SZEMLE 927
ÜNNEPI ÜLÉS PÉCSETT
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Közgazda- ságtudományi Kara 2003. szeptember 5-én és 6-án tudományos rendezvények sorozatát szervezte abból az alkalomból, hogy elkészült a Kar épületének tel- jes rekonstrukciója. Az ülésszak mottója, miszerint
„Töltsük meg tudással” az új épületet, jól mutatta a rendezők azon célját, hogy a közgazdaság-tudomány minél több ágából mutassanak be olyan reprezenta- tív eredményeket, amelyek valamilyen szálon a Kar- hoz kötődnek. Így különböző bizottságok összejöve- telei, tudományos ülések, külföldi vendégelőadók fellépése és díszdoktoravatás is színesítették az ese- ményt.
A rendezvénysorozat részeként került sor arra a tanácskozásra, amely a statisztika felsőoktatásának időszerű kérdéseit tárgyalta, különös tekintettel az ún. bolognai elvek(Európa oktatási minisztereinek közös nyilatkozata. Bologna, 1999. június 19.) köve- telményeire és várható hatásaira. A tanácskozást az MTA Statisztikai Bizottságának Oktatási Albizott- sága rendezte a PTE Statisztika tanszékével közösen.
Az ülésen részt vett Soós Lőrinc, az MST elnöke és Laczka Sándorné az MST főtitkára, valamint az Egyetem néhány érdekelt társtanszékének oktatója is. A tanácsülésen az Albizottság elnökének, Katona Tamásnak távollétében Herman Sándor, a házigazda tanszék vezetője elnökölt, és a Bizottság tagjaként megjelent Mellár Tamás, a KSH elnöke is.
A bevezető előadást Hunyadi László, a Buda- pesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) Statisztika tanszékének tanára tartotta. Előadásában az Oktatási Albizottság egy régebbi, de máig legrészletesebb felmérését ismer- tette a statisztika oktatásáról. A korábbi eredmé- nyekből azokat emelte ki, amelyek valószínűsíthe- tően ma is érvényesek. Ezek közül leginkább rele- vánsnak az oktatás elaprózottságára, a sok, külön- böző színvonalú és gyakran nehezen összehason- lítható tananyagra vonatkozó állítások bizonyultak.
Ezt követően került volna sor Katona Tamásnak, az Albizottság elnökének előadására a felsőoktatás jelenlegi és jövőbeni főbb tendenciáiról, valamint a bolognai elvek várható hatásairól. Az előadó távol- létében Rappai Gábor, a PTE Közgazdaságtudo- mányi Karának dékánhelyettese tartott rövid ismer-
tetőt a bolognai elvekről. Ezek lényege egyrészt az egységesített kétszintű képzés, másrészt az alapozó szinten ekvivalens, áttekinthető és átjárható képzé- si struktúra, viszonylag kis számú, de standardizált ismeretanyagot tartalmazó tárggyal. Ennek a rend- szernek az európai bevezetésére a közeljövőben kerül sor: az eredeti megállapodások értelmében a 2010-ben diplomázóknak már ezt a képzést kell megkapniuk.
A két bevezető felszólalást élénk vita követte. A vita résztvevői általában egyetértettek abban, hogy szükség van a statisztika oktatás kiterjesztésére, a statisztikai gondolkodás- és szemléletmód általános- sá tételére, a valószínűségszámítás és a statisztika további közelítésére, a statisztikát oktatók jobb ösz- szefogására, szorosabb együttműködésükre, a közös gondolkodást elősegítő szakmai rendezvényekre, esetleg szervezetre. Ezzel kapcsolatban Soós Lőrinc felajánlotta, hogy az MST megszervez egy indító összejövetelt a KSH-ban, ahol a statisztika felsőok- tatásában dolgozó oktatók eszmét cserélhetnek és kialakíthatnák további találkozóik rendjét.
Nem volt viszont egységes a vélemény az ekvi- valencia-megegyezésekhez elengedhetetlenül szük- séges egységes tananyag (közös minimumkövetel- mény) és kiváltképp az erre építendő közös tan- könyv (Bevezető statisztika mindenkinek) kérdésé- ben. Sokan úgy vélték, hogy ezt a könyvet nem lehet jól megcsinálni, valamely szakterület (vagy szakte- rületek) mindenképpen hátrányos helyzetbe kerülné- nek ennek kapcsán, és szemmel láthatóan sokan tar- tottak az intézményi autonómia sérülésétől is. Ezért ebben a kérdésben határozat vagy érdemi indítvány nem is született, de a résztvevők rendhagyó köre folytán a vitaülésnek nem is ez volt a célja. A ta- nácskozás – mint azt a levezető elnök zárszavában elmondta – mindazonáltal hasznos volt, hiszen a résztvevők az érintettek viszonylag nagy hányadát képviselték, tisztázódtak az álláspontok, és ez lehe- tőséget ad arra, hogy a későbbiekben a valódi dön- téshozó testületek hatékonyabban tudjanak e téren működni.
H. L.
