AZ ÖRDÖNGÖSSÉGRŐL.

ÉRTEKEZÉS

AZ ÖRDÖNGÖSSÉGRŐL.

IRTA DEÁK NYELVEN

RIEGGER PÁL JÓSEF:

NÉMET BIRODALMI VITÉZ, Ö TS. KIR. AP.

FELSÉGÉNEK UDVARI TANÁTSOSA, ’S AZ EGY­

HÁZI TÖRVÉNYNEK KÖZÖNSÉGES ’S RENDES TANÍTÓJA.

MAGYARÁZTA

PUCZ ANTAL.

P E 8'T E N,

Trattner János Tamás’ betűivel

’s költségével. 1820.

superstitionibus inquinatur, Parochi subdi­

tos suos diligenter de illis doceant: et inter cetera superstitiosum esse expectare quem­

cunque effectum a quacunque re, quem res illa nec ex sua natura, nec ex institutione divina, nec ex ordinatione, vel adprobatione Ecclesiae producere potest.

Concil. Mechlinens. Tit. 15.

Cap. III. ap. Harduinum Tom. X. Col. 1954.

ELŐSZÓ.

Az ördöngösség, bűbáj, vagy a’mi mind egy, boszorkányság, egy a’ szélesen kiter- jedett bal ítéletek közül való, melly a’leg- régiebb időktől fogva fennyen uralkodott az emberek’ értelmén, és sokakat, kiváltt a’ setétségnek, és tudatlanságnak közép ide­

jében szerentsétlenekké tett. És jóllehet az újjabb időkben a’ józan ész’ világának fel tettzése után ez a’ nyomorult elhitetés tűzzel és vassal már nem üldöztetik, de még is általján fogva a’ köz népnél, és bár egye­

dül a' köz népnél! olly meg; gyökerezett vélekedés ez ma is, hogy aztsem az okos em­

beri észnek előadásai, sem annyi jámbor, és tudós Férfiaknak iparkodásaik ki nem irthatták: a' honnan sok ártatlanoknak jó hírében , ’s nevében mind e’ mái napig meg-

gálatot tett tehát a’ mi tudós Szerzőnk, a’

midőn ezen értekezésével mind az úgy mon­

datott Magiának hijjábanvalóságát mutatta meg, mind pedig annyi kémélletlen, és a’

felebaráti szeretettel ellenkező ítéleteknek elejét venni akarta. — Bátori László után a’ Mágiát Tátosságnak nevezhettem volna, úgy mint a’ ki a’ Mágust mindenütt Tá- tosnak mondja: de ez a' szó egykor annyit tett a’ mi Eleinknél, mint az Indusoknál Gymnosophista , az Aegyptomiaknál Pró­

féta, az Assiriusoknál Chaldaeus, a’ Gallu- soknál Druida, a’ Görögöknél Philosophus, és a’ Rómaiaknál Sapiens, és tsak későb­

ben vette magára a’ bűbájos értelmet. — A’ bübáf’alnemeinek görög,vagy deák el­

nevezéseit is ott, a’ hol rövideden, és ér- telmesen ki nem tehettem, többnyire meg hagytam, mint ezt egyéb nyelvekben is szokás tselekedni.

§. I.

Az ördöngösséget a’ pogány Theologiának Fő - tételeiből (e principiis).

Melly rettentő , és elvetemedett vélekedésekre , és szörnyű esztelenségekre hányát homlok rohan­

jon , és az igazság’ útjától mennyire eltávozzon az emberi ész, ha a’ józan okosságnak, és isteni Jelentésnek világával nem gondol, a’ világ’ kró­

nikái elegendőképpen bizonyítják , és a’ minden­

napi tapasztalás ma is mutatja. Megnem foghat­

nánk , miképp’ támadhattak légyen a’ leg vesze­

delmesebb hibák, a’tartós, és közönséges tévely­

gések , ha tsak azoknak az elmebéli tehetségek­

nek közönséges miveletlenségét, vagy vissza élé­

sét fel nem tesszük, mellyek a’ végre adattattak, hogy az igaz útra vezessenek bennünket. Innen származott a’ Pogány Theologiának nevetséges, és esztelenséggel tellyes Systemája. Tudniillik i.) egy Fő Istent képzeltek, a’ kit a’ véghetet- len , és Örök Materia elrejtett, és az emberek előtt esméretlen volt. Act. apóst. XVII. 25, 2.) Az a’ Fő

Isten először két Isteneket hozott elő, a’ kik egy­

mással szünetlenül ellenkeztek, az egyik a’ Jónak, a’ másik a’ Rossznak szerzője, és osztogatója , mind a’ kettő a’ maga körében egy formán hatal­

mas : Azután 5.) a’ Lelkeknek, mellyek a’ leg finomabb alkotású testekkel bírnának, megszám­

lálhatatlan sokaságát hozta elő, ezek közül né- mellyek a’ jó princípiumnak , mások a’ rossznak volnának segédtársai, és e’világ’ különös részei­

nek Igazgatói : és ezeket a’ Lelkeket közép Is­

teneknek, és pedig vagy Egieknek, az az, Jók­

nak, vagy pokolbélieknek, az az, Rosszaknak, és áltáljában Daemonoknak nevezték. 4.) Ezen név alatt a’ IJolttak’ Lelkeit is, mellyekről azt hitték, hogy a’ jövendőbéli dolgokat tudják, és az Emberek’ szolgálatára vagynak rendelve , ér­

tették. 5.) Magok a’ főbb Istenek az emberek­

kel nem egyesülnek, és azokat nem is lehet más­

képp’, ha tsak a’ Daemonok által nem, jól, és illendőképpen tisztelni. 6.) Ezek külön véve bi­

zonyos matériával egyesültek, mellynek öszsze foglalása, és költsönos vonzása olly erős , és meg átaikodott, hogy magok az Istenek is kéntelenek volnának az egész matériának ezen meg egyező Systemáját követni, és iIlyen tekéntetben a’ fata­

lis szükség alatt volnának. 7.) És így a’ ki észre venné, és esmérné a’világi dolgoknak össze kap- tsolódását, az mint egy kötelező szerekkel bír­

na , mellyek által ezeket a’ közép Isteneket ma­

gához vonhatja, és hódíthatja, és őket minden kivántt dolgokra kénszeritheti.

§■ II-

Áz orvosi Mesterségnek , és Astrologiának hozzá javulásával.

De ezen Mesét tovább fejtegetni nem akar­

tuk-, bé elégedvén azzal, hogy az első esmérete- ket előadtuk, a’ meüyekből lehet már érteni,

miképp’ lehetett a’ Népekkel el hitetni, hogy le­

gyenek emberek , a’ kik a’ vonzásokat , és az Is­

tenek’ természetével, és Substantziájával egyesítő minémüségeket esmérnék, és azokkal barátságo­

san társolkodnának: a’honnan szármozott azután azoknak a’ törvényeknek esmérete, mellyeknek magok az Istenek is tartoznak engedelmeskedni.

Ezen okból a’ Pogányoknak Papjaik, és más hi- tegetők, ’s lmpostorok bizodajmasan kérkedtek, hogy ők a’ közép Istenek által, a’ kiket tisztel­

nek , mindenféle jókat, és rosszakat hozhatnak az emberekre ; ebbéli Religióval, hogy a’ tsalárdsá- gok külső máz és tettzetős szín nélkül ne szű­

kölködnének, az orvosi mesterséget, és Astrolo- giát egyesítvén , ezt az egész dolgot exoreismu- sokkal, és külömbbféle szertartásokkal tsudálato-

san el rendelték, és fel ékesitették.

§. III.

Á’ Papok , és más lmpostorok Koholták.

Ezekből támadott az a’ képzeltt mesterség, és tudomány, melly szerint a’ közép Isteneket, vagy Daemonokat kellett tisztelni, elő idézni, és mindenekre reá venni; és ezt ördöngösségnek (Magiának) nevezték: mivel pedig előbb a’ jó Lelkeket tisztelték , azután a’ rossz Lelkeket is tisztelettel illetni kezdették; amazoknak tisztele­

téből, és társolkodásából vette eredetét a’Theur­

gia, ezekéből pedig a’ Goetia. *) Valóban derék

*) A’ Theurgia tehát a’ Pogányoknál a’ mystika Religiónak valóságos , és szent tudománnyá volt , mellyel a’ Papok. Filosofusok, és mind azok kérkedve ditsekedtek, a’ kik a’Nép előtt tekéntetben akartak lenni : ebbéli tsalárdság nem hogy véteknek tartatott volna, Dem

tudományok, mellyéknek főtételeik i) a’ bálvá­

nyozásban, és babonában, 2) a’tudatlanságban , és a’ koz sokaság*’ könnyű hitüségében, és 5) az

Impostoroknak ámításaiban határozódtak!

§• IV.

A’ régi ördöngösöknek munkálódásaik.

Lássuk , miket mertek ígérni, mikkel fényé- getödzeni a’*legundokabb ámitók, a’ leggazabb Impostorok a’ mondott Főtételek után. Azzal ditsekedtek : hogy 1) a’ jövendőbéli dolgokat elő­

re meg mondhatják a’ jövendölés, és a’ termé­

szeti dolgoknak visgálása által. 2.) A’ tsudákat, és szokatlan jelenéseket megmagyarázhatják. 5A A’szeretettet költsönösszerelemre gerjeszthetik. 4Ö Az embereket külömbbféleképpen meg köthetik, megbájolhatják , azaz, meg gátolhatják, hogy valamit ne tehessenek, a’ mit külömben termé­

szeti erejekből véghez vihetnének. 5.) Nyavalákat gyógyíthatnak, úgy mint a’ mellyeket a’ Daemo- noknak, a’ rossz Lelkeknek tulajdonítottak. 6.) Rémitö mormogással, vagy varázslásokkal minde­

neket el változtathatnak. 7.) A’ Levegőben mada­

rak ként repülhetnek. 8.) Az időjárását változtat­

hatják, égi háborúkat, és szélvészeket támaszt- hogy a' törvények azt büntetés alá vetették volna , hanem még az azt gyakorlók Theur- giai Bőltseknek is hivattattak. De a’ Goeták, mivel gonoszságok által mutogatták mester­

ségeket , Gonosztévöknek hivattattak , és a’

törvények’ keménysége alá vettettek. L.5. 8 God. de Malef. És leg -inkább ezekről fo­

gunk itt szóllani , mivel a’ Deákok is a’ Ma­

gia nevezete alatt tsak nem egyedül a* Goe tüt szokták érteni.

9

hatnak, a’ földnek termékenységet, vagy termé­

ketlenséget adhatnak: egy szóval, hogy mind az tatalmokban légyen, a’ mi a’ jó barátoknak ked­

ves, és idvességes, a’ mi az ellenségnek vészé- d-imes, és a’ mi nékik hasznos, és kívánatos ; ezt könnyű fáradtsággal el hitették a’ tudatlan néppel.

§• V.

A' Munkálódásnak módjai, és segedelmei.

Mert el hitették magokkal, hogy a’ bűbájo­

sok’ munkálkodásaik az Istenek’ hatalmával , és a’ Daenooaok’ segítségével mennek véghez, úgy­

mint a’ kik azokat a’kötelezéseket, és törvényeket csmérnék, a’ mellyek által azokat magokhoz hó­

díthatják, vélek beszélhetnek, szövetségbe lép­

hetnek, és a’ kivántt szolgálatra kénszeríthetik.

Hlyen erejek volna i.) a’ szent könyörgéseknek, exorcismusoknak, és meg esküdtetéseknek, mel- lyeket magok az Istenek jelentettek ki. 2.) Az Istenek’ neveinek, ha mindjárt ezek esméretlen , és érteden nevek volnának is, mivel elég, ha azok az Isteneknél mindent jelentenek. 5.) A’ szá­

moknak, és vonásoknak, a’ mellyek az Istenek­

nek volnának fel ajánlva. 4-) Az illatoknak , kö­

veknek, füveknek, ’s értzeknek, a’ mellyek az Istenek’ természetével meg egyeznének. 5.) A’

tsontoknak, holttestek’ maradványának , és mind azoknak , mellyek a’ koporsókból vétettek , vagy azok mellett találtattak, úgymint a’ hol a’ Manes Istenek lakoznak. 6.) Az áldozatoknak , kiváltt a’ mellyek ember vérből állanának; mert ezzel a’ pokolbeli Isteneket táplálódra, és leginkább gyönyörködni szemtelenül hazudták. *) 7.) A'

*) A’ honnan vért, inni , és az állatoknak főbb részeit, úgymint a’szívet le nyelni, a’ vise-

tsillagok bizonyos helyhezetének , bizonyos hely­

nek, időnek, és más kÖrnyülálLsoknak , de azzal az észrevétellel, hogy minden szerszámok fekete színűek legyenek, a’ melly szín a’ földalatti Iste­

nekhez jobban illene, és hogy mindenek éjjel mennének véghez.

§• VI.

Ezen, magasztalt Mesterségnek hívságát jól­

lehet magok a' Pogányok által látnák.

Illyenképpen ez a’ Mesterség jó ki menetel lel végeződött az ördöngösökre nézve, a’ kik meg elégedtek azzal, hogy a’ babonás népnek helybe hagyását meg nyerték, és nagy summa pénzt kaparithattak Össze: a’ vártt következést pedig hol tsalárdságok, vakitások , és gonoszsá­

gok által igyekeztek eszközleni, hol azt a’ tsupa történet okozta, hol pedig a’ meg kivántató szer­

tartásoknak el mulasztása gátolta meg , a’ melly pompás mentséggel mindenkor hiven szoktak él­

ni. Ezeket a’ tsalásokat, és szemvakitásokat, és a’ bűbájos mesterségnek hijjábanvalóságát nem éppen tsak az utóbbi idő esmérte meg, hanem észre vette azt az azonkorhéli Régieknek böltsés- sége is : Hippocrates in lib. de morbo sacro az ördöngösöket kevély, és rátartó kérkedőknek nevezi, a’kik úgy tettetik, mintha ajtatosak vol­

nának, és legtöbbet tudnának, valósággal pedig lős Asszonyoknak terhét ki mettzeni, és kü- lömbbféleképpen emberi áldozatokkal élni szoktak a’ Goeták, a’ mellyekre mivel gyak ­ ran méreggel is szert tettek, nem tsak go­

nosztevőknek, hanem méreg keverőknek is (venefici) hivattattak. L« 5.8, Cod. de Malef.

11

Istenekben nem hinni láttatnak. Plutarehus a’ ba­

bonáról irtt könyvetskéjében a’ Bűbájosoknak szertartásait, és kérkedékeny mutogatásait a’Ba­

bona nevetséges munkáinak nevezte: Mind eze­

ket, úgymond Plinius Hist. nat. lib. XXX. cap. 2.

a’ mi időnkben Nero Fejedelem nem igazaknak, és hívságosoknak talalta, ezt hosszasan meg ma­

tatván; végre igy fejezi bé : A’ honnan úgy hi­

tessük el magunkal, hogy az ördöngösség hivsá- gos , haszontalan, és meg n*m bizonyítható, de a’ melly az igazságnak némelly árnyékaival bír, de itt is a’ méreg keverő , és nem a’ bűbájos me­

sterségek munkálódnak. *)

§• VII.

Még is minden Nemzeteket el hitetett:

Azonban az eddig le irtt ordöngösi Mester­

ségről való vélekedés minden Főtételeivel , és folyadékaival együtt (cum suis principiis, ac co­

rollariis) a’ pogány Nemzetek között közönséges volt, és olly szorosan egyesült a’ Pogányok’Re ligiójával, hogy a’ ki a’ Theurgiát, (L. §. 111. *) a’ melly a’ Goetiátol keveset , vagy éppen nem külömbözött, meg vetné, Istentagadással vádol- tatnék Hogy pedig az a* leg nagyobb tekéntet- tel bírt, senki se tsudálja, mivel az maga az emberi észnek más három leg árulkodóbb mes­

terségeit magában foglalván, eggyé vált. Bizo­

nyos, hogy eleinte az Orvosi Mesterségből szár­

mazott, és egy idvességes szín alatt úgy tsúszott

*) L. Cicerót in Lib. de Divin. a’ hol millyen vé­

lekedéssel voltak légyen a’Pogányok között az okosabbak, és a’ bűbájos mesterséget melly nevetségesnek, és meg vetendönek Ítélték, elegendőképpen meg írja Cicero.

zbé, mint felsőbb, és szentebb rendű Orvosi te­

hetség: így járultak a’leg bizelkedőbb, és óhajt- hatóbb ígéretekhez a’ Vallásnak erei , ezekre nézve még ma is leg inkább tétovázik az emberi Nem. Végre ezek közé fel vétettek, és öszve elegyítettek a’ Mathematikai Mesterségek, mind­

nyájan az őket illető jövendőket tudni kívánván , és azokat az Egekből legbizonyqsabban várván, így bírván hármas lekÖtelezéssel az emberi érzé­

seket, a’ tekéntetnek olly fő gráditsára jutott.

Plinius loe. olt. Cap. 1, et 2. *) L. fellyebb §. II.

§. VIII.

Sött a’ Zsidók kozott is el terjedett.

A’ Zsidóság, melly a’nélkül is olly hajlandó volt a’ babonára, és bálványozásra, se maradt mentten ezen közönséges esztelenségtől és go- nosszágtól, a’ mint a’ História bizonyítja. Mert a’ mint a’ pogány Nemzetektől meg győzetett, el szóratott, és azokkal összve keveredve élni kezdett, a’ bűbájos babonáknak Fő tételei is las­

sanként el hatalmaztak. Végre a’ Zsidók között külömbbféle Sekták támadtak, és az Istenről, ’s

*) A’ töKbi Nemzetekkel hasonló sorsú volt Né­

met Ország is, tsak azzal a’ külömbbséggel , hogy mivel itt a’ külömbbféle, Népeit kö­

zött a’ Papságban első helyet foglaltak az Asszonyok, és különösen a’ Szüzek, a’ Bű­

báj is leginkább ezektől miveltetett ki. Taeit.

hist. IV. C. í. ldem de morib. germ. Vili, de ez a’ titkoknak , és,a’ Daemonok’ tiszte­

letinek tudományában állott, (fely. §. 111.) a' honnan titkok’tudóssainak , Boszorkányok­

nak , az az előrelátó , és bölts Asszonyoknak neveztettek.

io

a; dolgoknak teremtéséről , a’ testeknek, és lel- keknek visszont való vonzásairól egy bizonyos Systema résszerint az igaz Zsidó Religióból, rész- szerint a’ pogány Filosophusohnak bolondságai­

ból össze fértzelve támadott , és Kabbalának ne­

veztetett, a’ melly által hogy a’ feilyebb említett ördöngös’i munkálódásokat (felly. §. IV.) véghez vinni, és magyarázni lehessen, a’Zsidóknak tsak nem egész sokasága hitte. *)

§• IX.

Annak ugyan a’Religio helyre allitásaután egésszen meg kellett volna szűnni.

Ezek így lévén, mennél inkább el kellett volna tűnni a’ Keresztény Religió világának fel- tettzése után a’ bűbájos mesterségről való véle­

kedésnek, mellyet a’ Nemzetek Apostola , Szent Pál is olly foganatosán támadott meg 1. ad Ti- moth. 1. 5. 4. ad Coloss. 11. 8. hogy sokan, a*

kik az előtt tsudálatos dolgokat hajbásztak , ösz- sze hordták könyveiket, és minnyájok előtt meg égették. Act. Apóst. XIX. 19. L. Cornei a La­

pide Comment. in acta apóst. C. XIX. 19.

*) így szokások volt, azokat Ja’ betegségeket, és veszélyeket, mellyeknek okai nem tudat­

tak, az ördögöknek tulajdonítani akképp’, hogy a’ meg tébolyodásnak, a’ süketség­

nek, és némaságnak ördögeit hinnék, a’kik által a’ meg tébolyodon, süket, és néma emberek volnának. 1. Reg. XVI. 14. 25. Matth.

IX. 52. Luc. XL 14.

§• X.

De voltak a’Pogányságból meg tértt Népnek ámítói.

De már a’ Szentegyháznak első századjaiban is találkoztak ollyan Néptsábítók, a’ kik a’ régi regét ismét felelevenítenék, és magából a’ Ke­

resztény Religióból merítenék. Hlyen szőrű két embereket: Elymást Act. apóst. XIII. 6. 7. seq.

és Simont, hire^ ördÖngösoket, és hitegetöket ibid. Vili. 9. 10. seq. magok az Apostolok meg szégyenítettek. (felly. 1K.) Azonban nem tsak követte azokat Menander, hanem a’ képtelen ha­

zugságokat még nevelte is. Innen eredtek Sa­

turninus, Basilides, és Karpokrates, a’ kik­

nek eretnekségeik a’ bűbájos Princípiumokban végezödtek. Ugyan azon II. században a’ bűbá­

jos tsalárdságban nagyon jártas költés Márkus új Sektát állított fel. Azután az Eretnekek, az Ophianusok , és Manichaeusok a’ régi ördöngö- söknek gonosz ámításaikat hirdették; hogy a’

többiekről semmit se szóljak, a’ kik a’ Pogá- nyok között való régi tekinteteket mind egyre folytatott tsalások által iparkodtak fenn tartani, és védelmezni.

§• XI.

így a'régi Pogányoknak egész Magiájok a*

Keresztény Religióba által tétetett.

Ekképpen lett, hogy az új meg tért Hivek között mindenkor találkoztak ollyanok, a’ kik az ördöngösségnek meg rögzött Fő tételeivel (felly* I.) össze kaptsolva lévő következtetése- Ket el fogadnák, és így az isteni jelentésnek

15

igazságait a’ Pogányok’ meséivel gyalázatosán össze zavarnák. Bizonyítják ezt a’ Sz. Atyáknak sürü panasszaik, számtalan sok egyházi, és pol­

gári törvények , mellyekkel a’ bűbájos Mestersé­

geknek kárhozatos képtelenségét kellett a’ Né­

peknek meg mutatni.

§. XIL

Előszámláltatnak az ördöngösségnek es*

méretes Nemei:

1) A’ jövendölés, ennek fajzatjai a.) az Astrologia.

A’ mellyekböl az is ki tettzik, hogy áltáljá­

ban véve az azon idöbéli ördöngösséget négy fe­

jezetekben foglaltatva lenni hitték, i) A’ jöven­

dölés, vagy Mantia. Can. 1. 14. XXVI. 9. III. ez által jelentetnek minden munkálódások, és mó­

dok , mellyek által a’ titkok ki fejtödnek, és a*

jövendők meg mondatnak, mellyeket a’ termé­

szetnek semmi törvényeiből se lehet tudni. Ez a’ bübájnak leg esméretesebb , ’s leg gyalázato­

sabb netne volt. 2,) Az itélö Astrologia, (Astro­

logia judiciaria, seu ars apotelesmetica) az az, a’ titkok ki jelentésének mestersége a’ tsillagok- nak állásából, és mozgásából. A’ kik ezt a’me­

sterséget űzték, közönségesen Matematikusok­

nak néha Genethliaeusoknak neveztettek a’ szü­

letési Napoknak bizonyosSchemák, és lajstromok által való visgálásai miatt, hogy a’ tsiilagzatok- nak helybezetéböl, a’ melly alatt valaki született, annak élete rendje, és változásai kitettzenének, Can .6. 5. XXVL y.ILCan. 1. ibid. 9. IV.

§. XIII.

Egyházi Törvények az ellen.

És mivel ezek közül némellyek a’ Fejedel­

meknek életjeket, és halálokat előre világosan meg állították, azért ez illyen Kurittyolók ellen magok a’ Pogány Tsászáron kemény törvényeket hoztak. L. L. 2.C. de Malef. et Mathém. Azután mivel ez az egész dolog a’ közép Isteneknek, a’

kik ezen világ’ részeinek Igazgatói volnának, (L. felly. §. i.n.3,) Systemájából venné eredetét, és az emberi tselekedeteket az el kerülhetetlen Fatum alá vetné, azt méltán, mint bálványozást, és káromlást kárhoztatta a’ Szentegyház. A’ ki azt hiszi, hogy az Astrologiának, vagy Mathesis- nek hinni kell, anathema legyen. Concil Toletan.

I. Reg. fid. contr. Priscill. mivel a’ ki illyen hie­

delmeknek adta magát, Krisztus’ testétől egészen eltávozott. S. Leó epist. 91. ad Turib. Cap.11.

XIV.

b.) Auguriam, c.) Necromantia.

Egyházi Törvények azok ellen.

A’ jósolásnak más neme volt b.) az Augu­

rium , a’ melly vagy az áldozatok’ belső részei­

ben való külömbbféle jeleknek, és bélyegeknek visgálása által történt, és ekkorHaruspiciumnak, és Aruspicinának mondatott: vagy a’ Madarak’

mozgásának, repülésének, és éneklésének visgá- lásai által, és ez vc.lt tulajdonképpen Augurium:

vagy a’ testi vonásoknak, mint a’ kéz’ vonásai­

nak visgálgatása által, a’ mi Chíromantiának, vagy a’ kép, és homlokbéli vonásoknak szemlél- getése által, a’ mi Physiognomiának, vagya’

hátnak visgálása által, és ekkor Notomántiának nevez-

X7

neveztetett , s'bk más illenféle észrevételekkel együtt. Gan. 8. XXVI. 9. II. Ezekhez járul: c) a* Necromantia , vagy az a’ mesterség, mellyhez képpest a’ Mánes Istenekét elő idézni , vagy fel támasztani lehet, hogy a’ kérdésekre feleljenek, vagy a’ titkokat árnyékzatokban, és képekben jelentsék ki, a’ hová tartozik az eset. Gap. 2.

de Sortil. Ezeket a’ Babonákat mind a’ Keresz­

tény Császárok, L. 5. 5. cod. ibid. mind az egy­

házi Elöljárók ugyan azon okokból (felly. §. Xll.) meg tiltottak. Ha vaiamelly egyházi személy, vagy szerzetes , vagy világi a’ jövendölésekben , és Auguriumokban hisz,---- :--- azokkal együtt, a' kik affélékben hisznek , az egyházi egyesség- ből ki rekesztetnek. Gan. 9. XXVI. 9. V. mint­

hogy bizonyos ez illyen gyalázatos tévelygések­

nek a’ bálványozásból való származása. Gan, g.

§. 1. ibid. 9. 11.

§• XV.

d.) Nyilvetés. (Sortilegium).

Ide tartozik a’ nyilvonás által való jósolás, vagy d.) az úgy mondatott Sortilegium , a’ mi­

dőn valamelly tselekédef tétetik , hogy annak véletlen,* és tsupán történeti fordulásából, vagy kimeneteléből meg értessenek a’ jövendő dolgok.

Gan. 1. ibid. 9. 111. et IV. Észré vették t. i. a’

Keresztények, hogy a’ ryi> vetéssel az ó törvény­

ben az Isten akaratjának ki tanulása vegett éltek légyen, Jud. VII. 18. I. Reg. XIV. 38. seq. Ez a’ Pogányoknál is, de egészen más fő tételek­

ből , szokásban volt. De meg gondolni el felej­

tették , hogy ez illyen nyilvetések az Istennek különös parantsólat’ából , vagy ihleléséből Aet.

Apóst. I. 26. történték: Gan. 1. ibid. 9. 1. Azok tehát egy égésszen különös jusra , és nem regu­

lára mutatnak, mellyeket követésül nem lehetné Venni. Gan. II. 4. ibid. Tehát a’ Pogányok’ éz^-

Ördöngösségröl. M

kásáit követték, a’ mit jóllehet annyiszor kár­

hoztattak a’ szent Atyák , azokat meg annyi jó­

solásoknak, és ördöngösségeknek állítván, Can.

7. ibid. 9. V. Cap. I. de sort, de az embereknek akár tudatlansága, akár rosszasága miatt egész- szen ki nem irthatták. *)

XVI.

Különösen a* Szentek’nyíl vetése.

A’ sorsvetésnek neme a’ szent nyilvetés , (sortes Sanctorum, vel sacrae) a’ melly a’ Ke­

resztény Religióba által tétetvén , a’ pogány ba­

bonának leg világosabb példáját mutatja. A’

Pogányok bizonyos sor rendek által, mellyeket Homerusi, és Virgiliusi Rendeknek hívtak,szok­

tak jósolni; a’ midőn t. i. elő vévén Homerus- nak , vagy Virgiliusnak könyvét, és azt véletle­

nül fel nyitván,' a’ melly vers leg elösször tűnt szemekbe, azt sors, és orákulum gyanánt vet- ték. Hasonló tanátsból éltek , vagy inkább visz- sza éltek a’babonás Keresztények is a’, Bibliával,

*) Azonban a’nyilbúzás magában véve nem rossz, hanem néha hasznos , és szükséges is , ha a’

hatalmunkban lévő dolgokra alkaImaztatik:

t. i. külömbbféle nyilhúzások vagynak , vagy osztálybeliek , a’ mellyek^el élünk a’ koz dolognak fel osztásában ; innen az osztályos Atyafiak, a’ kikkel az örökség közös. L. 51.

4. de excus. tűt, vagy voxolók, a’ mel- lyekkel néha élni lehet , ha a’ voxok egyen­

lők , és tsak az által lehet azoknak többséget szerezni. Így Ágoston epist. í80. ad Hono­

rat. nyilhuzás által mondja meg határozha- tónak lenni, kiknek kellessék üldözés’ ide­

jében az egyházi szolgák közűi a’ városban maradni a’ népnek lelki gondviselésére.

- 19 —

azt a’ helyet, vagy verset mohón fel kapván, a’

melly leg elősször tűnt szemek eleibe, hogy abból a’ jövendő dolgokat fejtegetnek. ,,A’ mi leginkább a’ Hatolika Religiónak, hitével ellen­

kezik, némelly egyháziak, vagy világiak az Aiiguriomokkal foglalatoskodnak, és a’ költött Religiónak neve al3tt, az által, a’ mit Szvitek’

sorsvetésének mondanak, a’ jósolásnak tudomá­

nyát űzik, vagy akár melly Írásoknak szemlélé­

séből jövendő dolgokat ígérnek. A’ ki illyen ,eszközhez folyamodik, vagy azt tanítja , az akár iegyházi , akár világi legyen , a’ szentegyház- bol , mint idegen, ki tiltassék." Concil. Aga- thens. Can. 42. ap. Gratian. Can. un. XXVI. 9.

1. Can. ö. ibid. 9. V. *) XVII.

2. ) A’szorosan vett ördöngösség , és anna al - nemei.

A’ jósolásnál, és nyilvetésnél sokkal rósz- Szabb a’ szorosabb értelemben vett ördöngösség, a’ melly ez ártalmas muakálódásoknak mestersé-

*) L. Concil. Hűbérit. Can. 62. Vénét. Can.

16. Ancyran. Can. 24. Ezen szent sors veté­

sekben régemen mondatni szokott imádsá­

goknak formuláit , mellyeket illyen tzímü régi kéz iratban : Sortes Sanctorum Aposto­

lorum, quae nunquam fallentur , aut mentien­

tur , talált Pithoeus Ferentz , ezen könyv után : vet. Canon, cod. eccles. román. Parisiis a. 1687. ki ryómtattatta. Ennek szép példája fordul elő ap. Mabillon. in Act. Bened. Sae- cul. I. pag. 249. Mind ezekből ki tettszik, miilyen különös tisztelettel, és bizodalom- mal viseltettek ez illyen sors vetések iránt.

B 2

gét jelentette, és azt a’ titkot, melly szerint a?

földalatti Isteneknek segítségével mindenféle rosszakat lehetett (a* mint hitték) az emberekre hozni. Can. 14. §. I. XXVI. 9. III. a’ honnan a’

kik ennek adták magokat, gonosztévőknek, és méreg keveréknek hivattattak , mivel méreggel, vagy más gonosz mesterségekkel ártottak mások­

nak. Nov. CXV. Cap. 5. §. 4. Cap. 4. §. 2. (felly.

III. *) §. V. *) Ide tartoznak a.) A’ kegyet­

len áldozatok: L. 15. ad leg. Cornel. de Sciar, mellyek emberekből állottak, hogy az ördöngös­

ségnek vártt foganatja legyen, (felly. §. V. n. b.) b. Italok, é9 orvosságok, mellyek által a’ sze­

mérmes Lelkek szemtelen bújaságra fel indíttat­

nának. L. 4. Cod. de Males. c) Gonosztévőségek, (Maleficia) mellyek által a’ Házasok a’ házasság­

gal való élésben meg gátoltatnának, és meg gyó­

gyíthatatlan lehetetlenséggel meg vesztegettet- nének. Can. 4. XXXIII. 9. I. (felly. XI.) d.) Az égi háborúkat támasztéknak tsalásaik : Can.

16. XXVI. 9. VII. a’ kik elhitették, hogy ördön- gös mesterséggel az ekmentumokat fel zavarni, a’ szöllőkre, és vetésekre záport, és jég essőt hozni tudnának. L. 6. Cod. de Malef. Can. 14.

§. I. cit. e.) A’ Holttak nyugodalmáért hirdet- tetett, de tsalárd szándékból élőkért szolgálta­

tott Mise , nem más okból, hanem hogy az, a’

kiért a’ Mise áldozat tétettetik , ugyan azon^

szent áldozatnak ereje szerint halállal bűntetőd- jék. Can. 15. §. 1. XXVI. 9. V. f.) varázslások , meg bájolások , igézések., meg kötések , fel ol­

dások, bűbájos mormogások, mellyekkel a’ föld- gyümöltseit le rontanák , az állatokra , és Embe­

rekre nyavalákat köldenének, sőt azokat meg is ölhetnék. 5. Inst. de publ. jud. Lég. X1L Tab;

Tab. VII.

21

§. XVIII.

Egyházi Törvények azok ellen*

Mind ezeket a’ bolondságokat hamissággal, gyilkossággal, és bálványozással vádolta a’ szent­

egyház , és azért minden időben keményen tilal­

mazta : ha valaki gonosztévőséggel (Maleficio) meg öl mást, mivel bálványozás nélkül e’ go­

noszságot nem tehette, halála’ idején se oldoz­

tassák fel, vagy is, mint az Egyházból ki vette­

tett az Hívek’ egyességébe fel ne vetetödjék; igy tettzett a’ Laodiczeai egyházi Gyűlésnek Gan. 6.

A’ kik ördöngös tsalárdságokkal az égi háborúk’, és fergetegek’ támasztásaiban hisznek, tudják meg, hogy a’ Keresztény hitet, és keresztséget el vesztették, és mint Pogányok, és Apostaták, az az , mint az Istentől el fordúltak , és annak ellenségei , az Istennek örök haragját vonták ma­

gokra. Gan 16. XXVI. 9. VII. A’ Trullai Egy­

házi Gyülekezet azokat, a’ kik a’ felhőket elűzni mondatnak, és az átkozolódókat azon Canon alá veti, a’ melly vagyon de Sexennio. A’ kik pedig .ezekben meg maradnak, és vélekedéseket meg nem változtatják, sem ezen ártalmas, és pogány babonákat nem kerülik, a’ Hívek’ gyülekezeté­

ből tiltassanak ki. Can. 61. A’ Méreg keverők és nős paráznák , és bálványozok ugyan azon kárhoztatásra érdemesek. S. Basilius Can. 7>

add. Gan. 5. XXVI. 9. V.

§. XIX.

3.) Varázslás, és annak al - nemei.

Itt új, és erejére nézve az ördöngösségtől külömböző babona adja elő magát 3.) a’ Varázs­

lás , mellyet sok tudatlan, és babonás Kereszté­

nyek a’ Pogányok’ hibáinak maradványaiból meg

kedveltek, és ollyan tudománynak, és mesterség­

nek tartanak, a’ melly bizonyos szók, jelek, és billyegek által jót tehet: ide tartoznak a.) a’

versek, bűbájos vonások, éé ákombí¾ok, ’s ex- orcismusok. b.) Ruha jegyek, kötelékek, és Örszerek, (Amuletumok) a’ nyavalák’ gyógyítá­

sa, és a’ karoknak mind magoktól, mind a’ told’

gyümöltseitől való eltávoztatása végett. Can. 6.

§. L et Can. 7. XXVI. g. 11. Lib. I. §. 5. deextra- ord. cognit. Hogy pedig ezek a’ bolondságok az ajtatosságnak némeily színével bírnának, Krisztusnak, és az Angyaloknak neveit, ’s a’

szent írásnak szavait szokták oda aggatni, S.

August. Tractat. VIL in Joann. c.) A’ kints ke­

resésnek, és ásásnak esztelen mestersége. L. un.

God. de thesaur. *) Ez illyen mestereket már Lucianus in Alexandr. a’ hitegetések’ és tsalások gyakorlóinak nevezte.

A’ kintsásásnak módja, és más a’ földgyom­

rában el rejtve lévő dolgoknak, mint a’

miilyenek az Értzek , források, ’s a’ t. Ke­

resése , és fel találása a’ jósoló vesszőnek segedelme által, meHyet a’ Németek így ne­

veznek SBünf^eh SXutlje, a’ Frantziák la Ba- guette , igen régi szokás, és már a’ Pogá.

nyoktól gyakoroltatott, azután a’ kereszté*

nyeltre is által ment, és ezen még ma is né- melly országokban fenn lévő szokásnak sok példáit Össze gyűjtötte ama’ széles tudomá- nyú Le Brun Péter P. Oratorii ama’ derék könyvében , a’ mellynek ez a’ tzimje: 1’ hi- stoire ' critique de pratiques superstitieuses, qui ont seduit les peuples, et a embarrassé les savans : a’ hol Cap. XIV. több tudós Au- thoroknak említése u*án ezen praxist, mint babonával tellyeset helyben nem hagyja, ki­

vált Natal. Alexandert ditséri , a’ ki in Theol.

Mór. Tóm. IX. pag. 548. „utálatos babona-

23 -T

§• XX.

Ezeket a’ Törvények 5 és Kánonok kárhoztatják.

A’ bübájnak ezen Nemét, úgymint a’ melly az Emberek* hasznára találtatott lel, úgy tettzik, N, Konstantinos meghagyta : L. 4. God. Malef.

De Leó Tsászár ez illyen varázslásokat ártalma­

saknak lenni állított, és hogy azokból valami jó származhasson , el nem hitethette magával, azért az Apostaták’ büntetését rendelte azoknak, a’ kik a’ jónak eszközlése végett varázslásokkal élné­

nek. Növel. Leon. LXV. Az egyház pedig min­

denkor szorosan meg hagyta a* Papoknak, hogy Sággal vádolja azokat, a’ kik bizonyos fá­

nak ágával, vagy bizonyos formájú páltzá- val, mellyet bizonyos tsillagzat alatt met- tzettek , vagy törtek le a* fáról, és bizo­

nyos betűkkel , és vonásokkal jegyeztek ,meg, az el rejtett kintseket hajhásszák, .és hol légyenek el rejtve, jövendőigetik — Nem külömben útálatos babonaságúak azok is, (így folytatja ott) a’ kik illyen embe­

reknek mesterségével , és segedelmével él­

nek az el rejtett kintsnek keresésére, és feltalálására : “ eddig Nat. Alex. Ugyan ezt kell étélni hasonló okokbol azokról is, a* kik ezüstből , értzből, vasból készültt vesszőkkel keresik, és nyomozzák a’ kintse­

ket ; mert hogy mind azon munkáknak, mel- lyek illyen vesszőknek tulajdoníttatnak, sem­

mi íisikai, vagy meg nyugtató természeti okát nem lehet adni , hat bizonyító állítá­

sokkal bőven, és velősen meg mutatja. Le B^un cit*. loc, Cap. XVII. a* mellynek által olvasását senki sem fogja meg bánni.

a’ Híveket intenék, és tanítanák, hogy az őr- döngös mesterségek, és varázslások semmit sem használhatnak a’ nyavaláknak elhárításában. Can.

15. XXVI. 9. VII. Nem is szükséges, hogy a’szent szolgálatban lévők ördöngösek, és varázslók le­

gyenek, vagy kötelékeket tsináljanak , mellyek- íel telkeknek lekötelezéseit bizonyítják. Can. 4.

ibid, V. Az Amuletumok, okoskodjanak bár ezer­

szer azokról, a’ kik azoknak valami erőt tulaj­

donítanak, mondván : az Istent hijiuk segítségül, és többet mást nem teszünk; Keresztény, és igazán hivő Asszony, és több efféliek, de az a’

dolog bálványozás. S. Chrisost. Hornit. V|II. in Coloss. A’ ki tehát a’ varázslókat hal gat ja . vagy kötelék szerekkel él, Anathema legyen. Can. í.

ibid.

§. XXI.

Az Exorcisrnusokkal, Amuletumokkal, ’s képekkel való vissza élés ellen, a’melly az Egyházba bé tsúszott :

Ha azt mondod, hogy maga az Egyház sin-, tsen Exorcismusok, Amuletumok, Ereklyék, je­

gyek, és képek nélkül , mellyekkel az Emberek’, és barmok meg gyógyítására, vagy a’ Föld’gyü- moltseinek meg tartására élni láttatik ; ekkor nem én, kanén) Sz. Jrenaeus feleljen néked:

Nem Angyali segítségül való hívások, nem va­

rázslások, vagy egyéb helytelen viszketegség által tselekszik valamit , (az Egyház) , hanem tisztán, és egyedül, és nyilván az Úrhoz, a’ ki mindeneket alkotott, utasítván az imádságokat, és a’ mi Urunknak Jésus Krisztusnak nevét kí­

ván segítségül, az erőket az Emberek’ hasznai­

hoz képpest., de nem azoknak el tsábításokra eszközli.“ Lib. II. cap. 57. Tudniillik nem a’

$zavakn?k bizonyos formuláiban , nem a’ nevek­

ben, és írásokban, nem a’ jegyekben, és képek­

ben keres segedelmet, hanem egyedül az Istene nek segítségül való hívásában, és hogy a’szív?

nek szándéka oda intéztessék , a’honnan jön min­

den segedelem, és idvesség, külső jelekkel, és cerimoniákkal él. A’ kik másképp’ élnek a’ szent eszközökkel, azok eltávoznak az Egyház’ szándé­

kától , azokat Sz. Chrysostomus sermon. XL1II.

in Matth. imigyen szóílítja : ,,A’ Papok azért, hogy az emberektől igazaknak tartassanak, je­

gyeket aggatnak nyakuk körül, némellyek pe­

dig az Evangyéliomnak valamelly írott részét.

Mond meg te esztelen Pap, nem olvastatik-e naponként az egyházban az Embereknek az E- vangyeliom ? a’ kinek fülébe tett Evangyelio.

mok tehát semmit sem használnak , hogyan menthetik meg azt a’ nyak körül felfüggesztett evangyeliomi részek

§. XXII.

Rendszabások (Regulák) adatnak elő.

De mind ekkoráig talán sokaknak hijjában szóllott, a’ kiket a’ jó útra annál kevesebbet té­

ríthet a’ mi hatalmunk. Mindazáltal itt némelly rendszabásokat adunk azoknak számokra , a? kik­

nek tekéntetek, és hatalmok vagyon a’ vissza élések’ ki irtására. 1) Nem a’ meg gyökerezett szokást, vagy inkább vissza élést, sem a’ soka­

ságot, a’melly az előtte forgó dolgokkal minden meg választás nélkül élni szokott , hanem az egy­

házi rendszabásokat kell követni ; nem is kell minden szertartásokat , mellyek talán a’ Lelki Pásztorok’ szunnyadozása miatt támadtak, a’ Ka- tolika Szentegyház’ praxisának tartani. 2.) Kü­

lönösen azokra szükséges vigyázni , mellyek nem tsak a’ Nép’ reménységét táplálják, hanem az egyházi személyeknek is használnak: mert senki nem hinné, melly hamar meg rögzenek ez illyen el hitetések, ha mindjárt világosan babopás el

hitetések legyenek is , és a’ midőn gyökeret ver­

tek, melly nehéz légyen ki irtások. 5.) Ha ez munkába vitetődik, és illyenkor a’ régi Religió iránt való buzgóságnak színe alatt a’ Népben lár­

mák indíttatnak, mintha a’szenteknek , vagy ké­

peknek, vagy Ereklyéknek tisztelete, vagy az Egyháztól helyben hagyatott szertartás töröltet­

nének el, ekkor erőss szívvel szemekbe kell mon­

dani : ,, Mivel illyen mesterségből vagyon a’ ti szerzeménytek Act. Apost. XIX. 24.

§. XXIÍE ' Ugyan az.

Végre 4.) szüntelen szem előtt légyen a’

Tridentomi Egyházi Gyülekezetnek végzése, Ses's^

XXII. de observ. et évit, in celebrat. Missae.

Hogy a’ Megyés Püspökök mind azokat meg tiltsák, és gondosan eltörüljék, meg tiltani, és el törülni tartozzanak, mellyeket vagy a’

fösvénység, a’ bálványok’ szolgálatba, vagy tisz­

teletlenség, melly alig külömbözik a’gonosszág- tól, vagy a’ babona, az igaz ajtatosságnak ha­

zug követője hozott bé, “ Azután kevés vártat- va : „utoljára, hogy a’Babonának semmi mód ne .adassék, parantsolják , és kitett büntetések alatt .meg tiltsák, hogy a’ Papok tsak a’ ki rendeltt .órákban misézzenek, más szertartásokkal, és .imádságokkal a’ misézés közben ne éllyenek , hanem tsak azokkal , mellyeket a’ szentegyház .helyben hagyott, a’ gyakori, és ditséretes szo­

bás bé vett. Némelly Miséknek pedig, és gyer­

tyáknak bizonyos számát, mellyet inkább a’ ba­

bonás tisztelet, hogy sem az igaz Religió ta­

lált fel, az Egyháztól mindenképpen eltávoz- tassák.“ Ugyan ezen egyházi Gyülekezet Sess.

XXV Decret. de Invocat. Sanet. Keményen meg hagyja : „hogy a’ szentek’ segítségül való hívá­

sában, az ereklyék tiszteletéoeqí, ás a’képekkel

27

való szentelésben minden babona el töröltes­

sek, minden undok, és alávaló nyerekedés meg tiltassék. “ Ezeket a’ rendszabásokat bővebben lehet olvasni ap. Van. Espen. Tóm. II. P. HL Tit. IV. Cap. V. §. 55. seq.

XXIV.

Zj.) Szemfény vesztő tsudatétel, és annak al - nemei.

Menjünk által a’ bűbájos tsalárdságnak egy új , és útálatos nemére, a’ melly 4.) a’ szemfény­

vesztő tsudatétel, a’ melly ollyan hatalommal, és tehetséggel kérkedik, hogy tsudákat mivel- hét; a’ miílyenek az Aegyptomiaknál voltak Jan- nes, és Mumbres : Exod. VII. 11. II. ad Timoth*

HL 8. a’ Zsidóknál Simon Magus , a’ Pogányok között Apollonius Thyanaeus, és más több hi- tegetök, és lmpostorok. És ugyan az Eretnekek leginkább a’ tsudatévő hatalommal kérkedtek . hogy igy új tanításaiknak hitelt, és tekéntetet szereznének. Mmnyájan pedig a’ pogány ördön­

gösségnek főtételeit követvén, az embereket ha­

zug tüneményekkel, és a’ külső érzékenységek­

nek tündéres vakitásával tsalták meg. A’ honnan Praestigiatoroknak, Calculatoroknak mondattak, úgy mint, a’ kik gyors, alkalmatos, és gyakor­

lott testi mozdulásaik, és hajlékonyságaik által a’ Nézőknek szemfényét vesztenék. Ezek’ tso- portjából valók azok is, a’kik az Istennek belső sugallásával kérkedt k, és mint egy profétziai Lélekkel, és isteni ihleléssel eltelve jövendöltek, és azért Fanatikusoknak , Enthusiastáknak , Iste­

neseknek , Pythonikusoknak, és Pythoniss íknak neveztettek, a’ kik álnok tsaiárdsággal az em­

bereknek a’ jövendő dolgokat találgatják. Can, I. XXVI. 9. III. et IV.

Egyházi Törvények azok ellen, Mint visgálták légyen ezeket, onnan meg- tettzik, hogy a’ polgári törvény halálos bünte­

tést L. 5. 7. Cod. de Malef. az egyházi hatalom pedig a’ Keresztény gyülekezetből való ki tiltás*

uak (excommunicatio) kemény büntetését rendel­

te az iilyeneknek. Gratian. XXVI. 9. V. in princ.

Nem kissebb gonossággal, és szentségtelenség- gel fertőztetik meg magokat azok, a’ kik illyen ámító Impostoroknak hisznek, és így az isteni Felségnek hatalmát vakmerőén a’ teremtmények­

nek tulajdonítják. Cap. 5. ibid.

§. XXVI.

A’ babonás ügyelet, és annak al-nemeí, Éppen nem volt ritkább az ördöngösségnek ezen neme, a’ mellynek gyakorlása* nem kevés Csalárdságot tesz fel előre : a’ honnan az esztele­

neket annál könnyebben el hitette 5.) A’ babo­

nás ügyelet: (vana observantia) a’ midőn a’ tsu- pa történet szerint való esetekre, és némelly na­

pokra, mint szerentsés, vagy szerentsétlen na­

pokra vigyáznak, és azokból a* jövendő dolgo­

kat gyanítják, és jövendölik , a’ melly szokás a’

pogányság princípiumainak folyadékja. így a.) „ ha valaki házából ki menvén fél szemű , vagy sántikáló embert lát, és abból jövendői:

ha szűzzel találkozik össze, sovány napja lé­

szen, ha pedig kurvával, jó, szerentsés, ét nyereséggel tellyes napja lészen.S. Chrysost.

Hornit XXL ad Pop. Antioch. b.) „ A’ midőn tsuklásod közben az mondatik néked , hogy jobb kezeddel bal hüvelyedet tartsad. Ezekhez ezer­

nyi ezer igen gyáva, és haszontalan észrevétel

— 29 --■

lek járulnak, úgymint, ha valamelly tag zök­

kenik , ha az együtt sétáló jó barátok közé kő hengeredik, kutya, vagy gyermek kevere­

dik. Hlyének ezek is: a’ küszöbre hágni, a’

midőn háza előtt el megy; ismét lefeküdni, ha öltözködése közben ptüsszenik; vissza térni, ha ki menvén valamiben meg üti lábát : a’ mi­

dőn a’ ruhát az ürgék meg rágják, inkább fél­

ni a’ következő rossztól, hogy sem a’jelen lé­

vő kar miatt bánkódni.“ S. August. Lib. II.

de Doctr. Christ. Cap. 20. ap. Gratian. Can. 6.

XXVI. 9. II. c.) ,,IIa bizonyos napokon, vagy

„hónapokban , vagy esztendőkben akarnak , vagy

„nem akarnak valamihez fogni, azért, mivel

„azokat szerentsés, vagy szérentsétlen időknek

„tartják az embereknek babonás él hitetések sze-

„rént.u Idem in Enchiríd. ap. eund. Can. 17.*

XXVI. 9. VII. d.) Ha hiszik, hogy azon tizen­

három közül, a’ kik egyszersmind egy asztalnál ebédelnek, egy esztendőnek cl folyása alatt va*

lamellyik meg halalozik.

XXVL

Egyházi Törvények azok ellen.

Mind ezek az ügyel esek , és el hitetések po­

gány szokások. Can. 15. XXVI. 9. VII. és a’kik lUyeneknék adják magokat, az Apostolnak mon­

dása szerint, a’ hitben még gyengék, és alig van Religiójok; mert így szól hozzátok: Félek, he hogy haszontalanul dolgoztam közöttetek;

ad Gálát. I-V. és Sz. Chrysostomus in Comment.

ad Gálát. I. szemekre hányja, hogy a’ mennyi ugyan rajtok áll, a’ fátumnak hazug tyrannismu- eát hozzák hé, hogy az egyházi tilalmakat itt ne említsem. Can. tZp 16. ibid. A’ mellyek jólle­

het olly pompával, és tekéntettel olvastatnak az egész világon az egyházakban , még is tömve/

vagynak a’ mi gyülekező helyeink ollyan. embe2

rekkel, a’ kik mikor mit tegyenek, az időket a’ Mathematikusoktól veszik. Can. 17. ibid.

§. XXVIII.

A’ Németeknek az ördöngösség ellen ho­

zott régi törvényeik említtetnek.

Továbbá a’ mi Német Országunknak azon dologról, a’ mellyről eddig szállottunk, hozott törvényéit el nem hallathatom. Mert azok olly sok, olly szép, és minden figyelemre méltó dol­

gokat foglalnak magokban, hogy különös, és tsak nem első helyet érdemlenének e’ tárgyban.

Karlomannus im Capitulati II. ex Concil. Liptin.

de an. 740. ap. Baluz. Tóm. I. Col. 15o. a’Babo­

náknak, és pogány szertartásoknak kis lajstro­

mát adta ki, ebből is ’ ilágGsan kitettzik, hogy az egész ördöngösség nem más a’ pogány babo­

nának folyadékjánál, a’ melly szereitsétlenül a’

Keresztény Religióba által vitettetett. A’ hon­

nan meg tiltatott, hogy a’ Hívek kerüljék azo- kat a’ hibákat, mellyek a’ Pogányok’ szokásai­

ból maradtak fenn, illytnek: az ördöngösek, nyilvetők , méreg keverök, varázslók, álom fej­

tegetek, a’ kiket az isteni törvény el múlhatatla­

nul meg büntetni parantsOl. Capitular. Lib. VI.

Cap. 215. ap. eund. ibid. Col. g6i. Az is rendel­

tetett , hogy a’ Kánonok szerint minden Püspök a’ maga Megyéjében szorgalmatosán vigyázzon ---hogy az Isten népe pogány szokásokat ne­

gyakoroljon , hanem a’ Pogányságnak minden otsmányságait meg vesse, akár a’holtaknak vi­

lági áldozatják, akár a’ nyilvetöket, akár az isteneseket, akár az ör szereket, és auguriumo- kat, akár a’ megbájolásokat , és varázslásokat, akár a’ meg öletett áldozatokat, mellyeket az esztelen emberek az Egyházak mellett pogány szertartással gyakorollak a’ szent Martyroknak , vagy Hojjiessoroknak neve alatt ekképpen az Is

— al­

tent, és áz ö szentjeit haragra gerjesztvén: nerú külömben azokat a’ pogány tüzeket is, mellye- ket Neofratreseknek hívnak, és a’ Pogányoknak minden észre vételeit, akár mi nevezetüek legye­

nek , nagy szorgalmatossággal tilalmazzák. Capit.

I. Karlom. de an. 742. Capit. 5. ap. eund. ibid.

Col. 147. *)

§. XXIX.

És azokból a’ képzeltt Mesterségnek Meséi meg tzáfoltatnak.

És így ezek a’ veszedelmes rosszak, mel­

lyek kéltség kívül a’ Pogányok’ szokásaiknak maradványai, gyakran meg tiltáttak, de azokat a’ bölcs Törvényadók semmi polgári büntetéssel nem terhelték, ha fsak más valami nyilván való gonosszág nem ütközött hozzájok. Mert nem hitték , hogy egyedül a’ bűbájos mesterség vala­

mit véghez vihetne, noha más volna a’ babonás Népnek vélekedése. ,,Azt mondják, hogy ördön*

gösek gonosz Mesterségek által a’ Levegőt fel zavarhatják , és szélvészeket támaszthatnak , a’

jövendő dolgokat meg mondhatják, a’ föld’

gyümöitseit el ronthatják, a’ Marhák’hasznát el vehetik, és másoknak adhatják és számtalan egyebeket beszéllenek felölök/* Addit. Capit.

II. Cap. 21. ap. eund. ibid. Col. 1142. De ezeket

*) Ezen fellyül L. Capitul. aquísgran. 111. de ann.

709. Cap. 4. Capitular. lib. I. Cap. 21. Cap.

62. Lib. VI. Cap. 72. addit. 111. Cap. g5. ap.

eund. ibid. Col. 24a. 707. 710. g3/i. 1174.

Azon kiss lajstromot, mellyről emlékeztünk meg világosította , és magyarázta Ah Eck- hard Ján. Gy. in Comment. de Reb. Franc.

Orient. Tóm. I. Lib. XXII). 24. §eq. föl.

407.

ném tselekeszék, hanem tsak külömbbféle t sírd ál- lacos dolgokat költenek felölök. Capitul. Héráid.

Turonens. Cap. 5. ap. eund. ibid. Col. 1287.

Mert ha valaki az ördögtől el ámítva a’ Pogá­

nyok’ szokása szerint valamelly embert vagy Asszonyt ördöngösnék hisz , és azért azt fel gyújtja , vagy annak húsát másókkal meg eteti, vagy maga meg eszi, feje vetetődjék." Capitul.

e Part. Saxon. Cap. 6. ap. eund. ibid. Col. 251.

Tehát az Isteneseket, és nyilvetőket (Divinos, ét sortilegos) «az egyházaknak, és Papoknak ál­

tal adatni rendeltük: ,,Ibid. Cap. 23. Col. 254.

hogy a’ leg szorgalmatosabb vallatás alá vet­

tessenek, ha talán meg váltanák azokat a’ rosz- szakat, mellyeket tettek. De ollyan mérséklés­

sel történjen a’ vélek való bánás , hogy életeket el né veszejtsék, hanem hogy meg tartassanak a’ tömlötzben sanyargatva , a’ míg Isten’ kegyel­

méből meg jobbításokat ígérik.^ Capitul. Ca- roli M. II. de ann. 8o5. Cap. 25. ap. eund. ibid.

Col. 428. „Es poénitentziát tartsanak ezen tilal-

„mas vakmerőségekről.“ Capitul. Pipini de ann¾ 795. Cap. 5i. ap. eúnd. ibid. Col. 55g. *)

§. XXX.

Az ördöngösségnek leg újjabb Főtételei adatnak elő :

Úgy vélem, elegendőképpen ki tettzik a’

régi Keresztényeknek abbéli vélekedése, hogy az ördöngösség nem más, hanem a’ bálványozásból/

eretnekségből, Apostasiából, képmutatásból, kí­

ván-

*) Hogy pédig az , a’ ki a’ Fejedelemnek , vagy Birodalomnak sorsa felől az Ördö* gösöket

kérdezi, azzal együtt, a’ ki néki felel , fej- vesztéssél büntettetik , Capi ul. lib. Vll. Cap.

5>O. ap, eund. ibid. Col, j104. a’ Piómaiak’

— 55 •—*

Vántsíságból , nagyra vágyásból, gyilkosságból, méreg keverésből, és a’ tsillagzatok’ visgálásá- ból szármázó gonoszságoknak keverékje, és Ö9z- sze szerke^ztetése, és hogy azok nem meszsz©

vagynak az ördöngösségnek gonoszságától , a’

kik a’ bűbájosok' gyáva e9ztelenségeiknék hitelt adnának, és ígéreteikben bíznának, vagy fenye­

getéseiktől félnének. De az utóbbiak egésszen más formát adtak áz ördöngösségnek, és azt egésszen más fő-tételekből magyarázták. A’ Po­

gányok a’ Daemon neve alatt, a' kinek segítsé­

gével élnének, hol magát a’ Fő Istent, hol a’

közép Isteneket, hol a’ Holttak Lelkeit értették*

(felly* I.) Az utóbbi keresztények azt azzal az Angyallal, a’ ki eleinte ugyan jó, és boldog volt, azután a’ kevélység’ bűne miatt Örök ki-*

hókra kárhoztatott, Math. XXV. 41* II. Pét. 1L 4* váltották fel, erŐssen el lévén hitetve: hogy t.) Ez a' nyomorúltt teremtmény minden dolgok­

nak felettébb nagy tudományával, és hatalmával bir* ÍL) Azt az Emberek elő idézhetik, és az­

után Ili.) azzal világosán meg állított, vagy alat­

tomos kötést (Pactum expressum , vel tacitum) tehetnek , és véle barátságosan társolkodhatnak.

így lessz a’ kötés , és meg egyezés után ördön- gössé, és boszorkányé, az ördög pedig köteles, hogy az ollyan embernek kívánságára az ördön­

gösségnek nem tsak az eddig elő számláin mun­

káit, (felly. §. IV.) hanem azoknál még sokkal nagyobbakat is Valósággal tellyesitsén*

törvényéből vétettetett. Paul. sént. reóept.

lib* V. tit. 21. §. 5. és az a’ Birodalom ja­

vának tekéntetéböl elegendőképpen érte­

tődik*

Ördöngösségrfíti

És ezekből a’ fél keresztény ördöngösség­

nek képzelete.

így az a’ dolog, mellyet a’ régi Egyház hinni nem engedett, és a’ mellyet a’ Törvény adók tsak a’véle járó gonoszságok miatt büntet­

tek, valóságos, és külömböző gonoszsággá vált.

Innen az ördöngösségnek, a’ bűbájnak új magya­

rázatja támadott; hogy az ollyan gonoszság, a’

melly által valaki az ördöggel kötött világos , vagy alattomos alkúnak, és egyezésnek ereje sze­

rint annak segítségét, és hatalmát magának le­

kötelezi. A’ világos, és meg határozott alku, vagy kötés a’ jelenlévő ördöggel, (a’mint mond­

ják) tétetik, a’ ki vagy egy embernek, vagy ok­

talan állatnak, vagy valameily szörnyetegnek (Monstrum) testi képében jelenik meg: *) az

•) Az ördöggel kötött világos alkunak rettene­

tes példáját jegyzetté fel T. P. Strunck Mi­

hály folytatója az Annak Paderborn. P. 111.

L. XX111. ad ann. 1897. a’ hol a’ követke­

zendő esetet beszélli elő, a’ melly Vestfaliá- nak Attelena nevű falujában történt, és a’

mellyet magának az Authornak szavaival adok elő , ne hogy valamit el venni, vagy hozzá adni láttassak a’ hihetetlen történet­

hez. „Bizonyos Attelei paraszt, úgy mond, a’ ki magát fiatal korában egésszen a’ po­

kolbéli gonosznak ajánlotta , attól három babot, vagy inkább három bab forma ma­

gokat vett azzal a’ parantsolattal , hogy egy szüzet öljön meg , annak fejét vágja el , három lábnyi méljségre ássa a’ földbej és bizonyos móddal azon három babokat annak feltátott szájába tegye, és ültesse;

onnan más három babok fognak ki nőni ,

55

alattomos kötést abból következtetik, ha valaki akár rosszaságból, és el szánt akarattal, akác tudatlanságból, és jó szándékból ollyan dolgok­

kal , és eszközökkel él , a’ rnellyekröl azt tartja a’ köz nép , (és bár egyedül a’ köz nép !) hogy azok a’ világos kötésekben az ördögnek kedve­

sek. Az Ördöngösöknek, és boszorkányoknak hatalmáról pedig illyen regulát állítanak meg : hogy akár mit kívántuk a’ világos vagy alatto­

mos alku szerint lekötelezett ördögöktől , mind azt inog nyerik, ha tsak isteni rendelés által meg nem gatoltatnak, hogy azt ne tehessék, a’

mit kérnek fölök.

mellyeknek egyike , ha szájában tartja , azt teszi, hogy láthatatlanná legyen: a’ mási­

ka, hogy farkassá, vagy kívánsága szerint más állattá változzék: a’ harmadika, hogy akár melly élet nélkül való dolgokká, ha akar , változhassék.“ Azután hamar ezeket teszi hozzá az említett író loc. cit. föl.

58g. hogy ugyan azon Paraszt a’ törvényes kikérdezietésben a’többi között ezeket vallót**

ta: „hogy azon babnak segedelmével , a*

melly láthatatlanná tette , nem tsak sok lo­

pásokat , és gyilkosságokat, hanem igen sok más tsinta lanságokat is el követett.

A’ másik babnak segedelmével pedig gya­

kran farkassá, vagyŰnás kártékony állattá lett, és abban a’ formában sokat ártott mind baromnak, mind embereknek, azok közül többeket meg ölvén. “ Ez az egész elő beszéllés, a’melly ezen ördöngösségnek gonoszságáról gyanús parasztnak törvényes vallatásából vétettetek , ha a’ józan emberi észnek, isteni jelentésnek, és egyházi Ká­

nonoknak sinór mértékéhez tartatig, egy vén aSszonyi meséhez, és egy sárepével bővel­

kedő embernek álmához hasonlónak lenni lattzik. De erről majd alább többet mondunk.

§. XXXII.

És ezen ördöngösség* gyakorlóinak mun­

kálódásaik meg magyaráztatnak.

És így az ördöngösöknek e’ következendő­

ket tulajdonították: 1.) Hogy az ördög’ sege­

delme által a’ Levegőben szerte széllyel hordoz- tatnak, és egy szempillantás alatt a’ lég távu- labb lévő Tartományokba vitettetnek. 2.) Külö­

nösen Német Országban a’ Brukterok’ hegyére , (Nálunk pedig Sz. Gellért hegyére) a’ hol az ör­

döggel pompás gyülekezeteket tartanak, és ott vigadnak, ’s vendégeskednek , az ördöggel fajta­

lankodnak , és azt egy baknak, vagy más hason­

ló állatnak képében szemtelen, és undok tsele- kedetekkel imádják. *) 5.) Az ördögöket minden féle edényekbe bé zárják, és másokba botsátják.

4.) Lidértzekké, és más állatokká változnak. 5.) Versekkel, bájolásokkal, varázslásokkal, átkok-

*) Boehmer, Element. jurisprud. Criminal. SecL IL C. IV. §. 57. Hogy illyen hitegetök, és Fantasták a’ józan emberi észnek, és keresz­

ténységnek gyalázatjára még ma is némelly Tartományokban széllyel járnak, és a’ gon­

dolatin Népnél hitelt találnak, a’ minden­

napi tapasztalás mutatja, és az írók bizo­

nyítják. Haljunk a’ sok közül egyet, ama’ szé­

les tudománya miatt híres ab Eekart János Györgyöt: „Közönségesen hitették, úgy­

mond in Comment. de reb. Franciáé orient.

lib. XXIV. 26. hogy az ördög is ezen idő­

tájban, az az Pünkösd hava felé gyűlést tart, és az ő ördöngösseinek, és boszor­

kányainak külömbbféle parantsolatokat ád , azután számokra tsak nem hozzá férhetet- len hegyeken vendégséget, és mulatságot rendel, a’ kik bűbájos zsírral meg kenvén

- 37 -

kai, figurákkal, és jegyekkel a’ Nemzés’ tehet­

ségét meg gátolják. 6.) A’ testre, és életre néz­

ve használnak, vagy ártanak. 7.) A’ testeket a’

fegyvernek , és vágások ellen sérthetetlenekké teszik. 8.) Okozzák , hogy a’ jelenlévő láthatat­

lanná legyen. 9.) Kintseket találnak. 10.) Égi háborúkat, és szélvészeket támasztanak. 11.) E- gereket, tetveket, és más efféle ártalmas férge­

ket elő állíthatnak, mellyekkel az embereknek,

^s vetéseknek árthatnak és végre 12.) szabad tettzések szerint, nem tudom, melly tsoda dol­

gokat tehetnek. Oliy éktelen bolondság nyomta már el a’ szegény világot, hogy most olly kép­

telen dolgokat hisznek a’ Keresztények , «Milye­

neket az előtt el nem hitethettek magokkal a’

Pogányok, a’ kik a’ mindenek’ Terejntöjét nem esmérték. S. Agobardus Archiep. Lugdunens. in libello de grandin. ct tonitr.

§. XXXIIL

Ezen Systemának első nyomai a’ XIII.

Században tűnnek elő.

Ezen újdon új Systemának világos nyomai tsak a’ XIII. században jönnek elő, a’ mellynek újsága által meg illetődvén a’ Boldog Kantipra- tai Tamás in lib. Bonurn Univers. de apibus lib.

II. Cap- 56. edit. duacens. de Qnn. 1627. így ki­

áltott fel: ki ne álmélkodjék azon, hogy a’ dol­

gok’ rendtartása, és a’ természet’ intézetbe illy magokat, ördögi bakra, pemetre, vagy se­

prőre ülnek, és a’ Levegőn oda repülnek.

A’ köznép azután ezt a’ phantastai utat Sz.

Walburg napjára határozta, a* melly első Májust négy napokkal előzi meg : ezen ne­

vetséges , és otromba vélekedésétől mind ekkoráig se lehetett egésszen el vonni/*

meg magyarázhatatlan esetté változik ? A’ tudós Férfiú kérdezte erről a’ dologról N. Albertét , az ő Mesterét, de az el mellékelte, és semmit sem akart meg határozni ; kéttség kívül a’ hamar hitü sokaságnak tekéntctétől ijedvén el, melly a*

meg rögzött Ördöngös Mesterségnek Fő-tételeit a’ Keresztény Relígiónak kútfejeiből kívánta ma­

gyarázni , hogy babonás vélekedésének annál biz­

tosabb támasztékja volna. *) XX XIV.

Mivel pedig egéaszen ismeretlen vólt;

Azonban mind ekkoráig ez a’ vastag, és rögös tudomány a’ Tudósoknak tsak magános vé­

lekedéseikhez tartozott. azoknak a’ Tudósoknak t. i. a’ miilyeneket az akkori időknek barbaries- se nevelt. Mert hogy az emberek az ördöggel szövetségbe lépnek, vagy azzal gyűléseket tarta­

nak, véle faitalankodnak ’s a’ t. a’ múlt időknek közönséges Aktáiban ezeknek semmi nyomára nem akadhatni. A’ Justinianus’ törvényében va­

gyon ugyan az ördöngösökröl, és Mathematiku-

*) Az első, a’ ki az ördögi szövetségeket, és alkukat vitatta , és nap fényre hozta , vólt Caesarius Heiste^bachensis in Libris XII.

illustrium miraculorum, et historiarum me­

morabilium ann. 1227. editi?. L. Leibnitz latrod, ad Tóm. II. Script. Brunswic. fol. 47*

Vincent. Bellovaeens. in Speculo historiali, a’ melly t?5o. e. terjed ki, Lib. VI. Cap. 106.

ezt tsudállatos Mesékkel ékesítette fel , mel­

lyenét osztán 12go. e. kerül nem tsak úira fe] elevenített, hanem felettébb meg is bő­

vített Jaeobus de Voragine in histor, Lon- gobard. a’ melly közönségesen Szent Legen­

dának, vagy szentek tükörének hivattatik.

— 5g —

sokról Titulus, de ebből még senki sem mert bizonyságot venni az új ördöngösségre. A’ IX.

Decretálékben leg alább a’ nyílvetésekről tsak kevés mondatik, hogy azonban arról a’ dologról in Sexto , in Clementinis , in extravagantibus éppen semmi titulus sintsen. A’ Gratianus’ De- cretumban, a’ régi Frankusok’ törvényeiben nem hogy erősséget találnának az ördöngösség’ párt­

fogói , hanem inkább azokból az ellenkező érte­

lem tettzik ki, és a’ bé vett közönséges hibának istentelenségét lehet kihozni, pfelly. §. XVI. et seqq.) L. Jacob. Gothofred. ad leg. 5. God. Theod.

de malef. et mathemat. Tóm. 111. pag. 21. seq.

Desider. Erasm. Roterodam. epist. gi.

§. XXXV.

Még a’ XIV. Században a’ köznép’ elhiteté­

seinek határait meg nem haladta.

Sőtt még az egész XIV. Században ez az Ör­

döngösség a’ magános, és népi elhitetésnek határai között maradott. Nevezetes e’ dologban XXII.

János P. Gonstitutziója super illius Specula in Bellar. Rom. Tom. I. föl. 204. a’ melly költ 1325.

e. körül. A’ Pápa abban a’ Szent írásból vett metaforákkal él, de világosan semmit meg nem határoz: hanem tsak panaszolkodik „hogy vagy­

nak keresztények , a’kik el hagyván az igazság­

nak első világosságát, a’ hibának olly nagy ho­

mályától boríttatnak körül , hogy a’ halállal frigyet kötnek, és a’pokollal szövetségbe eresz­

kednek : (Isai. XXVlll. 15.) mert az ördögöknek áldoznak: ezeket imádják: képeket faragnak, és faragtatnak: gyűrűt, vagy tükröt, vagy tsészét, vagy más effélét , hogy azokba az ör­

dögöket bűbájosán bé rekesszék; ezektől kér­

nek, és vesznek feleleteket, és kevés kívánsá­

goknak bétellyesítése végett segedelemért esen- kednek. “ Azután a’ Pápa in §. I. eit. Constit.

eseket keményen meg- tiltja, és az engedetle­

nekre §. 2. loe. cit. az exc0mmunikatzión4k át­

kát mondja ki. *)

§. XXXVI.

De azt az Inquisitorok a’ XV. Században derekasan el terjesztették ;

Azonban a’ X11L Században támadott ínqui- aitorok az Eretnekségnek ürügye alatt az ördön­

gösségnek bűnét is minden külömbbség nélkül kezdették visgálni, és étélni: vissza nyomta u- gyan őket IV. Sándor P. in Cap. 8. 4. de Hae­

ret. in 6. de azon hozzátétellel: ha tsak világo­

san eretnekséget nem foglalna magában, és már ezen szín alatt tágas kaput nyitott nékik, hogy jövendőben mind azok ellen, a’kik az ördöngös­

ségről, és a’ Sátánnal kötött titkos szövetségről vámoltatnának, ke-gyetlenkedhetnének ; a’ mit a’

XV. században 6zorgalmatosan gyakorlottak is;

*) Azonban Duns János, az a’ subtilis Doktor, a’ ki í5o8. e. halálozott meg, az ördögnek az emberekkel való szövetségeit magyarázta az oskolában. Lib, IV, dist. 04. 9. I. és már igen sokaknak esztelensége annyira neveke*

dett, hogy azt állítanák, hogy az Egyház az ördöngös mesterségeket minden ok nél­

kül, és éppen helytelenül tiltotta meg; mi­

vel az Isten azok által az ördögöket kénsze- riti a’ kéréseknek tellyesítésére, és mivel a’

sz. Próféták, és mások ollyan mesterségek által tették jövendöléseiket, és tsudáikat, vagy űzték ki az ördögöket. Ez illyen XXV111, állításokat a’ Párisi Akadémia í5g8, e. kár*

hoztatott. Meg vagyon a’ szent Fakultásnak ezen Decretoma iu Mail. Malefic. Tóm. II.

P, II<

- 4i -

L. Philipp. a Limbarch. hist. Inquis, lib. I. Cap.

25. kiváltt minekutánna IV. Sixtus P. 1474. e.

elég világosan ki mondotta: hogy eretnekség, és a’ hitnek tisztaságától való el hajúlttság az ördögöktől várni feleleteket. Cap. 2. de malef.

et incantat, in Vll. Végre Vili. Innocentzius P.

1484« e, egésszen az Inquisitorok’ részére állítot­

ta meg a’ dolgot: Cap. 4. loc. cit. add. Brillar.

Rom. Tóm. I. föl. 429. Mert minekutánna érté­

sére esett, hogy felső Német Országnak némelly részeiben valamint a’ Moguntziai, Koloniai, és Bremai Tartományokban is több Ördöngösek, és Boszorkányok légyenek, az azon részekben lévő Inquisitorok mellé, t. i. Institor Henrik, és Sprenger Jakab mellé , még Gremper Jánost is a’ Konstantziai Püspökségből lévő Papot rendel­

te , hogy az ördöngösséget, mint már az eret­

nekségnek bizonyos nemét szorgalmatosán nyo­

mozzák. *)

*) Ugyan ezen munkát azután VI. Sándor P.

1492. e. a’ Lombardiai Inquisitorokra bízta.

Cap. 1. loc. cit. Még ugyan semmi sintsen ezen Pápáknak Konstitutzióikban az ördög­

gel kötött frigyről, de az ördöngösöknek hatalmok felől való meséket, mint igazakat, úgy veszik, a’ mellyröl érdemes olvasni Vili.

Innocentzius P. fellyebb említett Konstitu- tzióját. De a’ magános Doktorok között leginkább említésre méltó Nider Jánosnak Do­

minikánusnak , és Báselben Theologiae Pro- fessornak Formicariumja, a’ melly 1410—5o.

e. körül jött világosságra, a’ mellyben az ördögi frigyekről 9 a’ Boszorkányoknak az ör­

döggel való fajtalankodásaikról, és több ef- félíekröl tellyes előbeszéllések találtatnak, a’ honnan többnyire merítettek a’ többiek is következő időkben. Magok az Inquisito­

rok Institor Henrik, és Sprenger Jakab ír­

tak egy könyvet illen tzím alatt: Malleus

§. XXXVII.

Méglen a’ XVI. Században törvényesen meg állíttatott:

Végtére ollyan időkbe jöttünk, mellyekben az ördöngösségnek közönséges elhitetése , és bal étélete annyi hozott törvényekkel Írott könyvek­

kel , az étéltt dolgoknak tekéntetével, és szám­

lálhatatlan fa rakásokkal meg erősíttetvén , fő poltzra emelkedett. Sz, Borrornaeus Károly in Concil. Mediolan. 1. de ann. 1565. azoknak isten- telenségét kárhoztatja „ a’ kik az ördöngösség­

nek, és méreg keverésnek akár melly neme alatt az ördögökkel szövetségeket, alkukat, és foga­

dásokat nyilván , vagy alattomban tesznek/4 ap.

Harduin. Tom. X. col. 645. Azután V. Sixtus P.

azon fontos Konstitutzióban : Coeli , et Terrae de ann. 1585. azt állítja : hogy a’ nyilvetők az ördö­

göknek leg alább titkos társasága , vagy alatto­

mos egyezése nélkül nem munkálkodnak: ismét mások a’halállal kötnek frigyet, és a’ pokollal szövetségbe ereszkednek , a’ kik hasonlóképpen az el rejtve lévő dolgoknak jósolása, és más tselekedeteknek el követése végett az ördöggel világos alkut is kötnek, és ördöngös mestersé­

gekkel élnek : egyszersmind az ördöngösségnek minden nemeit, és munkáit elöszámlálja , akképp’

hogy az olvasást mindenképpen meg érdemelje.

L. Bulkr. rom. Tóm. 11. föl. 555. *)

Maleficarum, a’ melly tellyes ugyan gyávasá­

gokkal , és hijjába való agybéli koholmá­

nyokkal, de hogy azt annál tekéntetesebbé ten­

nék, a’ koloniai Doktoroktól, és Theologiae Professoroktól 1487. e. jóvá hagyatták.

*) Ez idökorban t. i. 1579. e. Bodinus Ján.a’leg babonásabb ember adott ki Libros IV. de Magorum daemonomania / a’ mellyekben az