• Nem Talált Eredményt

Dr. Józan Péter (szerk.): Közép-Magyarország régió demográfiai atlasza

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Dr. Józan Péter (szerk.): Közép-Magyarország régió demográfiai atlasza"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 3. szám

Szakirodalom

Könyvszemle

Dr. Józan Péter (szerk.):

Közép-Magyarország régió demográfiai atlasza

Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007.

337 old. CD-melléklet

A Központi Statisztikai Hivatal és a Ma- gyar Tudományos Akadémia Társadalomkuta- tó Központ dr. Józan Péter szerkesztésében

„Közép-Magyarország régió demográfiai atla- sza” címmel kiadványt jelentetett meg. Az at- laszt egy CD-ROM teszi teljessé, melyen a di- gitális változat mellett a térképek és ábrák alapját képező adatok is megtalálhatók táblá- zatos formában.

Hazánk népességének közel 30 százaléka, 2,8 millió ember él a Közép-Magyarország ré- gió határain belül, így nem csoda, ha ennek a régiónak, és benne Budapestnek meghatározó szerepe, egyben kiemelkedő jelentősége van országunk életében. Az elmúlt években szá- mos cikk és tanulmány vállalkozott a terület gazdasági leírására, de a kutatók a demográfiai jelenségek bemutatásával csak érintőlegesen foglalkoztak. Ennek tükrében az atlasz hiány- pótló, hiszen a népszámlálási és népmozgalmi adatoknak olyan részletezettségű és sokrétű feldolgozásával ajándékozza meg a felhaszná- lót, amely e témakörben egyedülálló.

Dr. Józan Péter kezdeményezte néhány éve, hogy készüljön egy olyan kiadvány, mely egy- részt áttekintést ad az ezredforduló demográfiá- járól, másrészt nyomon követhetjük pillanatkép formájában a demográfiai jelenségek változásait budapesti kerületi és megyei kistérségi szinten a

központi régióban. Az atlasz tehát nagy segítsé- get jelenthet a demográfiai és gazdasági folya- matok megértésében a döntéshozók és a külön- böző tudományágak szakemberei részére egy- aránt. A Közép-Magyarország régió demográfi- ai atlaszt – készítői – egyben referenciamunká- nak is szánták, hiszen e munka során felhasznált adatok, alkalmazott módszerek más régiók vo- natkozásában is érdekesek lehetnek, sőt más te- rületi bontásban (például fejlődő térségek) is al- kalmazhatók.

A kiadvány előszava, a tartalomjegyzék, az atlasz felépítését bemutató ismertető és az egyes témákkal kapcsolatos módszertani leírás és fogalommagyarázat angol nyelven is olvas- ható. Az atlasz legnagyobb részét, több mint 300 oldalon, a témaköröket részletesen, több oldalról megvilágító tematikus térképek és a diagramok teszik ki. Az első három térkép bemutatja a régió országon belül elfoglalt helyzetét, Budapest kerületeit és Pest megye kistérségeihez tartozó települések névsorát.

Kiemelném a természetes szaporodás, illetve fogyás hosszú távú idősorát, mely mindkét tér- ség esetében 1901 és 2000 közötti időszakra szemlélteti e két tényező, illetve a férfiak és nők számának (1930-ra, 1990-re és 2001-re vonatkozóan) korcsoportok szerinti alakulását.

A tematikus feldolgozás alapján az atlasz két részből áll. Az első rész a 2001. évi nép- számlálás közismert témaköreit dolgozza fel: a népesség lélekszáma és struktúrái, a háztartás és család kérdésköre, a gazdasági aktivitást jel- lemző legfőbb ismérvek, valamint az emberek lakhelyével és a lakásviszonyokkal foglalkozó legfontosabb kérdések. Az atlasz elkészítésé- hez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és

(2)

Szakirodalom

Statisztikai Szemle, 86. évfolyam 3. szám 303

az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) adatait használták fel az egyes terüle- tek szakértői, és az összeállított adatsorok ki- választásakor figyelemmel voltak a népszám- lálási kötetsorozatban már publikált adatokra, de számos olyan új táblázatot is elkészítettek, amelyekből származó információk kiemelkedő fontosságúak lehetnek a központi régióban, egyben rávilágítanak arra, miben tér el ez a te- rület az ország többi részétől.

A második rész a népmozgalmi adatokat dolgozza fel. Az élveszületések, a termékeny- ség, a házasságkötések és válások adatai az 1999 és 2002 közötti időszakra vonatkoznak.

Külön csoportot képeznek a belföldi és nemzet- közi vándorlás számai, melyekből egyértelműen kiderül, hogy míg a főváros népessége folyama- tosan csökkenő tendenciát mutat, addig Pest megye népessége növekszik. A halálozások és életkilátások, a csecsemőhalálozások és magzati veszteség, valamint a halálokok megfigyelési időszaka a 2001 és 2004 közötti évek. Az atlasz utolsó fejezete egyedi módon összefüggést ke- res a társadalmi, gazdasági státus, valamint a termékenység és az életkilátások között, logikus következményként bemutatva, milyen követ- keztetéseket lehet levonni a statikus és dinami- kus demográfiai adatsorokból.

Az atlaszban bemutatásra kerülő adatok grafikai megjelenítése szemléletes, jól átte- kinthető, értelmezhető. Az ábrázolt terület részletességét és, hogy mely időpontra vonat- kozó adminisztratív határokkal szerepeljenek a területi egységek is sikerült a kiadvány készí- tőinek megoldani. A résztletezettség problé- mája azért merülhetett fel, mert míg a nép- számlálási adatokat akár településszinten is elő lehet állítani, addig a népmozgalmi adatok (fő-

leg a halálozási okok) jól értelmezhető bemu- tatására ennél nagyobb területi egységek hasz- nálatára van szükség. Az atlasz egységességét szem előtt tartva végül Budapest esetében a kerületet, Pest megye esetében pedig a kistér- séget mint legkisebb területi egységet válasz- tották. A második problémát az okozta, hogy míg a 2001. évi népszámlálás eszmei időpont- jában a Közép-Magyarország régióban tizenöt kistérség volt, addig 2004. január 1-jétől nem csupán egy újabb, a Veresegyházi kistérség került kialakításra a szomszédos kistérségek településeiből, hanem számos más kistérség határa is megváltozott. Erre a változtatásra azért volt szükség, hogy jobban érvényesüljön a kistérségek kialakításának alapfilozófiája, azaz hogy olyan földrajzilag is összefüggő te- lepülések együttese alakuljon ki, amelyek a te- lepülések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási rendszerek (oktatás, egészségügy, kereskedelem) szerves kapcsolatain alapul. Megoldásként azt válasz- tották, hogy a statikus népszámlálási adatokat a népszámláláskori állapotoknak megfelelően mutatják be, míg a többéves adatsorokat a je- lenleg érvényes közigazgatási beosztás szerint ábrázolják.

A kiadványt a CD-n megtalálható tábláza- tok listája zárja. Ezek alapján a felhasználók saját használatra az atlaszban ismertetettől el- térő tartalmú, részletezettségű és kategorizálá- sú térképeket, diagramokat is elő tudnak állí- tani, melyek a napi munkát és a távlati terve- zést egyaránt segítik.

Tóth Tamás térképész

E-mail: toth.tamaas@gmail.hu

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

résztvevők (Szóllás Péter főosztályvezető; Dr. Fodor Péter, Szeberényi Gábor, Dr. Horváth Sán- dor Domonkos, Ringert Csaba intézményvezetők és Hollanda

[r]

Végül a fentiekből következik, hogy a földreform során nem ,,az ország művelésre alkalmas", hanem összterületének 35 százalékát vették igénybe (s így a

Magyarország népesedése 2004 (mely a kötet teljes anyaga, valamint a Részle- tes adatok és A területi adatok fejezetek 2004.. Magyarország demográfiai atlasza, 2004

Az epidemiológiai válság (a halálozási viszonyok olyan tartós rosszabbodása, amelynek következtében a szü- letéskor várható élettartam csökken) ugyanis akkor következett

Hogy mégis orvos lettem, annak két oka van: az egyik, hogy több orvos is volt a családban.. Így ismertem néhány igaz történetet beteg embe- rek meggyógyításáról,

Balatoni András Dobay Péter Dobos Imre Durucskó Mihály Elek Péter Hunyadi László Józan Péter Kállay László Kehl Dániel. Kerékgyártó Györgyné

A résztvevők felelevenítették mindazt, ami Józan Péter neve hallatán felidéződött bennük: hangot kapott az ember és a tudás tisztelete, amely irányában megnyilvánult,