zöldséges kert ellátása, stb. Mindezeken kívül az asszony nem egy- szer naphosszat az urával dolgozik a mező- kön is. A falu és a tanya asszonya ezek sze- rint csaknem a harmadrészéig vesz részt a világ mezőgazdasági termelésében, sőt a jö- vedelem 70—80%-ának felhasználására is ő ügyel fel.

Kétségtelenül szüksége van tehát ennyi- féle munka után a tanyai asszonynak is a pi- henésre, a kikapcsolódásra, mert ez nyugtató és frissítő hatást gyakorol az emberre.

De hogyan lehet a falusi és tanyai asz- szonyok számára biztosítani a szabad időt és a pihenést?

Ami a szabad idő biztosítását illeti, eh- hez legelőször is az szükséges, hogy az asszo- nyokat megtanítsuk a célszerű munka- és időbeosztásra. A helyes beosztással dolgozó asszonynak mindig marad napi 1—2 órája üresen, amit pihenésre, szórakozásra hasz- nálhat fel.

A megszerzett szabad időnek célszerű felhasználására is meg kell tanítani a nőt, úgy használja fel és ossza be idejét, hogy jusson abból pihenésre és önmaga művelé- sére is.

1934. július 15. MAGYAR RÓNA

(14)

Ennek a két fontos kérdésnek megvaló- sítása céljából szükséges volna:

1. Tanulmányi bizottságot alakítani, amelynek feladata lenne foglalkozni a kér- déssel, hogy miként használhatja fel szabad idejét a falusi és tanyai asszony a legcélsze- rűbben? Az időbeosztás télen bír különös jelentőséggel; nyáron a teljes vasárnapi szünetet kellene biztosítani.

2. A mezőgazdasági kamarák kebelében női szakosztályt kellene létesíteni, amelynek feladata lenne a közvetlen érintkezést fenn- tartani a falu asszonyaival és közvetlenül megtanítani őket az idő és munka célszerű beosztására és a szabad idő helyes felhasz- nálására.

3. Gondoskodni kellene arról, hogy a rádió a tanyai nők számára is rendszeresen közvetítsen előadásokat és tanításokat, fel- ölelve mindazokat a tárgyakat, amelyek ¡»

falu és tanya asszonynépét a legközvetleneb- bül érintik és érdeklik.

4. Szükséges volna kizárólag a falusi és tanyai asszonyok számára újságot létesíteni, mert a jelenlegiek nem felelnek meg semmi- képen a falu és tanya kívánalmainak.

5. Kívánatos volna az elemi iskolák ma- gasabb osztályaiban a háztartási kérdésekkel behatóbban foglalkozni.

IlllIIIIIIli

Gazdasági gépészet

R o v a t v e z e t ő : Tölgyes Árpád 9. titkár.

VACUUM OIL COMPANY R. T.

BUDAPEST

A cséplési munkaidő és a szalma- tüzelés korlátozása.

A folyó évi hosszantartó száraz időjá- rás következtében beállott aszálykárok foly- tán Kamaránk területén is gyenge gabona- termésre van kilátás. Ezért fokozott gond fordítandó arra, hogy a cséplési munkálatok a lehetőséghez képest veszteségmentesen végeztessenek el. A megengedettnél nagyobb arányú cséplési szemveszteség sok esetben annak a következménye, hogy egyes vidé- keken a cséplési munkálatokat már úgyszól- ván hajnal előtt megkezdik, illetve a teljes besötétedésig folytatják, mikor is a sötétség miatt az egész napi fokozott tevékenység- ben egyébként is igen elfáradt munkásoktól megfelelő munkatlejesítményt várni nem le- het. A sötétben végzett munka azonkívül sok esetben végzetes kimenetelű balesetek- nek lehet az okozója, ami megfelelő előre- látás és munkabeosztás mellett feltétlenül elkerülhető volna. Tekintettel továbbá arra, hogy a gyengébb termés következtében a folyó évben kevesebb és gyengébb szalma- termére számíthatunk és a szalmakészle- teknek a cséplési idény alatt történő elhasz- nálása a takarmányhiányt még csak fokoz- hatná, nemcsak közérdekből követelendő meg, hanem az érdekelt gazdaközönség sa- ját jól felfogott érdeke is azt kívánja, hogy a cséplés folyamán a szalma eltüzelésétől okvetlenül tartózkodjék .

A földnüvelésiigyi miniszter a csép- lési munkaidő és szalmatüzelés korlátozására nézve a fentiek értelmében felhívást adott ki, aminek célja szabályozni e nagyfontos- ságú kérdést. A magunk részéről e helyen is felhívjuk az érdekelt gazdaközönséget, hogy a cséplés folyamán a szalmakészletek eltü- zelésétől tartózkodjanak, továbbá, hogy a cséplési munkálatok mindenkor napvilág mellett végeztessenek és kerüljék a túlkéső- estig tartó munkát. Amenyiben a fenti kér- désben a gazdaközönség köréből egyeseknek volnának megfontolandó javaslataik, úgy azt közöljék Kamaránkkal, hogy a nyert ta- pasztalatok alapján illetékes helyre javasla- tot tehessünk.

^KDOOOOOOOOOOO^

S | | ASZNÁI.JUNK MŰTRÁGYÁT, HOGY ö O MEGSOKSZOROZZUK TERMÉSÜNKET 8

0000<OOOOOOOOOOOOOOOOOeXDOOOODOG)OOOOTO

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :