11—12. szám 401 i 94?
Nép és táj a Marosszögbenf)
Le peuple et la contrée dans l'angle du Illatos."
(Egy Lazai kistáj népességének újabbkori alakulása.)
A illarosszr'ig a Maros és Tisza összfl'folyá—sának vitiékon, a Marostól délre és a Tiszai- tol kPiOii'B fekszik. Torontál ogyetlon inog;—
maradt- darabja s ma torontáli jaras nóvon (*sanz'ul megye része. Északnyugati sarkán SzH—zott tornyai alatt él a táj, kele-ton Makó—
'al határos. Hoszúra nyúlt, derékszögű lia- romszög, melynek atfogója a trianoni hatar, mot—pont;: nyugati felo .lugoszlz'n'iz'wal, a ko- loti potlig Romániával (a- össze. A Maros—
szíiglwn mindössze 9 közm?!) 'an: területe Til]; kniü, van;, 8 47.187 kat. lioltl, lólen- szánna, potlig 1947 január l—ón 20.870 volt_
A ltotinttí—zs'iva'tsz'trlwlyi ós makói tanyavila'tg- ból útkeriiivo a Maros joblmai'tjai'a, a Maros—
szögtanyz'ttlnn kisfalvaihan más det/viasonyo- [(n—t találunk, :: elhagyva a Duna-Tisza közi htmmkilz'tiH : huckz': az(iiős—akz'tcos magambl) területét: és átkoriilve a Tisza halpat'tjz'tt'a, szintén szomlioiiitt'i a változás. Hor—W a Ma—
i-ostúl (lólt'o más világ kezdödik, niz'ts tor- ntolós tolopiilós, l'lÖIlÖSSZPiÓiRI, tájkép ÓS múlt szanja mogazólotot, mint a Tiszán túl 'agy a Duna—'J'isza közén, az köztinlmm'tsú.
A tz'tjltatz'n-on túlitól eltérő tala_iviszonyok, vízrajz, bizonyos tnikr'okliniatikus Saajz'ttSz'lgok, az őrei növőnyzot, kopo és az alföldi apt'ti variz'tciok kozt. aránylag: nagy különbséget mutató t'ols'zín t'oszleteiliűl adódó oltórő tore- (lroti táj oayütteson azt fejezi ki, hogy a Mai'ossz glion más a tújolemok C_(jllóni/ Iron—
oontrtícíója, mint a tőle északra és nyugatra fekvő vidéken. Az "egyéni imncet'nracit')"
'I'l'loi'fi l'al inegliatározam a, tájra. Azt jo- lonti, hogy a táji életet mogszabó tortaówfzoti t'oltótolok itt más fontossági sot-i'ontllion, de más intenzitással is szel'ottolnok, mint a m,;- határon túl. Ha tehat fontosságot tulajdoni—
tunk a ternm'xscti feltételeknek az ember életét-o nézve, akkor mint népességet, vizs-
;:álú statisztikusok is határvonalat koll lais—
1 A Nen'izot—közi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportjának és a Magyar Statisztikai 'i'a'trsaság Domografiai Szakosz- tályának 1947 október 3—i együttes ülésén
l,:i*llli,t előadás. _ Conférence lue á la, Sá—
oncc du 3 octobre 1947, ormmisée enxemble por Io Comité hong'rois de l'Union interna- izonalo 1)our*l'l§tüd6 soientifigue de la Popu- latíon et la Section démogmphigue de la société Hongroise de Statistigue. _— Un, e.)?—
. többi
sunk ezúttal és ritka It'iváiolkóppvn a járási közigazgatási határban, vagyis (f(lj/fx'Ög/lfnt foghatjuk fel teríilotiinket, ntvlyot er'véni vizsgz'tlati l'llÓdSZel'Pi/í és sajátos m'etllnt, iyok fognak jollen'tezni, induktív inútlszorű goo- gtafiai l'éSziiiZng'llzliuk szolgítitatjz'tk a Ma- i*oss"ig önálló földrt ' [ táj mivoltának hizo- nyitékait. Valm'nt—tnnyi tz'tjolliatz'iroió tanul- manyl ntogogyozik aialian. hogy a formá- xzotvs hotúr fontos; szonmontja csak a Ma—
t'osra ég TiSzai'a vonatkozik; a 318i'tMSVÁig' egyéb (*]ilátiz'u'ulfmz'lf politikai hatá/"
nem tartalmaz somnntolo mm;: *kutuot.
Ebből a Szotnpontlit'il tajnnk szoms rá.—zo a 'Fotnesköznek (régebbi nevén: Bánat vagy Hanság). A Ái:il'(b*"ÖfJ tottat (ns-ott,].otúj: tlóli ós tlólkeloti hatarai nélkülözik a geogt'z'tt'iai tz'tjltat'z'n'ok ix'l'iiél'illll'iziii. Mi azonban rész- hon adatgyűjtő—i sziikséw orii; Wlh'il, t-észlion potlig' (L xtatiactii'saz', táj eltérö x_cvntpontjm?
miatt toi'niószzeti hPfPJGZPiik'liSí'lfíÖilklil iS e'"
unom
sógnok tekintjük a mai tol'ontz'tli jzirast.
Ezek szerint, !) ko; éget vontunk vizsg-(tla- tunk körúlto: l.)eszkot, itlomncsza'tlla'wt, Gyula- i't'itot, Kiszoniboi't', lx'lz't'at'alvz'tt', lx'í'tiwkh:';z;'it, (')szontin'int, 'Szt'irvg'ot én t'f_j§zmttiy:1nt. Meg—
_i,o_—_fyzontlt'i_ hogy a mai ti.—izzijoltitmn'zi nyála- n3t ho.—'os'ol'ímt koromat-in ('iiilltz'tll azért, tot?- tt'xnt, mozi ez is ogyilw a toi—ontz'tli jaras kozse'xgoinok, lianont azért a kizart? ;: tot-nio- .4oti viszonyokon alapulo ltix'tóriai tényét—t', amely szerint az 1920-ban a J'ugoszlftx'iz'tnak itélt, (lyala közsóg tistzajolilmai'ti hatar—
részletébt'íl történt új kÖZ.,t'*f.ízllzii—Illi:'l:4 csupán annak a, következtuényv, hogy hajdan más volt a táj földrajzi képv. A Tisza ugyanis régente nagy mnyarnlattal i'mlpai'tja'n'a vette azt. az 30th kat. holdas nini gyz'tiai'óti ki'—' "' hatart, ami azután a mult, szazad ve'-gen a kanyarulat átvágás; révén (Boszorkz'tny—
sziget és Lútlvz'n' közt) az új modor job!)—
i
o'.
_§
partjara került is így olvz'tgótlott 'i'ot-ontz'tl többi részétől. De ha ma (;yz'tlai'ot és a toi'ontz'tli falu között van is a Tisza , mégis a, gyalaréti hatar minden tot-nu , sajátossága híven őrzi a, hajdani állapot, emlékét. és tújt'öltlrajzi szetnpontbt'il súlyos tévedés lenne pusztán a ;ieieniogi tiszai fo- lyás miatt kiszakítanita torontáli', maros- sziigi tájból,
A marosszögi kistáj mait—osparti, tissanmnti
11—12. szám ! 402 1947
mi; lapos ridő/t'. A logi'tagx'yobl') minfkíilönh—
ségek is elférnek a 78 és 02 közti 14 méter—
ben. Ámdt- (azok is lassan jvlt-ntkoztwk. De nagyon fontos toltopíilósi és abből folyo archeológiai tények származnak a néhány n'iéterbűl, mellyel ezek a dombocnkak a haj—
(lani folyojárta ártér fotó onwlkmlnok (xs lén§egog az is, hogy a legalacsonyabb szin- tek az úszotitivani határban 78 iii—ig; is le—
;intnatk, mi: viszont, a Tisza új IllOlSZÚSll modi-o is csak 80 in, s a régi még magasabb volt, Abbol erotlnpk a ;llarosszög' lwlaojóbon részben még ma is meglevő, (lt: hajdan külo—
niis fontosságú tavak. melyek lecsapolása olyan sok munkájz'tba került: Vedres Istvan—
nak, Szeged maaféls'zaz év előtti l'iagy mór—
nlikónok. A ta'ak helyére került. település az ő nevét őrzi: Votlrosln'tza, de a ta 'ak emlékűt idézi (')szmttivún régi, de ma is használatos new: Sziget, A roppant la—
possagr magyafz'tzza a ?" Cabúlyozrisok döntő
;iolentfíszígtítt a táj élolélwn, A 18. szazadi térképek néhany szige-tnzorű kiemelkedés közt torjongt'i mo uz öx (íl'l(,fl'Ölf€£(3f€f lllillPl—
nek fel tájttnkban, aztan követkvztok az ólo—
tet'. toljosen átalakító és az ember szann'ira nagy teret, nyitó hatalmas vízszahalyozasok, int-lyok során áthelyozték a Maros torko—
latát, átvágtak a Tisza, kanuarnlata'tt.
kerosztíil—lnmnl szoltlelték ,a, Marosszögot, vízlovezető árkokkal, százkilométerre ment";
vétlgátat, építettek a folyt'tpartokon, fű— és 1aeilókcsatm'nákat képeztek ki, tucatnyi át—
omolőt, gépházat építettek. Mikor mindez készen állott, jött a trianoni békekötés, moly elvágta, a Marosszögot a, kiépített; tlóli lo- folyástl irany vizln'izisíttol: a vizek futási iranyat az egész tajban ollenkezt'ire kellett néhány év alatt: valtoztatni. Ezt is végi-ohaj- tották s ma a Mam tig t—gész tiszabalparti területe a Marosha ( apolotlik. Talan az a kurta felsorolas ig fogalmat íltl arrol. hogy mit jelentett a táj ólvtóbon a M:, a Szim- kiiloi'tbtsogok i'tóln'iny tlotfiint'tterv, __. (lo fogal—
mat allhat arról is. hogy !!)lt'sntlll munka volt. ezt a Sar— és vizit" t,:ttl, :: mai Ira/illl-
*1ríjjá, alakítani: tegyük hozzá, hogy ez a magyarsag teljosítnióngo rolt!
A korabbi vizlvilag mot-sari 71/5!'(7li],/:('l'(7f, ösi tölgyesek ma már soltol nom talaljuk nil—f:. Néhány régi tiilgg'ytnt'iriz'ts, a vótlfxatak közt" szorított? és lorsonlmlt tüzes inintlöasze a, tormászoti táj fax'oabtín-ioja: ** ;:yiitnt'ilvst'a és rózsa. a faluk akin-ai. a nyart'asorok ós a jegenyék új jövevények a Marossziigbt-n.
Még kevésbbé maradt valami is meg az (isi állatvilágból. A, víz és mocsár, ingovz'tnyos wót, nádas és folyómenti PHlÖ helyét min—
tleniitt az ember foglalta el, egyre szapo—
rítva a megművelt területei; az előbbiek ro—
vasara Jellemző () oltasoniítani az 1895. és 1.935. ori oiwsőga—cdnxúgi mama.-ai felvétel eredményeit abban a négy kozgégben, ame—
lyiknek határterülete nagyjában azonos mat—
radt; a két, időpontban, illetőleg az eltolódás jelentéktelen (1895—ben 24.289, 1935-ben pedig 24.408 kat. hold).
Ilma/t'. ]l7(íi'(lf(,lllffl_ ]t'ixc'ombor (És Kiment—
írán, ko: ian/; (matrica í(:')'ült(?t(5n(3lr mog—
oxs'lúxm (L főbb lllűlwlthl' (íg/LL]; közi,
Tcriilct (Lal, hold.) lndcx (HMS
Muvclw at: 1805 1935 : 100) 1935
Szántóföld ... 17105 ( 20.296 120
. 4. 274 530 214
97 toe 15:
3.095 1.869 m
333 403 48
rat wo 26
Az intenzívebb gazdasagi 2'?" minden kate- goriaban tért hódított, azonban az öröm a valtozas folott nem lehet egyöntetű. Hatá—
rozottan sajnálni kell az amúgy is roppant:
kis erdőterület még erősebb összezsugoro- (lasz't s a rét és legelő megcsökkenése is ha- nyatlást idézett elő az állattenyésztésben, mert a legelöl—ihol a legrosszabb szikesek ma—
radtak meg, viszont a szántóföldi kultúra színvonala nem emelkedett, párhuzamosan a szántóföldek területi g'arapotlasz'tval. Majd—
nem tisztára szántóföldi fáj a Martmszög:
búza, kukorica, burgonya, répa és takar—
mánynövényok, a logtl'ibb torinelw'xnyvk?
csupa apro birtokon, melyek ktzlitt itt is, ott, is nwgcsillan tavasazal az árkot; vize.
A xii/v egyhangúm'gút a már említett néhany természetes kiemelkotlóson kíviil a templom- tornyok és néhány ósdi Szélmalom szakítja nil-g, Régebben t—mot'fa'ts utak lmtrrarogtak ::
t'alttkat; folfí'tzvb; az lityi—HAT). években azonban azok a fak íS nagyrészt, aldozatul ostok, s az ti,ii':ttolopítt'*s milli); nagyon ron—
tatottan haladt, (tsak. A fala/r aztan valto- zatos kúpot mutatnak; alaprajza—iv az; a tar-
kasagot tükrözi, amit a táj multja példáz.
Yan köztük egészen (isi típusú zegzugos kis- kt'iys'ég', sakktz'tblnszori'i szabalyos tolepesfaln (x.—* t'ttnwnti sot-ln'tzkt'izsóg. de lnindegp'iklwn könnyen meg' lohol találni az arvizmentes szinten koletkozott tblepiili'ssi magot, és az újabban kibocs'z'ttott hazit—loprajokat. Tanyán felo/liliomok nyoma simxs' : a hajdani nagy"
birtokok emlékét néhany major őrzi ugyan, jollegzoteson torontz'tli l'ornn'tban és novek—
kol (Alattar-inajor, llkaámajor, Sándor—
major. lx'nkntyln), (to a falvak közt nagy lll'PS torok húzódnak, kiáltó ellentétként akar a szegedi, akar a, hotlmozővásárholyi és makói tanyavllz'ig titan, l)(lknlotrűl észak-
11—12Hszám
f-nyugat felé haladva jól lehet érezni az élel—
. k sűrűsödését: összefutnak a vasútak, wnszágt'ttak, iparosodik a táj és növekszik a népsűrűség. Makó a keleti szegélyen a tisz—
tán agrár tiszántúli típus s ehhez közeledik Ferencszállás es Kiszombor, míg a szegedi Fogadalmi—temp]om árnyékában lfekvő Szó- a'er a sokszínűség és változatos gazdasági telet helye. Valamikor sűrűsödő forgalom és y: **z'trvonalak pezsgő élete zajlott ezen a leg:—
energikusabban fekvö sarkon, ma bénultan lógnak a nagyrahí'atott forgalmi hálózat erei. Az egyetlen forgalmasabb rész a maros—
xanenti országút Szeged—Szt'ireg—Kiszombor_—
Alakó közt és az ezzel nagyjz'iban ji'lárhuza- mosan haladó vasútvonal, mely régente az :;ii*;ltl__tcs;ii'iz'xdi nevet viselte, de ma Szeged!
tól csak Battonyáig közlekedik Makón és __íllezőhegyesen át. A szegedi közúti és vasúti hidat a kivonuló néi'netek felrobbantották, (le a hidak élete már korábban is csak pis—
loeó visszfénye volt a hajdani virágkormik.
1 ihalt, határmenti táj a Marosszög, a sok- színű torontzáli vidék egyre egyszínűbbé váló fittt'elejtett zugolyi, mely csak nagy esemé- nyek zajlása idején álmodja vissza hajdani thidjő fontosságát.
"t?!
Alert, hada—lo útja volt a Marosszög ev—
zadokon át és a törökkor elmúlta után mindannyiszor, amikor zavarossá vált a világ. A szóregi hídfón vonultak át József cszár balsikerü délvidéki harcai során 1788-ban a serege; az Al-Duna felé, ez volt .a bástyája az 1848—as őszi csatározásoknatk a szegedi nemzetőrség és a [felkelt szerbek kozott, itt volt 1849 augusztus ö-én az utolsó nagyobbszabású ütközet a szalmdságharcban, itt haladtak át ismételten az első és má- sodik vilz'tg'l'n'ibori'i során a Balkán felé fel—
vamuló, illetőleg onnan kivonuló nemet ha-
alak, ez volt az érintkezóhely 1919—]$)21—ben
a megszálló francia és szerb csapatok között:
f'l'emeskóz nagy tajába az északnyugati, be- járás mindenkor a szól-egi hídfó'n át tör—
tént. és érthető, ha ez a hely a. lokálison messze. ti'ilnmtató fontossággal bír. Szőren helyzetének és történelmi multjának sajátos- ságait mutatja lélekszáinalakulása és a né—
pesség összetétele is. Az ősi magyar falu
;m (: 1536—ban is elentt'ikeny hely, de aztán a te'n'ökkor elpusztítja, 1739—íg gyér szerb né—
pességü puszta, de ekkor a temesvári ka- tonai igazgatóság szerbekkel teljesen be- telepíti. Később az uradalmat Szeged városa lelt) ezer forintért megvásárolja s ezzel meg-
403 1947
a Szeged—temesvári fővonal, Szőregnél há—
romszoros elágazás épül ki, felfedezi a jó forgaln'li lehetőségeket a malomipar, tégla- gy tás, működni kezd a kőolajfinomító, az országút mentén csaknem ételjesen össze- épíil Szeged tiszabalparti részével, a külön- leges marosi öntestalajt gyiimölcsfaesemete—
kertekkel, majd rt'lzsaesemetével és nemes- t'űzzel telepítik be, megépülnek az újszegedi
;:yártelepek s ezek munkásságának jelentős része szóregi lakosokból telilk ki. Néhány vonással próbáltok csupán ecsetelni e tele—
pülésnek, a, Mai-osszeg legfontosabb helyének fúj)? energiáit, hogy a később következő szániszeri'i kimutatásoknak alapját; megves- siik. Érdemes futólag átnézni a többi tele—
jliilést; is, mert 'alamennyil'len a, táj adott- ságai. és (L történelmi mult tükröződnek.
Az ellentétes sarokban, Makó tt'iszomszedsá- gában épült a Marosszög n'iásik nagy tele—
pülése, líiwombor, Székhelye a torontáli járásnak, ámde fejlődése mennyire eltér Szőreeétól! Itt nincsenek nagy helyzeti energiák, tehát nem lett; közlekedési és ipari eimu'vrummá,viszont, annál jobban segí- tette a makóihoz hasonló kitűnő minőségü árad'ványi föld a marosi partok kanyarai- ban, Hajdan is a Maros volt őrangyala, amikor kanyarai közé rejtette a települést:
és megóvta a törökkorban a teljes pusztu- lástól. Ez volt az egyetlen helység, melyben a 18. század elején a régi magyar lakos- ságot megtalálták az egész Temesközbeu, tudósít a táj jeles történetíróje, t'zenrtklúray ."lenó, A 18. század során aztán gyorsan gya—
rapszik, mindig magyarokkal, s bár 1849-ben teljesen elhamvad, a lakosság visszatér és a népfejlődés egészen a mai időkig harmo—
nikus, habár a természetes szaporodással bá—
jok vannak a század'fordulótól kezdve. Kis—
zombort; kitünő földje'mellett fejlt'idéseben marosi átkelő/161116, később közúti és vasúti hídja is segítette, de kétségtelen hatással volt reá Makó tószomszédsága is. Amíg azonban Kiszomborllan, a település agrár- jelleyónek megiteleh'ien 1930-ban csak lT%
volt, az iparral, keresketlelei'nn'iel és közleke—
déssel foglalkozók aránya (s ez a szám az IMS—ös nagyarányú földosztással meg be—
telepítéssel még alacsonyabbra szállt le), addig Szőregen 30% volt az iparforgalmi népesség aránya s ehhez még 10%—ot kitevő nyugdíjas és eg. b foglalkozású járult: a település tehát erosen kiüt az agrárközségek sorából. Nagy perspektívát nyit ellenben
ban 307 kat. hold volt már a kert és gyii—
mölcsös területe és a gyümölcsfák számai elérte a 63 ezret. A föld kertészkedésre való a'lfkgalimissúgát és a fejlődés in'inyázt. mutatja az is, hogy a nm'kói elnevezésű hagyni:]
25%—a a kiszomliorl határban terem. Fon- tossziglmn meg sem közelíti e két helyet u Marossziig többi, 7 faluja, 8 ai táj lnkossű gának is fele, K's'zmnhorlmn es Sztn—egen él, jóllel'iet :,1 két kozset: határa a, táj területé—
nek esnék 400704]. Csupa, gyszínű aynín köcsög a többi és _ielenti'iselih fejlődésre ("suk a különleges min/isl'vfi gazdálkodás ré—
vón tehet szert. Egry ki iisegnek van helyze—
téből adodoan tiihh lel'ieti'isége s ez a Szeged város déli határának tl'iszomszédsz'tgályan épült új település, (íg/(HMM, A nagy hal—
tár, a jó föld es a szegedi piachoz való egri zen kis t'tz'ivolságn zn'i'zi predesztim'vljzik, hogy el város zöldség— és tojt—?llátásúlmn n inninz'll sokkal jelentősehl) szerepet vigye,—n s ezen zi réven SOO-at smn elérő jelenlegi lélekszáma ugrásszwiivn vmelkedjók, n mai kezdeti neln'rzm'mgmkkel küzdő tele;wslnümssúg pedig jólétre tegyen szol-t. Dos—JR, Klára—
falz'a, ]v'cren(wall/(ix, ,Ii'úbelthúm, (is a, két Sz'cntii'ún zi táj l')t'lS(*jéll)0ll felkvő földműves- fnluk és sot-suliban legfeltűnőbb n hajdani
anyanyelvi tnvknság helyebe beköszöntő lassú, majd az első világháború után a szerbség tömeges opt-.ilzisz'wul, a, lll't'lSOtlllk világháború után pedig a németség krí-telepi—
tésével bekövetkező gyors nmgyz'wosodi'ls. A folytonos nénslzá'mnövolwdés inkább n huj—
d'ani vizenyős területeiket magában foglaló nagybirtokok felt-tiprózódásúvail és a, folyto—
nos új betelepüléssel kapcsolatos, semmint különleges földmajzi energiák érvényesülésé- vel, hiszen ahol él hirtolunegoszlás már ko—
rán beállott a mai helyzetre, ott a lakosság demográfiai viszonyai szinte semmi válto—
mást nem mutatnak, sőt a népszúmgya'z - podás is jelentéktelen. ] lyen esetet látunk az ószentivúni haltál-lyan levő Térvz'tr-pusztán, Ebben a hajdani középkori magyar jobbágy- faluban a lakosság a t'iii'övlnkot' alatt elpusz- tult, majd 1777-ben a temesvári igazgatóság telepíti be a nagyon silány, vizenyős határt 14 mng'ar családdal. A telep lélekszáma ——
sokáig önálló község is volt _ 1785-ben 107,
1828-ban 156 és 1930-ban is csak 163. De csaknem ugyanezt a stacionér típust. látjuk Deszkbeni, ahol az 1869—1920 lközti fél—század alatt a lakosságszám MOB-ról 2377-1'e csökkent s az optálási, meg földosztást új
1 A vármegyei kertészeti felügyelőség köz—
lése szerint.
lehetö-ségek ellenére is KHT-re csak Sitil'D—i'g;
nőtt; vagy liiilmkhziza esetében, ahol ugyan—'
ezen 78 év :xlhtt lTOS-ri'il 2030-ig, T'js—z—enitw
ivzinnz'il, ahol lát?—ról lI—lSU—ig emelkedett csak a, lélekszám. A. )lnx-osszügdaelső Mezei—w
nielk csekély természeti energiái és a vonta—w tolt nti SSi'vgfej—lődós híven példázzák ;) függő viszonyt, amit, ti táji ado—btságtük a nőpesedéssel teremtenek, míg a kölvcsönw hntzispár másik:, a kedvező természeti kö——
i'iiliményok által elősegített lendületes népe——
sedés vissznlmtl'lsu magára az anyatájra;
szii'iitón föllelhető nn'lg a kicsiny )Ii'irm—lSZÖg—
ben is, ha, Szt'h'ef; és Kiszmnhoi' erősen út- :ilnkított kultúrtájzi'n tekintünk. :l táji Mr
mi kérdések ("i-%x:vfiigílű—S'é'nek tehát a, JIUTOSSZ'ÖUÖURL
" (igyexem? (mis-ze
vissza tükrö ződ il;
! erni észeti v iszo- haladást;
A nül/tessél; fejlődése :!
nyok kedvező megváltozását es a
gátló tmneskíizi osztl'á'k igazgatás 18, század—
végi llngSZűlllÓllPlC jó hallal. iit tükrözi visz——
szít. A, lecsz pnlz'ls (s ternnöfoldek felszabadu—
lása, il 'lx'lZSú'lílllflllyíllÓ (*sz'lsza'n'i hivatalnok—n im lom helyett zi sokkal enihera—igesel'lh nni——
gyar va'n'megyei igazgatás ólónxk bevándorlási úra-nwf indított a Min-osszög felé s ennek eredményeke'lppen ':lZ lTS' évi lakosságszám NOS—ról, 162 óv alatt, mmm-re, növekedett. A ni'i'vokedós ii'nlexszámokhnn és az országos lólekszz'imfeilddésrsel egyhevetve n követkwót képeit mutatja:
1785/87 1850/51 5?th 19471 Magyarország (trianoni
terület) ... 100 140 222 265 Marossz'óg ... 100 223 401 52!
A ninrosszügi lélekszám növekedés az orszá"
gosnask es: iknem kétszerese. Kétségtelen, hogy"
az igen jó ternuithos scaporodús mellett 3 leleakszámg'ali'npodús hatalma-s többletét az erős bevándorlás is előidézte, hiszen :i táji tortenete tele van hotelenítésekri'il szóló fel—r
_ieiyzésekkel _ 2
Érdekes megvizsgálni, hogy a: (ílfahízme
népszámgyampodáxból a kiilíinhüzifí táji ener—
giák/kal rendelkező községe].- hog/yon TCHűIG
1 Itt és n to'áblrinikban az 1947. évi mia—f—
t'ok Csanád vm. toron—túli javítsanak főjegy—
zője :ilitn—l összeállított adatok.
2 A legnevezetesebb ezek között a 19. szá—
zad' közepén történt kübekházi település volt ;;
e község lélekszáma 1851-ben 92, 1869-ben.
pedig 1705, '
111— 12. szám 405
1. Marosszög lakosságának főbb adatai (1785—1947)
1194?
Deszk Ferenc: Gyála: Kis: Klára: Kiibck: Ószcm: § "re ! Hiszem: Mamsszög
ré! zember falva háza iván * zo 5" iván _
absz, sz. "10
1 T 85 Összlakosság 932 — — 1059 86 53 . . 1410 468 4008
18 28 Osszlakosság 1551 -— 2910 149 72 722 2200 713 8317 100'()
Ebből róm. kai. 332 W— 2800 149 72 722 792 199 5066 60'9
gör. kid. 121;§ "" 103 —— -— _, 1398 514 3224 38'8
ev. m . w —— M — — 10 " -— 27 0'3
1851 (_)sszlakosság 1964 — 2586 234 92 584 2430 843 8935 100 ()
hbből róm. kat, 470 —— 2500 234 92 572 1030 274 5374 73'9
gör. kd. 1484 — 66 M— —— 12 1380 562 3504 2515
ev. ref. — — 20 - ,., — ——— 20 0?
__ egyéb 10 _ 2- w -—— 20 7 37 a 4
1869 gsazlakosság 2403 —— 3712 331 1705 973 2661 1146 13337 10()'()
hhből róm. kkallf. 13355 —A— 3618 331 1654 960 1525 044 10095 75' ?
gör. e . _, 2 A , lö ——'— 1112 488 3026 22'7
református 12 m 31 ,, _ _ — 12 55 U'4
" egyéb 29 , 51 —— A 35 13 24 2 161 I?
1880 Osszlaknsság 2316 — 3707 333 1761 926 2898 1123 13461 1001)
Ebbő1 róm. kr11. 989 —— 3611 332 1742 920 1657 698 10351 769
gör. kel. 1284 8 1 13 —— 1182 418 2906 216
református 26 _ 26 ——— — —- 5 o (33 015
Egyéb 17 — (32 —— (3 6 44 1 141 I'O
magyar 979 — A 3452 1 322 1105 880 1603 344 9064 67'1
szerb 1223 —— 5 X ., .,, 1118 392 2738 20'3
némd 13 34 —— 540 7 30 325 949 ("(l
_ egyéb 101 — 210 11 116 39 147 02 710 5'6
1890 Ósszlakosság 2729 —— 3994 4110 1927 1130 3337 1300 15469 [()(1'0
Ebbő1 róm. ka1. 1185 3858 427 1888 1111 1932 787 11604 758
gör. kc1. 1486 ————— 5 —— 29 6 1336 510 3372 227)
reformáius 21 M 41 1 — 5 15 ' 85 0'6
egyéb 37 —— 90 2 10 8 54 3 208 I'Ó
magyar 1215 — 3870 424 1224 1102 1877 371 10502 ÓX'Ó
szem 1438 1 7 —4 * 6 1337 509 3207 21'6
némei 313 ——-v 63 6 664 17 89 419 1290 N*!
? !véb v— 52 — —— 39 5 34 1 180 1
1900 Ösgzlakíbsság 2925 145 4108 554 1699 1301. 3544 1413 16088 MO'U Ebből róm. kat. 1281 . 3926 536 1658 1273 1972 845 1188? N* 6
gör. kd. 1005 _ 11 1 36 24 1511 556 3744 13"
rcformáms %; . 7)? 13 w— 3 10 6 133 0"
egyéb — . * 4 5 4 51 6 179 I'
magyar 1318 , 4047 550 1059 1267 1952 327 10916 68'6
szerb 1538 . 34 1 M' 30 1434 503 3588 22'5
némef 3 599 7 (72 531 1253 ("N
__ egyéb 21 _ 26 — 41 — % 2 186 1-1
1910 Osgzlakgggág 2944 175 4107 570 1817 1472 4056 1387 16930 [()/J'!)
Ebbő1 róm. kat. 1324 _ 3883 564 1777 1412 2450 818 12028 75'4
gör. kel. 1503 9 M— 29 42 1536 559 3738 223
reformázus 31 131 4 u- 11 35 7 223 F.?
egyéb 26 84 2 11 ? 35 3 168 11)
magyar 1360 _ 4021 566 1156 1416 2433 327 11683 69'7
szerb 1526 _ 1 4 " 41 1457 503 3592 2115
ném, ? _ 21; _ 612 13) 68 Mi 1244 7-4
a yéb 5 _ 5 —— 4- 98 _ 238 1'4
1920 ÖsszlakgOSEág 23 77 153 4329 583 1821 1379 336 1200 15811 1001)
Ebből róm. kai. 1053 121 4087 581 1807 1354 2463 591 12754 801.
gör. kel. 1288 10 21 1 4 _ 819 508 2652 169
rvfarmáíus 30 17 148 ,, 3 12 54 —— 265 ['i'
egyéb 6 5 73 1 7 13 33 1 140 09
magyar 1077 138 4278 578 1216 1358 2505 160 11907 75'3
szerb 1265 8 4 —— — H 816 512 2606 1625
némei 7 3 20 3 581 20 42 526 1202 ("6
_ egyéb 28 4 2? 2 24 1 (; 2 % (m
1930 Összlakosság 2761 202 5008 599 1984 1479 4468 1394 18583 [()0'0
Ebből "sm. kat 2245 182 4488 586 1938 1435 3964 1195 16712 900
gör. keL 339 _ , 36 1 3 3 255 104 801 4 3
:eforma'lus 129 14 342 8 16 37 162 31 745 4'()
egyéb 48 (, 142 4 2? 4 87 4 325 17
magya, 24 23 202 4947 _594 1405 146? 4137 650 16512 88'8
szerb 303 , , 1 —— -— -—- 237 163 704 3'9
némei 11 M 34 3 563 8 54 575 1248 6" 7
egyéb 24 __ 26
2 16 4 40
6 119 U'Ö
_ . _ —— . __
Ferenc: Gyálan Kis.- Klára. Kii'nek: Ószenl: ( ,, Újszcm, _:X'Tarosszög
Deszk , , , , _ , Szarcg ( ,
szallas rel iomlmr falva haz.) wan wan
alwsz. sz. ! ')'!) 1941 Összlakmság 2823 722 452 5177 597 2007 1473 4660 1381 19292 10!) 0
Ebből róm. k11. 2308 (375 423 4526 572 1943 1447 4353 1213 17360 89'9
gör kel. 325 , ,. —— 32 6 2 159 142 (3?! 3'5
református 128 37 29 471 9 43 15 147 22 001 4"?
511361) 62 10 * * 148 10 19 6 101 4 360 1'9
mam dr 2484 TB.? 5 452 5139 585 1488 1461 4400 668 17408 900
szem 205 _, ; — 2 4 134 130 574 3'0
német 0 l 13 3 500 b 51 569 1151 (ff)
cg; éb 35 ' -—-— 23 5 10 (v 60 5 159 079 '
194? Összlakosság 3104) 825 1 483 5900 632 2030 1503 5016 1380 20870 1007)
,bből mag) ar 2700 825 [ 4545 5900 632 1980 15132 4800 1 144 2015? 96"?
szerb 310 l —— ; 125 1511 592 2'8
némm , w— ) — — 41 — 08 109 (ki '
egyéb
—— l ," — ———- .,,,, v— W,
]"' 12 , (H?
Az adatok lorrása: l4'85 Summnrium der Bcvölkcrungs-Bcschnilmng von du Tomnhlcr (iapammhall xonlahr 12'84/5 OVSZ. l (vállát, !udapvsl).1828 1 miovicus Nag; :
185! kénycs Elek; z'ldgyúmrszfxg gcogr.
"közlemények 11. 42. köl.1882.
i.!xöt.1902 1910 Slal 11671 ('menytk
Dest 1851.
Szólám
Ú; sorom" 42.1(51.
árásának főjeguow állal 40F/19-17.S/. .x. mcgkiildötl adalek,
ki (; T(íxu'ílmf. A Iuírnm Hmm—f állítjuk itt 'LT—Lrymz'ls mPlló: :17, ipzu'rmuló Szöveget, :; ker- teírüzség felé hulmló Kis—znmlmr'r és ;; fúj lwl—
Sojénelk jellegretos két fíílwlművesfalujút, vÚSZBntháJlll, és Ujszrmtiivz'mn IDO-nak véve az 1869. évi léllaksm'nnnf, a község lakossága
"EMT—re
Szőn'ucn ... 192 Kiszomborhdn ... 159 lszcntivánxUíszemivánban 132 Maros-Szögi állag ... 156
Az utolsó 78 évnek tz'ljnnkm nézvv minden fontos _;ellegze'tegsóge visszaülkröződik ebben uz '.-Lehasnnlításl):m. Leum-őseblwn f(ukozzu
*; nópszámat ;rz ipar—fm ("110") és lgyáx'ak- kul rendelkező Szvmwlnvk ;, közelsége, jó fej—
lehellősége-L nyují az íntPnzívvó valló
;,Lwm'íguzdz'úkodz'ls és :; legvo—maluttam; nm;—
vSzumnövekwlóst ;n'mlnkz'lljn az egyhelyt m:;—
rmlú társmlallm'x és ;:zlzdz'ülmdúsú helSÖVldÚk' ,:1grílrtolopiiléis'.
lődési
A léha,Aus—smnjcjlőddx időbvli elosclásúm vu- imtlmzúlug azok az alla—tuk nyujtmmk jó fel- vllu'lgnsílz'ls—I, ;mwlyok (; lówkmi;mg'yvau'upodást, negy jelleufmw'woll ; íthiszalnól évi mlagok- lmn mondják 11193: A M:;msszög (ki'rzsuegellbeun ft; (if/ag/us (iron/gimi nöm/numpodu's vull;
az 1785 1851. évek közölt 1'84 ,, lkül—"4880. .. ,. 1'1'5 . WBC—4010. ,, ;, O'8b ,, 1910—19—17. ,, ,. 064
A számokat, az országos adatokkal egybe—v velu— azt találjuk, lmgy tájnak nú;;szúnm, nyilván, az erős lwevz'mvtlm-lz'u következtében,
"! Hu!/_); ruxúz'épííőxek (is itálclútűsekkorszaká—
wml- lw_/*(gic.:'föíg/ (1881) körül) a: orsc'áfgoxnúl
Nolitiae polificm gang;aphicoasmtisllcne incllli regni Hungariae, l))llddk, 1828 1860 A Kövponl; Statisztikai Hhafal közlése alapinn
HOO A Magyar Komna Orwángk Hebségnévhíza 18911900 Sint. Kö/Icmémcl 19121
Stal. Kö7lcmémek 1;sorozal 83. l;bl.1*l32.194l KKÖ/ponli Slaliszlilxa; Hivatal közlésx al;pián.1047
1880 A Stari Új sorozat 1923, 19317 Csanádvármcgyv loronhíji 1920 Slal Közlemémek 11; mrc/zal 69. két
járni nam/ohh l))űf/("Á'bvn niiwlmdvfi. Amikor nmnlmn :; lájl PllPl'fIlZ'l'lillill'l rejlő kímammló Mőnyíik vllmsznúlódtnk, ;; fejlődés üteme hir- lele'n laxwhln'n [rú/fori. ső; WHO—1947 között már az országos mm;;- (()..'oí£%) szintjét csak kmw'lssó lmlxulm meg:: lmry egyálmláhzm Ol—
érte és meghaladta. :17, mum keVéS'üó tulajdo—
nítl'mtó az 1943. évi föld—(mmássul kapcsolatos, fől—ng: Klszmnlmrlmn nngynrányú betemlepodös—
nek. E nélkül nyilván még az országos átlaga;
sem érte volna el :; m:;msazögi éwnkími lélek—szánlmnol'kwlős az nmlsó nmnzwlók (11916—
hon.
A nó;;számt'vjlőllós mollmt
nwgvizsgz'll—nl (It' iix-vc'uhffcl rrílfouíwií' is.
Valósággal természml lörvónykóm je—
lentkezik !ájunk I:;kusságilsxzetó!e—lónvk alu—
lmlásnllmx; :( [nagy:urosmlús és (u.-(luka n'mg- lútm', hogy vrrv :; tónyw szinte közömbös ::
változó politikai km'sznkok változó nemzeti—
sóuszmnlólen—x Nő:; nun/_l/U-múy/ m'z'myszán'm :;
wmlí 'Alug'yarm-xzalgun, kívg'yozós korszaka.
kúr vil:'1;:lz:'11mrú hál-nm
második x'íl;';;:lu';lm1';'1 idején: úgy l-zlllek oh.
Mm :; *:kÓlWlÖ—Slhil'll az Mnlwr alanin—túrni l na- gyobb erő hajtja :; fejlődés mum; M'; A I'xlau—osszög nm :; teljes vgységvsilll's fvlellaz;—
lmi. 1947-ben lnkossága'nmk $)(i.7%-:1 volt HMM/Hill" :mmnvolví'l s vgóswn bizonyos lmgv lónwgown OOO/c fülön van :! Mmm" [altali/lu—
,wk arányszmnu is. Szinte teljesen ühüm, n, leítelupítéxewk fl;lywmányakóppen a mlnwíséy.
i son állam—195
az :llrs'znlmix—nms, .!
vlSő Vílsa'm'hzllun'l'l, :;
évtized
HZ
ki'—ml (xx ::
:xmexliy EMI—mm mög Kíllmkházán 213. ('j—
Smmlivíuxlm'n pedig: 57%—ka*l szerepelt; muff- jvgyzmnlö. hogy szmnura'mja a kitelepítés nél—
11—12. sgám 407
A MARUSSZÖG LAKOSSAGANAK FÖBB ADATAI
BZBI' 1785'1941. ezer
2 5 ! l 2 e:
—" üsszlélekszám _— Róm. kat.
20 r : Gör. keleti : 20
L/
--—- "" Magyar, ,
— — -- — Német / '
Szem /A ,
4 5 v ,/ I 4 5
/c
[ —-/ _. . ..
/ ' """.
40 ,! 40
J /'
5 l/ s
___,..._._..._._._ ____ .
O "; 0
1785 1828 1851 1869 1880 1890 1900 ' 1910 1920 1930 1941 1947 M.Stat. Szemle 1948,
Illevue Hungmle Stal. 1948. ( kül is a lemorzsolódás felé haladt, jóllehet 10%, Szőregen pedig éppenséggel csak idönlkjnt árnyalatnyi és látszólagos arány— 2.5%-ot tesz. A szerbség eltűnésének folya- számemelkedés következett be így 1880—1890
közt a T.O—ról 8.4%—ra való emelkedés ki—
sebb betelepítés eredménye, az 1910. évi 74—an az 1920—as 7.6%-ra való emelkedése pedig annak a következménye, hogy az első
v'rlz'lgháború vérveszteség—ében xtájunkon is lé—
nyegesen kisebb mértékben veüte ki a részét :l német, mint *a magyar anyanyelvű lakos- ság, Ezek azonban csak árnyalatnyi színe—
ződések a nagy tény mellett, hogy az 1890——
1941 közti félszázad alatt a németség része—
miésének közel %%út elveszítette s abszo- lút száma is erősen csökkent.
Még feltűnőbb jelonség, hogy tavaszi hó módjára olvad tájunkon a Szerbek részese- dése. A 18. század második felében még je—
lentős mértékben szerb volt a Marosszüg nép—
összetétele; 1828—ban még 39% volt a táj görögkeleti, tel át szerb lakosságának ari—
nya, de Desszen 80, Újswrltivánban 70, Szó—
mgen pedig 60% fölött részesedtek a lakos- ságszámlból. 1910-1'19 e számok már ESO-re.
mama időbelileg (szintén nem eg 'enletes: az első vihígháború előtti korszakban, Dehát ak—
kor, amire nézve a magyar állam az erő—
szakos beolvasztás vádját oly sűrűn kapja,, a marossazögi szerlmk arányokat numtar—A tották:
[;
F A Marosszög lakosságából
,v görög keleti szerb anyanyelvű vallású %:ban
1869 227 *
1880 21'6 203
1890 220 21-5
1900 234 225
mo 22'3 21-5
A szerb elem 1869—1910, évi konzerválá- dása nyilván azzal magyarázható, hogy va' gyomi helyzete, blrtokviszonyuí a mag—yan ságénál lényegesen kedvezőbbek voltak, ezét—$:
aztán .a természetes szaporodás a tájban manadlbatott, míg a magyarság körében mu—
tatkozó tmnészotes lélekszámmöwked$ egy része elvándorolni kényszerült. A világ-- háború évtizedében s az utána következő—-
Vallás tekfinelnn'xlmn 'tnnnlwlgos még, nagy húzódó _nynmlíjz'lsnk lmtúsíra az a _— muly lvgújnhban sz—zlmlmvollml'i súllyal 119le ;19— mr islnwm'e nagyon sajátságos ...— halyzet
%xltlwzni n raforlndíux f—lvm: lilammhm-lmn, állo—lt 0117 lSl—ll-re, hogy a ráfo—mnátiusuk Makó szmnnszúdm' nagy kúlvlnlmn lilnwu'vi— számu, mogl'mlmltu n szrllekót
mali l()lnpns—l-iímjxímxl kilx'vllmzu'xlwn mrány- A 2. sz. lúhlz'm lmnumtjnk n rn'anSég számuk a, l(l%-ul' lcí'mklíll meg, míg: Sxóru- rmwmxlz'mlt a főbb fuglnllmzúsl csoportok ron n flnlilmlló ipm'lbrgulml lakossag és ille— SZOl'illll'.
2. A Marosszög lakosságának foglalkozása 1930:ban.
Jclcnlcvő Öslcnnelés K' ngkd ;.
! Község összes Ipar tágháteíkm Közlekedés Egyél)
népesség
szám ! %)
])CS'le . 2.761 um 79-3 236 36 ? 1) 294
Peron (183 (117 89' i' 38 %% 8 l ?
(ix/álarc! .. . .. 202 154 M'? 17 ... 15 16
Kiszombor .. 5.008 3.520 mo 710 97 85 2) 58?
KlÁl'dell a 599 500 835 63 3 28
Khmmm 1.984 1.503 757; 195 55 11 3) 220
1.479 1.179 797 158 17 2? 08
! 4.468 2.440 541) ("80 líő 333 4) 731
1 394 1.046 752 155 70 24 5) 140
Marosszög összegen ... l8.583 13.037 ; 70'4 2.361 MS 582 2.140 !
') Ebből 101. 2) 173, 3) 91, 4) 421, 5) 115 nyugdíjas. lőkepénzcs.
)l'ellözw a foglalkozási statisztika lész letes tagulásál', bemutatjuk most azt a ví—
szonyt', zinwlyben :], M.urosszög luflmss'ígn ;:
rendelkezésére álló lerülwltel s főleg a meg- miiwllmíű fm'ülciiei él. 'llzljunli mmm nép- Sl'irííwgf/i. (l)"Ú7I3/AZC'ÚHHL 1917—ben (1. km'l—re) 77 lélek, ami. egyltm'elvv a magyar ':lmne—
gyök NHL évi 83413, vagy L'sunád 90-95 és Csongrád 81—95 népsűrű- véve], nem tekint- hető magas számnak, % llunösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy a megművelt föld aránya ;! Myaxrosszörgl'ven $)2%, a föld ál—
talában igen jó minőcaég'ü s emellett míg számottevő ipari lfllwlűs'ógek is vannak. Tal—
,junk tehát semmiképpen sem túlnépesedett,
sőt, egyes: kömégek egyenessel: feltünően; alla—
csnny népsűrűségüek, Ilyen elsősorban az 1920. évi telepítésű Gyálu'xrét, ahol 1 km2—re 17 lélek jut, vagy akár Desmk is 55—63 ada—
lz'wal. Az ellentétet Ferencszállás és Klára- falva nyomott földmüve'slakoss'ágn mutatja, ahol a népsűrűség 206, illetőleg 164. Szól-eg erősen iparosodott lakossága csak 88—st nép- sűrűségű. Kiszámíwttuk az a_(jrúrn—(Épsürü—
séget in :! szántai—kert—ré't—szöl—lő—legelő területre is, Azt tapasztaltuk, hogy Il'erencszállás és Klárafalva nymnawtó nyers népsűrűsége még nyomasztóbb agrár- telítellségvt takm': a 197 és 123 agrárlakns, aki 1 km2—ny1 megművelt földre jut, nem
3. A Marosszög agrárvíszonyai.
(Az 1930. évi népszámlálás és az 1935. évi mezőgazd. felvétel alapián.)
Ám __ _ — _
A k o 7. s e g ! e : u 1 e l 6 Meg-' Népsün'íség művelési ágak szerint :"??? (kmg'm)
A község neve ossze: földadó 52321;
sen szánló kerl rét szőlő legelő erdő nádas aláncm %m
tal—1076 * nyersl) agrár?)
a 1. h o l d
1
' Dcszk 9.703 7.161 251 358 13 1256 117 34 ! 513 9.039 48'8 4 '
' Ferencszállás .. 664 401 79 . l 74 2? . ; 82 555 1707 196"
Gyálarél . . . . . . 4.607 4.017 37 53 16 38 38 31 377 4.161 7'3 ó'
Kiszombor .. . 11.521 9.992 265 31 134 349 59 7 684 10.771 74'2 5 '
Klársfalva .. 870 669 19 14 2 4 7 . 164 708 120'3 12 '
Külvclháza . . . 4.363 3.788 85 . 51) 247 10 . 183 4.170 791 6
szenliván ... 3.959 3.188 66 . 5 458 36 *2 204 3.717 647 5 '
, Szőreg ... . . . . . . 7.565 6 392 347 44 57 283 25 . 417 7.123 102'0 59'5
', Úiszenliván ... 3.305 2.761 51 13 260 16 3 201 3.085 73'1 58'9
; l
?; Összesen 46.566 138.369 l 1.200 [ 500 1 291 ! 2.969 ! 335 l 77 ! 2.825 43.329 68'4 52'5 1) 1 kmaxrc eső lélekszám. 2) 1 km! megművelt területre eső őstermelő lakosság.
"::!!
R N E P S U R U S E B ! % B S Z Ú N Y A I $ $ $ - B A H A B R Á
:
R S E S A M A R O S S Z Ö B K Ö Z S É G E I N E K N Y E ü T E T É s É v E L
:,
A Z A L É K Ú S A
n!!
R A N Y Á N A K F E L T ü O S T E R M E L O K 8 2 A Z
9950o n e p e s s e g
terulerrV terme!
m e g m ű
DS
1km3
400
"
háza
XKübek
! U s r e r m e l o
0 J
b
A k b z s é g a g a
lakoss
rendelkezik a szükséges termelési alommal, volt már a Marosszögnek. Ugyanebben az év——
hlS'ZPIl az agrárjólétnetk meglehetősen! aln- csony fokán élő Kiszomxlmr esetében ugyanez a szám 57 s a táj átlaga 525. Fohűnően alacsony az agrárnéps Hűség )yúl—urótmx (G) ; így kistájunkon belül is adva vannak a tele—
pítiés agrárpolitikai lehen'iségoi.
Nem érdektelen végezetül még a, sc'ülefési Matisztikn részlerteit kiragadni a Marosszög számokkal megfogható volációi közül, Nem vitatható, hogy abban a korszakban, amidőn tájnak a gyors megtölmkxezés idejét élite— és saját emberprodu'kcioján túl idegen területeik népfeleslegeit is be tudta fogadni, a születési aránysuimok igen magasak lehetnek. Erre vonatkozólag külömben az itt nem részlette—
le—ndő, de rendelniwésre álló igen régi (gyházi anyakönyvezési adatok is tnnuskmlnnk. A gyors fejlődés korszaka azonban a század—
forduló tájékára a végéhez jutott, s 1901——
3910 között 874 fő vándorlási vesztesége, is
lizedben már bizonyos megingatottságot mum tat tájimk községeinek élveszületési fir—ány—
számnlakulása is. Amig ugyanis a számú 91364 évtizedében az átlagos évi élveszületéxi ezre—
lék Torontál vármegyében 37.7, Csanád várm megye határos központi járásában 391, sőt
Szegeden is 340, addig a Marosszög faluiba m csak 329 s Kiszomborban, a táj legősilion magyarságú és legnagyobb *kiizségében éppen—
séggel csak 297. Nem töretlen pi'odwktivitásí készséget talált tehát a Marosszögben— a mata-—
litásit mélyen alászállító első világháborúw majd a csak rövid fellendülést produkáló két Világháború köztikor, Valamennyi községnek.
1921 HMS-ról évenkinti i*('§zletezégben meg-- szot-zett legfontosabb népmozgalmi adatait e' helyt csupán bizonyos összevonásban mu—
tatjuk be. Ha ötéves csoportokba von- juk össze az mm.—1946 közti negyedszáza- dnt;, minden pentád általában rosszabbat mu—
A MARDSSZÚG FÖBB NÉPMDZGALMI ADAT"
1920-1946.
35 %o
5 9 2 0 1 9 3 6
Mamsszög adatai
c ' o o— t .
Születés Halálozás Házasságkötés
M. Stal. Szemla 1948,
O 1 9 3 5 1 9 4 5
Országos adatok
———-—-— o.-.—...-— o-—-o-———o
Születés Halálozás Házasságkötés
Revue Hongr. de SiaL 1948_
11—12. szám
hat az előzőnél. így a Marosszög tési ezreléke az
élveszüle—
1921/25. években állag ... 26'3 1926/30. " ,, ... 230 1931/35. ,, ,, ... 17'3 1936/40. ,, ,, ... 17'2
1941/45. ,, ,, ... 16'2
A Marosszög utolsó i'iefryedszázad alatti népmozgalmának ez a néhány szám a ge- rince; a részletezlé—Sek és felbontások, a halá- lozási adatok és kortagozodas bevonása le—
nyegheli eltérést nem idéz elő a népesedési szempontból meglehetősen sivár születési ke—
pen. Jelen alkalommal csupán néhány vonás—
sal kívánjuk még felvázolni a táj születési statisztilmi helyzetképót
Ha évenkínt vizsgáljuk a születések szá- mánalk alakulását, mindenek előtt azt vesz- szük észre, hogy a, mays-cimet 1941—1903 je- len-tette; előtte lassú volt a lejtő, utána pe- dig meglehetősen gyors az emelkedés. Az élve—
születési ezrelék a Maros—szög községeibcn a következőkép alakult:
Ev o/w
1938 17'5
1939 ló'8
1940 173
1941 153
1942 wo
1943 1513
1944 173
1945 16'9
1946 19'6
A befutott 1947 első félévi adatokból meg az is megállapítható, hogy 1947 valószínüleg HMS-nál lényegesen magasabb natalitási szá—
mot fog eredményezni a Marosszögben, sőt az 1947 júliusában hazatért hadifoglyok nagy számából arra lehet kövcutl-teztetni, hogy a születések alalknlása 1948—ban sem loSZ ked—
vezőtlen. Itt kell megjegyezni, hogy Kis- zombor 1944 október nem, Szeged pedig ok—
tóber 11-én került ki a harcokból, tehát az 1945. év már "_ az ország nyugati és északi részeihez képest __ viszonylagos nyugalom—
ban telt el itt. Amidőn a születési mély—
szintet az 1941—43. években láttuk meg, más-
részről azt is konstatálni kell, hogy a 20 ez- relékes születési arányszámot tájunk 1030 óta egyetlen évben sem érte el. tehát igen való- szinü, hogy 16 esztendő óta a. "építőt-ekedés a Marosszögben csupán látszólagos és a nagytömegű regi, bő születésű évjáratok lassú elöregedésével es halálozás alá kerülé—
sével a lélekszám apadása elkerülhetetlen.
Sok tájunkra áll sajnos ez! Egyébként a ha- lálozási arányszámok alakulása kifejezetten
411 1947
1943—ban csak 112; ennek köszönhető, hogy az igen alacsony születési arányszámok elle-_
nere sincs termélzetes szaporodásbeli deficit még a legnehezebb háborús években sem.
Területileg véve szemügyreaszületési ke'—
pet, nagy különbségek nem igen mutatkoz—
nak ugyan, de a táji szempontok mégis ki—
ütköznek. így jelentkezik elsősorban a ré—
gente is alacsony születési számokat produ- káló Kiszombor, mint dekadens góc; itt a 182 ezrelékes igen rossz arányszám már 1924—ben megjelenik 5 1930—1940 közt 8 íz- ben lényegesen alacsonyabb a születési ezre- lék a táji átlagnál. Jellemző egyébként Kis—
zombor visszaeső népesedési helyzetére, hogy az HBO—1946 közti utolsó 17 év átlagos ber—
mészetes szaporodási ezreléke _ evi átlag- ban _ a Marosszög 3 ezrelékes hasonló adatai val szemben nem egészen 1 emelet! A nyomasztó gazdasági helyzettel együttjár Ferencszállás és lx'lárat'alva alacsony nata-
lítása (az utolsó 10, illetve 15 évben mé-
lyen a táji átlag alatt!), mig Szőreg utolsó 15 évi igen rossz natalitása valószínüleg Szeged sokféle születésbeava(kozási lehetősé- gének közelségével magyarázható. (A sző—regi átlagszámok az utolsó három öltévben: 153, 157 és 150 ezrelék). A csaknem üres föld- teriiletü Gyálaréten ellenben a mai viszo- nyok közt valósággal feltűnő volt a nata- litás; itt az utolsó esztendők arányszámai:
303, 421, 26.53, 236 és 17.1, ami azt je- lenti, hogy a születések száma csak 1941 óta csúszott a kritikus 20 ezrelék alá,
A Mamosszög sziiletésoinek vizsgálatakor feltűnő volt az az arány, ami egyenes ösz- szefüggesben mutatkozott a helybeli és vá—
rosi szülések közt a Szegedhez, illetőleg Makóhoz való közelség foka szerint. A táj- beli összes szüléseknek közel 25%-a nem a Marosszög falaiban, hanem a szegedi kli- ni'kán és __ másodsorban _ Makón került nyilvántartásba abban a 12 évben, amikor
—— 1935-től 1946—ig .— adata—inkba sikerült
belefoglalni a városi szüléseket is. Az 1935
előtti születési adatok tehat bizonyos mér- tékben nem hasonlíthatók össze az azt meg—
előzőkkel, minthogy amazokban csak a hely- beli születese; foglaltatnak. Enyhíti némi- leg a hibát, hogy a szegedi klinika csak az HBO—at követő években érte el mai szerepét a marosszögi szülések lebonyolítása tekin- tetében. Jellemző még, hogy pl. Gyálarét község esetében 1936/40—ben az összes szü-
lések 33%—a, 1941/45—ben pedig 50%-a tör—
vármegyei kórházban történik. A felhozot- tak különben arra a sokrétű kanosolatna is ntalmk, melyben a Marosszög többször említett három községe (Szórog, Gyálarét és Kiszombor) a tájhntz'mm levő két várossal, Smgeddel és lllal—zóval olihon a vonatkoztas—
ban is él.
Összefoglalóan megállapíthl'irtó, hogy a ha- tat zlélre szorult, hajdani forgalmi lehetősé—
geitől elvágott, régi hídfő szerepére a jelen—
legi körülményei; közt nem s;',_:'unítható Marmsszílgnok nom holyzoti, banom helyi földrajzi energiáit kell liaszxnosítania. A víz- közelség, sűrü csatornnhz'ilózat, lapo ;: ós igen jó tern'it'iföld ezek; (lo földrajzi olónyt biztosít a táj sza'lunára a szogodi piac koml—
súgo, folvevóképessége, zzz utakkal és vas- utakkal való jó ellátottság s nem utolsó sorban az a 112 fokos évi 'közénhónn'n'sók—
lot, ami az országos átlagot messze felül- múl 'a :) Marosszíig számára a napsugár különleges hűségét biztosítja. (;oogIM/Mi előnyt és még egyebet is lohot találni, ínndo nézzük inkább az embe—ri tál-yezőifet. Itt a knltúrálódz'is számára kedvező tanyamontes
települést és a csekély iúvolsxágbian levő két várost emeljük ki az előnyök közül. Mar konz'ibhan minmlallunk :: Marossziig még lui nem lmsmúlt bofoyadó'17p4m' "e s arra, hogy a mino. ír!/í, tm'mclűs fokozására-l lo—
vz'l'b'lyi lehetőségek imitatkozlnalk (hagymák, neinesfűz, (ii-ok, rózsa, ;:yl'nlzíilcsl'ansomole).
El lmlunlk képzelni olyan irányú fejlót is, amely itt kellemes fürdési, nyaralási lc—
hotősómkot teremt. Lélokszám tekintetében a fejlfídvs a hej!,iirz'őflék, sót alighanem. a nixxmaexíw: fm.? halad: kiilsó xhev(intim-lás nél- kül és az ('*lolSzíeroHül omelkedésót is fel- téielezuvo a 21 (zans lélekszám aligha ma- irasl fonn a keclvozőtlion kot-tagozódást is- merve. lhwúndorlásm pedig a kitelepítés után és a nagybirtokok oll'ogyottsa'gának je- lonlogi z'illapolálmn számítani nem lohol. Az éghajlat: váltl'mailan, a talaj képességei is—
mortek, a föld gyonn'a kincseket; nem volt.
A Marosszögnek, mint annyi másnak, belső mogújnlasln'rl származó és éppen ezért szeru ves és biztos vonalú fellondülésében lehet csak relinaónylwdni.
Aldoholyir Nagy .lliirlós dr.
Mentőegyesületi tevékenység.
L'activité des Sociétés de secours aux blessés.
Sok más statisztikai adatgyüjtés mellett a monlőegyesülctek tmw'zlccnngóre vonal,—lmzó is azokukilzé tartozik, amelyek a háború végi események kíiveatkoztóben hosszabb—rövidohl) ideig szünet-toltok; adatgyiijtésiink még ma, két évvel a háború után is, csak csonkán, meglehetős hiányokkal ad számot a mentők működéséről.
A mai orszagtol-ületen 1938—ban, a második világháború előtti utolsó héke'évlwn a Buda- pesti (halont/es Allentöcgyes'ülcten kívül az 54 fiókkal rendelkező Vármegyók és Városok Országos Mentőegyesülcte, továbbá 16 vidéki önkéntes mentőeg'Z/esület látta el a mentő- szolgálatot. (9.996 esetben nyujtottak azév- ben elsó segélyt és 99.137 beteget szállítot- tak. Ezenkívül 787 esetben adtak mozgó- őrséget és 887 alkalommal vaklárma és téves jelentések szolgáltak okul a kivonulásokra.
A jlilllÓllllüV'ellk által az összes tevékeny—
ség alkalmával xnogtott út hossza mintegy másfélmillió kilométer volt.
Utolsó közlésre került hivatalos adatköz—
lésiink az 1942. évre vonatkozott, amikor is, az akkori nagyobb országtori'lleten a Vár- megyék és Városok Országos Mentőogyesüle-
tének 101 fiókja (kirendeltsége) működött.
A vidéki önkéntes menióegyvsillulok száma ekkor 15 volt. Bár jóval több egyesület lami el a menlószolgálatot, az elsó segélyben része—
sítettek száma lényegesen kevewhl) (50.024) volt, mint négy év előtt. Ezzel szemben Nihil) mint 50%—kal növekedett a szállított hetegok száma, valamint a mozgm'irségeké is. Az ÖSZ- szos mentőkocsik által mogtett út hossza felülemelkedett a 3 millió kilométeren. '
A 1.948. 6in adataimat eddig nem volt még
mód közölni, így ._— no'ha aktualitásra ler—
mészetesen nem tarthatnak számot —_
a folyamatosság megőrzése céljából most
pótlólag adjuk közre a feldolgozási ered—
ményeket.
A Budapesti Önkéntes illentőegyesüloten s a 1.5 vidéki önkéntes mentőogyesiiloten kívül a Vármegyék és Városok Országos Mentő—
egyosíileto 1943—ban már 104 kirendeltséggel niűkódöti'. 50.457 alkalommal nyujtottak elsó segélyt az összes nientóegyesületek s a szál- lított betegek száma 158223-i'a emelkedett.
Főleg a betegszállítások nagy száma ered- ményezte az összes járómüvek álltal meg- lett út hosszának további emelkodósót. Az
