az az

.

-.

-."

ا.-..ا.

-

-----...ا................---.ا.----

-.ا.-.....ا.

.-."-.--.ا.----...................

..ا.".ا.ا.ا

.............

..---.-.-."...................

--.-.ا.-ا.-..-.--.ا-.----..-

.--..-.--.-.ا.--ا-------

..-.-.ا.--

...--.-.".-.

..........1.................--.

.صلاصلاـ

.-.للا

ا.للا

ا.==Coلـ

Oحتمحـلا

تجCOملاصصللسا

1D

ا.صح-

لــلــ

ع>للسا

-

هzصه--O.-

.-.-.

وه-صهلـ

<<ا.----كمسلا

2...-----.-

>D-O--.

Co............-.--

-

.-..........صح==السلا

صلاحـ

للاZC......................................حصد"..(همر)للا

..........

>ضدO..........

...

--------.-

-......-......................

--.--.".-."."........

--.-..................

.-.-.م....ا.....................................................................---.-....-.-.................................................

..-..-......

.........................................."."...-.-..ا.-..............................م

..ا--.-.-.."..-

.....-......---.-............................يم...

-.-...م.....-----.ا-....-.

--...."..-..-----.-.-...--............. -

.-----...

-.ا-."----

--------|-|-|-'..|----º.ſ.|×|-ſae|×r.|-（）.|-（,，，|-".|-. -|-|--|×····.-，，,，，，，，！|-•••••••-（）--|---|--

••••••···-|×-，，，（…）：：-•••••----|-|--|-|--|-----|---|-

|-•••••••••••••••••••••••••......

|-|---|-|-|--|-|-----|-.---------------------（.-.

|-|-|-|-|-|-|-|--（）|×|-：：ſae|---，，，|×（…）|×------------|-------|-|-|--|-|-|（）-|-|-|-|-|-（）---|-

---…•••••••••••••••••...，，，,|-|-|-|-|_--|-.|-|-|-

|×·····****（º.：（..，，，，，，，，，，····-（,，，，,-|-.....|---…|--|--|-

（~~~.|-···.|-----|×（×，！|-|----（）·······

|-|-（）.....-|-|-|-·|-|-|-|----- ---（）|--（）-（）••（,，，，---------|-----º|--|--

|-|-|--·---|-（）.----···-|-----

|-·-

|-|------|-|----|-|--|-|-，，，，，，，.------------------------|-|-|-|-|-|-----|--|-

|-······-|----，，，，......-|-|-------|--：：-）.…--|-......-|_|-.|-|-|---

|-···.：（）.|-（）|--|-|-|-|-|-----------.|--------，，，，，

---|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|-|---------...........

-|-，，，|-|-|- |-|-|-

|-|-|，，，-…------.------|-

|-|-|-.|-

---------（）|-|-|-|-|---|-|--|--

--------（）-|-|-|-|-|-|--|-|-········-

|-|--…|-|-|-|-|-----------....|-|-|-|-|-|-|-|-|-

ae|-........|-|-|-|--|-|-|-.

.|-----......（....-|-|-|-|-|-|-|-|-|-.|-.................|-

|-|-|-|---|-|-|-...-（）--|-|-|--|------|---------.：-（）|.|-|–................

-|-|-|-.|-|--

............-|--|×|--|-|-|- .，，，，，，|--------|-|-|-·|--|-|-|-|--|-：（...|-|---...

|-|---|-|-|------|----|-|-|-

-|-|------

.....|-|---|-

|-|--|-|-|-|------------|-------

--|-|-··-|-|-|-. .|-|--（）） ---

-|-|----|------ .|-----|-..----|-|-.|-|-|-|-|-|-|-|-|--（）（，，，，，，，，，，,|× --|--------|-...|-----|--|---|--------|-------------------|-|-|-|*||.|-|-|-|-.|，（）|--，，,,，|，،،،،........||||||-|│││││││││││││││││││││|-

. . . | || … . . . . . . . . . . . . . . . || || || || № . | （ | -

（ ， ， ， ， ， ， ، ، ، ، ، ، ، ، | -

-|-|- .

._.-

-|------...，,，，-（））|-（）（） - -|-------）..|--- .|-----------|-|-|-...|----（）.......|-..........|-|-|--|-

----|-|-|.|-

|-.......|--（），，，，，,|-|----|-|-.）：（） |-|---·--------.......|.....|-|-.|-（）|-|-- ---（）|--|-|-......|-|-|-（）（）（）...（，，，. |-.（）|--.-

|-----|-|-（）-|-|-",！（）（）.（）（） ---（，，，，.（）：-）.|--

-|-|---

-....|-|-|×≤≤≤.-|×（））（）|-|-|-|-----.----..|---.|-|-...............|-|--.......|-|-|-

.|-.-||_-_-__·|-|-，！---------------------------------|-，，，，，，，-|-|--|-

--|-|-（）|-ſae.|-|-.|-|-|-|--.，|-.|-|×|-|-|--|-|-|-|（），：-）....（，，，，，，，，，，，）.------------，!

|--|-

|-

··*•--

•

··•

|-|--º»

*…••••

|-'.·····--|-

•|-*|-

·|-

|-••••�

|-|--|-|-→

•..••••

-

--•...•••

|--

|--

·-|-•-~~

*.

|---|--•

*--

··•••••

|-|-

•••••

·|-→----

-••••

|--|-|-

|-••••…••

*-|--

|--|-·-

…••••|-

-|-|--·

•••••----*

-|-→-•

|-••••*·**

|-|-

•..•**

|-|-|-|-

-*.•

*…►

..••••*

,•|-

•**|-

'.

-

|-|-

·--！

----|--

e.|-

••••

•.|,،،|-|-|-

•--|-

•/.

|--

--|-•

••

|-•

•|-|-

|-

---

••

-·····-

…..

·-*-

|-·*

|--

--

--

·|-

|-·

----|-

·|-

|-----

--

•!|-

|-|-|-

|-|-

...*

|-|-

-，,

|--·----

*…**|-|-

，，|-

|-|-|-

|- |-^-

-|-

|-·*|-

·|-

-

|--

|-

|-|-

•••

-

•|-

-

•·

-**

-·

|-

·，

-|-

-

·|-

·

-

-

|--.

•*

•·

|-ſi

···-*-

·|-|-

•|-

•

-••

-

|-·

-

-|-|-|-

--

|-，

|-

•

•|-

|-

|--|-|-

•••

•----

·

|-•-,··

|-·*

·····

---

→

·•

|-|-

•

|-~

*-

---

|-

,，

|-|-

·*

····

|-

----

----ᥦ

→

|-|- ••

|-

* *

••

» »

Lexicon

Terminorum Technicorum

az az

Tudományos Mesterszókönyv

Próba képen készítették Némelly Magyarnyelvszeretők.

Budánn

A' Királyi Magyar Universitás’ betűivel és költségével

1826.

Előtudósítás

a ' T udományos Mesterszavaknak folyó Gyűjte

ménnyérűl.

„A

ván az emberi tehetségeknek ama’ tökélletessége, m ellyet humanitásnak, emberségnek, tárgyügyelőleg pedig cultú­

rának nevezünk; és e’ tökélletességet, melly egész az Iste­

ninek hasonlóságáig majdnem ellentállhatatlanúl felemel­

kedni törekedik, a’ Természet’ Alkotójának bölcs egyszer­

smind és atyai rendelése szerint meg nem eszközölhetvén egyébkép , hanem öntapasztalásunkonn és önnyomozásun­

konn kívü l, kiváltkép az emberi nyelvnek segedelme ál­

tal , melly a z t, a’ mit kiki rideg fáradozásai által a’ vi­

lágnak elejétűl fogva tapasztalt vagy kinyom ozott, má­

sokkal is úgy k ö z li, hogy valamint eszeket az igazságnál m eggyőzze, azonkép szíveket is a’ jóhoz édesítse, hódítsa, elragad gya; nem tagadhattyuk, hogy mindenik emberi n yelvn ek, hogy e’ két felséges hivatallyát szerencsésen tellyesíthesse, az igazságok’ közlésében értelmesnek, a’ jó­

nak ajánlásában érzékenyítőnek, érdeklőnek kell lenni.“

„V ajha dicsekedhetnénk már egyszer a v v a l, hogy nyelvünk, mellyet még Őseleink e’ két felséges hivatalra alkalmatossabbnak tenni, nem annyira kívántt előmene­

tellel a’ számtalan akadályok m iatt, mint dicséretes buz­

gósággal iparkodtak, ’s mellyet a’ legközelebb múlt negy­

ven esztendőbül álló üdőkorban hívatlan, de jó szándé­

kok miatt még is tiszteletre méltó Nyelvművelőink egy­

más’ kezébűl szinte kiragadván, ’s az imént említett hiva-

* 2

1Y

talokra való Szoros alkalmaztatása helyett, már a' ré g i­

ségnek , már a’ felekezeteknek, már a’ rideg képzéseknek, már meg a’ zabolátlan kénynek is értelmességvesztegető ,

’s érzékenységhidegítő boldogtalan rámáira feszegették ; vajha dücsekedhetnénk, mondám, már egyszer a v v a l, hogy e ’ magában kellemetes hangú, ritka hajlékonyságú , eszünkhöz hazai rokonysággal férkező , szívünkbe an yai édesgetéssel ható nyelvünk említett szent tisztyeire olly a l­

kalmatos lett, hogy koronkint előkerülő kis inségeinn kí­

v ü l, mellyekkel a’ mindent érezhetetlenül emésztő ü dő még a’ legmüvelttebb nyelveket is Szüntelen kísirtgeti, semmi egyéb tisztogatás és élesítgetés nélkül ne szűkölköd­

gyön ."

„Nemzeti és emberi cultúránknak e’ mennyei eszkö­

zét, ammint szintannyi Századnak Világos tapasztalásából tudgyuk , a’ mennyit Nemzetünk bölcsőjétől fogva elélt , lehetetlen bizonnyára, akár közönségesen értelmesnek, akár minden M agyarra nézve érzékenyítőnek egyébkép te n n i, hanem csak a’ M agyar T udós Férjfi aknak — hogy ha nem emberikép, legalább hazafikép lehetséges — meg­

eggyézése által. Á mde azokot, kiket eddig a’ Várm egyék, mellyekben Születtek; Vagy a’ vallások', mellyekben neve­

kedtek ; vagy a’ régi — azaz: a’ Nemzetnék és nyelvnek gyermekkorában v agy ifiúságában költt —‘ Magyar írások és K ö n y v e k , mellyekhez, mintha a’ tiszta Magyarságnak legzavaratlanabb forrásai volnának, m ennél tántorítha­

tatlanabb , annál nevetségesebb bízodalommal ragaszkod­

ta k ; vagy ama' goromba büszkeség, mellyel az egész Nem­

zetnek kincsét, a’ Magyar nyelvet , rideg sajáttyok gya­

nánt bitanglották; vagy ama’ helytelenül értett szabadság, mellyel az emberi nyelvekben uralkodó észtöryényeket minden tekintet nélkül m egtapodták; v agy csak a’ csupa önkény és öntetszés is, mellyel másoknak, kik ellenkezők­

ben gyönyörködő Szabad kénnyeket szintazon jussal kö­

vethetnék, nyelvtörvényeket Szabni akartak , — kiket , mondám, ennyiféle ’s egymással útálatosan küszkodő tekin­

tetek ugyan annyiféle részekre csavartak., ’s ugyanannyi féle felekezeteknek felállítására csábítottak, lehetségese máskép öszvemunkálkodó testbe szorítani, hanem a’ józan

é sz á lta l, m e ly minden tudós férjfiúnak tulajdona? — A z emberi józan ész bizonnyára, m elly a’ nemzeti nyel­

veknek Születésénél az első Nyelvalkotókot Szinte tudtok n é lk ü l, — mert eszek még akkor zsengéjében elrejtve és kifejtetlenűl feküdt — arra b írta , sőt az értelmetlenség­

nek minduntalan előkerülő ezer veszedelmei által arra k é n y szerí tette, hogy a’ hasonló szavaknak, ha mindgyárt egyébaránt valaha önkénybűl, vagy vak esetből Származ­

ta k is, hasonló képzőköt, és hasonló ragasztékokot adgya­

n a k , mihelyt azokkal hasonló eseteknek és értelmeknek jelentésére élni kívántak: e’ józan emberi ész tehát a’

nyelveknek magosabb kiművelésénél is annyival bátorsá­

gosabb vezérünk, annál bizodalmasabb dajkánk lehet, men­

nél bizonyosabb, hogy zsengéjébül kifejtőd vén , most m ár a’ fénynek ama’ pontyára ju to tt, m ellyrül az efféle ü gyekezeteknek setét, göröngyös és járatlan úttyát déli nap gyanánt megvilágosithattya."

„Vessük el tehát Szívünkről ama' hállókot - bár csu­

pán csak pókhállóknak mondhatnánk! ama’ súlyos, és nemzeti cultúránknak előmenetelét irígykedő zabola gya­

nánt tartóztató bilincseket, mellyek minket mindeddig a’

n yelvre nézve külömbféle felekezeteknek rab szolgaságában kötve ’s a’ többiektűl elzárva tartottak. Felejtsük e l , hogy akárm elly tekintetben némellyek Pálé, némellyek Képhásé, ném ellyek Apollóé' vagyunk:, ’s eggyesüllyünk meg- köz kincsünknek, a’ nemzeti nyelvn ek, a’ józan ész szerint való olly tisztogatására és végképen való meghatározására, hogy mindnyájunknál egyaránt érthető, mindnyájunk’

szívébe egyaránt beható nyelvre változzon. K i tudgya!

- eggy reménysúgár fogja el e' Szempillantásban eszün­

k ö t, ó h ! melly édesen gyújtya szíveinket, hogy a’ nyelv­

eggyesűlés Fejedelmünknek, Hazánknak, Nemzetünknek köz hasznára,- fényes dücsősségére' válandó más örvendetes eggyesüléseket is szülend valahára."

„ Ím e ! megtesszük mink erre tiszta szívvel, minden önkereset nélkül, az első lépést, midőn Tudós Férjfiaink’

elejébe, úgymint valamennyiek között legkedvesebb Ha­

zafitársaink’ , legédesebb Véreink’ elejébe terjesztyük a’

Tudományos Mesters z a v a knak Folyó G yűjteménnyét ^ —

VI

nem a’ végbűl , hogy a’ Felekezeteknek pártoskodás után n esdeklő szokástörvénnye szerint, valakit azoknak elfoga­

dására kényszeríteni vagy csábítani kívánnyunk — N e m ! nem vagyunk mink o lly büszkék, hogy még a’ józan ész­

nek vezetése szerint magunk köztt meghatározott mester­

szavakot is ollyanoknak tartsuk, mellyeknek az egész M a­

gyar Nem zet, m ihelyt, azokot hallya, térgyet, fejet haj­

tani köteleztessen. A ’ talpigazságok, mellyekre munkálko­

dásunkot kezdetétűl fogva építtyük, szintazok u gyan , mel­

lyeknek segedelmével a’ most virágzó tudós Európai n yel­

vek a’ tökellétességnek ragyogó bérczére emelkedtek: d e embereknek ösmervén magunkot, nem állíttyuk lehetet­

lennek azt i s , hogy e’ bizonyos eszközöknek alkalmazta­

tásában hibázhatunk, Czélunk az, hogy e’ törekedés á lta l a’ Tudós M agyar Férjfiakat arra b írju k, hogy szinte o lly egyenes szívű nyomozáshoz, olly tudományos serényke­

déshez, o lly pártotlan hazaszeretethez kapcsoltt elm ével és szívvel m egitéllyék, megválasszák, és vagy helyben h aggyák, vagy jobbakkal ugyanazon talpigazságok szerint kipótollyák mesterszavainkot, ammint mink azokot meg­

rostáltuk, s’ végtére vagy elfogadtuk, vagy elvetettük, értelmesebbeket, vagy az érzékenyítésre alkalmatosabba­

kot tévén helyeikre. Észrevételeiket tehát kérjük atyafiságos szeretettel, és bevárjuk mindenik esztendőnek végével a ’ Tudós Férjfiaknak böcsös neveivel eggyütt; mert a’ név­

telen írások egyenes gondolkozású elméinkkel és n y íltt szívű iparkodásunkkal meg nem férnek; bevárjuk, de a ’ n élk ü l, bogy a’ beküldésért való költségeknek terhét magunkra vállallyuk, azt íg érv én , hogy a’ beküldendő jegyzéseket a’ mesterszavakkal eggyütt a’ Gyűjtem ény’

Szakaszinak sarkaihoz ragasztyuk, feljegyezvén mindenik szóhoz a’ beküldő Tudós Férfiaknak nevét, ’s észrevé­

telei vagy új mesterszavai iránt való vélem ényünköt.“

,,A ’ L ogica, avvagy az Észtudomány minden egyéb T udománynak kulcsa lévén, ezzel kezdgyük az I. Szakasz­

ban munkánknak kiadását kivált azért is, mivel az új Phi­

losophia a’ régi Logicának mesterszav ait részént megbőv i­

tette, részént megváltoztatta, részént más értelműeknek

VII

tette, mintsem a’ minők hajdan voltanak. A ’ M agyar Tudós Férjfiakat tehát arra kérjük bizodalmasan, hogy mikor e ’ mesterszavaknak definitióit, avvagy értelemhatáro­

zásait, és értelm eik szerint szorosan tett magyarításait o lv assák, a’ definitiókot é s a’ bennek elhintett új princí­

pium okot, avagy talpállításokot nekünk ne tulajdonítsák.

M ink ezeknek csupán csak fordítói lettünk a’ vég b ü l, hogy ezen új Philosophiának véleménnyeit a’ M agyar Tudósok is Magyarúl határozottabban ejteni, könnyebben megválasz­

tani, a’ helyteleneket sükeresebben megczáfolni,; a’ helyese­

ket pedig hazafitársaikkal, kik az új Philosophiának anya­

nyelveit nem beszéllik, értelmesebben közleni képesek legye­

nek. A ’ Logicának vannak még ezekenn kivűl számtalan egyéb mesterszavai, mellyek a’ következendő szakaszokban a ’ többiek között szemenkint elő kerülnek: m ert hisz e’

munka nem lessz a’ Tudományokra úgy felosztva, hogy mindenik Szakasz eggyeggy Tudományt egészen kimerítsen.

F o ly ó munka lé v é n , helyt ád a’ mester szavaknak akármi­

k o r, ’s akármelly Tudományhoz tartozzanak, mellyek egyébaránt is szoros rokonyságban vannak.“

„Mindenik Szakasznak végénn elő fognak állíttatni a’

M agyar Mesterszavak, m ellyek abban előre a’ Deákok utánn foglaltatnak, utánnok vetett Deák és Német értel­

meikkel eggyüt , azutánn pedig a’ Németek. Világosabban szóllv á n : a’ fő munka a’ betűrendbe szedett Deák mester­

szavaknak M agyar fejtegetésébűl á ll; és enne k végénn ta­

láltatik két rövid lajstrom , mellyeknek elsejében a’ Ma­

g y a r mesterszavak állanak elő l, másodikéban pedig a’ N é­

metek. E ’ lajstromokbúl, ha egyszer e’ nagy Munkának végét érjük, hasonlóképen nagy lajstrom tám ad, m elly valamennyi Szakaszokra fog szolgálni, ’s m elly szerint eggy kis Encyclopoedia válh at, m elly nyelv ünk’ cultúrájának H istóriáját, mivel ennek emelkedése a' rideg szakaszokból ki fog világosodni, dücsőségesén befejezze.“ ,

,,E ’ munkálkodásban pedig magamat e’ következendő Regulákhoz tartottam:

v in

A ' Magyar Mesters zavaknak kés zitését ig a zgató

Regulák.

A

Ama’ tulajdonság tehát, m ely nélkül az efféle könyvek tellyes^­ séggel nem szűkölködhetnek, az értelmesség. Az emberi ész tudni illik meg nem győződhet semmi egyébről, hanem csak a' mit világosan és egészen átlát.

Az úgy nevezett Szép Mesterségek, melyek között a' B e­ s z éllők, úgymint a’ Költés és az Ékesenszóllá s , legfelségesebbek

és leghasznosabbak, az éíszel való bajlódást, úgymint az igazsá­ gok* terjesztésének hosszasabb és szárazabb úttyát, elmellőzvén , a' szívet ragadgyák meg, ' s a' képző erőnek és az általa fellob­ bantott indúlatoknak segedelmével arra bírják, hogy az igazságot, ha mindgyárt olly világosan át nem érti is , mint az ész , mivel annyival hathatósabban érzi, ne csak elfogadgya, hanem még fo­

glalatosságában zsinórmértéknek is vegye. A' Szép Mesterségek­

nek müveiben tehát az értelmességenn kívül, mint fő tulajdon­ ság, mell y nélkül el nem lehetnek, az érzékenyí tő erő is meg­ kívántatik.

Az olyan könyvek, m ellyek egyszersmind az észt is oktat­

ni , 's a' szívet is kívánnyák nemesíteni, szükséges bizonnyára, hogy mind a' kettőt, az értelmességet tudni i l lik , és az érzé­ kenyítő erőt egybe kapcsolyák. I l lyenek kiváltkép a' Religyió­ rúl értekező írások: mert ezek a' Religyiónak igazságait nem egyedül csak azért adgyák előnkbe, hogy azokot tudgyuk vagy hidgyük, hanem azért is egyszersmind, hogy tellyesítsük.

E

' röviden előadott talpigazságokra k ell nekünk ama' Regu­ lákat építenünk, melyek a’ Religyiórúl értekező Magyar Köny­ vekben az úgy nevezett mesterszavaknak készítését, és meghatá­ rozását igazgassák. A' Magyar Muzéumtúl tett négy első Jutalom kérdésre való Feleletemben bővebben előterjesztettem már én ezeket: itt tehát röviden csak a' jelenvaló czélhoz alkalmaztatom,

Első Regula

Az Egyházi Magyar Könyvekben az idegen nyelvekbül köl^­ csönözött mesterszavakot, ha mindgyárt meg vannak is korcsosít­ va , szentül meg kell tartani, mihelyt a' következendő két t ulaj^­ donsággal bírnak : úgymint hogy a' nyelvnek ifiúkorában támad­ tak, és igy régiek; azutánn pedig, hogy onnantúl fogva egész a' mostani korig a' közönséges és állandó szokás által felszentel­ tettek, és a' nemzeti szavaknak mindén jussaival megajándékoz^­ tattik. Ilyenek a' kereszt , keres z tsé g , keres z tény, m elyek, ha